Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-17 / 194. szám

Péntek, 1956. augusztus 17. SOMOGYI NÉPLAP Kapolyon csak nagy tettekre képesek? Már egyéves ugyan a villany Ka- üolyon, de még mindig mondogatják: a mi érdemünk, hogy villanyt kap­tunk. S mindjárt hozzá is teszik: ha nem harcolnak érte — mert valóban, a szó szoros értelmében úgy harcol­ták ki —, akkor Kapolyon csak négy év múlva gyulladnának ki a villany- körték. Az ember ennek hallatára méltán gondol arra, hogy a kapo- lyiák ha összefognak, nagy tettekre képesek. Annál nagyobb a meglepetésünk, amikor a községbe látogatunk. A falu központjában van egy park, jobban- mondva csak volt. Most túlzás nél­kül csalitnak nevezhetnénk. Derékig érő gaz, sehol egy pad, elhanyagolt,- gyomos utak... Hogyan, erre, a mé­teres gaz kihúzgálására, az utak rendbehozására már nem futja az erőből? Valahogy így van. Városi János vb- elnök, Kádli Sándor alapszervi párt- titkár panaszkodik: anem lehet itt semmit kezdeni“, ha valamihez mégis hozzáfognak, még el se indul, máris megáll... Pedig vannak fiatalok, akik szeret­nek szórakozni, kedvelik a szépet, csakhát... a park nem szívügyük. És folyik a szó, hogy Cinkán Károly DISZ-titkár csak arravaló, hogy a dobfelszerelést kölcsönadogassa, a helyi pedagógus-zenekar meg kínlód­jon hangszer híján; hogy már ezer­szer megmondták neki, mit, hogyan csináljon a szervezeti élet kialakítá­sában; de nem használ semmi. Le kéne váltani és rátermettebb em­berre bízni e fontos munkát, de a járás, se mozdul... A gyom meg nő nemcsak a parkban, hanem a fiata­lok magatartásában is. Művelődés háza sincs, ahol otthon­ra lelnének fiatalok, idősebbek. Van már ugyan 70 ezer forint a község­fejlesztési számlán, de ez még nagyon kevés. Most újabb 30 ezerre van ki­látás. Ez a pénz a tartalékföld ter­méséből adódna, de nem biztos, hogy a járás náluk hagyja. A villany már megvan, mert azért harcolni kellett a falun kívül, más szerveknél. És miért nem ilyen harcosak saját otthonukban a kapolyi elvtársak? Miért nem törődnek falujuk csino­sításával? A községfejlesztési tervet 1 a tanácsházán. — Van ilyen terv — nyugtatnak meg —, abban szerepel a művelődés háza megépítése. El is fogadták a márciusi tanácsülésen. — És mikorra tervezték az építést? — Az bizonytalan, mert kevés a pénz. A tavalyi községfejlesztési alapot tartalékolták az idénre, ha most is kevés lesz, átviszik jövőre, s így to­vább, egészen addig, míg össze nem gyűl az a félmillió, amennyi kellene. Addig pedig nincs községfejlesztés — határozták. Addig csak állami be­ruházással építkeznek. S mint akik jól végezték dolgukat, megszavaztak 3 százalékos községfejlesztési hozzá­járulást, ellentétben az általános 10 százalékkal. A park rendbehozatala, az árkok, utak karbantartása nem képezi Ka­polyon a községfejlesztés tárgyát. Ha a fiatalokat rá lehet venni, jó, ha nem, hót tovább burjánzik a gaz fa­lun kívül, falun belül. A tanács jó szónál több segítséget nem adhat, erről meg vannak győ­ződve a tanácson. A pártszervezetek? Mintha rájuk nem is tartozna ebből semmi. Panaszkodnak, hogy a gaz­dákat, tsz-tagokat nem lehet meg-? nyerni a társadalmi munkának. Igaz^ is, hiszen a kommunisták sem mutat-^ nak példát. Nem jól van ez így, kapolyi elv-? társak! Újságok ásó, rádióhallgató,; okos, dolgos emberek lakják ezt a fa-? lut is. Ha összefognak, nagy tettekre ké­pesek — írtuk —, példa erre a vil­lany, a jogtalanul kulákokká minó-^ sített középparasztok rehabilitálása,® amely többé-kevésbé megtörtént. Azo aprónak tűnő tennivalókra nem gon-j: dóinak, W nem tartják fontosnak. Pedig ettől is függ, hocvan élnek hol­nap és holnapután. Pártunkat, álla­mi szerveinket az jellemzi, hogy a holnapot is látja, kutatja. Nem lehet ez alól kivétel a kapolyi pártszerve­zet egyetlen kommunistája sem és a falu lakói sem. Hiszen eddig is any- ny iszor segítették a pártot, hogyne segítenék most, a tisztultabb légkör­ben. Csak szólni kell hozzájuk, igé- ryelni a segítséget, bízni az emberek­ben .. . Pócza Jánosáé A Sfíineuji/i Qítplap A SOMOGYI ASSZONYOKNAK Jó smmkájiikért szép muzsikát kaptak a rádiótól a Kaposvári Nagymalom dolgozóig lékra teljesítették. Munkájuk mel­lett arra is jut idejük, hagy a 've­gye kisebb malmait segítsék. Külön megemlékezett a rádió c karbantartók, zsákolok jó munkáján ról. De mi szólunk a többiekről, a• lisztcsomagoló nőkről, gépészekről,$ molnárokról, is, akiknek kiváló munkája szintén hozzájárult ahhoz, hogy a Kaposvári Nagymalom, a Dunántúl legnagyobb malma olyan szép eredményeket ért el. Méltán ér­demelték meg tehát, hogy a rádíól hullámai szertesugározzák az egész, országban jó munkájuk elismerését. Kedves ünnepség részvevői voltak szerdán délután a Kaposvári Nagy­malom dolgozói. Büszke örömmel ül­tek a rádió mellett, és hallgatták a szebbnél szebb dalokat,, zeneszáinu- loat. A Petőfi-rádió egyórás ajándék­műsort közvetített nekik. Meg is ér­demelték, hiszen a Kaposvári Nagy­malom az ország legjobb malmai kö­zé tartozik. Nemcsak termelésük ma­gas, hanem az itt gyártott liszt mi­nősége is nagyon jó. önköltségüket sikerült annyira leszorítaniuk, hogy most mázsánként 12 fillérrel olcsób­ban állítják elő a lisztet, mint ta­valy. Nyereségtervüket 145 száza­KOSZONET, PORNECZKI ELVTÁRSI **! . v-u»;' »• parasztsága élem gye lehetővé, hogy a falu meghall-® gatha&sa a műsort. A munka átszer­vezésére mindössze néhány óra állt rendelkezésre, és vasárnap réggé' mégis volt áram. Most a fai’.u paraszt­sága nevében megköszönjük ezt az önzetlen segítséget. Matesz Pál vb-elinök. Büesü dolgozó járt az aratásiban, csépiéiben. Büsz­kén és -boldogan vették a hírt, hogy a »Falurádió« műsorában ajándék- nótát kapnak. A községi tanács azon­ban tudta, hogy vasárnap 6—10 óráig áramszünet lesz. Megkértük a DÁV főmérnökét, Pörmeezki elvtársat, te­A DEP-TÖL AZ ARR-IQ E címre rápil- r lantra lehetséges, sokan úgy vélik, ogy értelemzavaró sajtóhibával állnak szemben. Pedig nem. E »titokzatos« betűcsoport­nak megvan az értelme, sőt nem­esük a magyar közforgalmi repülő­‘ja-cfaa » utatus? otazhifwozs op-taj az ARR-t és a légiforgalomban használatos Q-kádexet, hanem min­den nemzet repülője, rádiótávirásza. No, de ne vágjunk a dolgok elébe, hanem tartsunk rendet. Vegyük csak sorba, mit láttunk a minap a kaposvári közforgalmi repülőtéren. korán Ébred a repülőtér | Azt hihetne valaki, hogy amikor nem, érkezik vagy indul repülőgép, kihalt a repülőtér. Korántsincs így. A meteorológusok, a rádiósok ko­ránkelő emberek. Ottjártunkkor Ko­vács Gábor, • a szolgálatos me­teorológus már jóval hajnali há­rom óra előtt munkához látott. Megmérte a légnyomást, megállapí­totta a szélirányt, szélsebességet. Vizsgálódása eredményeként hama­rosan számokkal teltek meg az asz­talán lévő fehér papírlapok. Még csak nem is derengett a hajnal, amikor Budapesten már felhangzot­tak a kaposvári közforgalmi repülő tér rádióállomásának hívójelei. Ötös számcsoportok morzejelei száll­tak az éter hullámain. Ilyenek: 12933, 50205 ... slb. öt ilyen szám­csoport mintegy 12—15 kérdésre ad választ. Az érdeklődők megtudhat­ják, hogy melyik repülőtér k&rnyé- kén milyenek a meteorológiai vi­szonyok, mit mutat az uralkodó időkép. Vajon érdekelnek ezek a számok, ezek az adatok valakit? Óh nagyon is. A fővárosból útnak induló utas­szállító gépek, de a hazánkon átre­pülő nemzetközi repülőjáratok piló­táit is, akik nem egy esetben rádió­összeköttetést keresnek a kaposvári repülőtérrel, és helyzetjelentést kér­nek. De mi maradjunk csak egy ma­gyar gépnél, a HA—LID-nál, amely e reggelen a Budapest—Kaposvár— Nagykanizsa és vissza útra készülő­dött a ferihegyi repülőtéren. A gép pilótái a kaposvári rádió jelentések­ből már előre tudták, hogy milyen idő- és légidóri viszonyokkal kell az­napi útjukon számolniuk. A gép indulásának menetrend- szerinti időpontjában rádiójelzés érkezett Budapestről Kaposvárra. HA—DID DEP (a HA—DID nevű utasszállító repülőgép elindult). Déli 12 óra tájt már Nagykanizsáról Ka- posvárm tartott a gép. A repülőtér szolgálatos rádiótávirászának. napló­jában ekkor már jónéhány ,beiegyr zés volt olvasható, melyek a géppel t'aló összeköttetést, a gép és a földi állomás rádió-levelezését örökítette meg jegyzőkönyvben. Óránk 12 05 órát mutatott, amikor a rövidhullámú rádiókészüléken újabb adatokat kértek a gépből. Már hangzott is a válasz: QBB 2500, QBA 60. Ebből tudta meg a gép pi­lótája, hogy ezidőben a kaposvári repülőtér felett a felhő-alap 2500 méter magas, s 60 kilométer a látási határ. Aztán további adatok jutot­tak a rádión a repülőgépbe a szél­irányról, a légnyomásról, s a gép megkapta a leszállásra is az enge­délyt. zik fel a Q-kódex nyelvén a pilóta kérése. Egy pillanat múlva már morzejelekbe öntve száll Bognár József repülőtérparancsnok válasza: Indulhatnak. QTD 10.27 — adja a pontos in­dulási időt a gép. Önkéntelenül is az óránkra nézünk, amely 12.27 órát mutat. S akkor tudjuk meg, hogy repülőgépeink a valóságban a Greenweech-i idő szerint közleked­nek. A rádiós szoba ablakából is látjuk a távozó gépet — egyre ki­sebbnek tűnik. A rádiótávirászok: Kovács Jenő és Balaskó Sándor azonban nem a levegőben, hanem az éter hullámain kísérik tovább a távozó gépmadarat. — Hamarosan jelentkezniük kell — magyarázzák, nekünk is, s valóban, már halljuk is a jeleiket. QTD 10.37, s közli azt is a gép rádiósa, hogy Bonnya fölött 300 méter magasan repülnek jó lá­tási viszonyok között. 12.47-kor meg­ismétlődik ugyanez a jelentés most már Siófokról, s egyúttal búcsúzik is Kaposvártól a HA—DID rádiósa. Mert további irányítást ezután már Budapesttől kap. KÖSZÖN TJÜK A HETEVES ALKOTMÁNYT Alkotmány 50. § 1. »A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.« A lkotmányunk születésének hetedik évfordulóját ünnepeljük Y*- 20-án. Hét éve, hogy megszületett országunk életének alap­törvénye: az alkotmány, hét éve biztosítja számunkra azokat a jogo­kat, amelyeket egyetlen megelőző társadalomban sem élvezhettünk. Aranybetűkkel írott törvény az alkotmány, amely a nőknek is igen­igen sokat ad: az egyenjogúságot, amely biztosítja, hogy társadalmi életünk minden posztján felelősségteljes beosztásban dolgozhatnak a nők; a napközi otthonok, bölcsődék, óvodák százait, ahol vidám, egészséges gyermekeket nevelnek, míg az édesanya dolgozik; egyre szebb, boldogabb életünket. Most, a hetedik születésnapon új fényt, új értelmet kapott alkot­mányunk. Uj fényét az adja, hogy betűi mindinkább életre kelnek, s tettekké, embert boldogító valósággá válnak. Központi Vezetőségünk 1956. júliusi határozata tiszta lapot nyitott országunk életében is, és ennek nyomán alkotmányunk paragrafusai egyre jobban megvaló­sulnak. Köszöntjük mi is, somogyi asszonyok hétéves alkotmányunkat, s ígérjük: minden erőnkkel küzdünk azért, hogy alkotmányunk to­vábbra is egyre szépülő életünk erős biztosítéka legyen. HOGYAN ÖLTÖZKÖDJÜNK? lefelé kissé szélesedik. A kabát anyaga elüt a kosztüm vagy a ruha anyagától. Konfekcióiparunk . őszi újdonsága lesz az »exkluzív«-lóden- ból készült' hétnyolcados kabát. Az új lódén színes: kékesszürke, iilás- piros és mustársárga. Két divatirány érvényesül a ru­háié szabásánál. Az egyik a prin- cesz-vonal, a másik az ingszabás. Az ingruhánál újszerű, hogy a felső rész szorosan a testhez simul, a szoknya pedig gyakran harangsza­bású. Az egyenes vonalú ingruha szoknyája belülről néhány letűzött ránccal vagy »csípéssel« bővül, anélkül, hogy elveszítené a szűk vonal hatását. Sötét kosztümhöz vagy fekete szok­nyához igen csinos ez a háromne­gyedes ujjú csipkeblúz, újszerű nyakbeállítással. A legdivatosabb őszi anyag a jer­sey. Jersey-szerű újdonság — de ol­csóbb annál — a jerseyszövet és a sanzsan-szövet. A »régiek« közül az eszterházlkockás anyag, az apró- és nagymintás tweed, a kordszö­vet (új színekben), s a Csehszlová­kiából import ílt keskeny csíkozású kordbársony az őszi divat favorit- jai. A legdivatosabb szín őfezre a gesztenyebarna és a barna minden árnyalata beigetől a sötétbarnáig. Divatszínek meat a halványszürke, a mohazöld, a téglaszín, a Hlás és a szürkéskék, a fekete, és újdon­ságként a mályvaszín. Háromnegyedes ujj, bevarrott és szűk, keskeny kézelővel vagy kéz­elő nélkül a kar külső oldalán, majdnem könyökig felhasítva divat­irány a ruháknál. A hétnyolcados kabát szabása a vállnál keskeny, és Egy kisfiú- és egy leánykaruhát mutatunk be olvasóinknak. A kis­leányka ruhája harangszabású, de­rékban húzott, a nyakán kis szalag­gal kötődik. A kisfiú ruhája egybe­szabott kis nadrág, amely derékban övvel kötődik, elöl derékig gombo- lódik, nyakán ugyancsak kis sza­laggal kötődik. ORVOSI TANÁCSADÓ MEGÉRKEZETT | AHOL KÉT ÓRÁVAL KEVESEBBET MUTAT AZ ÖRA Alig hangzott el a repülőtér en­gedélye a leszállásra, máris megje­lent a repülőtér felett — s néhány pillanat múlva már ott pihent a reptér zöld gyepén — az ezüstszár­nyú gépmadár, a HA—Dl Dénes, ahogy a repülők és a rádiósok neve­zik ezt a gépet. Aki már utazott repülőn, az tud­ja, hogy egy-egy repülőgépen álta­lában rövid a tartózkodási idő. A gépszemélyzet azonban rendszerint e rövid idő alatt is meglátogatja a «•földi« kollégákat. Ezidő alatt gyor­san berakják a repülőbe a szállí­tásra váró csomagokat, leveleket, s elfoglalják helyüket az új utasok. Néhány pillanat, s máris megszólal ismét az induló gép rádiója: Enge­délyt kérek az indulásra — hang­A repülőtér órája 11 óra 16 percet mutat, amikor Ferihegyen leszádl a HA—DID. ARR (megérkezett) — hallatszik a ferihegyi rádió közlése. S ezzel a gépkísérési rádiósmunka befejező­dött, amíg nem jelentkezik egy má­sik gép vagy egy másik rádió, amely adatokat kér, jelentést vár a kaposvári rádiósoktól, meteorológu­soktól .. A DEP-től az ARR-ig tehát sok minden történik még a kis kapos­vári repülőtéri rádiószobában is, ahol rádiótávirászok, meteorológu­sok, a repülőtér parancsnoka sok figyelmet igénylő és igen felelős­ségteljes munkájukat végzik. Ók is őrködnek azon, hogy az utasok nyu­godtan s teljes biztonságban érez­hessék magukat a repülőgépen. Fáradságos munkájukért fogadják mindnyájan a repülőn utazók kö­szönetét és üdvözletét, melyet a számunkra kissé furcsa nyelvükön juttaturiik kifejezésre. Tehát: DS 73/88. KOVÁCS SÁNDOR Gyógyítható-e a lúdtalp? V. L.-né 14 éves kislánya egy éve hord lúdtalpbetétet. Magasszárú ci­pő nélkül járni nem tud. Lába egész nap fáj. Kérdése az, hogy meggyó­gyul-e valamikor a lába és meg­szűnnek-e a fájdalmak. A lúdtalp gyógyulásához nem elég linden esetben betét és magasszárú ’cipő viselése. Lqhet, hogy egyes izom­csoportokban, ízületekben, vagy cson­tokban olyan másodlagos elváltozá­sok jöttek létre — éppen a lúdtalp következtében —, melyek már más /irányú kezelést is igényelnek. Szóba ’jönnek masszázs, tornáztatás, külön- fböző meleg kezelések: fürdők, iszap, Ihőlég, diatermia, rövidhullám stb. ’Máskor éppen a pihentetés segíthet. fHogy az egyes esetekben mi hozza /meg a gyógyulást, annak megállapí­tsa az ortopéd-szakorvosra tartozik. Szívbetegséget jelent-e a szívtájon jelentkező fájdalom? K. R.-né 30 éves, évek óta szív­táji fájdalmat érez. A fájdalom nem azért aggasztja, mert erős, hanem éppen azért, mert a szív táján érzi Sokszor végeztetett EKG-vizsgála^ tot, de az kóros eltérést nem mutat. Szívtáji fájdalom nem jelent szív­betegséget. Igen sok oka lehet. Ért- jhető, hogy az itt jelentkező fájdalma­ikat az aggódó, érzékenyebb ideg- brendszerű ember mindjárt a szívvel fhozza kapcsolatba. (Ugyanakkor pl. jha valakinek a feje fáj, egyáltalán ’nem gondol arra, hogy az agya be- |teg.) Nem hisszük, hogy célra vezel la gyakori EKG-vizsgálat. Orvoshoz (kell fordulni, aki megállapítja, mi a (bántalom oka. Könnyen lehet, hogy /csupán az izomzat, a bordák, az érző f idegek enyhébb megbetegedéséről, (vagy éppen az idegrendszer túlérzé­kenységéről van szó. Mindezek gyó­gyítása nem jelent nehéz feladatot az orvos számára. Igaz-e, hogy a sebész mindenképpen operálni akar? S. Z.-né 2 éve fekély perforáció,^ miatt műtéten esett át, mely a ke-t letkezett nyílás elvarrásából állt.7 Arra figyelmeztették, hogy fél év? múlva jelentkezzék újra, mert ak-a kor olyan műtétet kell végeztetnie,^ ami baját végleg rendbe hozza. Je­lenleg panaszmentes, nem mer el­lenőrzésre jelentkezni, mert áttolj fél, hogy a sebész mindenképpen! operálni akarja. A sebészekről kialakult felfogásai teljesen helytelen. Lelkiismeretes se-t bészeink csakis akkor operálnak, hal a műtét hasznos a beteg egészségi ál-£ lapotára. Semmiféle más szempont! nem vezeti őket. Feltétlen jelentkez-| nie kell ellenőrző vizsgálatra. Bizto-, síthatjuk, hogy amennyiben jeleníegi? állapota műtétet nem igényel, akkori annak elvégzését nem is fogják aján­lani. Mi a művese és mikor alkalmazható?! N. J. hallott a műveséről, sze-£ retné tudni mi az, és milyen eset-? ben használatos? A művese bonyolult készülék, me-® lyet be kell kapcsolni a vérkeringés­be olyan módon, hogy a vért rajta?* steril körülmények között átáramol-?' tatva, visszavezessük a szervezetbe./ Különböző műanyagokból készül.^ Leglényegesebb alkatrésze egy celo-^ fáncső, mely a szervezet szükségle-? tének megfelelő összetételű folyadék-^ ba merül. E celofáncsövön átáramló’? vér megtisztul a felszaporodott mér-S gező anyagcsere-termékektől és fel-fi veszi a szervezet számára szükséges^ sókat,' esetleg egyéb vegyi anyagokat: Alkalmazása olyan esetekre szorít­kozik, amikor a vese rövid időre fel-^ mondja a szolgálatot, de megvan,, rá? a remény, hogy működése hamarosan! újra helyreáll. (Különböző mérgezé-5 sok, műtét utáni veseelégtelenség? stb.) Ilyen esetekben a művese al­kalmazása életmentő lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom