Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. szeptember 15. A szuezi-kérdés újabb hírei LONDON (MTI) A Press Associated parla­menti tudósítója úgy értesül, hogy a jövő héten értekezletre fognak ösz- szeülni — valószínűleg Londonban — a csatornahasználók szövetségébe ja­vasolt hatalmak. Selwyn Lloyd már szétküldte a meghívókat, a válaszo­kat rövidesen várják. FRANKFURT (MTI) Brentano szövetségi kül­ügyminiszter csütörtökön a frank­furti repülőtéren, mielőtt elutazott Párizsba, nyilatkozatot tett. Ki jelen­tetté, hogy a Szuezi-csatornánál a helyzet «-igen komoly, de nem olyan kritikus, hogy háborúról lehetne be­szélni«. LONDON A péntek reggeli angol lapok cik­keiből és kommentárjaiból tükröző- •dik az a tény, hogy a munkáspárti ellenzék erős nyomása Eden minisz­terelnököt álláspontjának némi meg­változtatására késztette. A miniszter­elnök ugyanis a parlamenti vitát be­záró beszédében kijelentette, hogy Anglia első lépésként hajlandó a szuezi problémát a Biztonsági Ta­nács elé terjeszteni, holott előzőleg az ENSZ igénybevételét csupán mint az erőszak alkalmazása mellett egy másik eszközt vetette fel. A konzervatív Daily Telegraph ír­ja: Immár világos, hogy ha Egyip­tom nem engedi át a csatornát hasz­nálók szövetségének hajóit, nincs szándékunkban, hogy azonnal fegy­verrel törjünk maguknak utat a csa­tornán. A munkáspárti Daily Herald azt írja, hogy »Gaitskell állította meg Edent a háború felé vezető úton«. A lap azonban hozzáteszi, hogy egy sú­lyos veszély még mindig fenyeget, a miniszterelnök ugyanis fenntartja a jogot, hogy «-sürgető szükség esetén fegyverhez nyúljon«. A Manchester Guardian bírálja a miniszterelnököt, mert nem hajlandó feltétel nélküli kijelenteni, hogy nem alkalmaz erőszakot, mielőtt az ügyet az ENSZ elé terjesztette. A lap most e legfőbb reménynek azt tartja, hogy »Anglia szövetségesei tanúsítanak majd mértéktartó magatartást«. BELGRAD (MTI) A belgrádi rádió jelenti: A jugoszláv kormány támogatja az egyiptomi kormánynak azt a javasla­tát, hogy a Szuezi-csatornát használó összes nemzetek kénviselőiből alakít­sanak egy nemzetközi tárgyalótestü- letet a vita tárgyalások útján történő békés megoldására. Ii DELHI A TANJUG tudósítója jelenti: A Hindustan Standard című indiai lap bírálja Eisenhower elnöknek azt a kijelentését, amely szerint elismeri Nagy-Britanniának és Franciaor­szágnak jogát arra, hogy bizonyos feltételek között az erő alkalmazásá­hoz folyamodjék. BEIRUT (TASZSZ) Ujságírókörök értesülé­se szerint Nehru indiai miniszterel­nök csütörtökön felhívással fordult Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország kormányához és fel­szólította őket, hogv vizsgálják felül a Szuezi-csatornát igénybevevő or­szágok nemzetközi szövetségének megteremtésére vonatkozó határoza­tukat. RÖMA (TANJUG) Olasz hivatalos körök aggódnak a szuezi kérdésben hozott legújabb angol—francia határozatok miatt. A Szuezi-csatornát igénybe­vevő országok szövetségének létre­hozására előterjesztett Eden-féle ja­vaslatot olyan körülménynek tekin­tik, amely kiélezi és súlyosbítja a helyzetet. Az olasz kormány véle­ménye szerint a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kell ter­jeszteni, de semmiesetre sem szabad egyoldalú lépéssel vagy erőszak al­kalmazásával megoldani. Az olasz kormány, tekintettel a kiélezett hely­zetre, elhatározta, hogy lépéseket tesz az Egyiptomban élő olasz ál­lampolgárok elszállítására. Csütörtö­kön már el is indult Nápolyból az első olasz hajó, amelynek haza kell szállítania az Alexandriában élő olasz állampolgárokat. Véget ért az angol alsóház szuezi vitája — Eden megkapta a bizalmat London (TASZSZ). Az angol alsó­ház szuezi vitájában csütörtökön a kormány nevében Eden mondott zá­róbeszédet. Felhívta az alsóházat, hatalmazza fel a kormány, hogy más kormá­nyokkal való tanácskozások megvi­lágításában maga határozza meg, melyik időpont lesz a legalkalma­sabb ahhoz, hogy a Biztonsági Ta­nácshoz forduljon. Ami azt illeti, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget, hogy nem folyamodik erőszakhoz a szuezi kér­dés megoldásánál, Eden kijelentette: »Ha azt akarják, hogy egy ilyen biz­tosíték abszolút legyen, akkor sem én, sem bárki más e szószékről fel­szólaló angol miniszter nem adhatja azt meg.« Eden felszólalása után sor került a szavazásra. A munkáspárti ellen­zék módosító indítványát, amely el­ítéli a kormány politikáját, 321 sza­vazattal 251 ellenében elvetették. A kormány által beterjesztett bi­zalmi indítványt az alsóház 319 sza­vazattal 248 ellenében elfogadta. Hasznos segítség az óvónők munkájához A hét egyik napján a Megyei Ta- náceház nagytermében értekezletre gyűltek össze a megye vezető 'óvó­női. Fehér Júlia, a Megyei Tanács Oktatási Osztályának óvodai előadó­ja tartalmas beszámolóban ismertet­te a megye óvodáinak egyévi életét, s megállapította, hogy egyes hibák­tól eltekintve, a megye óvodáinak életében az elmúlt év folyamán je­lentős fejlődés mutatkozik. A beszámoló nyomán élénk és tartalmas vita alakult ki. Többen sérelmezték, hogy egyes helyi taná­csok nem fordítanak elég gondot az óvodákra. Sok még az egészségtelen és zsúfolt óvoda. Szóvá tették a némely kaposvári óvodákban még előfordult, középko­ri fegyelmezési módszereket. Hétfa­lusi Teréz óvodai felügyelő elmon­dotta, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodában eddig uralkodott tűrhetet­len állapotokat az oktatási osztály segítségével megszüntette a most odahelyezett fiatal vezetőnő. Szabó Gyula elvtárs, az Óvónő­képző igazgatója ezzel kapcsolatban megígérte, hogy a Hazafias Népfront Városi Bizottsága, az oktatási ható­ságokkal karöltve, megvizsgálja az óvodákkal kapcsolatos panaszokat és a javíthatatlanul gorcmbáskcdó sze­mélyeket a Munka Törvénykönyve alapján az óvodákból eltávolítják. Felhívta az óvónők figyelmét arra, hogy helyi épület, személyi és egyéb problémák megoldásában sokkal bát­rabban kérjék a pártszervezetek és a Hazafias Népfront segítségét. Mákos Gyula elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke beis- merőleg állapította meg, hogy a Pe­dagógus Szakszervezet eddig nem foglalkozott eleget az óvónők ügyei­vel. Ezt a mulasztást a szakszerve­zet minden erővel pótolni igyekszik, s ennek hatékonyságáról az óvónők hamarosan meg fognak győződni. A jólsdkerült értekezlet nagy se­gítséget adott megyénk óvónőinek munkájához. / RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Moszkva (TASZSZ). A Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának meghívására szeptember 14-én repülőgépen Pekingbe utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége, hogy vendégként részt vegyen a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán. A küldött­séget A. I. Mikojan vezeti. * * * Berlin (TASZSZ). A Neues Deutschland jelentése szerint a bon­ni kormánykörök a Német Kommu­nista Párt 'betiltása után újabb meg­torló intézkedéseket terveznek a katonai szolgálat ellen síkraszálló szervezetekkel szemben. Ezzel egy­Két hír Belgrádból Belgrad (MTI). Mint a TAiNJUG jelenti, Joszip Broz-Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke csütörtökön díszobédet adott Sukamo indonéz köztársasági elnök tiszteletére. Tito elnök és, Sukamo elnök pohárköszöntőt mondott. Belgrad (TANJUG). Joszip Broz- Tito köztársasági elnök és felesége csütörtökön este a dedinjei kastély­ban fogadást rendezett Sukamo in­donéz köztársasági elnök tiszteletére. A fogadáson mintegy 800 meghívott vendég volt jelen. idejű les a kormány széleskörű üldöző kampányt szándékozik indítani a nyugatnémet nagyipari vállalatoknál dolgozó haladóérzelmű személyisé­gek ellen. Ennek érdekében karto­tékrendszert készítenek a Német Kommunista Párt és Németország Szocialista Egységpártja összes veze­tő tagjairól. Érdekességek ilülllllliiilíliuilllillliüllllillilllliülllllllllilillilllilllliuilllillllllllllllllilllilllllll | mne n-o nnan Európa legmélyebb ércbányája Csehországban a tore- zojvoi hegyekben, Pribrami városka mel­lett fekszik Európa legmélyebb ércbányá­ja. Az Anna-bányá- iban a bánya dolgozói a napokban 1750 mé­ter mélységbe hatol­tak le mélyfúrással és a mélyfúrást tovább folytatják. A geológu­sok ugyanis megálla­pították, hogy jelen­tős színesfémerek ta­lálhatóik 1750 méter mélységen túl is. Jugoszlávia varratnélküli csöveket exportál Jugoszlávia sziszeid acélművé,ben egyre több varratnélküli csövet .gyártanak ex­portcélra. Az üzem­nek jelenleg 11(000 tonna varratnélküli csőre van külföldi megrendelése, össze­sen kétmillió dollár értékben. Jugoszlávia a többi között Ausztriá­ba, N yugat-Néme [or­szágba, Lengyelország­ba, az Egyesült Álla­mokba, Brazíliába, Venezuelába, Chilébe, Törökországba és más államokba szállít ilyen csöveket. Újabban In­dia és Pakisztán is ér­deklődött varratnélkü­li csövek iránt. Növekszik Dánia traktorimportja Dánia 1956 első öt hónapjában 5531 trak­toregységet importált. 1955 azonos időszaká­ban 3721 traktoregy- sóget hozott be MÁR CSAK A GMC DOLGOZIK A Berliner Zeitung New York-i keltezésű híradása szerint az összes amerikai autó­konszernek a »General Motors Corp.« kivéte­lével szinte teljesen szüneteltetik a terme­lést, hogy az üzeme­ket az 1957. évi mo­dellek gyártásáfa ál­lítsák át. A munkászü- neteltetés idén lénye­gesen hosszabb ideig fog tartani, mint az előző éveikben, mert a kocsikészlet még min­dig abnormálisán nagy. A “Studebaker Pac­kard«, a legrégibb amerikai autókonszern nem vészelte át a vál­ságot. 1956 első felé­ben deficitje 63,5 mil­lió dollárról 94 millió­ra növekedett, úgy­hogy kénytelen volt a ««Curtiss-Wright« kon­szernbe .beleolvadni. Üzemeiben most főleg repülőgópmotorefkat gyártanak. A nagy anyagi tar­talékkal rendelkező “három nagy« közül a »General Motors« érte el a legnagyobb hasz­not. Habár a termelés az első félévben 24 százalékkal csökkent, még mindig félmilliárd hasznot könyvelt el. Ezt főleg a hadimeg- renöeiéseknek köszön­heti. Fordék profitja 132 millió dollár volt, 44 százalékkal keve­sebb, mint az előző félévben. A »Chrysler« konszernnél még na­gyobb a csökkenés: 73 százalék; az 1956 első felében elkönyvelt ha­szon 19 millió dollár. kül­földről. 1955-ben ösz- szesen 11 396 traktort importált 86,8 millió dán korona értékben. Német exportáru-kiállítás Indiában Az NDK bombayi kereskedelmi képvise­letének helyiségeiben, 600 négyzetméternyi kiállítási területen be­mutatja nagy export­áru-választékát. 12 000 villamossági dolgozó sztrájkja A buenos-airesi vil­lamosművek 12 ezer dolgozója 24 órás sztrájkot tartott. Több mint kétmillió munkanélküli Olaszországban Olasz hivatalos sta­tisztikai adatok sze­rint jelenleg több mint kétmillió munkanél­küli van Olaszország­iban. Szovjet orvosokat hívtak meg Amerikába Egy amerikai orvos- küldöttség, amely lá­togatást tett a Szov­jetunióban, viszonzá­sul négy szovjet or­vost hívott meg az Egyesült Államokba. 100 000 schilling dolgozónként Az Österreichische Volksstimme azzal kapcsolatban, hogy a Steyr—Daimler—Puch részvénytársaság au­gusztus elején 900 munkást és alkalma­zottat bocsátott eT. utal arra, hogy ez a nagy osztrák rész­vénytársaság az utób­bi tíz év alatt átlag 100 000 schilling pro­fitot sajtolt ki min­den dolgozójából. Épp ezért helytelen, hogy az első elhelyezési nehézségek miatt rög­tön százával dobja ut­cára régi 'bevált szak­munkásait — állapítja meg a lap. Robogóval F ranciaországból Pekingig és vissza Antoine Vonlon és. Jean Naslot, két fia­tal francia, robogón Moszkvába érkezett. A két fiatal április 3- án indult el Párizsiból és a robogón a balká­ni országokon, Kis- Ázsián, Afganisztá­non, Indián és Bur­mán átutazva, augusz­tus 9-én Pekingbe ér­keztek. Augusztus 24- én búcsút vettek a kí­nai fővárostól és Észak-Kínán, a Mon­gol Népköztársaságon és Szibérián átutazva tartanak hazafelé. Botrány a Clemington egyetemen Ez a címe Howard Fast legújabban meg­jelent regényének. A regény egy közép- nyugati amerikai egye­temi városkában ját­szódili. Főhőse Silas Timberman egyetemi tanár, akit az amerika- ellenes tevékenység bizottsága elé citál­nak, majd három év* börtönre ítélnek. Egyik legsúlyosabb vádpont a professzor ellen az, hogy angol irodalmi előadásainak alapját Mark Twain művei 'képezik. A fiatal egyetemi tanár, aki egy bájos tanítványát vette fele­ségül és három kis­gyermek apja, ártat­lanságának tudatában bátran elfogadja az ítéletet. SZELLEME Ügyes események kapcsán gyak- -*-J ran szokták mondani: »Meg­felel a kor szellemének«. Vagy el­lenkezőleg: »Ez nem egyezik a kor szellemével«. Mit értenek ez alatt. Természetesen nem bonyolult el­méleti eszmefuttatások, hanem a nemzetközi élet tényeinek elemzése utján lehet erre válaszolni. Vegyük példának a szuezi kérdést. A Szuezi- csatorna államosításával kapcsolat­ban kialakult események hűen tük­rözték a jelenlegi nemzetközi hely­zet fejlődésének tendenciáit. Nem szükséges a szuezi kérdés minden egyes elemének részletes tag­lalása, hisz erről már sok szó esett. Nekünk más szempontból kell vizs­gálnunk a problémát: a kor alapvető követelményeinek szemszögéből. így választ nyerünk kérdésünkre: mit jelent ma a kor szelleme? Anglia, Franciaország és az Egye­sült Államok bizonyos körei és más nyugati hatalmak igyekeznek a szuezi kérdés körül olyan légkört te­remteni, amely nem más, mint az idegesség és háborús fenyegetődzés légköre. Először a nyugati sajtó az­zal vádolta meg az egyiptomi kor­mányt, hogy »felrúgta« a nemzetközi jog alapjait, majd azt állította, hogy a Szuezi-csatorna államosítása „»tör­vénytelen«. Sőt arról is kiabáltak, hogy Egyiptom »lefoglalta« e fontos nemzetközi víziutat. A nemzetközi helyzet alakulása és az események félreállították ezeket a rágalmakat. Ma már jóformán sen­ki sem meri azt állítani, hogy a Szuezi-csatorna államosítása jogtalan volt, hisz a csatornát az egyiptomiak építették és a csatorna egész hosz­A K szában egyiptomi területen fekszik. Ami pedig a volt Szuezi-csatorna Társaság részvényeseit illeti, ők sem szólhatnak semmit, mert az egyip­tomi kormány kijelentette, hogy ki­fizeti részvényeik árát. így a Szovjetunió, India és más békeszerető országok nézete diadal­maskodott: a Szuezi-csatorna álla­mosítása Egyiptom belügye és mint független államnak, jogában van ezt a problémát külföldi beavatkozás nélkül megoldani. A Szuezi-csatorna államosítása a keleti népeknek a gyarmati igától való megszabadulásért folytatott har­cában jelentős állomást jelent. E nagy történelmi folyamat legjobb ki­fejezője . korunk szellemének. Igen jellemző, hogy még a londoni értekezlet sem támogatta a Szuezi- csatorna államosításának »törvény­telenségét« hirdető nézetet. Pedig, mint ismeretes, a londoni értekezlet részvevőinek jegyzékét az értekezlet szervezői, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok tendenciózusan állították össze. Szavakban elismer­ve Egyiptom szuverén jogait, a nyu­gati hatalmak a valóságban nem áll­tak el attól a korábbi elhatározásuk­tól, hogy visszaállítják gyarmati po­zícióikat ebben az övezetben. Ezt bizonyítja a nyugati hatalmak­nak az a szándéka is, hogy a »sza­bad hajózás« fenntartásának jelsza­vával Egyiptomra kényszerítsék a OR IRTA: A. SZNYEGOV Szuezi-csatorna »nemzetközi« irá­nyítását. Egyiptom hajlandó volt tár­gyalni az »ötös bizottsággal«, de ugyanakkor egyértelműen kijelentet­te, hogy nem hajlandó elfogadni sem a »Dalles-tervet«, sem pedig más olyan tervet, amely a csatorna irá­nyításának »nemzetközivé tételét« szolgálná. Mint ismeretes, az egyiptomi kor­mány a tárgyalások alapjául az in­diai tervet fogadta el. Az »erőpolitika« hívei azonban sem az Egyesült Államokban, sem Angliában, sem pedig Francia- országban nem hajlandók felhagyni a helyzet kiélezésével, hogy okuk le­gyen a külföldi beavatkozásra. Külö­nösen érdekes álláspontot foglal el az Egyesült Államok. Bár az ameri­kai politikai élet vezetői a nyilatko­zataikban elismerik a szuezi problé­ma békés megoldásának szükséges­ségét, a valóságban nem akadályoz­zák meg, hogy NATO-beli partnereik ne nyúlhassanak fegyveres eszközök­höz. Sőt az amerikai diplomácia a nyomás és fenyegetődzés módszereit alkalmazza, hogy az egyiptomi kor­mányt a »Dulles-terv« elfogadására kényszerítse. Lényegében arról van szó, hogy a Szuezi-csatorna fölötti angol ellenőrzést szeretnék felválta­ni amerikai ellenőrzéssel. A Földközi-tenger vidékére egyre újabb angol és francia hadihajók ér­keznek. Harci készültségbe helyezték a hatodik amerikai flottát. A volt Szuezi-csatorna Társaság igazgatósága szintén provokációs sze­repet vállalt, amikor »felelős nyugati körök« támogatásával az európai révkalauzok visszahívásával igyek­szik megakadályozni a csatornán va­ló normális hajózást abban remény­kedve, hogy ez majd okot szolgáltat a katonai akciókra. Kétségtelen azonban, hogy a világ közvéleménye a leghatározottabban ejítéli az Egyiptom ellen alkalmazott megkülönböztető politikát és az egyiptomi kormányra gyakorolt nyo­mást. . Ugyanakkor a vezető nyugati kö­rök igyekeznek úgy feltüntetni a dol­got, mintha a világ közvéleménye tá­mogatná a Szuezi-csatorna »nemzet­közivé tételének« tervét. Washingto­ni hivatalos körök — mint ahogy azt a United Press hírügynökség jelen­tette — arra számítanak, hogy a »Dulles-tervet« támogató 17 ország arra készteti a világ közvéleményét, hogy a »Dulles-terv« mellé álljon és így Na ssver kénytelen lesz feladni ál­láspontját. Az ilyen mesterkedések azonban senkit sem vezetnek félre. Mint is­meretes, a nyugati hatalmak által összehívott londoni konferencián a csatornát használó 46 állam közül mindössze 22 vett részt. Szó sem lehet arról, hogy a világ közvéleménye helyeselné a nyugati hatalmak katonai fenyegetődzéseit. Még az olyan országc-k is, mint Dá­nia, Norvégia, Irán, Pakisztán, Spa­nyolország, Japán, amelyek az angol —amerikai diplomácia nyomására kénytelenek voltak támogatni a csa­torna »nemzetközivé tételének« ter­vét, most kijelentik, hogy a szuezi kérdés rendezésének egyetlen lehet­séges módja az Egyiptommal való tárgyalás. A közel-keleti helyzet ki­élezésére irányuló kísérleteket a nyu­gati hatalmak közvéleménye is el­ítéli. összegezve az elmondottakat: a Szuezi-csatorna problémájának pél­dáján épp úgy, mint a nemzetközi élet más problémájának példáján vi­lágosan látható, mi a kor szellemé­nek jellemzője. A kor szellemét »Bandung szelleme« és »Genf szelle­me« jellemzi. Ez pedig annyit jelent, hogy a né­pek saját hazájukban otthon akar­ják magukat érezni és szilárdan eltökélték, hogy lerázzák magukról a gyarmati iga minden formáját, ki­vívják szabadságukat és független­ségüket. Ez annyit jelent, hogy a né­pek kitartóan harcolnak egy újabb háború megakadályozásáért, a vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásáért. TM’ég sohasem volt olyan erős, mint manapság a széles nép­tömegek béke- és szabadságtörekvé­se. Ez a záloga annak, hogy a reak­ciós erők semmiféle mesterkedése sem tudja megakadályozni a kor szellemének diadalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom