Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. szeptember 29. Így készültek a Néphadsereg Napjára Borbél} Kálmán, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát esztergályosa most ősszel vonul be katonának. A hadseregben is műhelyben szeretne dolgozni. A Néphadsereg Napjára 146 százalékos eredménnyel készült. ☆ Lent: Szarka Margit, a Kaposvári Petőfi utcai Általános Iskola Vili. B. oszt. tanulója történelem órán a néphadseregről beszél. A vonatkorlátozáaokról A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a szeptember 30-án életbelépő vonatkor­látozások ideje alatt a díjszabás sze­rinti kedvezmények közül csak a bér­letjegyek a dolgozók munkába Járásá­hoz szükséges havi-, hetijegyek és a dolgozók menettérti jeaye, a tanulók havijegye és a 33 százalékos mérsék­lésű hazautazási kedvezmény, a dolgo­zók fizetett szabadsága idejére szóló 50 százalékos menetkedvezmény érvé­nyes. Nem érvényesek: egyes vásárokra, kiállításokra, emlékünnepélyekre stb. már korábban engedélyezett menetked­vezmények sem. A vonatok korlátozása miatt a mo­torvonatokon újból bevezették a vonat­használati jegyrendszert. Ezeken a vo­Agrárreform {MTI) A marokkói szultán csü­törtökön ezer hektárnyi öntözött föl­det osztott szét Aklimnál az ínsége­seknek — közli az AFP. A szultán vázolta azt a szerepet, amelyet az agrárrefoim, főleg az öntözött föl­dek szétosztása Marokkó gazdasági natokon csak az utazhat, akinek arra a vonatra érvényes menetjegye és vonat­használati Jegye van. A többi távolsági vonaton is korlátozták a kiadható je­gyek számát, ezért a menetjegyek elő­vétele szünetel. A Jegyeket közvetlenül a vonat indulása előtt kell a pályaudva­ron megváltani és csak azon a vona­ton érvényes, amelyre a pénztár a je­gyet kiadta. Azi IBUSZ a 'korlátozás ide­je alatt belföldre nem ad ki jegyet. Felkérjük az utazóközönséget, hogy a korlátozás ideje alatt csak akkor utazzék, ha utazása múlhatatlanul szük­séges, azonkívül utazása előtt az állo­máson mind a közlekedő vonatokról, mind a díjszabásról kérjen felvilágosí­tást. Marokkóban életében jelent. »A függetlenséget — mondotta a többi között — az egész lakosságot érintő szociális for­radalom bevezetőjének kell tekinte­ni. E forradalom egyik jelentős tar­tozéka a széleskörű agrárreform«. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BONN Érdeke (MTI) A szövetségi kormány csü­törtöki ülésén úgy döntött, hogy a szövetségi köztársaság csatlakozik a Szuezi-csatornát használók szövetsé­géhez, amelynek megalakítását Lon­doniban elhatározták — jelenti a DPA. Csókmérő Párizsban nemrég nyűt meg a rádió és távolbalátás bemuta­tója. A legnagyobb vonzóerőt a kiállítá­KAIRÖ son az úgynevezett (MTI) Az AFP jelenti, hogy Favzi egyiptomi külügyminiszter csütörtö­kön délelőtt fogadta Kiszelj ovot, a Szovjetunió kairói nagykövetét. Hi­vatalos körökben úgy tudják, hogy a 45 perces megbeszélésen a szuezi helyzetet vitatták meg. A külügymi­niszter nyomban ezután fogadta In­dia nagykövetét és ugyanezt a kér­dést tanulmányozta vele. PÁRIZS (MTI) Eden és Selwyn Lloyd pá­rizsi megbeszélései után csütörtökön este hazaindult Londonba. A minisz­terelnök kijelentette, hogy az angol és francia kormányférfiak elhatá­rozták: további rendelkezésig fenn­tartják a Földközi-tenger keleti me­dencéjében tett katonai jellegű óvó­intézkedéseket, mindaddig, amíg a jelenlegi feszültség nem csökken. KAIRÓ (MTI) öt amerikai révkalauz, alig 24 órával Port Szaidba érkezése után csütörtökön megkezdte a tanulást a Szuezi-csatornán — jelenti a Reu­ter. A Trans World Airlines közölte, hogy az elkövetkező három napon belül további hét amerikai révka­lauz érkezik Kairóba. BERLIN (MTI) A bonni szövetségi gyűlés pártcsoportjának képviselői csütörtö­kön a parlament állandó bizottságá­nak ülésén felhatalmazták Gersten- maiert, a szövetségi gyűlés elnökét aira, közölje a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségével: a bonni parlament elfogadja a moszkvai meg­hívást. A bonni parlamenti küldött­ség moszkvai útjának időpontjáról és a küldöttség összetételéről még nem hoztak határozatot. LONDON (TASZSZ) Canberrái jelentés sze­rint Ausztráliában csütörtökön an­gol atombomakísérletet hajtottak végre. Mint közlik, ez az első kísér­leti robbantás az angol atomfegyve­rekkel tervbevett új kísérleti soro­zatból. DAMASZKUSZ (MTI) A szíriai hadsereget készen­létbe helyezték, hogy segítséget tud­jon nyújtani Jordániának Izrael esetjeges további agresszióival szem­ben — közli az AP a szíriai sajtó alanián. Az AFP hivatalos forrásból közli, hogy Kuatli szíriai köztársa­sági elnök fogadta Jordánia damasz­kuszi nagykövetét, aki tájékoztatta a kedd este lezajlott izraeli támadás­ról. Kuatli telefonösszeköttetésbe lé­pett Husszein királlyal és biztosítot­ta arról, ho"v »egész Szíria Jordá­nia mellett áll és minden lehetséges támogatást megad neki«. »csókimérő« készülék tette. A csókmérő egy francia orvos találmá­nya és most mutatják ibe első ízben. A láto­gatók megcsókolják a készülék egy fómérzé- keny lapját és a masi­na nyomban megmu­tatja, mekkora csók­ereje van az illetőnek. A csókerőt pedig 20 hírneve® filmszínész és fiűmszínésznő csók­jához mérik, és a gép feltünteti, melyik íilmmcsffllag csókjához hasonlít leginkább az illető puszija. A ké­szüléknek nagy sikere van, állandóan itömeg állja körül, s ki tudja, hányán csókolják meg szerencséjüket a »csók­mérőn«. Tengeralatti kutatások Párizs. A Földközi- tenger tudományos ku­tatására alakult nem­zetközi bizottság be­fejezte 15. ülésszakát, amelyen első ízben vettek részt szovjet és bolgár megfigyelők. A szovjet tudósok azt az óhajukat fejezték ki, hogy eddigi tudomá­nyos kutatásaikat a Fekete-tengerről más tengerekre is kiter­jesztik és külföldi ku­tatómunkákban is részt kívánnak venni. Bemard és Fumes- tin francia professzo­rok (beszámoltak az 1955-ben végzett ten­gerfenék,i kutatásaik­ról. Peres francia tu­dós 4300 méter mély­ségben készített fény­képfelvételeket muta­tott be. Yves Cousteau mun­katársaival a Földkö- zá-tengertőL távol, az egyenlítői Afrika part­jának közelében vég­zett tengeralatti kuta­tásokat. Nyolcezer mé­ter mélységben kutat­ták a tengerfenéket, azonban tengeri ször­nyeket nem láttak. s s é cf © k "lllillllll"l""illll"llf INNEN-ONNAN Hatásköri zavarok... Egy felelős angol államférfi szombaton rádióbeszédet mon­dott. Kijelentette, hogy orslzága semmiképpen sem egyezik bele a Szuezá-csatoma álla­mosításába, mert ez »halálos fenyegetés nemcsak Nagy-Bnitain- niiára és Nyugat-Buró- pára, Hanem a brit nemzetközösségre és gyarmatokra is.« A" továbbiakban, ugyan­ez a tekintélyes poli­tikus a ciprusi kér­déssel kapcsolatban hangoztatta: Anglia el­ismerd az önrendelke­zés elvét, de a jelenle­gi világhelyzetben nem lehet alkalmaz­ni ezt az elvet. Sokat, nagyon sokat lehetne 'hozzáfűzni eh­hez a néh ány megálla­pításhoz. Talán min­denekelőtt azt, hogy a csatorna államosítása körülbelül olyan »‘ha­lálos fenyegetés« a gyarmati országok számárai mint ami­lyen mondjuk a ban- dungi konferencia volt és hogy ezek a népek miinél több ilyen »fe­nyegetést« kívánnak maguknak. Vagy, hogy az önrendelkezés elvi kérdés, amelyet lehet elismerni és nem el­ismerni — de ez min­denesetre »világhely­zettől« független. Az »önrendelkezés« szó egyébként is rendkí­vül furcsán hangzott a szánok szájából. A nevezett államférfiú ugyanis nem volt más, mint Lennox- Boyd!, Nagy-Britiamnia gyanmatügyi ministz- tere. Úgy ‘hisszük, valahol itt van a szuezi kér­désben elfoglalt brit álláspont lényege. Hogy a csatorna és a többi egyiptomi ügy már nem tartozik Mr. Len- nox-Boyd minisztériu­mához ;.. ; , (ha—) Becsületes taxisofőr Bets. Friedrich Pirin- zinger bécsi taxisofőr egy utast szállított a belvárosból az Ot- takringre. Csak az utas eltávozása után vette észre, hogy té­vedésből 1000 silling helyett 100 sili ingből adott neki vissza. Azonnal jelentette az esetet a legközelebbi rendőrőrszobán, de pontos személyleírást nem tudott adni az utasról. Délben a taxisofőr ismét megjelent egy férfivel a rendőrőrszo­bán és bejelentette, ‘hogy saját maga meg­találta utasát. A gép­kocsivezető vissza­adott 900 silliinget uta­sának, aki megjutal­mazta a becsületes embert. A fűtött tó Stockholm (UP). Egy érdekes terv szerint talán, már az idei télen »fűteni« fogják a svéd­országi Maélar-tiavait1, hogy a svéd export- hajózás számára télen is használható legyen. Eddig a svéd hátor­szág jelentékeny ré­szét a Keleti-tengerrel összekötő tó télen két hónapon át, kedvezőt­len jégvisizcnyofc miatt, nem volt hajóz­ható. Az elkészült ter­vek szerint ezentúl a leghidegebb hónapok­ban a vízfelületnek egy húsz méter széles sávján légnyomással megakadályozzák a jég­képződést és ezáltal a hajóforgalom egész éven át biztosítható. Részeg halak Torino. Az olaszor­szági Pó-folyó halai megunták az állandó vízivást. Tízezrivel gyülekeztek egy folyó- iparti borpincészet le­vezetőcsatornája körül és az alkoholban gaz­dag szennyvizet itták. A gyakori »fröccsö- zéstől« alaposan bel csíptek, fickándoztek, úgyhogy a környékbe­li parasztok ezrivel szedhették össze pusz­ta kézzel a részeges halakat. A kész listát nem fogadjuk el! IRTA: G. POGIBEL A kerületi bizottság teljes ülé­sén először az építkezési vál­lalatok Komszomol-szervezeteinek munkáját tárgyalták. A vita semmi érdekeset nem hozott. Az első napirendi pont megtárgya­lása után Eduard Ljapisev, a kerü­leti Komszomol-bizottság titkára fel­állt és »egy perc figyelmet« kért. — Egy szervezeti kérdést kell meg­oldani — hadarta. — Azt hiszem, fe­lesleges lenne szünetet tartanunk. Senkinek nincs ellenvetése? Akkor hát lássunk hozzá. A máuodtitkár, tanulmányaira való tekintettel kérte, hogy mentsék őt fel a kerületi bizottságban betöltött tiszt­sége alól. — Érthető? — kérdezte Ljapisev, s nyomban hozzátette: — Felteszem a kérdést: ki van amellett, hogy megadjuk a felmentést? Ezzel végig­tekintett a termen, látta a felemelt karokat, majd megkérdezte: — Kinek van ellenkező véleménye? Senkinek? így hát elfogadjuk. Ljapisev néhány szót váltott hal­kan Maléj kovái, a határterületi Kom­szomol-bizottság egyik osztályának helyettes vezetőjével, majd a hallga­tóság felé fordulva folytatta: — Most tehát meg kell választa­nunk az új másodtitkárt. Javasolom — s ezt emelt hangon mondta —, hogy Kacsanova elvtársnőt válasz- szűk meg. Senkinek sincs ellenveté­se? Ljapisev végignézett az elcsende­sedett tanácstermen. Kellemes érzés fogta el, hogy most mindenki az ő szavait várja, hogy kezében tartja azt a fonalat, amely a vezetőt a tömeg­gel összeköti. A teremben ülők pedig így gon­dolkoztak: Kacsanova? Mintha már hallottuk volna a nevét, de hogy hol, mivel kapcsolatban, azt nehéz lenne megmondani. Kérték tehát, hogy Ka- csanova beszéljen valamit saját ma­gáról. Valamennyien a leány felé fordultak, aki közben felállt. Lám, ő az! Nincs benne semmi különös, olyan, mint a többiek. Nos, vajon mit fog mondani? Kacsanova életrajza egyszerű: el­végezte a középiskolát, a főiskolát, s most német nyelvet tanít. Ismeri-e vajon a Komszomol-munkát? Igen, vplaha osztálytitkár volt. De milyen mértékben ismeri a munkásifjúság életét? Hiszen a kerületben sok a nagyüzem. Meg tud birkózni felada­tával? A leány hallgat. A kérdések egymást követik: járt-e legalább egyszer is üzemben? Ismeri-e a mű­szaki normákat? — Elvtársak, lényegbevágó kérdé­seket tervetek fel — szólt közbe Lja­pisev. — A határterületi Komszomol- bizottságban már tisztázták a kér­dést, térjünk rá a szavazásra. Ki van amellett, hogy ... — Szót kérek! A kerület egyik nagyüzemének Komszomol-titkára emelke­dett szólásra. Végighaladt a termen, s felsietett az emelvényre. — Kacsanova jelölését ellenzem. Most került ki a főiskoláról, az éle­tet nem ismeri, s mi válasszuk meg őt a kerületi bizottság titkárává? Ki­től kérünk majd tanácsot? Azt java- sclom, hogy Jevgenyij Belkint vá­lasszuk) meg. Ö alkalmasabb erre a tisztségre, meg aztán valamennyien ismerjük is! A terem helyeslőén felmorajlott. Hogyne ismernék Belkint, hiszen már két esztendeje a kerületi bizottság instruktora. Munkája során jól meg­ismerte az üzemek és építkezések fiataljait. Az egyik fiatal építő kért szót: — Én is ismerem Belkin elvtársat­Eátermett ember! Annak idején so­kat segített nekünk. Én is mellette vagyok! A teremben felkiáltások hallat­szottak: — Belkint akarjuk! Belkint akar­juk! Az elnökség megriadt. Malejko volt az első, aki leküzdötte zavarát. —■ Szabad lesz, elvtársak? — kez­dett bele mondókájába. — Mostani teljes ülésünkön meghívott építők, technikusok, mérnökök is részt vesz­nek. Mivel a kérdés kiéleződött, ja­vasolom, hogy a meghívott elvtársak hagvíák el a termet. Malejko nyugodtan és halkan be­szélt, de mondatai óriási felháboro­dást keltettek. — Nincs titkolni valónk! Ha a meghívott elvtársakat kiküldik, mi is távozunk! — hallatszott a terem­ben. Malejko leült, s Belezsnoj, a vá­rosi bizottság titkára emelkedett szó­lásra. — Elvtársak! — mondta kedves mosollyal. — Mi itt vitatkozunk, be­szédeket mondunk, az idő meg ha­lad! Javasolom- napoljuk el a teljes ülést. A jelenlévők azonban ezzel nem értettek egyet. Ekkor ismét Malejko igyekezett kezébe venni a gyeplőt: — Engedjék meg, hogy még egy­szer szóljak. Be kell jelentenem a teljes ülésnek, hogy ha Belkint vá­lasztják meg, mi ezt a választást úgysem hagyjuk jóvá. A terem elcsendesedett. Malejko azt hitte, hogy elérte célját. A te­remben azonban ilyen felkiáltások hangzottak el: — Megírjuk az újságnak! Szörnyű hangzavar keletkezett. Malejko meghökkent. Tudta, hogy nincs igaza. Jobban meg kellett vol­na gondolnia, hogy mit mond ... — Azt hiszem, félreértettek en­gem. Csupán azt akartam mondani, hegy Belkin elv társ — jó elvtárs, de Kacsanova elvtársnő jelölésében a határterületi bizottságon már meg­állapodtunk. Ez olaj volt a tűzre. Megállapod­tunk? Tehát már mindent előre el­döntötték? Minek kell akkor össze­hívni a teljes ülést?« Bármennyire is igyekeztek a de­mokrácia megsértői, a teljes ülésen mégis csak Belkint választották meg titkárrá. A teljes ülés részvevői jól választottak: Jevgenyij Belkin be­bizonyítja, hogy méltó a bizalomra. Pedig másként is történhetett volna, ha a komszomolisták nem tartanak ki jogaik mellett. Nálunk már valahogy szokássá vált, hogy a konferenciák vagy a beszámolók és választógyűlések előtt összeállítják a megválasztandók ieevzékét. S ha valaki megkísérli, hogy ellenjavaslatot tegyen, nyom­ban ellene fordul az egész elnökség. Sőt, még azt sem engedik meg, hogy akár csak eggyel is több legyen a jelölt, mint ahány tagot meg kell vá­lasztani. Felolvassák az előre elké­szített jegyzéket és sietnek bejelen­teni: »Javasoljuk, hogy fogadjuk el a jelölést«; Pedig milyen visszataszító, ami­kor a felettes szerv képviselője min­den erejével arra törekszik,, hogy — nem félünk ezt a szót kimondani — félrevezesse az aktivistákat. T7mlékszem egy esetre, a kurga- nai kerület rednyikovszki gépállomásán történt. Beszámoló- és választó Komszomol-taggyűlést tar­tottak. Az elnöki tisztet Jurij Oglod- kov, a kerületi bizottság instruktora töltötte be. Amikor megkezdődött a választás, Oglodkov meg sem -kér­dezte a komszomolistákat, hogy van-e valamilyen elképzelésük, ha­nem elővett egy ívet és felolvasta a neveket: »A kerületi bizottság java­solja! ...« — Más javaslat nincs? Úgy hát el­fogadjuk. Ekkor azonban valaki közbeszólt: — Miért ne lenne?! Bizony hogy van javaslatunk! Vlagyimir Pruglo gépkocsivezető szólt közbe. Úgy látszik azonban, hogy nemcsak neki volt mondani­valója, mert egy szemvillanás alatt az egész terem felzűgott, mint a méhkas, s a komszomolisták kezdték felsorolni »saját« jelöltjeiket. Az instruktor bármennyire is ivve- kezett megfélemlíteni a komszomo­listákat azzal, hogy »szembehelyez­kednek« a kerületi bizottság vélemé­nyével, bármennyire igyekezett is rábeszélni őkel — nem sikerült. Miért védelmezte vajon Oglodkov olyan makacsul nyilvánvalóan hely­telen álláspontját? A gyűlés után meg is kérdeztem tőle. — Tudja — mondta zavartan — a választások előtt a kerületi bizott­ságon összehívták az apparátus va­lamennyi dolgozóját és megadták az irányvonalat: előre el kell készíteni a bizottsági tagok jegyzékét, s min­den erővel ahhoz kell ragaszkodni A kerületi bizottságban »megadták az irányvonalat!... « Tehát Malejko, Berezsnoj és Ljapisev csupán azért makacskodtak, mert ők is a kerületi bizottság »irányvonalát« akarták kö­vetni. Csakhogy a tagságnak is volt egy­két szava ehhez az »irányvonalhoz«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom