Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

VILÁG PROLETARJ AI EGY ESÜLJETEK! Soírzgyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 216. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1956. szeptember 13. 1TSZ-EK FELEMELKEDÉSÉÉRT Megyeszerte olvassák, tanúimé nyozzák tsz-tagjaink, egyéni dolgozó parasztjaink a Minisztertanácsnak a vasárnapi lapokban közzétett haté rozatát a mezőgazdasági szövetke­zeti mozgalom fejlesztéséről. Monda­ni sem kell, hogy ezt igen nagy je­lentőségű határozatként méltatják a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sének úttörői, a termelöszövetkeze' tek tagjai. Nem elég azonban a ha­tározatokat egyszer elolvasni, hi­szen ahhoz, hogy a határozatból élő valóság legyen, ahhoz, hogy meglé­vő szövetkezeteink igazán példamu tutóan gazdálkodó, tagjainak gazdag jövedelmet biztosító nagyüzemi gaz­daságokká váljanak, az kell, hogy a szövetkezetek minden tagja törje a fejét, mit lehet már most, s mit a közeljövőben megvalósítani. A hatá­rozat ereje, jelentősége a végrehaj­tásban, a tettekben van. Igen nagy hozzájárulás a somogyi termelőszö­vetkezetek fejlesztéséhez, hogy a kormány az 1955. október 31-én fenn­álló közép- és hosszúlejáratú hitel- tartozásokat 25 éves Hitellé alakítja át. Ez Somogynak több mint 18 és félmillió forint megsegítést jelent. Ebből az összegből az idén mindössze 780 ezer forintot kell visszafizetniük tsz-einknek. Ez annyit jelent, mintha államunk az idén 19 millió forint hi­telt bocsátott volna tsz-eink rendel­kezésére. Nyilvánvalóan ez is hozzá­segíti a tsz-eket, hogy a hitelvissza­fizetésre szánt összeget építkezésre, egyéb beruházásra, vagy munkaegy­ségenként! osztalékra fizessék ki. Ol­csóbb — mindössze 1 százalékos — kamatra kapnak tsz-eink ezentúl ál­lami hitelt. Csak örömmel lehet fogadni a kor­mány azon intézkedését, hogy a tsz- építkezéshez mindenképpen biztosí­tani kell az építkezési anyagokat. Hiszen sokhelyütt — különösen az új tsz-ekben — éppen az okozza a szervezetlenséget, hogy a közös ál­latállomány elhelyezésére nincs meg­felelő közös férőhely, korszerű istál­lók, ralitárak sincsenek. Gondoljuk csak el, milyen nagy gondot okozott idén is az új tsz-einkben a közös termés elhelyezése. Ez azonban csak egyetlen vonása a határozatnak. A kormány a tsz-ek kezelésébe adja az 50 holdnál kisebb területű állami ke­zelésben lévő erdőket és nádasokat, megengedi, hogy az épületanyagot a tsz-ek az erdőgazdaságoktól is fel­vásárolhassák kiskereskedelmi áron, vagy az erdőről maguk a tsz-tagok termelhessék ki a szükséges fameny- nyiséget. Nagyobb lehetőséget ad az állam a tsz-eknek termékeik értékesítésére és feldolgozásához. Saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka-termé­keiket palackoztathatják és sajat márkájukkal forgalomba hozhatják. A közös és háztáji gazdaságból szár­mazó tejnek a beadásra, értékesí­tésre előírt mennyiségén felüli ré­szét saját feldolgozó üzemükben fel­dolgozhatják, s abból sajtot, vajat készíthetnek. A visszamaradó ter­mékek állataiknak olcsó, értékes ta­karmány adnak. A tsz-ek saját gép­kocsijukkal állandó elárusító helyek­re — távolságra való tekintet nélkül — szállíthatják termékeiket. Sokkal nagyobb önállóságot is kap­tak a tsz-ek. Ezentúl pl. a belépő ta­goknak azonnal kifizethetik a bevitt tehén, üsző, koca és takarmány el­lenértékét. A belépő taggal megál­lapodhat a tsz felesleges gazdasági épületének megvásárlásában s a vé­telár azonnali kifizetésében. A belé­pő tsz-tagnak vissza nem térítendő állami költségből kifizethetik a be­lépés előtt négy évvel telepített sző­lőjének vagy gyümölcsösének tele­pítési költségeit stb. Mindez megnö­veli a kívülálló dolgozó parasztok szövetkezeti mozgalom iránt táplált bizalmát is. Nagyon hosszan lehetne sorolni a határozat nyújtotta lehetőségeket. Kezdeményezésre, tettekre van szük­ség. hogy tsz-eink tagjai felismerjék a határozatokban rejlő adottságo­kat, s szívvel-lélekkel, egy akarattal annak megvalósítása mellé álljanak. Új lakóházak Bukarest mellett Hatalmas arányú lakóházépítkezés folyik Bukaresttől délkeletre. Az új lakóházakban 90 000 ember jut ké­nyelmes lakásokhoz. Minden lakásba központi fűtést és telefont vezetnek. Minden új házat zöldellő kert vesz körül. Géphasználati társulást alakított 38 mernyeszentmiklósi dolgozó paraszt A napokban gyűlésre jöttek össze a Mernyeszentmiklósi Földműves­szövetkezet tagjai, hogy döntsenek a géphasználati társulás megalakítá­sáról A géphasználati társulást megalakították, 38 dolgozó paraszt írta alá nyomban a belépési nyilat­kozatot. A helyi földművesszövetke­zet keretén belül a dolgozó parasz­tok eddig is használtak 4 vetőgépet, 2 triőrt, 2 lókapát és egy 500-as mér­leget kölcsönzés formájában. A tár­sulás keretében még jobban ki tud­ják használni a gépeket, s a gép­állomástól is kérnek traktort szán­tásra azok, akiknek szükségük lesz erre. A géphasználatra társult dol­gozó parasztok négytagú vezetőséget választottak maguk közül. A gép- használati kölcsömdíják a társulás közös anyagi alapját képezik. A be­vételből fedezik a gépek karbantar­tását és újabb kisgépeket is vásá­rolnak belőle. Azt is kérték a dolgo­zó parasztok, hogy a földművesszö­vetkezet javítsa ki s bocsássa ren­delkezésükre a Babod-pusztán lévő használaton kívüli vetőgépet is. A szövetkezetek kaposvári járási köz­pontja egyúttal nyolcezer forint hi­telt adott részükre újabb kisgépek vásárlására. Elsfik a munkában, elsők a keresetben is Sok mindenről tanúskodnak az alábbi számok. Két traktoros szor­goskodásáról, áldozatvállalásáról. Károlv János neve már jól ismert név a megyében, 930-as gépével ő csépelt legtöbbet a somogyi trakto­rosok közül. Az idei cséplési idény­ben 52 vagon 33 mázsa gabonát csé­pelt. Augusztus havi keresete 5850 forint volt. Utána következik Fucs- kár József, aki szintén a Kaposvári Gépállomás traktoristája; 1070-es gépével 47 vagon 76 mázsa termést csépelt, augusztus havi keresete 3833 forint volt. Szorgalmasak voltak a munkában, méltók az elismerésre is. Több mint négy vagon babot vásárolt fel eddig TV tabi telepe a tabi és környező öt-hat község tsz-étől, egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjaitól. A bab az idén is jól fizetett, jelentős pénzt biztosít a termelőknek. Ha csak a beadási 170 forintos mázsánkénti árat számol­juk, a 420 mázsa babért több mint 71 ezer forint vételárat fizetett ki a Tenményforgalmi Vállalat. A bab zömét azonban a nem a beadási kö­telezettség teljesítésére, hanem sza­bad áron — mázsánként 300 forin­tért — adják el a dolgozó parasztok. Érthető tehát, miért növekszik a ta­bi és vidéki földművesszövetkezetek áruforgalma. TIZENÖT EMBER nem sok, ha a kiállítás egy napi látogatóit vesszük számításiba. Netfíl sok Budapesten, de sok Szentgálos- kéren, ahonnan elindul ma, 13-án az a 15 dolgozó paraszt, akik a télen kitűnőre vizsgáztak az ezüstkalászos tanfolyam anyagából, melyet Fehér István, a kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanára adott elő. Most a Megyei Tanács jutalmaképpen gya­korlatban láthat iák a mezőgazda­ság széles távlatait, megszemlélhetik a korszerű mezőgazdaság eredmé­nyeit. A 15 jó gazda sok tanulságot szerezhet magának az elméletiek mellé. Gazdag jövedelmet biztosít a lucerna és lóheremag termelése Érdemes volt a kányái Alkotmány Tsz-nek a tavasszal szerződést köt­ni lóheremag-termelésre. A lóhere jól fizetett, s a tsz 320 kiló magot adott át a vállalatnak. Milyen ked­vezmények illetik meg ezért a tsz-t és milyen bevételt jelent a közös kasszának? Elsősoriian is a tsz meg­kapta a szerződésben biztosított árat, azaz 6400 forintot. Ha a tsz- nek szüksége van vetőmagra, 64 kiló vetőmagot — húsz forintos kilónkén­ti áron, 96 kilót pedig 31 forintos forgalmi áron kap vissza, természe­tesen ólomzároltan, tisztított álla­potban. Kap ezenkívül a tsz 960 kiló májusi morzsoltalak megfelelő kuko­rica abraktakarmányt, mázsánként 220 forintos áron. Ha mindezt össze­vetjük, akkor látjuk, mennyire hasz­nos a tsz-nek az aprómagtermelés. Mindez egyúttal hozzájárul az álla­mi szükséglet teljesmérvű kielégíté­séhez, sőt exportra is tudunk apró­magot eladni, drága valutáért. így találkozik tehát az állami és az egyéni érdek. A kombájnszalmának is kazalban a helye Ugylátszik. a Tabi Gépállomáson megfeledkeztek arról, hogy a gabo­nabetakarítás csak akkor ér véget, ha a gabona zsákban és raktárban, a szalma pedig kazalban áll. A ná- gocsi tsz-ek kövesútmenti tábláján még mindig ott áll a szalma, ahol a kombájn lerakta. A gépállomás nem huzattá le a tábla végére, s a tsz is otthagyta. Pedig nagyon furcsa lát­vány a táblán lévő szalma szeptem­berben. A gépállomás is, a tsz is te­gye még a maga kötelességét r hord­ják sürgősen kazalba a szalmát és ne felejtsék el jövőre egymástól megkövetelni a rendet, pontosságot. Érdekes előadás alCsongor és Tündéről a Bartók-teremben Kaposvár kulturális életében egy- re ij-kább számottevőek a TTIT elő­adásai, klubrendezvényei. Szeptem­ber havi programja különösen so­kat ígért, s tekintettel a színházi évad megnyitására, eqy alkalommal Zách Jánossal, a színház igazgató­jával i endeztek beszélgetést a szín­házról, majd kedden este dr. Né­meth Antal tartott előadást a Cson­gor és Tündéről, a színház évad­nyitó darabjáról. A TTIT a nagy érdeklődésre való tekintettel Németh Antal előadását a Zeneiskola Bartók Béla hangver­senytermében rendezte meg. A nagytermet így is megtöltötte a kö­zönség, s örömmel üdvözölte dr. Németh Antalt, aki az új színházi évadban két darabot rendez Ka­posvárott. Bizonyos, ez nemcsak azt Jelenti, hogy a kaposvári közön- séq elé merészebb, művészibb kiál­lítású, rendezésű darabok kerül­nek, de azt is, hogy a színház mű­vészei, fiatal rendezői is tanulnak dr. Németh Antaltól. A kedd esti előadás bevezetője­ként Németh Antal a rendező mun­kájáról, a rendezés színháztörté­neti múltjáról és fejlődéséről adott érdekes, lekötő képet, s szólt arról, milyen törekvések vezetik a ren­dezőt egy-eqy darab színpadravite- lénél, az író elgondolásának meg­valósításánál. Elmondta, hogy ugyanazt a darabot ugyanaz a ren­dező minden alkalommal lényegé­ben más és más felfogásban, új­szerűbben állítja a közönség elé. Számára Vörösmarty Csongor és Tündéje az a darab, amelyet ren­dezői munkássága alatt már több­ször rendezett, s minden alkalom­mal valami úlat vitt a rendezésbe. Elmondta, melyek azok a részek a Csongor ós Tündében, amelyeket mint rendező éppen a darab, ép­pen a színpadszerűség érdekében elhagyott. Előadása közben vetitett képek­kel mutatta be eddigi rendezései­ből a Csongor és Tünde egy-egy színpadképét, díszletét, miközben ismertete, milyen feladatok állnak a Csongor és Tünde rendezője előtt. Később hanglemezről a Cson­gor és Tünde több részletét hallhat­ta a közönség neves magyar színé­szektől. akik az eddigi, Németh An­tal rendezésében színre került Csongor és Tündében szerepeltek. A színház bemutatóját megelőző előadás bizonyára sokkal közelebb vitte a közönséget a Csongor és Tündéhez, s az is bizonyos, hogy a TTIT ilyen rendezvényei nemcsak a közönségnek jelentenek élményt, de színházunk munkáját is nagy­ban segítik. Az EOKA tagjai közül senki sem tett eleget Harúing kormányzó megadási felhívásának Nicosia (MTI). Az AFP értesülése szerint a Famagusztában kedden es­te osztogatott röpcédulák megállapít-, ják, hogy az EOKA tagjai közül senki sem tett eleget Harding ciprusi kormányzó megadási felhívásának, amelynek határideje szerdán lejárt. ŐSZI ŐRJÁRAT A jövő évi több kenyérért, zsírért, húsért Sárgulnak, fonnyadnak a nemré­gen még üdezöld színben pompázó burgonyabokrek. Itt-ott a határban már' a kapáké, gépeké a szó: forgat­ják a földből az ökölnagyságú sárga- vörös gumókat. Csupaszon, leveleik­től megfosztva, üresen állnak már a félembernyi dohányfák: a pajtákban, dohónyszárítókban sárgulnak, szá­radnak a levelek, hogy aztán a do­hánygyárakból kész füstölnivaló for­májában kerüljenek szenvedélyes fo­gyasztóikhoz. Á langyos szeptemberi Szél fuvallatától zörögnek már a sár­guló, színüket vesztő kukoricaleve­lek. Színét veszti a lassan-lassan ko­párodó mező. Itt az ősz, haldoklik a határ. De a dolgos földművelő em­berek, traktoristák, az ekék, a boro­nák, a hengerek és vetőgépek máris új életet lehelnek az üresedő földek­be, a szelektorok elválasztják az ocsut a búzától, ismét munkára ké­szítik a csávázó hordókat, kosara­kat. Több hétig tartó nagy munka vár a falusi emberekre. Ezek közül is a legfontosabb, a legsürgetőbb: a jövő évi kenyér magjának elvetése, a jövő évi hús—zsír alapjának meg­teremetése. A legelső követelmény a jó vetőmag biztcsítása. Mit mond az agronómus? A több termés megalapozásáért fáradoznak a szántóföldek tudomá­nyos mesterei: az agronómusok is. Bizony, sok álmatlan éjszakát, gon­dot okoz nekik az őszi vetésre való felkészülés. Jászberényi József elv­társsal. a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusával együtt járjuk a megyét. Szívén viseli ő az egész megye tsz-einek, egyéni pa­rasztjainak nemesített vetőmag- gendját. Hogy is állunk a nemesített vetőmagellátással? Már «fejből« so­rolja: 22 ezer holdba nemesített bú­za, 9 ezer holdba nemesített rozs, 6 ezer holdba pedig nemesített őszi ár­pa vetőmagot bocsát az állam csere­képpen Somogy termelőszövetkeze­teinek. egyéni parasztjainak. Ez egy­negyedét teszi ki az őszi vetőmag- szükségletnek. De elég, mert éppen négyévenként kell cserélni a vető­magot is. Mit mond a Terményforgalmi Vállalat dolgozója? A 37 ezer hóidba való vetőmagot azonban elő kell keríteni — ahogv a Terményforgalminál mondják: disz­ponálni —, azaz idejében eljuttatni a megye több mint 300 tsz-ébe, 200 falujába. Ez a munka a Terményfor­galmi Vállalatra hárul. Ök utalják a Megyei Igazgatóság által meg­adott helyekre a temérdek búzát, ro­zsot, őszi árpát. — Arra is kell ügyelnünk, hogy a vetőmag szállí­tása a legkisebb költségekbe kerül­jön és időben megtörténjék — mond­ja Rózsa László elvtárs, a TV osz­tályvezetője. Az őszi árpa s a rozs már kiosztás alatt van a telepeken, búzából pedig mintegy 120 vagonnal megérkezett a községekbe. Úgy lát­szik tehát, a vetőmagkiszállítással nincs fennakadás — sokkal jobban megy, mint a múlt esztendőkben. Ez tehát nem akadályozhatja az őszi ve­tést. De hogyan, milyen ütemben ha­lad a csere a TV-telepeken, megte- szik-e kötelességüket a helyi szervek s a tanácsok? Erre is van gondja Rózsa elvtársnak. Szegődjünk mellé egy ellenőrző útra, látogassunk el vele a falvakba. Kapolyon csaknem az összes vetőmagot kicserélték — Több mint hét és fél vagon őszi vetőmag-cserét kell a kapolyi TV-telep hat községében lebonyolí­tani — számol be Bertalan Jenő te­lepvezető. Mind a hét és fél vagon mag meg is érkezett, s ebből már hat vagonnál is többet kicseréltek. A tsz-ek szükségletét teljes egészé­ben kielégítették. Az egyéni parasz­tok vetőmagcseréje még lassan ha­lad, mert a tanácsok kevés gondot fordítanak erre. No persze van ki­vétel is. Gutheil István zicsi tanács­elnök a vetésnél is segíti faluja la­kóit. Ott már igen kevés gabona vár cserére. Zicsen persze a beadással sincs baj soha. A somogymeggyesi tanácselnök, Koch Imre azonban tel­jesen tájékozatlan ebben, azt sem tudja, mennyi vetőmagra van szük­ségük a falu gazdáinak. Kányán senki sem törődik a vetőmagcserével A tabi járás egyetlen községéből — Kányából — ilyen válasz érkezett be a járáshoz: »Cserevetőmagra nincs szükségünk«. Miért? A kányái gaz­dák talán elmaradottabbak a zicsiek- r.él, bedegkérieknél? Nekik talán nem kell a jó? Másutt a hiba. Senki sem világosította fel őket, miért nyílvánították a tabi járás községeit gabonatermelés szempontjából álta­lános csereterületté. Senkihez sem mentek el a tanács vezetői, dolgozói, csupán kidoboltatták, akinek vető­mag kell, jelentkezzen. Persze, hogy gyéren jöttek a tanácshoz a parasz­tok. S Marosi István tanácselnök a dolog könnyebbik végét választva, megtette a nemleges jelentést a já­rásnak. Kimentünk hát a községbe Jászberényi elvtárssal együtt. S a vélemény? Erdélyi István, begyűjté­si megbízott: »Ez nem az én köteles- ségem«(?). Pongrácz Jánosné admi­nisztrátor: »Az enyém se«. Marosi István tanácselnök: »Én megtettem a magam dolgát, kidoboltattam, de- hát furfangos itt a nép. Még a ta­nácsülésre sem jönnek el«. (És még csodálkoznak rajta?) Mit mond a dolgozó paraszt? Éppen odahaza találtuk Kovács Szilveszter 8 holdas gazdát. Ö cse­rélt három mázsa búzát a szomszédja tanácsára. Nem jött őhozzá senki se szólni, hogy cseréljen vetőmagot. »A Simon szomszéd hozott vetőmagot, láttam, hogy milyen szép, hát én is elmentem. Megéri, hiszen egy má­zsáért egy mázsát kapok cserébe« — mondja. — Tudja, mennyi pénzbe kerül az államnak a tisztogatás, ólomzárolás, szállítás? — kérdi Jászberényi elv­társ. — És maguk azt ingyen kap­ják, mégse akarnak lehajolni a jóért. Hiszen a nemesített mag szárazság- tűrőbb, a betegséggel szemben ellen- állóbb és korábban is beérik a ter­més. A négyévenkénti vetőmagcsere legalább 15—20 százalékos termés­többlettel jár — érvel. — Nem kell maguknak a több? — Dehogynem. — Kicseréli hát a rozsot is? — Holnap reggel azt is elviszem cserélni — mondja Kovács gazda. Ugye nem »furfangos« a kányái paraszt — csak érteni kell a nyel­vén. Miéit ne szervezhette volna meg a tanács már korábban, hogy ne kellene mindenkinek küiön-külön Tabra szekerezni elcserélni egy-két mázsa vetőmagját. Lehet, csak egy kis akarat kell hozzá. Törökkoppájnyban, Karódon 1 már vetnek Eső után szomjúhozik a föld. Ám ahol jól gazdálkodtak a talajnedves­séggel, ott most sem szenved hiányt a tala; A törökkoppányi Rákóczi­ban korai tarlóhántással, keverő­szántással tartalékoltak elegendő nedvességet a talajba. Ott most nem is panaszkodnak a szárazságra. 40 holdon már elvetették az őszi árpát. A karádi Szabadságban pedig ke- resztsorosan vetettek 23 holdat. Hadd legyen több őszi árpa jövőre. Ha több termés lesz, több jut hizlalásra is, ebből pedig több zsír, több hús kerül az ország asztalára — a sza­badságbeliek erszényébe pedig több' piros ropogós ... Ahol még esőre várnak ' J Sokhelyütt késik még az őszí ve­tés, mondván, amíg eső nem lesz, nem lehet vetni. Előfordulhat azon­ban — mint ahogy már a múlt években is volt — esetleg még egy pár hétig nem lesz eső Somogybán. A késlekedés óriási veszteséget je­lenthet. Hegedűs elvtárs, a tabi já­rási mezőgazdasági osztály vezetője szerint mindenütt megkezdték az őszi árpa vetését. Mi azonban éppen ennek ellenkezőjéről győződtünk meg. Csak itt-ott elvétve láttunk ve­tőgépet a földeken egésznapi őrjára­tunkon. Saját érdekünk követeli, hogy ne késlekedjünk most már se­hol a vetések megkezdésével. A jövő; évi kenyérről, a húsról, zsírról vart szó. Hogy megteljenek a falusi pad­lások, kamrák, s az állami hombárok, a jövő évi aratás után is. Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom