Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-07 / 237. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. október 7. Még őszintébben a kaposvári lakásviszonyokról Beer és ezer emlbert foglalkoztat napjaiMk/baoi városiunk; lakáshelyzete. Kzec. és ezer ember várja, hogy egy- saar ők is sorra kerüljenek, embersé­gesebb karubnenyek iközé jussanak. Sokan vauinak, akiknek egészségét, családi életét teszi tönkre a rossz iaikásihelyzet. Számos olyan esettel taűiálkozuink, amikor egy szobában két család is lakik, negyven család romos hazakban, életveszélyes kö- liilmények között húzza meg magát. Wiedemann elvtárs, a lakásfhivatal teaetöje szerint kétezer családnak nincs rendes lakása, ennyi lakáski- u látási kérelem fekszik benn a lakás- hivatalban. Kétezer lakásigónylés. Nagy, óriási szám ez. Olyan Igény amelyet második ötéves tervünk la­kásépítkezéseivel nem lebet kielégí­teni. Éppen ezért szükséges, hogy a meglévő lakásokkal jobban gazdál- 1; adjunk és a lakásnyerési lehetősé­geket még jobban kiaknázzuk fl gazdaságos lakásayerésöői... Az új lakáslétesítés formája az úgynevezett gazdaságos lakásnyerési mozgalom, amelynek keretében iro­daihelyiségeket, garázsokat, romos epütefeket, üzleteket alakítanak át rakásokká. Ilyen címen ebben az év- bffli 44 lakás épült 1 244 000 forint költséggé!. A szétosztással azonban my van, ahogy ezt Mikecz János elvtara, a Városi Tanács elnöke is panaszolja. A Megyei Tanács VKG Osztálya nem közli előre a Városi Tanáccsal az évi keretet, nem közli, n«n beszeli meg, kinek a részére vé­geztessek az átalakítást, hanem ön­hatalmúlag, a Városi Tanács meg- kerdezese nélkül dönt. Nem csoda nagy így sokszor nem azoknak ké^ szutoek az új lakások, akik erre a lagjobhan rászorulnának, hanem azoknak akiket a megyei VKG-osz- taly egyénenként kijelöl. Mit mond énre Somogyi József, a Megyei Ta­nács VKG Osztályának vezetője’ ? is ugyanarról beszél, amiről Mii kacz elvtara. Vagyis hogy mindenki beleavatkozik a lakáskiutalásokba Kgysaoval protekció lent, protekció lent, protekció mindenütt. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a 45 lakásból mindössze 4 munfíáscsafád kapott ottfcont. Ugyanakkor feltűnően sok lakást juttattak tanácsi dolgozóknak. Külö­nösen szembetűnő, hogy sok főköny- ezekből a lakások- P" a megyei VKGosztály nőtlen főkönyvelője részére is készít­hettek egy ilyen lakást. %an sok panasz fordul elő a fel- szatoduló, megüresedő lakások ki­utalásánál is. Ezeket sem mindig a rászorulók kapják. Legjobb megol­dás ezeknek a visszáságoknak felszá­molására: szélesebbkörű ellenőrzést a lakáskiutalásoknál és előzetes tár­gyalásokat a Városi Tanáccsal a gazdaságos lakások szétosztásánál. ís ami nem is olyan gazdaságos Súlyos hiba az is, amit Borók Gyu- la elytai-s lakásügyi előadó elmond A Városi Tanácsnál a lakásügyeket ketten intézik..Ez a két ember igen 'eves ahhoz, hogy esetenként alapo- ■cot mérlegelni tudja a tömegesen kT'enyeket TSV történik meg azt an, hogy sokszor idegesen boáéinak a felekkel, ami a lakás- igenyMi körében még nagyobb el­keseredést vált ki. A Megyei Tanács vüaagsdja felül a lakáshivatal létszá­mát es sürgősen nyújtson segítséget Borok elv tans szerint nagyon meg­r^oAlof af.™LlntójUkat 32 üj kxkés- rendelet egyes pontjai. Az, hogy Wmszobás lakást, vagy annál ki­sebbet nem lehet igénybe venni dyan hatáskört biztosít a háztuiaj- donosaknak, ami a mostani kacosvá- MzePette sokszor W^gtaIanó ^ a rende!et akadá- -ZaT'Í 3 ,szuksegleten felüli lakások Meg keLl «tonten mondani, hogy a tanácsi szervek sem néznék korül kellő alapossággal «»ott sem keresnek felszabadítható lakrészt, ahol ilyen lenne. Szólni kell még a gazdaságos la- kasnyeres építkezéseinek visszássá- gainol is. Varga elvtárs tanácstag el­mondja, hogy a gazdaságos lakáá- .yeresaknel műszaki visszaélések aannaik Nem egyszer előfordul, hogy az IKV leszámlázza, kifizeti azokat a munkálatokat is, amelyeket csak resztben vagy egyáltalán nem készí­tettek el. Ilyen példa a Honvéd utca 9. sz. alatti átalakítás, ahol nyolc negyzetmeter padlójavítást számol- * » ,^/lzettek sőt műszakilag átvettek, habár a munkát a valóság­ban el sein végezték. A Május 1 ut­ca Jl. szám alatt egy garázst alakí­tottak at lakáshelyiséggé, amiért a yáUalat 40 000 forintot + {e\ E'f- az átalakítást fokozot­tabb takarékossággal, kevesebb ösz- szegből el lehetett volna végezni, eS így több maradt volna más Lakás c&iara. Az IKV műszaki vezetőit | nem ösztönzi semmilyen feltétel a gazdaságos lakásnyeréseknél fel­használt összegek csökkentésére, anyagtakarékosságra. Gondoskodjék a tanács arról, hogy ez prémium- feladatként szerepeljen az IKV mű­szaki dolgozóihál. Hogyan akadályozzák a további lakásnyerést? A Városi Tanács Igazgatási Osztá­lya felmérte a városban lévő vállala­tok, hivatalok irodahelyiségeit és megállapította, igen sok helyütt a megengedettnél nagyobb területet használnak. Azt gondolná mindenki, hogy ezeken a helyeken megértéssel siettek a vezetők a tanácsi szervek segítségére és örömmel hozzájárul­ták Kaposvár dolgozói lakásgondjai­nak enyhítéséhez. A valóságban ez csak a járási tanácsnál, a Termény­forgalmi Vállalatnál és a Temetkezé­si Vállalatnál történt így. A többi helyen ellenszenvvel, haraggal _ nem egyszer gorombasággal fogadták a helyiséget felmérő bizottságot. A leg­különbözőbb kifogásokkal, magyará­zatokkal álltak elő. Mindenre hivat­koztak, mindenre tekintettel voltak, csak egyre nem; a lakásnélküli em­berekre, akik napról napra ^ lesik, várják, hol lehetne újabb lakást lé­tesíteni. „Hátha létszámemelés lesz“ Kétszobás lakást lehetne nyerni a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja által feleslegesen használt helyisé­gekből, ők azonban nem adják, mert esetleg a területrendezéssel létszám- növekedés történik. Az Állami Építő­ipari Vállalat által azelőtt használt Május 1 utca 8. sz. alatti házban a FÜSZÉRT-mek három irodahelyisége van. Ha ennek másik helyet tudná­nak 'biztosítani, illetve ha ■ a FŰSZERT megcsináltatná az Ady Endre utcai romos helyiségét, akkor itt három lakást nyernénk. Legnagyobb feleslege a Kaposvá­ri TÜZÉP Vállalatnak van. Itt egy kétszobás és két egyszobás lakást lehetne az irodahelyiségekből képez­ni. A TÜZÉP igazgatója, Szűr Lajos elvtárs azonban jegyzőkönyvbe mondta: »•Minden lehetőt el fogak követni ennék megakadályozására.« Pedig Szűr elvtársnak is sokáig nem volt lakása és ő is örömmel fogadta volna, ha annak idején egy ilyen lakást juttatnak neki. Csakhogy már van lakása és most nem segíteni, ha­nem akadályozni akarja mások la­káshoz jutását. Vagy ott vannak Kaposvári Földművesszövetkezet irodái. A bizottság megállapította, hogy a Budai Nagy Antal utca 5. sz. házban és a 9. számú épületben is (normán felül használják a helyisé­geket. A járási szövetkezeti központ is felesleggel rendelkezik, ugyancsak a 9. számú házban. Ha most az 5. számú ház irodáit a 9. szám alatt lé­vő irodákba telepítenék, akkor több lakáshoz szükséges helyiség szaba­dulna fel. Csakhogy a földműves- szövetkezet ügyvezetője erről ihalla- ' ni sem akar. A Mélyfúró Vállalat igazgatója meg kijelentette; »Mér­hetnek, amit akarnak, ide úgysem jön senki«. (Irodát akartak odatele­píteni.) * . Az Állami Gazdaságok Minisztériu­mának Somogy megyei Igazgatósága fai az esetleges létszámnövelésre 'hi­vatkozik. A Beruházási Bank szin­tén minden érvet igyekszik felsora­koztatni, nehogy át kelljen adnia a két lakásnak való helyiséget. „fl távlati tervek“ nem engedik ? Az állami gazdaság távlati tervek­re hivatkozik. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat pedig egyszerűen fogta magát és a _ felmé­rés után raktárrá alakította át a fe­lesleges területet. Ezeknek a vállalatoknak, hivata­loknak fellebbezése a KÖZELBIZ- hez, a Közületeket Elhelyező Bizott­sághoz kerül. Ez átküldi a lakásfel­szabadítás iránti kérelmét a külön­böző szakminisztériumokhoz. Ha a minisztérium nem járul hozzá (és rendszerint nem járul hozzá), akkor aKÖZEUMZ a^hel^amre, megvizsgálja az igény jogosultságot és azután dönt a helyiségek igényibe­vételéről. Persze, egy-egy ügy elin­tézése ilyenformán hosszú hónapokig eltart. Ennyi bürokratikus huzavo­nát, költséget és munkát okoz a veze­tők akadékoskodása, megnemértése. Mintha az ő vállalataik, intézmé­nyeik nem a dolgozó népért lenné­nek, nem lenne kötelességük a dol­gozók érdekeinek védelme, életviszo­nyaik javítása. Ha minden szerv, minden intéz­mény vezetője azon lenne, hogy egy- egy könnyet letöröljön a lakásnél­küli anyák, arcáról, akkor mégis­csak kisebb lenne Kaposvár lakás gondja. Hói, mibö! lehelne lakás! nyerni ? Mi csak két napig foglalkoztunk a lakásnyerés kérdésével, de máris számos lehetőséget találtunk, ame­lyekkel érdemes lesz foglalkozni. El­sősorban egy általános javaslatot: a kaposvári vállalatok (ne csak a ta­nácsiak) kérjék a minisztériumokat arra, hogy nyereségeik bizonyos szá­zalékát átadhassák erre a célra a tanácsnak. A honvédség is még nagyobb mér­tékben hozzájárulhatna a lakáshiány enyhítéséhez azzal, hogy további he­lyiségeket adna át lakások céljára. Belügyi szerveinknek meg kellene kísérelniük az összeköltözést, továb­bá azt, hogy a Beloiannisz utcai konyhájukat áttelepítsék a Bajcsy- Zsilinszky utca és az Április 4 utca sarkán, lévő klubhelyiségbe. Sok la­kásnak való helyiség szabadulna fel ezen a módon. A debreceni példa, a manzárd la­kások létesítésének terve nagy vissz­hangot váltott ki városunkban is. Talán az összes lehetőség közül en­nek lenne a legnagyobb eredménye, mert igen sok lakást lehetne ilyen módon nyerni. Itt van például a volt Korona Szálló épülete. Ebben a ház­ban két lehetőség is kínálkozik. Az egyik, hogy miért nem cserélik ki az Ady Endre utcai részen a kollégium több szobájában elrothadt gerendá­kat? Akkor nem állnának kihaszná­latlanul ezek a hatalmas szobák, amelyekben jelenleg zöldséget, szal­mazsákot, deszkaládákat tartanak. Nem fáj-e a tanács vezetőinek a szí­vük, ha látják ezeket az üres helyi­ségeket? Vizsgálják meg sürgősen a kijavítás lehetőségeit, mert ezzel vagy sokkal több diák lakhatna az épületben, vagy lekapcsolhatnák a hátsó szárny egy részét lakások cél­jaira. A másik lehetőség a 9 méter magas padlás kerek ablakaiból kiált­ja világgá: miért nem láttok meg engem, miért nem alakíttotok át manzárd lakássá? Előzetes számítá­sok szerint legalább nyolc szoba- konyhás lakást, vagy irodahelyiséget lehetne itt nyerni. A Terményforgal­mi Vállalat 4 méter magas padlásá­ból ugyancsak jónéhány lakást kap­hatnánk. A vállalat vezetői már ké­szítettek is egy irattár-helyiséget a padláson. A Május 1 u. 12. számú házban négy manzárd lakást lehetne nyerni, a Noszlopy Gáspár u. 12. szá­mú ház teteje is kiválóan alkalmas manzárd építkezésre. A Széchenyi tér 7. számú és az Ady Endre utca 4. számú házban is hasonlóképpen lehetne lakást nyerni. Hagysbis felelősség — több lakás Ezek a példák csak egy töredékét képezik azoknak a lehetőségeknek, amelyet a város vezetőinek, illetve illetékes szerveinek fel lehet és fel kell kutatnia. A Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága nagyon helyesen foglalkozott a város lakás- helyzetével és egy lakásügyi ankét összehívását határozta el. De az élet, a dolgozókkal való fokozottabb törő­dés azt a feladatot állítja elénk: igazságosabb, lelkiismeretesebb la­káselosztást, kevesebb ellenállást a vezetőktől a gazdaságos lakásnyeré­seknél, nagyobb aktivitást és lendü­letet a tanácsi dolgozóktól az újabb lehetőségek feltárására és megvaló­sítására. Langer Károlyné — Szűts István Utóhang a „Tánczene est"-hez Egészen különös szerencse folytán a hétfő estére hirdetett tánczene-estet1 csak részben voltam kénytelen végigdermed­ni. azonban ez is elég volt ahhoz, hogy kétségbeesésemben tollat ragadjak. Szót kell emelnem, úgy érzem, az új, kibontakozó és máris nagyszerű mére­tekben jelentkező Somogy megyei mű­vészet és művészeti igényesség nevében, amelynek durva profanizálása volt a hétfői tánczene-est. Hányszor panaszkodtunk már a Fil­harmónia ötlettelen, nívó alatti művé­szet! alamizsnaosztogatásai miatt, és íme, a hétfő esi úgynevezett tánczene- est, amelyet az Országos Cirkusz Válla­lat rendezett, újra bebizonyította, hogy a fővárosi illetékeseket egészen más szempontok vezetik kulturális és művé­szeti életünk vidéki támogatásában, mint amilyen szempontokat ml kívána­tosnak tartanánk. Az előadási keretében egészen új mű- fajkörítést Ismerhettünk meg. Végre létrejött az artisták ég zeneművészek pompás mennyegzője, melynek egyik gyümölcseként élvezhettük a zenebohó­cok együttesét és remélhetőleg mihama­rabb várható a zenei kardnyelők és csepűrágók, jazz-légtornászok és sláger­idomárok vastapsra érdemesült megje­lenése is. A hétfői művészeti kelevény valóban produkált zenei bohócokat, de rajtuk kívül még mást is. A mindenképpen be­szélni akaró konferanszié durva, ízlés­telen viccein, bemondásain joggal há­borodtak fel a részvevők. Érthetetlen . . . Egyre többet kívánunk adni a tiszta művészet követelményei­nek megfelelően, és ezek után joggal kérdezhetjük: ennek ellenére hogyan tudott megszülethl a hétfői művészeti torzszülött a maga zenebohócalval és dizőzvonaglásával. Megszületett és meg­döbbentett . .. Végül még egy kérdést: meddig akar­nak még visszaélni türelmünkkel? Szigetvári Sándor dr, Az üzem lesi óbb r • r * r • újítója Antal Mihályné a Textilművek, ki­váló újítója. Minden évben rendsze­resen újít. Egyik újításával (a bőr­cilinderek tisztításának módosítása) 31 871 forint megtakarítást értek el. Ezért eddig több mint 1700 forintot kapott. Elnyerte egyébként az üzem legjobb újítója címet is. Antal elv­társnőnek jó egészséget és további jó munkát kívánnak az üzem dolgo­zói. Vállalati érdekességek A »Kapos« serte sikere Londonban A londoni szőr- és szőrmekiállítá­son nagy sikert aratott a Kaposvári Keíeanyagkikészítő Vállalat terméke, a »Kapos« serte. A vállalat már nem tud eleget tenni a megrendelések­nek, ezért most az üzem bővítését tervezik. Tizenötezer ember cukorszükséglete egy nap alatt A Kaposvári Cukorgyár naponta mintegy 25 vagon cukrot állít elő. Ebből 6 vagon kockát, 1 vagon mok­ka-kockát és 18 vagon kristálycukrot gyárt. Ez a napi mennyiség 15 000 ember évi cukorszükségletének felel meg. 34 főnyi küldöttség egy helykijelölésnél Még a kaposvári hírhedt »zsák­ellátó kongresszust« is túlszárnyalta a csokoay ivisontai fűzfavessző elő- hí jtató helykijelölésére megjelent bi­zottság. Itt harmincnégyen nézték a terepet, vették fel a napidíjakat, töl­tötték el az idejüket. Nem lehetne ezt egyszerűbben? 25 mázsa gardapikkelyt exportált a nyugati államokba a Ba­latoni Halászati Vállalat. A gardá­nak nemcsak a húsa finom, hanem a pikkelye is hasznos. Gyöngyöt ké­szítenek belőle. Szeretnénk már fürdeni a gyógyvízben Még a múlt év decemberében meg­kezdte a Somogy megyei Építőipari Vállalat a nagyatádi gyógyfürdő új­jáépítését. Az épület lebontását már csak akkor tudatták a helyi tanács­csal, amikor nagy részét lebontották. Ezen már segíteni nem lehetett, hoz­zákezdtek hát az építéséhez. Tíz hó­nap múlt el azóta, de a gyógyfürdő még majdnem ugyanúgy van, mint mikor elkezdték. December óta két- három ember tesz-vesz valamit az építkezésen, de munkájuknak semmi eredménye nem látszik, illetve csak arról tudjuk, hogy dolgoznak, mivel a fal közepébe beépítették az utat szegélyező vadgesztenyefat. A járási tanács végrehajtó bizott­sága már többször serkentette az építő vállalatot, hogy gyorsítsák meg a munkát. Intézkedtek: leváltották az építkezés vezetőjét, újat tettek he­lyette és most már olyan ütemben halad a munka, hogy minden remé­nyünk megvan arra, hogy 1958-ra el­készülnek a kabinok, ám hogy a für­dő épülete mikor lesz kész, ezt meg­jósolni sem lehet. Nagy szüksége van Nagyatádnak és környékének erre a gyógyfürdőre. A fürdőt havonta 300—350 vidéki és legalább háromszor annyi nagyatádi dolgozó látogatta. Szeretnének már fürdeni a jó gyógyvízben. Schlágmüller Zoltán, a Nagyatádi Járási Tanács szervezési csoportvezetője A Minisztertanács határozataiból A Minisztertanács az 1957. évi népgazdasági terv jobb megalapozása érdekében elrendelte, hogy a feldolgozó iparágak a negyedik negyedév­ben általában csak a tervezett anyagmennyiséget használják fel, kivéve, ha a népgazdaság érdeke feltétlenül megkívánja egyes cikkekből a terv túlteljesítését. Az anyag- és energiahelyzet megjavítása érdekében korlátozta a be­ruházások túlteljesítését. Határozatot fogadott el egyes bér- és munkaügyi feladatok egysze­rűsítésére. A vállalat igazgatója az üzemi bizottság meghallgatásával a jogszabályokban engedélyezett bérezési formák közül — a miniszter által előírt irányelveknek megfelelően — olyan bérezési formát alkalmazhat, amilyent a főbb gazdasági célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tart. Lényegesen enyhítette a kisiparosok közületi foglalkoztatottságát korlátozó eddigi intézkedéseket. A határozat értelmében 10 000 forintig terjedő kiadás esetén a gazdálkodó szerv vezetőjének engedélyével, ezt meghaladó kiadás esetében 50 000 forintig terjedően a felügyeleti szerv engedélyével igénybe vehet kisiparost. Dániában sem bűzlött ennyire.. . Kanálcsörgés, levesmerés. Vidám, zsongó zaj, beszédfoszlányok erről- arról, mint ahogy ez szokás ebéd közben. Aztán újjongó öröm, amikor egy pirosarcú, csinos barna lány be­jelenti asztaitársainak: — Marika, Júlia, hal lesz a második fogás! — Hű, dejó, pompás eledel! Végre kirukkol valamivel az üzemélelmezési Vállalat. Eddigi főztjét úgysem lehet dicsérni. A levesei? ... Jobb nem em­legetni. A hús? ... Ficni-facnl darab­kák, még három deka sincs néha. — Két-három szem pörkölt. — És milyen krumpli? ... Emlékez­tek? ... összeáll egybe az egész, sár­ga, rosszízű massza. Persze takar­mánykrumpli. — Egy csepp zsír sincs azon! —' Hát mit vártok egy üzemi kony­hától? — szólt közbe egy harmadik. — Nyáron át hányszor adtak zöldfő­zeléket? És a gyümölcs? ... Pár szem pottyadt körte ... Csak az első héten, márciusban veit jó a koszt, de később elromlott. A minőségi ebéd 5,81 fo­rint, a másik 4,87. De most nem mi­nőségit eszünk. — Na és? ... Egyik rosszabb, mint a másik. Most nincs harmadik fogás, de ki bánja? Másképpen viszont ugyanaz a menü. Nem lehetne... — Gyerekek, hallgassatok — \ vágta el a mondat végét egy öreg munkás — jön a hal, halevés közben pedig nem szabad beszélni. A helyiségben elült a zaj, í 35 villa egyszerre nyúlt a finom rántott hal­hoz, illő áhítattal, ünnepélyes komoly­sággal. Ám ugyancsak egyszerre pat­tant fel ültéből és kiabált mindenki. — A kutyamindenét, büdös a hal... az ördög vinné el ... Felkavarodik a gyomrom ... Hogy mernek Ilyet ad­ni? ... Egye meg, aki megfőzte! — Csend legyen, elvtársak! Elvisz- szük a tiszti orvoshoz, megvizsgál­tatjuk. — Úgy van, helyes — zúgta a tö­meg — vigyék a tiszti orvoshoz. De mit eszünk ebédre? — Menjünk át a fűszerboltba — javasolta Marika —, veszünk valamit, — Az éhes, póruljárt emberek duz­zogva távoztak. * » * Ezen a napon nemcsak a 23. számú Autóközlekedési Vállalat, hanem a posta dolgozói is büdös halat kaptak ebédre. Dr. Nagy Lajos városi orvos megvizsgálta a dolgozók panaszát és a halat ehetetlennek nyilvánította. A jegyzőkönyvet Nagy Istvánná és Kö­rösi Viktorné, a Városi Tanács Egész- ségügyi Osztályának munkatársai is hitelesítették áláirásukkal. A Fonodá­nál székelő Déldunántúli Üzemélelme­zési Vállalat pedig később 10 deka szalámit küldött személyenként a kár­vallottaknak, pótlásképpen. Ezzel azonban az ügy nincs (és nam is lehet) elintézve. Jogosan követelik a dolgozók az Illetékes felettes szer­vektől, vizsqálják meg a Déldunántúli üzemélelmezési Vállalat munkáját, vonják felelősségre a bűzös hal elő­állítóit. A választ az újság hasábjain várják!

Next

/
Oldalképek
Tartalom