Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-06 / 4. szám

* SOMOGYORSZAG Vasárnap, 1957. január 6. néhány nap múlva nyilvánosságra kerül a kormány nyilatkozata Apró Antal beszélgetése a pécsi bányászokkal Apró Antal iparügyi miniszter pénteken délután fogadta a Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásküldöttségét és hosszabb beszélgetést foly­tatott velük. A kölcsönös bizalom és őszinteség jegyében lefolyt beszél­getésben Iparunk, népgazdaságunk, politikai életünk több időszerű fon­ta» kérdése került szőnyegre. A bányászok mindenekelőtt saját munkájuk problémáit tárták ,a miniszter elé. Sok szó esett a beszélgetésen a munkástanácsok helyzetéről. A kül­döttség leérte, hogy — legalább ideiglenesen — a munkástanácsok elnö­keit mentesítsék a termelő munka alól. A miniszter kifejtette, hogy a lengyel, a jugoszláv és a német munkástanácsokról szóló törvények — a magyarhoz hasonlóan — nem engedik meg az elnökök, vagy elnökségi tagok függetlenítését. A küldöttség kérésére a miniszter beszélt népgazdaságunk két fon­ta* kérdéséről, a bauxit-, illetve uráriumkincsünkről. A bauxitot sze­retnénk készáruként értékesíteni — mondotta Apró Antal. Az uránércteimelés vonatkozásában még a kezdet kezdetén vagyunk. Az érc teljes feldolgozásához óriási beruházások kellenek és nyilván­való, hogy ez saját erőnkből lehetetlen. A Szovjetunióval e téren a múlt­ban születtek megállapodások, ezeket a kormány most vizsgálja. A múlt héten, kinevezték az urániumbánya kormánybiztosát és készülnek a tervek a munka továbbfolytatására. Dunapenteléről szólva a miniszter egyetértett azzal a nézettel, hogy erre a beruházásra az országnak nem volt szüksége. Megcáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormány bérbe szándékszik adni a Dunai Vasművet. Szó lehet arról, hogy a vasmű külföldi bérmunkát vállaljon. Diósgyőrrel kapcsolatban kijelentette, egy elgondolás szerint tárgyállásokat ikezideményezjnémeik a román kormánnyal földgáz importálá­sáról, hogy Diósgyőrött — a gázzal pótolva a hiányzó szenet — minő­­scjtV acélt termelhessenek. Apró Antal az időszerű politikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy néhány nap múlva nyilvánosságra kerül a kormán” nyilatkozata. A miniszter befejezőben felhívta a küldöttség figyelmét: ma a há­ny ászság kezében van az ország gazdasági életének kulcsa. KI S H ÍREK A NAGYVILÁGBÓL Qglgrád (MTI). Mint a TANJUG jelenti, előreláthatólag a napokban .jugoszláv gazdasági küldöttség uta­zik. Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson az 1957. évi jugoszláv— szovjet kereskedelmi árucsereforga­­loirnrói. A jugoszláv küldöttséget Ljubo Babies áruforgalmi államtit­­k.u-helyettes vezeti. London (MTI). Az AFP értesülései seerint jóltájékozott angol körök tudni vélik, hogy Nehru Eisenhower­­né'l tett legutóbbi látogatásának leg­főbb eredménye egy hallgatólagos megállapodás, amelynek keretében az Egyesült Államok bőkezűen hoz­zájárul a második ötéves terv finan­szírozásához. London (MTI). Jó forrásból szer­zett értesülések szerint — közli az AFP — a brit kormány csalódott ab­ban a reményében, hogy a Szuezi - csatornán átmenő forgalom megszű­nése előtt elért színvonal hetvenöt százalékán tudja fenntartani az olaj­­ellátást. Ennek oka az, hogy az ame­rikai olajexport a reméltnél sokkal kisebb. Sees (MTI). Az osztrák belügymi­nisztérium közölte, hogy 1957. ja­nuár 4-ig összesen 158 183 magyar menekült lépte át Ausztria határát, e-elc közül 88 904 személyt már to­­vábbezállítottak nyugat-európai vagy tengerentúli államokba Más forrásból eredő értesülés sze­rint eddig mintegy 8500 menekült tért vissza önként Magyarországra. Róma (MTI). A TANJUG jelenté­se szerint Nenni, az Olasz Szocialis­ta Párt titkára néhány évvel ezelőtt kapott nemzetközi Sztálin-békedíját az Olasz Vöröskereszt útján felaján­lotta a magyar menekültek segélye­zésére. Az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja Nenni lépését bírálva ki­emeli, hogy az Olasz Szocialista Párt titkára a nemzetközi Sztálin-békedí­­jat a béke megszilárdításáért vívott harcáért kapta és ezt a harcot most úgy látszik feladta. Belföldi hír A földművesszövetkezetek ország­szerte egyre inkább bekapcsolódnak a szabad kereskedelembe. Megkezd­ték a bor és égetett szeszesitalok sza­bad felvásárlását is. Egyes borterme­lő vidékeken, ahol nagyobb mennyi­ségű bort gyűjtöttek be, borpalacko­zó üzemeket állítanak fel. Az első ilyen borpalackozó Budapesten a SZÖVOSZ vendéglátóipari főosztá­lyának felügyelete alatt kezdi meg működését. A borpalackozók a föld­művesszövetkezeti boltokat és ital­méréseket zárt palackozott minőségi borokkal látják el. ITT A MESTERSÉGES ESŐ! Mexikó (MTI). Az AFP jelenté­se beszámol arról, hogy Jose Ugal­­dc Perez professzor, mexikói fi­zikus csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette, hogy felfedezte a mes­terséges eső előállításának egy­szerű és olcsó módszerét, azt a módszert, amelyet alkalmazni le­llet a világ bármely részén, »ide­értve a Szaharát is«. Ugalde Perez professzor mód­szere — mint az újságíróknak ma­gyarázta — abban áll, hogy külön­leges szerkezetek segítségével ato­mok bombázása lévén ionizálja a légkört. A mexikói tudós szerint a bombázás előidézői száz négyzet­kilométernyi Övezetben a hőmér­séklet egyöntetű emelkedését, a szelek horizontálisan és vertikáli­san megszűnnek, mesterséges fel­hők képződnek, amelyek egy tit­kos eljárás folytán leejtik csapa­­dékterhüket. »Módszerem — je­lentette ki a mexikói professzor — teljes mértékben tudományos és az elemeknek nem egy laborató­rium belsejében, hanem a szabad levegőben végbemenő transzmutá­ciókon alapszik«. Ezután hozzá­fűzte, hogy egy napig tartó eső előidézése Mexikó város körzeté­ben nyolcvan dollárba kerül. Ez sokkal olcsóbb, mint a szárazjeges amerikai módszer, amely csak tíz négyzetkilométernyi területen ké­pes esőt előidézni. Ugalde Perez professzor végül kijelentette, hogy Mexikóban már végrehajtott kísérleteket, amelye­ket siker koronázott. Mindamellett — mint mondotta — módszerének alkalmazását képzett személyekre keli bíznia, mivel nem akar elő­idézni földrengést, légköri zavaro­kat és orkánokat. ÜJABB INTÉZKEDÉSEK A GYÓGYSZERTÁR VÁLLALATOKRÓL Korábbi minisztertanácsi határozat elrendelte az egyes megyékben mű­ködő gyógyszertár vállalatoknak a megyei tanácsok hatáskörébe utalá­sát. Az átadás 1954. októberében a Pest és a Fejér megyei vállalattal kezdődött meg s 1956 decemberében kellett volna országosan befejeződ­nie. A legutóbbi hetek eseményei miatt azonban több megyében csak most történhetik meg a vállalatok átvétele, január végéig Komárom, Nógrád, Vas, Veszprém, Zala, Tolna. Szolnok, Szabolcs és Heves megyé­ben kerül tanácsi kezelésbe a gyógy­szertár vállalat. Ugyancsak ebben a hónapban veszi át a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága is a Budapes­ten működő gyógyszertár vállalatot. Az Osztrák—Magyar Társaság ezévi programjáról nyilatkoztak a társaság bécsi vezetői Bécs (MTI). A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítója az újév alkal­mából érdeklődött az Osztrák—Ma­gyar Társaság eddigi munkája és 1957. évi programja felől. Paul Braun, Franz Hellmeister, Josef Preloznik, az elnökség tagjai, valamint Stanek asszony, a társaság titkárnője, nyilatkozataikban han­goztatták, hogy az Osztrák—Magyar Társaság a jövőben is eddigi céljai­ért küzd, azért, hogy az osztrák és a magyar nép barátságát egymás meg­ismerése útján megerősítse, továbbá elősegítse a két egymásra utalt szomszéd állam kulturális és gazda­sági kapcsolatainak szorosabbra fű­zését. Az elnökség tagjai elmondották, hogy a legutóbbi tragikus magyaror­szági események mélyen megrendí­tették a társaság nem túl nagy, de annál őszintébben érző tagságát. A társaság tagjai bőkezűen juttattak szeretetadományokat a magyar nép megsegítésére. A társaság sikeres akciója volt az osztrákok magyaror­szági hozzátartozóit és barátait fel­kutató szolgálat. A magyarországi harcok idején számos osztrák állam­polgár kereste fel a társaság titkár­ságát azzal, hogy szeretne hírt kap­ni Magyarországon élő rokonairól vagy ismerőseiről. A közölt címeket előbb a bécsi magyar követség útján juttatták el Magyarországra, később egyenesen a magyar rádióhoz fordul­tak. Az utóbbi hetek során több száz levelet kapott a társaság Magyaror­szágról. Ezekben a levelekben két­ségbeesett magyar szülők Ausztriába szökött fiatalkorú gyermekeik felku­tatását kérték a társaságtól. Csou En-laj lengyelországi látogatása előtt és után egyaránt tárgyal Moszkvában Moszkva (MTI). Diplomáciai for­rásokra hivatkozva az AP jelenti, hogy Csou En-laj kínai miniszterel­nök lengyelországi látogatása előtt és után egyaránt tanácskozni fog a Szovjetunió vezetőivel. Az említett források úgy tudják, hogy a kínai kormány vezetője január 7-én érke­zik Moszkvába. Háromnapos tartóz­kodás után, mialatt megismeri a szovjet vezetők nézeteit a lengyelor­szági fejleményekről, Gomulka kor­mányának vendégeként hivatalos látogatásra Varsóba repül. Néhány napos lengyelországi tartózkodás után visszatér Moszkvába és újabb tárgyalásokat folytat a Szovjetunió vezetőivel. A kínai miniszterelnök valószínűleg Grotewohllal is talál­kozni fog Moszkvában. Emberbaráti érzés vezérelte Josef Preloznik elnökségi tagot és Starek titkárnőt, amikor felkeresték a ma­gyar menekültek osztályának veze­tőjét az osztrák belügyminisztérium­ban, átadták neki a Magyarország­ról érkezett leveleket, a társaság ré­széről is támogatva a magyar szülők kérését. Az Ausztriába érkezett magyar menekültek — folytatták ismerteté­süket az elnökség tagjai — csopor­tosan keresik fel a társaságot, amelynek elnöke: Dr. Eduard Liszt egyetemi tanár, Liszt Ferenc utolsó élő leszármazottja. A menekültekkel folytatott beszélgetések során vilá­gosan kitűnt, hogy javarészt megté­vesztett emberekről van szó, akik a Szabad Európa Rádió hírverésének áldozatává lettek. így például a napokban egy húsz­tagú magyar diákcsoport kereste fel a társaságot és aziránt érdeklődött, hogyan folytathatja tanulmányait. Ezek a magyar diákok azt hitték ugyanis, hogy Ausztriában ingyenes a tanulás. Nem tudták, hogy sok-sok osztrák főiskolás éjszakai munkával teremti elő a tanulmányaihoz és ön­maga fenntartásához szükséges pénzt. Az a magyar menekült orvos, aki az egyik újságban hirdetést tett köz­zé, hogy hajlandó étkezés fejében gyógyítani, szintúgy nincs tisztában az osztrák orvosok helyzetével. Ez a magyar orvos — mondotta az el­nökség egyik tagja — nem tud arról, hogy csak a közelmúltban ért véget Ausztriában a kórházi orvosok sztrájkja, amelyet rossz anyagi hely­zetük megjavításáért folytattak. És különben is milyen orvos az, aki el­hagyja hazáját akkor, amikor a ma­gyar betegek ezreinek gyógyítására svéd, dán, nyugatnémet vöröskeresz­tes orvosok óraként jelentkeznek? — kérdezte a társaság egyik elnökségi tagja. Az a harmincezer magyar mene­kült, kinek szerény megélhetést ígértek Ausztriában, talán nem sejti, hogy ők lesznek azok, akiket az itte­ni munkáltatók eszközül akarnak felhasználni az osztrák munkások bérének leszorítására — mondották a társaság elnökségének tagjai, majd így folytatták felvilágosításukat: Az Osztrák—Magyar Társaság most abban látja egyik legidősze­rűbb feladatát, hogy felvilágosítsa a megtévesztett magyar menekülteket az ausztriai viszonyokról és a ma­gyarországi fejleményekről. Kína. kisiparosad, akárcsak, a pa~ ■r.nsztság, szövetkezet i úton halad - •ríak á szocializmus főié. Az |eflstó ■fnyea .szövetkezeteket 19-50-ben ala­­p ítotbák és a rákövetkező öt év alatt kétmiffió kisiparos szervezkedett ■szövetkezetbe. 1955-iben újabb ma­gas hullámot vert ez a írfőveíkeze­­fe mozgalom. Azóta újabban két és ÉétonMó kisiparos lépett be a szö­­-vetioezeU táborba. Az újabb emelkedés az eddigi 7,(j 000 szövetkezet kitűnő eredmé­nyét nyomára támadt. 1955-ben a szövetkezetekben az áüagcxs terme­lés 44 százalékkal volt magasabb, щрЬ, az egyénileg dolgozó kézmű­­esőké és természetesem nagyobb »idillt a -'teresét és az életszínvonal iS-r Sainturag tartományban Veiíang­­yiiaia .négy évvel ezelőtt alakult meg ^.’kovács-szövetkezet, azóta tagjai­nak száma ötszörösre szökött fel, Sóetgöalapja pedig hatvan-szorosára. A-szövetkezetnek ma saját kiállítá­si, csarnoka, bölcsődéje, klinikája ég klubja van. Szakmai -balesetnél á sérült tagot a közös pénztár ter­hére gyógykezelik. SzünMeí tanfo­lyamon tanultnak a tagak írni-oi­­vasjni. Az eternit évben 15 tag foly­tatott középiskolai tanulást. Sok régebbi szövetkezet tért át a kézi munkáról részben vagy egészben a gépi munkáira. A pekingi eflső kon­fekció» szövetkezet például 1951- •nan csak három taggal indult, egész fölszerelésük egy kályha és egy rózüst volt. Ma 200 tagija van és a «muraika dandárját gépesítették. Természetes, -hogy az egyénileg dolgozó kisiparosok, látván a szö­vetkezeti munka szép eredményét, űgyknenTe az útra akartak lépni. Szt bizonyítja az a tény, hogy a iműit évben egymillió kisiparos iioezdte meg szövetkezeti aíkapon a «-munkát, anélkül, hogy a felsőbb jóváhagyást bevárta volna. Saját -anéjükből indultak neki a 'közös munkának. Ez egyben azt ás muitaitja, hogy Kisipari szövetkezetek Kínában a szövetkezeti mozgalom felelős irányitól túlságosam tartózkodók, konzervatívok voltaik és alábecsül­ték a kisiparosok óhaját, amely őket a szocializmus felé vonta. Ezt a konzervatív magatartást 1955 má­sodik felében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meg is -bírálta. Ennek folytán a szervező tényezők aktívabb munkába fogtak. A mezőgazdaság és a tőkés ipar és kereskedelem, átalakulásának üte­mét követve, országszerte hatalmas szövetkezést hullám öntötte el az egész ország kisiparosságát is. A 'kómái kisipari élet igen változatos képet mutat. Mégis 17 vezető ágat -meg lőhet ‘különböztetni, -ilyenek: fémfeldolgozók, famunkások, építő­anyag, -textil, élelmiszer, pa-pírk-é­­szótőik, porcelán- és fazekasipar, különleges munkák, javítások stb. A kis,iparosok négyötöde esik ezek­be a kategóriákba. Számos iparág el van terjedve az egész országban. Mások csak bizo­nyos vidékeken divatosak, -ahol a nyersanyag, a piaci viszonyok és hagyományos helyi adottságok ked­vezők az egyes iparágak fejlődése számára. A szövő-kötő kézműves­ség leginkább virágzott Kao-jang­­ban, Hopei tar tonnányiban és Vu­­csitoan, Ki.amgszu tartományban. Porcelánt dolgoznak ki Csingtecsen­­ben (Kian-gsi tartomány). Ihing. ugyanebben, a tartományban, faze ifcasságáról híres. Pektegben az ele fántcsont feldolgozása ért el fejlet' fokot. Hunan és Kiamgsi a c-sipké rol, Tienosin a szőnyegkészítésrőf Hunan a politúrozásról r evezető-­­Mindezek felölelik a kínai nép nagyszerű, haigyománycs iparmű­vészeti színvonalát, amely otthon, é.c a külföldöm egvairánt nagy megbe­csülést vívott ki. IRTA: CSEN CSI-HAI A kisiparosság tovább is fontos szerepet tölt be Kínában a jelen­tős cikkek előállítása terén. Szük­ségleteit főlég a helyi nyersamyag­­forráscfcból elégíti ki. Legnagyobb stzarepet játszik a mezőgazdaság termelés előmozdításában a mező­­gazdasági eszközök készítésével és javításával. A múlt évben példáu a kisipari szövetkezetek 110 millió különféle mezőgazdasági eszköz' -termeltek. Ezenkívül számos min­dennapi szükségletre szolgáló árul állítottak elő, mint ruhát, -bútort és nélkülözhetetlenek a festés, tisztí­tás ruhajavítás elvégzésében. A nagyiparban a pótalkatrészek elő­állításában és felszerelésében döntő szerepet játszanak. Kína exportjá­ban a kisipar különleges művészi értékű áruk terén kiemelkedő he­lyet foglal el. Segítséget nyújt ah­hoz, hogy az iparosítás céljaira áru* hozhassunk be és egyben emelik, r kínai kultúra megbecsülését kül­föld-őri. Hogy a kisipar jobban szolgá-lhas sa a nemzet fejlődését, rálépett a szocialista átalakulás útjára. Az egyéni termelés fokozatosan tér ál a kollektív termelés formájára. Csak így tudják az egyéni munká­ban korlátozó tényezőket legyőzni, a termelést fokozná, a jobb teehn:­­kát -bevezetni és a kisipart az or­szág tervébe beilleszteni és a nép számára még hasznosabbá tenni Ez egyben azt is jelenti, hogy a kisiparos maga is jobban boMogu" és a szegénységet örökre leveti ma­gáról. A szövetkezeti szervezkedés alap­ja az önkéntesség. A kte'parosck.-v gyűléseken, magánbeszélgetésekben, sajtóban, kiélni tások révén, és más felvilágosító eszközzel győzik meg az egyéni munka hátrányairól, a szövetkezés előnyeiről, és a szocia­lista társadalom nyújtotta hatal­mas kilátásokról, A meglévő szövet­kezetek eredményes működése ter­mészetesen a legjobb agitáció. 1950-ben, a mozgalom első évében, csupán ezer kisipari szövetkezet működött több mint 200 000 taggal. De ezek nyomán egyre nagyobb lendületet vett a szövetkezeti élet. Az állam természetesen támogat­ja a mozgalmat. A szövetkezetek elsőbbségben részesülnek az állami -hitelben, alacsony kamat mellett. 1955-ben már 70 millió yuanra rú­gott ez az állami hited1, vagyis nyolcszor aranyira, mint 1952-ben volt. De a mozgalom egyre nagy­szerűbb kibontakozáséval párhuza­mosan emelkedett az állami köl­csön is, úgyhogy 1956 első negye­dében már 170 millió kölcsönt kap tak a kisipari szövetkezetek az ál­lamtól, A szövetkezetek a kedvez­ményes adó vagy teljes adóelenge­dés révén is támogatásban részesül­nek. A kormány ezenkívül hasz­nált felszereléseket és nyersanya­got alacsony áron ad el nekik és ezzel- hozzásegíti őket, hogy -gazda­ságilag megerősödjenek. A kormány rn-agy súlyt helyez rá. hogy az iparművészeti jellegű kis ipari szövetkezetek a nemzeti ha­gyományok és művészi színvonal ápolása terén vissza ne essenek, sőt továbbfejlődjenek. Az idős nem­zedék munkáját nagy megbecsülés -ben részesítik és jo-bb életkorú mények közé juttatják. Ezek a te -hetséges iparművészek a feliszáfca dulás előtt -nagy nyomorban éltek sokat nélkülöztek és munka tnek;v állottak. Vu Lung-fa híres csln-gte csend porcelánfestőnek sokáig nem akadt munkája és halászattal tar­totta fenn magát. Lain-g Sao-an, áld kiváló mester az ősi kínai tészta­szobrászat terén, abból tengette életét, hogy az utcán sült burgo­nyát árusított. Az ilyen emberek most havonta 100 yuant keresnek átlagosan. Jang Sd-hui elefánt­csontfaragó havonta 180 yuant is megkeres. A kormány azonban nemcsak megélhetésüket biztosítja, hanem munkájukban is segíti őket. Művé­szet-tanárok keresik fed őket, átad­ják nekik tapasztalataikat, javítják munkájuk minőségét, jutalomban részesítik őket, sőt azokat, aktlk mesterségükben kiválnak, akadé­miai címekkel ruházzák fel. A -meg­becsülés jelei természetesen buzdít­ják ezeket a régi iparművészeket is. Régi, elfelejtett művészi mes­terfogásokat újítanak fel és új ter­veket és mintákat alkotnak. Ezzel egyidő-ben megindult a fia­tal tehetségek felkarolása., úgyhogy az ősi, -hagyományos iparművészet új művelőit képezik ki. Veterán iparművészek tanítványokat vesz­nek magukhoz és oktatják, nevelik őket. Tekintettel arra, hogy az ily módon kiképzett ifjak száma még igen csekély, a kormány most ipar­művészeti iskolák felállítását vette -tervbe. A mai helyzet azzal a kilátással biztat, hegy a kínai kisipar szövet­kezeti újjászervezése ebben az év­ben teljessé válik. Úgy vélik, hogy a kisipar szocialista átalakulása 1958-ban új szakaszába lép, a technikai újjászerelés szakaszába. 1967-ig minden iparágat, amely résziben vagy egészben géppel tud­ja a kéz:miunkát helyettesíteni, a lehető legnagyobb mértékben gé­pesítenek. Ezzel karöltve a kis i ná­ra. elmaradt termelés arculata eltű­nik, és scik-kal jobban ki fogja e’é­­g'teni a -nép igényeit, mint eddig. És a szövetkezetbe tömörült kis­iparosok anyagilag és kulituxá'Vs.an sakkal szebb életet . fognak é'rti, mint eddig -bármikor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom