Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. szeptember 2. Köszöntjük ci nos bányászokat! Bányászainkat ünnepeljük. A széncsatak hőseit, gazdasági életünk legfontosabb alapanyagának elő- teremtőit. Es ünnepeljük a többi bányászt, a mi me­gyénk bányaipari dolgozóit, akik feltárják, eljuttat­ják hozzánk a föld mélyének kincseit, vizet fakasz­A M APOSYÁRI HÉ tanok, olajat, gazt vezetnek. Köszöntjük a Mélyfúró Vállalat, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalóit, a Gyéké­nyest Kavicsbánya Vállalat szorgalmas dolgozóit, köszönjük lelkes jó munkájukat, eddigi szép ered­ményeiket és további sikert kívánunk nekik. Y F Ű R Ó VÁLLALAT dolgozói fennállásuk óta mintegy 700 kutat fúrtak a Dunántúlon. Munká­juk nyomán egyre több helyütt isz­nak egészséges, jó vizet. A vállalat dolgozói, a. kaposvári és a pápai üzemvezetőségben egyaránt, igen jó minőségű munkát végeznek. Munká­jukat dicséri az a sok kitüntetés, ju­talom, amit eddig is és a mostani bá­nyásznapra is kaptak. Az idén 5 fú- rómestex: Hegge Sándor. Szakács Jó­zsef, Horváth János, Papp Márton és Kónya Antal kapták meg a »Földtani kutatás kivédő dolgozója« címet. Munkájuk egyre eredményesebb, gazdaságosabb. Számtalan újítással, ésszerűsítéssel segítették vállalatukat ahhoz, hogy éviről évre alacsonyabb önköltséggel dolgozzanak, hogy ál­landóan javuljon a munkák minősé­ge, mind kevesebb a minőségi kifo­gás. •' j ; De magukénak érzik a város gond­ját a Mélyfúró dolgozói. Segíteni akarnak és segítenek is a vízhiány csökkentésén. Azért vállalták, hogy a bányásznap tiszteletére egy hónap alatt elkészítik a cseri új kutat. Vál­lalásukat becsülettel megvalósították. És ma, a bányásznapon már percen­ként 450 liter vizet lövell az a kút, mélyet az átlagos két hónapi munka helyett egy hónap alatt fúrtak. A fú­rást Szenti István munkaérdamér- mes, fúrómester irányításával Iva- nics József, Kovács Bálint fúrómes­terek vezették. De kitűnő munkát végzett az egész briigád, mind a ki­lenc ember, ak,i kivétel nélkül két­szeres kiváló dolgozó. Most pedig a Mélyfúró dolgozói elvállalták, hogy még ebben az évben terven félül két új kutat készítenek a Cserben. És amit ők vállalnak, azt biztosan telje­sítik is! Szenti István vezető fúrűmester, a »Munkaérdemérem« és több más kitüntetés tulajdonosa. A vál­lalat megalakulása óta kiváló mi­nőségű munkát végez. Az általa fúrt kutakra minőségi kifogás még soha nem merült fel. ☆ Ezzel a mélyfúró berendezéssel készítették el rekordidő alatt a cseri kútat. Egy hónapi munká­val 298 méter mélységben bő víz­adó réteget tártak fel. A fúrótor­nyokat a vállalat teljesen tipizálta. A Szenti-brigád tagjai, kétszeres kiváló dolgozók. A bányásznapra tett felajánlásuk megvalósítása során rekordteljesitményt értek el. Ez a brigád törzsgárdája a vál­lalatnak, régóta együtt dolgoznak, a közös, jó munkában teljesen ösz- szekovácsolódtak. Hegge Sándor fúrómester most kapta meg a »Földtani kutatás ki­váló dolgozója« kitüntetést. A vállalat legnagyobb berendezésé­nél dolgozik mindig a legnehe­zebb, köves terepeken, mégis munkájára minőségi kifogás soha nem merült fel. ☆ A SIÓFOKI KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT dolgozói is lelkesen ünneplik a bányásznapot. Dere­kasan helytálltak a munkában, a legrosszabb idő­járásban is becsülettel teljesítették feladataikat. A vállalat sokat fejlődött az utóbbi években, termelése emelkedett. Uj gépek, új szerelőműhely, új hegesztő­készülékek és sok más beruházás segíti a dolgozókat a nagyobb termelékenység eléréséért vívott harcuk­ban. A vállalatnak kitűnő újítói vannak. Az egyik Zachoranszki Ferenc főmérnök, akinek újításai nyo­mán egy hónap alatt 1200 mázsa tüzelőt takarítanak meg. Újításának lényege, forró bitumen szállítása a munkahelyre. Eddig úgy melegítették a helyszínen, / s egy méter cső szigeteléséhez 16 kiló fát használtak fel. Most 1 kg-ot. Szívós Endre, Németh József mo­torikus szigetelőgépet szerkesztett, ezzel 12 ember munkáját takarítják meg. A devecseri kőolajvezeték- építésnél Réti Sándor üzemvezető és Punyi István művezető irányításával jó munka készül. Az illesztők közül Héger Sándor, Fazekas József tűnik ki, a szi­getelésnél Keszeg József traktorvezető és Balogh Vik­tória segédmunkás. A bányásznap alkalmából további jó munkát várunk a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozóitól. if Barkó Mihály gépkocsivezető kedvenc kis teherautójával. A Vállalat dolgozói úgy mondják róla: nem ismer lehetetlent. A csőszállítások lebonyolításában kiváló munkát végez. A legne­hezebb terepeken is biztonsággal vezeti kocsiját, gyorsan, ponto­san dolgozik, nehogy munkaki­esés legyen. A vállalat dolgozói közül egyike a legrégibb mun­kásoknak. És ami a legszebb eredménye: hat esztendeje jár gépkocsijával nagyjavítás nél­kül. Eddig minden kisebb hibát saját maga javított meg. A válla­lat dolgozói szeretik és megbe­csülik Barkó elvtársat. A bá­nyásznap alkalmából kívánjuk velük együtt, még sokáig erőben, egészségben végezze eredmé­nyes munkáját. Ilyen szép kétszoba-összkomfortos bányászházakat kapott a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat 22 dolgozója. A házak árát egyenlő részletek­ben, 20 év alatt kell megfizetniük. Arra kérik a tanácsot, hogy a két sor ház közötti utat is olyan szé­pen hozzák rendbe, mint ók a há­zaikat. Szeretnék, ha kérésüket még a tél beállta előtt teljesítenék. Vezetéképítés a folyón. A képen látható vezetéket traktorok segít­ségével húzatják össze, míg a kí­vánt alakot el nem érik. Bizony nehéz és fáradságos munkát kell végezniük bányászainknak, sok­szor térdig érő vízben, sárban, hó­ban kell dolgozniuk. Őrömmel vég­zik munkájukat, mert megszerették ezt a szakmát. Sokan már több, mint egy évtizede hasonló munkát végeznek. Pusztai Jenő hegesztő kiváló minőségű munkájával vívta ki dolgozó társai el­ismerését. Még nemrégiben segédmun­kásként kezdte a vállalatnál, ma már a legjobb hegesztőbrigád vezetője. Kü­lön dicséretet érdemel lelkes szorgal­ma is. A fenti képen a földkotró, illetve árokásó gép látható működés köz­ben. A gép 130 centiméter mély, 80 cm. széles árkot ás. Munkája jelen­tékenyen megkönnyíti a vezetéképí­tést, mentesít a nehéz fizikai mun­ka alól. JOBB ÁRUELLÁTÁST „A VÁROS PEREMEM“ IS! Három héttel ezelőtt a Megyei Pártbizottság megvizsgálta a város közellátását, megnézte az élelmi­szerüzleteket, húsboltokat, italbol­tokat. Megállapította, hogy a város ellátása, különösen a külvárosi ré­szeken nem kielégítő, az üzletek, italboltok sokhelyütt nem tiszták, nincs megfelelő választék. A párt- bizottság ezután a város kereske­delmének vezetőivel megtárgyalta a legfontosabb tennivalókat, meg­szabta a feladatokat a megyei ke­reskedelmi osztály vezetőjének, Hajdú elvtársnak. Most, három hét után a Megyei Pártbizottság a szakszervezettel együtt ellenőrizte, hogyan javított munkáján a kereskedelem és a ven­déglátó ipar. Külvárosi árnyak Mik az ellenőrzés tapasztalatai? A külvárosnál kezdtük, ott, ahol sok a lakóház és viszonylag kevés az üzlet, s ahol mindig, mindenfajta árunak lennie kellene, hogy a dolgo­zók életét megkönnyítsük, ne kell­jen apróságokért hosszú utat ten­niük, vagy éppen kilométereken ke­resztül csomagokat cipelniük. A Textilművek területén fekszik az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat 255-ÖS boltja. Hazafelé menet itt vásárol­ják meg, illetve vásárolnák meg a dolgozók a szükségleteiket. Elsőren­dű fontosságú tehát ennek a boltnak jó ellátottsága. Az üzletben ennek ellenére délelőtt fél 12-kor még nincs friss péksütemény, kenyér. Csak néhány többnapos összeszá­radt ráncos zsemle található. Az üzlet piszkos, a ládákban sáros tök, mellette éretlen szilva, rothadt ká­poszta, a pulton egy kettévágott szalámirúd. Ez a választék felvá­gottból. A legyek zavartalanul lak- mároztak belőle. Mert tüll vagy más fedőeszköz nincs az üzletben. Vígan járják a legyek az élelmisze­reket, sajtot, szalámit, a muszlincák meg a poshadó paradicsomot. Keksz­féléből csak egy minőség van, olcsó bor, sör hetek óta nincsen. Az üdítő­ital meleg, mert közel féléve rossz a hűtőszekrényük. Ha pedig valaki 5 dkg. cukrot kér, akkor előbb egy félkilós súlyt tesznek a mérlegre, hogy lemérhessék az 5 dekát. Mert a mérleg csak így mér. A Kanizsai utca végén, a 276-OS élelmiszerüzlet hetenként 6 kiló fel­vágottat vesz. Legolcsóbb darab­árujuk az 1,60 forintos csokoládé. A kirakat poros, árjelző cédula nincs az árukon. A földművesszövetkezet KANIZSAI UTCA 1. számú üzlete igazi bazárhoz hason­lít. A polcokon férfiing és zsebken­dő társaságában ott található a lá­bos, a bögre, a falon elárvultán szo- morkodik az a köpeny, melyet a boltosnak kellene hordania. A pul­ton meg fél darab sajt, szoros szö­vetségben áll egy hatalmas gom­bolyag zsineggel, miközben a zsi­neg lassan hullatja szálait a sajtra. Nincs egy deka szalámi, szalonna sem. Az üzlet augusztus 7-én ka­pott utoljára felvágottat. Lejjebb, a 217-ES HÜSBOLT ajtaján nagy tábla hirdeti: »Nyitva 12 óráig«. Most fél 12 múlt 10 perc­cel, az ajtó mégis zárva. Előtte két asszony, azt mondják, arra várnak, hogy »kifogják«: mikor jön a bol­tos. Mert hogy itt csak így lehet a húsbcltba jutni. így azután csak az ajtón keresztül »gyönyörködhetünk« a felvágottakon és húsokon sétáló legyekben. A Május 1 utcai nagy húsüzlet­ben kifogástalan a választék. Szebb­nél szebb húsok, belsőségek, felvá­gottak között válogathatnak a ve­vők. Nincs hiány áruból a 201-es nagy csemcgeüzletben sem, legfel­jebb az olcsó bor hiányzik itt is. De hát ez a belváros. A külvárosi 204-es élelmiszer-üz­letben már ismét nem kapható fel­vágott, szalonna, sőt még tejtermék sem. A Szigetvári utcai földműves- szövetkezet is teljesen bazár jellegű a sok lim-lommai, tűzhellyel, edény­nyel; csak éppen az nincs, amiből leggyakrabban van szüksége a vá­sárlónak: szalámi, szalonna és egyéb élelmiszer. AZ ITALBOLTOKBAN már több változás történt e három hét alatt. Tisztábbak, rendesebbek, van ahol már virággal is találkoz­tunk. A Városi Vendéglő, az egyko­ri »Disznó csárda« azonban még most is olyan, mint azelőtt. Falai piszkosak, a söntés padlója ugyan­csak. Az üzem külön érdekessége, hogy napi egy vagy két adag pör­költért (mást nem készítenek) egy szakácsnőt, illetve a vállalat igazga­tója szerint egy kézilányt tartanak. Minden üzletben azonban egyfor­mán hiányzik az olcsó, 37 forintos szalonna. Azt mondják a boltveze­tők, amióta a szalonna ára lement, alig látnak az olcsó minőségből. Ugyanez a helyzet az olcsó borok­kal is. Bár azokban az árleszállítás előtt is mutatkozott hiány. Ugyan­csak panaszkodnak az üzletek ve­zetői, de különösen a vásárlók a rossz zöldségellátásra. A MEZÖSZÖV ritkán szállít, akkor is nem friss, hanem fonnyadt árut ad. Végeredményben tehát az állapít­ható meg, hogy bár az utolsó há­rom hét alatt az élelmiszerellátás­ban történt valami javulás, a helyset korántsem r kielégítő. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tett ugyan intézkedést, ez azonban inkább adminisztratív jel­legű volt (körlevélben utasította a boltvezetőket hentesáru tartására). Nem vizsgálta meg azonban a hely­színen az ellátást. Nem gondoskodott arról, hogy egy-egy üzlet hetenként több­ször is friss árut kapjon. Nem vonta felelősségre azokat a boltvezetőket, akik elmulasztot­ták, hogy üzletükben mindig friss, választékos áru legyen. A külvárosi boltvezetők sokszor hú­zódoznak attól, hogy a körzetükbe tartozó hentesüzletből friss árut ve­gyenek. A hentesüzletek vezetőív meg nem szívesen adnak felvágottat, mondva, hogy inkább az a hentes­áru is az ő üzletük forgalmát nö­velje. A vállalat meg| nem tett sem­mit, hogy ezt a káros gyakorlatot megszüntesse. A földművesszövetkezet vezetősé­ge sem törődött azzal, hogy a szö­vetkezeti boltokban sehol sincs hen­tesáru, illetve azt csak nagyritkán hozatnak. Pedig a Földművesszövet­kezetnek is, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnak is több vállala­ti ellenőre van, aki járja az üzlete­ket és mindig mindent rendben ta­lál. Nem kifogásolják azt, hogy Kaposvár dolgozóinak áruellátá­sa különösen hentesáruban és zöldségfélékben egyáltalán nem kielégítő. Vajon mit néznek ezek az ellenőrök? És vajon beszámoltatják-e őke\ munkájukról? A 204-es árudában éppen előttünk járt az ellenőr és bár az élelmiszerüzletben sem fel­vágott, sem tejtermék nem volt, mégis mindent jónak talált, nem emelt kifogást a hiányos áruellátás miatt. De nem tartott megfelelő ellenőr­zést a Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága sem, nem nézte meg tüze­tesen, történt-e javulás a közellátás­ban. A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya is elmulasztotta a rendsze­res ellenőrzést, nem nézte meg, hogy az Élelmiszerkiskereskedelmi Válla- la igazgatója végrehajtotta-e az el­látás javítására hozott határozatot? Mert hiába ültek össze három hét­tel ezelőtt, hiába hoztak határozato­kat a közellátás megjavítására, ha most nem ellenőrzik az intézkedé­sek végrehajtását. Ezt a mulasztását sürgősen pótolnia kell az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, a Ka­posvári Földművesszövetkezetnek, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának és a Megyei Tanács Kereske­delmi Osztályának. Sürgősenmeg kell,javítani as áruellátást A város áruellátásának biztosítá­sában nagy szerepe van a Városi Tanácsnak, illetve a tanács kereske­delmi' csoportjának. Minthogy azon­ban ez a csoport mindössze egy fő­ből (egy adminisztrátor) áll, ezért feladatát ellátni nem tudja. Feltét­lenül szükséges tehát, hogy a Városi Tanács kereskedelmi csoportját meg­erősítsék, hogy a csoport valóban csoport legyen és mint ilyen állandó, rendszeres ellenőrzést gyakoroljon a város áruellátása felett, illetve irá­nyítsa azt. Ezt a megerősítést a Me­gyei Tanács kereskedelmi osztályá­nak létszámából könnyen meg lehet­ne oldani, mert eddig a gyakorlat­ban úgyis mindig a Megyei Tanács intézkedett a város kereskedelmi ügyeiben, átnyúlva az első fokú fe­lettes szerv: a Városi Tanács keres­kedelmi csoportja felett. Sürgősen meg kell oldaniuk a ke­reskedelmi szerveknek a jobb áru­ellátást. De semmiesetre sem úgy, mint ahogy ezt csütörtökön az el­lenőrzés utáni megbeszélésén tették. Nem arra van szükség, hogy a kü­lönböző nehézségeket folyton elis­mételjék. Hanem arra, hogy azon gondolkodjanak: hogyan lehet eze­ket a nehézségeket megszüntetni, és biztosítani azt, hogy a külvárosi dol­gozók is rendes, tiszta üzletekben mindig friss, bőséges áru között vá­logathassanak. . Langer Károlyné. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom