Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-23 / 250. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. október 23. Az MDP küldöttsége Eszéken Belgrád (MTI). Az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége vasárnap este 23 órakor elhagyta Lljubljanát és északra indult. A különvonat reg­gel 7 óra 30 perckor érkezett az eszéki pályudvarra. A magyar párt vezetői a csepini Krizsar földműves- és felvásárló szö­vetkezetbe hajtattak, ahol a jugo­szláv termelőszövetkezeti mozgalom különböző problémáiról folytattak több mint egyórás beszélgetést. Majd Bellyén keresztül a metzei baromfi- tenyésztő telepre látogattak el. Nem sokkal tíz óra után a küldöttség a jeszenovai mezőgazdasági birtokra érkezett, ahol mintegy kétórás beszél­getést folytattak az állami gazdasá­gok és a mezőgazdaság különböző problémáiról. Magyarok Jugoszláviában Azt hisszük, nincs szükség külö­nösebb ékesszólásra az első látogatás fontosságát illetően. A magyar nép és a hazai valóság talaján építendő szocializmus érdeke egyaránt azt kö­veteli és azt követelte már régebben is, £.ogy véglegesen rendezzük kap­csolatainkat déli szomszédunkkal. Ez a rendezés — amely természetesen csak az érdekek kölcsönös figyelem­be vételével és az egyenjogúság el­vének tiszteletben tartásával képzel­hető el — kétszeresen érdekünkben áll nekünk, magyaroknak is. Érde­künkben áll először annál az egy­szerű földrajzi fénynél fogva, hogy egy szomszédos államról van szó, s egyetlen országnak sem szolgálja érdekét, ha civakodik szomszédjával Jugoszláv szomszédunk esetében azonban ennél többet is mondhatunk. Ha a rendezés lehetőségét vizsgáljuk, nem tekinthetjük lényegtelennek azt az örvendetes körülményt, hogy egy olyan’ néphez közeledünk mostan, amellyel a századok során annyi jó- ér balsorsban osztoztunk, hogy egy olyan nép vezetőinek szoríthatjuk meg most kezét, amely iránt a mi népünk különös megbecsülést táplál. Végül, de egyáltalában nem utoljá­ra, egy olyan országgal rendezzük kapcsolatainkat, amely a szocializ­must építi, s amely országot a gyá­szos emlékezetű személyi kultuszos vezetés idején oly szégyenletesen és méltatlanul rágalmaztunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a rendezés mindkét népnek javát szolgálja és nemcsak a két ország viszonyában teremt új légkört, de hozzájárul az általános nemzetközi enyhülés szilárdabbá válásához is. Az enyhülést és a békét ugyanis el­sősorban az olyan gyakorlati lépések segítik elő, mint a magyar és jugo­szláv vezetők mostani tárgyalásai. Megkezdték a román—jugoszláv tárgyalásokat Belgrádban Belgrád (TANJUG). Hétfőn délelőtt tíz órakor a belgrádi Fehér Palotá­ban megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság kormányküldöttsége között. A román küldöttséget Gheorghiu-Dei, a nagy nemzetgyűlés elnökségének tagja, a jugoszláv küldöttséget Tito elnök vezeti. Mennyi devizát kaphatnak a külföldre látogató utasok? Az utóbbi időben több panasz hangzott el amiatt, hogy a külföldre induló turistacsoportok más és más összegű valutát kapnak. Az ügyben a Magyar Távirati Iroda kérdést in­tézett a Magyar Nemzeti Bank de­viza-igazgatóságához. A válasz a kö­vetkező: — Mind az egyénileg utazók, mind a társasutazások tagjai, akik általá­ban néhány napot töltenek nyugati országokban, százhúsz forintnak meg­felelő valutát, tehát tíz dollárt, vagy kétszáz schillinget ka&nak. Az IBUSZ által szervezett utazások uta­sai az IBUSZ-nál, mások az útlevél iéS! a vízum felmutatásakor a Magyar ♦ Külkereskedelmi Banknál vehetik át * az említett összeget. A százhúsz fo-1 ♦ : I rint értékű valuta kiutalása minden­kire érvényes, mégis előfordul, hogy csoportos utazásoknál nem ilyen ösz- szegű valutát kapnak az utasok. En­nek az a magyarázata, hogy az IBUSZ az elszállásolás és az élelme­zés fedezésére fordítja a valutaösz- szeg nagyobbik részét, s ilyenkor az utasok természetesen csak zsebpénzt kaphatnak. Ez az összeg például ausztriai utazásnál napi huszonhá­rom schilling. Az utasok magyar pénzben min­den esetben kétszáz forintot vihetnek magukkal. Fogadás a román küldöttség tiszteletére Nem : IV am védöbeszédnek szántam, s 1 ’ gondolom azt is, nem elkésett í sorok ezek a vajúdó funkcionárius- , ... , . . , {kérdésihez. Nem védőbeszédnek, hi­Joszip Broz-Tito elnök es ele5eScjszen védőbeszédre, védelemire vád­vasárnap este fogadást íendezett a | tottaknak van szüksége, s lehet-e Belgrádban tartozKoao^ roman or- hogy a vádlottak a many- es partkuldottseg tiszteletere. í funtóonáriusok? Ezt nem kell eldön- A fogadáson mintegy, nyolcszaz meg-| teni Ez már A vádlott; az el_ J® IL’ oOü, tár-lraúlt. nyomasztó évtizedek vigaszta­gasrangú állami és pártvezetők, tár­sadalmi szervezetek képviselői, kul­turális és közéleti személyiségek. A rendőrség felhívása a piramida-játékkal kapcsolatban tanul egymást követő sora, a vádlott áz őrült despotizmus, s ennek szü­löttei, hű kiszolgálói, parancsainak túllicitálói — de nem vádlott a kor száz, ezer tízezer megtévesztett je, hiszen megtévesztettek voltunk töb- . bé-tkevésbé valamennyien, hiszen renkívüli j megtévesztett, félrevezetett vélt az Az utóbbi napokban gyorsasággal terjedt el a piramida- $ ígéretekben, az áhított újban akkor játék, melynek terjesztői azt hirde-|rajogágig hívő egész magyar né tik, hogy aki abban »becsületesen« | pünk. részt vesz, az tíz forint ellenében ha-| Mégis — ez a szó: funkcionárius, fnarosan 31 250 forint összeget kap- j megkeseredve, ilyen vagy olyan hajt. A lakosságtól érkezett k®i?l.en-| hangsúllyal titkolt és kimondott vé- tésék alapján a budapesti rendorka- ♦ ieményeket kifejezve hangzik el sok- pitányság bűnügyi osztálya fogtalko-1 szájhól. Mégis, ehhez a szóhoz: zott az üggyel és az Országos Taka­rékpénztár szakértői véleménye alap­ján megállapította, hogy néhány, ed­dig még ismeretlen, lelkiismeretlen személy nyilvánvalóan ki takarja használni az emberek hiszékenysé­gét és csalárd . úton hatalmas, meg ném érdemelt jövedelemhez akar jut­ni. Bár a körlevelek azt bizonygat­ják matematikai számításokkal, hogy e játékon csak mindenki nyerhet, a valóság az, hogy a gúla alapján pél­dául a tizedik helyen álló személy csak akkor kaphatná meg a fenti összeget, ha a játékba akkor már Magyarország teljes lakossága, kö­rülbelül 9 millió ember kapcsolódna bé. A rendőrség a piramida játékszer­vezői ellen megindította a nyomozást és egyben felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy saját érdekében ne kapcsolódjék be a nyereségi lehető­ségekkel kecsegtető játékba, mert csalárd áldozataivá válnak. Ilyen »játék« elindítására, folytatására semmiféle szerv nem adott engedélyt. A rendőrség felkéri azokat, akik piramida-játékkal kapcsolatban kör­levelet kapnak, hogy azokat a nyo­funkcionárius — ma sok-sok ember gondolata az elmúlt esztendőik fáj­dalmait, sérelmeit, minden hibáját, baját párosítja. És ma van Magyar- országon van Somogybán,, van Ka­posvárott »funkcionárius-kérdés«. Okkal, vagy ok nélkül, de van. Van és beszélni kell róla. Nincs igaza a kisokosok, az apró politikai szató­csok félelmének, amikor arról kia­bálnak, hogy felesleges a funkcioná­rius-kérdésit vitatni. Nincs igaza az új »kereszteshad járat ot« hirdető, funkcionáriusíejéket követelő hirte- lentámadt emberkéknek sem, akik fejtől a lábig, a legmagasabb vezető funkcinoáriustól a legkisebb népne­velőig egyaránt egységes, kíméletlen felelősségrevonást sürgetnek, köve­telnek. Nincs igazuk azoknak sem, akik jószándéklból, emberségből ina békévé, megbocsátássá akarják szelí­díteni még a vétkesek jogos felelős- ségrervonását is. De igazuk van azok­nak, akik józanul, félredobva minden elvakultságot, mérlegelnek, s akiknél a mérleg egyik serpenyőjében külön­választva, megkülönböztetve ott áll­nak az igazi vétkesele, a másik ser mezás elősegítése érdekében szemé-1 penyőíben a becsületes, de néha meg- lyesen vagy posta útján szolgáltassák 1 tévesztett, jószándékú, de néha mel- be a budapesti rendőrkapitányság I léfogó, s ma hibáikat tisztán látó, s foűnüpvi osztályának. * azokkal szakítani akaró funkcioná­Brutális magánlaksértés a Csalogány közben Mülier Magdolna 61 éves mun­kásnő hosszú ideig társbérlőként lakott a Csalogány-köz 1. számú házban. Az idős asszony annak ide­jén özv. Schwarcz Józsefné gondo­zásáért kapott társbérleti lakást. Schwarczné halála után a ház örö­kösei eladták a házat, s mindent megtettek, hogy Müller Magdolnát elmozdítsák onnét. A ház új tulaj­donosa, Takács Lajos gálosfai ta­nácselnök is hol szép szóval, hol fenyegetőzéssel akarta rábírni a bérlőt, hogy adja át a lakást, mert ő be akar költözködni. Cserelakást azonban nem tudott biztosítani. 21-én, vasárnap brutális eszkö- sökhöz folyamodtak a »lakásigény­lők«. Tehergépkocsi állt meg a ház előtt. Schwarcz István sírkőárus ar­ra hivatkozott, hogy elszállítja Schwarczné megmaradt ingóságait. De ott volt a gépkocsin Takács La­jos tanácselnök is. Müller Magdolna észrevette, hogy »merénylet« készül lakása ellen, ezért lezárta az ajtót és rendőrért futott. Mire visszaért az ügyeletes rendőrrel, lakását fel­nyitották és elfoglalták. A 61 éves asszony nem mert be­menni a lakásba, pénze, ingóságai ottmaradtak, s jelenleg hajléktalan, megértő emberek segítségére szo­rul. E súlyos, törvénytelen cselekedet méltó büntetést érdemel. Müller Magdolna és minden dolgozó jogo­san követeli az erőszakos magán- laksórtők példás megbüntetését, ki­lakoltatását, hogy végieg megértsék: országunk a nép országa, törvé­nyeink a nép törvényei, s azok mindenkire — még Takács Lajos tanácselnökre is — egyaránt köte­lezők. Felhívás Somogy megye ifjúságához! Népünk legjobbjai Petőfi, Kossuth szellemében, Mrrx és Lenin tanításai alapján harcolnak a szocialista eszme tisztaságáért; munkások, parasztok, ér­telmiségiek ezrei hallatják ma szavu­kat, mondják el véleményüket, melyek­kel nemzetünk jobblétét kívánják elő­segíteni. Az ifjúság — az eljövendő idő birto­kosa — részt kér és vállal e harcból. A budapesti Petőfi Kör, a bajai, szegedi, szolnoki és debreceni ifjúsági körök mintájára, mi, somogyi fiatalok is meg­alakítottuk azt a szervezeti egységet, ahol véleményünkkel, vitáinkkal hozzá­járulhatunk népünk felemelkedéséhez. 1956. október hó 25-én délután 6 óra­kor a Helyőrségi Tiszti Klub nagyter­mében tartandó ülésen hozzuk nyilvá­nosságra a somogyi fiatalok »Zrínyi Miklós Körének« programját. A Te véleményed, jelenléted is része kell hogy legyen a magyar ifjúság jobb jövőt formáló egységének. A DISZ Zrínyi Miklós Kör intézőbizottsága Érdekességek niH.’iiiiiiiiiiiiiiuiiiHiiiiiiumiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiHUimi ||\j|xje|s|. ONNAN öt év alatt 18 000 amerikai katona halt meg repülő­vagy autó­szerencsétlenség során Az Egyesült Álla­mok hadügyminiszté­riumának közlése sze­rint 1951 óta 18 000 amerikai katona vesz­tette életét repülőgóp- vagy gépkocsiszeren- csétlenség alkalmával. 252 halálos közlekedési baleset két hét alatt Franciaországban szeptember első két hetében 252 ember vesztette életét közle­kedési baleseték kö­vetkeztében'. Rosszul végződött a repülőbemutató Sundho Corral ar­gentin városiban repü- lőbemutatót tartottak. Az egyik sportrepülő- gép a közönség közé zuhant és három asz- szonyt megölt. Elégett egy norvég város összes villamoskocsija Trondheim norvég város villamoskocsi- telepén tűzvész pusz­tított, amelynek a vá­ros összes villamosko­csijai áldozatul estek. 12 esztendős gyilkos Statisztikai adatok szerint az összes eu­rópai fővárosok közül Nyugat-Berliniben kö­vetik el a legtöbb bűntényt. A minap két gyilkosság történt 8 óra alatt. Az egyik gyilkos egy 12 eszten- idős fiú volt, aki egy üveggel és vasalóval ütött agyon egy 61 éves nyugdíjas asz- szonyt. A gyermek- ♦♦♦♦♦♦* ♦♦<»»»♦ »»»»••»»♦« gyilkos elmondta: vá­sárolni szokott a beteg asszony inak és 15 pfen­niget elvesztett. Az asszony kételkedett ebben és azzal fenye­gette meg, hogy meg­mondja szüleinek. Ex- ref eldühödött és ad­dig verte az asszonyt az üveggel és vasaló­val, amíg nem moz­dult többé. Hogy végre tető alá kerüljön __ A z egyik- nyugat- iberiHini rendőrségi ki­rendeltségen jelentke­zett egy 35 esztendős férfi és azzal vádolta meg önmagát, hogy kémkedett. Azonnal letartóztatták. Később aztán kiderült, hogy a férfi, akinek már hosz- szabb ideje nincs la­kása és munkája, ha­mis vádat emelt saját maga ellen, hogy vég­re tető alá kerüljön.. Film készül Alekszej Tolsztoj Golgotájából A Moszfilim stúdiói­ban október végén megkezdik egy nagy kétrészes film forga­tását Alekszej Tolsztoj Golgota című regény- trilógiája nyomán. Egy ámokfutó 16 embert ölt meg Mint Manila,ból je­lentik, Roxas fülöp- szigeti községben a 42 esztendős Domingo Salazar ámokfutása során 16 embert ölt meg. Híd (épül .Brazília és Paraguay közt iBrazília és Pa­raguay államelnöke megállapodást írt alá, amelynek értelmében a két országot elvá­lasztó Parana-folyó felett hidat építenek. Kőkorabeli szerszámokat találtak a Pamir-hegységben Egy szovjet expedí­ció a PaimdWhegység- íbén, 4200 méter ma­gasságiban. kezdetleges kőkorabeli szerszá­mokra és egy ló csont- maradványaira buk­kant. Ez az első bizo­nyítéka annak, hogy a kőkorszakban a maga­sabb hegyvidékeken is éltek emberek. Lengyel halászok rendkívül hideg telet jósolnak Lengyelország kele­ti-tengeri partvidékéin fókákat láttak, ami nagyon ritkán fordul elő. A halászok ennek alaipián rendkívül hi­deg telet jósolnak. Farkasfalkák veszélyeztetik az Abruzzok környékét Az Atoruzzokban le­esett az első idei hó. Ezzel a farkasveszély is megnövekedett. Az éhes farkasfalkák ki- kitömek á hegyekből. Algedánál egy farkad falka 18 db szarvas­marhát tépett szét. Javaslat, mely nem talált visszhangra A krematórium (ha­lott hamvasztó) létesí­téséről először 1902- bem tárgyaltak Belg­rádiban. Dr. Vojisziláv Kujumdzsics orvos volt a kezdeményező. Mint­egy fél' évig nyugat­európai körúton volt, s ez alkalommal megte­kintette a németor­szági, svájci és fran­ciaországi krematóriu­mokat. Mivel alaposan meggyőződött hasznos» ságáról, javasolta, hogy Belgrádban is kellene létesíteni. Javaslata azonban nem talált kellő visszhangra. védőbes riusok. Hiszem s tudom, hogy a mér­leg serpenyője az utóbbiak javára billen, s az utóbbiak vannak több­ségben, túlnyomó többségben. Mégis, ma igen sokan, nem az egyesek, hanem a funkcionáriusok által elkövetett hibákról beszélnek. Történnek ugyan különválasztások felszólalásokban, cikkekben Kucse- rákra és Nemerékre, vétkesekre és becsületesekre osztják, csoportosít­ják funkcionáriusainkat. S ez így he­lyes, mert így igaz. De Vannak, akik sunyi álattomban ma már vétkesre, becsületesre, megtévesztőt tre s ‘becs­telenre egyaránt ráhúzzák a nevet: Kucsera S lassan már — oh, mindig voltak zavarosban halászók, s min­dig voltak horogra akadok is—-a köz­szájon ez a. szó: Kucsera — egyet jelent funkcionáriussal. Tudjuk, nem Háy kreálta Kucseráit. Kucsera élt és él. Él Budapesten, Miskolcon, Szege­den, Kaposvárott, faluban, városiban egyaránt. Egyiknek van rózsadombi villája, autója, elzárt nyaralója, sze­mélyes kísérete, a másiknak nincs. De Kucsera, de vétkes — mert nem­csak a külön autó, villa és a többi teszi őt azzá, azzá teszik* túllicitálá- sai, embertelensége, hatalmával való visszaélése. De Kucserákról, embe­rek, értsük meg, Kucserákról, és nem funkcionáriusokról van szó! És ki védené, ki szeretné az előbbieket, s ki ne állna a másik mellé, ha az be­csületes, ha az csak ugyanúgy meg- tévedett, mint mindamnyan, vagy tán jobbam. Elképzelhető- épeszű, becsü­letes elme, amely másképp értelme­zi ezt, amelynek egyre megy. hogy Kucsera vagy nem Kucsera, s amely­nek csak az a fontos, hogy funkcio­nárius legyen, aki felel — ellenére, hogy tán nincs is miért felelnie. 'C'm azt tartom, nem funkcioná- rius-kérdésről kellene vitázni, beszélni, hanem a Kucserák kérdésé­ről. Lehet ezt így is — ha megtanu­lunk, tudunk megkülönböztetést ten­ni, válaszvonalat húzni vétkes és becsületes funkcionárius közé. Érn azt tartom, beszélni kell a Kucserákról, de nem általában a funkcionáriusok­ról, mint-azt napjainkban igen sokan teszik. Ám rendben van: írók, újságírók, értelmiségiek, egyszerű, dolgos em­berek, beszéljünk arról, hogy a zéd! funkcionáriusok egytől egyig kiszol­gálták, kisebb vagy nagyobb mérték­ben a sztálini önkényt, a Rákosi sze­mélyi kultuszt, végrehajtották az embertelen intézkedésekéit elkövették a tévedéseket Rendben van, beszél­jünk arról: nem látjuk a biztosíté­kot arra, hogy belátták tévedésük, s másképp akarnak, s tudnak dolgoz­ni Beszéljünk arról, hogy nem hi­szünk az ő szájukról elhangzó soha többék-ben. Beszéljünk erről, és az­tán írók, újságírók, emberek, tegyük a szívünkre a kezűinket és mondjuk azt: mi mentesek voltunk a múlt minden hibájától, mi nem tettünk semmit, mi előre láttuk ezt. Vajon hány kéz maradna a szíven, s hány kéz kerülne le onnét, hány kéz resz­ketne meg a magunklbanézéstől? Is­mert írói, újságírói neveket, más ne­veket mondhatnék, s mondhatna mindegyőnk — de minek —, akik bizony velünk együtt sodródtak, el­követték a tévedéseket, mert becsap­ták, félrevezették őket. Hcl volt ak­kor az »írástudók felelőssége?!« S vajon, ha most ezek az emberek, tud­ják, s állítják magukról, hogy tiszta lappal indulnak, hogy elítélik a múlt minden hibáját, elhihetjük-e nékik? Elhüietjük. De akkor miért nem hi­hetjük el ugyanezt a funkcionáriu­sokról, emberek? És most jönnek, ákik azt mondják: »én láttam min­dent, de nem szóltam, inkább hall­gattam, az én lapom a legtisztáibb«. Űk azok, akiknek idézhetjük Babits Jónás könyvéből a halhatatlanul igaz szavakat: »Vétkesek közt cin­kos, aki néma.« És mindannyian, akik ha láttunk, ha el is ítéltünk valamit — hallgattunk (mit is tehet­tünk volna mást!). Oh igen, kicsit cinkosok, kicsit vétkesek • vagyunk mindannyian. TTell erről így beszélni, mert az emberek sokan funkcionárius­kérdésről beszélnek. Volt újságíró- kcHé'gáim, aki most gazdasági funk­ciót tölt be, így szegezte nekem a napokban a kérdést: »Mikor cserélik le ezt az egész garnitúrát?« (Értve a somogyi funkcionáriusok összességét alatta.) Elgondolkoztam. Az az ember kérdezte ezt, alti maga is funkcioná­rius volt, s aki 1952-ben írt egyik cikkében — de több írásában is — mindem normán felüli százalékot így fémjelezett »buzdítva« véle a somo­gyi üzemek, munkásait: »hatalmas csapós Titóék fejére«. Rendiben van, divat volt ez akikor. De ha ez az ember elhiszi magáról, mert el kell hinnie, hegy félrevezették, s így vált akaratlan bűnrészessé, miért nem hi­szi el ugyanezt a funkcionáriusokról? És miért nem hiszik ed ezt annyian? S hány kitörlést hallhattunk s hall­hatunk, amikor emberek ma is visz- saahúzó erőkkel, az elmúlt évekre emlékeztető hibákkal találkoznak, »nem megy ez másképpv míg egytől egyig itt vannak a tegnap funkcio­náriusai«. Igen, a »tegnap« somogyi funkcionáriusai között is még ott vannak, akik komolyan felelősek a múlt hibáiért, a túllicitálósokért, túlkapásokért, de vannak közöttük, akik minden igyekezetükkel akarnak és tudnak is, nem felejteni, hanem a múltból tanulva, tiszta lapot nyit­ni. Igaz, van ok még a bizalmatlan­ságra. Az emberek még a kis dol­gokat sem feledik könnyen. Beszél­tek, s még ma is beszélnek azokról a funkcionáriusokról, akik a szűkös kaposvári laká-sviszonj'-ok mellett is — igényeikre hivatkozva — kétszo­bás lakásaikat négyszobásra cserél­ték. Beszélnek arról, hogy az első íuivatalösszevonásck idején túlnyomó- részt pártfunkcionáriusok jutottak nagyobb — szükségleteiken felül na­gyobb — lakásokhoz. Az emberek ezt sem feledik könnyen, hát még a sú­lyosabb dolgokat. Hát még a mező- gazdaság, a falu, a somogyi parasz­tokkal szemben elkövetett törvényte­lenségeket, a tsz-szervezés erőszakos módszereit? Vannak, akik súlyosan felelősek ezért, de vannak, akik jó­hiszeműen, megtévesztve, az árral sodortatva magukat igyekeztek a ki­szabott beléptetési normát teljesíte­ni. Azokat a hibákat követték el, amelyeket elkövettek akkor nemcsali Somogybán, de az ország más részein is. Ez azonban nem mentség. Valami olyan ostoba nézettel szédítették az egyszerű pártfunkcionáriusokat, hogy keserű orvosság ugyan a paraszt be­tegségére a belépés, ám mint a gye­reknek — éppen a maga érdekében, ha akarja, ha nem, mindenképp be kell adni ezt az orvosságot. S az őszinte meggyőzés helyett, az adott­ságok figyelembevétele helyett, a pa­rasztok kívánságainak, érdekeinek szem előtt tartása helyett jogtalan terhekkel, tsz-szervezés idejére 'be­ütemezett transzferálásokkal, tör-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom