Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

VILÁG PROLETARJA1EGYESVL.I ETEK! Somogyi néplap AZ MOP SÖHOGi A Ev YEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 18. szám. Ara 50 FILLÉR Szombat, 1S56. szeptember. 15. A GÉPEK ÉS AZ OKOS SZÓ EREJÉVEL A megye gépállomási vezetőinek tanácskozásáról Bent járunk az őszben. A kenyér­mag betakarítását alighogy befejez­tük, máris hozzákezdtünk a burgo­nya-, napraforgó-szürethez. De gyor- ■ san érik a kukorica is, mert száraz az időjárás. Földbe kell tennünk az őszi kalászosok magját is. A szántó vető embereknek a nyári munkák nagy csatája után alig volt idejük a pihenésre. De még így sem győznék, ha gépállomásaink nem adnának kellő segítséget gépeikkel. Erről volt szó a minap a Megyei Tanácsnál megtartott értekezleten, amelyen részt vettek a gépállomási igazgatók, mezőgazdászok, párttitkárok. Ne várjunk esőre Nem könnyű most a talajmunka, mert kemény a föld. De ezt néha el is túlozzák. Egyes traktorosok azt állítják, nem lehet szántani, mag­ágyat készíteni, amíg nem lesz eső De mit mondanak majd akkor, ha megered az eső és el sem áll hete­kig? A múlt ősz sok embert meglec kéztetett. Okulni kell belőle. Igaz közmondás: »ősszel porba, tavasszal sárba ... « Ez volt a véleménye a legtöbb szakembernek az értekezle­ten is. Igaz, most vesződségesebb jó magágyat készíteni, de lehet... Csak többet kell használni a gyűrűs- hengert és a porhanyításhoz alkal­mas eszközöket. Felvetődött az a kér­dés: nem vész-e kárba a mag, amit most nedvesen csávázva a porba ve­tünk? Molnár Imre elvtárs, megyei fősgronómus úgy vélekedett: nyugod­tan el lehet vetni a nedvesen csává­zott búzát akkor is, ha száraz a ta­laj. A vetés időbeni elvégzésének egyik feltétele a kapások gyors betakarí­tása. Ugyanis sok tsz-ben kapásnö­vény után kerül az őszi kalászos a talajba. Az értekezlet részvevői meg­ígérték. hogy a burgonyaszedőgépek és a kűkoricaszár,vágásra átalakított kombájnok teljes kihasználásával se­gítik a termelőszövetkezeteket a be­takarításban. A megyei vezetők a gépállomások vezetőire bízzák, hogy hány kombájnt alakítsanak át kuko- rieaszárvágáshoz, silózáshoz. Ők is­merik a körülményeiket a legjob­ban, s hogy hány kombájnnal képe­sek a kukoricaszárvágási tervet tel­jesíteni. Ezzel is nő a gépállomások vezetőinek önállósága, de felelőssége is. De nemcsak e kér­désben, hanem általában az a törek­vése a megyei igazgatóságnak, hogy önállóbban dolgozzanak a gépállo­mások vezetői. Ezért — a korábbi gyakorlattól eltérően — sokkal ke­vesebb utasítást adnak a gépállomá­soknak, kevesebbszer hívják össze értekezletekre a gépállomások veze­tőit, mint azelőtt. Azt azonban ez­után még fokozottabban elvárja és megköveteli a megyei igazgatóság, hogy a gépállomások vezetői tiszte­letben tartsák a felsőbb szervek uta­sításait, rendelkezéseit. Ne azon vi­tatkozzanak: hogyan nem lehet vég­rehajtani egyes felsőbb utasításokat, hanem keressenek módot azoknak végrehajtására. Nagy Árpád elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója felhívta a gépállomási igazgatók fi­gyelmét arra, hogy a gépállomás tervteljesítésénél elsősorban a mun­ka minőségét kell figyelembe venni. A tsz-ek terméseredményein keresz­tül mérhető le, hogy jól dolgoztak-e? Ez áll nemcsak a növénytermelésre, hanem az állattenyésztésre is. A gép­állomás akkor dolgozik jól, ha a kör­zetéhez tartozó termelőszövetkezetek több terményt, húst, tejet adnak az országnak, mint amennyit a terv előír. A beszámoló érzékeltette, hogy a földterület növekedésével arányo­san nem növekedett az állatok szá­ma a tsz-ekben. A tejhozam ugyan növekedett a múlt évihez viszonyítva a tsz-ekben, de ez nem kielégítő. Több tsz-ben most is 4—5 liter az istállóátlag, pe dig év végéig el kell érni a 7 litert valamennyi tsz-ben. Ebben is segít­sék a gépállomások állattenyésztői és mezőgazdászai a tsz-eket, főleg az állatok szakszerű gondozásához és takarmányozásához adjanak javaslatot. Szorgalmazzák az élenjáró módszerek — az egyedi ete­tés, a tehenek előkészítése, mester­séges megtermékenyítés és borjúne­velés — alkalmazását is. Persze van­nak egyes tsz-elnökök, brigádveze­tők — mint pl. a kötcsei Előre Tsz vezetői —, akik nem fogadják el a mezőgazdász tanácsát. Ez helytelen. A tsz-ek vezetői sokkal nagyobb bi­zalommal tekintsék a mezőgazdá­szok munkáját. A mezőgazdászok pe­dig ne adják fel a harcot: vitatkoz­zanak, ha kell, és alapos érvekkel győzzék meg a tsz vezetőit az élen­járó módszerek helyességéről. Mezőgazdászaink érezzék: a párt és a kormány, az egész ország számít munkájukra s bízik bennük. Ennek tudatában dolgozzanak tudásuk leg­javával, segítsék a tsz-eket gazdasági megerősödésükben. Gondoljanak ar­ra is, hogy milyen melléküzemágak­kal tudnak a rájijk bízott tsz-ek job­ban boldogulni. A gépállomások min­den lehetőt tegyenek meg azért, hogy új termelőszövetkezeteink gazdasági­lag mielőbb megszilárduljanak, s a régebbiek tovább erősödjenek. Ezért a gépállomási vezetők beszél­jenek a tsz-ek vezetőivel arról, hogy a legutóbbi minisztertanácsi határo­zatban biztosított lehetőségeket ho­gyan tudnák' a tsz javára a legjob­ban hasznosítani. Tátrai elvtárs, ■ a Mernyei Gépállomás igazgatója, de az értekezlet több részvevője is el­mondta, hogy már törik a fejüket ezen a dolgon. Az értekezlet kollektívája egyetér­tett Pankász Ferenc elvtárssal, a Megyei Párt-VB titkárával abban, hogy ezen az őszön a gépállomások vajmi keveset törődtek a tsz-fejlesztéssel, a tagszervezéssel, s ezen változtatniuk kell. Elsősorban úgy, hogy a "éoállomási vezetők a tsz.-tagokkal együtt készítsenek ala­pos számvetést a tsz és az egyéni ter­melők gazdasági eredményeiről. Ezekről aztán beszélgessenek az egyéni gazdákkal és szíves szóval hívják őket a szövetkezetbe. Az értekezletről még annyit: hasz­nos volt. A fő feladatok mellett több aprónak látszó, de fontos dolgot is megbeszéltek itt. A gépállomási ve­zetők választ kaptak kérdéseikre, s ígéretet kaptak sérelmeik orvoslásá­ra. A gyengéje az volt az értekezlet­nek, hogy a gépállomási párttitká­rok nemigen hallatták hangjukat. Pedig igen jó lett volna, ha elmond­ják: a gépállomások pártszervezetei, kommunistái mit tesznek az őszi munkák sikeres elvégzéséért. Re­méljük, ha nem is esett sok szó ér­ről, de annál többet tesznek e fel­adatok sikeréért. Szűcs Ferenc S z á n t ci ii i« v e t n i ! Vetnek, csépelnek a magyaratádi Búzák alászban Gyorsan szaporodnak a felszántott földek a magyaratádi Búzakalász tábláin a Mernyei Gépállomás trak­torainak nyomában. Tíz holdon már a rozsot is elvetették. (Az egyéniek még az őszi árpával sem végeztek.) A tsz a tavasszal csaknem 40 hold gabonát szántott ki fagykár miatt. Az idén ezt el akarják kerülni. Ezért fogtak hozzá időben a rozs vetéséhez. Munkát ad a tsz-tagoknak az ap­rómagvak cséplése is. A 44 hold magfogásra hagyott lucernából, ló­heréből 65—70 mázsá aprómagot vár­nak. Eddig körülbelül 10 hold ter­mését csépelték el, a holdankénti át­lag 150—160 kiló. TÖRIK A KUKORICÁT A megye homokos talajú községeiben itt-ott szórványosan beérett a kukorica Több községben — Berzericén, Kisasszondon — hozzákezdtek a kukoricatöréshez is, esténként kukoricával megrakott szekerek térnek haza a mezőről. Borbély Imre kisasszondi dolgozó paraszt is e héten le­törte egyik darab földjéről a beérett kukoricát. A tanácsok, begyűjtő­szervek, s a dolgozó parasztok most se felejtsék el: első a beadás. Nagyszabású szüreti mulatságokra készülnek megyénk fiataljai A szüret megkezdé­se — mint ahogy az ország más részén, me­gyénkben is — kitoló­dott. Fiataljaink azon­ban már megkezdték a készülődéseket a ha­gyományos szüreti mulatságok megrende­zésére. A megye úgy­szólván minden na­gyobb községében szep­tember második jelé­ben, október elején nagyobbszabású szüre­ti mulatságokat ren­deznek. A termelőszö­vetkezetek, állami gaz­daságok fiataljai és az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalok közö­sen vesznek részt az ősz legvidámabb ünne­pén. Somogyaracson, a megye első szüreti mulatságán, vasárnap mintegy ötven népvi­seletbe, maszkába öl­tözött leány és legény eleveníti fel régi szü­reti mulatsági hagyo­mányainkat. Az egész­napos ünnepség egyik érdekessége lesz a fia­talok és az idősek táncversenye. A múlt évben az idősek nyer­ték meg a versenyt, az idén azonban a so- mogyaracsi díszesek úgy készülnek, hogy többé ilyen szégyen ne érje őket. A megyé­ben megrendezett szü­reti mulatságokon csak­nem ezer maszka vesz részt a szüreti jelmez- versenyeken. Kisasszond teljesítette háromnegyedéves adófizetési tervét Jó hír érkezett Kisasszondról: tel­jesítették a harmadik negyedévi adó­fizetési tervüket. Tizenhét nappal a határidő előtt. Büszkék lehetnek pél­damutatásukra a kisasszondi dolgo­zó parasztok, tanácsi vezetők. Be­csülettel helytálltak az adófizetésben. Sok olyan gazdát tartanak nyilván a tanácsházán, akik már az utolsó ne­gyedévi kötelezettségüket törlesztik. Ifj. Zsobrák János, Kustos Imre,__ Borbély Imre pl. már november kö­zepénél tart az adófizetésben. A kö­telességtudó adózók év végén ka-l matvisszatérítést kapnak, a hanya-jfi goktól, mulasztóktól ellenben kanja-x tot szedrek. S ez így van rendjén.™ Mindenki vegye ki részét becsület­tel a közterhek viseléséből, akik pe­dig kihúzzák magukat alóla, a köz­ség becsületét is veszélyeztetik. Örömmel vettük a jó hírt Porga La­jos tanácselnöktől. Bárcsak a megye minden községe követné a kisasszon- diak példáját, s határidő előtt ren­deznék harmadik negyedévi adótar­tozásukat. , Hírek Csehszlovákiából Megnyílt a brnoi gépipari kiállítás Szeptember 9-én Brnoban meg­nyílt a csehszlovák gépipari kiállí­tás. A csaknem 80 ezer négyzetmé­ternyi területen több mint 3 ezer gépet állítottak ki. A kiállítás híven tükrözi a csehszlovák gépgyártás óriási fejlődését. Érdekessége, hogy három héten keresztül a helyszínen előadásokat tartanak a legújabb technológiáról és technikáról. A brnoi gépipari kiállítás terjedelme és a kiállított tárgyak sokasága nagy­szerű bizonyítéka annak, hogy a csehszlovák gépgyártás szorosan fel­zárkózott olyan országok mögé, mint a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Németország és Anglia. Már a kiál­lítás első napján számos külföldi te­kintette meg a csehszlovák gépgyár­tás korszerű gyártmányait. Csupán szeptember 9-én több mint 100 ezer látogató fordult meg a kiállításon. Több mint 100 ezer tanuló üdült a nyári szünidőben A népi demokratikus Csehszlová­kia minden évben több és több ta­nulót részesíti jutalomüdülésben. Néhány nappal ezelőtt az üdülő ta­nulók utolsó csoportja is hazaérke­zett, hogy folytassa tanulmányait. A nyári szünet alatt a csehszlovák szakszervezetek több mint 100 ezer tanulónak biztosítottak kellemes pi­henést és szórakozást. A szakszerve­zetek a nyári szünet alatt 25 millió koronát fordítottak az úttörő üdülők fenntartására. Uj lakásokat — bányászoknak A Csehszlovák Köztársaság igen nagy gondot fordít a lakásproblémák megoldására. A csehszlovák kormány különösen támogatja a termelőmun­kában részvevők lakásigényeinek ki­elégítését. A felszabadulást követő években a legtöbb lakást a hányá­sok számára építették. A közzétett adatokból kitűnik, hogy csupán 1943- tól 1955-ig több mint 31 ezer lakást adtak át a bányászoknak. A második ötéves terv során a bányászok, vala­mint a műszaki dolgozók részére to­vábbi 44 600 lakást építenek. AtHee a kormány szuezi politikája ellen London (MTI). Attlee volt mun­káspárti miniszterelnök csütörtö­kön azt követelte a lordok házáfoári, hogy a Szuezi-csatorna körüli vi­szályt azonnal vigyék az ENSZ élé — jelenti a Reuter. »Az ENSZ tevékenysége nem esz­ményi, de csupán ez áll rendelkezé­sünkre, hogy elejét vegyük annak, hogy visszacsússzunk az anarchia és a háború zűrzavarába- — mon­dotta Attlee a lordok házában a szuezi kérdés vitájának második napján. Hozzáfűzte: »A konzervatív kormánynak úgylátszik , sikerült meglehetősen esztelenül az egész Közép-Keletet ellenünk hangolni. A. Közép-Keleten alig maradt bará­tunk.« SZERETI A KÖZÖST, ÖT IS SZERETIK A KÖZÖSBEN... Jutalmat kapnak az őszi munkákban legjnbb eredményt elérő állami gazdaságok Az állami gazdaságokban verseny indult az őszi munkák minél előbb és minél jobb minőségben történő elvégzésére. A versenyben legjobb eredményt elért gazdaságokat az ál­lami gazdaságok minisztere jutalom­ban részesíti. A jutalmat azok a gazdaságok kaphatják, amelyek az őszi gabonafélék talajelőkészítését, vetését, a kapásnövények betakarí­tását, az őszi mélyszántást a legked­vezőbb időben, a gépi erő minél na­gyobb kihasználásával, kifogástala­nul elvégzik, s. ezenkívül a silózási tervet túlteljesítik. Az országosan leg­jobb 25 állami gazdaság egyenként 7500 forint jutalomban részesül. Megjutalmazza a miniszter azt a négy megyei igazgatóságot is, ame­lyek gazdaságai a legjobb eredményt érték el. A verseny értékelését de­cemberben hozzák nyilvánosságra. Egv év alatt csaknem két literrel nőtt a felesi átlag állami gazdaságainkban — Derék, szorgalmas asszony... — Becsülik a termelőszövetke- Ili zetben... •y — Helytáll a mezőn, de a háza- y táját is rendben tartja.... így vélekednek a karádiak Dék­I j már Jánosnéról, az Alkotmány is ssríjTist J halljuk ezl az 'asszonyt! Elindultunk a tszV-hez, hogy \ megkeressük ... Útközben arra gondoltunk, hogy amolyan kardos, \ szókimondó asszonnyal lesz dol­J gunk. Csalódtunk. Dékmámé szo­a műn ev nasomo íaoszaKaDan. a.fi .. , , .. ) lid szerény ... Nem fecsérelt a Tengődi AUami Gazdaságban pl. a t múlt évben 11 liter volt a legmaga-Jtt sabb fejési átlag, míg most megha­ladja a 14 litert. Ebben a gazdaság­ban a múlt évben az egy tehénre J(♦ jutó termelés háromezer liter körül mozgott. Az idén pedig — az eddigi termelés szerint — több mint négy-j(( ezer liter lesz majd. A tejtermelést nagymértékben fo-«. kozza a mesterséges borjúnevelés ál-Üt talános bevezetése is. Ez évben mint­egy félmillió liter tejjet többet fej­nek a leellett tehenektől, mint 1955- ben. Ugyanakkor a borjak elhullása is jóval alacsonyabb, mint a termé­szetesen nevelteké. szót. Főleg magáról nem beszél szívesen. Amint munkája iránt ér­í deklődürvk, így válaszol: — Teszem, mint a többi asz- szony... Többet erről nem mond. De a többi asszony, a munkatársai an­nál szívesebben beszélnek róla. A tavasszal, amikor meghallot­ta Dékmámé, hogy a megyében versenyt indítottak a tsz-asszo- nyok a 200 munkaegységért, ő is csatlakozott. Nem is maradt volna el a munkából egy világért sem. Szavát adta, hát be is váltja. S nem, is kell szégyenkeznie. Már túl van a negyvenen, de akárme- , lyik 20 éves lánnyal versenyez a i munkában. Még messze volt a j gazdasági év vége, amikor már el- J» hagyta a kétszáz egységet. Nem Az Országos Mezőgazdasági Kiál-KJ azért tett vállalást, hogy azzal lításnak hatalmas sikere van. A kö-itt kérkedjen... Tudta, hogy ő látja zönség érdeklődése a második hétx hasznát szorgalmának. Hisz a vége felé sem csökkent s péntekeny évben sem adta alább... ... m, ,, - ,»., . ja Nemcsak a megelhetese lett meg deielott 11 óra tajban mar az egy-tv. __7jji;__r. ____________ E gymillión felül... milliomodik látogató lépett a kiállí­tás területére. családjának, hanem jutott egyéb­re is. A férjével együtt szorgos- K, kodtak, s nem volt nehéz kistájé- rozni leányukat. Tizenkétezer fo- X rintoi költöttek lányukra, amikor tj> a nyáron férjhez ment. A házuk jtt csinosítására nyolcezer forintot X fordítottak. Most meg nagyobbí- y tani akarják házukat. Bátran szá- mólnak, mert lesz miből... Az idén negyven forint értékű jöve­delem jut munkaegységenként az Alkotmányban. Ez pedig azt jelen- Vi ti, hogy Dékmárnénak tízezer fo­rint körül lesz az évi keresete. Hát nem szép ez? Melyik egyéni 'U parasztasszony keres ennyit? ... y — Nem tagadom, szépen kere- sünk... jól megélünk a szövet- ih kezeiben — mcmdja. — Nem cse- x rélnék egyik egyéni parasztasz- K. szonnyal sem. Pedig meg sem Jt erőltettük magunkat a munka- x ban.., Ezt oly őszintén, megelégedve |(l mondja, ahogy csak az tudja, aki X valóban szívvel-lélekkel a közös- tv. ben van. Aztán még annyit jegyez ií) meg, hogy jövőre még többre szá- X molhatnak a tsz-ben, mert Zetort ft. vesznek, s gyorsabban megy majd ((* a munka. itt Hát ilyen asszony Dékmámé. x Keveset beszél, de annál többet cselekszik. Olyan, mint azok a M dolgoskezű parasztasszonyok, akik x szeretik a földet, s munkát. Örö- if. műket lelik abban, ha férjük mel- lett ott lehetnek a mezőn, s ott- x hon érzik magúikat a termelőszö- y vetkezetben. $ Szereti a közöst, őt is szeretik a közösben... SZ. F. ■jí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom