Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

Szerda, 1956. szeptember 19.

SOMOGYI NÉPLAP

I

Bonyodalmak egy üzlethelyiség körül

Még a múlt év őszén örvendetes hír kelt szárnyra a városban: kibővítik. megyénk egyetlen OFOTÉRT- ilzletét. Szükségességét számtalan tény igazolta, mindenekelőtt a nagy forgalom. Érthető tehát, hogy eladók és vásárlók egyaránt örömmel fogadták a hírt. Az üzletet ideiglenesen áthelyezték a Lenin utcába, egy egészségtelen, levegőtlen kis üzlethelyiségnek nevezett valamibe. Még az is elviselhető, hogy kiesik a forgalomból, hisz csak néhány hónapról van szó ... Történt mindez 1955 decemberében ...

Tervek — pénz nélkül

Az OFOTÉRT budapesti központja tervet készített. Az átépítéssel megbízta a Somogy megyei 'Tatarozó é: Építő Vállalatot. A vállalat a szerződéskötés után annak rendje és módja szerint megkezdte a munkát. Igen ám, csakhogy januárban kiderült: az OFOTÉRT központnak terve van, pénze nincs. (Előbb is kiderülhetett volna!) S ha már nincs pénz, természetes, hogy a munka leáll. Az építők visszavonultak, hogy ■aztán újabb felvonulási költség terhelje a vállalatot. Az átépítés befejezését májusra tervezték. A határidő azonban egyre-másra távolodott, s. ki tudná megmondani, hogy hányaséi' ...

A központ újabb hitelt szerez

A Tatarozó Vállalat téli időszakra vállalta a munkát, amikor kisebb arányú a lakásfelújítás. De a megkezdett munkát folytatni kell. Az OFOTÉRT újabb hitelt szerzett, érthető tehát, hegy új tervet, új szerződést kellett készíteni. Ez nem is okozott különösebb gondot. Ám a pénz még mindig nem volt sehol. Az újabb határidő: 1956. szeptemA csurgónagymartoni tanács rosz- szul dolgozik. A tanácstagok a választókerületüket elhanyagolják, nem tartják meg a fogadóórákat, beszámolókat. A nyáron sem tudták a tanácsülést összehívni. A tanácstagok kctelességérzetére jellemző, hogy nyolc tanácstagnak van adóhátraléka. Hibák vannak a vb munkájában is. Például a járási tanács vb elnökének egy korábbi rendelkezése ellenére nem intézik megfelelően a hagyatéki eljárással kapcsolatos ügyeber 10. Ez is elmúlt, s a munka áll. De korántsem a Tatarozó Vállalat hibájából, sőt! A vállalat főmérnöké ígéretet tett: iha megérkezik a vas- portál, egy hónap alatt befejezik a munkát. A portált nem küldik. A budapesti lakatos ktsz elkészítené, de nincs anyag. Az OFOTÉRT központ — személyesen Littman Ernő beruházó — vállalta az anyagbeszerzést. Azóta 'hallgat a krónika ...

Bosszankodnak a vásárlók

Jogos a felháborodás az üzlet dolgozói és a vásárlók részéről egyaránt. A kis üzletiben rendszeresén 20—25 ember szorong egymás he- ayén-hátán, s joggal türelmetlenkedik.

Fotócikkek nagy mennyisége kerül és kerülne itt eladásra. Ez az üzlet végzi a megye SZTK szemüvegellátását is. S a mostoha körülmények megakadályozzák ebben ...

A tervteljesítés? Érthető, hogy nem megy. Az üzlet hosszú idő óta egyszerűén képtelen teljesíteni a tervet. Ez veszteség a vállalatnak, az állaimnak is. De károsodás éri a dolgozókat, ihász negyedévenként csaknem egy haivi fizetést kitevő prémiumtól »-szabadulnak meg« , saját központjuk jóvoltából.

Lejárt a határidő

tenni kellene valamit. A hárem hónapos átépítés már kilencedik honlapja húzódik, s még csak kilátás sincs befejezésére. Jó lenne, ha az illetékes szervek —• OFOTÉRT központ, Kultúrcikk-igazgatóság — felülvizsgálnák ez áldatlan bonyodalmakat, s kiderítenék a valóságot. (Talán nem is pénzhány okozza a zavart ...) De véget kell vetni a huzavonának, ezt a vállalat és a vásárlók érdeke is megköveteli.

J. B.

két. Harmadrendűként kezelik a lakás- és a szociális ügyeket. Rosszul bánnak a tanácsi vagyonnal is. Az ingatlanok nyilvántartására nem fektettek fel megfelelő leltárt, nincs számbavétel a tanácsi berendezésről. Ilyen körülmények között fordulhatott elő, hogy 1955 decemberében ki- selejtezés nélkül eladták a tanács rádiókészülékét. Kérdezzük a járási tanács illetékeseitől, milyen módon akarják orvosolni ezeket a bajokat?!

Hegedűs Gyula

TÁJÉKOZTATÓ

BORTERMELŐK

RÉSZÉRE

A bortermelő a termelés helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz (a termelőhelyró' más pénzügyőri szakasz területen lévő tárolóhelyre történő elszállítás esetén a tárolás helyére _ illetékes pénzügyőri szakaszhoz is; utóbbi esetben tehát mindkét pénzügyőri szakaszhoz) a szüret tszőlőszedés) befejezését követő 6 napon belül bejelentést köteles tenni, amelyben a kipréselt összes must- mennyiségét fel kell tüntetni.

Ha a; szüret részletekben történik, az egyes részeredményeket az említett 6 napi határidőn belül külön-külön kell bejelenteni, a bejelentéseket ilyenkor sorszámmal kell ellátni.

Be kell jelenteni:

a) a termelt szőlőből préselt musttermés összes mennyiségét, beleértve a bejelentést megelőzően értékesített beadott, átadott, elszállított stb. mennyiségeket is (tehát valakinek a terméséből beszolgáltatása volt (mustban) 100 liter, kölcsön fejében visszaadott 100 litert, hordóbér címén kiadott 100 litert, eladott mustot 100 litert és a megmaradt készletei 600 liter, a bejelentését 1000 liter musttermésre kell megtenni);

b) a szüret idején a bejelentés megtételéig vásárolt vagy más címen megszerzett szőlőből előállított mustot;

c) vörösbor készítése, Illetőleg direkt- termő szőlő levének cefrén történő er- jesziese esetén a szőlőcefre mennyiségét;

d) a készletben lévő óbor és sepró- bc-r mennyiségét;

e) a szüret idején a bejelentés megtétele előtt bármilyen címen megszerzett mustot és bort (pl. az állami gazdaságtól részként vagy mástól adózottan megszerzett mustot és bort);

f) a termelt vagy megszerzett erjesztett gyümölcslevet;

g) a készített törkölybor (csiger) mennyiségét.

A nem bortermelő személy is köteles bejelenteni a vásárolt', vagy bármilyen címen (pl. állami gazdaság munkavállalója a bér, prémium elmén, termelőszövetkezeti tag munkaegység címén, szőlőpásztor a pásztorbér címén, a szeszfőzde a szeszfőzési nyersanyag címén megszerzett anyagból (szőlőből, gyümölcsből) előállított adóköteles italt (mustot, vagy erjesztett gyümölcslevet).

A bejelentéshez az erre a célra rendszeresített' és a tanácsok vb-inél, továbbá minden pénzügyőri szakasznál díjmentesen beszerezhető levelezőlapot kell felhasználni, melyet személyesen vagy posta útján kell a pénzügyőri szakaszhoz eljuttatni. Más Írásbeli bejelentés is elfogadható, ha a bejelentéshez szükséges összes adatokat tartalmazza.

Nem a pénzügyőri szakaszhoz, hanem más szervhez (pl. tanácshoz) tett bejelentés a bejelentési kötelezettség teljesítéséül nem fogadható el.

Fontos figyelmeztetések:

Nem részesülheti kedvezményben:

a) aki a termését részben vagy egészben elrejti;

b) a bejelentését megtenni elmulasztja;

c) a bejelentését határidő után teszi meg.

Csökkentett kedvezményt kap:

aki a tényleges termésénél kevesebbet' jelent be, a bejelentett és tényleges készletben talált mennyiség közötti különbözet arányában, ha az eltérés a bejelentéssel szemben 20 százalékkal több.

Megyei Pénzügyőri Parancsnokság

Mbm szó a csurgúnagimancni tanács tomegfeapcsslatáról

ÄMI Ä DOLGOZÓKAT FOGLALKOZTATJA

Egy munkásgyűlés tapasztalataiból

XJelyeseljük a Megyei Pártbizottság kezdeménye- 11 zését — ezt a véleményt hangoztatták a MAHART siófoki kirendeltségének dolgozói, amikor hírül vették, hogy üzemükben munkásgyűlés lesz. Régóta várták már, hogy itt meghánynak-vetnek több olyan kérdést, amelyek életükkel, munkájukkal kapcsolatosak. Várták, hogy a Megyei Pártbizottság kiküldöttének jelenlétében elbeszélgethetnek kisebb^nagyobb gondjaikról, bajaikról, hogy életük szebbé, jobbá tételéhez

— ..úgy is mondhatjuk: a j-úüiusi párthatározatok végrehajtásához —• kétkezük munkája mellett munkáshétköznapjaik tapasztalatait is hozzáadhassák.

A múlt hét végén megtartott első munkásgvűlés

— új fórum, az üzemi demokrácia, a szocialista demokratizmus friss hajtása. Programja nem valamelyik irodában előre megszabott sémához igazodik, (hanem a vállalat dolgozóinak kívánságait tekinti mércéiének. A munkásgyűlés többek között arra is jó, hogy az üzem gazdáit, a munkásokat tájékoztassák az üzem minden fontos, még apróságnak tűnő eseményeiről is. Ez a meggondolás már magában hordja azt a követelményt, hogy a gyűlés részvevői elsősorban saját üzemük, lakóhelyük sorsáról halljanak.

Tévedés azt hinni, a dolgozókat csak az érdekli, mennyi pénz van a borítékban. Ez is. De nem mennek el szó nélkül az egész üzem munkája mellett sem. Ha az elmúlt években egyikük-másikuk meg is szokta a visszásságokat, ma szót emel minden ésszerűtlenség ellen, bízva abban, hogy szavai halló fülekre találnak. Beliczky Mihály gépkezelő pl. sehogy sem tud belenyugodni abba, miért kell nekik helyben egy bronz kormánytest elkészítésébe kétheti munkát beleölniük, amikor Budapesten ugyanezt a kormánytestet két nap alatt megcsinálják. Mit válaszol erre Széli Károly műszaki vezető? Azt, hogy hathónapos határidővel Vállalná el ezt a munkát bármelyik fővárosi üzem. Teljesen megnyugtató-e ez a válasz? Nyilván nem. Áz lenne a helyes, hogyha megfelel felszereléssel látnák el a siófoki műhelyt, hogy hefyben se tartson tovább két napnál a kétnapos munkadarab elkészítése. Ám a műhely ilyen korszerűsítérére ma még nincs lehetőség. Bánáti János esztergályos is. a felesleges munkától félti az élet- színvonalat. Elmondta, hogy egy hónapig gumicsapágyaikat. perselyeket, tengelyeket, tengelykapcsolókat esztergált a -Siófok« hajóhoz, s a kifogástalan munkadarabok ma is a raktárban vannak. Az ilyen ésszerű t- lenségek megelőzésére önként adódik a megoldás: nagyobb önállóságot adjon a MAHART a kirendeltségeknek! Amit Siófokon meg lehet oldani, hadd oldják meg a siófokiak!

A túlzott központosítást, a helyi vezetők jogkörének megnyirbálását többen sérelmezték. A már említett -Siófok« hajó évek óta készül, a központból kapott tervek szerint. A télen a legnagyobb fagyban is szorgalmasan dolgoztak rajta a szegecselek, mégsem bocsátották még a vízre: időközben egy-egy részét le kellett bontani, s újból kellett kezdeni. És a ráfordított összeg? Vízbedobott pénz, az állam, a nép zsebéből. Bírálták a központiakat azért is, hogy a siófokiak kollektív szerződését a helyi vezetők és dolgozók megkérdezése nélkül, javaslataik, kéréseik mellőzésével készítették el. Ezért nincs csodálkoznivaló azon, hogyha Dömölki elvtárs, az üb elnöke így vélekedik;-Ritkán jönnek hozzánk a dolgozók panaszaikkal.. .«

Emberséges hang a dolgozókhoz, lelkiismeretes foglalkozás sérelmeikkel, panaszaik orvoslása — ezt várják vezetőiktől a siófoki hajósok, matrózok, fűtők és műhelymunkások. Ez is hozzátartozik annak a légkörnek a megteremtéséhez, amelyben minden munkás érzi, hogy a vezetők vannak őérte, nem pedig fordítva. Siófokon sok tennivaló van az ilyen szemlélet kialakításához. Nagy József joggal sérelmzi, hogy Amancsics József technikus indulatosan válaszolt neki. amikor munkaeszközt kért tőle. Igaza van Nagy Józsefnek: nem jelenti az utasítás megtagadását, ha valaki megfelelő szerszámot kér a feladat megoldásához. Pordán József gépész sérelme is a munkásgyűlés elé kívánkozott.

Augusztus 24-én történt. Pordán Józsefet egynapos szolgálatra áthelyezték a -Badacsony« hajóról. A -Badacsony«-t Guzslován művezető nem tudta elindítani, s menten jelentette a vezetőségnek, hogy Pordán szándékosan elrontotta a gépet. Másnap Pordánnak is szemébe mondta a vádat, s lelkileg felkészítette a várható következményre, az elbocsátásra. Azóta megvizsgálták a dolgot, s kiderült Pordán József igaza. De vele ezt nem tudatták, s Széli elvtárs a munkásgyűlésen jött csak rá erre a mulasztására — Pordán József most már megnyugodott. De mennyivel helyesebb lenne, ha eddig is nemcsak igazába vetett hite, hanem feletteseinek szavai is megnyugtatták volna.

Sokan a község lakóinak érdekében emeltek szót. Hibáztatták, hogy szombaton délután egykor lezárnak az üzletek, s így a dolgozó háziasszonyok nem tudnak vásárolni. Mások szóvá tették, hogy a kenyérszállításnál nem ügyelnek kellően a tisztaságra. Azt is kifogásolták, hogy szemüvegért 200 km-t kell utazniuk Kaposvárra. (Ezúton tudatjuk a siófoki dolgozókkal, hogy kéréseiket orvosolják az illetékesek. A Megyei Tariác? Kereskedelmi Osztályának vezetője érdeklődésünkre közölte, hogy a járási kereskedelmi csoport módosítja az üzletek nyitvatartásának idejét. A megyei egészség, ügyi osztály vezetője pedig megígérte, hogy rövidesen naponként tartanak szemészeti szakrendelést Siófokon ’ Mit kémek a siófoki hajós dolgozók? Nagyobb ónállóságot üzemüknek, s vezetőiktől gyakoribb, rendszeres, tájékoztatást az üzem életéről. Kérik, hogy szívleljék meg észrevételeiket, s ha jogtalan vagy teljesíthetetlen is a kívánságuk, mondják meg ezt nekik.

P azdasági ügyek, egyéni sérelmek — ezek kerül^ tek szóba többnyire a munkásgyűlésen. A gazdasági ügyeket emberek igazgatják, emberek tudiér jobb mederbe terelni azok folyását, emberek váltjó’' valóra az emberi tervek elképzeléseit. Elégítsük hát ki igényeiket, minden eddiginél jobban — tájékoztatásban, javaslataik megfogadásában és emberségességben egyaránt. Kutas József

TANÍTVÁNYOK

Rövid látogatás a Somogyvári Gyógypedagógiai

Intézetben

ŐSI KASTÉLY, körülötte hatalmas park ... Magasbanyúló tölgyek, fenyők, a délutáni esőtől üdén zöldellő fű, a gyepszőnyeget átszelő, saiakozott, gondozott út sötét szalagja, a bokrok, melyeknek levelén még itt-ott csillog az esőcsepp és az emeletes épület sok-sok ablakával olyan, mint valami csodásán szép, gigászi festmény ...

A kastély udvarán ballagunk Maitz Jánossal. Feladatukról, az intézet és a pedagógusok munkájáról beszél. Az ebédlő felé tartunk, ahol az intézet növendékei már a vacsorához készülődnek.

— Tíz éve létesítették itt, So- mogyváron a Gyógypedagógiai Intézetet. Tizenkettő—tizennyolc év közti szellemi fogyatékos fiúkkal foglalkozunk. Száz férőhelyes az Iskola ... Velem együtt hat pedagógus van.

— A tankötelesek rendes, iskolai oktatáson vesznek részt, az idősebbek pedig csupán heti tizenkét órán. Ök inkább a gazdaságunkban dolgoznak. A célunk az, hogy idővel, ha elhagyják az intézetet, a mezőgazdaságban meg tudják keresni kenyerüket...

Közben már átvágtunk az udvaron, s egy kisebb épülethez értünk: az ebédlőhöz. A homályos és igen nagy teremben hosszú asztalok mellett ültek a fiúk.

Megmagyarázhatatlanul fura, kissé talán szorongó érzés vett erőt rajtam, amint a különös tekintetű gyermekek előtt elsétáltunk. Némelyik kifejezéstelen arccal ült a helyén, mások meg érdeklődve tekintettek rám, mint bizonyára minden idegenre. Volt olyan, aki mosolyogva nézett, s akadt, aki kinyújtott karjával megsimogatta ruhám. Ismerkedett a maga módján.

Maitz János, az intézet igazgatója valakit keresett köztük. A legújabb növendéket, azt, aki mindössze egy hete érkezett.

— Gyuszi, gyere csak, Gyuszi- kám. gyere!

Látszatra kilenc-tíz év körüli fiú kelt fel bizonytalan mozdulatokkal az asztal melletti pádról. Félénken jön utánunk, amint kifelé tartunk az ebédlőből.

Csendes helyet keresünk a beszélgetéshez.

— Mikor jöttél az intézetbe? —

kérdem a gyereket. ■ .

— Nem tudom ... Nem emlékszem — volt a válasz hosszas gondolkodás után.

— Hány éves vagy?

— Már négy — vágja rá nyomban, s büszkén, miközben szeme az arcomat kutatja.

Kis kopasz feje ide-oda forog, tömne ujjai egyszerű, de tiszta, szürke ruhája szélét gyűrögetik. összeszorul a torkom. Szánalom fog el. Fekete Gyuszi' tizenöt éves. A kísérőlapja szerint szorgalmas, jóindulatú, könnyen barátkozó gyermek, de fizikailag, szellemileg eeyaránt fejletlen. Akaratlanul is elfog a kétkedés. Sikerül-e valaha is embert, gondolkodó, munkabíró embert nevelni belőle. Alig hihető...

A következő növendék, akivel beszélgettünk: Éder László. A fiú már egy éve van az intézetben. Az igazgatónak nála nincs szüksége a kísérőlap adataira. Ismeri a gyermeket

— Ezen a kezemen hány ujj van?

— kérdezi az igazgató.

— öt — adja meg a választ Laci.

— S a két kezemen?

— Tíz.

— A lábamon?

— Azon is öt!

— Honnan tudod, hisz eltakarja a cipő?

— Mert mindenkinek annyi van

— mondja, s közben arcán boldog mosoly terül szét.

S látom, az igazgató is örül, hogy ilyen ügvesen megadta a választ a gyerek. Éder Lászlónak ugyanis gondolkodnia kellett ahhoz, hogy az utolsó kérdésre kielégítő feleletet adhasson!

A harmadik növendék, akit kihivatott Maitz János igazgató, Tarsoly József, az intézet egyik legrégibb növendéke. Már öt éve tanul, illetve dolgozik az intézetben. Főként a tehenészetben tevékenyke- dik.

— Mondd meg, Jóskám, hány tehenünk van?

— Négy.

— Melyik a legjobban tejelő?

— A Mici.

S továbbra is pontos, helytálló válaszokat ad Tarsoly Jóska. Elképzelése van már arról is, mit tesz majd, ha elhagyja az intézetet. Otthon, a szülőfalujában van egy vesszőtelep. Oda szeretne menni dolgozni.

— Ahány kilót szedek, annyi forintot kp„pok. Lemérik és aszerint fizetnek.

Mintha az iménti kérdésemre adná meg a választ az igazgató, amikor beszélni kezd:

— Olyan fiúkat válogattam ki az iménti beszélgetésünkhöz, akik körülbelül: ugyanazon a szellemi színvonalon álltak, amikor az intézetbe érkeztek. Éder Laci, sőt Tarsoly József sem tudott semmivel sem többet abban az időben, mint most Fekete Gyuszi.

— Tehát, ha nehezen is. de lehet gondolkodó,. munkabíró embert nevelni a szellemi fogyatékos gyermekekből. S mi nevelünk is!

— Igaz, azért, ha már a gyermekek el is hagyták az intézetet, legjobb továbbra is bizonyosfokú felügyelet alatt tartani őket...

—Próbaképpen megtettük azt, hogy a szomszédos gazdaságba az idősebb növendékek közül kiadtunk néhányat. Munkájukat elvégezték, ilyen szempontból megbízhatóak voltak. De a pénzzé! ezek a tizenhét-tizennvolc éves fiúk nem tudtak bánni.

— Volt olyan, aki fizetésével elment a boltba, s ott kilószámra vett kockacukrot és csokoládét, azután nyomban ott a bolt előtt, egy- ültőhelyéhen megette az egészet. Egy óra alatt elpocsékolta egész heti fizetését...

— S mégis milyen nagy az örömünk — mondja az igazgató -U-1. ha sikerül ilyen eredményt' is elérni. Mert láthatta, honnan kell elindűl- nunk. Bizony hosszú az út, az első hetek »nehéz« munkájától: a ge- reblyézástől, söprögetéstöl a palántázásig vagy a favágásig. Ä szó szoros értelmében sokat kell fejlődni addig, míg rájuk lehet bízni, hogy megfejjék a Micit vagy a Dajkát, addig, amíg ki tudják számítani: a paradicsomtermésükért összesen hány forintot kapnak, vagy mennyi tejet adnak együttvéve a teherek...

A parkot átsze'ő sétányon, igyekszünk a kapu felé, Útközben két jól megtermett növendékkel találkozunk. Paradicsomot cipelnek egy nagy vékában. Amint meglátnak, udvariasan köszönnek és félreállnak. Arcuk kedvesen, derűsen mosolyog, szemükből a szeretet és hála fénye csillog, amint Maitz Jánosra. tekintenek.

HA MOS T MEGKÉRDENÉM, vajon miért is hálásak, talán csak a vállukat vonogatnák. Igaz, számukra nehéz Is lenne szavakba önteni mindazt, amit melegen érző szívük diktál. S az is lehet, hogy nem tudják) mi lett volna belőlük, ha államunk tíz évvel ezelőtt nem létesít ilyen gyógypedagógiai intézeteket. ahol megtanítják őket írni. olvasni, számolni. S talán hálásak a pénzért — pedig bizonyára együttesen sem tudnák kiszámítani az összeget melyet államunk rájuk költ...

De arra már könnyebben választ tudnáriak adni, hogy személy szerint Maitz Jánosnak miért hálásak, miért szeretik olyan túláradó szeretettel ezt a csendes, barátságos embert Hisz. Világos, hogy benne látják megtestesülni az Észt. a Jóságot. Szemükben az igazgató a követendő példakép, ő mindnyájuk szerető apja i..

Szántó István

(^0)0

VÁLASZT VÁRUNK

... a Marcali Járási Tanács VKG-- csoportjától, mikor intézkednek .Torna Gábor somogyzsitfai,lakos panasza ügyében? Jóna Gábor egy hónapja elküldött panaszos levelére még semmilyen intézkedés nem történi Szeretnénk, ha a VKG-cscport kivizsgálná ügyét és intézkednének panasza orvoslására.

* * *

... a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán Száraz mérnök elvtárstól, hogy a homokszentgyörgyi. Petőfi Tsz elnökének, Virovecz Ferenc elvtársnak panaszát mikor intézik el? Virovecz elvtárs már károm számlát beküldött az igazgatóságra és intézkedés helvett immár a negyediket kérik tőle. Szeretné, ha panasza ennyi huzavona után elintéződne.

* * *

...a Törökkcppányi Községi Tanács vezetőitől, hogy miért nem intézik el Táncos József pék lakásügyét? Táncos elvtárs lakásügye .már (hónapok óta húzódik, pedig a községi tanács egy kis jóakarattal el tudná intézni, mert a pékségnél (. lakó személy részére tudnának máshol is lakást biztosítani. Sürgős intézkedést várunk a községi tanács vezetői tőL