Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-23 / 198. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. augusztus 23. Tiltakozások a Német Kommunista Párt betiltása ellen Bonn (TASZSZ). A Német Kommunista Párt betiltása után a nyugatnémet propagandagépezet valóságos hajtóvadászatot indított a Német Szövetségi Köztársaságban még megmaradt haladó szervezetek ellen. Ez a többi között megnyilvánul azokban a nyilatkozatokban, amelyeket Thediek, a Német Szövetségi Köztársaság össznémetügyi minisztériumának államtitkára adott. Mint a Die Welt című lap rámutat, Thediek aggódik »-az álcázott kommunista szervezetek tevékenységének megélénkülése« miatt. Az ilyen szervezetek közé sorolja a többi között az egységért, békéért és szabadságért küzdő németek szövetségét. Thediek veszélyes »-kommunista szervezetnek minősíti a nyugatnémet dolgozók minden olyan szervezetét, amely síkraszáll a. béke védelmében«. * * * Bécs (MTI). A lobaui kőolajfinomító vállalat üzemi bizottsága a következő táviratot intézte a bonni kormányhoz: — A legerélyesebben tiltakozunk a Német Kommunista Párt betiltása ellen. A karlsruhei ítélet a demokratikus alapjogok megsértését jelenti. Ernst Schmiedt, az Austro—Fiat gépkocsiművek üzemi tanácsának elnöke az österreichische Volksstimmenek adott nyilatkozatában többek között kijelentette: — Az Adenauer-rendszer szégyenletes kísérletet tett, hogy 11 évvel a hitleri uralom bukása után kikapcsolja a közéletből a kommunistákat, akik a legnagyobb áldozatokat hozták a fasizmus elleni küzdelemben. De éppen úgy, mint Hitlernek rém sikerült, Adenauernek sem sikerülhet a kommunistákat és a munkásmozgalmat elnémítani. Varsó. (TASZSZ). Egész Lengyelországban tömeggyűléseket tartanak, amelyeken az ország dolgozói felháborodással tiltakoznak a Német Kommunista Párt betiltása ellen. ADENAUER TELJES ERŐVEL FEGYVERKEZIK Berlin (MTI). Közvetlenül a Német Kommunista Párt betiltása után •olyan tények kerültek napvilágra, amelyek azt bizonyítják, hogy az Adenauer-kormány most teljes erővel a felfegyverzés gyors megvalósítására törekszik. Egy kedden megjelent hivatalos bonni közleményben a kormány ismét a leszerelési irányzatok ellen lép fel és »hagyományos fegyverzettel ellátott hadosztályok« felszerelését követeli. MEGÉRKEZETT A PLOVDIVI NÉPI EGYÜTTES Szerdán a menetrendszerű belgrádi gyorssal megérkezett a Plovdivi INépi Együttes. Fogadásukra a Nyugati-pályaudvaron megjelent Rózsa Irén, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára. Ott volt V. Nedelkov, a budapesti bolgár nagykövetség első titkára. Ászén Diamandiev, a 62 tagú együttes művészeti irányítója az együttes nevében hangoztatta: boldog örömmel jöttek Magyarországra, és tudják, hogy a bolgár nép ajkán született népdalok utat találnak majd a magyar hallgatókhoz, a magyar ■néphez. A bulgáriai vendégművészek először a magyar fővárosban lépnek fel, majd augusztus 25-én Miskolcon, 26- án Özdon, 29-én Győrött, 31-én Veszprémben, szeptember 3-án Pécsett, 4-én Mohácson mutatkoznak be. Szeptember 3-án kezdődik a tanítás az ipari tanulóintézetekben A Munkaerőtartalékok Hivatala ipari tanulóintézeteiben és a helyiipari tanulóiskolákban az ünnepélyes tanévnyitást szeptember elsején tartják. A tanítás szeptember 3-án kezdődik. Az első tanítási napon Pécsi János, az MTH elnöke reggel 9 órakor rádión üdvözli az ipari tanulókat, az MTH mestereit, nevelőit, tanárait. Az MTH a tanévnyitással kapcsolatban közli, hogy azok az elsőéves tanulók, akik tanácsi vállalatokkal, szövetkezetekkel vagy magánkisiparosokkal kötöttek szerződést, minél hamarabb iiratkozzanak be a kijelölt ipari tanulóiskolákba. Sülles javaslata nem szolgálhat alapul a további tárgyalások számára A szuezi értekezletről Kairó. A TANJUG tudósítója jelenti: Kairói pölitikai körökben kedden hangoztatták, hogy Krisna Menőn indiai küldött hétfői beszéde a diktátum elítélését jelenti és nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Dulles javaslata nemcsak lényegénél, hanem merevségénél fogva sem kielégítő, s így nem szolgálhat alapul a további tárgyalások számára. Ezzel szemben Kairóban azt tartják, hogy Menőn javaslata magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a további tárgyalásokat Egyiptom szuverén jogainak tiszteletbentartása mellett. Kairóban várják, hogy Londonban közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyiptom számára is elfogadható lesz és amely alapul szolgálhat az új tárgyalások számára. „Ab egyiptomi flotta készen áll...“ Alexandria (MTI). Abdel Hakim Amer tábornok hadügyminiszter, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka ellenőrző körutat tett Alexandria környékén, ahol ellenőrizte a tengerészgyalogság hadgyakorlatát. A hadügyminiszter kijelentette: »Az egyiptomi flotta készen áll immár arra, hogy szembenézzen minden eshetőséggel«. Az egyiptomi sajtó az ellenőrző kőrútról szólva hangsúlyozza, hogy a tengerészeti erők »új egységeket Megkezdték a nyeremények kifizetését Az V. békekölcsönsorsolás nyereményeinek kifizetését szerdán reggel kezdték meg az Országos Takarékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban. A sorsolás főnyereménye Pápáról a fővárosba »vándorolt«. Bognár János, a Mélyfúró Berendezések Gyárának szállítómunkása a kőbányai OTP fiókban váltotta pénzre a XI. osztály 47022 sorozatú 05 számú kötvényét. A főnyeremény tulajdonosa Gödöllőn lakik egy családi házban, amelynek azonban csak a fele az övé. A pénzből 40 ezer forintot takarékba tett, a többin pedig megvásárolja a ház másik felét, kerékpárt és rádiót vesz. J e g y e x d MAGAS PÁRTFOGÁS A nürnbergi per során fény derült többek között Herta Oberheuser hallatlan goncsztetteire is. A doktornő a rawensbrücki koncentrációs tábor »főorvosa« volt. Fischer SS Obersturmführer mellett dolgozott, mint asszisztens. Az Obersturmführer utasítására barbár »tudományos kísérleteket« végzett a Gestapo kezébe került fogolynőkön. Herta Oberheusert annak idején húszévi börtönbüntetésre ítélték. Azonban alig ült hat esztendőt a rács mögött, s az amerikai hatóságok sza- badonbocsátották. Sem az amerikai, sem a nyugatnémet hatóságok nem fosztották meg orvosi praktizálási jogától. A fasiszta bűnös nemrég az egyik városi kórháznál helyezkedett el. Úgy látszik, még ez sem elég. Mint a Weltbühne című német folyóirat közölte, Storch, a Német Szövetségi Köztársaság munkaügyi minisztere írásban kérte az illetékes nyugatnémet szerveket, hogy minden támogatást adjanak meg az »orvosnőnek«. Bizonyára ugyanígy gondolkodnak a bonni hadügyminisztérium vezetői is, akik a Bad-Hodesbergben létesített egészségügyi intézet igazgatójává Ziegfried Ruffot, az idő előtt szabadonbocsátott SS »orvost« nevezték ki. Ruffot lényegében a bonni hatóságok ugyanabba a tisztségébe és ugyanabba az intézetbe helyezték, amelyben Hitler alatt dolgozott. Ö 400 dachaui foglyot küldött a másvilágra »kísérleteivel«. Felmerül a kérdés: vajon milyen célból támogatják ezeket a bűnösöket? meg jól! Mit ér egy emberélet? Az emberéletnek különböző ára volt a különböző korszakokban. A rabszolgatársadalomban például nem számítót bűnnek egy rabszolga meggyilkolása. A visszataszító emberkereskedelmet Benjamin Franklin is megbélyegezte, maró gúnnyal ostorozta a német feudális hercegeket, akik harminc guineáért árulták a jobbágykatonákat. Az ember azt hihetne, hogy mindez már régen a múlté. A Délafrikai Unióban azonban még ma is vannak olyan bírák, akik 75 fontsterlingre becsülnek egy emberéletet. A 15 esztendős Omar Arendot letartóztatta a rendőrség és szüleinek a következő értesítést küldte: »■Fiát agyonlőtték, holnap fél 9 órákor átveheti holttestét és holmijait« ... A fiúkat ártatlanul lopással vádolták. A fiú tragédiájának híre egész Capetownt felháborította. Az emberek követelésére összeült a bíróság. amely megállapította, hogy »gondatlanság« okozta a gyilkosságot, mivel »nem volt szükség csőre tölteni«. A bíróság úgy találta, hogy a rendőr komoly bűntettet követett el és méltó büntetést érdemel. Mindezeket figyelemben éve 75 fontsterlingre büntették a. gyilkost. Sőt még választhatott is: vagy 75 font büntetés, vagy három hónap börtön. A délafrikai fajvédők tehát nyugodtan gyilkolhatnak, legfeljebb 75 fontra büntetik őket. Ennyit ér egy emberélet a Délafrikai Unióban. foglalnak magukban, amelyeket Egyiptom a közelmúltban vásárolt A normandiai ütközet — „repriz“-ben Párizs (MTI). Nyugatnémet, angol és francia katonatisztek a közeli napokban ismét farkasszemet néznek majd a normandiai Caen városkában, hogy a történelemben először közösen rekonstruáljanak egy e tkeseredett ütközetet. A DPA híradása szerint a nyugatnémet, angol és francia katonatisztek, valamint más államok katonái a helyszínen ismét le akarják játszani az 1944. június 6-i döntő normandiai csatát. Érdekességek mne n-o nnan MESSERSCHMIDT ÜJBÓL A SZÍNEN Az ismert repülőgéptervező, MesserUhhmidt — aki annakidején hűen szolgálta Hitlert és a fasiszta hadsereget — készüli arra az időre, amikor Nyugat-Né- metorsizágban újból nyíltan lehet gyártaná a hadirepülőgépeket, s egyelőre háromkerekű »Souper—200« típusú autók gyártásával foglalkozik. Ezek a kocsik belülről hasonlí- taniak egy vadászrepülőgéphez, sőt külsőleg is van valami hasonlóság. A különleges autónak hátul elhelyezett léghűtéses egyihengeres motorja van, amelynek térfogata 200 köbcentiméter, teljesítőképessége 9 lóerő. A két ülés egymás mögött helyezkedik el. Az autó magassága alig 120 cm, tengelytávolsága klb 2 méter. Nyugodtan elfér egy nagyobb teherautó alatt. Súlya mindössze 220 kg. Messerschmidt ezzel az autóval néhány kisebb szerkezeti változtatás révén közönséges benzinnel 130 kilométeres maximális sebességet, s 24 óra alatt 103 kilométeres átlagos sebességet ért el. A »Super—200« rövid idő alatt megdöntötte a háromkerekű autók 30 nemzetközi csúcs.erediményét. Heves ciklon pusztított Nyugat-Indiában Műit hét végén a Karibi-tengerben fekvő nyugat-indiai szigeteken óránkénti 170 kilométeres sebességgel száguldó forgószél- vésíz pusztított. Szombaton a Ki$ Antillákhoz tartozó Guadalo- pue-szigeten végzett szörnyű pusztítást, vasárnap pedig Puerto Ricában. A ciklonnak több emberélet esett áldozatul. Az anyagi kár több millió dollár. 63 fok meleg Albániában Az ÍAlbán VNépköz- társasáigcn több napja szokatlanul erős hőhullám vonul végig. A hőmérséklet több helyen 63 fokig emelkedett. Júniusban is emelkedett a munkanélküliek száma Amerikában Az Egyesült Államok munkaügyi mi- nisztérdurnánalk hivatalos adatai szerint a munkanélküliek száma júniusiban 300 000-rel emelkedett és megközelítette a 3 milliót. 340 öngyilkosság egy negyedév alatt Baden-W iir ttenbeng- ibetn 1956. eflső negyedében 340-en követtek el öngyilkosságot. „Díszes“ koporsó Nyugat-Berlinben Nemrégiben Nyugat- Berlin legnépesebb utcáján hatalmas fekete koporsót találtak, amelyen a következő felírás volt: »Ilyen sorsot szánnak a német ifjúságnak.« Az érdeklődők serege vette körül a »díszes« koporsót. Sokan nyíltan és élesen kifejtették véleményüket Nyugat-Né- metország remilitari- zálásáról és a hadkötelezettség bevezetéséről. A rendőrség egész csapatot rendelt ki és a rendőrök az érdeklődök élceitől kísérve elszállították a koporsót. Ez is egyik példája annak, milyen határozottan harcolnak a ^nyugatnémet fiatalok a hadkötelezettség ellen. Autóbuszon Európa körül A közlekedési dolgozók Svédországban tartott kongresszusán 14 indiai vett részt. A kongresszus után elhatározták, hogy »Cometh« típusú autóbuszon. beutazzák egész Európát. Eddig Párizsban, Berlinben és Varsóban jártak, megismerkedtek ottani kollégáikkal és .i'-gusz- tus 7-em megérkeztek Moszkvába. A moszkvai 1. számú autóbuszpark dolgozói melegen fogadták az indiai vendégeket. r <7 JUGOSZLÁVIÁRÓL E hónap elején a Hazafias Népfront »Mi van a nagyvilágban?« című külpolitikai füzetsorozatában új kiadvány jelent meg »Mi az igazság Jugoszláviáról?« címmel. Megyénk dolgozóit különösképpen érdekli a szomszédos jugoszláv nép élete, szocializmust épító munkája. Ezt az érdeklődést kívánjuk kielégíteni azzal, hogy lapunkban folytatólagosan közöljük a »Mi az igazság Jugoszláviáról?« c. füzet írásait. Úgy hisszük, hogy ez egy lépéssel ismét közelebb hoznatja országainkat s népeinket egymás életének teljesebb megismeréséhez, barátságunk további megszilárdulásához. A békés élet megőrzésében reménykedő magyar nép tavaly nagy biztatásokat nyert. A nemzetközi helyzet lassú, de szemmel látható enyhülése, hazánk felvétele az ENSZ-be, kapcsolataink rendeződése nyugati szomszédunkkal, Ausztriával — mind-mind táplálta a reményt: meg lehet őrizni a békét. A békereményeinket tápláló események sorában különös jelentőségű országunk viszonyának normalizálódása Jugoszláviával. Nagy öröm mindkét nép számára, hogy katonafiaink nem néknek ellenségesen farkasszemet a határnál. Ha csupán ennyi történt volna, azt is igen-igen meg kellene becsülnünk. Népünket egész történelme tanítja a délszlá- vokkal való barátságra. Évszázados közös harcaink a török és a német hódítók ellen figyelmeztetnek: mindig együtt, sohasem egymás ellen! De nemcsak erről van szó. Népeinket nemcsak a múlt, de a jövő is összekapcsolja. Bebizonyosodott, hogy Jugoszlávia olyan ország, amely a szocializmus építésének útján halad. Nemcsak a »meg nem támadás«, még csak nem is a szomszédbarátság — ennél sokkal több: a közös célok adják az alapot Magyarország és Jugoszlávia fejlődő kapcsolatai számára. Népeink barátságának megújításához a Szovjetunió bátor politikai lépése, Hruscsov és Bulganyin belgrádi útja nyitott kaput.- Ezzel megkezdődött az a folyamat, amelynek során Jugoszlávia és a szocializmus többi országa között lebontják a téves nézetekből, dogmákból, igazságtalanságokból és hamis adatokon alapuló vádakból emelt falat. Akkor, 1955 júniusában megkezdődött, az azóta eltelt egy év alatt tovább fejlő dött ez a folyamat — de még sok a tennivaló. Segítsük testvéri kapcsolataink megszilárdítását Jugoszláviáról szóló ismereteink terjesztésével is. Első útikalauzunk Tatár Imre, aki a Szabad Nép kiküldött tudósítójaként 1955 nyarán a szovjet kormányküldöttség belgrádi látogatása során járt Jugoszláviában. Kisöpörjük a múlt lerakódásait Tizenkét nappal azután, hogy felröppent a világszenzációt keltő hír: »Szovjet kormányküldöttség utaz'k Belgrádba!« Nyilkita Szergejevics Hruscsov ott állt a jugoszláv főváros repülőterén. Mellette Joszip Rroz- Tito, mögötte a szovjet kcrmánykül- döttség tagjai: Bulganyin, Makóján, Sepilov, Gromiko és Kumiikin. A szovjet küldöttséget vezető Hruscsov szavait visszafojtott lélegzettel figyelte az egész világ: vajon mit mond most, a több mint fél évtizedig tartó szaikadás után? Hruscsov igy kezdte beszédét: »Kedves Tito elvtárs! Kedves elv- társak, a kormány tagjai és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői! Kedves elvtársak és polgártársak!« Más körülmények között ezek a szavak semmiféle feltűnést nem keltettek volna, most azonban nem a szokásos bevezető formula szerepét játszották. Jó hat esztendő óta most hangzott el először a nemzetközi közvélemény előtt ez a kifejezés: »Tito elvtáirs«. Mintegy száz tudósító, fényképész, film- és televíziós operatőr állta körül a repülőtér betonján a két kormányküldöttséget, száz tudósító — a világ szeme és füle. S amint elhangzott a szó, »elvárs«, a meglepetés moraja 2Úgott fel, egyesek arcán öröm, másokon megrökönyödés tükröződött, kinek-kinek világnézete, reményei és vérmérséklete szerint. Izgatottan berregtek a felve- vőgópek, a ceruzák szédült iramban jegyezték a szenzációt. A szovjet küldöttség belgrádi tartózkodásának első percei isi jelezték már, hogy itt egy szokásos 'hivatalos látogatásnál több készül. 1955. május 28-án kezdődtek a tárgyalások, s a külföldi tudósok serege feszülten leste a híreket, tükrözve ezzel a nemzetközi közvélemény izgalmát és érdeklődését. Az esti sajtó- konferenciákon valósággal ostromolták a jugoszláv szóvivőt: »Miről folynak a tárgyalások?« »Vannak-e ellentétek?« »Mondta-e már Tito ,is, hogy: elvtárs?« j Egy ízben valamelyik angol tudósító valósággal magából kikelve követelte, hogy közöljék a Szövetségi Végrehajtó Tanács ebédjén c na ~ - zott ipohárköszöntők szövegét. A tárgyalások közben azonban csak rendkívül szűkszavú közlemények láttak napvilágot, ezzel szemben a találgatások légiója terjengett és röppent szét Belgrádból. »Több jel arra mutat — jelentette a washingtoni rádió —, hegy Tito és a szovjet vezetők között ailapvexő ellentétele vannak.« A Politika című belgrádi lap azonban kellő értékére szállította le ezt a megállapítást: »Realista módon nem lehet feltételezni, hogy egyetlen, éjszaka alatt mogszüntethetők a nézeteltérések és meg lehet oldani valamennyi problémát. A jugoszláv—szovjet tárgyalások azonban megmutatják, hogy ... meg lehet találni azokat a közös pontokat, amelyeken felépülhet a két ország jövőbeni .kapcsolata.« Ennek a kapcsolatnak azon a héten le is rakták alapját, de ehhez elsősorban az 1948—1953. közötti időszak emlékévéi kellett leszámolni. Hruscsov történelmi jelentőségű repülőtéri beszédében erről is szólt: »őszintén sajnáljuk, ami történt és .határozottan kisöpörjük annak az időszaknak minden lerakódását.« Természetes, hogy hat esztendő minden káros maradványát nem lehet egyik napról a másikra kisöpörni. Ezt tapasztalhattuk Belgrádiban is. A jugoszláv főváros szívesen, barátságosan fogadta a szovjet vendégeket. de érezni lehetett, hogy a sok éves feszültség csak most kezd oldódni. Ott-tartózkodásunk idején jugoszláv részről soha nem hánytorgatták fel a múltat, egyetlen alkalommal azonban kiszaladt egy belgrádi újságíró száján a megjegyzés: »Sok keserűséget okoztak nekünk ezek az évek, de tudtuk, hogy helyes1 úton haladunk.« Valóban, nehéz egy csapásra elfeledni ezeket a sötét éveket, a Jugoszláviával kapcsolatos, rágalmakat. Jó érzés viszont arra gondolni: csakhogy végre túl vagyunk rajta! A .belgrádi tárgyalások történelmi jelentőségét éppen az adta, hogy betette az ajtót e múlt mögött. A megegyezés létrejött 1955. június 2-án. Ne részletezzük most az együttesen aláírt közlemény szövegét, amelyben szó volt több kérdésiben azonos külpolitikai nézetekről, a kereskedelmi és kulturális .kapcsolatok szélesítéséről, a szocialista tapasztalatok cseréjéről. Mindennek gyakorlati következményét azóta már tapasztalhattuk. Nézzünk inkább először körül az országban. (Folytatjuk.)
