Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-19 / 221. szám
VILÁG PROLETARJAIEGYESÜLJ ETEK! •V' • 0« Somogyi Néplap Szöszi, . AZ HOP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 221. szám. ÁRA 50 FILLER Szerda, 1956. szeptember 19. KBPOSVÖLGYE ÁLLATTENYÉSZTÉSÉÉRT Tíz nappal ezelőtt jelent meg a Somogyi Néplapban egy rövid, de annál figyelemreméltóbb tudósítás a Kaposvölgye állattenyésztésének megjavításáról. Méltó kezdeményezése volt ez a Hazafias Népfront megyei bizottságának és az irányítása alatt összegyűlt szakembereknek, akik célul tűzték, hogy a széleskörű tudományos tapasztalatok latbavetésével napirendre tűzik a Kaposvölgye szarvasmarhatenyésztésének fejlesztését. Soha nem volt akkora szükség, mint most, hogy ismét megszólaljon a kaposvölgyi termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok szive, lelkiismerete és ebből a lüktetésből fakadjon olyan akaraterő, amely feleleveníti a lakásaikban függő oklevelek, fényképek büszke emlékét. Sokat tehetnek a szakemberek. A szakemberek irányító és tanácsadó készsége azonban egymagában nem elegendő. Hogy több minőségi tenyészállatot — bikát és üszőt —, hogy több teiet termelhessünk, ehhez szükséges a kaposvölgyi parasztok gyakorlati tapasztalata és munkakészsége. Talán nem túlzott a kifejezés: riadót kell fújni és meg kell kezdeni a munkát. Erre több irányú jelenség ad okot. Elsősorban: ha az utóbbi három év átlagában vizsgáljuk Kaposvölgye szarvasmarhatenyésztését, megálla píthatjukj hogy itt a 100 kát. holdra jutó szarvasmarha-sűrűség a megyei átlagnál is lassabban fejlődött. Ezt mutatja az alábbi táblázat is: 100 kh-ra jutó szarvasmarha 1954 1955 1956 22,8 24,8 26,1 21,7 23 23,3 A megyében Kaposvölgyében Sokan és joggal kérdezhetik: hogyan lehetséges ez? Hiszen vannak igen jól működő termelőszövetkezetek: a répáspusztai Első ötéves Terv, a göllei Lendület, a magyaratádi Búzakalász, az igali II. Pártkongresz- szus és a zimányi Béke és vannak egyéni’ gazdáink, mint Farkas József Magyacatádon, Gelencsér János Szentgálaskéren, Kovács Ernő Göllé- ben, Szijj ártó Kálmán Zimányban és sokan mások, akik élenjárnak, akiknek példáját lehet és kell követni. A hiba ott keresendő, hogy nem egységes, s nem az egész Kaposvöl- gvére kiterjedő a tenyésztési kedv és akarat, s bátran mondhatjuk, nem használják lei mindenütt a tenyésztési és termelési lehetőségeket sem. Az utóbbi különösen a termelőszövetkezetekben mutatkozik meg, ahol az ellenőrzött tehenek átlagos tejhozama 2262 liter, szemben az egész K r pos völgy ében elért 2857 literes átlaggal. Kaposvölgyében nem kielégítő a szántóföldi takarmányok — ezen belül a pillangósok — vetésterülete sem, pedig erre múlhatatlanul szükség van. Gondozatlanok a rétek és legelők, ennek következtében azok minőségileg leromlottak, ez pedig káros az állatok egészségi állapotára, csökkenti a termelékenységet is. A Kaposvölgyében sokkal egészségesebb a helyzet a törzskönyvezés teiületén. A minőség szempontjából itt emelkedő az irányzat, mert míg a megye tehénállományának 7,6 százaléka var, ezen a területen, addig a megye összes törzskönyvezett tehén- állományának 16,1 százalékát Kaposvölgye adja. Másodsorban: szomorú szívvel jártunk az Országos Mézőgazdasági Kiállításon. Ha a ráksi Uj Élet Termelőszövetkezet és Farkas József magyaratádi gazda nem mutatják be teheneiket, Kaposvölgyéről csak a múlt szele fújdogált volna a kiállítás istállóiban. Pedig a katalógusok szép emlékeket idéznek az olvasó elé: 1937-ben Fonóból 9. Büssüből és Zimányból 1—1. Gölléből és Kazsok- ból 2—2 tenyészállatot, 1938-ban Ta- szárról és Kazsokból 1—1, Zimányból és Kaooshomokról 2—-2, Fonóból 4 és Gölléből 1 bikát. 1939-ben Patalom. Nagyberki, Kaposhomok, Attala, Rüssü és vSomoeyszilből 1—1, Gölle és Mosdós 2—2. Fonóból 4 és Zimányból 5 felvezetett bikával szerepeltünk a kiállításokon. Emlékezetesek Zala- vári Kálmán Zimányból 4423 liter, Papo József. Zimánv, 3010 liter és Puska Nándor. Gc'le, 5491 liter tei- hozamó. 3 9-től 4.3 százalékos te.i- zsírtartalommal tejelő kiállított tehenei. A felszabadulás utáni években Kaposvölgye még jobban kitett magáért. Az 1950. évi kiállításra Csornából, Attalából, Kisgyalánból 1—1. Baté- ból, Kazsokból. Büssüből és Maevarezen belül tehén 1954 1955 10 10 9,2 8 9 1956 10,9 9,2 egresről 2—2, Zimányból 4, Fonóból 8 és Gölléből 14 tenyészállatot mutattak be, tehát 10 községből 37 darabot. Az 1952-es évi kiállításon megjelent a répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz 4 tehénnel, a szabadi Béke Tsz 2 növendékbikával, Nagyberki, Kisgya- lán, Zimäny, Büssü, Somogyszil 1—1, Mosdósról, Kazsokból, Magyaregresről 2—2, Fonóból 5 és Gölléből 4 tenyészállatot mutattak be az egyéni gazdák. Az 1954. évi kiállításon a ráksi Uj Filet Tsz 1, a magyaratádi Búzakalász Tsz 3, Zimányból, Büssüből. Csornából és Kapospulából 1—1, Göllé- bői 3, Somogy szilből 5 db tenyészállatot mutattak be. Az 1955. évi kiállításon a göllei l endület Tsz 2, a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz 2, a magyaratádi Búzakalász Tsz 1 db, az egyéni gazdák közül Patalomból, Somogyszil- ből 1—1 db, míg Magyaregresröl 3 db-ot mutattak be az ország előtt. A felszabadulás utáni óriási fellendülést az bizonyította, hogy Kaposvölgye számszerűleg és minőségileg is több állatot tudott adni a megyének és az országnak. Ezt tudják a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok, az állattenyésztési, állategészségügyi szakemberek. Ezért kell most ismét az adottságok teljes kihasználásával, a tenyésztési kedv és erő latbavetésével, a tudomány és gyakorlat összehangolásával öregbíteni Kaposvölgye hírnevét. Mozgósítani kell a szakigazgatási szervek szakembereit előadások tartására, Ankétokat és tapasztalatcseréket. állatbemutatókat, udvar- és istállószemléket, trágyakezelési és silckészítési tapasztalatcseréket kell rendezni, hogy mielőbb elérhessük Kaposvölgyében az állattenyésztés legfontosabb feltételeit: a tiszta, egészséges elhelyezést, a helyes és okszerű takarmányozást. Állítsa csatasorba a Micsurin Agrártudományi Egyesület, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Agronómiái Szakosztálya minden állattenyésztő tagját. Biztosra veszem, ők ezt szív- vel-lélekkel meg is teszik, s mint nagy gyakorlati és elméleti tudással rendelkező szakemberek, elhintik tudásuk maevát, hiszen Kaposvölgye dicsősége lesz a gyümölcs, mely gazdagon tükrözi majd munkájuk eredményét,. Tervük általános megmozdulássá a Kaposvölgyében folyó állattenyésztési munkát. A Hazafias Népfront fogja össze minden községben működő szenével az állagokat szerető szorgos-dolgos parasztságot, hogy Kaposvölgye ismét visszanyerje régi hírét. hogv újabb sikerekkel büszkélkedhessünk az ország előtt. Zahoránszky József, a Micsurin Agrártud. Egyesület szervező titkára Október 24-én országszerte megünneplik az ENSZ napját A magyar ENSZ-társaság intéző bizottsága kedden délelőtt ülést tartott, amelyen az ENSZ baráti társaságok világszövetségének XI. közgyűlésén részt vett küldöttek beszámoltak munkájukról, a közgyűlésen szerzett tapasztalataikról. Az elnökség javaslatára — mint az ENSZ többi országai sorában — Magyarországon is megrendezik az ENSZ-napot. Ebb« az alkalomból a Kossuth-klubban ünnepi estet rendeznek, amelyen megemlékeznek az ENSZ megalakulásáról és jelentőségéről. A vidéki városokban ugyancsak ünnepségeken méltatják a világszervezet tevékenységét. Iskoláinkban ismertetik az ifjúsággal az ENSZ céljait, feladatait. A szervezet megalakulásának évfordulója alkalmából plakátokat is megjelentetnek. II panaszok intézéséről és a féléves költségvetésről tárgyalt a twei A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a panaszügyek intézését és az 1956-os év első félévi költségvetési tervének teljesítését. A VB úgy értékeli, hogy javult a panaszok elintézése mind a panaszügyi csoportnál, mind a szakigazgatási osztályokon, valamint a járási és helyi tanácsoknál is. A további javulásnak kettős útja van: a helyi szervek még gondosabban orvosolják a helyben orvosolható panaszokat, hogy a községben ejtett sérelmeket ne a járásoknak, vagy a megyei szerveknek kelljen kiigazítaniuk. Ha látják a falu dolgozói, hogy ügyes-bajos dolgaikban számíthatnak a helyi tanácsra, akkor meggyorsul a sérelmek jóvátétele, nem kell huzamosabb ideig várniuk a felettes szervek intézkedéseire. A másik út — és erre is fél kell hívni újólag az alsóbb szervek figyelmét — az, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényeket. A XX. kongresszus és a KV júliusi határozatainak végrehajtása megköveteli a szocialista törvényesség gyakorlati megvalósítását. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a múltban elkövetett hibákat kijavítjuk, de jelenti azt is, hogy újabb törvénysértéseknek teljesen elejét kell vennünk. A költségvetési terv végrehajtásának vitája arról tanúskodik, hogy a beruházások körül baj van a megyében. A beruházási összegek arrS valók, hogy alakosság anyagi és kulturális életkörülményein javítsanak. Ezért tanácsaink többet törődjenek a kommunális jellegű beruházási tervek teljesítésével. A Megyei Tanács osztályaira és a járási tanácsokra az a feladat vár, hogy papírutasítások helyett gyakorlati segítséget adjanak e teendő elvégzéséhez a községekben. A VB-ülés a határozatok végrehajtása érdekében több szervezeti intézkedést tett. Az idén 87 tsz-tag vett részt szervezett üdülésben A jó munka jutalmaképpen az idei gazdasági év megkezdése óta 84 somogyi tsz-tag töltött két-két hetd állam költségen az ország különböző üdülőhelyein. A mátraíüredi üdülőben 29. a Budapest, Széchenyi hegyi üdülőben 22, a balatonfüredi üdülőben 13 tsz-tag kapott kétheti pihenésre beutalást. Ezenkívül üdültek még tsz-tagok Hajdúszoboszlón, Hévízen és a Mecsek festői szépségű üdülőiben is. Két hétig tartó üdülésen volt a híres somogyi gomba- tenyésztő-mester, Geiger György' is. akit az andocsi Sztálin Tsz kü’dött. Az iharos! Bástyából Balázs Mária, a nagyberki Győzőből Oszkai Imre töltött két hetet üdülőben. Szeptember végéig teljesíti egész évi beadását a gigei Aranymezé Tsz Sietnek a béták a: hússal, de nem feledkeznek meg az állam iránti kötelezettségük pontos teljesítéséről sem a gigei fiatal Aranymező Tsz tagjai. Versenyre szólították a kaposvári járás régi és új tsz-eit: ki teljesíti előbb beadását. A tsz tagjainak terve az, hogy szeptember 30-ig kukoricából, burgonyából, napraforgóból és állati termékekből rendezik egész évi kötelezettségüket. 12 NAPPAL a határidő előtt rendezték háromnegyedéves adófizetési kötelezettségüket a bószénfaiak. A Lenin Tsz, Petró Dénes és Hoffmann Ferenc egyéni dolgozó parasztok egész éves adójukat kifizették már. Förstein András, Molnár Péter, Jusics Márton pedig a hárcmnegyecf- évinél többet fizettek be. összegezve: a község szeptember 18-án 101 százalékra teljesítette iharmadik negyedévi adóbevételi tervét — jelenti Dudák Lajos tanácselnök. Üjabb tsz-ek vásárolnak tehergépkocsit A megye tsz-ei az idei nyáron 17 új gépkocsit vásároltak. Számos tsz állami hitel igénybevétele nélkül — saját pénzen vette a gépkocsit. A ráksi Uj Élet, a szuloki Kossuth tagjai azt mondták: »minek vegyünk a nyakunkba újabb adósságot, amikor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy saját erőből is kifizessünk 125 000 forintot.« Nem is vettek fel egy fillér h'te’t sem, de már hasznot hajt nekik az új tehergépkocsi. A Minisztertanács határozata most újból lehetővé tette, hogy az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezetek még ebben az évben újabb 150 gépkocsit kapjanak. Vajon hány gépkocsi lel e 150 közül gazdára Somogybán ? Hiszen a határozat kimondja: az univerzál traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azokat saját erőből vásárolják meg. A Megyei Tanács tsz- osztályán mintegy 8— 10 gépkocsivételre számítanak még ez évben, Hétfőn reggel már új vevők is jelentkeztek: a mikei Uj Élet vezetői, nekik már régóta fáj a foguk egy gépkocsira. Most végre teljesülhet kívánságuk. — Tessék kérem, tessék ... Foglaljon helyet... — Sokáig kell várni? — Semmi az egész. Borbély ötperc. Tessék csak 'átnézni a lapokat. A vendég leül. Tétován nyűi a Nők Lapja után, de meggondolja magát. Visszahúzza1 kezét. Maga elé mered. — Ö, jaj, ha én is a keze alá kerülök.-.. — Viszolyóg . i. Most van itt először. Aggódik, fél... A tükör előtt öreg paraszt,- bácSikú ül. Arca szappanos, Foghíjas szájával belemosolifog a tükörbé. ■—: Csák jól borotváld ki, kislányom, ne sajnáld, ma vasárnap van ... Megcsillan a kés Erzsiké kezében. Kecses mozdulattal szakiad a szekrény mögé. Megfeni. Az új Vendég felszisszen. Mi lesz most? Marad-e az orr, fül, ahogy mondani szokás? — Ha nem vérzik, itt maradok — gondolja bizonytalanul. Szöszi dolgozik. Meg kell hagyni, csinos, talpraesett kislány. A piros blúz, fekete szoknya jól illik kerek arcához, rövid szőke hajához. S amilyen ügyesen forgatja a kést, az egyenesen boszorkányos ... Némán dolgozik. Csak néha szólal meg: — Kölnit, púdert parancsol? — Bs fogadja az újabb vendégeket. Csendesen hagyja, . hogy beszélgessenek a várakozók, ő nem ér rá. De kedves mosolya beragyogja a kis üzletet. — Ejnye, no, kislányom, de hamar kész lettél. — Sietni kell, Józsi bácsi, sok a vendég. A borbély ötpercnek is van ám határa. A bácsi megsimogatja arcát. Nem szól, csak ráhunyorít Szö- szire. Az új vendég megköny- nyebbülten sóhajt fel: — Maradok. így megy ez nap mint nap. Szöszi, a 20 éves, bájosarcú kislány borotvál, hajat vág, bajuszt stvccol, fazont igazít, szóval: mindent, ami Figaró mesterségéhez tartozik. És milyen ügyesen, szorgosan. Mióta apja meghalt, ő dolgozik a kis babó- csai borbélyüzletben. A faluban csak így mondják az emberek: Adj, annyuk, két forintot, elmegyek a Remzsák Erzsihez ... Az új vendég beül a székbe. Szöszi ihófehér kendőt terít elé. Szappanoz. Az »áldozat« megnyugszik. Már mosolyog, várja a kést. Bs szisszenés nélkül állja a próbát. Nem érez semmit, csak a kés sercegését hallja. — Alkoholt parancsol? — Igen, kérek — mondja a vendég megelégedetten. S amikor felkel a székből, mosolyogva int búcsút: — Viszontlátásra, Szöszi... — jb — Több mint félmillió forint bevétel burgonyából Először termelik Somogyiban a Kisvárdai Rózsa nemesített burgo- nyaíajtát. A tavasszal ebből a fajtából kapott továbbszaporítás céljából 30 holdra való vetőgumót a ho- anokszentgyörgyi Kossuth Tsz is. A vetőgumók ökölnagyságúak voltak. Éppen ez a főérdeme a Kisvárdai Rózsának: nagyra nő és bőtenmő. A tsz-ben már felszedték az új termést, s előzetes számítások szerint mintegy 17—20 vagon vetőgumót ad át a tsz a Mágtenmeltetönek, a többi megmarad a tsz-nek. Ha 20 vagonnal átadnak, 596 ezer forint bevétel üti a tsz-tagok markát. Lesz mit osztani tehát á munkaegységekre. Minisztertanácsi rendelet a kukoricaértékesítés szerződéses rendszeréről A népgazdaság szükségletének biztosítása céljából a kukorica — értékesítési szerződésen alapuló — állami felvásárlását a Minisztertanács rendeletben szabályozta. A rendelet értelmében az egy hold, illetőleg ennél nagyobb szántó- területen gazdálkodó egyéni termelőktől és termelőszövetkezeti csoporttagoktól meghatározott kukorica- mennyiséget állami szabadfelvásárlási áron — értékesítési szerződés útján — kell felvásárolni. A termelők a kukoricaértékesítési szerződés helyett sertés-, illetve baromfihízlalási szerződést köthetnek. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek kukorica helyett értékesítésre előirányzott sertésekre kell hízlalási szerződést kötni. A járási tanács végrehajtó bizottsága — figyelemmel a várható kukorica termésátlagokra és a sertésállományra — községenként állapítja meg, hogy az állam az egyes birtokcsoportokon (1—3 hold, 3—5 hold, és 5 holdnál nagyobb területű gazdaságok) belül a termelőktől, szántóterületük alapján, holdanként mennyi kukorica lekötését várja. A termelők az előirányzott mennyiségre szabad választásuk szerint kukoricaértékesítési, sertés-, illetve baromfihízlalási szerződést köthetnek. A szerződéskötésnél a termelési szerződéssel lekötött, valamint a szociális és gyermekek utáni kedvezmény címén termény- és húsbeadás alól mentesített szántóterületet figyelmen kívül kell hagyni. A sertéshizlalási szerződés kötésénél egy hízottsertés 400 kilogramm kukoricának felel meg. A leszerződött baconsertés darabonként 250 kilogramm, az export minőségű hízottliba 20 kilogramm, a hízottkacsa és export minőségű pulyka 10 kilogramm, egy kilogrammon felüli csirke 4 kilogramm kukoricának felel meg. A kukoricaértékesítési szerződés a szerződésben lekötött kukoricával azonos súlyú árpával, illetve zabbal is teljesíthető. Húsjellegű keresztezett sertésekre is lehet szerződést kötni. Az értékesítési szerződés alapján átadásra kerülő árpa és zab felvásárlási ára mázsánként 240 forjnt, a kukorica ára — májusi morzsolt kukoricára átszámolva — mázsánként szintén 240 forint. A Terményforgalmi Vállalat a termelők kívánságára a szerződés megkötésekor a lekötött kukoricamennyiség 50 százaléka erejéig köteles előleget folyósítani. Az értékesítési szerződéssel lekötött kukoricát a kukericabeadási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg, illetve amennyiben a termelő a beadási kötelezettségét már teljesítette, á szerződéskötéstől számított öt napop belül, a lekötött hízottsertést, baconsertést, hízottlibát, kacsát és csirkét a szerződésben megállapított időpontban kell átadni. A termelők á kukoricában fennálló beadási kötelezettségük teljesítése és a szerződéses kukoricamennyiség átadása után fennmaradó feleslegeiket szabadon értékesíthetik és szállíthatják. A rendelet végül részletesen ismerteti, milyen eljárást kell alkalmazni azokkal szemben, akik nem tartják be a rendelet előírásait.
