Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. szeptember 30. HORVATH JANOS: r^EKETETENQERI HAJÓC/T Hajónk fedélzetén pezsgő az élet. Ismerkedés, ba­ráti szálak szövődnek, végnélküli beszélgetések tarka nyelvözönp zsong. Fürdés, napozás, short és fürdőruha- bemutató, sok vidámság tölti ki időnket. A tenger pe­dig csodálatosan szép. Amerre szem ellát, a parttalan viz hullámzik, az ég kékje kápráztat — csábít, vonz a végtelen tenger... Egyszer csak sirályok vijjogása kelti fel figyel­münket, hogy partközeiben járunk. A horizonton fel is tűnik egy keskeny földsáv, a krimi partvidék. Ez­után már a part mentén hajózunk s fürkésszük a szik­lás, üdülőkkel, parkokkal díszített tájat. Hősökre em­lékeztetnek e partok. Szevasztopolról már sokat hal- Icttunk, a hős város a szovjet katonai dicsőség soha el nem múló fényéről beszél. Elbűvöli a táj a szemlélőt. A művészek vázlatköny­vében telnek a lapok, mi pedig filmkockákon örökítjük meg a romantikus partvidéket. Esti fényben! ragyogott Jalta, amikor hajónk kikö­tött. A szovjet emberek szíves vendégszeretete, a virá­got nyújtó kis úttörők köszöntője itt is felmelegitette szívünket. A három nap, amit Jaltában töltöttünk, a legszebb, legizgalmasabb élményeket véste emlékeze­tünkbe. Itt kerültünk igazán közel a szovjet emberek­hez, s lettünk szerelmesei a krimi tájnak. m Érdekes, változatos volt jaltai programunk. Az első nap délelőttjén a botanikus kertet látogattuk meg és a várossal ismerkedtünk. Be kell mutatnom! ezt a botanikus kertet — helyesebben: a gyönyörű szubtro- pikus parkot —, amely a krimi, de a kaukázusi partvi­V. A romantikus Krim rát szór. Érzed a tengervíz jellegzetes kesernyés lehe­letét ... Vonz a víz... Nem tudsz szabadulni tőle ... örökre rabul ejt a tengernő ... Azért jó lesz visszatérni a földre is, hisz itt is vár ezer szépség, élmény. Menjünk csak sétálni a tenger­partra. A pálmák alatt, a magnólia illatától körüllebeg­A Voroncov-kastély. A »Diva-szikla«. dék városaiban mindenütt megtalálható. E parkokban klimatizálják, vagyis kitenyésztik azt a szubtropikus növényfajtát, mely e vidéken megél. A pálmák külön­böző fajtái, bambusz, paratölgy, ciprusfenyő, a világ minden tájáról virág, bokor, gyümölcs. Bár »igazi« bo­tanikus kertet Batumiban láttunk, amely már több mint 100 éves, s ott melegebb éghajlat alatt jobban pompáznak a szubtropikus növények, bambusz-, cit­rom-, narancserdők övezik a teaültetvényeket. Ha a tengerről szép volt Jalta vidéke, a parton gyönyörű. Alupka óriási, virágpompás parkjával, a la- gunaszerűen betörő tengerrel, a kis bambuszhidakka!, a csónakokkal, árnyas padjaival ejtett rabul bennün­ket. Kilátás a tengerre a sziklás partról, gyönyörködni a rózsaszínű ködfátyolban úszó Aj-Fetri csúcsban, fü­rödni a Diva-sziklánál a tengerben ... elég-e a szó esz­köze mindezt leírni. E táj sok költőt és festőt ihletett már meg ritka szépségével, hogyne ejtett volna meg bennünket is varázsával. Itt fürödtünk először a tengerben, melynek izgal­máról már írtam. Utitársunk életének megmentése, a szovjet emberek önfeláldozása, szerénysége itt' hagyott mély nyomot szívünkben. De lehet-e csak a fürdés iz­galmairól megemlékezni, s nem beszélni a tengeri für­dés szépségéről. Hisz itt öleltük meg először a tengert, mely napok óta csábított, vonzott bennünket. Hogy életveszélyes volt? Igen. De tengert csak akkor lehet ve üljünk gondolataink szárnyára. S hogy az haza- száll? ... Az otthonról mond hírt szovjet barátaink­nak? ... Itt a táj maga beszél, a magyar lankákról, em­berekről mi mesélünk ... Csak írás, közben derül ki, mi mindent el kellene még mondani. A jegyzetfüzet lapjai őrzik a sorokat, melyeket elolvasva, mint mozivásznon a képek, eleve­nednek fel az emlékek. Nem jut hely mindnek e sorok közt. Voltunk Csehov házánál, amely ma múzeum, s igazgatója Csehov élő húga, a 93 éves Marija Pavlovna. Felejthetetlen élmény volt az a párperces beszélgetés, melyet Marija Pavlovnával folytattunk. 1898-ban élt itt Csehov. Az orvos tanácsára tüdőbaját gyógyította. A házban minden úgy van, mint az ő életében. Az asz­talon háziszőttes terítő, a sarokban kovács oíMvas-ágy, középen faragott íróasztal, rajta a gondosan kihegye­zett ceruzák, kis keleti ötvösmunkák. A falról Gorkij, Tolsztoj képe mosolyog ránk. Nagy orosz művészek dedikált képeit, az író darabjainak, a »Sirály«, a »Vá­A Jaltai konferencia épülete. nya bácsi« első előadásának színlapját, könyveinek orosz és külföldi kiadásban megjelent példányait lát­hatjuk. A ház kertjében azok a fák vannak, melyeket az író ültetett, azok a rózsák illatoznak, melyeket még ő szemzett. Mint húga mondta: kedvenc virága a ró­zsa és kedvenc madara a sirály volt. Az emlékkönyvbe a messziről jött magyarok nevében én is pár sort je­Csehov szobra Jaltában. Középen: A szevasztopoli világítótorony. Az Aj-Petri csúcs. igazán élvezni. Felséges úszni a hullámok között. Más­fél-két méter magasra emelnek, hogy a következő pil­lanatban kisuhanjanak alólad, s belehullj a völgybe. De nincs időd pihenni. A1 következő hullám habzó ta­rajjal ér el, pofon üt, megtelik szád, orrod sós, keser­nyés vízzel. Újabb hullám jön ... Széles fallal támad, alád nyúl, föllódít, rád zúdul habzó sörénye és ismét lecsúsztat. Légy éber, mert újabb hullám jön... Ját­szik veled, hajigái a tenger... Lent vagy, a hullámfal ölel, aztán a tetőn nézhetsz körül, ellátsz a kerek ho­rizontig, meglátod tátogó fürdőtársad... És ismét lent vagy. Nincs megállás, nincs pihenés, játékszer vagy a tenger fodrán. De ülj a kavicsos partra... ne, ne nagyon közel, biztonságosan, s nézd, hogy ostromolja a hullám a partot... Nézd, hogy egyensúlyát veszti az a kétméte­res hullám. Eldől, rágördül a kavicspadra, morajló zú­gással felnyög, sisteregve, habosán, haragosan elsodor útjából mindent, hogy aztán méltóságosan elhalva a másik társának adja át helyét. Állj a sziklapárkányra, melyen a hullám törik meg. Ide csak a nagyja kapaszkodik fel, s testedre finom pá­gyeztem, kegyelettel adózva a nagy író emlékének. Jártunk a jaltai konferencia helyén, ahol a háború alatt Sztálin, Churchill és Roosewelt találkoztak. Az épületet II. Miklós cár építtette. A gyönyörű palota most szakszervezeti üdülő, de az épület, s a szobák eredeti bútora megvan, ném minden helyiségét lakják. Jelző kellene kifejezni a cárnő bársonytapétás szobá­ját, a cseresznyefa-burkolatú budoárját, az oszlopos márványlépcsőket, a kristály- és cinkelt ablakokat. Nemrég nyitották meg a Voroncov-múzeumot, Vo- roncov herceg kastélyát, mely a cári élet pompáját mutatja be. A mór stílban épült kastély gyönyörű kul- túrkincs. Voroncov herceg feleségének kéktapétás, pa­zar szobája — a kalauz mondta —■ intim titkokat őriz. Puskin látogatta a hercegnőt, ki szeretője volt, s míg férje katonai küldetésben járt, a fiatal költőt ihlette szépségével. Ismét búcsúzni kell egy várostól. Ezer élménnyel gazdagodva hagytuk el Jaltát, s izgalommal vártuk a Kaukázus partvidékét. Grúzia, Abbázia gyönyörű vá­rosa, Szuhumi felé hajóztunk. (Folytatjuk.) DCijjpaitÁÁ&kitaky úit&mkíitk Üttörőcsapatok a tisztaságért, egészségvédelemért »Az úttörő rendszeresen sportol, őrzi egészségét, ügyel a tisztaságra« — határozza meg az úttörők köteles­ségének nyolcadik pontja.. Tehát az úttörő kötelessége minden pajtás egészségére vigyázni, iskolájának, otthonának rendjére ügyelni, islcolá ját, otthonát szépíteni. Sajnos, na­gyon sok úttörőcsapat — pajtás — nem törődik a tisztasággal, renddel. Sok pajtásnak gondozatlanok a fo­gai, körmei, nem törődik az iskola rendjével, sáros cipőben jár. Van­nak, akik ügyet sem vetnek osztá­lyuk tisztaságára, tele firkálják a padokat, falakat, eldobálják uzson­namaradékukat. Némely iskola a ta­nítási óra befejezése után a piac­térhez hasonlít. Ezt az állapotot minden úttörőcsapatnák, pajtásnak sürgősen meg kell változtatnia. Ja­vasoljuk minden iskolának az út­törőcsapat keretén belül létrehozni a vöröskeresztes csoportot, amelynek legfőbb feladata a pajtások tiszta­ságra, egészségvédelemre nevelése. A vöröskeresztes csoportnak az iskolai vezetője egy pajtás legyen, aki az iskola csapattanácsának he­lyes, ha tagja. Hozzá tartoznak az osztály \(raj) vöröskereszt-felelősök, akik a rajtanács megbízásából vég­zik munkájukat. Örsi, raj-összejöve­telen az őrs, raj ellenőrzi, segíti őket. A vöröskeresztes csoport legfőbb feladata a pajtásokkal megismertet­ni, betartatni a legelemibb egész­ségügyi szabályokat. A pajtások ügyeljenek ruhájukra, tiszta legyen a foguk, kezük, körmük, mindennap tisztítsanak cipőt, egészségesen, le­hetőleg az időjárásnak megfelelően öltözzenek sib. Ügyelni az iskola rendjére, tisztaságára, mozgósítani a pajtásokat az iskola csinosítására, szépítésére — ezek legyenek a vö­röskeresztes csoport kötelességei, ök gondozzák az iskolák növényeit, az udvart, parkot stb. A vöröske­resztes csoport tanítsa meg a pajtá­sokat a legelemibb egészségügyi sza­bályokra: hogyan kell egy kisebb sé­rülést bekötni, miért kell zsebken­dőbe köhögni, tüsszenteni. Ezek a beszélgetések egy-egy egészségügyi feladat megoldásáról lehetnek az őr­si, raj-, sőt csapatfoglalkozások összejövetelének témái is. Az egészségügyi csoportok felada­ta az iskolákban eddig leginkább ab­ból állt, hogy kirándulások során segítették a fáradt, sérült pajtáso­kat. A továbbiakban helyes, Yja te­vékenyebben dolgoznak az iskola rendjéért, tisztaságáért és ők maguk is nevelik önmagukat, egymást egészségük megóvására. SZALAI IRÉN, DISZ MB iskolai titkár. Radír Rudi panasza IRTA: ZSÓFI NÉNI Az én nevem Radír Rudi. Testem rugós, fehér gumi. Itt-ott piszkos, Ám egy biztos: Halkan mondom, szinte súgva, Gazdám keze kente csúfra. Állásom jó, szilárd — kérem, Fizetésem? — Oh, az szégyen: Majdnem semmi, S nincs mit tenni... Dolgozhatom csepp lakásért. Házmesteri egyszobásért. Robotolok, majd elkopom, Egészségem rááldozom! Ám a hála Nem barátja! S hogyha lyukat dörzsöl velem, Földhöz vagdos nagy mérgesen. Ha csúnyán ír ha hibásan, Előcibál szörnyű lázban! Hogyha suta, Vagy, ha buta, S cicát rajzol róka helyett. Rohanhatok, segíthetek. Kis gombóccá soványodtam, És, bár sírni ritkán szoktam, Könnyem ered! Te rossz gyerek, Rajzolj jobban, írjál szebben, Hadd pihenjen fáradt testem! <^c§<3<8cgc£<íscgoK8c§öP^c)goK§a§aí<sc)goKga§c>K§agc^^ Befejeződtek az ismétlések A tanévet ismétléssel kezdtük, és most, három hét után fejeztükbe Bizony nem könnyű, de igen hasznos volt ez a három hét. Most látjuk csak, amikor megkezdjük az új anyag tanulását, mennyi régi ismeretre van szükségünk, hogy megértsük az újat. A nyári szünidőben sokat fe­lejtettünk, s ezt mind pótolnunk kellett. Mennyivel nehezebb lenne a dolgunk, ha nem kérték volna számon szigorúan tanáraink a tavaly ta­nultakat! Megkezdtük az új tananyag tanulását, bővítjük tudásunkat, okoso­dunk, de csak akkor, ha jól kihasználjuk az órákat és napról napra minden tantárgyból becsületesen felkészülünk. A magam részéről eddig nemcsak ígéret! és fogadalom volt, hanem eszerint is cselekedtem, amit az ötös feleleteim máris igazolnak. Pajtások, higgyétek el, hogy ez nekem sem ment könnyen, mert szorgalom és kitartás bizony jócskán kell hozzá. De megéri! Az ötösök nemcsak akkor okoznak örömet, amikcr kapjuk őket. Jó arra gondol­nom, hogy nyugodtan várhatom a negyedévet, mert készítem már ma­gamnak a jó bizonyítványt. Osztályfőnökünk mindig azt mondjál, hogy ő csak lemásolja bizonyítványunkba a magunk által megírt, azaz a jó vagy rossz munkánkkal kiérdemelt osztályzatot. Pajtások, tehát csakis rajtunk áll, hogy a negyedévi értékelés az öröm vagy a bánat napja legyen számunkra. Tóth Ilona rajvezető, Hámán Kató iskola A NÉPHADSEREG NAPJÁRA Szombaton ünnepeltük a Néphad­sereg Napját. Szeretettel köszöntöt­tük katonáinkat, népünk egyenruhát öltött fiait, akik mindenhol jó pél­dájukkal állnak előttünk. A dunai árvíznél ők küzdöttek a leghősieseb­ben, a határokon ott állnak rendü­letlenül, dacolva a széllel, faggyal, tűző napsütéssel. Mi is méltóan akartuk megünne­pelni a nagy napot. Iskolánk növen­dékei buzgón és örömmel készülőd­tek a pénteken megtartott klub-est­re. S nem is maradt el a nagy kc­FEJTS 1 2 3 4l IÜ 4 5 6 _-i 7 :::::: r 10 :::::: a 12 13 14 15 !::::! 16 17 Iliiül 18 19 :::::: 20 lllllí 21 22 :::::: 23 |llllll 24 25 26 27 :::::: :::::: 28 29 llllll 30 31 32 :::::: 33 34 35 mii1 36 37 iik 38 1 39 I­> Iliiül41 1 lülllil42 l 1 Vízszintes: 1. Uj magyar film. 4. Ka­rinthy írásából készült! új film. 7. Vég­tag. 8. Mutató szó. 10. Becézett szülő. 11. A páncél. 13. Vissza: szid. 14. Női név. 16. Korai, betűi keverve. 18. Tré­szülődés gyümölcse. Remekül sike­rült a klub-est. Az összekötő szöve­get Kovács Mária nyolcadik osztá­lyos pajtás mondta. Közben vidám nóták csendültek, szavalatok hang­zottak eL Az est fénypontja Vigh Antalnak, a honvédség DlSZ-titkárá- nak beszámolója volt. Kis ünnepségünk után elbúcsúz­tunk vendégünktől, s megkértük, hogy adja át bajtársainak üdvözle­tünket, köszöntésünket. KŐVÁRI ÉVA Hámán Kató ált. iskola ) MEG! fája. 20. A gól mássalhangzói. 21. Saját- kezűleg. 23. Az ételízesítő. 24. Lehullott lomb. 26. Lapos. 29. Juttatóé? 30. Ilyen rend is vaui 33. NM. 34. NŐI hang. 36. Gorkij világhírű regénye. 38. Díszes. 39. Ebéd betűi keverve. 41. író teszi. 42. Férfinév. Függőleges: 1. Ilyen apa is van. 2. Fi­gyeli. 3. NZ. 4. Becézett női név. 5. NA. 6. A nem nemes. 9. Kiejtett mássalhang­zó. 11. Vissza: gyümölcs. 12. Régi ró­mai ruhaviselet. 14. Argentin film el­me. 15. Folyadék. 17. Szunnyadva. 19. Meős része. 22. Kérdő szó. 25. Juttatna. 27. Bizonytalan. 28. Vissza: becézett férfinév. 31. Számnév. 32. Kevert para­dicsomi 35. LKÉ. 37. Híres építész (Ybl). 40. Egyszerű gép. Beküldendők: vízszintes: 1., 4., függő­leges 14. Beküldés határideje: október 4. A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Sárgul a fa lombja, lehull­nak a levelek. Könyvjutalmat nyert; Lengyel Mag­dolna, Mernye. Szorgalmas keresztrejtvény megfejté­séért megdicsérjük Horváth Árpád len­gyeltóti Burcsa József kaposvári, Tö- röcsik István kaposvári. Fekete Rózsa somogyaszalői és ősz Ágnes somogy- aszaloi pajtásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom