Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

Csütörtök, 1956. augusztus 83. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Nagybereki Tősegkitermelő Vállalat terve nem lendíti előre a termelést A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Jövőre még többet osztunk nTermelőszövetkezetünk tagjai megelégedettek az idei termésered- menyekkel. A mostani előlegosztáskor mind pénzből, mind ter­ményből szépen kaptak a szorgalmasan dolgozó tagok. Lőczi István a jele­ségével együtt dolgozik a tsz-ben. 524 munkaegységük után 1861 forint készpénzt, 1809 kg lóherszénát, 655 kg rétiszénát, 159 kg árpát és 17 má­zsa 96 kg búzát vittek haza előlegként. Király György, aki harmadmagá­val 500 munkaegységet szerzett, 2000 forint készpénzt, sok gabonát és takarmányt kapott előlegképpen. Jövőre még több terményt és pénzt akarunk osztani. Ezérí több szerződéses növényt termelünk, mint az idén. Már most szerződést kötöt­tünk 10 hold burgonya, 21 hold vetőborsó, 10 hold kertészeti növény, 20 hold cukorrépa és 5 hold cikória termelésére. Ezek a növények igen jól jövedelmeznek, sok pénzt hoznak majd a tsz kasszájába. ILLÉS ISTVÁN levelező, a göllei Lendület Tsz tagja. Söpörjünk néha a magunk portáján is A Nagybereki Tőzegkitermelő Vál­lalat dolgozói évről évre, hónapról hónapra fokozzák teljesítményüket. 1955-ben 9 ezer vagon tőzeget ter­meltek, 1100 százalékkal többet, mint 1948-ban, megindulásukkor. Ez a szám az idén előreláthatólag nagy­mértékben emelkedik. A kitermelt tőzeg 83 százalékát mezőgazdasági célokra használják fel. Fekállal ke­verve kiváló minőségű trágya lesz belőle. Egy részét ipari célra, tüze­lőnek alkalmazzák. Noha jó munkát végeznek, szép eredményeket érnek el a dolgozók, mégsincs minden rendben a Tőzeg- kitermelőnél. Az első félévben kb. 25 ezer forint megérdemelt jutalomtól estek el a dolgozók, mert a vál­lalat nem teljesítette önköltség­tervét. Ha nem teljesítik, nem is jár nekik igazgatói alap — mondja mindenki. Érdemes azonban kicsit közelebbről megnézni, miért nem teljesítették az önköltségcsökkentés tervét. Hogyan is néznek ki azok a tervszámok, me­lyeket a vállalat jelentékenyen túl­lépett? Itt van mindjárt az anyagköltség. A több száz munkást foglalkoztató üzem összes anyagköltsége a máso­dik negyedre 1000, azaz egyezer fo­rint. Hogy ez mennyire irreális, an­nak megállapításához nem kell kü­lönösebb szakértelem. Gondoljunk csak az üzem 8 kisvasújára, a 250 csillére, a 23 km hosszú iparvágány­ra, az állandóan üzemelő 8 motorra és egyéb berendezési tárgyakra, ezek­nek olaj-, benzin-, energia- és al­katrészszükségleteire, s mindjárt lát­juk, milyen nevetséges, a tervgazdál­kodást megcsúfoló szám ez az ezer forint, melyet ezekre a költségekre 3 hónapra előirányoztak. A tényle­ges szükséglet ezzel szemben gáz­olajból 14 ezer, benzinből 12 ezer, elektromos áramból 27 ezer forint, nem számítva még a sok ezer forin­tot kitevő munkaruhákat, az alkat­részeket. Ilyen tervszámokat adni, ilyen tervszámokat elfogadni igen nagy felelőtlenség. Mert vajon hogyan várható anyagtakarékos­ság ott, ahol ilyen komolytalan az előirányzat? Mindenki előtt világos, hogy ezeket a számokat még megközelítőleg sem lehet teljesíteni, így nincs is mérce, amivel az anyaggazdálkodást reáli­san mérni lehetne. A havi 330 fo­rintos anyagköltség nem fog senkit sem ösztönözni arra, hogy takarékos­kodjon az anyaggal. Mert hiszen ez a tervszám annyi, mint semmi, s csak arra jó, hogy a vállalatot iga­zolja az anyagköltség túllépéséért. Ugyan miért nem gondolt erre a Me­gyei Tanács Ipari Osztálya? A tőzegtermelők nehéz fizikai munkát végeznek. Munkakedvüket nem ok nélkül rontja, hogy a hely­telen tervezés miatt rossz a vállalati eredmény. Hiába kapja egy vállalat előző évi költségtervének alig töb­bet a felénél, ettől még nem lesz ala­csonyabb az önköltség, sőt a meg­valósíthatatlan számok nem ösztö­A „Kapos44 serte A Kaposvári Kefeanyagkikészítő Vállalat az idén megkezdte a ma­gyar sertésszőr feldolgozását. A ma­gyar serte megjelenésével megszűnt a serteimport, ami azelőtt sok valu­tába került az országnak. A Kefe­anyagkikészítő Vállalat olyan jó mi­nőségűre készíti ezt a sertét, hogy a a külföld is érdeklődik utána. Ang­liába küldtek különféle célokra alkal­mas sertemintákat. A minták annyi­ra megtetszettek az angoloknak, hogy máris nagymennyiségű sertét rendel­tek a kaposvári üzem készítményé­ből. A »Brushes« nevű legnagyobb ar.gol szakmai folyóirat a következő­ket írja erről: »Kapos márka névvel megjelenik a világpiacon a príma ki­készítésű magyar serte ... « A Kaposvári Kefeanyagkikészítő Vállalat dolgozói most kétszeres lel­nöznek, csak lazaságot, kényelmessé­get idézhetnek elő. Nagyobb gondot kell tehát fordí­tania' a Megyei Tanács Ipari Osztá­lyának a helyes, reális tervezésre. Következetesebben kell harcolnia a minisztériumoknál a megfelelő és megvalósítható tervszámokért. A terv azért terv, hogy annak alap­ján dolgozhassunk, hogy annak szá­mai célt jelentsenek a munkában. A Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat terve azonban nem segíti, nem len­díti előre a termelést, nem fokozza a munkakedvet, hiszen az igazgatói alap, a jutalmak elmaradása joggal szegi kedvét a dolgozóknak. A vállalat jelentősen segíti nép­gazdaságunkat. Az ország tőzegigé­nyének egyhsrmadát elégíti ki. Na­gyobb figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy megfelelő körülmények között, a tervszerű gazdálkodás alap­ján dolgozhassák, és hogy tervszámai ne félreérthetetlen mosolyt váltsa­nak ki a dolgozókból, hanem lendü­letet, fokozott munkakedvet. Langer Károlyuc sikere Angliában kesedéssel dolgoznak. Örülnek an­nak, hogy munkájuk külföldön is ilyen elismerést keltett. »Úgy aka­runk dolgozni — mondják —, hogy a kaposvári serte még nagyobb si­kert arasson«. Most Készítik első 200 kg-os exportszállítmányukat. A negyedkilós, celofánpapírba burkolt csomagocskák repülőgépen teszik meg az utat Kaposvárról Angliába. A Londonban szeptember másodikén nyíló szőrme- és szőripari kiállítá­son kerül először a nagyközönség elé a magyar serte. Az első szállítmányt még több kö­veti majd. Az üzem vezetői most tárgyalnak a felettes szervekkel a kapacitás bővítéséről, hogy a követ­kező években még több sertét ex­portálhassanak és kielégíthessék a nagy külföldi keresletet. Több ízben érte már bírálat a Köztisztasági Vállalat munkáját. A vállalat dolgozói minden segítő- szándékú bíráló szót elfogadnak, megszívlelnek. De nem ártana, ha mások is söpörnének néha a maguk portáján. Ugyanis vannak, akiknek kritikája nem mindig tárgyilagos. Mint ahogy nem felel meg a való­ságnak az Sem, hogy 8 órakor még brigádokban söpörnek a Köztiszta­sági Vállalat dolgozói. Az igazság az, hogy reggel fél 8-ra a város 85 ezer négyzetméternyi területének felsöprését mindennap befejezzük. Meglehetősen kis létszámmal és korszerűtlen felszereléssel rendelke­zünk. De mindent elkövetünk, hogy városunkat tisztán tartsuk. Fárado­zásunk azonban csak akkor jár tel­jes eredménnyel, ha a lakosság is segítségünkre siet. A különböző vál­lalatok, közületek, kereskedelmi, ipari, fuvarozó vállalatok is többet törődhetnének a város tisztaságával. Sokszor tapasztalhatjuk, úgy bonyo­Köszönet Rinkóczi Ferenc cséplőcsapatának A Somogyi Néplapból értesültünk arról, hogy mivel községünk lema­radt a csépléssel, Szőkedencsről át­jön hozzánk Rinkóczi Ferenc cséplő- csapata. A szőkedencsiektől hallot­tuk, amint igen nagy megelégedéssel beszéltek a cséplőcsapat munkájáról. Megörültünk hát, amikor áthúzatott hozzánk a gép. Hogy milyen jó mun­kát végez a Rinkóczi cséplőcsapat, arról én is hamarosan meggyőződ­tem, mivel nálam is ez a gép csépelt. Figyeltem, hogyan dolgoznak a csép­lőcsapat tagjai, de semmilyen hibát nem észleltem munkájukban. Rinkó­czi Ferenc felelős vezető dicséretet érdemel, amiért olyan fegyelmezett, rendes, jól dolgozó csapatot alakított. De minden elismerésünk Lőrincz Jó­zsef etetőnek és 65 esztendős kéve­vágójának, Mari néninek is. Vala­mennyi gazdatársam nevében köszö­nöm Rinkóczi Ferencnek és cséplő­csapatának, hogy olyan derekas, jó munkát végeztek. KELEMEN JÁNOS somogysámsoni dolgozó paraszt. látják le a szállítást, hogy a szállí­tott anyag 2—5 százaiéira az úttest­re hullik. (Nem beszélve arról, hogy ez népgazdasági kár is.) De a gya­logjárók is sokat tehetnének, ha az apró szemetet nem a járdára szór­nák, hanem az erre a célra rend­szeresített szemétládába. Otthoná­ban mindenki vigyáz arra, hogy a padlóra, a szőnyegre ne hulljon sze­mét. Mihelyt azonban kilép az utcá­ra, sok ember megfeledkezik arról, hogy itt is éppen olyan fontos a tisztaság, mint bent a lakásban. A háziasszonyoknak is többet kell tö­rődniük a szemét eltakarításával. Ha a lakosság nemcsak óhajtja, hanem szereti is a tiszta várost, ak­kor segítsen nekünk. Közös fára­dozásunk eredményeképpen sokkal szebb lesz Kaposvár képe, sokkal egészségesebb a levegője. Ez pedig közös érdek. Mátrai Géza, a Köztisztasági Vállalat részlegvezetője. A felelősségrevonással még nincs megoldva... Lapunk augusztus 5-i számában »Ke­nyér, amelybe beletörik valakinek a bicskája« címmel egy levél jelent meg a kutasi sütőüzem rossz munkájáról. Erre a következő válasz érkezett a So­mogy meqyel Tanács Élelmiszeripar)! Osztályától, »A cikk megjelenése után ismételten megvizsgáltuk az üzemet, megmutattuk az üzem dolgozóinak a kenyérbe sütött kődarabot. Megtettük a feljelentést a Nagyatádi Járási Tanács Igazgatási Osz­tályánál. Az igazgatási osztály megál­lapította, hogy az üzem dolgozói mu­lasztást követtek el, ennek következté­ben történt a szennyeződés. Ezért Suri István vállalati igazgatót 300 forint, Zá- kányi István sütőüzemvezetőt 250 fo­rint, Prefek Béla gyártásvezetőt 100 fo­rinttal bírságolta meg«, * * * (Ezzel az eljárással azonban még nincs megoldva a kutasi sütőüzem problémája. Továbbra is fennáll az a veszély, hogy szennyeződik a kenyér, mivel az üzemnek nincs megfelelő he­lyisége. Kérjük a Kutasi Községi Ta­nács vezetőit, biztosítson mielőbb meg­felelő helyiséget az üzemnek, hogy megfelelő körülmények között dolgoz-» hassanak a pékek. Szerk.) Fokozódik az érdeklődés az egyszerű termelői társuld} ok iránt A júliusi KV-ülés, majd az országgyűlés felhívta a figyel­met az egyszerű termelői tár­sulásokra. Megkérdeztük Bene Géza elvtársat, a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályá- , nak vezetőjét, mondjon pár szót, hogyan látják feladatai­kat az új helyzetben. — Azon kell kezdenem, hogy az utóbbi hetekben 70-re emel­kedett az egyszerű termelői tár­sulások száma. A mezőgazdaság legkülönbözőbb területeit fogjak át ezek a társulások. Van burgonya-, cukorrépa termelői társulás, gyógynövénygyűjtő és ter­melői, szőlő- és gyümölcstermelési szövetkezés. Feladatunkat abban lát­juk, hogy felmérjük az egész me­gyét: hol segíthetünk az egyéni gaz­dák termelésének megkönnyítésén, megjavításán. Dolgunkat igen meg­könnyíti megyénk parasztságának érdeklődése a társulások iránt. Pár példát említek. Boronkán hosszú évek óta évente többször el­önti a víz a legelőt. A levezető csa­torna eltömődött, s ha a közeli ha­lastóból leengedik a vizet, az tönk­reteszi a füvet. Most a boronkai gaz­dák összefogtak, helyrehozzák a csa­tornát, de egyéb legelőjavítási mun­kákat is végeznek. Csurgón gyógynö­vénytermelő és gyűjtő társulás léte­sült. Ádándnak évtizedes problémája a szeszfőzde. Pedig gazdagtermésű g> ümölcsöseik és széleik bőven ellát­nának nyersanyaggal egy ilyen üze­met. Most társultak a gazdák, s a felszabadulás előtt működő szeszfőz­de épületében részben a környékből visszaszerzett régi, részben újonnan vásárolt alkatrészekkel megindítják a főzést. A szükséges költségek 50 százalékát ők biztosítják. Alakult ezenkívül bárom méhész társulás és egy önálló szövetkezet. Mennyivel könnyebb most az ilyen társulások szervezése .gs helyzete? — Még csak egy hónapja múlt, hogy a KV ülésezett, s máris készül a rendelet, mely szerint az állam jelentős hiteleket folyó­sít a társulások részére, ha azok a szükséges összegnek legalább felét már összeadták. Szó van arról, hogy még több, sok- o’dalúbb segítséget kapnak a külön­böző termelői társulások. Mérhetet­len az a segítség, melyet a pártbi- z< ttságok és pártszervezetek adnak a KV júliusi ülése óta. Segítenek a lehetőségeket felkutató munkában, s nagy tekintélyükkel mellettünk álmák a szervezésnél, a társulások segítésénél. A SOMOGYI NÉPLAP I0GI TANÁCSADÓJA A tsz elleni izgatásról (Olvasóink közül többen for­dultak kérdésükkel a szerkesz tőséghez: mit jelent a tsz elleni izgatás, s érvényben van-e ma is az 1949-ben erről hozott törvény. »A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivata­los összeállítása« c. könyvből közöljük a tsz elleni izgatásról hozott törvényt, amely ma is érvényben van. A termelőszö­vetkezeti csoport ellen elköve­tett bűntett természetesen ugyanúgy vonatkozik az ön­álló mezőgazdasági termelő- szövetkezetekre is.) Bűntettet követ el s két évtői tíz évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezíti, meghiúsítja, a megalakult csoportot működésében akadályozza vagy annak fennmaradását veszélyez­teti azáltal, hogy a) a termelőszövetkezeti csoport in­tézménye ellen izgat, arra rágalmazó vagy becsmérlő kijelentést tesz; b) a csoportba való belépéstől mást visszatartani törekszik; c) a csoport tagját vagy annak háza- népét a csoporthoz tartozásuk miatt becsmérli, megszégyeníti vagy bántal­mazza; d) a csoport tagját vagy mást a cso­port érdekében kifejtett munkájában akadályozza vagy akadályozni törek­szik. (2560/1949./III. 19,/Korm. sz. r. 1,§.) HORDJUK KI MÉG NYÁRON A TRÁGYÁT A trágyát vetés előtt annyival ko­rábban kell a talajba juttatni, amennyi idő szükséges a humusszá való átalakulásához. A fel nem bom­lott, csomókban maradt trágya üre­gessé teszi a talajt és megnehezíti a gyökérzet fejlődését. A trágya át­alakulását a talaj minősége és az évszaki időjárás befolyásolja. A te- véketlen, túl nedves, vagy túl száraz talajban nehezebben bomlik el. Me­leg idő esetén ellenben a talajélet élénkebb és a humuszképződés jobb körülmények közt megy végbe. Ebből az következik, hogy főleg gyengébb minőségű talajokra és olyan növények alá, amelyek jobban megkívánják sz üllepedett magágyat, minél korábban hordjuk ki -a trágyát és erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége és a koraősz. A vetés ideje szerint legkorábban azok alá a növények alá kell trá­gyázni, amelyeket még nyár végén, vagy ősszel vetünk. De a tavasziak alá is még augusztusban, szeptember­ben szántsuk le a trágyát. Ezekben a hónapokban ugyanis a talajbakté­riumok életműködése erőteljes és a humusszá alakulást rövid idő alatt tudja biztosítani. Késő ősszel ez a folyamat már lényegesen lassúbb, a földbe került szervestrágya a korán beköszöntő hidegek miatt elkorhadni nem tud. Tavasszal pedig a korai ve­tés miatt nem képződik elég tápláló­anyag és éppen a fiatal növényt nem segíti. Ezért a trágya kihordását és le- szántását a gabonabetakarítás befe­jezésével egyidőben olyan erővel kell kezdeni, hogy a kukorica és répa be­takarításának! kezdetéig a talajba be is munkáljuk. A tavaszi és téli trá- g> ázásról át kell térni a nyári és őszi trágyázásra úgy, hogy még kukorica alá is legalább mélyszántásig a ta­lajba juttassuk a trágyát. Igen fontos, hogy jól szervezzük még az istállótrágya kihordását. Ha napról napra sok levegővel érintke­zik és esőtől lugozódik, elveszti ér­tékes tápanyagainak nagy részét. A kihordás, teregetés, alászántás üte­me úgy kövesse egymást, hogy még lehetőleg aznap alászántsuk. Erre az időre összpontosítani kell a gépi és fegaterőt, valamint a kézi erőt, hogy a fogatok és gépek ki is legyenek használva. Legcélszerűbb a nyári alászántást kötött talajon 15—18 centiméterre, könnyebb talajon 18—20 centiméter­re végezni. Ha a földbe tavaszi nö­vény kerül, akkor a trágya elenyé- szése után még egy mélyszántás kö­vetkezik. Ha késő ősszel kerül a trá­gya a talajra, akkor már csak a mélyszántással munkáljuk be. A trágyatelepet vagy kazlat sza­kaszonként bontsuk meg, és annak teljes mennyiségét hordjuk ki. Min­dig a legöregebb szakaszt kezdjük meg. Az érettebb trágyát az őszi ve- temények alá adjuk, a félérett trá­gyát a tavasziak alá, vagy a homo­kosabb talajokra biztosítsuk. Szántó­földi termelésnél laza talajra 150 mázsa félérett, középkötött és kötött talajra 200 mázsa érett trágyát szá­moljunk holdanként. Ha kevés a trágyánk, ezeket az adagokat csök­kenthetjük is. Televényben szegény kizsarolt talajoknál azonban ezt ne tegyük, mert az ilyen talajok ter­mőképessége csak nagy adagú trá­gyával állítható vissza. Minden szakember és gazda vegye figyelembe a talajéletnek és a trá­gyázásnak ezeket a törvényeit. A tanácstag „interpellált“ — az illetékesek válaszolnak TYTagy Mihály megyei tanácstagnak a fogadóórán elhangzott pana- ' szókról szóló cikkére a Megyei Tanács és a Városi Tanács a következőképpen válaszolt: Nagy Mihály elvtárs választókörzetében az új orvosi rendölő létesíté­sére a következő évben, kerül ser. A postafiók felállítása ügyében a Vá­rosi Tanács eljárt a Pécsi Postaigazgatóságnál. Egy volt üzlethelyiséget biztosított is erre a célra, azonban a posta nem tartotta megfelelőnek. Jelenleg ez hátráltatja a postafiók létesítését. A vízellátásról: a vízmű jelenlegi kapacitása, meglévő hálózata nem kielégítő. A vízellátás egész városunk problémája, ezt a kérdést egyelőre megoldani nem tudjuk. A Szent István, és Szent László utca rendbehozására ebben az évben sor kerül. A járdák téglázásának egyrésze társadalmi munkával már elké­szült, a III. és a IV. negyedévben biztosítunk téglát és homokot a to­vábbi járdaépítéshez. A Kanizsai úti volt városi ház rendbehozására az intézkedést meg­tettük. Az IKV műszaki vezetője a helyszínen megvizsgálja az épületet és intézkedik a ház rendbehozatalára. A közérdekű hirdetmények elhelyezésével kapcsolatban a Hirdető Vállalatot megkértük, hogy állítson fel hirdetőtáblát. Az Ánvaház utcai gyalogjáró salakozása ez év végére elkészül. Bár-e a Tünde vagy kerthelyiség? E kérdés egyúttal fe­lelet arra, hogy mi az, ami legjobban ér­dekli most a siófoki Batthyány utca lakóit és nyaralóit. Hogy mi­ért, azt is leírjuk. Mert ha a Tünde bár, akkor nem szabadna a kert­helyiségben három nagy hangszóró mel­lett reggel 4—5 óráig mulatni. Tudomásunk szerint bár csak meg­felelő zárt helyen üze­meltethető reggel 5 óráig. A Tünde azon­ban ilyen zárt helyi­séggel nem rendelke­zik, következésképp megengedhetetlen, hogy reggel 5 óráig nyitva legyen. Ha viszont kerthelyiség a Tünde, akkor ugyanúgy, mint a Matróz-csárdában és a Fogasban, éjfélkor ki kellene kapcsolni a mikrofont, és 2 órakor véget kellene vetni a zenebonának. Legyen bár a Tünde bár, avagy kerthelyiség, ve­zetői nem tartják be sem a bárra, sem a kerthelyiségre vonat­kozó rendelkezéseket. A Tünde úgylátszik olyan vendégfogadó, amelyre semmiféle sza­bály nem vonatkozik. Itt az állathangok utánzásától a motorok dübörgéséig minden a környék lakóinak nyu­galmát zavarja. A dizőz ugyanis állatok hangjának utánzásával szórakoztatja a vendé­geket, ami még csuk hagyján, de zárira után a vendégek utá­nozzák a dizőzt, ez azonban egyáltalán nem szórakoztató. Kép­telenség a nagy zajtól, lármától hajnali 5 óra előtt elaludni. Mivel tűrhetetlenné vált már ez az állapot, kérjük az illetékeseket, vizs­gálják meg, mi megy végbe a Tündében, és orvosolják régi pana­szunkat, tartassák be a rendeleteket, hogy végre nyugodtan át­hassunk mi is. A siófoki Batthyány utca üdülői és a környék dolgozói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom