Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-31 / 38. szám

S SOMOGYORSZAG Hétfő, 1956. december gl. Gyorslista a Harmadik Békekölcsön első kásásáról 00395 09 5000 00495 01-50 200 00922 01-50 200 00939 01-50 200 01162 01-59 200 01177 01-59 200 01427 01-59 200 01456 01-50 200 01614 01-59 500 01708 01-50 500 01875 01-50 200 02177 01-50 200 02235 01-50 500 02370 01-50 200 02460 01-50 200 02587 01-50 200 02608 34 5000 02667 23 10000 02668 01-50 200 02773 01-50 200 02826 01-50 200 02913 12 5000 00296 01-50 200 00395 01-50 200 00778 01-50 200 00938 48 5000 ÖH62 01 5000 01177 24 25009 01247 01-50 200 «1440 01-50 200 0155601-50 200 01658 01-5# 200 «1747 01-50 200 01955 01-50 500 02215 01-50 200 02273 01-50 500 02416 01-50 200 02580 01-50 500 02590 01-50 500 «2808 01-50 200 02667 01-50 200 02873 31 5000 02606 01-50 200 02860 01-50 500 «2913 01-50 200 •03073 01-50 200 3258 21 10000 03300 01-50 200 03428 01-50 200 03773 0150 200 04S99 01-50 200 04411 01-50 200 04707 20 5000 «4722 01-50 200 04822 01-50 200 04764 01-50 500 04991 27 5000 04971 01-50 200 04084 01-50 200 05004 49 2500Ó 05004 01-50 200 05040 01-50 200 054547 01-50 200 05144 01-50 200 05|80 20 25000 05280 01-50 200 05333 01-50 200 05382 22 5000 05563 01-50 200 05589 01-50 500 05691 37 5000 05694 01-50 1000 09710 01-50 1000 05790 01-50 200 05826 01-50 500 0586$ 46 5000 05863 01-50 200 05991 01-50 500 «6167 33 5000 06567 01-50 200 0Й22 01-59 200 06613 (>1-50 200 06695 43 5000 06695 01-50 200 06744 01-50 200 07089 01-50 500 07229 11 5000 07229 01-50 200 07659 01-50 200 07670 01-50 500 07875‘ 39 5000 07875 01-50 200 07912 01-50 200 08070 01-50 500 08079 01-50 200 08124 01-50 200 03197 01-50 08215 01-50 500 0831« 01-50 08327 09 5000 0832701-50 08360 31 5000 08360 01-50 08480 01-50 200 08575 01-50 08561 01-50 1000 08735 01-50 09062 01-50 200 09127 01-50 09151 15 10000 09151 01-50 05153 01-50 200 09172 01-50 09267 01-50 200 09287 01-50 05337 01-50 200 09339 01-50 09420 01-50 200 09432 01-50 09522 01-50 200 09530 01-50 09646 01-50 200 09846 01-50 09898 20 5000 09898 01-50 09913 01-50 200 09928 01-50 10011 01-50 200 10232 01-50 10268 01-50 „„„ 10394 01-50 200 10773 01-50 200 10895 01-50 200 11084 29 5000 11084 01-50 200 11087 01-50 200 11121 01-50 200 .11226 42 10000 11226 01-50 200 11228 01-50 500 11256 01-50 200 11262 01-50 200 11340 44 5000 11352 01-50 1000 11461 01-50 200 11563 01-50 500 12338 01-50 200 12748 01-50 200 12869 01-50 200 13132 01-50 200 13332 01-50 500 13377 01-50 200 13543 01-50 200 13682 05 5000 13787 01-50 200 13816 07 5000 13852 01-50 1000 14024 01-50 200 14305 01-50 200 14448 01-50 200 14560 01-50 200 14655 01-50 200 14720 01-50 200 15128 01-50 1000 15591 01-50 200 15694 36 5000 15709 01-50 200 11288 01-50 200 11340 01-50 200 11375 01-50 500 11473 01-50 200 11790 01-50 200 12406 01-50 200 12752 01-50 200 13132 38 5000 13324 01-50 200 13344 01-50 200 13542 01-50 200 13651 01-50 200 13682 01-50 200 13787 41 10000 13816 01-50 200 13892 04 50000 14075 01-50 200 14358 21 10000 14464 01-50 200 14591 01-50 200 14720 49 10000 14928 01-50 500 15138 01-50 200 15603 01-50 200 15694 01-50 200 15860 01-50 200 15904 01-50 500 16059 01-50 200 16182 01-50 500 16250 01-50 200 16285 01-50 200 16418 01-50 200 16497 01-50 200 16589 12 5000 16589 01-50 200 16645 01-50 200 16681 01-50 200 17941 01-50 200 17272 01-50 200 17291 01-50 200 17366 01-50 200 17382 41 5000 17382 01-50 200 17481 40 10000 17481 01-50 200 17497 01-50 200 17521 01-50 200 17849 01-50 200 18098 01-50 500 18238 50 10000 18238 01-50 200 18245 01-50 200 18350 01-50 200 18368 01-50 200 18399 01-50 200 18647 01-50 200 18777 01-50 500 18822 01-50 2000 18935 01-50 1000 18964 01-50 200 19229 01-50 200 19280 01-50 500 19281 01-50 200 19327 01-50 200 19343 27 5000 19491 01-50 200 19509 01-50 200 19514 01-50 200 19744 01-50 200 19823 01-50 200 19879 06 10000 19879 01-50 200 A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, az esetleges számhi­bákért felelősséget nem vállalunk. Mit vár Tito elnök 1957-től? Belgrád (MTI). Mint a belgrádi rá­dió jelenti, a Borba vasárnapi szá­mának teljes első oldalán közli szer­kesztőjének, Jozse Szmolenek Joszip Broz-Tito elnökkel folytatott beszél­getését. Tito elnök bevezetőben visszaem­lékezett a korábbi esztendőkre, majd válaszolva Jozse Szmole szerkesztő kérdésére: «-Mit vár az új esztendő­től?-« — a jugoszláv köztársasági el­nök derűlátását fejezte ki a nemzet­közi fejlődés kilátásait illetően. Tito elnök a többi között azt mon­dotta, hogy a közelmúlt súlyos ese­ményeiből nem kell feltétlenül bo­rúlátó következtetéseket levonni. Teljesen téves lenne azt hinni, hogy a nemzetközi helyzet nem javulhat meg. Ilyen javulásra van lehetőség és ennek be is kell következnie. Ép­pen ezért ma mindenekelőtt azon kell fáradozni, maként lehet megjavítani a nemzetközi helyzetet. Tito elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy az ezirányú erőfeszítések az elkövetkezendő esz­tendőben sikeresek lesznek. Jugoszlávia belső fejlődéséről szól­va Tito elnök a többi között kije­lentette: «-Itt az ideje annak, hogy az objektív lehetőségek az életszín­vonal további növekedésében jussa­nak kifejezésre«. A beszélgetés során érintettek egyes nemzetközi problémákat is. Tito elnök ez alkalommal hangoztat­ta: Jugoszlávia arra törekszik, hogy jóviszonyát valamennyi országgal, a nyugati és keleti országokkal egy­aránt méginkább fejlessze és elmé­lyítse. Kijelentette: Jugoszlávia kül­politikájának elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a mai nemzetközi el­lentétek enyhítéséhez, hogy minél nagyobb eredményt érjen el a nem­zetközi viszonyok megnyugvása ér­dekében, hogy ezáltal megszilárdul­jon a világbéke. Tito elnök nyilatkozatában kitért az epves elméleti problémákban je­lentkező jugoszláv—szovjet vitákra. Hangsúlyozta, teljesen helytelen len­ne, ha ez a probléma kedvezőtlen hatást gyakorolna a nemzetközi vi­szonyokra. Arra van szükség — mondotta Ti­to elnök —, hogy az államközi vi­szonyokat teljesen elválasszák a pártközi viszonyoktól, de különösen szükség van arra, hogy az elméleti vitákat teljesen elkülönítsék a nem­zetközi együttműködés fejlődésétől. A jugoszláv külpolitika lényegbe­vágó elemeit összegezve Tito elnök hangsúlyozta, hogy a legfontosabbak a következők: tovább kell fejleszte­ni az aktív egymás mellett élést, to­vább kell erősíteni és el kell mé­lyíteni Jugoszlávia kapcsolatait min­den országgal, A legnagyobb erőfeszítést kell ki­fejteni a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében, fejleszteni kell a megnyugvást, a türelmességet és az együttműködés szellemét. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok 2500 éves jubileum Buddha születésének 2500. évfor­dulóját ünneplik most Indiában. A színpompás ünnepségekre Uj-Delhi­­be érkezett a Dalai Láma is. »Az élő Buddha« — ahogyan Tibet vezetőjét nevezik —, egy vallási szeminárium­ban azt mondta, hogy a buddhizmus hamarosan elterjedhet Európában is. Maga Buddha ugyanis megjósolta, hogy 2500 évvel ő utána az altala hirdetett tanok számtalan követőre találnak majd »A pirosarcú emberek országában«. A tudósok régen úgy magyarázták, hogy a pirosarcú em­berek, a tibetiek, most azonban egy Szakai Sir nevű tudós azt állítja, hogy a pirosarcúak alatt az euró­paiak értendők. Még a bíróság sem hozhatott kedvező döntést Fridrich T. 45 éves kasse.li cipész­mester ellen házasa gszédelgés miatt pert indított egy szerelmében meg­csalt idősebb nő. A bíróság hosszas vizsgálat után kiderítette, hogy a kékszakáll hármas bigámiát követett el, mert 1931-ben, 1943-ban és 1945- ben érvényes házasságot kötött, te­hát egyszerre három felesége is volt, s most házasságot ígért a .panasztevő­nek is, akivel — bár megtakarított pénzét élőre elköltötte — nem lép­hetett frigyre, mert a bíróság egy év és hárem hónapi fogházra ítélte. Ez aztán előrelátás A Kanári-szigetek vámtisztviselőit ugyancsak elképesztette Jetty Ben­­net, amikor gyanúsan nagy hajókof­­jeréből egy mahagóni koporsó került elő. A 42 éves holland özvegy ma­gyarázóiig elmondotta, hogy 1952 nyarán férje a Riviérán egy nyug­ágyban szundikálva, hirtelen meg­­nalt, azóta valahányszor külföldre utazik, mindig magával viszi kopor­sóját. »Maguknak is tanácsolom ezt, mert a halál váratlanul jön. Ha ter­mészetesen a tengeren érne utol a halál, nyugtalanítana, ha hal mód­jára a vízbe dobnának.« Amerikai módra Bemard НШ, amerikai autóügynök hónapokkal ezelőtt részletfizetésre el­adott agy kocsit egy arizóniai far­mernek. Telt, múlt az idő, de a hi­telezett összeg csak nem folyt be. Az ügynök a reménytelennek -látszó helyzetben levelet írt a vevőnek az alábbi szöveggel: »Kedves Barátom! Mit szólnának a szomszédai, ha em­bereim felkeresnék és szégyenszemre visszavennék az autót, amelynek az órát még mindig nem egyenlítette ki? Néhány nap múlva válasz érke­zett' A szöveg így hangzott: »Meg­beszéltem a dolgot a szomszédaim­mal, egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy ez bizony nagyon ócska trükk.« Amerikai zenekar] európai turnéra indul A Clievéleandi Szimfonikus Zene­kar, az Egyesült Államok egyik leg­jelesebb zenekara, jövő tavasszal európai hangyersenykörútra jön. A George Szeli és Robert Shaw ve­zetése alatt álló együttes Angliában, Nyugat-Németországban Franciaor­szágban, Olaszországban, Svájcban tart majd koncertet és klasszikus műveken kívül amerikai zeneszerzők darabjait adja elő. Ritka nehéz probléma Westfalia és Alsó-Szászország ha­tárán fekszik Frille község, helyeseb­ben a két nyugat-német tartomány halára a helység közepén húzódik végig. A városkának így két polgár­­mestere és kétféle oktatási rendsze­re van. A két polgármestert még csak elviselik valahogy a frillileiek, mert mindkettő köztiszteletben álló személyiség, azt azonban már erősen nehezményezik, hogy az alvég isko­lái mást tanuljanak mint a felvégen lakók. A 2000 lakosú község hatóságai most tartományi szerződés kötésé­vel akarnak véget vetni ennek az áldatlan helyzetnek. Mit csinálnak az emberek a gépkocsitorlódás ideje alatt ? — ezt a kérdést tanulmányozza egy munkaközösség Amerikában. Most közzétett jelentésében ezeket olvas­hatjuk: »A legtöbben szüntelenül du­dálnak, pedig ez teljesen hiábavaló. Sokan szitkozódnak, persze ettől sem lesz rövidebb a kényszerű veszteg’és ideje. Mások szunyókálnak, vagy fe­leségük csacsogását hallgatják, eset­leg e kettőt összekapcsolják. Vannak, akik a csinos nőket veszik szemügy­re. Ezek legalább valami értelmes dolgot csinálnak. A legeszesebbnek azonban az az ügynök bizonyult, aki a torlódás közepén kiszáll autójából és úszómedencét kínál eladásra el­akadt autótársainak. Módszere be­vált, saját vallomása szerint 28 me­dencét adott el néhány hét alatt. Különös autóút Egy floridai város seriffje jeepjé­vel két kilométeren át üldözött egy veszett sebességgel hajtó gépkocsit, amíg végre utolérte és tudathatta a vezetővel, hogy egy kisgyerek ka­paszkodik a lökhárítóba. Amikor az autós kiszállt, akkor döbbent csak meg, mert meglátta, hogy saját gyermekét vitte könnyen végzetessé válható autózásra. Kiderült, hogy a négyéves kislány a kertben a garázs közelében játszadozott, s amikor a kocsi elindulóban volt, belekapasz­kodott a lökhárítóba. Az autóvezető saját bevallása szerint is 80—100 ki­lométeres sebességgel száguldott. A kislány térdhorpsolással úszta meg a »különös autóutat.* 200 1000 200 200 200 200 500 200 200 200 200 200 200 509 200 200 ОЛЛ 02824 01-50 200 03253 01-50 200 03258 01-50 200 03319 01-50 200 03607 01-50 200 04044 33 25000 04411 12 5000 04689 01-50 1000 04707 01-50 200 «4822 49 5000 „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” ELLENFORRADALMI ESEMÉNYEK VIDÉKEN Kiskúnmajsán az ellénforradalmárok kivégezték Netnényi Józsefet. Neményi József 61 éves volt, 1919 óta vesz részt a munkásmozgalomban, a ktskúnmaj­­sal.tanács ipari és kereskedelmi elő­adója volt. 1956. október 27-én 10—15 ember vezetésével egy csoport hatolt be a lanécsházára. Neményit keresték. Néményi nem volt ott. Elmentek ér­te Iákására és onnan a tanácsházá­ra hurcolták, ahol ez a 10—15 főből álló csoport agyonverte. Azután a pártbizottságra vonultak. A párttitkárt azonban nem találták meg, de megtalálták Kuklis Lukács félkarú, béna emberi, aki a legelte­tési bizottságnak volt a tagja és megverték. Ezután égj* zsidó kiske­reskedő— Krausz — házához, vo­nultak, akit ugyancsak nem találtak meg Antiszemita jelszavakat kia­bálva megtámadták Fischöf, a föld­­művesiszövetikezet felvásárlójának házát, azt feldúlták, összerombolták a berendezést. Fischöf maga a tetőn keresztül menekült meg. A tömeg nekiment és ugyancsak megverte Balogh Benjámin dolgozó parasztot, aki a legeltetési bizottság elnöke vött 'A,z események után megválasztot­ták (a falu úgynevezett mürikástaná­­csÜt; 'amely csupa kulákból, feketé­zőből,- csendőrökből és a börtönből kiszabadítottak ból állt- Jellemző, hogy az új rendőrség parancsnoka Karcsú József, volt csendőrőrmester lett. Mihályin 1956. október 27-én Marót! Mihály volt horthysta jegyző vezetésével alakították meg a »Nemzeti Taná­csot«, amelybe bevontak két volt csendőrt is. Ezek közül Kiss Lajos volt csendőr és ifj. Halász István no­vember 1-én fegyveresen betört a párttitkár lakására. A párttitkárt ki­hurcolták és megverték. Téten október utolsó napjaiban volt nyilas elemek egy Baumgartner nevű nyi­las vezetésével megalakították a nyi­laskeresztes pártot és rettegésben tartották a lakosságot. Újkéren Horváth Béla 85 holdas kulák, aki 1949-ben önként ajánlotta fel föld­jét az államnak, október 26-án fegy­veres bandával állított be a községi tsz épületébe, ahol az ott lakó tsz­­tágoktól azt követelte, hogy 24 órán belül takarodjanak ki az épületből és leltár Szerint adják vissza gaz­dasági felszerelését. Bősárkányban október 27-én egy kulákok által ve­zetett csoport betört a községi ta­nácsházba, eltávolították onnan a tanács tagjait és új tanácselnöknek Kiss Andorka András kulákot tet­ték meg. Ezután fegyveresen betör­tek a párttitkár lakására, elhurcol­ták a pártházba, ahol minden iratot széttéptek és kijelentették, hogy a a szegények ideje lejárt, átveszik a vezetést és visszaállítják a régi vi­lágot. Csornán 1956. október 26-án Plénár Imre volt kocsmáros és mások vezetésével tün­tetést szerveztek, amibe rövid időn belül bekapcsolódtak a községben megbúvó összes reakciós elemek. A tüntetésben a község lakosságának mintegy 6—8 százaléka vett részt. Ez a réteg saját köréből »Nemzeti Bizottságot« alakított. A Nemzeti Bizottságban a vezető szerepet Czin­­der György, volt nyilas főjegyző töltötte be. Czinder György apja 1920-ban egyik vezetője volt az el­lenforradalmi fehérterrornak, bru­tális módon gyilkolta a becsületes dolgozókat. Czinder György 'öccse, Czinder János az 1956. október 2_6-i események során elsőnek követelte, hogy a volt csendőrök azonnal öltöz­zenek be csendőrruhákba és vegyék át a községben a hatalmat. Czinde­­x'ék segítőtársai is mind közismert reakciós, ellenforradalmi beállított­ságú emberek voltak. A községi Nemzeti Bizottság elnökévé Székely Sándor, volt horthysta tisztet tették meg. Egy Ronge nevezetű volt hor­thysta százados Csorna katonai pa­rancsnokává kiáltotta ki magát. A községben és környékén megbúvó volt horthysta tisztekből tiszti külö­nítményt szervezett, amely azonnal elkezdte a fehérterror előkészítésé Ez a tiszti csoport Czinder György parancsára azonnal letartóztatta Hajtó Ferenc, volt községi párttit­­lcórt és egy saját magukból alakí­tott »számonkérőszék« elé állítot­ták. Ez a törvényszéki komédia jel­adásul szolgált volna a többi 'becsü­letes, a népi demokráciához hű ve­zető emiber lemészárllásáíhoz. Gz.'m­­der György, Székely Sándor és tár» sai listát állítottak össze leendő ál­dozataikról. A november 3-án meg­rendezett törvényszéki komédián Hajtó Ferenctől a listán szereplő egyénekről terhelő vallomásokat igyekeztek kicsikarni. A tárgyalás után Czinder György parancsot adott a fogdát őrző katonáknál?, hogy az éj folyamán a fogdában lőjék le Ha itó Ferencet. A katonák azonban akik személyesen is ismerték Hajtót, a parancsot nem hajtották végire. A vérontást a szovjet csapatok érkezé­se akadályozta meg. Czinder György és néhány társa, látva az ellenforra­dalmi fehértenror kudarcát, nyugatra menekült. A szegedi úgynevezett forradalmi bizottságnak tagja lett Kovács József könyvelő, öt tették meg a szegedi ellenforra­dalmi fegyveres erők parancsnoká­vá. Kovács 1926-ban született Bé­késcsabán. 1944-ben Nyugat-Német­­országba menekült, ahonnan 1946- íhan tért vissza. 1949-ben népi de­mokrácia eüenes politika) ihflrcse’ék­­ménvéért börtönbe zárták. Büntetését letöltve, Röszkén lett könyvelő, az október 23-i események után az el­lenforradalom égjük legaktívabb sze­replője lett. ö adott utasítást az ávósek és politikai szernélviségek le­tartóztatására és a börtönben lévő foglyok kiszabadítására. A bankból 100 000 forintot vitt el a »forradalom .céljaira«. Kovácsnak. Szegeden két titkos la­­*kása is volt, még a 23-i események előtt. Az e'Qenforradalmi rendőrség megalakulásakor apját, aki a felsza­badulás előtt a horthysta rendőrség egyik vezető tisztje — százados — voCit, mint tanácsadót a rendőrségbe vitte be dolgozni. Kovács tartotta az összeköttetést a Szeged-környéki fel­kelőkkel, így többek között a Makó városiakkal is. ő adott utasítást Kertes Endrének, a ruhagyári mun­kástanács elnökének, hogy szervez­zék meg az ellenállást és ha az el­fog’alás veszélye fenyeget, gyújtsák fel a Ruhagyárat is. Kertesók nem hajtották végre Kovács egyetlen pa­rancsát sem. Baján november 2-án 21 órakor ellenforra­dalmárok megtámadták a járási ka­pitányság épületét. A támadói? gép­pisztolyai tüzeltek az épületben lé­vő személyeikre, aminek következté­ben Zéleckó Benjámin rendőrfő­­hadinagy közrendvédelmi parancsno­kot agyonlőtték, ugj^amakkor több lövéssel súly0®*315 megsebesítették Bogács Géza rendőrfőhadnaigyot, a kapitánysiág vezetőjét, Lőréncz István rendőriörzsőrmestert és András Ist­ván rendőrhadnagyot. Szombathelyen 1956. Október 27-én, 22 órakor na­gyobb csoport támadást indított egy­más után a volt AVH, a pártb'zöbt­­ság. s a megyei börtön épületei ellen. A támadók leütötték Magyar István, bv. főhadnagy börtöniparancsnokot, utána a foglyokat kiengedték a bör­tönből,

Next

/
Oldalképek
Tartalom