Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-28 / 255. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. október 28, Kedvesen fogadott fiatalok Reggel. Ez is éppen olyan reggel, mint a többi. Október 26-a. Az em­berek munkáiba sietnek. Az utcák tele vannak a sárgás-barna fák által lehullatott, holt levelekkel. Hiába — ősz van. A napsugár elől az utolsó ködrongy úszik a Ráma-hegy felé a kékes-szürke levegőben. Pára csa­pódik fel a földből, füvek, bokrok közül s száll az égnek. ősz, kedves ősz! Ilyenkor piros­arcú diáklányok, ■ nyurgalábú fiák rohantak máskor táskákkal a hónuk alatt, vidám, szeleburdi kacagással. Ilyenkor reggel hétköznapi nyüzsgő sokaság hullámzott az utcákon, majd a vállalatok, gyárak, üzemek kapui nyelték el őket. A munka most is folyik az üze­mekben, az utcán most is járkálnak emberek, de mennyire megválto­zott, mennyire más képet mutat, örülnek az emberek a jogos követe­lések diadalának, de örömükbe szív­tépő szorongás, laggódás is tvegyül. A kiontott magyar vér buggyant fel keserű szorítással minden becsüle­tes magyar torkában. Egyik sze­münk nevet, de a másik sír. Óh, könny, bánat, szenvedés és vér, med­dig maradtok még a magyar élet jellemzői? Ezt látni az arcokon, ezt érezni a levegőben, erről esik szó mindenütt, ott is, ahol csak két ember össze­találkozik. Az utcán ' eldübörögnek mellettem motorok »Független Ma­gyarországot!« feliratú táblákkal. A széles nemzetiszínű zászló sebesen perdül utánuk. Az emberek helyes­lőén bólogatnak és mosolyt külde­nek feléjük. A motoron ülő fiatalok azonban ezt. már nem látják. Tekin­tetük valahol messze, fenn mereng — Jet tudja — talán a szebb. boldo­gabb jövőbe néz. Állok a hídon és lenézek a Nagy­malom udvarára. A malom zúg, gé­pei őrlik a gabonát. A munkások helytállnak, rendben dolgoznak. Egy csapat fiatal éppen befordul a ka­pun. Találkoznak a kijárat felé tar­Munkástanács alakult a Gépjavító Vállalatnál A Mezőgazdasági Gépjavító Válla­latnál a munkások nagy lelkesedése közepette reggel 9 órakor már meg­alakult a munkástanács. Az üzem munkástanácsába 21 dolgozót válasz­tottak be. Beválasztották a főmérnö­köt, egy művezetőt, egy adminiszt­rátort. A munkástanács többi tagja fizikai dolgozókból kerül ki. A mun­kástanács első dolga volt, hogy reá­lisan felmérje a vállalat anyagi hely­zetét, számbavegye erőit és a terme­lést ennek alapján folytassa. Lapunk munkatársa elbeszélgetett a dolgo­zókkal és a munkástanács tagjaival is. Mindenkinek mély meggyőződése, hogy a munkástanács vezetésével jobban, ésszerűbben megy a terme­lés, mint az eddig kiszabott tervek alapján. A dolgozók egyöntetű véle­ménye szerint választották meg a munkástanácsot. Nagy az öröm és a lelkesedés az üzemben. Vannak, ákik maguktól és má­soktól meg nem értve állnak az események forgatagában. Nem tudják, mi az az erő, mely fegy­vert nyomott ezrek kezébe Pesten, meg másutt, és ma fejcsóválva szemlélik, vagy veszik tudomásul a történteket. Ezek az emberek nem mások, mint akik fújták azt a nótát, amit az önkény kottázott le, azt, hogy függetlenek vagyunk, szabadak, jól élünk, az emelkedő életszínvonal, ki tudja, kitől el­lenőrzött számoszlopait harsogták, semmi baj nincs ebben az ország­ban stb. ök jól éltek, semmi bajuk nem volt, fújhatták a nótát. Ezek­nek jaz embereknek tudomásul kell venni azt, hogy az elmúlt 11 év nótái közül vajmi kevés volt a nép dallamvilágához hangolva. De ma már nem kell, sőt nem érdemes és nem szabad szvmbólu- * mókát használni akkor, amikor egy nemzet mozdult meg, hogy rö­vid idő leforgása alatt tegye min­dennel felérő drága életek árán valósággá, ténnyé azt, amit az el­múlt idők vezetőinek halogató po­litikája hosszú idő elteltével sem tudott volna így megvalósítani. A kétkedő emberek tegyék király­ivá tudomásukban azt, hogy ez a nép büszke és nagyra hivatottnak érzi magát. Büszkébbnek annál, hogy demagógiával verjék szívé­be azt a szépséget, jóságot, ami­ből a realitáshoz szokott és szen­tesített érzékszervei i nem sokat érzékelhettek. Nem, mert a terve­zés nem volt testvére a lehető­ségnek. A munkához nem arány- lőtt a bér, de hiszen minek sorol­juk, mindenki tudja, hogy miben, hol, milyen nagy hibák voltak, me­lyek a szólamokkal célzott, csün­gőkezű megelégedéssel pontosan ellentétes hatást váltottak ki, azt, tó Hegedűs elvtárssal, a vállalat igazgatójával. Kezetráznak, befelé indulnak. Én is lesétálok a hídról, bemegyek az üzembe utánuk. A fia­tal csapatot egy mokányarcú, hatá­rozott fellépésű fiatalember vezeti. A kis gyülekezet tagjainak gomb­lyukában ott díszlik a piros-fehér- zöld kokárda. Mozdulataik komo­lyak, megilletődöttek és egy kicsit meghatóak. A DISZ Zrínyi Miklós Körének tagjai. Hegedűs elvtárs kedvesen fogadja a fiatalokat, akik előadják kérésü­ket. Az étteremben összegyűlnek a munkások, tisztviselők. Egy (részük ott marad munkahelyén a malom­ban, mert a termelésnek nem sza­bad leállni, a Kaposvári Nagymalom Dunántúl egyik legnagyobb üzeme és sok munkás és paraszt kenyere lenne veszélyben, ha beszüntetnék a munkát. Hegedűs elvtárs fel is hívja erre a figyelmet. A zrínyisták meg­értik a helyzetet, kijelentik: ők nem is akarnak mást, mint még jobban megnyugtatni a [munkásokat, felol­vasni a Zrínyi Kör követeléseit és ismertetni munkáját a malom dol­gozói előtt, összegyűlnek az embe­rek és kíváncsi arccal vizsgálgatják a hét fiatalt. A csapat vezetője fel­olvassa a Somogyi Néplapból a Zrí­nyi Kör követeléseit... Vonják ki a szovjet csapatokat, alakítsanak nemzeti kormányt és változtatáso­kat hajtsanak végre a megyében. Felkérik la munkásokatk nyugodtan dolgozzanak, és legyenek biztosak afelől, hogy a Zrínyi Kör minden tőle telhetőt elkövet, hogy Kapos­várott a rendet és nyugalmat bizto­sítsa. A gyűlés csendben parázslik, az akarat . egyöntetű, i A « munkások egyetértenek a követelésekkel. Az ifjak elbúcsúznak, másik üzembe tartanak. Lépteiket szeretet­tel kíséri a megújhódott őszi napsu­gár. — SZŰTS — o HÍREK «• A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei és városi szervezete közli, hogy az október 27-re tervezett me­gyei és városi véradó ankét bizony­talan időre elhalasztódik. • * * A MÁV Kaposvári Állomásfőnök­sége közli, hogy a pécsi igazgatóság utasítása alapján az igazgatóság te­rületén a személyvonatforgalom bi­zonytalan ideig szünetel. * * * Semmi fennakadás nincs és nem is lesz a város zöldségellátásában. Bur­gonya, zöldség és gyümölcsféleség­ellátásunk igen jó. * * * Eltűntek a tűzoltósapkákról a régi sapkarózsák. A kaposvári állami tűz­oltóság tagjai 25-én egységesen le­szedték sapkájukról jelvényeiket mondván, hogy nemzeti függőségün­ket jelképezik. AKIK NEM ÉRTIK ami van, amit minden szégyenke­zés nélkül nevén nevezhetünk: forradalmat. És vannak emberek, akik ennek nem látják értelmét? Vannak, de ez nem haragot fa­kaszt, hanem aggodalmat. Aggodalmat, mert az a nemzeti megmozdulás, amelynek minden­ben, mint mindig, Budapest a centruma, olyan eredmények alá rakott véres, de becsületes alapot, ami joggal ébreszt reményeket. Hogy a legnagyobbat említsük, megalakult egy, a szó legszentebb értelmében vett nemzeti kormány. De mi lesz, ha a múlt teljes taga­dására nem lehetséges eredmé­nyeinek égiszével holnapunk ma­gosába viszik magukat a kétke­dők? Most kell erre gondolnunk, amikor a tegnap függetlenségi hangzatainak hamisságát bizonyí­tó szovjet szimbólumokat maga a nép távolítja el a maga módján: csillagot lök le a tornyokról, cí­mereket hasít ki a nemzeti zászló­ból, egyenruhát csonkít meg vagy magasztosát fel stb. Megtagadhat­juk a tegnapunkat? Nem. Kell az a lecke, melyre vérvörös ötössel felelt e gondolkodó és érző nép. Kell, mert 1956. október 24-től szá­mított holnapunk drágább annál, hogy újból megjárjuk a tapogatózó vakok göröngyös útját. Látnunk kell a magunk szemével minden­féle párt- vagy kormányhatároza- , tok előtt. Mindenekelőtt azt, hogy ezeket a napokat nem vad gyerek- csíny teremtette, hanem a szemé­lyi önkény embertelen, nemzetiet­len béklyójából szabadult . fen­Biztosított Kaposvár élelmiszerellátása Harcunk győzelme az egész magyar dolgozó nép érdeke A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának Budapest. Magyaratád község dolgozó pa­rasztsága egy emberként harcol és némán tüntet Budapest hős munkás- osztálya és egyetemi ifjúsága mel­lett. Szabadságjogainak érdekében az alábbi javaslatot és követelést ter­jesztjük a Minisztertanács elé azzal, hogy az elmúlt 11 esztendő bitorló politikája után egy új és szebb kor­szakban építhessük szabad hazánkat. 1. A szovjet csapatokat azonnal vonják ki Magyarország területéről. 2. Amnesztiát a még fegyverrel harcoló szabadságharcosoknak. 3. A parasztság legégetőbb és leg­súlyosabb problémáját, a beszolgál­tatást azonnal szüntessék meg. Ne a progresszivitás alapján, hanem min­denkinek a teherbírásához képest ál­lapítsák meg az adóját. 4. Teljes vallásszabadságot köve­telünk. 5. A második világháborúban el­tűnt és hősi halált halt magyarokról értesítést kérünk. 6. A Minisztertanács adjon lehető­séget arra, hogy a Hazafias Népfront keretein belül több párt alakuljon. Néma tüntető harcunk győzelemre juttatása, úgy véljük, hogy az egész dolgozó magyar nép érdeke, melynek megvalósítása biztosítja annyi sokat szenvedett drága magyar hazánk füg­getlenségét és szabadságát. Magyaratád, 1956. október 27-én. Magyaratád község dolgozó parasztsága Városunk élelmiszerüzletei rendkí­vül forgalmasak. Nagymennyiségű cukrot, sót és egyéb élelmiszert vá­sárolnak, attól félnek, hogy ezeket később nem lehet kapni. Azzal a szándékkal kerestük fel az Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat igazga­tóját, Mészáros elvtársat, hogy meg­érdeklődjük: hogy áll városunk élel­miszerellátása, mennyi készletünk van. Mészáros elvtárs kérdésünkre az alábbi választ adta. — Városunk élelmiszerkészlete szinte kimeríthetetlen. Lisztből, cu­korból nagy mennyiség áll rendelke­zésünkre. Az összes élelmiszerüzle­tekben elegendő a tartalék és szinte naponta szállítunk lisztet és cukrot, hogy a készlet ki ne fogyjon a bol­tokból. Lisztellátásunkat a Kaposvári Nagymalom, cukor ellátásunkat pe­dig a Cukorgyár biztosítja. Nagymennyiségű sót is vásárolnak a dolgozók, mennyi ebből a készlet? — Vevőink megnyugtatására el­mondom, hogy asztalisóból van ele­gendő raktáron, nem kell félni, hogy nem lehet majd kapni az üzletekben. Mennyi készletünk van zsírból, húsból és húsárukból? — Nagymennyiségű zsír áll az üz­letekben a vásárlók rendelkezésére, ugyanígy húsból és töltelékekből is van elegendő. Annyi és olyan sok­féle húsáru van már az üzletekben, hogy jelenleg nem tudnak többet tá­rolni. A hűtőházban ugyancsak sok a tartalékáru. Vajból is kéthónapi készlettel rendelkezünk és tejüze­meink is folyamatosan termelnek. Nincsenek szállítási nehézségei a vállalatnak? — Szállítási nehézségeink nincse­nek, mivel a mi három gépkocsin­kon kívül — amelyek reggel 6 órától este 6 óráig folyamatosan szállítanak, a vállalatok is segítségünkre siettek. Jelenleg a MÉH Vállalat adta köl­csön tehergépkocsiját és szállítómun­kásokat is adott. De bármelyik vál­lalattól kérünk kocsit, szívesen oda­adják, hogy közellátásunkat zavarta­lanul biztosíthassuk. A vállalat dolgozói bírják a sok munkát? — Vállalatunk dolgozói emberfe­letti munkát végeznek. Míg a válla­latok, üzemek dolgozói megszakítot­ták a munkát, addig a mi dolgozóink nyugodtan dolgoztak és dolgoznak. A két műszakban dolgozó üzleteink ki­szolgálói egy műszakban dolgoztak egyfolytában napi 18 órát. Fizikai dolgozóink: a zsákoló, rakodómunká­sok rendkívül nehéz munkát végez­nek a szállításnál. Vállalatunk vala­mennyi dolgozója egy emberként küzd azért, hogy városunk élelmi­szerellátása biztosítva legyen és ne legyen áruhiány semmiből az üzle­tekben. — Vállalatunk valamennyi dolgo­zójának hálásan köszönjük áldozat­kész, fáradhatatlan munkájukat. Egy­ben kérjük vásárlóinkat, hogy segít­sék kiszolgálóink munkájáf azzal, hogy' várjanak türelemmel, amíg rá­juk kerül a sor és ne nyugtalankod­janak, ha azonnal nem szolgálják ki őket, mert úgjis nagy erőfeszítéseket tesznek dolgozóink, hogy gyorsan, pontosan kielégíthessék vevőink igé­nyeit — fejezte be Mészáros elvtárs nyilatkozatát. — Hajdúné — Forró hangulatba a munkástanácsot Tegnap reggel lelkes, forrongó hangulatban gyülekeztek a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói. Érte­sültek a budapesti eseményekről, s el­határozták, azon nyomban megala­kítják az üzem munkástanácsát. A dolgozók állást foglaltak, s hangoz­tatták, egyetértenek a Zrínyi Kör követeléseivel. A reggeli órákban különböző üzemek (Ruhaüzem, AKÖV, Textilművek, Gépjavító Vál­lalat) küldöttei jöttek el a Vaskom­binátba, s elmondták, hogy még egy­két helyen gátakat vetnek a veze­tők a munkástanácsok megalakítása elé. Tanácsot kértek, s a vasas dol­gozók örömmel üdvözölték, segítet­ték munkástársaikat. Az összegyűlt tömeg előtt Réti Ferenc, majd Gábriel János ’beszélt, s kifejezésre juttatta a munkások követelését: azonnal menjenek haza a szovjet csapatok. A továbbiakban elmondot­ta Gábriel János: nekünk most nem az a dolgunk, hogy embereket sö­pörjünk 'ki az üzemből. Nem akarunk Igazgató- és személycserét. A mun­kástanácsnak az lesz a feladata és joga, hogy betekintést nyerjen az üzemvezetés belső ügyeibe. Jelen kö­rülmények között fegyelmet tartson, s védelmezze, küzdjön a dolgozók érdekeiért. Ma még legyen forra­dalmi hangulat, de holnap mindenki vegye fel a szerszámot, mert szer­séges ön- és nemzetérzet. Ha így t látjuk ezt, akikor nem lehet kétel­kedni a forradalom jogosultságá­ban, nem lehet kételkedni a ne­mes áldozatvállalásokban, de az eredményekben sem. Nemzeti tragédiánk, amit ezer év alatt nem egyet jegyeztek fel, sokszor, talán legtöbbször abból eredt, hogy nem volt egységes e nép. Tegyük fel a kérdési, nem másért, csak azért: mennyire kö­zelítettük meg a végét a tragé­diák sorozatának — egységes-e ma a magyar? Talán csak a magam­fajta fiatal fő meri megkockáztatni á feleletet: nem. Négyfajta ember forrong ma a maga természetében itt. Az egyik, a többség, amely újat, igazat, emberit, függetlensé­get akarnak. Vannak, akik a régi, akik a tegnap könnyű szólamsike­reit sajnálják, és vannak, akik a becsületes magyar lelkesedést akarják megnyergelni, hogy át­mentsék funkciójukat a holnapba» Az igazság győzni fog, mert győz­nie kell annyi megpróbáltatás, vér után. A restaurátorok és a népha­talom ellenségei félreállnak, de mi lesz a kokárdás mellényt öl­tött érvhajhászókkal? Nem hit­vitáért fohászkodom, de azért, hogy nézzük meg jól a kokárdákat, az embereket. így talán nem kell egypár év után ismét az elkeseredés véres ki- fakadásától rettegni. így talán megértik a mát az önmagukban kételkedők annyira, hogy tiszte­legni tudnak, annyira, hogy egyéni érdeküket alá tudják, de alá kell helyezni a hősök makulátlan törek­véseinek. Csak így öltenek való­ságot a nép jogos követelései ma és holnap. i *- KOSA — t választották meg a Vaskombinátban szám nélkül, kenyér nélkül nem le­het forradalmat csinálni — mondot­ta Gábriel János. A Vaskombinát dolgozói ezután forró hangulatban lelkesen választot­ták meg a munkástanács tagjait. Gábriel János, Gál János, Verdősi László, Vargek János, Horváth László, Somlai Lajos, Mórmarosi János, Amlbrus Róbert, Horváth Já­nos, Sebestyén István, Zsobrák Já­nos, Fekete József és Nagy József a munkások bizalmát élvezve vállal­ták, hogy az üzem dolgozóinak leg­főbb fórumává teszik a munkásta­nácsot. A Vas- és Fémipari Kombinát munkástanácsának tagjai ezután el­vonultak és megválasztották az öt­tagú vezetőséget, valamint három küldöttet az Ideiglenes Nemzeti For­radalmi Bizottság alakuló ülésére. Ideiglenes munkástanács a vasút pályafenntartási főnökségen Tegnap délben a vasút pályafenn­tartási főnökségének dolgozód ideig­lenes munkástanácsot választottak. A dolgozók nagyrésze a mostani vo­natközlekedés miatt nem tartózko­dott ugyan munkahelyén, a jelenlé­vők azonban, mintegy hatvainan mégis összejöttek, hogy a rendes forgalom helyreálltáig is ideiglénes munkástanács intézze ügyeiket. A választás teljesen demokratikus mó­don, hazafias szellemben zajlott le. Egyelőre csak kilenc tagot válasz­tottak a munkás-tanácsba. Egy dol­gozó akadt csak, aki tiltakozott je­lölése ellen és nem akarta elvállal­ni ezt a tisztséget. A gyűlés hangu­latára jellemző, hogy a tiltakozó sza­vak után a jelenlévők egyhangúlag jelentették ki: »Aki ezt a jelölést visszautasítja, az nem hazafi, ilyen tagra nincs is szükségünk.« És azonnyomban mást javasoltak a munkástanácsba. A pályafenntartási dolgozók kivétel nélkül bizalommal tekintenek a munkástanács működé­se elé. Megalakult a közellátási kormánybiztosság A folyamatos közellátás biztosítá­sa céljából a Minisztertanács utasí­tására megalakult a közellátási kor- mánytbiztosság. A kormánybiztosság vezetője Vas® Zoltán elvtárs. Eladó jó állapotban lévő nagy családi ház. melléképülettel és kerttel, vétel ese­tén azonnal beköltözhető. Kaposvár, Ju­tái út 19. sz. (23774) Gyakorlott férfiszabókat azonnali belépéssel felveszünk. Munkásszál­lást és üzemi konyhai étkeztetést biztosítunk. Csurgói >Napsugár« Ktsz. Az ügyeletes állatorvosi szolgálatot október 28-án Kaposvár város területén dr. Kádár János városi állatorvos (Dó­zsa György u. 21., telefon 1^ML2), a Ka­posvár környéki községekbewLéval Pál körállatorvos «.Május 1 u. 12.. telefon 11-24) látja el. V _________ B eköltözhető családi ház, kétszobás, mellékhelyiséggel, sürgősen eladó. Cím: Hellay Antal, Balatonszemes. Ugyanott — üzenem a Somogyi Nép­lapban — szeretnék beszélni magával. Egy kékszáma szőke lány. Távirat Polányból Polány község Hazafias Népfront­bizottsága magáévá teszi a Zrínyi Miklós Kör követeléseit, ezenkívül követeli: a még távol lévő magyar hadifoglyok azonnali hazabocsátását. Követeljük a valóban szabad és tit­kos választási jogot. Hazafias Népfront-bizottság, Polány. SZABADSÁG Erről álmodott Heves és Bihar, a Kunság és a makacs vasi táj, s ezért tombolt a lelkekben vihar, ha gyűlöletté dagadt a viszály, »Próféták« jöttek, s hirdettek igét, amelytől — úgymond — boldog lett a nép s arany ecsettől a jövő szinét megcsillogtatta ezer csábos kép. Nemzetmegváltó tervek születtek s embert gyalázó balga ritmusok, s honfiakat halomra ölettek népbolondító farizeusok. Színes jelszavak tömkelegével szórtak be minden lélek-parlagot. S a kijátszott nép saját vérével öntözte meg a szolgaság magot. És e honnak dúsan termő földje hiába önté bőség-magzatát: gondozói terhek alatt nyögve sóvárgón nézték tálalt asztalát, amely fölött vígan lakmároztak vérszomjas lelkű, undok Káinok, s ajtóiknál hű őrséget álltak szánalomra méltó eunuchok. Ilyen volt létünk eddigi arca, ma lehullt róla minden hazug máz, s azért lángol most e nemzet harca, mert átkos szolga-bilincseket ráz. Dühöngő orkánnak erejével oroszlánszívű hősök harca ez, mely rabláncait szaggatja széjjel s amerre most a vére permetez, ott nem ismernek többé más talajt, csak olyant, amelyben a legelső helyen a szent szabadság lopibos fája hajt és babért csak a munkának terem. Hát álljon most bátor csatasorba a jövendőnkben bízók serege, mely az ármányt végképp elsodorja, hogy nem marad még hírmondója sem. De ne karddal, ne gyilkoló kézzel — a bosszúállás rossz tanácsadó — hanem jóra lelkesítő hévvel s békéljen meg, ki ma még lázadó! Hiszen most már fényesen leng zászlónk, mely e harcban is győzelemre vitt. öleljük hát keblünkre, parázsló szívünkre e harc büszke hőseit. S velük együtt kiáltsuk világgá, hogy létért mi többé nem koldulunk! Szivünk rügye bomlott dús virággá: szabadság egén ragyog már hajnalunk! SZALAI JANOS Két príma méhészház eladó. Marx u. 13. Petús József. Belcsapusztal Szeszgyár nagy gya­korlattal rendelkező géplakatost ke­res, aki hegeszteni is tud. Lakást biztosi tünk. Képkeretezés műízléssel: Szirtesnél, Berzsenyi u. 8. (1461) SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár. Latlnka S. u. 7. Tel.: 16-11 Kiadóhivatal! telefon: 15-16 Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: Hldaa Járién

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom