Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Moszkvába utazott Mn (MTI). Mint a DPA jelen­­iden este keletnémet kormány­­ttség utazott Moszkvába Otto woíhl miniszterelnök vezetésé­­iogy tárgyaljon a ©azcLasá.gi és cai kérdésekről. A küldöttség között van Walter Ulbricht, iiszterelinök helyettese, a Né- Szocialista Egységpárt első tit­­dr. Lothar Bolz külügjrmíuiisz­­alamint Nuschke, Loéh, Scftolz, Inner, Rau és Oefesniar ínáraisz­­ötkhelyettesék. A küldöttséggel együtt utazik Hermann Matern és Kanti Schirdewam, az NSZEP Politi­kai bizottságának tagja, Alfred Neumann, az NSZEP kelet-berlini elnöke, valamint Johannes König, az NDK moszkvai nagykövete ás. Mint a berlini rádió jelentette, Moszkvában tárgyalásokat folytat­nak a saüverénitás és a más álla­mok belügyeiibe váló be nem avat­kozás (kölcsönös tisztetetbentartáisá­­raaik szelemében. A küldöttségei szakértők kísérik. N. A. Búig any in válaszai a lengyel rádió főszerkesztőjének kérdéseire só (MTI). A TASZSZ közli: A il rádió felolvasta azokat a okát, amelyeket N. A. Bulga­­a Szovjetunió minisztertanácsá- InÖke adott a lengyel rádió fő­­sztőjének kérdéseire, dés: Milyenek a szovjet és len­iszony fejlődésének kilátásai az ;tkező évben? isz: Az elmúlt év sok új vonás­­mrapította a lengyel—szovjet kapcsolatokat. Fontos megállá­sát írtunk alá, amelyek nagy ségeket nyitnak meg a Szovjet­je a Lengyel Népköztársaság megbonthatatlan, testvéri ba­jának továbbfejlesztése és elmé­­} előtt. Mindenekelőtt az SZKP >nti Bizottsága és a Szovjetunió inya, másfelől a LEMP Közpon­túságának és a Lengyel Nép­­■saság kormányának küldöttsé­­izött lezajlott tárgyalások ered­éképpen kiadott közös nyilatko­­valamint arra a szerződésre >lok, melyet a Szovjetunió kor­­a és a Lengyel Népköztársaság anya az ideiglenesen Lengyelor­­■an tartózkodó szovjet csapatok helyzetéről kötött, új, 1957-es esztendőben kétség­­együttes erőfeszítéseket te­­t a gazdasági, a politikai és a irális élet minden területén ki­tt gyümölcsöző lengyel—szovjet tműködés kiszélesítésére, hiszen együttműködés összhangban áll két ország létérdekeivel, sőt a <1 izmus egész táborának érde­tdés: az On véiemenyc írjon az emberiség az 1957-es Válasz: Egyes nyugati országok propagandája és agresszív körei nem csekély erőfeszítéseket tesznek abban az irányban, hogy borúlátást és bi­zonytalanságot oltsanak az emberek­be, ami a béke megőrzésének és meg­szilárdításának kilátásait illeti, elhi­tessék velük, hogy a fegyverkezési hajsza és a háború végzetes szükség­­szerűség. Mivel a nemzetközi feszült­ség enyhülésének meghiúsítására tö­rekszenek, katonai kalandokhoz és provokációkhoz folyamodnak. Az egyiptomi angol—francia—izrael ag­resszió és a magyarországi ellenfor­radalmi zendülés szemléltetően tanú­sította ezt. De a népek szemében gyűlöletes a fegyverkezési hajsza és a háború. Békés, nyugodt életet állítanak ma­guk és az elkövetkező nemzedékek számára és eltökélt szándékuk, hogy meghiúsítsák a béke ellenségeinek cselszövéseit. Ez szilárd biztosíték arra, hogy a béke gondolata mind újabb és újabb sikereket fog aratni a nemzetközi reakció minden agresszív terve ellenére. Teljes joggal feltételezhető, hogy az 1957-es év folyamán a népek fon­tos győzelmeket vívnak majd ki a béke megőrzéséért és megszilárdítá­sáért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése elveinek diadaláért vívott har­cukban. A Szovjetunió, akárcsak eddig, ez­után sem fogja a legcsekélyebb lehe­tőséget sem elszalasztani, sem elmúlasztani, hogy biztosítsa a békét és biztonságot. Oamel Ahtlel JSassxer és Mao Ce-tung üzenetváltása író (MTI). Az A1 Gumhurija van oldalas mellékletet szentel )i Kínának. Ebben közli Nasszer esnek Mao Ce-tung elnökhöz itt üzenetét. Az egyiptomi elnök AFP jelentése szerint — „hálá-_ ?jezi ki a kinai népnek, hogy tá-? tta Egyiptomot az imperialista^ szórókkal vívott harcában. Kína» ?yiptom népe — hangzik az* ú — a világ két legidősebb ciyM ójának birtokosa. A két népjj fog össze, hogy megvédje azt ri civilizációt a pusztulástól.^ atom az ázsiai országokkal valótt; sólátok erősítését kívánja, mertlíj i kultúrájuk van és hasonlóak.! is ági érdekeik is, és mert az« i nemzetek Egyiptomhoz ha-ul an, felszabadulásukért harcol-v az imperialisták ellen.” у AI Gumhurija melléklete közüli Ce-tung kínai elnök üzenetét is,itt yben hangoztatja, hogy Egyip-i és Kína baráti kapcsolatainak!' 'rősítésé „létfontoságú a világ»! je, az ázsiai és afrikai népek-) ttműködése és barátságuk meg ) DAD TI) Az AFP jelentése szerint; zer egyiptomi elnök és Fej száll király üzenetet váltott abból az: .ómból, hogy a francia—brit erők; nulnak a Port Szaid-i övezetből i tál király azt á reményét fejez-: i, hogy Izrael a legközelebbi jö-J a kivonia csapatait a Sinai fél-l itről és a gazai övezetből, isszer elnök hangoztatta, hogy az' atomiak ellenállása megmentet-) z arab világot az imperialista] amtól. Végezetül 6 is azt a re-' -ét fejezte ki, hogy Izrael tisz-< bén tartja az ENSZ határozatait! ivottja csapatait a Sinai félszi-ÍFGENSBURG (MTI) n^sjensburg és Passau kö- Ö! t az erős jegecodc_ miatt beszün-, 2.1 .ék a Dunán a hajózást — jelenti DPA. Jégtörőket helyeztek üzembe,! hajókat pedig védökikötőkben he-1 ezték el. erősítése szempontjából”. Mae Ce­­tung hangsúlyozza továbbá, hogy a ki­nai nép támogatja Egyiptomot a kül­földi agresszorok ellen vívott harcá­ban. ^OMOGYORSZAG___________ Csütörtök, 1957. január 3. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA (MTI) A TASZSZ közlése szerint a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa jelentést adott ki, amelyben tudatja, hogy 1956. december 31-én hosszas bete­geskedés után elhunyt Avraamij Pavlovics Zavenyagin. a kiváló ál­lamférfi, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese! DZSAKARTA (MTI) TASZSZ közlés szerint az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága újévi felhívást intézett az indonéz néphez. Az a feladaj áll előtte — mondotta a felhívás —, hegy megszilárdítsa és tovább fej­lessze az élet demokratizálásában az elmúlt évben elért eredményeket, minden erő mozgósításával támogas­sa és segítse az indonéz kormányt a parlament által elfogadott politikai program aktívabb végrehajtásában. Az Indonéz Kommunista Párt fel­hívja a népet, erősítse sorait, széle­sítse ki a demokráciát, harcoljon az élet megjavításáért, a békéért és a népek barátságáért. KAIRO (MTI) Az AFP a kairói rádióra hivatkozva közli, hogy Nasszer egyiptomi elnök január 1-én rende­letet hozott, amelyben felmondja az Egyesült Királyság és Egyiptom kö­zött 1954. október 19-én kötött ba­rátsági egyezményt. KAIRO (MTI) A Reuter jelentése szerint C. Sztavropulosz, az ENSZ jogi kül­dötte, kedden Kairóban kijelentette, hogy jogi egyezmény készült cl az ENSZ és Egyiptom között. Az egyez­mény meghatározza, milyen formá­ban nyújt az ENSZ segítséget a Szuezi-csatorna megtisztításához. Sztavropulosz közölte, az egyez­ményt néhány napon belül New Yorkba küldik aláírás végett. Az egyezményt Dag Hammarskjöld, va­lamint Favzi egyiptomi külügymi­niszter írja alá. BERKELEY (MTI) A kaliforniai Berkeley egye­temének szeizmográfjai kedden a délutáni és az esti órákban ismételt eiős földlökéseket jeleztek mintegy 2500 mérföldnyi távolságból, észak­nyugat felől — jelenti az AP. Az egyetem tudományos munka­társai szerint a földrengés valószínű színhelye az Aleuták szigetcsoportja volt. A lökések hevessége elérte a 7,75 Richter-egységet, ami csaknem azonos az 1906. évi San Francisco pusztulását előidéző földrengés ere­jével. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok Az amerikai légierő egyik Globemaster mintájú óriás szállító repülőgépe a Déli-sark kö­zelében tudományos megfigyeléseket végző kutatók céljaira lánctalpas vontató dobott le, de a dühöngő hó­vihar miatt elvétette a helyet és or­ra bukva hófalba ütközött. A gép 17 utasának nem történt komolyabb baja, de a szerencsétlenség miatt egy ideig nem lehetett használni az Antarktisz jegére épített repülőteret. Egy 90 tonnás másik Globemaster­­nek, amely a Déli-sarkon átrepülve érkezett a leszállóhely fölé, hossza­san köröznie kellett, mielőtt leszáll­hatott. Az egyiptomi kormány elhatározta, hogy a Szuezi-csator­na Port Szaid-i bejáratánál lévő Lesseps Ferdinand-szobor helyébe Szabadság-szobrot állít. A szobrot az angol—francia partraszállás során elesett egyiptomiak emlé­kének szentelik — közölték Kairó­ban. Mi lesz, ha ez így megy tovább? A 37 éves Frances Blankenshipp egy csikágói kórházban harmadszor adott egészséges hármasikreknek éle­tet. Hogy jött ki az a nagy oroszlán! ? Egy kaliforniai autóügynök szo­katlan ötlettel toborzott vevőket. Hatalmas oroszlánt záratott egy gördülő ketrecbe, s a sivatag ki­rályának más dolga sem volt, mint hatalmas ordítással felhívni a ve­vők figyelmét az autóügynök rek­lámtáblájára. Az elmúlt héten azonban az oroszlán megunta a **ifféc}zedé.st. átvette a ket­rec rácsait és kisétált az utcára. Először egy gyermekét sétáltató apára támadt rá, de a járókelők kiabálására hátatfordított, majd a főutcára kanyarodott és megtekin­tette a kirakatokat. A sétáló orosz­lán megbénította a főutca forgal­mát, s a városka rendőrsége 15 riadóautóval vonult ki a békésen szemlélődő fenevad megfékezésé­re. Amikor végre ismét a rács mö­gé került az oroszlán — mint aki jól végezte dolgát — újra hozzá­fogott az üvöltéshez, hogy gaz­dája se járjon rosszul. A legnagyobb „kasszasikerű” filmszínész A Motion Picture Herald, az amerikai filmszakma folyóirata minden évben megállapítja, hogy melyik filmcsillagnak volt a leg­nagyobb kasszasikere. Az első tíz helyezettet feltüntető névsor élén A NEMZETI LOBOGÓ ÉS A KOSSUTH- CÍMER’ I A magyar történet újabb korszaka ■ismét ezeréves történetünkhöz hű, [belőle sarjadt jelképet kívánt: a nem­­izeti trikolort és a Kossuth-címert. [ Nagymúltú zászlóink igaz történetét .elevenítjük fel alább. I Már az új hazáját kereső honfog­laló magyaroknak voltak zászlói, hi­szen évszázadokon át az euráziai lo­­{vas-nomád népek kultúrközösségében I Uek, s ezeknek minden törzse saját 'lobogóval rendel kezett. A törökök iv.már a VI. században farkasfejet, a jj(szk.iták szarvast tűztek zászlórúd- Jjjaikra, őseink pedig turulmadarat. A »középkori magyar zászlóhasználatról {aztán krónikások egész sora meg­­l emlékszik. Kézai mondja, hogy őseink •Géza fejedelem koráig turulos zászló 'alatt küzdöttek. Szent István a zászló (rúdja hegyére aztán a turul helyett ^keresztet erősített. A zászló színe ek- 1 tor vörös és fehér. Királyaink III. {Andrásig bezárólag a vörös szövetű, I fehér vörös csikú, ezüst kettőskeresz­­'tes zászlót használták. Az Anjouk és {Mátyás után királyaink a zászlóikon (családi színeiket a magyar színekkel jegyesítve használták. . Mohács után a Habsburg-uralom •első 200 évében a nemzeti lobogó is „el- V.émetesedett”. Csak a megyék, egyes üzászlósurak és II. Rákóczi Ferenc ad­ója vitézei kezébe a nemzeti lobogót, L s a királyi tornák versenyzőinek tor­­y.naöltözékén leljük meg a vörös-fehér (•nemzeti színét. U A vörös és fehér színhez а XVI. к század második felében hozzákap­csolódik a harmadik szín: a zöld! I. Sf.ipót hitvesének, Eleonórának koro­­jrnázásakor a templom lépcsőjét pan­­(itnocius tricolor pannus-szal, azaz ma­gyar háromszínű szövettel takarták be. A nemzeti trikolor egyre inkább megszentségtelenedik, megsárgul az osztrák színtől, rikítóvá válik és az osztrák sas -terpeszkedik rá. A ma­gyarság csak a királykorozásások külsőleges ünnepe alkalmával tün­tethet ez ellen úgy, hogy ilyenkorra előveheti a piros-fehér-zöld ország­zászlót. A török felett aratott XVII. század­végi győzelmek idején a katonás szellemű magyaroknak hadi érdemei­kért eltűrte a Habsburg-ház, hogy legalább az egyenruhájuk és zászló­juk átmenetileg magyaros legyen. Mária Terézia hadviselési idejében vörös-zöld lángnyel vés, esetleg a magyar címert is feltűntető fehér törzszászlók alatt folyt a magyarok harca. A Napóleon elleni küzdelem idején aztán a francia trikolor hatá­sára a piros-fehér-zöld szín újabb elrendezésben a polgárság nemzeti zászlóján és kokárdáin új értelmet nyert. Martinovics is kijelentette, hogy a nemzet színe csakis e három lehet. A magyar trikolor kultusza — természetszerűen — a Kossuth ve­zette szabadságharcban érkezett tető­pontjához. Az 1847—48. évi 21. tör­vénycikk végleg meghonosítja és „ősi jogaiba” visszállítja a három magyar színt. Ezek után lássuk a Kossuth-címer történetét! Kossuth olyan címert kívánt, amely az akkori Magyarország terü­letét jelképezi. 1848 tavasza óta a magyar republikánusok sürgették á koronától való elszakadást. Március Idusa a régi gyakorlattól már szakí­tott is: a korona nélküli címer hasz-Jj nálatára tért át. Amikor a trónválto-v zás híre először terjedt el, már ай( Nemzeti Színház műsorhirdetményeWj is jelezték, mert a hármashalomróljj' eltüntették a koronát. Az 1849. áp-W rilis 14-i Függetlenségi Nyilatkozat^ aztán az ország függetlenségének ki-v fejezésére magáévá tette Március). Idusának közben már népszerűvé»! vált kezdeményezését. Az állam-*, pecséten használták a korona nél-.j küli gyűrűformájú nagycímert, a)\ bankókon pedig a korona nélkülit 1848-as középeimért: a miniszté-J riumok, hivatalok is áttértek a koro-Jj nátlan magyar kiscímerre. E kori­­hadfelszerelési tárgyain, iparművé-jj vészeti alkotásain szintén találko-v zunk az 1849-es koronátlan címerrel.^ A népi művészek fafaragásukon.^ hímzéseken egyaránt tüntetnek aj Bach-korszak elnyomása ellen: a ko-v ronátlan magyar kiseímert élénken» alkalmazzák — sőt az emigrációba isv ez kerül ki. Az osztrák önkényura-4 lom azonban ez ellen minden lehetői eszközzel harcolt, s közhivatalok^ ormán, hivatalok szobáiba csakis aj császári sasos nagy- és középeimért)) engedte meg. „A szabad és független Magyar-:) ország kikiáltotta a köztársaságot J 1918. november 17-én (16-i kelettel)))' november 28-án pedig Károlyi Mi-M hály miniszterelnöki rendeletében új-л ra a Kossuth-címert írja elő. Ez a ci-J). mer jelképezi megint és vissza von ha tatlanul állami önállóságunkat. í( Erdős Jenő. v Több olvasónk kérésére közöljükvi a megújhodott Élet és tudomány))) cikkét. и meglepetés re a 38 éves William Holden álii aki 17 éves filmszíné­szi működésével a veteránok közé tartozik. a »vert mezőnyben« olyan nevek szerepeinek, mint Ja­mes Sitevxir, Car Frank Sinatra. A fő a hidegvér! Nem inindennr.pi jelenetek zajlot­tak le eyy párizsi egyetemen. Nagy* szakáik: professzorok figyelő sze­mei elő» egymásután rakta le ruha­darabjait Rita Renoir, az . ismert meztelen táncosnő, miközben a pro­fesszorok sztetoszkópokkal és más oivosi műszerekkel vizsgálták azo­kat a Visszahatásokat, amelyeket ez a folyamat a jelenlévő orvostanhall­gatók körében kivált. Ez azonban még nem minden. Néhány újságírót, akit szintén meghívmk az újfajta or­vosi kísérletre, ugyancsa'k megvizs­gáltak a tiidós professzorok. S az eredmény? A tanár urak fejcsóválva állapították meg, hogy az újságírók vagy sokat TM'ébáltak, vagy sokat ta­pasztaltak, vagy nagyon hidegvé­­rűek — a műszerek ugyanis alig mu­tattak kilengést. Egy eldöntetlen kérdés A tóivxlí városi tanács statisz­tikai kimutatásai szerint az öröK város m.nden második lakója köz­lekedési kihágást követ el. leg­alábbis erre lehet következtetni abból, hegy a közlekedési bírsá­gok pénztárában háromnegyed millió római rótta le a piros, zöld, vagy sárga jelzés elhanyagolása miatt adóját. Az olasz lapok azon bwn felteszik az indiszkrét kér­dést: vajon tényleg ilyen rosszak a rómaiak közlekedési erkölcsei, vagy pedig azért olyan magus a megbírságoltak száma, mert a be­fizetett összegek egyhamiadát ju­talomként a közlekedési rend örök kapják? Szent tó? Kuruksetra szent város Indiában azon a helyen, ahol a legenda sze­rint a Jó és a Gonosz hindu istenek ütköztek meg egymással. Ez a csata időközben meg-megismétlődik, ami­kor napfogyatkozás van. A holdnak a nap elé vonulása a Gonosz erői­nek gyarapodását jelzi, eltávolodása victor,* a- ‘Jó végső diadalát j'lvh Az ütközet emlékére a vallásos hin­duk szent fürdőt szoktak venni. /> megmerülésre másfél négvzetkih méter kiterjedésű mesterséges tava. létesítettek A vasárnapi napfogyat­kozás alkalmával több mint 400 000 hindu vett rituális fürdőt a tóban, amelynek a vize napfogyatkozáskor »ezersz2r szentebb, mint máskor*-. Ez is rekord ? Ejy svájci turista, Fritz Müller, új rekordot állított fel: 235 napot töltött a Mount Eiterest egyik 5300 meter magas lejtőjén. Müller ki­jelentette: »szenzációs felfedezése­ket« tett. Mivee azonban a felfe­dezésekről min'1- Jig nem nyilat­kozott, egy Tossznuj.-/u bécsi újság­író Müller kijelentéséhez csak annyit fűzött hozzá: »Számomra a legnagyobb szenzáció az, hogy a csáknem háromnegyed év alatt Müller nem ivott egy csepp sze­szesitalt sem.-"' Nehéz apának lenni ■— ezt vallja a Washington államoeli [Olimpiában lakó John Henry Arcnds. Miután az egész éjszakát ■virrasztással tölti .c, hajnalban oda­rohant a szülőszobából kocsin kihe­­iZiott feleségéhez,) hogy az új jöve­vény feletti örömében megcsókolja. ■A kimerültségtől és az éter szagá­ból azonban elájult és arcra borult la csempével kirakott folyosón. Két i fogát kitörte, s homlokát nyolc öl­téssel kellett bevarrni. Amikor már ■a kórházi ágyon feküdt és magához [tért, kétszeresére dagadt szájával lezeket mondotta- "El sem íképzelni, hogy r i mindent kell ki­bírnia egy újdonsült apának-Századik születésnapja alkalmából Jon*s bécsi polgármester és Wein­­ber^er alpolgármester szu éüjes szerencse kívánatét fejezte ki Jo­hanna Kramreite asszonynak. Mi­közben barátikig poharaztak az asszonyság Cwmpcnfei s: r ássf-i lakásán, Johanr, -ony beval­lotta: nem könnyen erte meg -zt a matuzsálemi kort 75 évvel az­előtt, 1881-ben hajszál híján bent. - égett a lángbaborult •' Theaterben, 1853-bari pedig a lottké-mhez ment feleségül sít IV/ én I SZŐ' jegy« ;y.l 15. u 'elst

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom