Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-29 / 230. szám
mLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ HDP SOHO r MEG El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA Budapest, 1956. évi szeptember hó 29-én. Honvédek, tiszthelyettesek, tisztek, tábornokok! Hadseregünk polgári alkalmazottai! Elvtársak! Köszöntőm Önöket szeptember 29-e, a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából. XIII. évfolyam, 230. szám. ÁRA 50 FILLÉR A Népha lsereg Napja Szeptember 29-én, az 1848-as Velence—pákozdi ,győzelem évfor- dülóján hatodszor ünnepli népünk a Magyar Néphadsereg Napját. Hatodszor ünnepeljük azt a napot, amely a felszabadult dolgozó magyar nép és fegyveres ereje megingathatatlan egységének szimbóluma. A pákozdi dombon emelkedő hősi emlékmű örök emléket jelent ama dicső napnak, amelyen a fiatal magyar honvédsereg, a haza szabadságának és függetlenségének véde Imére felkelt nép ragyogó győzelmet, nagyszerű diadalt aratott a. császári zsoldos vezér, Jellasich hordái felett. Győzött a frissen toborzott, fiatal magyar honvédsereg és bebizonyította, hogy a nemzet seregei legyőzhetetlenek, ha a nép támogatja. Ezen a napon hadseregünk harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei, tábornokai, a magyar dolgozó néppel együtt évről évre büszke öntudattal emlékeznek a dicső honvédsereg hőseire, megfogadva, hogy méltó utódai és örökösei lesznek a pákozdi honvédseregnek. Nemzetünk történelmében nagy jelentősége volt ennek a csatának. Megmentette az ország fővárosát és megrendítette az osztrák császári önkényuralom tekintélyét, időt biztosított Kossuth Lajos és a forradalom többi vezetője számára, hogy tovább szervezzék a forradalom és a szabadságharc szent küzdelmét. A pákozdi csata a nép és a hadsereg egységének, az igaz ügy diadalának a jelképe. Az ifjú honvédsereg pákozdi győzelme jelképezi számunkra az egész magyar történelem szabadságharcos hagyományait: azt is, ami megelőzte Hunyadi, Zrínyi és Rákóczi harcos törekvéseit és azt is, ami utána következett: az 1919-es Magyar Vörös Hadsereg dicsőséges harcait. Pákozd azért tudja számunkra mindezt jelképezni, mert ebben a csatában mutatkozott meg először a legnagyobb erővel, milyen hatalmas győzelmekre képes az olyan hadsereg, amely a népért küzd és amely mögött ott áll testestül-lelkestül, öntudatra ébredten és harcra készen, hőslelkű édesanyaként maga az egész nép. Pákozd dicső emlékét égbenyúló kőoszlop hirdeti. Minden emlékműnél maradandóbb emléket hagyott azonban e nagy nap népünk lelkében. Olyan emléket, amelyet az évszázadok történelmi vihara sem törölhet ki belőle. Ezt a nép lelkében élő emléket a Miniszter- tanács 1951-ben hozott határozatával a hadseregünk hivatalos ünnepévé avatta. A Minisztertanács határozatában többek között ez áll: »Történelmünk e dicső napja méltó arra, hogy néphadseregünk — amely szabadságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti magát — büszkeséggel gondoljon rá és épülő szocialista hazánk, függetlenségünk, dolgozó népünk védelmére lelkesítse, buzdítsa néphadseregünket... Ez a nap erősítse dolgozó népünk és hadseregünk széttéphetet- len össze formaságát.« A mi néphadseregünk évről évre fényes tettekkel bizonyítja, hogy megértette a történelem tanulságát: a hadsereget mindenütt ott lehet találni, ahol a nép érdekében tenni, cselekedni kell. 1954 júliusában hadseregünk harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei egyaránt ott álltak a gáton és hősies munkájukkal védték a nép életét és vagyonát a Duna áradatától. A mi hadseregünk ezekben a napokban nagyszerű hőstettekkel hajtott végre. Ezekben a napokban ismét bebizonyosodott, hogy a magyar nép, a magyar haza biztosan számíthat hadseregére. Szinte hagyományossá vált, hogy hadseregünk minden évben segít a parasztságnak a termés betakarításában. Sok száz és ezer holdról vágták le a gabonát és sok száz és ezer embernek biztosították a kenyerét az idén is honvédeink. Es tovább lehetne még sorolni a példákat, hogyan segített hadseregünk a dolgozó népnek, mint pl. ez évben is a dunai árvízvédelmi munkálatokban. De nemcsak ilyen nagy eseményekben jut kifejezésre az, hogy a hadsereg ott áll a nép mellett, hanem kifejezésre jut az egyes harcosok cselekedeteiben is. Kifejezésre jut Vida Ferenc őrvezető, Háász Henrik, Tresek János és Pólyák Balázs honvédek cselekedetében, akik Gyenesdiás községben tűzoltási munkálatokat végeztek. Kránitz József egyéni dolgozó paraszt nádfedeles háza kigyulladt. Ez a négy harcos meggátolta a tűz tovaterjedését és a lakásból mindent sikerült megmenteniük. De nemcsak a ház mentésében vettek részt, hanem a tűz okozta kár helyrehozásában is segítettek Kránitz József egyéni dolgozó parasztnak. A népért való odaadás kifejezésre jut Kovács János tizedes és illés Imre honvéd elvtársak hőstettében is. Helyőrségi szolgálatuk ellátása közben Bodrogi Zoltán kilencéves kaposvári kisfiú életét mentették meg azzal, hogy a magasfeszültségű villanyvezetékről levették, amit vadgesztenyeszedés közben fogott meg. Mindezek a tények ázt bizonyítják, hogy a hadsereg ott áll a nép mellett, s minden tettét a dolgozó nép iránti szeretet vezérli. * Dolgozó népünk szeretető pedig a harcosok iránt abban nyilvánul meg, hogy állandóan gondoskodik hadseregéről. Népünk nagy áldozatokat hoz a hadsereg erősítéséért, korszerű fegyverzettel látja el és biztosítja a kiképzés, a hadsereg erősítésének minden anyagi feltételét. A hadsereg erősítése pedig még napjainkban is szükséges. Figyelembe kell venni, hogy az imperialista agresszív körök nem akarnak belenyugodni az őket ért kudarcokba. Mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák békés építő munkánkat. Erre figyelmeztetnék bennünket a szuezi és a Nyugat-Németországban lejátszódott események. A magyar dolgozók nagy eredményeket hozó szocialista alkotó munkájának zavartalanságát, szebb jövőnk felépítéséhez szükséges nyugalmat, békáét és biztonságot csak úgy tudjuk biztosítani, ha állandóan erősítve, készenlétben tartjuk hadseregünket. Dolgozó népünk hálás szívvel gondol a hadseregére, s ezen a napon. még jobban keblére öleli katonáit, mert látja, hogy a néphadsereg katonái szívében a nép ügye iránti hűség, a nép iránti ragaszkodás és a hazaszeretet lángja lobog, hogy néphadseregünk minden tette a dolgozó nép érdekeit, a haza védelmét szolgálja. A Néphadsereg Napja alkalmával hálás szívvel köszöntjük hadseregünket és sok sikert, a kiképzés ben kiváló eredményeket kívánunk hadseregünk minden harcosának, tiszthelyettesének, tisztjének és tábornokának. Azt kívánjuk, hogy hadseregünk a jövőben még nagyobb és jobb eredményeket érjen el a kiképzésben, hogy erősödjön és fejlődjön. Él11jen dolgozó népünk és néphadseregünk széttéphetetlen ösz- szeforrottsága! Éljen győzelmeink szervezője, néphadseregünk nevelője és lelkesítője: a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a Magyar Néphadsereg, békénk és szabadságunk odaadó védelmezője, szabadságharcos és forradalmi hadseregünk méltó utóda! Ezen a napon dicső elődeinknek, az 1848—49-es szabadságharc hős honvédéinek első győzelmére, a pákozdi csatára emlékezünk. A pákozdi diadal, több mint egy évszázad elmúltával is, a nemzeti egység nagy erej t, a szabadságéri «.-zdő nép és a nép ügyéért harcoló hadsereg győzelmét’ hirdeti. Az idei Néphadsereg Napját népi demokráciánk gazdasági és politikai sikerei közepette ünnepeljük. A Központi Vezetőség júliusi határozatainak következetes végrehajtása biztosítja hazánkban a párt egységének megszilárdítását, a szocialista demokratizmus továbbfejlődését, a népjólét emelését, a szocializmus sikeres építését. Megszilárdul népünk egysége és a jobb jövőbe vetett bizalma, egyre jobban kibontakozik alkotó ereje. Néphadseregünk katonái, akárcsak dolgozó népünk, még egysége- sejten tömörülnek pártunk és kormányunk köré, és mint eddig is mindig, készek a párt és a kormány utasításainak fegyelmezett végrehajtására. Népköztársaságunk kormánya, hogy kifejezésre juttassa következetes békeakaratát, elhatározta néphadseregünk létszámának ismételt csökkentését. Ugyanakkor békénk és szabadságunk, szocialista vívmányaink védelme megköveteli hadseregünk fegyverzetének, harci technikájának és kiképzésének további korszerűsítését. Pártunk, kormányunk és egész népünk azt várja tőlünk, hogy erőnket nem kímélve teljesítsük megtisztelő feladatainkat, továbbra is éberen és odaadóan őrködjünk szocialista hazánk biztonsága, népünk békéje és szabadsága felett. Elvtársak! E feladat maradéktalan végrehajtása érdekében tovább kell erősítenünk néphadseregünk fegyelmét, erkölcsi-politikai egységét, növelni harckészültségét. Sajátítsák el kiválóan a korszerű haditechnika ismereteit, s törekedjenek allhatatosan újabb és újabb sikerek elérésére a harci és politikai kiképzésben. A Néphadsereg Napján köszönetét mondunk pártunknak és kormányunknak, egész dolgozó népünknek azért a szeretetért és állandó gondoskodásért, amellyel körülveszi néphadseregünket. Minden tettünkkel erősítsük dolgozó népünk és hadseregünk kapcsolatát. Köszöntjük felszabadítónkat és legjobb barátunkat, a nagy szovjet népet. Szilárd elhatározásunk, hogy tovább erősítjük megbonthatatlan fegyverbarátságunkat a Szovjet Hadsereggel és a szocialista tábor többi testvéri hadseregével. Éberen őrizzük békés épitőmunkánk vívmányait, szeretett hazánkat, a Magyar Népköztársaságot! Éljen néphadseregünk szülőanyja) a dolgozó magyar nép és vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen és erősödjék a népek békéjének záloga, a szocialista tábor fegyveres erőinek testvéri fegyverbarátsága! Éljen szabadságunk, békénk és biztonságunk hűséges védelmezője, szabadságharcos hagyományaink követője, a Magyar Néphadsereg! BAT A ISTVÁN vezérezredes sk., a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere KATONAKÓRHÁZBÓL KÖZKÓRHÁZ Szombat, 1956, szeptember 29. Üzenet Toponárra Mi, nagyberkiek örömmel csatlakoztunk a toponáriak versenyfelhívásához, amelyben vállalták, hogy a harmadik negyedévi adóbefizetési kötelezettségüket szeptember 25-ig 100 százalékra teljesítik. Mi 110 százalékos tervteljesítést vállaltunk szeptember 25-re, amit már ló^én teljesítettünk. Szeptember 22-én mát 122 százalékos volt a harmadik negyedévi adóbevételi térvt'eljesítésünk, s azon versenyez az egész falu, hogy 30-ig elérjük a 150 százalékot. Szeretnénk, ha a toponáriak hamarosan felzárkóznának mellénk. Ezt üzenjük a toponáriaknak Nagyberkiből. Nemes János vb-titkár A% állami gazdaságok hírei Jól haladnak az őszi munkák a megye állami gazdaságaiban, őszi árpából 115 százalékra teljesítették a vetési tervet. Őszi keverékből 66 százalékot, rozsból 77 százalékot, búzából 8 százalékot vetettek el. Somogytarnócán, Felsőbogáton és Bárdibükkber. már befejezték a burgonya szedését, s a többi gazdaság is jól halad az időszakhoz képest. A balatonújhelyi és a marcali gazdaságban megkezdték a kukorica törését. Háromfán folyik a minősített napraforgóvetőmag betakarítása. Az őszi munkákban különösen jól dolgozik! a: Állami gazdaság: Igazgató: Lábod Vájmár Teodor Somogytarnóca Gondos József Gyengébbek: Csillagpuszta Frolyó Imre Alsóbogát Gergely Károly Az őszi silózás nem kielégítő néhány Gépállomásunknál. Olyan is akad, mint a marcali, mely semmi silózást sem jelentett. Kérdezzük Szántai elvtárs főmezőgazdásztól, hogy hol van a nyári másodvetésként elvetett silókukorica, silócsalamádé? Mikor óhajtják azt lesilózni? Nem sokkal különb a Csurgói Gépállomás eredménye sem, ahol mindössze 20 köbmétert teljesítettek eddig. De Balatonkiliti sem dicsekedhet a 160 köbméterrel... A cím egyszerű, de mögötte sokkal több rejlik. Mögötte van az, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége csökkent, hogy ennek eredményeképpen hadseregünk létszámát 15 ezer főyel csökkenthettük. A hadseregünk létszámának csökkentése pedig lehetővé tette azt, hogy a Kaposvári Katonakórházat átadjuk a Somogy megyei Tanács VB Kaposvári Közkórházának. A katonai kórház átadásával mintegy 50 ágyas részleggel bővült a kaposvári közkórház. Ez azt jelenti, hogy 50 beteggel többet tudnak gyógyítani megyénkben. Röviden: javul a dolgozók egészségügyi ellátása. Különösen nagy volt az öröm a kaposvári közkórház vezetői és orvosai részéről. Hogy miért, azt mindjárt leírom. Azért, mert szép, egészséges, rendben tartott épületet és korszerű kórházi felszerelést kaptak kézbe. Megkapták az egész felszére- lést, az ágyakat teljes garnitúrával, az egész gyógyszerkészletet, röntgent, műtőasztalt — ami maga 15 000 forint értékű —, az összes műszereket, aminek összértéke több mint félmillió forint. Ezenkívül az épület, mely szerényen számolva is másfélmillió forint érdekű. Az átvételnél jelenlévő személyek azzal búcsúztak, hogy hamarosan üzembehelyezik és megkezdik a gyógyítást itt is, hogy minél több betegnek visszaadják az egészségét. — la — FEJLŐDÖTT AZ ÚJÍTÓMOZGALOM, Gömbölyű arcú, telt- kairú, csiupavddám asz- szony ront be a szobáiba, meg sem állva az előadó íróasztaláig. — Elfogadták, lelkem? ... — Elfogadtuk. Kétszáz forintot kap érte. — Hű, be jó! Éppen most kell: kifizetnem az ortopédcipőin árát. — Hót csak jöjjön máskor is, szívesen látjuk. — Tudom, lelkem. Van még javaslat a tarsolyomban, de nem »'kiabálom« el. Viszontlátásra! Az ötven év körüli munikákasszony elsiet, s Miklós Zoltán újítási előadó kérdést sem várva mondja: — Antal néni, többszörös újítónk, ötvenkettő óta dolgozik itt, a Tex- tólművekiben. Kiváló szakmai tudását a Magyar Posztónál és a Lőrinci Fonóban nyerte. Jelenleg bőröző. Minden évben rendszeresen újít. Egyik újításával (a bőr- cilinderek tisztításának módosítása) 31 871 forint megtakarítást értünk eL Ezért eddig több mint 1700 forintot kapott. Elnyerte egyébként az üzem első negyedévi legjobb újítója címet. Az első félévi pályázati hónap alatt a legtöbb megtakarítást elérő célkitűzést teljesítette. Ezért 500 forinttal díjaztuk. Nemcsak Antal Mi- hályné újít a Textilmű- vekiben. Szabó Eszter szintén sokat töpreng a munka megkönnyítésén, a gazdaságosabb megoldásokon. Jónak találta a bíráló bizottság a köszörülés egyenletességét mérő eszköz pontossé- gát javító újítását. Általában 8—ilO dolgozó nő van, aki rendszeresen újít. Miklós1 elvtárs kimutatásán érdemes elidőzni. 1955-ben nyolc hónap alatt 99 újítási javaslati érkezett hozzájuk (csak saját újítás, tapasztalateserés nélkül), ebből 69-et elfogadtak, s 43-at bevezettek. Az idén viszont, ugyancsak nyolc hónap alaitt, már 173 újítási javaslatot kellett felülvizsgálni, 85-öt el is fogadtak és 70-et bevezettek. Mindez az újítási mozgalom számszerű emelkedését bizonyítja. Az utó- kalkulált gazdasági eredmény 1955-ben 408, 1956- faan 407 ezer forint megtakarítás. Mit jelentenek az utóbbi adatok? Míg a beadott újítások számának emelkedése az újítómozgalom fejlődését, a dolgozók érdeklődésének héáyes felkeltését bizonyltja, addig a megtakarítási mutatók —i az újítások műszaki színvonalának — egyhelyben állásáról tanúskodnak. Kétségtelen, két legyet ütni egycsapásra, méhéz dolog. Az is bizonyos, hogy a korszerű gépéken már nehezebb jó (és utákalkiuláüható, azaz gazdaságilag eredményes) újítást kieszelni, megvalósítanál Az sem közömbös egy újító számára, hogy milyen gyorsan bírálják el és mikor vezetik be újításait. De ezen a téren, bár akad javítanivaló, a Textilművekben elég jól haladt a munka. Rendszeresen megtartják az újító-értekezleteket, újítási- faliújságon elpanaszolhatja bárki esetleges sérelmét. Jobban díjazzák az újításokat, mint tavaly. Mégis az újítások műszaki színvonala nem emelkedett, sőt esett, habár a feltételek láthatóan kedvezőbbek. Le- het-e ezen javítani? Igen! Példa erre Por- teRa Béla kártoló műhelyfőnök múlt évi nagy újítása, melynek előkalkulált, vádható gazdasági eredménye majdnem félmillió forint. Aki keres, talál — tartja a közmondás. Ehhez viszont a dolgozók (és itt a legegyszerűbb beosztásban lévő munkásokról és munkásnőkről DE... beszélünk) jobb, alaposabb műszaki képzettsége kell. Máért tud Antal Mihályné még itt, a sok új és jó gép otthonában is újítani? Mert műszaki képzettsége nemcsak megfelelő, hanem még egy kicsit felül is múlja beosztását. Vagy mondhatnánk úgy ás.: jó gazdája saját munkájának. Ismeri csínját-bítn- ját munkakörének, szereti' a gépeket, szereti elgondolásaival megkönnyíteni nehéz fizikai munkáját Neveljenek a Textilművek mérnökei, technikusiad, művezetői, hagy szakértelemmel rendelkező vezetői a sok-sók munkás asszon yból még több műszakilag is kuL túráit dolgozót, száz és száz Antal Mihálynét! Akkor biztosi, hogy az eredményt, egyrészt a munkások magasabb életnívóján, másrészt a népgazdaságnak áldott millió forintokban lehet pár év múlva lemérni. A Textilművekben sokat fejlődött az újítási mozgalom. Ha még nagyobb fontosságot tulajdonítanak e mozgalomnak, megsokszorozódik, kibővül az érdeklődők köre, könnyebb lesz a munka, több a kereset, jobban emelkedik a termelékenység is. — Szűts —*■
