Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

Kedd, 1956. október 2. SOMOGYI NÉPLAP 5 VITASSUK MEQ MEQYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉT! cyf cSőtn&Qii meyy&L JHííahzeü vJanáes tempi (Folytatás.) Rendet a Balaton mellett! Hatalmas gondot okoz, de talán megbirkózik Művészeti Tanácsunk segítségével megyénk vezetősége ba­latoni problémáinkkal. Úgy hírlik, lényegesen kisebb lesz Balaton- p ártunk a tétületrendezések után. Legalább a kisebb part nagyobb gcndját méltó módon magunkra vál­lalhatjuk A Balatoni Intéző Bizott­ság felállítását rövidesen napirendre tűzi kormányzatunk. E bizottságba is méltó és kiváló kvalitású balaton- szerelmes szakembereket kell dele­gálnunk. örömmel jelenthetem, hogy Művészeti Tanácsunk balatoni bizott­sága felvette már a kapcsolatot Sivó József országgyűlési képviselő sze­mélyén keresztül az országos szer­vekkel. Nem lenne haszontalan azon fáradozni, hogy a Somogyból oktala­nul elüldözött kiváló Balaton-szak- embert: Zákonyi Ferenc dr.-t vissza­nyerjük megyénknek. Talán volna rá mód és lehetőség, miután jelenlegi megyéje: Veszprém megszűnik. Balatoni szakbizottságunknak na­gyon komolyan kell foglalkozni a azűkebb keretek közé sürített somogyi part messzemenő perspek­tivikus érdekeivel. Még nem késő a megye tengelyének magasságában és a somogyi Balaton-part közepére oda- építendé és kifejlesztendő somogyi Balaton-város problémájával foglal­kozni. Boglárt és Lellét e nagy fel­adatra minden predesztinálja. Fel- fejlesztésének tervét együtt kell fut­tatni a hinterlandjában elterülő zöld­övezet kiépítésével, a kaposvár—bog­iári műút mihamarábbi elkészítésé­vel, a Siófokba befektetett és beépí­tett hatalmas iskolai és egészségügyi intézmények (kórház és gimnázium) áttelepítésével. Balatonunk mellett nem feledkezhetünk el őslápunk: a Baláta természetvédelmi tájainak gondozásáról1 és tudományos feltárá­sáról sem. Művészeti Tanácsunk ki­adványai között első helyen szere­pel e természetvédelmi táj tudomá­nyos feltárásáról a közeljövőben megjelenő értekezés Marián Miklós tanácstagunk tollából. Somogyi Almanach Művészeti Tanácsunk kiadásában Somogyi Almanach címmel tudomá­nyos kiadványok jelennek meg me­gyénk és városunk kulturális intéz­ményeiről, irodalmi és művészeti kér­désekről stb. A már fentemlített Bá­lát a-tóról szóló értekezés után el kell1 készíteni levéltárunk, múzeumunk, könyvtárunk, kórházunk, színházunk, zeneiskolánk történetét, még kell ír­ni egyéb intézményeink, üzemeink, egyesületeink történetét, irodalmi, képzőművészeti és esztétikai tanul­mányokkal kell számot adnunk ar­ról, hogy ennek a tájnak minden provincializmustól ment tudományos kutatói és jó toliforgatói vannak. Évente négy tanulmányt szerkesz­tenénk és bocsátanánk közre, me­lyeknek a terjesztéséből egyaránt ki kellene vennie részét az iskolai és falusi, üzemi és szakszervezeti könyvtárainknak és népművelési há­lózatunknak. Az egyes tanulmányok év végén egybekötve, almanachsze- rűep újból forgalomba kerülnének és így évek sora alatt alapul szolgálhat­nának megyénk és városunk életéről írandó tudományos monográfiának Új irodalmi folyóirat Örömmel jelenthetem, hogy a So­mogybán élő írók — amint a helyi sajtóban nyugtázást is nyert — ne­gyedévenként megjelenő irodalmi fo­lyóirat megindítására kapták meg il­letékes szervektől az éveken keresz­tül annyira nélkülözött anyagi alap- feltételeket. A folyóirat első száma négy ív terjedelemben, Szabó Gyula tanácstagunk szerkesztésében még ez év folyamán megjelenik. Azon le­szünk, hogy folyóiratunk megyénk és városunk irodalmi és művészeti életének korszerű és igényes tükre legyen. A várva várt folyóirat ser­kentse jó munkára és művekre a táj íróit. Berzsenyi-díj Művészeti Tanácsunk a rendelke­zésére bocsátott alapból pályadíjakat létesít. Minden év május 7-én, Ber­zsenyi Dániel születésének évfordu­lóján kiosztjuk a Berzsenyi-díjat, amelynek tervezetünk szerint három fokozata lesz: irodalmi, művészeti és tudományos fokozat. A Berzsenyi­díj: Ispánki József szobrászunk bronz plakettjével, oklevéllel és 10—10 000 forintos díjjal jár együtt. A Berzse­nyi-díjat azoknak az íróknak, művé­szeknek és tudományos kutatóknak ítélheti oda a szakbizottság előzetes véleményezése alapján a Művészeti Tanács, akik megyénk és városunk érdekében kimagasló műveikkel és művészeti tevékenységükkel időtálló alkotásokat hoztak létre. E díjon kí­vül alkalmilag kisebb pályadíjak ki­írását is foganatosíthatja a Művé­szeti Tanács a szükségleteknek meg­felelően. Hazai és külföldi tanulmányutak Művészeti Tanácsunknak messze­menő szívügye a megyénkben és vá­rosunkban élő és dolgozó írók, mű­vészek és tudományos kutatók részé­re hazai és külföldi tanulmányutak biztosítása. Meg kell teremtenünk a külfölddel való cserelehetőségek alapfeltételeit. Mivel Balatonunk idegenforgalmi szempontból is egyik legvonzóbb része tájunknak, azon kell fáradoznunk, hogy külföldi írók, művészek és tudományos kutatók ré­szére kb. 5—10 férőhelyes állandó üdülőt létesítsünk a Balaton mellett — erre a célra. Ebben az üdülőben a Művészeti Tanács javaslata nélkül senki üdülés céljából nem tartózkod- hatik. Teremtsünk alkotó légkört De szívügye lesz Művészeti Taná­csunknak megyénkben és városunk­ban nem emberi körülmények és al­kotásra egyáltalán nem alkalmas társbérleti és albérleti 'szobákban családjukkal vegetáló íróink, művé­szeink, vezető és nem vezető állás­ban lévő tudományos kutatóink szá­mára alkotó légkört biztosító laká­sainak és műtermeinek súlyos prob­lémája is. Ne hagyják illetékeseink a pelenkaszagú egyszobába sűrített fes­tőinket, íróinkat és kutatóinkat! Ne dobjuk oda a szomszéd szobákból átdöngető és átsüvöltő magatartás áldozataivá alkotó kutatóinkat! Te­remtsünk íróink, alkotó művészeink és kutatóink számára vonzó letele­pedési lehetőséget, nehogy a meg nem becsülés következtében elfussa­nak e megyéből és megyeszékhely­ről, orcapirulásunkra szétvive a hírt, hogy e szép megye valóban nem »a múzsáknak szentelt kies tartomány«. Hadd legyen a Művészeti Tanács e ' súlyos kérdés napirenden tartója, megoldásra segítő és javasló lárma- I fája. Állítjuk, hogy e kérdés hatha­tós megoldásával tudnánk csak fel­számolni tudományos és művészeti életünkben a »vidéki« provincializ­must, így lehet csak felitatni a fő­városra centralizált művészeti és kulturális gyámságot, így lehetne ha­zánk és megyénk javára gyakorlat­ban is megvalósítani az eleddig so­kat szavalt kulturális decentralizá­ciót. Modern folyóirattár megalapozása Szeretnénk felvetni tudományos, irodalmi és művészeti életünk to­vábbfejlődése érdekében minden tu­dományos érdeket kielégítő, a világ minden tájáról megrendelhető szak- és folyóiratok beszerzésének kérdé­sét: egy modern folyóirattár meg­alapozásának szükséges voltát. Le­gyen szabad elődeinkre hivatkozni: a 19. században, több mint száz esz­tendővel ezelőtt 28 hazai és 15 kül­földi folyóirat járt a megyei könyv­tárnak és volt kikölcsönözhető egy- egy krajcárért. Kérjük illetékes könyvtár fenntartóinkat, hogy a megfelelő anyagi feltételeket bizto­sítsák könyvtárunk részére íróink, kutatóink, művészeink szellemi gya­rapodása érdekében. Mivel a közeli esztendőkben városunk főiskolai rangra* való emelkedése remélhetően bekövetkezik, most Ítéli előrelátha­tóan megadni a lehetőséget tudomá­nyos könyvtárunk nagyvonalú, to­vábbfejlesztésére is. Részleteiben minden kérdésre nincs időnk és alkalmunk kitérni. A problémák sűrűjéből mégis párat k> kell emelnünk: filmet kell Somogy- ról készíteni, a Filharmónia ügyét tá­junkban véglegesen el kell rendez­nünk, biztosítanunk kell városunk és megyénk kiváló öntevékeny mű­vészeti együtteseinek működéséhez a nélkülözhetetlen előfeltételeket, építenünk kell szabadtéri színpadun­kat, készülnünk kell a jövő eszten­dei ezeresztendős ünnepségeinkre stb., stb. A Művészeti Tanács szakbizottsá­gainak életerős javaslatai külön-kü- lön kerülnek tárgyalásra. E tervek korántsem törekedhetnek a teljes­ségre. Reméljük, hogy napfényre- hozásuk sok-sok okos gondolatot éb­resztenek az olvasókban és azok mi­hamarabb eljutnak a Művészeti Ta­nácshoz. Tilalomszegők az egészség védelmében A Csokonai-köz Május 1 utca felőli bejáratánál, a Megyei Tanácsház oldalán egy táblán a következő felirat olvasható: Plakátragasztás tilos. E szigorú utasítást tegnapig nem is szegte meg senki, tegnap azonban a tábla mellé egy plakátnagyságú feliratot ragasztottak. Kik voltak va­jon a tilalomszegők? Nem titok, nem rejtély, csak el kell olvasni a táb­lán lévő szöveget, amely a következő: »Ez a Csokonai-köz a belváros legelhagyatottabb utcája. Nem aka­runk piszokban élni«. Aláírás: a lakók. Tehát az utca lakói szegték meg a szigorú utasítást. És vajon mi késztette őket a felirat kiragasztására. Az, hogy utcájuk szemetes, rendetlen, gondozatlan. Ide hordják össze a szemetet, itt tárolják az építkezésekből visszamaradt törmeléket és egyéb oda nem illő dolgot is lelnek reggelente az ott lakók. E rendetlenség ellen már többízben tiltakoztak, lapunk is felhívta rá az illetékesek figyelmét. Intézkedés azonban még a mai napig sem tör­tént. Érthető tehát, hogy elfogyott a türelmük és gondolták, élnek a szemléltető feliratok adta lehetőséggel, felhívják a járókelők figyelmét rá, hogy milyen rendetlenség uralkodik az utcában. Titkon arra is gon­doltak, hátha arrajártukban az illetékesek is elolvassák. Ideje lenne rendet teremteni végre a Csokonai-közben is, hogy az utca nevéhez méltó, rendes, tiszta utca legyen és nem szemétdomb. Könyvespolc t Solohov: Uj barázdát szánt az eke (Uj Magyar Kiadó). Miként lehetséges, hogy Solohv re- , gényének egyik legrokonszenvesebb hőse, Nagulnov, a Gremjacsij Log-i párttitkár, ennyi baklövést követ el a falusi termelőszövetkezet megte­remtése során? Türelmetlen és hir­telen haragú, jó szó helyett rögtön a revolveréhez kapkod, azzal akarja »meggyőzni« az amúgy is bizalmat­lan parasztságot a gabonabeadás szükségességéről. Az író éppen eze­ket a hibákat, ezt a baloldali elhaj­lást pellengérezi ki humorosan. Solohov: Uj barázdát szánt az eke c. regénye páratlan művészettel ele­veníti meg a kozák falu életét, for­radalmi átalakulását, a »nagy fordu­lat évében«. Az író mesteri ember­ábrázolással teszi felejthetetlenné az olvasó számára Davidov, Nagulnov, Razmjotnov és a többiek alakját, drámai erővel ábrázolja a paraszt­asszonyok lázadását, szívderítő hu­morral mondja el Scsukar apó ka­landját a békalevessel. A magyar olvasó, aki régóta isme­ri Solohov nevét és szereti műveit, bizonyára örömmel fogadja az Uj barázdát szánt az eke új, az eredeti­hez méltó fordítását. Solohov: Csendes Don (Uj Magyar Kiadó). Szélesen, lustán, fenségesen höm­pölyög a kozákok kedves folyója, a csendes Don. Büszke nyugalmával, sötét örvényeivel, szilaj áradásával mintha jelképe volna népének. En­nek a százados hagyományok, új vá­gyak és igazságok formálta népnek a fia Grigorij Melehov, Solohov nagy regényének hőse. A háború véres céltalanságában felébredt benne a vágy egy emberibb világ után, de ezer szál köti a múlthoz, egy idejét múlta társadalmi rendhez. Az író nagy erővel ábrázolja töprengéseit, vívódásait, bukásait és győzelmeit, hányódását forradalom és ellenfor­radalom között. Világok vajúdása közben bontakozik ki mesterien megrajzolt szerelme egy kozák asz- szony, Akszinya iránt. Solohov hatalmas korképet festő regényét — melyet írója nemrég át­dolgozott — méltán mondják a ko- zákság hőskölteményének, s állítják Tolsztoj nagy regénye, a Háború és béke mellé, méltán kedvelte meg a magyar olvasó Makai Imre kitűnő I fordításában. TASZARON IS ÜNNEP VOLT SZOMBATON T/idárrum pattogó induló kergette vérünket arcunk sápadt bőre r alá, amikor elhangzott a parancs: sorakozó! Villogószemű, büszke legények léptek a sorba, arcukon valami varázsos mosoly tüzelt. Egy szakasz géppisztolyos emberei szoborkeményen, beton­rengető léptekkel a csapatzászlót vitték a tribün elé. És fenn a vö­rös és nemzetiszínű drapériák között büszkén egyenesedett fel egy meghívott civil ember, majd egy második, harmadik, mind! S ki gondolta volna, hogy a levegő bajnokai a betonkifutók kö­vén is a diszelgéssel olyan szép bizonyságot tudnak adni katonasá­gukról! Egy felhőszakadékon a nap is lekukucskált; vakító fehér kesztyűs kézzel szalutált... A széles betoncsík oldalán csillogva, gőgös bátran légsugaras va­dászgépek álltak. A balszámyak előtt a »gazdák«. Feszesen a gyöngyházmarkolatú dísztőrt szőri tva, különleges »vizsgáztató bi­zottságot« vártak. Barátnők, menyasszonyok, barátok, feleségek, szülők és sok-sok apró gyerek ment géptől gépig és kérdezte: hány­szor repült? Találkozott-e ellenséges géppel? Mennyi a sebessége a gépnek? Hol a rádió? És a fegyverek...? Volt, aki beült a vezető­fülkébe, és a feje fölé húzta a te tőburkot, mások bekenték magulcat az égési tér kormával. Hallgatták a 27 éves őrnagy parancsnokot, aki arról beszélt: mikor repült először, hogyan lett katona és pa­rancsnok Taszáron, ahol két más nemzet eltévedt repülőgépét nyomták a betonra. — Hát az a gömbölyű torony, az szélmalom? — Nem, az lokátor. A rádió hullámai segítik a repülő­ket. És munkások, parasztok, katonák, nők ismerkedtek, koccintot­tak. — Ideveie, én nagyon szeretem a mócsingos pörköltet — mond­ta a komlói bányászok küldötte kanalazás közben. — igaz ez, Pista bácsi? Akkor te nagyon jó katona lennél. Gyere közibénk. — El is gyünnék én, öcsém, csak ez a vékony hasam nem bírja a vastag szíjat. — Mellesleg megjegyezve: ez a »vékony has« körülbelül 80 cm átmérőjű volt közvetlen ebéd előtt. Mint a százsiar csiszolt gyémánt, olyan volt az őszi ég, amint tágranyüt szemmel nézte a focistákat, a repülőmodellezőket, a roller- versenyzőket és az E. Ü. sátrat, melyben ezúttal nem felcser fon­toskodott, hanem a büfés jeges sört szortírozott a poharakba. Az ál­modozó, egymás kezét fogó szerelmesek a tiszti klub társalgójában nézelődtek, ahol magyar festők reprodukciós kiállítását rendezték meg. Sokan meg a Csiky Gergely Színház vendégjátékának készítet­tek hangulatot a büfében, hogy: hajlik a jegenye, hullik a levele... Amikor pedig csillagdíszes, bársony zekét öltött fel az ég, zsi- ■'-* bongott minden terem a klu bban. Annyian beszéltek, kacagtak, énekeltek egyszerre, hogy én most egy szót sem tudnék idézni, ha ki nem osonok egy mellékajtón. Kette n álltak az ablakon kiszűrődő vi­lágosság fényudvarán. — Ez a strandunk. Mi, tisztek lapátoltuk ki a medencét. A sok virágot is mi ültettük. Tessék ez a kis piros, tűzd ki, jól áll neked... Ott meg a kuglizó, nézd meg... — mutatott a sötétbe. Az üres medencében visszhangzó tettyégéssel ugrált egy varangyos béka. A reptér sarkán meg felsivított a készültségi gép­pár... KOSA ISTVÁN Jólsikerült ünnepségek A Néphadsereg Napja előestéjére zászlódíszbe öiltözött Kaposvár. A háromnapos ünnepségsorozat meg­nyitójaként szeptember 28-án este ünnepi díszgyűlés volt a Vörös Csil­lag Filmszínházban. Az érkező ven­dégeket a hanvédzenekar vidám in­dulókkal fogadta. A díszgyűlés el­nökségében helyet foglaltak a Me­gyei és Városi Pártbizottság és a ta­nács képviselői, valamint a helyőr- ségparancsnokság részéről többen. A Himnusz után Devecseri Gábor: Népihadsereg című versét szavalta Nagy Jenő honvéd. Ünnepi beszédet Marties Pál ezredes, a helyőrség pa­rancsnoka mondott. Az ünnepség sőrán kedves esemény szemtanúi voltak a gyűlés részvevői. Dobpergés közepette zászlókkal úttörőié vonul­tak be, virágcsokrokkal köszöntöt­ték a jelenlévő harcosokat, tiszteket. Ugyancsak virágcsokrokat nyújtottak át a MÖHOSZ megyei elnöksége képviselői is. Pénteken este városszerte, üze­mekben, vállalatoknál és középisko­lákban katonatalálkozókat rendez­tek. A Néphadsereg Napján, szeptem- ben 29-én zenés ébresztőre virradt a város. Délután 3 órakor a Kossuth- téren gyülekeztek a vállalatok, üze­mek képviselői és néhány perccel fél négy után megindult a koszorúzók menete a honvéd zenekar és a dísz­század oszlopa mögött. A Kossuth­A MÁV Értesítjük az érdekelt utazóközön­séget, hogy a személyszállító vonatok közlekedésének korlátozásával a kö­vetkezőkben felsorolt kedvezménye­ket szeptember 30-án 0 órától a to­vábbi intézkedésig hatályon kívül he­lyeztük. Nem szolgáltatunk ki ren­des árú menettérti jegyeket, mérsé­kelt árú hétvégi menettérti, mérsé­kelt árú gócponti menettérti jegye­ket, menetkedvezményeket, tanul­mányi kirándulásra, csoportos uta­zásra, kocsiszakasz megrendelésre, külön kocsira és külön vonatra. A dolgozók kollektív (szakszervezeti) utalványára menetjegyet mindenkor kiszolgáltatunk. Amíg az egyes menetkedvezmé- n>ek kiszolgáltatása szünetel, menet­jegyek elővételben nem válthatók, csak közvetlen az utazás megkezdé­se előtt. A hosszabb érvénytartamú jegyek is csak akkor érvényesek utazásra, ha azokat közvetlenül a vonat indulása előtt váltották. Az IBUSZ menetjegyirodák az átmeneti idő alatt belföldi menetjegyeket nem adhatnak ki. a Néphadsereg Napján és Petőfi-szoibor, majd pedig a sza­badságparki Ppsi Emlékműnél he­lyezték el a koszorúkat. Este a So­mogy megyei Népi Együttes adott műsort a Helyőrségi Tiszti Klubban. A színvonalas műsort hajnalig tartó tánc követte. Katonabál volt a Béke Szálló nagytermében is. A vidám táncmulatság a hajnali órákban érc véget. Ugyanaznap este tűzijáték is volt a Szabadság-parkban. Vasárnap, szeptember 30-án a honvédzenekar térzenét adott a dél­előtti órákban a Színház-parkban, majd a Május 1 utcán, a Béke Szálló előtt szórakoztatta a vasárnap dél­előtti korzó közönségét. Délután a Szabadságijaikban adott térzenét a zenekar. * * * A kaposvárihoz hasonlóan igen jól sikerült a Taibon rendezett ünnepség is. Az ünnepi nagygyűlésen részt vettek a járási pártbizottság és a ta­nács képviselői, a tömegszervezetek vezetői, a helybeli és környékbeli lakosok, valamint a taibi és a kaipo- lyi alakulatok tisztjei, tiszthelyette­sei és honvédéi közül sokan. Az ün­nepség részvevőit gazdag műsorral szórakoztatta a tengődi és a kányái népi együttes. Vasárnap nagyszabá­sú sportesemények követték egy­mást: nagy érdeklődéssel kísért at­létikai ég labdarúgó-versenyeket ren­deztek. (Kisgyura Károly leveléből.) KÖZLI: Felhívjuk az utazóközönség fi­gyelmét, hogy a személyvonatokra is csak meghatározott számú menet­jegy adható ki és a jelentkező uta­sokat csali az egy-egy vonathoz ki­adható kereten belül látjuk el me­netjeggyel. Állomásfőnökség Félmillió gyümölcsfacsemete A Szőlőoltvány- és Facsemetefor­galmi Vállalat az idén ősszel csak­nem félmillió gyümölcáfacsemetét és mintegy ötvenezer szőlőoltványt hoz forgalomba a háztáji gazdasá­gok és az egyéni termelők részére. Előreláthatóan nagy menyiségű kör­te, szilva, őszibarack és kajszi facse­mete lesz a lerakatokban, de nem hiányzik majd az alma, a cseresz­nye, a meggy és a többi gyümölcs- fajta sem. A lerakatokban a fecsemeték és a szőlőoltványok árusítását október második felében kezdik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom