Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-06 / 4. szám

8 SOMOGYORSJtÁG Vasárnap, 1957, január в-HÍREK — Nő a párttagok száma. 220 tagja van eddig a csurgói járásban az MSZMP-nek. öt olyan elvtárs is kérte felvételét, aki még nem volt párttag. Négy termelőszövetkezet mű­ködik a csurgói járásban. Uj ter­melőszövetkezet van alakulóban Somogycsicsón. — Nyolc kivételével már az ösz­­szes fővárosi filmszínház játszik. A közelmúlt eseményeit megérezték a főváros filmszínházai is. A 96 buda­pesti moziból a körúti Vörös Csilla­got és a Corvin mozit érte a legsú­lyosabb kár. Mindkét filmszínház berendezéseit a dolgozók hősies ön­feláldozó munkája megmentette. Az épületek helyreállítási munkálatai már megindultak és előreláthatólag április végén befejeződnek. Május­­tan ez a két mozi is megnyitja ka­puit. Hat filmszínház kivételével, me­lyek tatarozását heteken belül feje­zik be, a fővárosi mozik naponta ját­szanak. — Petróleummal üzérkedett Csik Gábor budapesti lakos Somogyvár és Kisberény községekben. A teher­gépkocsin szállított petróleum erede­tét sem tudta egyébként igazolni. Csik Gábort a kaposvári rendőrkapi­tányság őrizetbe vette — Kevesebb sör lesz. A söripar igazgatósága közlése szerint az 1957 első negyedévére meghatározott 407 ezer hektoliter sör helyett az ipar csak 200 ezer hektoliter italt készíl majd, mert a gyárak munkáját ener­giahiány gátolja — Megkezdték a közgyűlések szervezését a megye összes földmű­vesszövetkezetei. A közgyűléseken tárgyalják meg az 1956-os év szövet­kezeti eseményeit és gazdasági mér­legét, egyúttal megjelölik a követke­ző évben követendő gazdálkodási irányvonalat. Valamennyi közgyűlés még ebben a negyedévben befejező­dik — A budapesti Abbázia-kávéhá2 helyén az NDK vendéglátóipara se­gítségével reprezentatív étterem nyí­lik. Az éttermet fotocellás, magától nyíló ajtókkal, nylon székekkel, asz­talokkal és üvegfalú konyhával lát­ják el — Az Egyesült Államok lakossá­gának száma 1957 január elsején 169 millió 600 ezer. Az országban végrehajtott első népszámláláskor, 1790-ben a lélekszám csupán 3 mil­lió 900 ezer volt, vagyis negyven­négyszer alacsonyabb, mint most — fűzi hozzá a jelentés. NEVESSÜNK Reinhardt, a világhírű színigazga­tó és rendező, saját válópörének tár­gyalása előtt ügyvédjével beszélge­tett. Nemsokára bejöttek a szobába a hivatalos személyek és Reinhardt, a megszokás hatalma alatt, megkér­dezte ügyvédjétől: — Mondja, kedves doktor úr, ki játssza tulajdonképpen a bíró sze­repét? Mánk Twain, a világhírű amerikai humorista, nagyon szeretett gyermek­korában az iskola melletti folj{ó partján sétálgatni. Az ütlegék sem használtak és ezért apja elhatároz­ta, hogy a lelkére fog beszélni: — Hidd el, ha tovább is ilyen szó­­fogadatlan leszel és én kénytelen va­gyok téged bottal büntetni, ez ne­kem is nagyon fáj. Sőt talán sokkal jobban fáj, mint neked. A kis Mark Twain tekintetét ap­jára emelte és így szólt: — Elhiszem. Csakhogy neked nem ugyanazon a helyen fáj, mint ne­kem. Barátnők- Az én szememben minden férfi levegő! — ügy?... És nem gondolsz arra, hogv megárthat a gyakori levegővál­tozás? As idén folytatják a balatonmenti fásítást A magyar tenger somogyi partjá­nak szépségét több helyen rontja a sivár terület. Különösen ordacsehi határában szembetűnő a kopár kör­nyék, ahol alig lehet füves területet látni. A megye vezetői a zamárdi erdő­­gazdasággal együtt még tavaly elha­tározták, hogy megkezdik a balaton­menti fásítást. Szebbé akarják tenni az üdülők környékét és így tisztább, kellemesebb levegőhöz is jutnak a pihenőidejüket töltő dolgozók. A fásítási terv szerint öt év alatt 3000 hektárnyi területet kell beültet­ni különböző fajta facsemetével. Ta­valy a somogyi oldal nyugati csücs­kénél, Balatonszentgyörgy határában kezdődött meg a munka Siófok felé haladva és mintegy százhúsz hektár­nyi területen ültették el a díszcser­jékéi, tölgy-, nyár- és fenyő-csemeté­ket. A kis fák mind megeredtek és ötkilométeres sávban tavasszal már ezek a kis fák is színesebbé teszik majd zöld koronájukkal a balatoni tájat Balatonszentgyörgy és még több üdülő közelében. Ezek a fák, majd ha nagyra nőnek, értékes faanyagot is szolgáltatnak népgazdaságunknak. Az idén tovább folytatják a fásítást. A zamárdi er­dőgazdaság úgy tervezi, hogy ebben az esztendőben majdnem ezer hektár­nyi területen végzi el a díszcserjék és csemeték ültetését. Felhívás a megye kisiparosságához! A fennálló pénzügyminiszteri ren­delet értelmében valamennyi kisipa­ros a félév elteltével forgalmi adó­köteles bevételéről adóbevallást tar­tozik adni legkésőbb 1957. évi ja­nuár hó 10-ig a KIOSZ Sm. Kisipa­rosok Adóközösségéhez (Kaposvár, Iparosszékház, Beloiannisz utca 8.) Felhívjuk az iparosok figyelmét arra, hogy 1956. július hó 1-től de­cember hó 31-ig elért bevételeikről adóközösségünktől igényelhető beval­­íven \fenti kötelezettségüknek tegyenek eleget. Egyidejűleg kéri a vezetőség a be­vallás alapján kiszámított forgalmi­adénak a 288 112. sz. csekkszámlára való befizetését. Azok, akik befizetési kötelezettségüknek a fent közölt meghosszabbított határidőig teljes egészében eleget tesznek, mentesül­nek a késedelmi pótlék fizetése alól. Esetleges további kérdésekben készséggel nyújt felvilágosítást az adóközösség KIOSZ Sm. Kisiparosok Adó­közössége Vezetősége. Változatlanul a közönség, a vállalatok, üzemek szolgálatára áll a MAGYAR HIRDETŐ Mindennemű reklámnyomtatvány, plakát, röplap stb szövegek készítése és nyomdai kivitelezése MAGYAR HIRDETŐ Reklámfilmek, diapozitivek, reklám­hanglemezek, reklámtáblák és egyéb hirdetési eszközök készítése. Újság­hirdetés a fővárosi, vidéki és a helyi lapban, MAGYAR HIRDETŐ kirendeltsége (volt Állami Hirdető V.) Kaposvár, Kossuth L. u. 4. Telefon: 25-55, 29-52 Felvilágosítás, szaktanácsadás! Vita sportéletünk átszervezéséről Hogy képzelem el a labdarúgás új rendjét A legnépszerűbb sportág barátai élénk érdeklődéssel várják ezeket a napokat, amikor eldől, hogy milyen formát ölt labdarúgó sportunk 1957- ben. Nyilvánvaló már, hogy a jövőben az NB I s az NB II mögött végre ott találjuk majd az NB III-at is. Ez utóbbi bajnokság visszaállítása a vi­déki labdarúgás régi sérelmét orvo­solja majd. Mi somogyiak is több íz­ben hangot adtunk a múltban annak, hogy az NB II és a megyei bajnok­ság között ezideig nagy űr tátong. Ezt bizonyította, hogy az NB II-be feljutó megyei bajnokok, akik az osztályozókon kiverekedték a fel­­jebbjutást, csak nagy üggyel bajjal, vagy pedig egyáltalán nem tudták megállni helyüket az NB II-ben. Ha visszaállítják az NB III-at, az eset­ben merőben más lesz a helyzet. Hogy miként fessen az NB III? Ma ez még nem egészen tisztázott kér­dés. Vannak, akik mereven a régi al­­szövetségi rendszert akarják vissza­állítani. Pedig véleményem szerint ezen már túl vagyunk. S ami jó volt 1930-ban az nem biztos, hogy jó lesz 1957-ben is. Ezesetbén ugyanis az al­­szövetségek mögött szükség lenne az alosztályokra s ismét csak bürokra­­tizálódna labdarúgó sportunk szerve­zete. Szerintem helyesebb volna meg­hagyni a megyék önállóságát s há­rom vagy négy megyéből megalakíta­ni az NB III-at. Ez azért is kívána­tos, mert így a jól bevált megyei bajnokságok továbbra is megmarad­hatnának, s a megyei bajnokok osz­tályozó nélkül feljutnának az NB Hi­ba. Az önálló megyei szövetségek az MLSZ-nek lennének alárendelve. Semmi szükség nincs ugyanis arra, hogy a közbeiktatott alszövetségek mint felügyeleti hatóságok jelenje­nek meg egy-egy megyei szövetség életében. Akkor, amikor valójában csak legjobb esetben is az NB III ügyeinek intézése tartozna rájuk. (Bár az, hogy ki intézze valóban az NB III csapatok ügyeit, azt leghelye­sebb volna magukra az NB III-ba beosztott csapatokra bízni azzal, hogy döntse el a többség azt, hogy hol le­gyen az NB III központja Szerk.) Heves vita folyik az NB Il-ről is. Két csoportos, három csoportos le­gyen-e, ezen vitatkoznak a szakembe­rek. 1957-ben szerintem feltétlenül a három csoportos NB II felelne meg legjobban. Már csak azért is, mert jónéhány korábban kényszer útján megszüntetett csapat helyet kér, s nyílván kap is az NB II-ben. Ráadá­sul itt van a megyei bajnokok prob­lémája. Igazságtalanság volna elütni őket megszerzett joguktól, mint ahogy helytelennek látszana 1957 ta­vaszán lejátszani az osztályozókat is. Hogy mi legyen a megoldás? Adva van az úgynevezett »Lakat-terv«. Úgy vélem, hogy az országos labda­rúgó értekezlet akkor dönt helyesen, ha ezt az utat válassza. Ezért látszik kívánatosnak, hogy a megyei labda­rúgó értekezlet január 6-án Kapos­várott hasontló értelemben foglaljon állást. S ezt az álláspontot képvisel­jék majd megyénk küldöttei egy hét múlva a fővárosban is. Szűcs Béla labdarúgószurkoló. Ez évben utoljára lesz villámigazólás Az MLSZ határozatot hozott, a lab­darúgók átigazolásáról. Olyan döntés született, hogy ezévben utoljára lesz úgynevezett villámigazolás. Ez az át­igazolás néhány napig fog tartani, s előreláthatólag 1957 május végén ke­rül rá sor. Az átigazolás részleteiről legközelebb számolunk be. Héttagú intésőbisott súg a magyar sport élén A megszűnt OTSB helyén ideigle­nesen egy héttagú intézőbizottság kezdi meg működését. A bizottságban a legkiválóbb magyar sportszakembe­rek kapnak helyet, s az a közeli na­pokban megalakul. A FIFA is letiltotta a Bp. Honvéd további portyáját A Nemzetközi Labdarúgó Szövet­ség a FIFA nyilatkozatot adott ki, melyben tudomásul veszi az MLSZ kérését és letiltja a Budapesti Hon­véd további portyáját. KAPOSVÁR—MELBOURNE—KAPOSVÁR Olaj, olaj, olaj! OLIMPIAI ÚTIEMLÉKEK Elmondotta: Döri András 3. Iqy lehetne Jellemezni azt a táját, amely látszólaq kopárnak és nek tűnik. Igaz, hogy csak a kezdet kezdetén. Amikor gépünk elhagyta lstanbult, majd rövidesen Törökor­szág légiterét, hamarosan megérkez­tünk az olaj hazájába. Amerre szem ellátott, mindenütt csak olajkutak, fúrótornyok voltak láthatók. Pár órai repülés után gépünk rövidesen тЫаге is e» eszkedett, hogy megtöltse tartá­lyait az abadáni olajmezők kincsevei. Itt vételeztünk fel repülőbenzint s olajat. Ez mindössze másfél órát vett igénybe. Nem is hagytuk el a repülő­teret, de mint később kiderült, Jobb is. Magában Abadánban, az iraki olajvárosban ugyanis pusztító kolera­járvány uralkodott ezekben a napok­ban. Ezt a holland repülőgépek sze­mélyzetétől tudtuk meg. akik azon­ban nemcsak Abadánról, hanem Ma­gyarországról is borzalmas híreket közöltek. Mondani sem kell. hogy minél távolabb kerültünk hazánktól, annál nagyobb keserűséggel töltöttek el bennünket ezek a hírek. Ekkor már ugyanis a rádióhírek is csak szórványosan Jutottak el hozzánk és bizony iaen feldúlta lelkiállapotun­kat a hollandoktól kapott értesülés, amely újólag Budapest teljes pusztu­lásáról adott képet. A rakoncátlan kígyó. Már ráborult az est Karacsira, ami­kor repülőgépünk megérkezett. A nagy pakisztáni város hatalmas 1*4' központ. Éjjel-nappal egymásután ér­keztek - hatalmas repülőaépek. A repülőtér szállodája nyújtott otthont a fáradt cllmpiásoknak. A kényelme­sen berendezett hatalmas repülőtéri szállodában azonban még késő éj­szaka Is nyugtalanul forgolódtunk az ágyakon. Egyrészt a nagy meleg, másrészt az érkező és induló gépek hatalmas zaja miatt Jóformán szó sem lehetett a pihenésről. Másnap t eggel városnézés volt mű­soron. Itt találkoztunk először színes­­bőrű emberekkel. Mint érdekességet említem meg, hogy akadt itt is ma­gyar ember, aki érkezésünk hírére kijött a repülőtérre. Ő is lett a ka­lauzunk a városban, amelyet a világ egyik legkülönlegesebb városának ismertem meg. Az újváros itt is teljesen modern. Hatalmas emeletes épületek, rende­zett utcák, fényes kirakatok jellem­zik. Szinte nem is hinné az ember, hogy ebből a negyedből csak egy ut­cán kell keresztül haladni, s máris más világ tárul szeme elé. A muzul­mán negyedre gondolok, amely az európai ember számára szinte elkép­zelhetetlen képet nyújt. Míg a mo­dern Karacsiban igen élénk az élet, addig a muzulmán negyedre rányom­ja bélyegét az a bizonyos tunyaság, amely az itt lakó bennszülötteket jel­lemzi. Ez megállapítható abból az el­képzelhetetlen szennyből és piszok­ból, amely az utcákat borítja. A mu­zulmánok bizony hadilábon állnak a munkával Is. Annál kedveltebb ke­nyérkereseti forrás a különböző kol­dulási mód, mint például a kígyóbű­­völés. Nagy kíváncsian gyűltünk körbe mi is az ea>k fa alatt helyet foglaló kígyóbűvölő asztalánál. A derék mu­zulmán a várható baksis reményében rákezdett az általunk csak meséből ismert furulyaszóra, majd mikor ez nem használt, ütlegelnj kezdte a ko­sárban kendővel letakart kígyót. Csakhamar kiderült, hogy ez a ki­­gyófajzat talán nem is olyan mérges, mint amilyennek sziszegéséből vél­tük (nyílván nem voltak már meg a méregfogai), tár látszólag a kígyó nem »tisztelte« gazdáját, sőt, nyilván a betanításnak megfelelően meg is csípte a turbános muzulmánt. Fel­emelkedni azonban nem volt hajlan­dó, pedig állítólag ez lett volna a kö­telessége. Mi odébb álltunk. Az még a szerencse, hogy nem értettük meg a muzulmán nyelvét, amelyen külön­böző szitkokat szórt felénk, ugyanis nem fizettünk a mutatványért. Úti­kalauzunk világosított fel bennünket hogy ilyen esetben mi a kötelesség, s miután nem volt megfelelő pén­zünk, így helyettünk ő fizette ki a kígyóbűvölőnek járó »tiszteletdíjat«. Angolul „beszéltem“ Itt jöttem rá, hogy mit ér valójá­ban angol nyelvtudományom. Még a középiskolában megismerkedtem az angol nyelvvel. Európai portyáim so­rán néhányszor volt alkalmam e nyelvet gyakorolni. Az olimpia hírére belevetettem magam a nyelvtanulás­ba, s bizony mikor elindultunk, úgy véltem, hogy nemcsak a how do you do-t tudom már angolul. Bíztattam is a fiúkat, hogy itt, ahol már az angol nyelv az uralkodó, én leszek a tol­mács. Meg is szólítottam egy utcán társalgó csoportot angolul. Rámnéz­tek. Nem válaszoltak. Jobban mond­va folytatták eg\fnás közti beszélge­tésüket, melyet nem értettem meg. A hozzánk szegődött itt élő magyart kérdeztem meg, hogy milyen nyel­ven beszélnek valójában ezek az em­berek. Kíváncsiak a válaszra? Eláru­lom. Angolul beszéltek. Persze, hogy mentségemre legyen mondva, itt más a dlaektlus, mint az argói szigetor­szágban. No és természetesen mint az én iskolában és házilag tanult nyelv­világomban. No. gondoltam, ha az olimpián is így szerepelek, mint itt, a karacsi nyelvvizsgán, akkor leg­jobb lett volna nem elindulni. Karacsi — miegymás. Még talán néhány képet az érdekes­városról. Jobban mondva a muzul­mán negyedről essék ismét szó. Itt láttuk az első modern riksát. Ez amo­lyan tricikliszerű tünemény, melyet a hajdini kínai kulik utódja hajt, s melyben kényelmesen helyet is lehet foglalni. Nchányan kíváncsiságból, ameddiq a pénzük engedte, beleültek. Mi nem riksának, hanem tricikli-taxi­nak neveztük ezt az alkotmányt. Női útitársaink Ízelítőt kaphattak az ázsiai női egyenjogúságból is. Itt ugyanis a muzulmánnak legalább nécjy felesége van, s ha a derék mu­zulmán mihamarabb el akar jutni a másvilágon a hetedik mennyország­ba, akkor azon kell igyekeznie, hogy minél több gyermeke legyen. Nos, a muzulmán fír fiák ugyancsak igyek­szenek, mert ha Istanbulban sok volt az utcán a macska, akkor Karacsi muzulmán negyedében bátran mond­hatjuk, hogy legalább annyi volt a gyerek. Még egy képet arról, hogy miként fest az imént említett muzulmán »csa­lád« otthona. Botokból, furnírleme­­zekből összetákolt alkotmány helyet­tesíti a ház fogalmát. Rongyokon, szőnyeaeken hever a család. Előfor­dulhat, hogy a monszun felkapja az egész »házat«, s a família ottmarad a szabad cg alatt. Persze, ha nem esik az eső, akkor a fedél nem ^ na­gyon hiányzik az ember feje felől. A hőmérséklet napi középértéke ugyan­is 30 fok körül mozog állandóan. Mondanom sem kell, hogy azok, akik már ebben az időben is azon gon­dolkoztak, hogy bizony nem térnek vissza Magyarországra, zzok nem Karacsi muzulmán neqvedét válasz­tották új letelepedési helyükként. Még ma is némi borzadással gon­dolok vissza a karacsi sétára. Pedig mint megtudtuk, mindenhova nem is Jutettunk el, mert a valódi bennszü­löttek városrészébe ezidőtájt nem volt ajánlatos bemenni az anqolok elleni zavargások miatt. De nem sajnáltuk e látogatás el­maradását. Mondhatnánk torkig vol­tunk már ekkor a karacsi élmények­kel. Vissza is siettünk a repülőtérre, amelynek környékén a szabadban amolyan edzés félét tartottunk. Bizony senki nem sajnálta, amikor ismét hallotta felzúgni az Агптадгтас motorjait, s elindultunk Kalkutta felé. Néhány szó az időzavarról. Késő délután volt már, amikor startoltunk Karacsiból. A hazai bi­­zonytalansáq érzete, a Karacsiban látott borzalmas kép mindenkire le­­hangolólaq hatott. Bizony nem szólt senki ióformán eqy szót sem a mel­lette ülőkhöz, s miután sötétedett, az alatturk elterülő tájat sem figyelhet­tük. Hamarosan elnyomta a társasá­got az álom, s csak Kalkuttában éb­redtünk fel. Mielőtt Kalkuttában landoltunk vol­na, a repülőgép kapitánya fiqyelmez­­tette a társaságot, hogy az órákat fél órával előre kell igazítani. Erről ed­­diq még nem szóltam, de ekkor már teljes bizonytalanság volt az idő kó­rül. Benedek, az öttusázók csapatka­pitány,-! volt az »időfelelős«, ö még igazgatta az óráját, a többiek ugyan­is hamarosan rájöttek, hogy ebbe az időzavarba bele iehet bolondulni, s ezért amellett döntöttünk, hogy idő ide, idő oda, mi a budapesti idő sze­rint számolunk. Benedeknek Kalkut­tában már négy és fél óra előnye volt. Meg is jegyezték többen, hogy ha Gábor barátunk ilyen előnnyel nyeri az öttusázók versenyét, akkor nem lesz hiba. Mindössze másfél óráig tartózkod­tunk Kalkuttában. A gép üzemanya­got vett fel, s elindultunk utolsó ázsiai állomásunk, Szingapúr felé. (Folytatjuk.) KOVÁCS SÁNDOR Modern, jókarban léfö, sötét teleháló eladó. Érdeklődni lehet Beloiannisz u. 4. sz. alatt._______________________________ Asztalos-szakmunkást felveszek, emy­­vező-bak garnitúrát vennék. Cím: M.i gyár Hirdetőben.__________________(23961) Szenteqáti Kísérleti Gazdaság folyó hó 11-én Szigetváron megtartandó óv szagos állatvásáron csikó- és lóárverést fog tartaai. Árverésre kerülnek a gaz­daság feles létszámú csikói és lévai, amit készpénz ellenében ad el, illetve lehet megvásárolni.______________________ Méhészek! NB kaptárak megérkeztek. Átvehetők: Méhészbolt, Kaposvár. Má­jus 1 u. 34.______________________________ A Kaposvári Rendelőintézet szakkép­zett fűtőt keres. Jelentkezők keressék fel a kórház vezető technikusát a rész­letes megbeszélés végett.________________ Művész- és szórakoztató lemezek el­adók. Kossuth u. 81.. telefon 10-45. __________________________________(1533) Lószörből készült. rugós matraeos gyermekágy eladó. Cím: Magyar Hirde­tőben._____________________________________ Ló- és csikóárverés. 1957. január hó 8-án. kedden délelőtt 10 órakor az Al­­latértékesitö Vállalat a Kaposvári Cu­korgyár Célgazdaságának használati lovait és csikóit árverezi Kaposvárott a Vásártéren. (23969) SOMOGYORSZAG Szerkeszt’ a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyai intézőbizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár. Március 15. u. 14. sz. Telefon: 15-10, 15-11. Somogy megyt! Nyomdaipari Vállalat. Nyomdáért falói- Mldáa Jáu-a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom