Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-08 / 20. szám

2 SOMOGYORSZAG Szombat, 1936, december 8. —I in м ■■■ I ■■■ 11 ■ I I ■ ■ ■him— inn II H-ц iihiiiim mu им I и mmi i«i ■ij—i i n-mrrTim |Г'тп-лц,:"-“-м‘ж*‘,д,мам||1шм1Н11| in iiiiii in iiiiiiii nil I пи ill Япгш~ ЛTTTTiliii IIГI 'Ti fil" imm и I ni и [iirMMiMiiMHiHiiHMHmii II iiir hhhi шпини — 11—in ■■■ i iiiiihiiii iiiiiitiiMviMHFmMiiiHnniTi'Wii'HWWHnnii • SPORT • Magyarország 9 aranyéremmel a negyedik helyen van Melhourneben Az olimpiász csütörtöki eseményei dióhéjban A csütörtöki versenynap magyar­vonatkozású eseményei közül az ér­deklődés középpontjában a kardví­vás egyéni döntője állott. A várako­zásnak megfelelően magyar vívó ke­rült a győzelmi emelvény legmaga­sabb pontjára, Kárpáti Rudolf sze­mélyében. Azért egy kis csalódást kardvívóink is okoztak, ugyanis az elődöntők során kitűnően szerepelt Gerevich és Kovács, a vártnál sok­kal gyengébben szerepelt a döntő küzdelmekben. Gerevich 5, Kovács pedig a 7. helyen végzett. A kardvívás olimpiai bajnoka Kárpáti Rudolf 6 győzelem, 1 vere­ség. 2. Pavlowski (lengyel) 5 győze­lem, 2 vereség, 3. Kuznyecov (szov­jet) 4 győzelem, 3 vereség. Birkózóink hosszú időn át sikerrel kecsegtettek. A befejezés azonban már korántsem volt olyan jó, mint a rajt. Végülis Pólyák 2., Tóth pedig a 3. helyen végzett. A hosszú időn át esélyes Hódos 4. lett. Baranyai és Gurits az 5. helyen végzett. A birkózás küzdelmei egyébként a szovjet versenyzők nagy sikerét hozták. A 8. súlycsoport bajnoksága közül 5-ben a Szovjetunió, 2-ben a finn, 1-ben pedig török versenyző lett az első. A csütörtöki úszóversenyeken az ausztrálok tovább folytatták siker­­sorozatukat. Megnyerték a 4x100 méteres női váltót, új világ- és olim­piai csúccsal. (A magyar női váltó igen gyenge eredménnyel 7, lett.) A 200 m-es férfi mellúszást a japán Furukava, a férfi toronyugrást a mexikói Capilla nyerte. Kitűnően szerepeltek a toronyugrásban a ma­gyar versenyzők, Gerlach 4. Siák pe­dig a 7. helyen végzett. Pénteki jelentés Melboumeből Megszerezték a nyolcadik arany­érmet a magyar tornásznők A pénteki versenynapon befeje­ződtek a női tornászok küzdelmei is. A női tornaversenyek befejező szá­ma nagy magyar sikert hozott. A magyar női tornászcsapat a kéziszer­­gyakorlatokban fölényes biztonság­gal szerezte meg az első helyet, s ezzel hazánknak a 8. olimpiai arany­érmet. Női kéziszer-gyakorlat Olimpiai bajnok: Magyarország 75,2 pont, 2. Svédország 74,2 pont, 3. Lengyelország és Szovjetunió holtversenyben 74 ponttal. A magyar csapat igen nehéz gya­korlatot választott. A szakemberek megállapítása volt, hogy ha tornász­nőinknek sikerül a gyakorlat, vitat­hatatlanul őket illeti az első hely. Nos, a gyakorlat kitűnően sikerült. Még a legkisebb hiba sem csúszott be a csapatmunkába, s a magyar csa­pat fölényét jellemzi a tekintélyes pontelőny is. Az összesített csapatversenyben 2. lett a magyar női tornászcsapat. A kéziszer-gyakorlatok befejezése után a bírák összegezték a csapatok elért pontjait, s így állapították meg a hi­vatalos sorrendet. Eszerint az össze­sített csapatverseny olimpiai bajno­ka Szovjetunió 444,80 ponttal. 2. Ma­gyarország 443,50 ponttal. 3. Románia 438,20 ponttal. Ez a táblázat is bizonyítja, ha női versenyzőink a lóugrásban job­ban szerepelnek, könnyűszerrel meg­szerezhették volna az első helyet, mert hisz a szovjet tornásznők csu­pán 1,3 ponttal előzték meg torná­szainkat. Az utolsó nap úszóversenyén is is az ausztrálok remekeltek Az úszóversenyek befejező verse­nyein ismét az ausztrál úszók tet­tek ki magukért. A 400 méteres női gyorsúszás olimpiai bajnoka az ausztráliai Crapp, 4:54.6 perces új olimpiai csúcseredményei. A 2. és 3. helyen is ausztriai versenyző végzett. Székely Ripszima az 5., Gyenge Vali pedig a 8. helyen végzett. Az 1500 méteres férfi gyorsúszás­ban is ausztráliai győzelem született. Roose 17:58.9 perces ideje új olim­piai csúcs. A csütörtöki versenynapon a Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat a nemhivatalos pontversenyben Ismeretes, hogy az olimpián hiva­talos pontozás nincs. Ennek ellenére a legkülönbözőbb módon számítgat­ják az olimpiai versenyeken a nem­zetek közötti pontversenyt. Általá­ban az az elv érvényesül, hogy az aranyérmek száma dönti el a nem­zetek helyezési sorrendjét. Egyenlő aranyérem esetén a megszerzett ezüst-, illetve bronzérem jelent előnyt. A verseny első napjától kezdve e nemhivatalos pontverseny élén az Egyesült Államok álltak. Csütörtö­kön azonban a Szovjetunió verseny­zői 12 aranyérmet szereztek, az Egyesült Államok versenyzői viszont egyet sem. Ezzel a Szovjetunió nem­csak elérte, hanem meg is előzte az USA csapatát. Az utolsó előtti ver­senynapon a magyar csapat az 5. helyre tört fel. S most már szinte biztosra vehető, hogy a magyar spor­tolók az utolsó nap eredményeivel megszerzik maguknak az igen elő­kelőnek számító 4. helyet. A nemhivatalos nemzetek közötti verseny állása az utolsó versenynap előtt: о»« ári Kv ÍV1. Ош • 1. Szovjetunió '34 29 30 2. Egyesült Államok 31 24 13 3. Ausztrália 11 7 15 4. Svédország 8 4 6 5. Magyarország 7 9 7 6. Olaszország 7 8 9 7. Németország 6 13 5 8. Anglia 6' 6 10 9. Románia 5 3 4 10. Japán 4 8 5 11. Franciaország 3 3 6 12. Törökország 3 2 2 13. Finnország 3 1 10 14. Irán 2 2 1 15. Kanada 2 13 16. Uj-Zéland 2 — — 17. Lengyelország 14 3 18. Csehszlovákia 14 1 19. Bulgária_____ _____1 3 — Két ÍVJВ Ií-ett labdarugó­­csapat less Kaposvárott? Elkészült az 1957. évi labdarúgó­­bajnokság tervezete Az NB I-es ésNB Il-es labdarúgó­­csapatok képviselői és edződ csaknem teljes számban egybegyűltek a mi­nap, a Magyar Sport Házában. A megjelenteket az MLSZ ideiglenes intézőbizottsága nevében Nagy Mar­cell tájékoztatta Bz intézőbizottság eddig végzett munkájáról, valamint labdarűgósportunk jövő évi tervei­ről. A megbeszélések középpontjában az a tervezet állt, amelyet az Edzők Testületének nevében Lakat Károly készített el, a labdarúgóbajnokság jövő évi lebonyolításával kapcsolat­ban. A megjelentek szinte teljes szám­ban egyetértettek a benyújtott ter­vezettel. így többek között Nagy Marcell kijelentette, hogy az Edzők Testületének tervezetét most már mint határozati javaslatot terjeszt-; tik majd az országos labdarúgóérte­­kezlet elé. íme a tervezet: Az edzők testületé javasolja, hogy az NB I létszáma 1957-ben 16-os le­gyen. Az NB I osztálya mögött ál­lítsanak fel három NB Il-es csopor­tot. Az NB Il-k létszáma 18—18 csapatból álljon. A három NB Il-es csoport alatt kilenc NB III-as cso­port lesz. Az NB III egyenként 16— 16 csapatból tevődik össze. Az ET javaslata szerint a jövő évi bajnokság ősszel kezdődik és az NB I jelenlegi 12 csapatához a tavasszal folytatandó NB IX-es bajnokság cso­portonként első 2—2 helyezettje ke­rül, tehát négy csapat. így lesz ti­zenhatos a létszám. Az NB II-ből nem esik ki egy csapat sem. Marad tehát az NB II-ben 28 csapat, mely­hez az idei megyei labdarúgóbajnok­ság 19 győztese, valamint a Budapest bajnokság I osztályának öt csoport­győztese és a két megyei jellegű város bajnoka kerül. Ez összesen 54 csapat, s ez adja a három 18-as NB Il-es csoportot. A határozati tervezet intézkedik az 1957—58-as bajnokság végén a kiesésre vonatkozóan is. A 16-os NB I-ből három csapat esik ki. Az NB II három csoportjának bajnoka kerül fel. Ugyanakkor az NB II-ből is cso­portonként 3—3 csapat esik ki, s he­lyükre az NB III-as csoport első he­lyezettjei kerülnek fel. Ennek a tervezetnek az egybegyűlt szakemberek szerint is nagy előnye, hogy teljesen kiküszöböli a már rég­óta támadott és valóban igazságtalan osztályozó rendszert. Ha a tervezetet a labdarúgó orszá­gos értekezlet magáévá teszi, akkor határozattá válik. Ennek megvan a valószínűsége, mert hisz már koráb­ban is láttak hasonló tervezetek nap­világot, melyeket a közvélemény nagy megelégedéssel fogadott. Régi óhaja a labdarúgás szakembereinek, de a szurkolótábornak is, hogy az NB I és NB II mögött ismét ott le­gyen az NB III. Valamint az is, hogy egyszer s mindenkorra szűnjenek meg az igazságtalan osztályozó mér­kőzések. Az Edzők Testületének javaslat­tervezete Kaposvárott is közmegelé­gedést vált ki. Nemcsak azért, meri ha e tervezet határozattá lesz, az esetiben két NB II-es csapata lesz Kaposvárnak, hanem azéirt is, hogy a legjobb Somogy megyei csapatok a jövő évadiban már az NB Ill-ban küzdihetnek majd az NB H-toe ju­tásért. Véleményünk serarimt italán egy dolog volna még megfcmíoliaindó. Ez az NB II. bajnokság tavaszi folyta­tása. Vészit ugyanis ez a bajnokság a komolyságából, ha nem lesz való­ban kieső csapat. Célszerűbbnek lát­szana az NB II. (bajnokságot is ‘be­fejezettnek tekinteni. Vagy ha még közelebb akairuink kerülni az igaz­sághoz, az esetben kerüljenek fel az NB I-íbe az NB II. őszi bajnokai, továbbá »-labdarúgóink olimpiai elő­készülete miatt«'ez NB I. 1956. évi bajnokságából kizárt két csapat, a Diósgyőri Vaisas és a Győri Vasas. Ezzel az intézkedéssel a múlt egyik súlyos hibáját telhetnénk jóvá. K. Rákóczi—KMTE mérkőzés lesz vasárnap Kaposvárott Vasárnap ismét labdarúgómérkő­­zést láthat Kaposvárott a közönség Kéthetes szünet után isimét pályáira lépnek a kaposvári csapatok. Igaz ugyan, hogy a korábban tervezett Téli Kupa mérkőzésekre nem kerül sor, viszont a K. Rákóczi s a KMTE vasárnap délután 2 órakor a Rákó­­czi-pályán barátságos mérkőzést ját­szik. A találkozó érdekesnek ígérkezik, hisz a jelek szerint az erőviszonyok mindinkább kiegyenlítődnek. A Rá­kócziból ugyanis hiányozni fog a Kaposvárról eltávozott Molnár Sán­dor és Vigh Gyula. A KMTE nek is elvitt néhány játékosát a forrada­lom. A hírek, szerint Morvái, Witz­­man és. Nincsevies külföldre távoz ­tak. Viszont az ÍMTE meg is erősö­dött. Vasárnap délután majd kide­rül, hogy milyen erőt képvisel jelen pillanatban az átszervezett Rákóczi és a KMTE csapata. Vasárnap tartja közgyűlését a Kaposvári Rákóczi Hírül adtuk már, hogy a Kapos­vári Kinizsi a jövőben K. Rákóczi néven fog szerepelni. A Rákóczi ügyeit ideiglenesen egy intézőbizott­ság vitte, de a tagság és a bizott­ság máris elérkezettnek látta az időt, hogy a nagymúltú cukorgyár! csapat, a Kaposvári Rákóczi, meg­tartsa alakuló közgyűlését. A nagy érdeklődésre számot tartó közgyűlés vasárnap délelőtt fél 10-kér lesz c. cukorgyári kultúr teremben. LEGÚJABB! Vízipólózóink megszerezték a 9. aranyérmet A magyar csapat pompás játékkal 2:0~ás félidő után 2:1 arányban győ­zött. A vízipoló olimpiai bajnoka Magyarország, 2. Jugoszlávia, 3. Szovjetunió. Ezzel a győzelemmel Magyaror­szág az előkelő negyedik helyen van és megvan a remény агта, hogy ezt a helyet meg is tudjuk tartani. -Azok a vállalatok és intézmények amelyek 1957. évi szükségletüket bizto­sítani akarják, igényüket havi üteme­zésben 1956 december 15-ig a szállítási szerződés megkötése végett jelentsék be Május 1 u. 50. alatt. Kaposvári Műjég­­gyár. Szeszfőzde és Szikvízüzem Válla­lat_________________________________(23837) Eladó 5 km-re 514 négyszögöl szőlő gyümölcsössel 16 000 forintért. (Sajá­tom.) Székely, Gorkij üt 20/c. Buszjárat. (23838) Ecjv Jó állapotban lévő, nagyméretű üvegszekrény eladó. Cím az Állami Hir­d élőben,___________________________(23823) Szőrtelenítse lábát Biarbien krémmel, arcát Barbien porral. Percek alatt bőre bársonysima. Egészségre ártalmatlan, üvegenként 7,20 forint. Megrendelhető utánvéttel dr. Rabinek Aladár vegyész­­mérnöknél. Székesfehérvár, Piac tér 53. ____________________________________(23841) Jókarban lévő szabó varrógépet ven­nék. Cím a Kiadóban. SOMOGYORSZAG Szerkeszti a szerkesztőbizottság. A szerkesztőbizottság vezetője: Nagy Lajos. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth János kultfúrrovatvezetű. Kutas József, й mezőgazdasági rovat vezetője, Rostás Kát oly olvasó-tördelő. Felelős »kiadó: Az MSZMP megyei intézőbizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Március 15. u. 14. sz. Ideiglenes telefon: 14-50. 14-52. Kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka Sándor u. 4. sz. Telefon: 14-04. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Nyomdáért felél: Hidas János. HÍREK — Karácsony mindkét napja: fize­tett munkaszüneti nap. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány december 25-ét és 26-át, karácsony mindkét napját fizetett munkaszü­neti nappá nyilvánította. — Ülést tartott csütörtökön az Or­szágos Bóketanács elnöksége. Az el­nökségi ülésen Péter János reformá­tus püspök, a Béke-Világtanács tag­ja beszámolt a Béke-Világtanács iro­dájának és a nemzeti békebizottsá­goknak helsinki konferenciájáról. — Heves földrengés volt az Abruz­­zók középső részében. Elsősorban a Campobasso melletti Frosolone köz­ség szenvedett károkat. Az ottani textilgyár összeomlott és több mun­kás megsebesült. Már az elmúlt na­pokban több esetben észleltek föld­lökéseket, ezek azonban csak köny­­nyű épületkárokat okoztak. — Jelentős mennyiségű áru érke­zett Jugoszláviából Csurgóra. A csurgói járási tanács, az MSZMP já­rási ideiglenes intézőbizottsága és a szövetkezetek felvették a kapcsola­tot jugoszláviai kereskedelmi szer­vekkel. A közelmúltban nagyobb mennyiségű csokoládét, szappant, mosóport, élesztőt és egyéb háztar­tási cikkeket vásároltak Jugoszlá­viából. A kapott áruféleségekért mo­torkerékpárt, Dongó-motort és rá­diót adtak cserébe. — Gépkocsivezetők, figyelem! A gépkocsivezetők szakszervezetének vezetőségválasztó nagygyűlése va­sárnap délelőtt fél 10-kcr lasz a SZOT-székház nagytermében. Kérjük a gépkocsivezetőket, teljes számban jelenjenek meg e fontos ülésen. — A gépkocsivezetők szakszervezetének ideiglenes intézőbizottsága. A Hídépítő Vállalat nem felelős a Petőfi utcai házomlásért A Hídépítő Vállalat kaposvári építésvezetőségétől kaptuk az aláb­bi levelet, abból közöljük a követ­kezőket: »Olvastak a Somogyország 16, számá­ban msqjelent »összedőlt egy ház a Pe­tőfi utcában« című cikket. Kénytelenek vagyunk a cikkben kö­zölt alaptalan állításokra reflektálni. Hogy néz ki a valóságban a járda ke­resztszelvénye az összedőlt háznál? A járda mellett balra nyílt csapadékvíz­élvezető árok van, a jelenlegi járda­szinthez képest mintegy 50 cm mélység­gel. Folytatódik a járda a 6 cm vastag téglaterítés hiányával és a járdaszint­tel egy magasságban találkozik az épü­let alapozási síkjával. A telek jelenlegi szintje 40 — 50 cm-rel magasabban van a járdaszintnél. Fentiek alapján magyarázatra sem szorul az a műszakilag képtelen lehe­tőség, hogy a ház összedőíése a járda­építéssel összefüggésben áll. Ha cikkíró a helyszínen megnézte volna fentieket, akkor cikkében csupán — a házösszedőléstől függetlenül — ar­ról szólt volna, hogy a járda, burkolat hiányában sárcs és hogy nem épül, amivel mi Is tökéletesen egyetértünk. Jelenleg az a helyzet, hogy a bontási munka után nem tudtuk az építési mun­kát beiidítanl, mert épp a bontás idő­szakában került előtérbe az úgyszólván országos cementprobléma, mely folyta­tódik ma is az október 23-i események következmér yeként, felszínre hozva még a kavicsszéllítási nehézségeket Is. Ezek a problémák megoldást nyernek a legrövidebb időn belül és maradékta­lanul eleget fogunk tenni szerződéses kötelezettségvállalásunknak e munkánál A jövőre vonatkozóan kérjük megál­lapításaiknál az okozat elvének érvé­nyesítését, nagyobb bizalmat és megér­tést munkáinkkal kapcsolatban. ERDŐS ZOLTÁN oki. mérnök, építésvezető (Készséggel adtunk helyet a Hídépítő Vállalat helyreigazító nyilatkozatának, mely szerint munkatársunk kellő hozzá­értés és elégtelen információ alapján írta a szóbanforgó cikket. Szerkesztő­ségünk fenti esetből levonja a tanulsá­got, s mindent’ megtesz, hogy hasonló tévedések a jövőben ne fordulhassanak elő.) Ki védi meg a fagytól, esőtől, az időjárás viszon­tagságától azt a temérdek cukorré­pát, amely ott hever befödetlenül, senkitől se féltve a vasútállomások rakodóhelyein? Cukor kell a gye­reknek a tejbe, cukor kell beteg­nek, felnőttnek, a reggeli tejeská­véba, a süteményekbe, a cu^rászr ipamak. nélküle nehéz elképzelni mindennapi életünket. Az idén sze­rencsére bő termést takarítottak be cukorrépából dolgos parasztjaink. Hány napot görnyedtek, amíg sara­­bolták, egyelték, kapálták, s fel­szedték a mező harmatától, a nap melegétől, s a paraszt verejtékéből cukrot érlelő répát? A vetéstől kezdve a betakarításig ráment ren­geteg munka, s most ott hever va­­gonnyi tömegekben az állomásokon, pusztulásra ítélve. Elégtelen a szál­lítási eszköz, talán még a tavasz is ott éri sok helyütt az állomásokon. Eső áztatja, hó lepi, hideg fagyaszt­ja, s az enyhe idő rohasztja. Más években a gyárba való eljuttatásig gyékénnyel betakarták, most senki sem félti, sértki sem törődik vele. Pedig naponta százait és ezrek lát­ják és sokan bosszankodnak is miat­ta. Van, aki nem érzi, milyen nagy értékre vár a pusztulás? Honnan lesz a boltokban cukor, ha nem vi­gyázunk rá? Akik felelősséget érez­nek e földön heverő milliókért: in­tézkedjenek, hogy a cukorrépát min­denütt betakargassák, ha kell, be­földeljék, óvják, védjék a nép va­gyonát. EMBEREK FEHÉRBEN Francia orvosfilm Dr. Jean Nérac fiatal orvos karri­erje jó úton halad. Kitűnő ered­ménnyel végezte tanulmányait, majd bekerül egy kórházba, a hírneves Hauberger professzor mellé. Ennél jobbról nem. is álmodhatott. Néhány hónap alatt kollégái között a legjobb lesz, a professzor szeme előtt van állandóan. Azt gondolja mindenki Hauberger nyomdokaiba fog lépni és nagy sebész lesz belőle. A kissé cinikus Nérac azonban nem törődik kollégái megjegyzéseivel. Ebben az időben Nérac egy bájos, fiatal kolléganőjének, Mariannenak udvarol. Marianne érző lélek, nem­csak a kór érdekli, hanem a beteg is, és bár fölnéz Jeanra a fiú tudá­sa miatt,- mégis bántja, hogy a fiú az emberekkel kevéssé törődik: hi­deg, érzéketlen lénynek mutatkozik, aki sohasem hagyja magát munká­jában megzavarni. Hauberger professzorhoz vendég érkezik. Egy vidéki orvos barátja, Delbueck keresi fel. A professzor igen megörül a látogatásnak, és el­mondja, hogy öregségével egészsége egyre romlik, és mivel »magától akar beszállni székéről és nem akar­ja, hogy lelökjék róla«, nyugdíjba megy, s Néracot fogja utódjául megtenni. A rövidre szabott látoga­tás során a falusi orvos-problémák­ról beszélgetnek még. majd Del­bueck búcsút vesz. Siet haza, mert falujában másnap vásár lesz, s ilyenkor az orvosnak otthon kell lennie. Helyettese van ugyan, a fia­tal és tehetséges Ricaud doktor, de ő hozzá nem mennek a betegek, mert nem tud a falusi emberek nyelvén beszélni, s ezért a parasz­toknak nincs hozzá bizalmuk. Ricaud doktor igen elkeseredett s arra kéri. az öreg Delbueck-t, se­gítsen neki, hogy a d’AuriUac városi egészségügyi szolgálatnál állást kap­jon. Delbueck megígéri, mert ismeri ott _ az egyik befolyásos tisztviselőt, Déjaze-t, áld nem más, mint Ma­rianne édesapja. Az öreg Delbueck megint egyedül rendel, de nem so­káig, mert súlyosan megbetegszik. Röviddel ezután felhívás jelenik meg Hauberger professzor• kórházá­ban, melyben Delbueck doktor he­lyettest kér betegsége idejére. Es másnap reggel a szerelmében csa­lódott Nérac már vonaton ül, hogy a beteg Delbueck segítségére sies­sen. Nérac sikeresen működik a falu­ban. A parasztok megkedvelik, bíz­nak benne. Nérac is rengeteget ta­nul új munkakörülményei között. A kis francia faluban még mindig él­nek a babona maradványai. Olyan családokat talál, akik a beteg részé­re nem váltják ki az orvos rendelte gyógyszereket, mert nem bíznak a tudományban. Másutt orvos helyett inkább kuruzslót hívnak. Nemcsak a testeket, de sok helyütt a lelkeket is meg kell gyógyítani. S ez a fel­adat új erővel tölti el Jeant. Látja már, érzi az öreg orvos igazságát, aki mikor megkérdezte tőle: meny­nyi idő kell ahhoz, hogy valakiből, jó falusi orvos legyen, így válaszolt: »egy egész élet«. S a megváltozott lelkületű, meleg­szívű, humanista emberré vált Né­rac nemcsak betegeinek, a falunak bizalmát szerzi meg, visszanyeri szerelmét. Maríanne-t, aki annak idején elhidegült' a fiútól, visszata­szító természete miatt. Az öreg orvos közben hirtelen meghal. Nérac kíséri utolsó útjára. S bár Nérac sokszor gondol vissza Párizsra, a karrierjére, mégis úgy határoz, hogy nem megy vissza, ha­nem itt marad falusi orvosnak, mert ebben a munkában ismerte fel igazi élethivatását. Es amikor Nérac a pá­rizsi gyorsvonat helyett autójába ül, hogy egy betegét felkeresse, fiatal lány rohan feléje. Marianne az, aki először kíséri el szerelmét betegé­he». (A nagysikerű francia filmét a Városi Mozi vetíti.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom