Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-28 / 255. szám

EJ LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ DP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 255. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. október 28. MEGALAKULT AZ ÚJ NEMZETI KORMÁNY A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára megvá­lasztotta az új nemzeti kormányt. A Minisztertanács elnöke: Nagy Imre. A Minisztertanács elnökhelyettesei: Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc. Államminiszter: Tildy Zoltán. Külügyminiszter: Horváth Imre. Belügyminiszter: Münnich Ferenc. Honvédelmi miniszter: Janza Ká­roly. Földművelésügyi miniszter: Ko­vács Béla, a Független Kisgazda Párt volt főtitkára. Pénzügyminiszter: Kossá István. Igazságügyminiszter: Molnár Erik. Kohó- és gépipari miniszter: Cser­gő János. Egészségügyi miniszter: Babits An­tal egyetemi tanár. Bánya- és energiaügyi miniszter: Czottner Sándor. Külkereskedelmi miniszter: Bog­nár József. Jó­Belkereskedelmi miniszter: Tausz János. Vegyipari miniszter: Szabó Ger­gely. Könnyűipari miniszter: Nagy zsefné. Város- és községgazdálkodási mi­niszter: Nezvál Ferenc. Az állami gazdaságok minisztere: Rybiánszky Miklós. Élelmiszeripari miniszter: Nyers Rezső. Begyűjtési miniszter: Gyenes An­tal. Építésügyi miniszter: Apró Antal. Közlekedás- és postaügyi miniszter: Bebrits Lajos. Népművelési miniszter: Lukács György egyetemi tanár. Oktatásügyi miniszter: Kónya Al­bert. Az Országos Tervhivatal elnöke: Kiss Árpád. Az Állami Ellenőrzés Minisztériu­mának vezetése egyelőre nincs be­töltve. Az új nemzeti kormány az eskü le­tétele után azonnal hivatalba lépett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának követelései MEGYÉNK SZERVEZETT DOLGOZÓI! Kövessünk el mindent, hogy me­gyénkben továbbra is rend és nyu­galom legyen! Ahhoz, hogy követeléseinket meg­valósíthassuk, rendre és fegyelemre van szükségünk. Nevetekben az alábbi legsürgősebb követelésekkel fordulunk orvoslásért a kormányhoz, a párthoz és a SZOT- hoz: 1. A rend helyreállításának érde­kében megyénk szervezett dolgozói nevében követeljük, hogy a szovjet csapatok haladéktalanul hagyják el az ország területét! 2. Az újonnan megalakult kor­mány sürgősen kezdjen az egyenjo­gúság elve alapján tárgyalásokat a Szovjetunióval! 3. A szakszervezetek legyenek a pártoktól független érdekvédelmi szervei a dolgozóknak, mint a dol­gozók legnagyobb szervezete. Alap­szabályát a magyar sajátosságnak megfelelően dolgozza ki! 4. Követeljük, hogy a rend helyre­állítása után a SZOT haladéktala­nul tűzzön ki demokratikus, titkos szakszervezeti választásokat! 5. Követeljük az alacsonykeresetű dolgozók azonnali béremelését. A dolgozóknak szakmai képzettségnek megfelelő igazságos bérezést! 6. Rendezzék az alacsony nyugdí­jakat. A jogtalanul megvont nyug­díjakat azonnal folyósítsák! Köve­teljük új, igazságos nyugdíjrendszer kidolgozását! 7. Követeljük a 85 százalékos táp­pénz bevezetését! 8. Emeljék fel a családi pótlékot és egy gyermek után is folyósítsák! 9. Töröljék el az igazságtalan 4 százalékos gyermektelenségi adót! 10. Teljesen új alapokra helyezett Munka Törvénykötiyvet követelünk! 1)1. Követeljük a 8 órás munka­idő feltétlen betartását, ezen túlme­nően a munkaidő fokozott csökken­tését! 12. Követeljük: vessenek véget a burkolt áremelésnek! 13. Megfelelő szakembereket, meg­felelő helyre! 14. Egészséges, korszerű üzeme­ket, egészségügyi és munkavédelmi felszereléseket a munkahelyekre! 15. A területi bizottságok kidolgoz­zák szakmai sajátosságnak megfele­lő követeléseiket és haladéktalanul eljuttatják a központokhoz. Kaposvár, 1956. október 26. Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Területi Bizottsága, Peda­gógus Szakszervezet Területi Bi­zottsága, Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Területi Bizott­sága, Közalkalmazottak Szak- szervezete Területi Bizottsága, Építő-, Fa-, Építőanyagig, pol- gozók 'Területi flizottsága. He­lyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Terüle­ti Bizottsága, Elemiszeripari Dol­gozók Szakszervezete Területi Bizottsága, Orvosegészségügyi Säaksjzervezet Területi ) Bizott­sága. AMIT IGAZÁN KÉRÜNK Mi, 2 Vltyapi sztai Állami Gazdaság dolgozói egyöntetűen kifejezésre jut­tatjuk örömünket az új nemzeti kor­mány megválasztása alkalmával. Köszöntiük Nagy Imre elvtársat. a Minisztertanács elnökét és kérjük, hogy biztosítsa 1953 júniusi programjának maradéktalan végrehajtását. Most, amikor országunk nagyon sú­lyos, tragikus napokat él át, mi, a gaz­daság dolgozói becsülettel, őszinte, igaz magyar érzéssel teljesítjük kötelessé­günket. Tudjuk Jól, hogy a termelés folytatása drága nemzetünk érdeke. Éppen ezért ml, Igaz, magyar érzésű dolgozók mé­lyen fájlaljuk a szeretett magyar vér hullását, is az ország termelésének megakadását. Magyarország ne temető, hanem igazságos, demokratikus Ma­gyarország legyen. Kérjük kormányunkat, hasson oda, hogy a felesleges vérontást most már rögtön szüntessék be. Ezzel párhuzamo­san az a kérésünk, hogy a rend helyre- állítása után azonnal vonják ki a szov­jet csapatokat. Bizalommal fordulunk kormányunk­hoz — hitet téve kormányunk melletti hűségünkről •- az alábbi kérésekkel: Tegye a kormány lehetővé azok szá­mára, akik egyénileg akarják földjeiket művelni, az egyéni gazdálkodást. Rendezzék a fizetésből élők keresetét, hogy a dolgozók életszínvonala valóban emelkedjék. Vityapuszta, 1956. október 27. Kovács Etel, Tóth Lajos, Csallos Já­nos, Szecsődi József, Horváth Já­nos, Fekete József, Pető Kálmán, IfJ. Balázs István és még húsz dolgozó aláírása. Csendes tüntetés Csurgón Október 26-án este nyolc óra után Csurgó nagyközség lakossága a közép- iskolás diákok által szervezett impo­záns, hazafias tüntetésen és felvonuló; son vett részt. A főtéren Varjú László gimnáziumi tanuló elszavalta a Szóza­tot, majd Kovács Andor MÁV dolgozó, a felvonulás egyik vezetője, ismertette az október 26-i kaposvári tüntetés ese­ményeit és felolvasta a kaposvári Zrí- Kör felhívását, amellyel a jelenlévők Jó kezekben van a követelések kiharcolása A Földművesszövetkezetek Somogy megyei Szövetkezeti Központjának dolgozói tegnap délelőtt megvitatták a »Tizenhat pont«-ot. Valamennyi dolgozó lelkes helyesléssel fogadta ezeket a követeléseket és az aláb­biakkal egészítette ki: 1. A »Tizenhat pont«-ot, mint So­mogy megye 360 000 lakosának köve­telését, mint a rend és a nyugalom biztosításának egyetlen eszközét, azonnal el kell juttatni a Kossuth- rádióhoz, valamint a szomszédos me­gyék népfront-bizottságaihoz, hogy azt az ország minden lakosához és legfőbbképpen a még mindig harcoló alakulatokhoz eljuttathassák. Hala­déktalanul gondoskodni kell arról is, hogy a megye lakosságának követe­léseiként jussen el a »Tizenhat pont« a párt Központi Vezetőségéhez és a kormányhoz is. A rádióban úgy kell ismertetni ezeket a követeléseket, mint amelyek habozás nélküli telje­sítése az egyetlen mód a további vérontás megakadályozására, a békés építőmunka folytatására és a rend helyreállta után a dolgozók valósá­gos igényeinek megfelelő társadalmi rendszer kialakítására. 2. A Népfront Elnöksége folytas­son haladéktalanul tárgyalásokat a megyében lévő fegyveres karhatalmi alakulatok parancsnokságaival és követelje tőlük a megye lakosságá­nak nevében, hogy támogassák a »Tizenhat pont«-ban foglaltakat. Nagy példányszámban azonnal ki kell nyomtatni a »Tizenhat pont«-ot kiáltvány formájában és azt megye- szerte azonnal el kel terjeszteni. A Hazafias Népfront Elnöksége intéz­kedjék, hogy a megye összes közsé­gében dobszóval vagy hangoshíradó útján tegyék közzé a kiáltványt. Ki kell hangsúlyozni, hogy zavargások­ra nincs szükség, miután a követelé­sek a magyar nép egyetemes érde­keit tartalmazzák, egyetértenek vele a megyében lévő fegyveres karhatal­mi alakulatok is és a követelések ki­harcolása jó kezekben van. A Földművesszövetkezetek So­mogy megyei Szövetkezeti Köz­pontjának dolgozói Csurgó középiskolás diákjainak kérései és követelései 1. Demokratikus diákszövetség ön­álló létrehozása. 2. Szólásszabadság és szabad viták. 3. Őszinte kapcsolat a tanárok és a diákok között. 4. A vitás kérdésekben döntsön a diákszövetség csúcsvezetősége, de ve­gye figyelembe tagjainak vélemé­nyét. 5. Elvárjuk a párttól és a kormány­tól, hogy őszintén beszéljen velünk. 6. A diákszövetség vitáiban vegyen részt az igazgatós.''? és azt a javasla­tot fogadja el, amely az ifjúság ér­dekeit képviseli. 7. Kéréseinkkel támogatjuk a ne­velőtestület munkáját, ehhez a ne­velőtestület legmesszebbmenő támo­gatását kérjük. 8. A diákság túlterhelésének meg­szüntetése érdekében az Oktatásügyi Minisztérium a legrövidebb időn be­lül tegyen intézkedést. 9. Kérjük a nyelvek fakultatív ok­tatását. 10. Kérjük, hogy a kötelező meg­szólítás az iskolában igazgató úr, ta­nár úr legyen. 11. A diákszövetségen belül a meg­szólítás tagtárs legyen. 12. Kérjük az általános és titkos választásokat. ele­s 13. A közélet kompromittált mei gyakoroljanak önkritikát, mondjanak le. Adják át helyüket a magyar nép bizalmát élvező nép­front-bizottságoknak. 14. A szocialista törvényesség min­denkire vonatkozzék, a törvény előtt mindenki egyenlő legyen. 15. Azonnal töröljék el a szárma­zás- és káderrendszert. 16. Teljes vallásszabadságot. 17. Vonják felelősségre azokat, akik miatt iskolánk volt növendékei éle­tüket áldozták a magyar nép jogos követeléseiért. 18. Kérjük a magyar ifjúságot, csatlakozzon felhívásainkhoz, illetve követeléseinkhez. A csurgói diákok nevében: VARJÚ LÁSZLÓ, a diákszövetség vezetője A MEGYEI PÄRT-VB KÖZLI: A Megyei Párt-végreihajtóbizott- ság sajnálattal közli az érdekeltek­kel, hogy budapesti, .vagy Budapes­ten tartózkodó hozzátartozóik hogy- léte felől nem tud felvilágosítást szerezni. Ennek az az oka, hogy a rádióhoz teljesíthetetlenül sok ilyen irányú kérés jut el. Szombati eseményekről, fontos tudnivalókról Tegnap délután 2 órakor á kapos­vári üzemek, vállalatok, hivatalok és intézmények elküldték küldötteiket, hogy megválasszák a kaposvári Ideig­lenes Nemzeti Bizottságot. A gyűlés után békés tüntetés következett. A tüntetők élére — mely kb. 2—300 fő­nyi volt — néhány magáról megfe­ledkezett egyén állt, s a tüntetőket a Szabadság-parkba vezette, hogy le­döntsék a szovjet emlékművet. Mi­után tervük nem sikerült, többen a tűzoltókhoz fordultak segítségért. Eközben az egyik tüntető fegyvert akart szerezni honvédségünk egyik tagjától. A katona riasztó lövést adott a levegőbe. A közelben tartózkodó társai, akik a tömegtől távolabb vol­tak, ugyancsak néhány sorozat riasz­tó lövést adtak le. A szétszóródó tömeg ezután a me­gyei börtön felé vette útját, azzal a céllal, hogy a bebörtönzött elítélteket kiszabadítsa. Megjegyezzük, hogy a kaposvári megyei börtönben politikai fogoly nincs, hanem kizárólag közön­séges bűncselekményért elítéltek. A város társadalmi szervei felké­rik Kaposvár lakosságát, hogy ne ül­jenek fel különböző híreszteléseknek, viselkedjenek nyugodtan, higgadtan, a kormány és a párt a dolgozók min­den jogos követelését teljesíti, de a közönséges bűnözők kiszabadítása nem vezethet megoldásra. A további provokációk elkerülése végett a honvédelmi miniszter pa­rancsa értelmében mindennemű fel­vonulás és 3 főnél nagyobb csopor­tosulás tilos! Ennek alapján a 28-ra, vasárnapra hirdetett gyűlés elmarad. Válasszunk munkástanácsokat A SZOT felhívja az üzemek, gyá­rak munkásait, hogy válasszák meg munkástanácsaikat. A munkástanács megválasztására vagy az üb, vagy egy tekintélyes dolgozó terjesszen elő javaslatokat. A munkásbizottság létszáma 21—70 főig terjedhet. A munkástanácsokba a dolgozók min­den csoportját képviseltetni kell. A munkástanács feladataihoz tartozik az igazgatás, a 'bérrendszer kidolgo­zása, műszakfejlesztési határozatok, valamint a gyár munkarendjének az elkészítése. A munkástanács jogo­sult felvenni és elbocsátani dolgozó­kat. A munkástanács az állam iránt felelősséggel tartozik a termelésért és a munkafegyelemért. A Mélyfúró Vállalat dolgozói meg­alakították az ideiglenes munkásta­nácsot. Mihelyt a külső fúróberen­dezések munkásai is be tudnak men­ni a vállalat központjába, megala­kítják az állandó munkástanácsot. A Kaposvári Cukorgyárban inté­zőbizottság alakult a munkástanács megválasztására. Tekintettel arra, hogy sok vidéki dolgozó távol van és nem tudott bemenni az üzembe, az ideiglenes intézőbizottság cédulákat osztott ki a dolgozók között, melyen javaslatokat tesznek a munkástanács tagjaira. A Cukorgyárban is határta­lan az öröm és a lelkesedés. Átadták Budapest lakosságának a kaposvári kenyeret Csütörtökön hajnalban néhány te­hergépkocsiból álló karaván, kenyér­rel megrakodva, útrakelt Kaposvár­ról a főváros felé. Siófokig minden nehézség nélkül eljutottak a kapos­vári gépjárművek, itt azonban olyan hírek keringtek, hogy Székesfehér­váron már áll a harc, s nem ajánla­tos a kocsiknak tovább haladniuk. A 23-as AKÖV és a Kaposvári SZÖVAUT gépkocsivezetői azonban nem ijedős emberek. Annak idején a dunai árvíznél -bebizonyították, hogy a legnagyobb veszély közepette is lehet rájuk számítani. Most ismét tanűjelét adták bátorságuknak. A kaposvári járművek tovább in­dultak, s el is jutottak Székesfehér­várig. A csütörtöki fehérvári hely­ny‘ Kör felhívását, amellyel a azonosították magukat. Kovács Andor w_ __ ___ l !Lh.íríf™a r^.r^ zet azonban lehetetlenné tette, hogy az autók tovább menjenek. A kato­fegyelem megtartására. Csurgó község és egyben az egész ország új, demok­ratikus alapon való építésére. A gyűlés a Zrínyi Kör felhívása alap­ján 10 főből álló ideiglenes bizottságot választott, amely a helyi tanács és nép­front helyes intézkedéseinek támogatá­sát és helytelen intézkedéseinek meg­akadályozását kapta feladatul. Az egy­begyűltek megemlékeztek Budapest hősi halottairól és hősi ifjúságáról. Rudics József, a lárási pártbizottság első tit­kára megjegyezte, hogy az ilyen fel­vonulások és gyűlések tartása a párt jelenlegi és jövőbeni céljával megegyez­nek. A gyűlés a rend, az építés és ösz- szefogás szükségszerűségét átérezve a boldog, szabad és független Magyaror­szág reményében a Himnusz hangjai mellett ért véget. Másnap, szombaton az ideiglenes bi­zottság megtartotta első ülését. Ezen elsősorban a lakáskérdés megoldásáról tárgyaltal^Megbeszélték, hogyan tudnák mielőbb djPhonaikba visszajuttatni a ko­rábban kilelepítetteket. Szó esett egyes hivatalok összevonásáról is, amellyel szintén rövidesen felszabadul néhány lakás. A kenyérellátás megjavítását, a tartlékföldek hasznosítását a teljes ter­melési biztonság alapján szintén meg­beszélték az értekezleten. Példájuk kö­vetésre méltó. nai parancsnokság hosszú huzavona után visszaküldte a kaposvári teher­gépkocsikat Siófokra. Aztán olyan hírek érkeztek Szé­kesfehérvárról, hogy elcsendesedett a fehérvári tűzharc, s a gépkocsive­zetők most már egyenként úgy döntöttek, hogy még egyszer megkí­sérlik eljuttatni a kaposvári kenye­ret a főváros lakosságénak. így dön­tött Molnár Lajos, az SM 5—86 rendszámú SZÖVAUT > tehergépko­csi vezetője is. És Floszperger Ká­roly szerelő-gépkocsivezetővel, vala­mint Bursics József kocsikísérővel, a Kaposvári Kenyérgyár dolgozójá­val hármasban, ismét útnak indul­tak Budapest felé. Székesfehérvárott ismét akadály­ba ütköztek. De ekkor már valóban más volt a helyzet Fehérvárott. Igaz. hogy ott sorakoztak az országút szélén a szovjet páncélosok, de a magyar katonai alakulatok segítsé­gével Molnár Lajosék gépkocsija mégiscsak keresztül jutott Fehérvá­ron. A magyar honvédek vezetékes összeköttetés hiányában rádión ad­ták tovább az útbiztosltó őrségeknek, hogy Molnár Lajos gépkocsija ke­nyeret visz az éhező fővárosnak. A SZÖVAUT-gépkocsi oldalán ha­talmas felirat hirdette, hogy a szál­lítmány kenyér a fővárosnak. A fe­hér és nemzeti lobogós gépjármű időnként ugyan kénytelen volt meg­szakítani az útját a szembejövő szovjet páncélosok miatt. Baj azon­ban nem történt, s Molnáréle megér­keztek Budapest peremvárosába. Itt felkelő csapatok vették körül, s szólították igazolásra a kaposvári tehergépkocsit. A főként fiatalokból álló felkelő csapatok némi kenyeret kértek, s aztán tovább küldték a ko­csit azzal, hogy csak ossza szét a kenyeret a főváros lakossága között. Az egyik budafoki vállalat, egy pest­környéki KÖZÉRT, egy kollégium, majd egy újabb üzem vette át a ka­posvári kenyeret. S így a gépjármű nem is jutott be valójában Pestre, máris visszafordulhatott. Molnár Lajos gépkocsivezető ügyes kézzel, mellékutakon át, sok- sok viszontagság közepette vissza­vezette kocsiját Kaposvárra. S teg­nap hajnalban minden baj nélkül meg is érkezett. A SZÖVAUT ügyeskezű, bátor gépkocsivezetője és kísérői sokszor forogtak életveszedelemben, de sze­rencsére nem történt semmi bajuk. Hazaérkezésük után Molnár Lajos elmesélte, hogy mit is látott valójá­ban. — Igazi háború* képet nyújt a fő­város — kezdte elbeszélését a gép­kocsivezető. —- Helyenként ostrom utáni képet láthat a szemlélő. Igen sok embernek van fegyvere. Fiata­lok és idősebbek géppisztolyokkal, vagy puskákkal járnak. Molnárékra azonban nem lőtt senki. Általában meglepő az a rend, ami a főváros­ban uralkodik. Az üzletek kirakat­ablakai kitörve, belőve. A kiraka­tok azonban sértetlenek. Fosztoga­tásnak nyoma sincs, mint ahogy azt az első hírek annak idején közölték. Csütörtökön Budapest lakossága ma­gyar nemzeti kormányt követelt. Követelte, hogy a szovjet csapatok haladéktalanul szüntessék be a tü­zelést, vonuljanak vissza támasz­pontjaikra. Különben a követelések ismerősek, hisz a Somogyi Néplap is közzétette a Hazafias Népfront 16 pontját. Ilyen követeléseket tartal­maznak a fővárosi röpcédulák, s a felkelők elmondott szavai is — mon­dotta Molnár Lajos gépkocsivezető. így fest egy szemtanú beszámoló­ja arról, hogy mi is történik való­jában Budapesten. Molnár Lajos' a bátor gépkocsivezető a hosszú úttól fáradtan szállt le gépkocsijáról. Az álmatlanságtól vörös szeme, 'boros­tás szakálla mutatja, hogy nem séta­kocsikázáson vett részt. — Egy üzenetet is hoztam a ka­posváriaknak a fővárosból — veszi át ismét a szót. — Budapest népe meleg szeretettel köszönte meg a ka­posváriaknak azt a kenyeret, amely­nek bizony a budapesti nehéz napok alatt híjában vannak. Ezúton is átadjuk Somoigy dolgo­zóinak a főváros köszönetét. A Kovács Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom