Somogyi Néplap, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám)

1956-11-06 / 286. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1056* Dorombéi' 6. Felhívás a MÁV és AKÖV dolgoséihoz ELVTÁRSAK! VASUTASOK! GÉPKOCSIVEZETŐK! MUNKÁSOK! Az elmúlt napok zavaros eseményei, a későn felismert ellenforra­dalmi csoportok uszítása — mely népi demokratikus rendszerünk meg­döntésére irányult —, sok becsületes embert félrevezetett. Hangzatos szó­lamokkal, a hazafiúi érzés leple alatt, a régi rend hívei igyekeztek megtéveszteni az ország és megyénk népét. Pártunk — s rövid időre elnémított megyei vezetői — megtisztultan kerültek ki e zavaros események forgatagából. November 4-én megala­kult a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek létrejötte áe programja biztosíték: valóra váltja népünk követeléseit, s mindenben a dolgozók érdekeit képviseli. Elvtársak! Dolgozók! Ti néhány nappal ezelőtt letettétek a szerszámot, sztrájkot hirdet­tetek, hogy kivívjátok igazatokat. S ez a sztrájk, a jogokért folytatott küzdelem — szerencsére nem az ellenforradalmi erők szájaíze szerint — de sikerrel végződött. Mindazt, amire vágytatok, a munkás-paraszt kor­mány hivatott és képes teljesíteni. Győztetek Ti, győzött a párt, a munkás-paraszt hatalom. És most e napokban s a nap minden percében gyermekeikért aggódó édesanyák, munkások, parasztok, az egész ország, a megye népe figyel rátok. Fi­gyeli minden mozdulatotokat, munkát, az élet megindítását várja tőle­tek. Fogjátok meg ismét a szerszám nyelét! Üljetek a voián mellé, indít­sátok meg vonatainkat. Ne felejtsétek egy pillanatra sem: sokat vár tő­letek a nép. Követeléseitek teljesítéséhez a Ti hősies, áldozatkész mun­kátokra is szükség van. Fogjatok szerszámot tehát, kezdjétek meg a munkát, indítsátok meg a vérkeringést megyénkben. Ezzel tehettek most legtöbbet a szabad, független, demokratikus Ma­gyarországért. A HAZAFIAS NÉPFRONT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE MEGDÖBBENÉSSEL éltesült lapunkból a megye és Kaposvár népe a bebörtönzött elvtársak ellen tervezett merényletről. Arról azonban nem írtunk, hogy kik akar­ták ezt elkövetni, s kik voltak, akik a törvényesség nevében, jó haza­fiakhoz méltóan felléptek a gálád terv ellen. Amikor a kérdésre igyekszünk válaszolni, el kell választanunk a volt Nemzeti Tanács néhány józan gondolkodású tagját a kapitalista rendszert visszaálmodó tagjaitól. El kell választanunk elsősorban Kiss Tibor, Poldesz Albert, Bajzik Lajos, Bella József, dr. Élthes ügyvéd ne­vét, akik szembeszálltak a pártellenes nézetekkel, a funkcionáriusok elleni terrorcselekményekkel. Kaposvár néhány becsületes, hazáját sze­rető pártonkívüli értelmiségi dolgozója is hallatta hangját a bebörtön­zött elvtársak védelmére, kiszabadítására. A Megyei Párt-VB köszöne­tét fejezi ki a Szigetvári-testvéreknek, Foglyos, Iliász, Szirányi jogi szakembereknek és dr. Murai Jenőnek humánus, emberbaráti magatar­tásukért. ök törvénytelennek tartották az önkényes, minden vád nélküli bebörtönzéseket, a megyében tapasztalható párt- és állami funkcioná­riusok ellen indított pogromokat. Mert nemcsak Kaposvárott, hanem minden járási székhelyen hasonló sors várt a vezetőkre. Szerencsére mindenütt akadtak, akik védelmükre keltek, s megmentették életüket. Ma még nem tudjuk közölni azok névsorát, akik a vérengzést akar­ták, akik először gyors tárgyalást, aztán azonnali kivégzést követeltek. Mi megtartjuk a törvényességet, alapos vizsgálat után adjuk közre a bű­nösök névsorát. Tény, hogy a börtönőrök tudomást szereztek arról, hogy a magukat nemzetőröknek vallók, akik a börtönfelügyeletet látták el, gyilkosságra készülnek. Minden tárgyalás, minden kihallgatás nélkül, fasiszta módra akartak végezni a kommunistákkal. Elgondolkoztató, hogy ez a merénylet-terv hogyan egyeztethető össze azokkal a célokkal, melyekkel a tömegeket félrevezették. Nem engedjük nyakunkra ülni a népnyúzókat Soha nem látott tempóval pereg­ték az elmúlt napok, hetek esemé­nyei. E tempó számos jóhiszemű embert megszédített, nem volt ideje mérlegelni a helyzetet. Sokan észre sem vették, hogy amikor ők még a jogos követelésekért tüntetnek, az ellenség, a reakció igyekszik a becsü­letes és jogosan követelődző hangu­latot a maga érdekében hasznosíta­ni. Hogy csak; egy járásban mennyi- re felnyílt a szemüli a régi népnyúzó - elemeknek, s hogy igyekeztek visz- szaülni a nép nyakára, tönkretenni családokat, józangondolkodású em­bereket, erre jó példa a fonyódi já­rás néhány községében megtörtént esemény. BaJatonbogláron Nádasdy volt földbirtokos és Vén Zoltán volt hor­thysta ezredes beférkőztek a forra­dalmi nemzeti tanácsiba. Első hatá­rozatuk az volt, hogy visszakövetel­jék Vén Géza, volt horthysta kato­natiszt államosított házát. Ezzel egy öttagú család vált volna azonnal hajléktalanná. Látránybam Szabó Bélának, a forradalmi nemzeti ta­nács elnökének első lépése volt, hogy az államosított házában lakó községi párttitkárt kiszórja, megrúgdalja. Pamukon a községi tanítót éjnek idején családjával elűzték házából; a fonyódi rendőrség vitte őket vé­dett helyre az esős éjszakában. So- mogyváron nemcsak azzal nyilvání­tották ki fasiszta tevékenységüket az ellenforradalmárok, hogy elűzték a faluból a pórttitkárt és a tanács­elnököt, hanem már nyilaskeresztek­kel és fasiszta jelszavakkal firkálták tele a kerítéseket és az épületek fa­iét Fonyódon a forradalmi tanácsba fészkelte be magát Tóth Tibor, vett ludovikás főhadnagy és Qskó Pál, volt horthysta repülős tiszt, akiknek nem azt rójuk fel, mik voltak, ha­nem azt, hogy pártfunkcionáriuso­kat, (becsületes, ártatlan embereket zaklattak, üldöztek, s fasiszta mód­szereket alkalmaztak. Ezekhez nem kell sok kommentár. Minden becsületes, józan ember lát­hatja, hogy a reakció miként ütötte fel fejét, s mire vitte a játékot. Lassan visszatér az élet TP árkivel találkozik az ember, utcán, üzletben, trafikban, ösztön szerűen •mindenki egymáshoz fordul. Ismerős és idegen egyaránt. — Mi újság? Hogy vagytok?... A válasz minden esetben egyszerű, de sokatmondó. — Holnap már dolgozunk! Holnap­után már dolgozunk! Igen. Ez jelentős tény. Kaposvár üzemei felveszik a munkát, az élet, a vérkeringés megindul. Bizony sok üzemben, gyárban több nap óta áll a munka, áll a termelés, porosodnak a gépek. Az emberek, a dolgozók egy része elszakadt a hétköznapok békéjétől, nyugalmas munkájától. Mégis vannak Kaposvárott üze­mek, melyek a legriasztóbb esemé­nyek között is példamutató nyuga­lommal termeltek, dolgoztak. Ezek között van a Kaposvári Nagymalom, a Cukorgyár és a Húsüzem is. Meglátogattuk a Nagy-malom dol­gozóit. Az ideiglenes munkástanács és a vállalat vezetői most is helyt állnak ugyanúgy, mint a viharos na­pokban. A termelés a malomban egy napra sem állt meg! — Azt gondoltuk — mondja egy öreg munkás, a munkástanács tag­ja —, hogy nekünk, akik fontos köz­szükségleti cikket, lisztet állítunk elő, nagyon felelőtlen dolog lenne le­állni a termeléssel. Kenyér kell ha­zánknak, sokat szenvedett lakossá­gának, a gyerekeknek, az anvak­nak. Most ugyancsak egy műszak­ban őrölhetünk, de olyan komoly lisztmennyiséggel rendelkezünk, amely hosszú időre elegendő me­gyénk lakosságának. Ha felkérnek bennünket, még más városnak is tudnánk szállítani. Mindenesetre Kaposvár és a megye szükségletét bőven fedezi. Munka, munka, murüca! Milyen szép, zsongó hangja van a gépnek, mely termel, szinte dobog, lüktet, él, mint drága életünk. Mennyivel szebb hangja van, mint a halált osztó fegy­vereknek. Kaposvár üzemei, melyek már felvették és amelyek csak a jö­vőben (holnap, holnapután) veszik fel a munka elejtett fonalát, vegye­nek példát a Nagymalom bátor, de­rék dolgozóiról. Termeljenek! II magvar forradalmi munkás-paraszt kormány programjából A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének biztosítása, a .beszolgáltatás megszüntetése, egyéni dolgozó pa­rasztok segítése, minden törvényte­lenség felszámolása, melyet a tagosí­tásnál és a tsz-szervezésnél elkövet­tünk. Támogatjuk a kisiparosokat és kiskereskedőket, A nemzeti és gazdasági független­ségünk és országunk szuverenitásá­nak biztosítása. Szoros gazdasági viszony kiépítése minden szocialista országgal, a teljes egyenjogúság elve alapján. Békés együttműködés minden or­szággal, társadalmi rendszerüktől és állami formájuktól függetlenül. Az ötéves terv módosítása, figye­lembe véve aa ország gazdasági adottságait. A bürokrácia megszüntetése, a de­mokratizmus további kiszélesítése a dolgozók érdekében. A gazdasági, közigazgatási, szervek és forradalmi tanácsok demokra­tikus választásának biztosítása. A magyar nemzeti kultúra fejle'*;- tése, a haladó hagyományokra tá­maszkodva, A munkás-paraszt kormány azzal a kéréssel fordult a szovjet hadse­reghez, hogy a legmesszebbmenőkig segítse a magyar kormányt a belső reakció szétverésében, a rend hely­reállításában. Munkások, parasztok, értelmisé­giek, csatlakozzatok a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz, támo­gassátok, nyújtsatok segítséget az ellenforradalmárok megsemmisíté­sében. 5? Tiszta forradalom Hét nap után újra átléphettük a Megyei Pártbizottság épületének kü­szöbét. Nehéz szavakat találni, le­írni azt a vandál pusztítást, melyet az épületen és a berendezésen vég- hezvittek a »-tiszta forradalom« na­gyon is átlátszó álarca alatt. (Ennek illusztrálására egyébként később, ahogy a technikai feltételek rendel­kezésünkre állnak, fényképeket is közlünk. Addig csak szóval mond­juk el a látottakat.) Az nem is volt megbotránkoztató, hogy a folyosón, lépcsőn eldobott ci­garettavégek hevernek (bár koráb­ban ilyen soha nem fordult elő). De menjünk végig az épületen. Az előcsarnokban üvegcserép, felhasí- tett képek, szétszórt, piszkos törül­közők. A büfé berendezése összetör­ve, a polcok üresek, a dobozok tete­je, oldala felhasítva, a padlón szét­taposott csokoládé. Az egy héttel ezelőtt még magát kínálgató büfé összetörve, feldúlva árulkodik a szennyeskezű fosztogatókra. A kö­vetkező szobák képe sem vidámí- tóbb. A pártbizottság tagjait, dolgo­zóit börtönbe hurcolok nem veszte­gettek időt arra, hogy megkeressék a kulcsot. Vállal, puskatussal feltör­ték az ajtókat és később sem vettek fáradságot, nem tették zárhatóvá az ajtókat. Az egyik ajtókeretet szinte sarkaiból fordította ki egy túlbuzgó. CSAK AZ IGAZAT »Mindig csak az igazat, a szín­tiszta igazságot fogjuk írni« — fogadták a • »Szabad Somogy« munkatársai. »Elég volt az ámí­tásból, a nyomtatott betű hazug­ságaiból-« — írták október 31-én a »Szabad sajtó« című cikkük­ben. Igen, igazat inni, ez vezet minden becsületes újságírót. Iga­zat írni a népnek, a népért. És november elsején megjelent a Szabad Somogybán egy írás »Hova tűnt él Kolozsvári- Graindpierre Emil író?« címmel, A cikk szerint az írót a kapos­vári ÁVH elfogta, azóta nyerna- veszett, az ÁVH udvarán pedig friss vérnyomokat találtak. A kö­vetkező napon, a november el1- seji számban pedig azt olvashat­tuk: »Budapesten van Kolozs­vári-Grandpierre Emil író.« Itt elérkeztünk ahhoz, amiről a »Szabad sajtó« című cikk olyan, magáiból kikelten írt. A .pártos igazsághoz. Mert vajon milyen igazság volt ez a hír, kinek az igazságát hirdette? Mert amikor az újságíró ír, az igazság szen­vedélyes keresése vezeti tollát, legalábbis ennék kellene vezet­nie. A bebörtönzött íróról szóló közlemény azonban épnen az olyannyira elítélt ámításra, a közhangulat felkonbácsülására szolgált. A tárgyilagosság, az igazság igen messze esett tőle. Úgy látszik, mégsem volt elég az ámításból. A cukorgyáriak bátor helytállása C a gyár dübörög — írtuk a So- *“* mogyi Néplap október 29-i számában, amikor beszámoltunk ar­ról, hogy a Kaposvári Cukorgyár dolgozói akkor is a. munka folytatása mellett döntöttek, amikor szinte va­lamennyi vállalatnál, üzemben be­szüntették a munkát. Október 29 óta további mozgalmas napok jellemezték Kposvár életét. A történtek ismertek. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a cukor­gyáriak ezekben az igen nehéz na­pokban is milyen bátor helytállással álltak a vártán. ' A megalakult munkástanács való­ban minden lehetőt elkövetett a fo­lyamatos munka biztosítására. Ter- Imészetesen a szállítási nehézségek ♦ sok-sok gondot jelentettek a mun- Xkástanácsnak éppúgy, mint az üzem ♦ igazgatójának. Utazási nehézségek I miatt a vidékiek is hiányoztak. $ Ezért is döntöttek úgy. hogy csak fél t üzemmel fognak dolgozni. t Különösen a munkaerőhiány, a vi­! dákén lakó dolgozók távolmaradása jelentett nagy gondot. Ezen úgy se­gítettek, hogy a Cukorgyár admi­Í nisztratív személyzete is nem egy esetben beállt fizikai munkásnak. X Vajda Ferenc, aki egyébként bér- és j normaügyekkel foglalkozik, Szatori IJenő üb-elnökkel együtt szenet la­pátolt a csillékbe, hogy az erőtele­pen ne legyen fennakadás. Decsi János és Gyimesi Sándor segédmű- szakvezetők és brigádjaik szintén többször ott voltak a szénlapátolás­nál. Hja, az erőtelep éhes gyomra sok-sok vagonnyi szenet igényel, s ahhoz, hogy a több száz vagon cu­korrépából kristály- vagy kockacu­kor váljék, sok energiára, sok szénre van szükség. Fennakadás tehát nem lehet. Az imént említett dolgozók is segítettek, nehogy akár csak egy pillanatra is zökkenő álljon be a szénszállításban. A munkástanács természetesen nemcsak segítséget kért a dolgozóktól, hanem ahol tehetett, segített is. Régi, jogos panasza volt a Cukorgyár dolgozóinak, hogy már évek óta nem kapták meg az úgy­nevezett járandóságcukrot. A cukor- gyári munkástanács inegvizsgálta a dolgozók jogos követeléseit, s már ki is osztották a járandóságcukor- előleget. Az állandó munkások máris hazavitték személyenként a 10 kg cukrukat. Az ideiglenes dolgozók pedig minden ledolgozott egy hónap után egy-egy kilogramm cukrot kap­tak. Ez az intézkedés is mutatja, hogy ahol jó az összhang a dolgozók és a vezetők között, ott minden probléma persze nemcsak; cukor járandóság j megoldható. Erre az imént említett esete a példa. November 4-én pél-: dául veszély fenyegette az éjszakaij műszakot. Ekkor rendelte el ugyanis ; a B. M. Somogy megyei Főosztálya • az esti kijárási tilalmat. Az éjszakai! műszak dolgozói nem tudtak volnaxsérö. ihnr^Tanban TemcTak“kísérd bejönni délutánotok nem tudtak | kém műk5dlk majd. hanem elöreWth,. volna hazamenni. Ekkor úgy hatá-í tólag segédkezni fog mint riporter a rozott a gyár kollektívája, hogy fl * rádió kiküldött munkatársának nappalosok üzemeltetik ejjel is a * A másiknak fél ajtós zárfája tört ki, van olyan, amelyiknek sem a szárfája, sem a zára nem engedett, azt egyszerűen kettétörték. Érdemes végigmenni a szobákon is. Kép úgyszólván nem maradt épen a falon, kihasítva, üvegje összetörve lóg egy szögön vagy árválkodik a sarokba dobva. A szerény, tiszta szőnyegek igazi színe felismerhetet- len, mocsok, szemét borítja mindet, tenyérnyi darabokon kiégett, étel­és italmaradványok fertőzik a leve­gőt. Az asztalokon, polcokon meg­számlálhatatlan üres üveg: pálinka, likőr és tisztaszeszes üveg, ép és tö­rött pohár káotikus rendetlenség­ben. S hogy senki se vádolhassa meg őket, amiért nem végeztek alapos munkát, összetörték az összes tele­fonkészüléket, megrongálták a házi­központot is. És még egy! Női sálak, ottfelejteti sapkák a fogasokon. A kép már majdnem teljes, csupán a nevek hiá­nyoznak. Azok meg nem is túlságo­san érdekesek, mert e vandál pusz­tításban a személy csak eszköz volt Három nappal ezelőtt a »Szabad So­mogy« még azt kürtölte: »tiszta for­radalom«, hogy senkinek, semminek nem eshet bántódása. Hát aki hitt. ebben, menjen el a Megyei Pártbi­zottságra, menjen el az önkéntes Honvédelmi Szövetség székházába, egycsapásra ki fog józanodni. Forradalomról, szabadságharcról, a magyar nép jogos követeléseinek tel­jesítéséről szónokoltak és közben épületet tettek tönkre, berendezése­ket zúztak szét, eltulajdonítottak ér­tékeket a magukat népszabadítóknak kikiáltott úgynevezett vezetők. Elszorul a szív a pusztítás láttán. De ennél ma már tovább kell men­nünk. Népünk jogos követeléseit az úi forradalmi munkás-paraszt kor­mány csak úgy tudja valóra váltani, csak ú ey áll helyre a rend, csak úgy lesz jólét hazánkban, ha minél előbb eltüntetjük a rombolást, ha minél előbb begyógyítjuk a hazánk testén éktelenkedő sebeket. Az egész nem­zet — kommunisták és nem kommu­nisták összefogására, alkotó munká­ra van szükség. SPORT Iharos mégis részt vesz az olimpián Hírül adtuk, hogy Iharos Sándor, ki­váló atlétánk, lábsérülése miatt nem vesz részt a melbournei olimpiai játé­kokon. Iharos sérülése azonban nem a forradalmi események következménye, mint azt jeleztük, hanem mint a sajtó munkatársainak elmondotta, korábbi makacs térdsérülése újult ki. Emiatt nem tudott megfelelőképp felkészülni, s így nem tudná hazánk színeit tudá­sának megfelelően képviselni Melbour- neben. Iharos mégis részt vesz az olimpián, s már el is utazott a csapattal mint kí­gyárat. Dr. Novacsek János, az üzem $ főmérnöke, a munkástanács vezető-X je, Molnár Ottó és Nagy Géza mér-£ nökök ki tudja hányadik napja vol- I tok már talpon ezen az éjszakán. De £ dolgoztak ők is, éppúgy, mint a töb- £ biek, azon a poszton, ahova az éjsza- ♦ kai váltás nem érkezett meg. TTöszöntjük a Kaposvári Cukor- | OVár valamennyi dolgozóját, t aki ezekben a napokban bebizonyí-1 tóttá munkaszeretetét. A cukorgyá- J riak hitet tettek üzemük mellett, s X bátor helytállásuk bizonyítja, hogy £ ők valóban magukénak érzik a gyá- £ rat. Vigyáztak üzemükre. A legne- J hezebb körülmények között is gon­doskodtak arról, hogy ne álljon meg a munka, hogy a dolgozók asztalá­ról ne hiányozzék a cukor. Köszönjük, cukorgyáriak! Átköltözött a Megyei TSB A Somogy megyei Testnevelési és Sport Bizottság, amely korábban az Engels utca 10. szám alatt egy lakás­ban székelt, átköltözött a Megyei Ta­nács épületébe. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik tragikusan elhunyt fiunk temetésén részt vet­tek. Viski-csaiád SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Kaposvár Latlnka S u. 7 Tel • 18-11 Kiadóhivatalt telefon: Somegy megyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért fair): Hidal Jánoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom