Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)
1956-12-28 / 35. szám
AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA I. évfolyam, 35. szám. Péntek, 1856. december 28. ES A MEGYEI TANÄCS LAP.IA ARA 50 FILLÉR ..........................un....... .iiiiuiiiii!iiiiiil!illililililílilll!!i:!llll)ll!inilllllilllllllllllll!lll!llllll!!!ll!llllllll!llill!illllllllllllll! A karácsony előtti napokban megkétszereződött a külföldről hazatérő magyar menekültek száma iBécs (MTI). A bécsi magyar követség konzuli osztálya az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hamigsiúttiyozita, hogy egyre növekszik azoknak az illegálisan külföldre távozott magyar áhgrapolgároknak a száma, akik most visszatértek otthonaikba. A jelentkezők száma a karácsony előtti napokban Megkétszereződött; Most már nem csupán az Ausztriába átjött menekültek kérik hazaszállításukat, hanem olyanok iss akiket időközben más nyugati államokba; Olaszországba, Svájcba, Belgiumba és Nyugat-Németországba vittek. Az Ausztriába szökött magyar menekültek főleg azzal okolják meg hazatérési szándékukat, hogy a túlzsúfolt táborokban elviselhetetlen az élét. A táborokban j együvé zsúfolnak össze férfiakat, nőket és gyermekeket, szalmazsákokon alszanak, a higiénia legelemibb követelményeinek sem tesznek eleget. Sokan kénytelenek vasúti várótermekben tölteni az éjszakákat. A ibécsi magyar követség konzuli osztályának becslése szerint eddig mintegy hétezer menekült tért viszsza Magyarországra, élve az Elnöki Tanács áfnnesztiarendefiétében biztosított büntetlenséggel. Mennyi fegyvert szolgáltattak be eddig? A rendőrség megyei kapitányságának közleménye November 4-e óta december 27-ig megyénk területén a következő mennyiségű lőfegyvert és lőszert szolgáltattak be a rendőrségekre, illetve a karhatalmi! szerveikhez: 1000 darab különböző típusú és kaliberű lőfegyvert. 30 láda kézigránátot, 40 láda különböző lőszert. Ezek a tények ils arra vallanak, hogy Somogy megye dolgozói is a félelem nélküli, békés életet akarják, a rend és a nyugalom megszilárdítását. A rendőrség megyei kapitánysága ismételten felkéri a lakosságot, hogy az eldobált fegyvereket, lőszert, kézigránátokat a közbiztonság és a saját érdekében szolgáltassa be. Aki ilyenekről tud, az a legközelebbi rendőrségnek. vág?- karhatalmi szervnek jelentse. Hasznos tervek készülnek az önállóságra a Darányi Gépállomáson Önálló legyen-e vagy ne a gépállomás és milyen legyen a szervezeti felépítése, rendje — ma már eldöntött kérdés. Emellett döntött a józan ész, a traktor isták és gépállomási vezetők a nemzet sorsáért, a jövő mezőgazdaságáért érzett felelősségtudata. Elősegítette e kérdés helyes eldöntését az, hogy az ország vezetői másmilyen módon akarnak kormányozni, ha kell más, sajátos, eddig még ismeretlen utakat tudnak találni az ország gazdaságának rendbehozatalára, a mezőgazdaság fellendítésére. Erről igaz, sokat beszéltek Rákosiék is, de a szép szavakból nem lett valóság. A szófecsérlés, a különböző tömegesen megjelent párt- és kormányhatározatokból sajnos nem lett több gabona, több hús, több tej, sőt mezőgazdaságunk éveken keresztül egyhelyben topogott, egyik-másik ága visszaesett. A mezőgazdaság fellendítését ígérte programjában a munkásparaszt kormány. E cél megvalósítását hivatott segíteni a készülő mezőgazdasági kormányprogram egyik pontja: a gépállomások önálló vállalati gazdálkodást folytató üzemmé való átszervezése. Hogy milyen helyeslésre találtak az önállósítás első hírei a gépek kezelőiben, azt, legjobban példázzák Gada necz György, darányi gépállomási igazgató szavai: most minden traktoros töri a fejét, hogyan lehetne jobbá, gazdagabbá tenni a gépi munkát. Gadanecz elvtárs szerint ha most visszavonnák az önállóságról eddig tett ígéreteket, a traktorosok otthagynák a gépállomást. No, de nem is kell félni ettől, illetékes megyei szervek kedvező ígéreteket kaptak csütörtöki telefonbeszélgetésük során Marosújvári Gyulától, az F. M. gépállomási főigazgatóhelvettestől arra vonatkozólag, hoc-- hamarosan napvilp-ot látnak hivatalos formában is az önállósítás végrehajtásáról szóló utasítások. Igen, de addig is tettek kellenek. A Darányi Gépállomás ötletes vezetői a munkástanáccsal együtt saját elgondolásaik alapján kisebbszerű előtervet dolgoztak ki a jövő esztendőre. Ök már eltértek attól az utóbbi években nálunk eléggé meghonosodott gyakorlattól, hogy: várjuk meg, mit mond a fej. Amikor meghallották a gépállomások új rendszeréről készülő terveket, nyomban asztalhoz ültek és számolásba kezdtek. Mert ha eddig nem is, de ezentúl nagy szüksó- lesz a gondos számvetésre: mire lesz képes a gépállomás, menyn> it tesz ki az a bevételezendő öszszeg, amelyből a gépállomás nemcsak hogy lenn tudja tartani magát, de rendezni tudja az állam iránti tartozásokat, jövedelemre tesz szert, tartalékolni tud, bír bizonyos öszszegeket juttatni beruházásra, gépek felújítására, új gépek beszerzésére. Mindezt úgy kell megszervezni, hogy a parasztoknak végzendő gépi munka kifizetődő, előnyös legyen és hozzájáruljon a mezőgazdaság belterjessé tételéhez. A feladatok nagyok, az elvégzendő tennivalók szokatlanok. Ám a darányi gépállomásiak nem félnek az ezzel járó vesződséges munkától. Egy előtervet már kidolgoztak. Ez jelenti a későbbi tervezés körvonalait. A hibákat kijavítják benne, ami hiányzik belőle — pótolják. Az előterv szerint a meglévő gépkapacitással körülbelül 23 ezer normálholdnyi talaj-, szállítási és egyéb munkát tudnak végezni. Erre állapították meg a munkaerőszükségletet, az üzemeltetésre, munkabérek, vezetők bérezésére és egvéb költségek ikieeyenlítésére bevételezendő összegeket. A jövedelemből .10 százalékot az államnak szánnak. Számoltak értékcsökkenésre és más költségekre is. Természetesen a rentábilis gazdálkodás megvalósítása érdekében változtatni kell több, ezelőtt indokolatlanul alacsony gépi munka díjazásán. A parasztok is megértik, hogy például a silózásnál egy köbméter növényi nyersanyag tépetése. silógödörbe juttatása nem 2,50 forintba kerül, hiszen a számítások szerint e munka önköltsége is ennek az összegnek többszörösére rúg — állapítja meg Gadanecz elvtárs. A gépállomás nyereségessé tételében a legfontosabb rugó: hogyan dolgoznak a traktorosok. Ez viszont attól is függ: eléggé ösztönző-e a bérezés, azt kapja-e a traktoros az elvégzett munkáért, amenynyit valóban elvárt, amiért érdemes esőben, sárban, különböző nehézségek közepette is dolgozni. E cél vezérelte a gépállomás vezetőit és munkástanácsát a bérezési mód megállapításánál. Az új tervezés szerint a traktorosok az eddigiekül eltérően bizonyos százalékát kapják az általuk teljesített régi munkadíjnak. így például, ha egy traktoros középmély szántásban naponta 4 holdas teljesítményt nyújt és ezáltal holdanként 130 forintos munkadíjat számolva' — 520 forint készpénzbevételt hoz a gépállomásnak, munkadíjul a nyers bevételnek mondjuk 20 százalékát — 104 forintot kapja. A vaskerekű traktorokra egy embert, a gumikerekűekre két embert osztottak be Az új munkarend szerint a gépállomási dolgozók mintegy 40 százaléka feleslegessé válik. így csökken az önköltség, s ami a legfontosabb: a gépállomáson a legjobb szakemberek maradnak, azok, akik élethivatásukul választották a traktoros-pályát. így bizonyára nagyobb lesz a gépek, s a gépi munka becsülete is a parasztság szemében. A létszámcsökkentést igen körültekintő, emberséges módon hajtják végre, ügyelnek arra, hogy most, télvíz idején senki ne kerüljön bizonytalanságba. Azoknak, akiknek földjük van odahaza, lehetővé teszik, hogy ismét visszatérjenek a gazdálkodáshoz. Egyelőre még gond: mi legyen a feleslegessé váló szakemberekkel: a mezőgazdászokkal. Várják, hogy a kormány erre is jól megfontolt döntést hozzon, ne kerüljön hátrányos helyzetbe egyetlen szakember sem. Hiszen rájuk a jövőben is nagy szükség lesz. Gyümölcsöző tervek, hasznos javaslatok készülnek a Darányi Gépállomáson. Érdemes tanulni tőlük.- Varga Erős havazások Angliában London (MTI). Az elmúlt 24 óra során — jelenti a BBC — euirópaszerte erős havazások voltak, Anglia csaknem egész terüüeíét vastag hótakaró borítja, sok helyütt az utolsó 24 órában esett hó mennyisége eléri a 25 centimétert. Walesiben és Skóciában heves szélvihar hóteríaszekat emelt az utakon, úgyhogy számos távolsági autóbusz megrekedt. Naigy-London térségében a vonatok csak erős késéssel közlekedhetnek. Észak-Irországban karácsony estéjén megszakadt az áramszolgáltatás. Hivatalos jelentés szerint az áramszolgáltatásban bekövetkezett zavarok a viharos erejű szélnek tulajdoníthatók Párizsban szerdára virradóra éjszaka esett az első hó. NEM MESE Karácson*- előtti délután beken pogoti hozzánk egyik szomszéd: — Lenne olyan kedves niajkli este az ajtó előtt csengetni. Arról fogják tudni ugyanis a gyerekek: megjött, már a Jézus-' ka, be lehet. menni a szobába. Ott a karácsonyfa meg az ajándékok ... Tavaiig a feleségem csengetett, de kis híja, hogy észre nem vették a gyerekek. — Oh, persze, hogyne, nagyonszívesen csengete k én!.,. — Majd előtte átszólok, mi>cor kell jönni. Aztán ... — Csengetek és kész. —■ Csak egész röviden... — Értem, egyszerű ... Vagyis ezidén én leszek a Jézniska ... Már csaknem megfeledkeztem fontos és ebmülaszthaíailan feladatomról, amikor újra kopogtatott az ajtón a szomszéd. Izgatottan lehelte: — Még két perc és lehet csengetni! Kapom a csengettyűt, azaz a poharat meg a kanalat — hadd legyen finom, üveghangú a csengés — s már ugróm is, csak úgy papucsban. Csak még valami fehér térítőt borítok a fejemre. Hátha kinéznek a gyerekek. Ne ismerjenek meg ... Baktatok az ajtajuk elé. Felemelem a kezem jó magasra s a fejem felett elkezdem kavarni a pohárban a kanalat. Átéreztem feladatom minden magasztosságát, de mégsem álltam még, hogy csak úgy félhangosan ne szitkozódjam, az ördögöt emlegessem, mitsem sejtve csengetek. Mindenesetre beleuntam a dicsőségbe s abbahagytam a csengetést. I Y Röviden ez történt, s azt hittem, ezzel le is zárult <helyettesítésem\ Jézuskaságom rövid, de annál dicstelenebb története. S mégsem így történt. Másnap jönnek szép illedelmesen <kellemes ünnepet kívánni a szomszéd leányai, a hároméves Éva és az ötéves Vera. Leülnek s beszélgetünk.-— A bácsinak is hozott valamit a Jézuska? i i!! — Nekem is! Még csöngetett is, amikor meghozta — terelem a szót az én ügyemre. — Hajjaj, nálunk is! — szól a kisebb. : ' — De milyen krarvál volt! teszi hozzá a nagyobb. — No milyen? — lepődöm meg. — Hát először is, mihozzánk nem egyedül jött! — Az ördöggel. — Na ne mondd! — Hallottuk is, amikor szidta. Aztán adott neki egy akkora pofont, hogy belerengett a ház ... — Na és az ördög? A \ nem szólt semmit? — Dehogynem! Visított egyet. Olyan volt a hangja ijedtében mint a szomszéd nénié SZ. I. Nyitott kaput döngetne, aki a Textilmüvek munkásainak azt kezdené magyarázni: mennyivel jobb most, hogy a kapitalista restauráció nem sikerült, és nem taliés ül a gyárigazgatói székben, haném a maguk választotta munkástanács vezeti szép, korszerű üzemüket. Tudják és érzik ezt a Textilművek dolgozói. Talán ez a. meggyőződés — mely minden munkás és munkásnő szívében ott él — hozta magával a sztrájkellenességet is. Sajnos, novemberben és decemberben nem a munka -nem akarásán« múlott, hogy a gyár termetese többször leállt, hogy nem zúghattak a gépek a nfagas csarnokokban, nem perdülhettek az orsók a szorgos női kezek vigyázásával. Áramkorlátozás volt. Áramkorlátozás, mégpedig annyira, hogy novemberben mindössze 11 napot tudtak dolgozni, decemberben pedig 12-től egy, majd most 27-től is csak két műszakban. Persze, az áramkorlátozás nem a munkásokon múlott. Legalábbis nem a Textilmüvek munkásain. Viszont a munkaszünet folytán történi meg, hogy novemberben 525 ezer forint értékű'bért, decemberben előreláthatólag 650— 700 ezer forint összegű bért fognak kifizetni, ami mögött semmi sincs! Az ország súlyos gazdasági helyzetben van. Csak a Textilműveknél 1 22S 000 forint mögött nincs termelés És nemcsak a Textilművek az egyetlen ilyen üzem. Az ország sok gyára, vállalata hasonlókról tehet említést. Nyilvánvaló, ezt sokáig nem lehetett volna csinálni kellemetlen következmények nélkül. Pénzromlás, gazdasági csőd, szegénység, munkanélküliség stb. nélkül. Több mint egymillió forint kifizetett bér munka nélkül...! Megindult a folyamatos termelés a Kaposvári Textilművekben Efajta aggódás töltötte el sok nmnkásnő gondolatát is, amikor csak jelentkezni mentek be a gyárba, s onnan munka nélkül tértek haza. Először még talán jólesett a pihenő, de pár nap múlva már kezdett elviselhetetlenné válni. Hiába, aki a dologhoz hozzászokott, nem tud meglenni nélküle. No meg a. kereset, az is csak 80 százalékos volt. Emiatt is igyekezni kellett a folyamatos munkakezdéssel. A téli üzemeltetéshez közel 1700 ktv áramra van szükség Most mindössze 500 kw áram á7í rendelkezésre. Kezdetnek azonban, ez is jó. December 27-én metfindult a két műsza k jegyei 6-tól délután 4-ig, és este 9~töl reggel 6-ig. A munkások bizakodó örömmel kezdték a munkát. Van áram,, lesz áram! — hangzott mindenünnen a kiáltás. Mindjárt megváltozott az üzem képe. Sietős emberekkel találkozom, könnyű, futó gonddal ráncolt homlokú emberekkel. De ezek már nem a tétlenség, a töprengés, hanem a munka, a szervezés gondjai. Érezni a véleményeken, a beszéd hangsúlyozásán, itt már valamit maguk mögött hagytak, valamin túljutottak a munkások. Itt már az új élet tervét szövögetik. Száműzték a tespedést és optimizmus uralkodik a gépek és íróasztalok mögött. Királyházi Ferenccel a munkástanács elnökével a bejáratnál találkozom. Lemegyünk az üzembe. Útközben elmagyarázza az áramkorlátozás nehézségeit, és hogy miképpen próbálnak segíteni magukon. — A szálszívó berendezés 200 kw-ot fogyasztott. Most ezt leszereltük — mondja Királyházi elvtárs. — Ezzel is áramot takarítunk meg. Most egyharmad kapacitással tudunk termelni. Péccsel és Pesttel is állandó összeköttetésben vagyunk és személyesen is többször jártunk ezeken a helyeken áram miatt. Nyersanyag? Bőven van. Annyit kaptunk a Szovjetuniótól, hogy akár hat hónapig is el tudnánk menni vele, teljes üzemeltetéssel. — Minden munkásuk visszajött? — Nem. Sajnos, 300—350 dolgozó nem jelentkezett. Mi azonban úgy kezeljük őket, mint fizetés nélküli szabadságon lévőket. Reméljük, később ők is visszajönnek dolgozni üzemünkbe. — Mi van a természetbeni juttatásokkal? — Itt is megtörtént részben a visszaállításu k. Textília-juttatás t adunk, ami annyit jelent, hogy évente ezer forint értékben jut minden dolgozónak flanelt, ágyneműanyag stb. Természetesen nagykereskedelmi áron. Ez üzemi szinten két és félmillió forint értéket jelent. Beszerzése komoly nehézségbe ütközik, de mindent megteszünk a dolgozókért. — A bérrendezés? — Folyamatban van. Az iparigazgatóságok dolgoznak már az egységes bérrendszer kialakításán. — Mit jelent ez? — A 650 forintos fizetéseket SCO forintra kikorrigálni és felemelni kb. 12 százalékkal. Nálunk nagyon sokan 600 és 800 forint között kerestek. Less-e racionalizálás as üsemben? — Mi senkit el nem bocsátunk Tél van, a szükség amúgyis sok helyütt kopogtat, éppen a rendkívül, események következtében, Persze átszervezzük az üzemet és lesznek, akik termelő munkára fognak átállni. Ha pedig megvalósul 1957. vége felé a 6 órás műszak bevezetése, akkor még veszünk is fel embereket. Eltörölték a normákat? — Nem. Viszont csökkentjük a terhelést. Előreláthatólag mintegy 15 százalékkal. Nekünk még évek múlva is szükségünk lesz teljeserejű, jó munkabírású emberekre. A régi normák viszont nem biztosították ezt. Vékony, munkaruhás fiatalember lép hozzánk. Fenyvesi Zoltán műszerész a munkástanács elnökével akar beszélni. Amikor meghallja, hogy újságíró vagyok, tiltón felemeli kezét. Nem szereti a nyilvánosságot, ő nem szól egy szót sem. Végül azért mosolyogva elmondja, nagy kedvvel dolgozik, úgy érzi, most már több értelme van a jó munkának. Sokat újított ezelőtt a fonalvizsgáló gépeken, szereti a szakmáját. Felmegyünk az iroda épületébe. Útközben Vonyó Gyulánéval találkozunk, aki a gyúrüsfonóban dolgozik »négy oldalon«. Az éjszakai bölcsődét kérdezi a munkástanács elnökétől. Királyházi elvtárs megnyugtatja, lesz éjszakai bölcsőde is. Tóth Ferencné munkásasszony a lakásokkal kapcsolatos eseményeket említi meg futólag, majd a kapott válaszok után dolgavégezetten köszön el. — Sok dolga van a munkástanács elnökének — jegyzem meg, ahogy a lépcsőn felfelé megyünk. Királyházi Ferenc nevetve válaszolja: — Szeretek foglalkozni az emberekkel. összeforrasztottak bennünket az elmúlt évek kis és apró gondjai, örömei. Sokat segít nekünk munkánkban az új pártszervezet is. Vadas Tibor elvtárs. az ideiglenes MSZMP intéző bizottság tagja is erről beszél. Sok jó kezdeményezése volt az új pártszervezetnek. Javaslatuk nyomán lakás céljára felszabadították az irodaépület egy részét és így tíz dolgozó jutott otthonhoz. Az éjjeli műszak megkezdésében a kommunisták mutattak példát. — Ez a legjobb agitáció — mondja Vadas elvtárs — ez minden gyűlésnél többet ér! Különösen a gyűrűs művezetők segítettek sokat. Re schirr у Lajos művezető önként jelentkezett az új pártot szervezni, melynek már nyolcvan tagja van. |Д tnunkásmnács jól dolgozik — így tartja az intéző bizottság vezetősége — s ezért mindig számíthat az MSZMP segítségére. Igen. így van ez jól! Kéz a kézben vállvetve dolgoznak a munkásokért, az üzemért, az egymillió forintos kiadás behozásáért. A Textilművek munkásai optimisták. Érzik, hogy loezükben van a jövő, s tőlük függ, milyen tesz, hogyan alakítják. Munkájuk nyomán az élet barátságosabb és jobb lesz az üzemben. SZÜTS ISTVÁN
