Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

Aj MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA * II. Óviolyam. 5. szám. Kedd. 1951. január 8.

£g A MEGYEI TANACS LAPJA JbBJL ÄRA 50 FILLÉR

................................................11Ш1111Ч1111Ш111шшш1тт11тш1П1шт11Ш1шшш1шм11Ш1мм||шт .liii:Miiii:!iii!!ii!iiiii!>;iiiiii!iiiiiiiiiiiiiii!illilll!!l!ll!iillll!illllililll!!li!!!!!lllll![!lll!llll!l!!!!!ilillllll!li!!!!l!!l!i!li!!!l!!!i!lll!IIII!!lll!!!!:!i!li!!!!ii!:!i<

II forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata

a legfontosabb feladatokról

November 4-én döntő fordulat következett be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos körülmények között kezdte meg.

A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszította az országot: megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúrikapitalista államot akartak teremteni és — az imperialista erőkre támaszkodva — háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét.

Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kormány legfőbb feladata a Magyar Népköztársaság állami rendjének, s szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provokációit,. helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit.

A kormány sikerrel oldotta még rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány (kérésére s szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt a szovjet nadsereg, majd pez új magyar honvéd és rendkarhatalmi erők forradalmi fel.^pése, s a magyar dolgozók támogatása. A nemzetközi imperializmus, mely durván beleavatkozott Magyarország belügyébe, s az általa támogatott magyar ellenforradalom ennek következtében döntő vereséget szenvedett.

A gazdasági élet, a termelő munka helyreállítására irányuló kormányintézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legöntudatosabb rétege, mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is hű maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek.

A forradalmi munkás-paraszt kormány föllépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellenforradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, a dollár-imperialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellenforradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon a »szabadságot-« és a »demokráciát« kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentettük: Magyarországon proletárdiktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkásparaszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellenforradalmároknak, az imperialista ügynököknek, a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem is lehet része szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal

álcázzák is ellenforradalmi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor a törvény legszigorúbb büntetése lesz.

Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15. pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, hogy a közügyek vezetésébe visszatérjenek a Rákosi—Gerő-klikk antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és harcunkkal is.

A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk belügyeibe való beavatkozási kísérleteinek visszaverése, a termelő munka, a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az államvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk

egy sor igen fontos politikai és gazdasági kérdést.

Ezekből az intézkedésekből már eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl.: az ipari munkások, bányászok és más dolgozó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítás, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, a kisiparosok és kiskereskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelemadó, a gyermektelenségi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdíjak rendezése, stb.

Tudatában vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmennénk, híven ahhoz az elvünkhöz, hogy a szocializmus építése népköztársaságunkban a tömegek legsajátosabb ügye, a forradalmi munkásparaszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű térdések megoldására.

I. Az államhatalom erősítése és további demokratisálása

1. Az imperialisták és az ellenforradalmárok fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politikai támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosították, hogy megsemmisítsék, vagy legalábbis bomlasszák és gyengítsék a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit.

Ezzel egyűdőbeni anarchikus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átallották magukat marxistáknak nevezni, valójában állami és társadalmi rendünk bomlasztásáit és felforgatását tűzték célul maguk elé »demokratizálás,«, »sztálintaíianiítás« és más ehhez hasonló jelszavakkal

Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szocialista típusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializmus építését és végleges győzelmét.

Az ellenforradalmi, valamint a zavaros anarchista, kispolgári nézetekkel és törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini élveit: a dolgozók túlnyomó többségét képviselő tömegeinek diktatúráját a megdöntött kizsákmányoló, népelnycmó kisebbség, a volr gyárosok, bankárok, földbirtokosok és fasisztáik felett. Érvényesíteni kell mindazokkal szemben, akik bármi módon, bármilyen eszközökkel a kapitalista, földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munkás-paraszt államot támadják és gyengítik.

2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt isi, hogy a proletárdiktatúra feladatait betöltő népi demokratikus államunk minden erejével, a dolgozó tömegek támogatáséval védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogait, s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulajdonban lévő üzemek, bányák, bankok, szövetkezetek, áRami gazdaságok, gépállomások védelmét és erősítését, a parasztság földjének, a kisemberek raujnkiávaili szerzett tulajdonénak védelmét minden- ellenforradalmi restautrációs kísérlettel szemben, éppen

úgy, mint az anarchikus felforgatókkal és uszítókikal szemben,

3. Népi államunk demokratizmusának egyik legfontosabb biztosítékát abban látjuk, hogy a nép által választott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, járási, kerületi és falusi tanácsok rendszeresen ülésezzenek és döntsenek az alkotmány által reájuk ruházott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hozzanak.

A kormány tevékenységének fő irányvonalát a megfelelő törvények, törvényerejű rendetetek és döntések útján az országgyűlés; a helyi végrehajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg.

4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormányzati szerveink munkája demokratizmusénak továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobiban, megfeleljen a szocialista építés feladatainak, a mi viszonyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasági, kulturális, szociális körülményeik alakításában-. Ott, ahol eddig a közü-gyek intézését nagyszámú hÉ vatalnokka-1 oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a munka jobb magszervezésével valósítjuk meg.

Népi demokratikus államszervezetünk fejlesztésével nagy körültekintéssel, gondossággal, tudományos megalapozottsággal ikell foglalkoznunk.

Szakítanunk kell az ötletszerű, meggondolatlan szervezgetésekkel, vagy a külföldi példák gépies másolásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is elsősorban a magyar sajátosságokból, jó és rossz tapasztalataink helyes elemzéséből kell kiindulni, figyelembe véve a baráti országok gyakorlatban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit.

5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egyszerűsítése, az évek során felduzzadt bürokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszervezetünk demokratikus, népi jellegének érvén-yrejuttatása parancsolóain írja elő, hogy az eddigi túlméretezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő államapparátust leépítsük. A kormány ennek érdekében- több minisiztérium és országos hivatal összevonásét, illetve megszüntetését határozta el

6. A központi szervek összevonásával, szervezetük egyszerűsítésével párhuzamosain fokozatosain növekednie kell az éUemhatailorn helyi szervei, a megyei, járási, városi és köz» ségá tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatáskörének, gazdasági önállóságának. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörök leadása, a decentralizálás ténylegesen megtörténjék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő helyi jellegű vállalatok, intézmények feltett tényleges hatásk ;ya,karolhassanak.

7. Az állami szervek ’4*'v*jánák

gyök- es megjí ......ében a

kom. . ka vejxezet esem biztosítja, hogy эйзйп szerveinkben a dolgozók 'Jgyeinek intézésével a népi demokratikus rendszerünkhöz hű, a szocializmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a ikermóny arra törekszik, hogy az államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse.

8. A kormány határozott szándéka az államvezetcs demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a kédőbt biek folyamán sem választható .el egymástól. Szilárd állami [egyetem az apparátusban, a kormány határozatainak maradéktalan megvaldsítása mindem területen, a dcíicjozok hatékony részvétele a gazdasé és -kulturális élet irányításéban - n tóéit ja, hogy népi államunk dem; : ratikus tartalma miinél teljesebb, i t érvényre jusson,

9. A magva"- forradalmi miumikásparaszt -kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az édampolgáirok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. A kormány -biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza érdekeit védelmező, s a h«ea javára dolgozó magyar állampolgár törvémyeimk védelme alatt, félelem nélkül élhessen-.

10. A kormány a törvényes remid, a békés alkotó munka feltételeinek megteremtéséiben, a gazdasági és politikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társv.dalom felépítése történelmi feladatának megvalósításában a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű érteim iségr- -aks-zervezetefcre, a munkástanácsokra, aj ifjúság demokratikus tervezeteire és mia becsülcti s hazafiakra támaszkodik, aluk inajílamdók a magyar nép boldogulásáért, a munkás-panaszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyaromsaág felépítéséért szíwel-létekkel 'harcolni. Vezető erőnek a munkásosztály pártját: a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint a kemmunisták szervezett erejét, az összes- demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazazafias Népfrontot tekinti.

II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések

At. ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfél milliárd forint értékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár további több mint 1 milliárd forint. Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország népgazdaságának, s maguknak a dolgozóknak az a hosszú heteken át tartó sztrájk, melyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesztve szociális és politikai demagógiával szított, azután pedig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászokkal és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hosszabbított meg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekövetkezett termeléskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyarország 1956-os nemzeti jövedelmét.

De bármilyen nagyok is az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegyveres felkelés kudarca után a sztrájkkal nyomorba és gazdasági anarchiába akarták dönteni országunkat és népünket, hogy ebből ismét politikai fegyvert kovácsoljanak a népi hatalom ellen. Az ellenforradalmi erők azonban itt is elszámitják magukat. Ha dolgozó népünk félresöpri az útból a gáncsvetőket, s közös akarattal halad a szocializmus építésének útján, minden gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni. s az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozók életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és az előrehaladás útjára fogunk lépni.

A nyugati kapitalista országokban most ismét az 1945—46-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogulhat. Természetesen mi minden kölcsönt igénybe veszünk — még kapitalista államtól is —, amely nincs politikai feltételhez kötve, de semmiféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem kérünk és nem is fogadunk el. Mi jó emlékszünk arra, hegy a kölcsönök körül csapott nagy lárma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a magyar nép egyetlen dollár kölcsönt sem kapott nyugatról, mégis a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek a saját erejükből és a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével helyrehozták a háborús károkat és az ország népgazdaságát az 1938-as színvonalnál sokkal magasabbra emelték.

Ma is erről van szó, azzal a különbséggel, hogy most sokkal jobbak gazdasági lehetőségeink, mint 1945- ben voltak. A magyar népnek ma saját komoly gazdasági erői vannak: van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk és vannak önzetlen barátaink is. A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munkás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó. Ezzel szemben igen jelentős gazdasági segítséget kaptunk már

eddig is a Szovjetuniótól, Kínától és a szocialista tábor valamennyi testvéri országának kormányaitól és népeitől. Ha mi magunk is megteszünk mindent, ami rajtunk múlik gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jövőben is számíthatunk a testvéri országok kormányai és népei támogatására.

Most az a feladat áll előttünk, hegy kidolgozzuk azokat a gazdasági tennivalókat, amelyekkel leküzdhetjük az átmeneti nehézségeket és ráléphetünk a fejlődés egyenes útjára Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik.

Milyen feladatok állanak előttünk ezen a téren?

1. Gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzése, s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kell életbeléptetnünk a szén- és energiafogyasztás terén.

2. A kormány mindent megtesz az inflációs veszély elhárítására. Maximális takarékosságot kíván érvényesíteni az államháztartásban. Komoly mértékben csökkenteni fogja az államapparátust. Ezzel az intézkedéssel, mely nem sorolható az átmeneti szükségrendszabályok közé, egyrészt eleget tesz a legszélesebb dolgozó rétegek régi követelésének, másrészt levonja a következtetéseket a gazdasági szervezetben és vezetésben bekövetkezett változásokból.

Egyedül a kormány erőfeszítései azonban nem elegendők az infláció elhárítására. Két hónapon keresztül — jóllehet alig volt termelés — az állami üzemek az átlagosnál jóval magasabb összegű munkabért fizettek ki. A termeléskiesés igen nagy mértékben csökkentette az állami bevételeket. Ha az állami kiadásokat és bevételeket nem tudnánk egymással összhangba hozni, az infláció elkerülhetetlenné válna.

Az infláció elhárításához szükség van valamennyiünk erőfeszítésére és fegyelmezett magatartására, s emellett sokféle ep-»éb intézkedésre is.

így, bár a kormány politikájának alapvető célja a dolgozók életszínvonalának emelése és számos ilyen irányú intézkedést már el is határozott vagy kidolgozott, további béremelésekre, vagy juttatások kiterjesztésére nem kerülhet sor mindaddig, amíg a termelés lényeges emelésével ehhez megfelelő feltételeket nem teremtünk. Csak így érvényesülhet az eddig megtett intézkedések kedvező hatása is. Lehetetlen eltűrni, hosy egyes vállalatok az egész nén vagyonát felelőtlenül kezeljék. Mindent'meg kell tennünk a termelés Gazdaságosságának és az állami kiadások és bevételek egyensúlya(Folytatás a következő olöalov )