Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

Péntek, 1956. augusztus 1*. SOMOGYI NÉPLAP 3 IV. A DEMAGÓG Az elnevezés állító­lag görög, ám sokak szerint sokkal való- szániűbb, hogy a szó eredete a tőből, a »De ma« szavakból származik, vagyis a .»De ma meg kell ol- daini«-iból. Pusztulásra ítélt fogalom, bár van időszak, amikor hirte­len megint lábrakap, s kihasználva toizon- myos körülményeket, szaporodik, mint a ti­szavirág de legalább annyira rövidéletű is. Egy ilyen D.-ről tartja úgy a fáma, hogy a XX. kongresszus utáni hetekben felállt egy gyűlésen és meg­kérdezte: — Mondják meg ne­kem, mért lett kisebb a XX. kongresszus után a zsemle? (Mire a válasz állí­tólag s nagyon jellem­zően így: — Nem a zsemle lett kisebb, hanem a de­magógok szája na­gyobb. Valóiban. A legjob­ban így lehetne kül­sőleg jellemezni: egy óriási száj, bömbölő hang, két kezében a »bírálat «-nak nevezett gyűlök, amellyel hado- . nászik és szúr, vág nyakló nélkül, oda is, ahol semmi baj, oda is, ahol csak baj volt. Mert ő mindenütt hi­bát lát, mindenütt »se­gíteni« akar. Még ott is, ahol már semmi szükség az ő »segítsé­gére-«. Hasonlít arra az emberire, alti ami­kor meghallotta, hogy az elmúlt éjszaka tűz ütött ki a városban, hirteden felugrott és végigkiabálta a vá­rost: segítség, tűz van! Igaz, amire a hír őhozzá elért, a tüzet már eloltották. De ez őt mit sem érdekli. Persze, nem ezek a főbb jellemző vonások. A külső nem mindig jellemzi. Sokszor meg­húzódik még a »párt- szerű« bíráló álarca mögött is. S még ha csak azt bírálná, ami valóban hiba. Dehogy... Azt hallja, hegy a párt önkritikát gyako­rolt? Nosza, veszi az újságot, elolvassa a határozatot, s máris kész a következő fel­szólalásra. Kiragadja a hibákat, amelyek fel­tárása, orvoslása már megkezdődött, s úgy beszél róluk, mintha ő lenne az első, aki észreveszi, aki feltár­ja a h’bát, aki javas­latot tesz, hogy szün­tessék meg végre. Be­szél, esapkolódik jobb­ra, balra — felfedez — mindig felfedez va­lami régen felfede­zettet s talán már ki is javított hibát. Egy­szóval ilyenkor mond­ják; s állítólag innét származik a mondás: No, ez is feltalálta a spanyolviaszt. Szólj neki ellen! Mindjárt megtámad: »Eil akarod fojtani a bírálatot!? Hát nem hat rád a XX. kong­resszus éltető levegője, a szabad bírálat szel­leme? Meg kell mon­dani, fel kell' tárni a hibákat! Mit beszélsz? Hogy ezeket már fel­tárták? Na igen, hi­szen én már régen megmondtam: ki kell ezeket a hibákat ja­vítani! Én már felhív­tam rájuk esztendők­kel ezelőtt a figyel­met Ö már mindemre rég felhívta a figyelmet. Még akkor, amikor a hibát el sem követték. Hiába, őt semmiben sem lehet megelőzni. Még a hibák elköveté­sében sem. Azt mondod neki: Hiszen ezeket a hibá­kat már orvosolják! Erre ő tovább veri az asztalt: — Mikor? — Ne majd, de ma, de ma! Innét származik valószínű a neve is. Az lutóibtíi időben megszaporodtak, mint a kérészek, 1 mint a tiszavirágok. De re­méljük, olyan rövid­életű a virágzásuk is. Lesz idő, amikor a múzeumok az utolsó példányt keresik, hogy spirituszba helyezve, tartósítva, üveg mö­gött mutogathassák a késő századoknak az immár ártalmatlan, de még mindig hataknas- ra-tátott-szájú utolsó díszpéldányt e faji megjelöléssel: »De-ma- igógidiótisz, a XX. szá­zad közepéről... Utol­só és egyetlen pél­dány. Kézzel s bírá­lattal illetni életveszé­lyes!« — ys — Készülődünk a mezőgazdasági seregszemlére A Mezőgazdasági Igazgatóság tájékoztatója Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás megnyitásától már csak három hét választ el bennünket. Somogy- ból az idén hét tsz burgonyával, ku­koricával és cukorrépával, két tsz szárazföldi és öntözéses kertészeti zöldségekké] (köztük a somogybán Uj Somogy Tsz 12-féle paradicsom­mal és nyolcféle paprikával) vonul fel. A kötcsei Előre és Béke Tsz-ek paprikatermelésüket, a ráksi Uj Élet fajtaborsó-magtermelését, míg az ilharosiberéinyi Úttörő Tsz geszte­nyéjét mutatja be. Ezenkívül Kompa István és Kovács Sándor porrog- szentkirályi gazdák almájukat viszik fel első ízben az országos kiállítás­ra. meg a község felutazni szándékozó lakosságát. A jegyek olcsóbbak, mint tavaly. Egy darab ára 4 forint, tanulóknak, honvédeknek 2 forint. A bdlépőjegy utazási igazolványul is szolgál, és vasúton 50, autóbuszon pedig 25 százalékos kedvezményt biztosít. A járási tanácsok pénzügyi elő­adójánál, községi tanácsnál, vasútál­lomáson, földművesszövebkezetben, trafikokban és I BUSZ-írodákban le­het vásárolni belépőjegyeket. MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÓSÁGA 77 falu 7 FALU — a kaposvári járás • * — valóságos kis ország. A Központi Vezetőség júliusi ha­tározata, a második ötéves terv mé­Büszkék lehetünk állattenyészté- . síinkre is, hiszen' ebben az esztendő-i ben a bemutatott sertésállomány egy- si hatodát megyénkből szállítják fel:(i Egy törzskan, hét törzskoca, 14 sül- (► dőkoca és 39 süldőkan. Tetemes ré-(i szét a ráksi Uj Élet viszi, összesen ( 20 darabot. i1 lyen belenyúl e vidék egyéni dolgozó Megyénkből négy tsz, egy állam' parasztságának és 91 termelőszövet­gazdaság, és 11 dolgozó paraszti'kezeiének életébe. Ez a 77 község a együtt 12 bikát, 4 üszőt és 7 tehenet 11 Zselicség természeti kincseivel ékes mutat be. A somogymeggyesi Előre#és — mint azt a legutóbbi ország- Tsz 23-as Bimbó nevű tehene 5740!'gyűlésen is hangoztatták képvise- kg-os tejhozaimimal szintéin felutazik,('lóink — itt van a Kapos- és Kop- még pedig a tahi járási kiállítás első i'pány völgye, a jószágtartasáról neve- díjával. (Jzetes Beiső-Somogy ígéretes tája. Hogyan lehet felutazni a sereg-A járás 91 termelőszövetkezete kö- szemlére? Ezúton adjuk meg a tá-,zött már vannak olyanok — mint jéikoztatást: V például a ráksi Uj Élet, a répáspusz­A Földművelésügyi Minisztérium,! |tai Első ötéves Terv, az igali II. a Micsurin Agrártudományi Egyesü-, i Pártkongresszus —, amelyek eddig let és a Kiállítási Iroda közös ren-( i az egyénieket messze felülmúló dezésében szeptember 3—13, között.i*3? terméssel, gazdag jószágáldással naponta lesznek előadások, tapasz- ,| dicsekedhetnek. Ok már Belső-So- tóáatcserék a mezőgazdasági termelés.imoSy termelőszövetkezeti mozgalmá- kü'löniböző ágait érintő kérdéseikről..ipajc tántoríthatatlan harcosai. Az Ezekre közvetlenül 23 termelőszövet-.j^én 16 újabb termelőszövetkezet kezeid tag és vezető, egy doigbzó, fakult, s a tsz-mozgalom tovább erő­paraszt, tíz gépálllomási dolgozó és,is®^^- AUS akad már olyan egyéni öt megyei szakember kap meghívást.. »Sazcia, akinek a fejében ne fordult Ezenkívül minden termelőszövet-.ivo^na me§ a közös gazdálkodás gon- kezetben, gépállomásom, állami gaz- (dolata. De megkönnyebbedett a kö- ----j-n—-------------- zösségi gazdálkodás hirdetőinek, a d aságban és egyéni dolgozó parasz­tok körében lehet szervezni, a közös lá­togatást. Könnyebb a szállás biztosí­tása és kellemesebb az utazás. A diákok részére — különösein az el­szállásolás szempontjából — legal­kalmasabb a hétfő—csütörtöki na­pokra tervezett utazás. Igen fontos ezért, hogy minden tsz, gépállomás és állami gazdaság megfelelően gondoskodjék már most (népnevelőknek, a tsz-veteránoknak a , dolga is. A kormány most már hosszúlejá­ratú, alacsonyabb kamatú hitelekkel »nyúl a tsz-ek hóna alá. Egyre több »tégla-'és cserépégetőt, mészkő- és I nádüzemet hívhatnak életre a szö­vetkezetek, hogy saját erejükből, i gyorsabban felhúzhassák jószágaik- mak a tágasabb ólakat, istállókat. , ,, „. , __ -Ezentúl nemcsak teherautókat, de a 'belépőjegyekről. A Hazafias Nép-J gumikerekű, univerzális traktorokat íront helyi bizottságai szervezzék‘is vehetnek, hozzávaló pótkocsikkal. Munkagyőzelmekkel készülnek a VI. vasutas napra a barcsi vasutasok Kaposvár után megyénk egyik leg­nagyobb vasúti csomópontja Barcs, ahol a forgalmi-, a vontatási- és a pályafenntartási szolgálat dolgozói lelkes munkával, szép munkasike­rekkel készülődnek a VI. vasutas napra. A forgalmi szolgálat élenjárói, Ma- róti Béla szolgálattevő és brigádja, akik biztosítják a vonatok menet­rendszerűségét. Schmidt Gyula áru­pénztáros, Haraszti Pál és Horváth Lajos raktárnokok szintén példamu­tatóan látták el feladatukat. Ok Pa­lotai István kocsiintézővel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy a több mint 500 kocsival megnövekedett ha­vi kocsiforgalmat is zavartalanul lé­be nyolították a barcsi vasútállomá­son. A vontatási szolgálatban Simon Ferenc mozdonyvezető és Bertalan Ferenc fűtő az élenjárói a mozdony- vezetők versenyének, amely a menet­rendszerinti vonat-továbbítást tűzte célul. Bajor János a szakmunkáskép­zés terén ért el szép eredményeket. A pályafenntartási szolgálatnál Harmati József előmunkás és bri­gádja állandóan 120 százalékot tel­jesít. A pályafenntartási műhelyben Sugár István lakatos a vasutas nap tiszteletére indított munkaverseny­ben 160 százalékos tervteljesítést ért el, és selejt nélkül dolgozik. Tanulság: nem lehet csavargásból élni Török Lajos balatonlellei lakosnak nem ízlett a munka, ezért több mint három hónapja már csak csavargás­ból élt. Azaz nemcsak csavargásból. Nappal meglátogatta ismerőseit (az ismeretleneket is), terepszemlét tar­tott, s éjnek idején ezekből a házak­ból rendszerint eltűntek a kacsák, li­bák, tyúkok. Ezeket Török lopta el, s a környező községek piacain érté­kesítette. Belügyi hatóságaink egyik ellenőrzés alkalmával lefülelték Tö­rök Lajost. Egy-kettőre fény derült viselt dolgaira, s a járási ügyészség a nyomozati adatok alapján elren­delte a csavargó Török Lajos letar­tóztatását, aki jelenleg a börtönben várja, hogy a járásbíróság ítélkezzék fölötte. * * * Szován Mária ugyancsak notórius csa­vargó. Az elmúlt években szinte az or­szág minden részét bejárta már, s meg nem engedett módon igyekezett pénz­hez jutni. Ugyancsak a Balaton mentén végzett ellenőrzés alkalmával jutott Szován Mária is rendőrkézre. Miután legutolsó bejelentett lakása Lengyeltóti volt, a Lengyeltóti Járásbíróság bün­tető tanácsa előtt kellett felelnie tettei­ért. A bíróság bűnösnek mondta ki Szo­ván Máriát s négy havi börtönbünte­tésre ítélte. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * HOZZÁSZÓLÁS A SOMOGYI NÉPLAP 1956. JÜLIUS 29-1 SZÁM AB AN MEGJELENT »AZ 1956—57-ES PÁRTOKTATASI EV ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZ­TALATAI a csurgói járásban« c. cikkhez A cikkhez fűzött megjegyzésem célja, hogy a cikk írójának egyes megállapításaival vitázzam és egy­ben [kiegészítsem. A cikk több fon­tos problémát vet fel az 1956—57-es pártoktatás előkészítéséinek tapaszta­lataiból. Legelsőnek szeretném kiragadni azt a megállapítását, mely arról szól, hogy »... a pártszervezetekben a hallgatók kiválogatásával egyidő- ben javaslatot tesznek a propagan­distákra is.« Igazságként kell el­könyvelni, hogy a jó propagandista az alapja a jó pártoktatásmak, a propagandisták munkájától függ a pártoktatás sikere. így tehát az 1956—57-es pártoktatás előkészítésé­nél -is az az alapvető követelmény, hogy felmérjék a pártbizottsá­gok, a pártszervezetek: meny­nyi jól képzett propagandista áll rendelkezésükre és a propagandisták száma döntse él, hogy az alapszervezetekben milyen és mennyi tanfolyamot indítsanak. (Nem pedig a pártoktatásra jelent­kező hallgatók száma dönti eL) Eb­ből következik, hogy a propagandis­ták kiválogatásának meg kell előz­nie a hallgatók kiválogatását. A po­litikailag jól képzett s a propaganda- munkában tapasztalatokkal rendel­kező propagandisták a biztosítékai a tartalmas és színvonalat pártek- tatásnak, csakis ők tudják színessé, tartalmassá tenni a foglalkozásokat. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, a pártokitatásban hullámzás következik be, s a hallgatók egy része lemor­zsolódik. A cikk továbbá felveti, hogy nem fejeződött be a pártszervezeteknél a hallgatók kiválogatása, az egyéni beszélgetés. A felsőbb szerveit tájé­koztatója az 1956—57. évi pártokta­tás előkészítéséről a pártszervezetek számára a hallgatók 'kiválogatásá­nak határidejét július 10«ben jelölte meg. A cikk július 29-én jelent meg, de a hallgatók kiválogatása a csur­gói járásiban még mindig nem feje­ződött be. Az alapszervezetek ilyen irányú önállóságát kellett volna a járási párt-VB-mek jobban segítenie, és nem abba beleszólni — véleményem szerint —, hogy az egyes alapszerve- zetek milyen pártoktatást indítsa­nak, mert a pártalapszervezeteknek a hallgatók kívánalmainak figyelem­bevételével kell ezt eldönteni. Nem értek egyet a cikknek azzal a részével, hogy a járásiban 9 »Gaz­daségi ismeretek« tanfolyama indul­jon, de feltételezhető, hogy még et­től is több, hiszen az elbeszélgetés még mindig folyik a járásban a cikk szerint. S lesznek még olyan elvtár­sak, akik ezt az oktatási formát vá­lasztják. A Központi Vezetőség Agit.-prop. Osztálya a pártoktatásród szóló tájé­koztatójában arra hívja fel a figyel­münket, hogy az első évben, amíg a tanfo­lyam szervezésében, munkájá­ban nem gyűlnek össze a szük­séges tapasztalatok, szőkébb keretek közt kell megszervezni ezt az oktatási formát csak fonto­sabb ipari és mezőgazdasági üzemek­ben, s a tanfolyam hallgatói azokból tevődjenek össze, akik már jelentős marxista ismeretekkel rendelkeznek, így többek között a tanfolyam 'hall­gatói elsősorban, pártfunkcionáriusok, állami és tömegszervezet' funkcioná­riusok, műszaki és gazdasági vezetők, szakembereik stb. 'legyenek, akfk képzettségüknél fogva a hallgatókkal szemben állított követelménynek megfelelnek. Véleményem szerint a csurgói já­rásban lebecsülik e tanfolyamot, mert az még lehetséges, hogy pl, Iharosiberényben egy. tamfolyamot indítanak a gazdasági asm eretekből, de két tanfolyam ebiben a község­ben nem tudom, elég megalapozott-e, annál is inkább, mert Kaposvárott pl. ebből az oktatási formából kb. 5 tanfolyam fog indulni, pedig a vá­rosiban nagyobbak a lehetőségek mind a propagandisták, mind a hall­gatók szempontjából. összegezésül: a cikkből kitűnik, hogy a csurgói járásban a felsőbb szervek 1956—57-es évi párt­oktatásról szóló tájékoztatóját nem elég alaposan ismerik az elvtáirsak, mert a határidővel, va­lamint az oktatás előkészítésével baj van. Szükséges tehát a hátralévő időt az oktatás beindításáig alapo­san felhasználni, így a felvetett hi­bák, melyek — valószínűnek tartom — nemcsak a csurgói járásban, ha­nem másutt is kisetab-nagyobb mér­tékben megmutatkoznak — nem fogják gátolni az 1956—57-es párt- oktatás sikerét. WIRTH LAJOSNÉ egy kis országrész — tsz-szervezése körül Megtermelt javaikért termelési szer­ződésekkel, vagy bizományi úton sokkal hamarabb "énzhez juthatnak. Ha úgy jön a sorja, saját nyers­anyagfeldolgozó üzemet is nyithat­nak. Most már a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák értékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben, azonnal ki lehet fizetni. A második ötéves terv számtalan előnyt ad. Például ezután havi előlegfizetéssel is kész­pénzhez juthatnak a tagok. Az öre­gek sorsa is intézményesen megoldó­dik. E 77 falu jó ismerője Kovács Jó­zsef elvtárs, a Kaposvári Járási Ta­nács párttitkára. A Központi Veze­tőség határozata után ő is máskép­pen látja a tsz-mozgalom fejlődésé­nek egész medrét, a szervezés mód­szerét, a népnevelők munkáját. Er­ről beszél az alábbiakban: elmegy piacozni. Pedig a nagyüzemi munkaszervezés, a tervszerű gazdál­kodás minden mozzanata úgy kap­csolódik egymásba, mint a kerekek fogazata. Ilyesmiről már nem na­gyon váltottunk szót az Aranykalász tagjaival. Emlékezhetne Tóth elvtárs is, hogy amíg saját földjén gazdál­kodott, nem nézhette el, hogy a lá­nya ne akkor menjen fejni, mikor a fejési idő azt megkívánta, vagy a fia ne akkor menjen szántani, amikor a föld már várta az ekét — ugyanúgy rend a lelke mindennek a szövetke­zetben is! És ha a brigádvezető nem találja meg a legjobb hangot a tsz tagjaival, abban ő is hibás. A tsz jó dolog, emberek álltak össze benne, s csak emberek tudják elrontani vagy jóvá tenni. — Az új szövetkezeteket elindító népnevelőmunkán változtatnak te­hát? — vetjük közbe. AMI A LEGFŐBB, beláttuk, hogy a tsz-szervezés nem fe­jeződhet be a megalakulás napjával. Azzal, hogy egy zselicségi vagy kop- pányvölgyi paraszt azt a blankettát aláírta, még nem vált közösségi em­berré. Itt van a somegyjádi példa. Jónéhányszor felkerestük azt az ízig-vérig földszerető, jómódú kö­zépparasztot, Tóth Sándort, aki ma már az Aranykalász Tsz növényter­melési brigádvezetője. A parasztem­ber önérzetes. Emberi méltóságára sokat adtunk. Bejáratosak voltunk a házánál. Jóindulatúan el-elbeszél- gettünk vele. Hát alá is írta a blan­kettát. — Mi történt azóta? — Ha egy fogatosnak szól, indul­jon búzát hordani, megesik, hogy az '"TÜRELMESEBB OKOS SZÓRA, jobb meggyőzésre, nagyobb körültekintésre törekszünk ezután. Mert bizony a falusi élet megköve­telte társalgási formákat, az ügyes­bajos dolgok sorrendjét eddig gyak­ran elvétettük. Talán csak egyetlen szabályerősítő kivételről tehetnék most említést. Egyszer ugyanis So- mogyaszalóban Tengerdi Ferencék- hez nyitottunk be. Éppen gallyat vágtak. Hát kerítettünk mi is fejszét s egy félnapig közösen vágtuk a fát. Soha olyan jóízű beszélgetést! Szó került ott mindenről, ami Belső-So- mogy falvainak népét a mai világ­ban érdekli. Nem ez alatt a félnap alatt érett meg bennük a meggyőző­dés, de hozzájárult ahhoz, hogy alá­írták a belépési nyilatkozatot, — Mi lett Tengerdi elvtársból? — kérdezzük. — Ma már Tengerdi elvtárs ezer közös állat szerető gondozója, ö da­rálja nekik mindennap a jószágelesé- get a szövetkezet közös medikágójá- vel. Valahogy így szeretnénk ezután: odaadóan, türelmesen, a falu min­den magánemberi gondját latravet- ve, szövetkezetei szervezni. A Köz­ponti Vezetőség határozata int, hogy sok akaratra, összefogásra, bölcses­ségre van még szükségünk. Mióta az országgyűlés is felénk tekintett, mégjobban kell figyelnünk arra, hegy Belső-Somogy 77 falujának megvan a maga kialakult élettempó­ja. Ehhez jobban illeszkedünk ezután. A szervező utakra elvisszük magunk­kal az 5—6 éves múltra visszatekin­tő szövetkezetek öreg veteránjait is. De még jobban felkutatjuk a tájban rejlő termelési adottságokat. A Ka- posvölgy sajátos állattenyésztési ha­gyományainak népszerűsítésével már nem kell különösebben foglalkoz­nunk. De a Koppányvölgyében még van kihasználatlan agrtációs anyag. Itt azzal ösztönözzük a közösségi gazdálkodás megkezdésére a parasz­tokat, hogy rámutatunk a Koppány vízrendszerével összefogott csaknem félezer hold nagyüzemi gazdálkodá­sának előnyeire. Ezen a tájon az ön­tözéses termelés, a rét- és legelőgaz­dálkodás megjavítása sokkal több módot ad a meggazdagodásra a kö­zösben, mint ha az egyéni parasz­tok apróbb-nagvobb legeltetési tár­sulatai küszködnének a legelőjaví­tással, vagy új rétek, új fűfajták m eghonosrt ás ával. Erdős Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom