Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-17 / 194. szám

2 SOMOGYI N8Pl,AV Péntek, 1956. augusztus 17. Jugoszláv vélemény a szuezi kérdésről A noviszádi rádió hírmagyarázója többek között ezt mondja: A kedélyek már lecsillapodtak, a légkör már nem olyan robbanékony, mint két héttel ezelőtt volt. De ez korántsem jelenti, hogy a helyzet ma nem komoly. A kelet felé irányított hadihajók és nehézbombázók nem fordultak vissza. Ellenkezőleg. Az At­lanti-óceán felől tovább folynak a csapatszállítások a Földközi-tenger keleti vizeire. Ezek csupán a csü­törtökön kezdődött értekezlet külső, nem éppen kedvező megnyilvánulásai. A londoni értekezlet összehívására és megszervezésének körülményeire á? jellemző, hogy az értekezlet elő­estéjén mindenfelé latolgatták, va­jon milyen eredményekkel is járhat? A nyugati hatalmak ha nem is tá­gítottak eredeti javaslataiktól, mégis tompították hangjukat és egyre töb­bet beszélnek a szuezi viszály békés megoldásának lehetőségéről. Első ízben történt a szuezi válság kitörése óta, hogy hivatalos angol részről megemlítették Egyiptom jo­gait, és nem a nemzetközivé tétel már előre megszabott tézisét hangoz­tatták, hanem bizonyosfajta nemzet­közi ellenőrző szervet emlegettek. A brit külügyminiszter kijelentése sze­rint az értekezletnek csak az a célja, hogy véleményt mondjon a nyugati hatalmak javaslatairól. Ezek szerint nem határozathozatal a célja, amit, ha másként nem megy, hatalmi fe­nyegetőzéssel kellene rákényszeríte­ni Egyiptomra. Dulles még nyíltabb volt. Olyan megoldást kell találni — mondotta —, amely biztosítja a csa­torna nemzetközi használatát, de csakis Egyiptom jogainak és tekinté­lyének figyelembe vételével. Ha a nyugati államférfiak tettek­kel is igazolják kijelentéseiket, ak­kor az értekezlet nem végződhet ku­darccal, mert a csatornán való sza­bad hajózást senki sem fenyegeti. A londoni értekezlet ebben az esetben a szuezi kérdés értelmes megoldásá­nak kezdetét jelentheti, amit vég­eredményben az ENSZ hagy majd jóvá, azokkal az országokkal egye­temben, amelyek igénybe veszik ezt a fontos nemzetközi utat. A belgiumi bányászszerencsétlenség fejleményei Róma (TASZSZ). Az olasz lapok továbbra is nagy figyelemmel foglal­koznak a belgiumi bányaszerencsét­lenséggel kapcsolatos mentési mun- káiaitdkikal. Az utóbbi napokban kö­rülbelül száz holttestet hoztak a fel­színire. A belga hatóságok kijeton- tették, mines már remény arra, hcigy életben találják azt a 179 bányászt, akik mélyebben vannak annál a színvonalnál, ahol a mentőcsapatck a tűzzel harcolnak. Lapjelentések: szerint a belga kép­viselőiház kommunista és katolikus képviselőd követelték, hívják össze sürgősen a parlamentet, hogy meg­vitassák a Maroitnialle-i [katasztrófa tamulságiaiit. Ugyanakkor egész Olaszországiban folyik a gyűjtés a belgiumi bánya­szerencsétlenségnél elpusztult olasz bányászok családtagjai javára. Harriman nem mond le jelöléséről Chicago (MTI). Averell Harriman, New York állam kormányzója szer­dán a kora délutáni óráikban bejelen­tette, hogy nem szándékozik lemon­dani jelöléséről és1 a végsőkig foly­tatja a harcot — Jeleníti az APP. Anglia vádolja Spanyolországot London (MTI). Az angol gyarmat- ügyd rndnisztórdium augusztus 15-én kiadta 1954—1055. évi jelentését Gibraltárról. A jelentés azzal vádol­ja Spanyolországot, hogy »-elszánt kísérleteket tesz Gibraltár gazdasá­gának megkárosításéra«, hogy ezál­tal erősítse hadjáratát az ottani angol unalom ellen. Ellentétek a máltai miniszterelnök és a helyi angol hatóságok között London (TASZSZ). Az angol lapok beszámolnak a Mintaff máltai mi­niszterelnök és a fontos málta-szigcti angol haditengerészeti támaszpont hatóságai között támadt súrlódások­ról. Az ellentéteket közvetlenül azok az intézkedések okozták, amelyeket Anglia a Szuezi térségben létesíten­dő úgynevezett »légöhíd« érdekében tett. Meghalt Bertold Brecht A DPA jelenti, hogy Bertold Bredht ismert német drámaíró és költő kedd este szívizomiinfai'lktus kö­vetkeztében váratlanul elhunyt. BertoCd Brecht nemzetidíjas köl­tő baltáiéval a jelenkor egyik legna­gyobb drámaíróját vesztette el a né­met nép és az egész világ. SertolM Bredht 1898. február 10-én született Augslbungban. Apja gyár­igazgató volt. A müncheni és berlini egyetemeken természettudományokat és filozófiát tanult. Első műveit Müncheniben, majd Berlinben mu­tatták be, 1922-iben Kleist-díjat ka­pott Trommeln m der Nacht című művéért. Az első világháborúiban ka­tonaként részt vett és a háború elleni harcot szolgálta a Legende vom toten Soldaten című műve. Világszerte is­mertté a Dreigirosöhenopar című mű­ve tette, amelyet Kurt Weill zene­szerzővel alkotott. 1938 márciusában Bertold Brecht Dániába emigrált, majd tovább ment Svédországba, Dinnarszágba és. a Szovjetunióba. 1936-tól kezdve egyik szerkesztője volt a Moszkvában meg­jelenő Das Wort című német nyelvű fblyóiraitniak. 1941-ben- Kaliforniába költözött át és ebiben az időszakiban írta tölbbelk között Die Gewehre der Frau Cairrar; Der gute Mensch von Sezuiain és Galilei című műveit. Bertold Brecht 1848-ban Svájcon keresztül visszatért Németországba, 1949-iben Helen Wedgellel együtt megalapította a Berliner Ensemblet. 1051-ben a művészeti és irodalmi nemzeti díj első fokozatával tüntet­ték ki, 19541ben pedig a nemzetközi Sztálin-lbékediíjat adományozták a költőnek. Bertold Brecht tagja volt a Béke-Világtanácsmak, valamint a berlini német művészeti akadémia több szekciójának. Hamer swiptrai elnife eihülssztoíía magyarországi látogatásai A külügyminisztérium hivatalos értesítést kapott, hogy Nasszer egyip­tomi köztársasági elnök, a jelenlegi politikai helyzet miatt a szeptember elejére tervezett magyarországi lá­togatását későbbi időpontra halasz­totta. Szeptember elsején kezdődik a tanév az általános és középiskolákban Az általános és a középiskolákban a pótbeiratásokat augusztus 23—28-a között tartják, a gimnáziumi pótbe­iratásokat pedig augusztus 30—31-én. A tanévnyitó ünnepélyeket szeptem­ber elsején rendezik és az első taní­tási nap szeptember harmadika. Az első tanítási nap reggelén — szeptember 3-án 8 órakor — Kónya Albert oktatásügyi miniszter a Kos- suth-rádión üdvözli az általános és a középiskolai tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat. Az általános és a középiskolák le­velező tagozatain ugyancsak szeptem­ber elsején kezdődik a tanév. A dol­gozók általános és középiskoláiban szeptember 15-én lesz a tanévnyitás. Sztrájk a kairói repülőtéren Róma (MTI). Az Associated Press jelenti, hogy szemlém valamennyi Róma és Kairó között közlekedő lé- girjánatot leállították, mert a londoni értekezlet miatt a kairói repülőtéren tiltakozó sztrájkot kezdtek. T30NTOS, akkurátus ember va- gyök. Szeretem a rendet min­denben és mindenütt. De annál fur­csább teremtés a feleségem. Egészen ellenkező természete van. Sehogy sem tud hozzáidomulni a szokásaim­hoz. Lám, ma is mi történt? Ahogy készülődöm reggel, odaszólok neki: — Te, Nágya, becsomagoltad a reg­gelimet? — Minek csomagoltam volna — azt mondja —, van még időd bőven. Szé­pen, nyugodtan megeszed itthon. Majd szétrobbantam a méregtől, de türtőztettem magamat és mint máskor, most is nyugodtan feleltem: — Azt hiszem, Nagyecska, nagyon jól tudod, hogy csakis ünnepnapokon reggelizem itthon, akkor is immel- ámmal! Bármi furcsa is, a dolog valóban íg^ van. Amint meglátom a szobám ajtaján a feliratot, hogy »Újítási ja­vaslatok instruktora« és az asztalo­mon a sürgős ügyek szépen kötege- zett aktacsomóit, valahogy, szinte akaratlanul a vajaskenyér után nyú­lok. Egyébiránt az evéssel soha sem szoktam sietni és soha sem hagyom abba, amíg be nem fejeztem. Ma is minden úgy történt, ahogy általában történni szokott. Mikor kezdetét vette a munkanap, már ott ültem az íróasztalomnál, s reggeliz­tem. Minden ment a maga rendjén, ha csak azt a két látogatót nem számí­tom, akik éideklődm akartak a fél évvel ezelőtt beadott újítási javasla­tuk sorsa felől. Látván azonban, hogy a szám éppen tele van, s hogy ezen oknál fogva semmiféle kérdésre vá­Érdekességek in ne n-o nnan Tengeri kacsa Az elmúlt napokban a nyugatnémet sajtó egy részét izgalomban tartotta annak a Kele­ti-tengerből kimenteit embernek az ügye, aiki azt vallotta, hogy a »Lenin« nevű keletné­met gőzhajó első tiszt­je volt és két társával együtt »a szabad vi­lágba« akart menekül­ni. Ezért mentőcsóna- kom szöktek meg a hajóról, azonban, szö­késüket észrevették és gépfegyverrel lőni kezdték őket. A csó­nak elsüllyedt, társai sorsáról nem tud sem­mit. Az állítólagos első tiszt azt is vallotta, hogy a »Lenin« gőzö­sön gyógyszer feliratú lédáklban fegyverek és lőszer volt Egyiptom számára. Ezen csemegézett csámcsogva napokon át az »Amerika Hang­ja« és a »Szabad Euró­pa« rádió. A nyugat­német rendőrség most [kiderítette, hogy a tengerből kimentett emiber sohasem volt tengerósztiszt, hanem egy nyugatnémet fog­lalkozás nélküli egyén, akit sikkasztásért kö­röznek ... Törülköző — papírból Érdekes kísérlethez kezdtek a Vegypapír- gyáriban: papírból ké­szítenek törülközőket. Ezek nem tartósak, de kirándulásra, utazásra igen alkalmasak. Elő­nyük, hogy jóformán súlytalanok, agésj kis helyen több darab fér el. Amennyiben a kí­sérlet sikerrel jár, a papírtörülköző rövide­sen olcsó áron kerül az üzletekbe. Narancsnagyságú jég esett Honsziu japán sziget központi részéin. A jégeső következté­iben 75 ember megse­besült, 96 ház megron­gálódott. Az anyagi kár csaknem kétmillió dollár. Helikopterről térképezik a kanadai Hamilton folyót, minthogy a fo­lyó rengeteg zuihataga, zátonya a legtöbb he­lyen lehetetlenné teszi a vízi közlekedést. A Hamilton egyik zuha- taga 23 méterrel maga­sabb, mint a híres Niagara vízesés. A víz­esés szakadókába vízi- . erőmű építését terve­zik. Műanyag furnér készül a Német De­mokratikus Köztársa­ságban. Szebb, tartó- sabb, mint a legdrá­gább trópusi fafélék­ből készült furnér. Ol­csósága és használha­tósága új lehetősége­ket jelent nemcsak a bútoriparban, hanem a vasúti kocsi- és ha- j óépítésiben is. Harmincezer szélerőművet építenek Indiában az elkövetkező öt éviben. Az erőműveket az or­szág legkülönbözőbb vidékein létesítik, vil­lanyáramtermelés és öntözés céljára hasz­nálják fel. Madárijesztő helyett gramofont használnak az új-zélandi farme­rek. Az egyik nagy hanglemezgyár mada­rászokat szerződtetett, akik seregélyeket, fe­keterigóikat és más madarakat fogtak meg. A madarak segélykiál­tásait azután hangle­mezre vették. Az ily módon készült hang­lemezeket a fanmerek [hangszóróval erősítik. Az eredmény felülmúl­ja a »legjobb« madár- ijesztőket is. Kommentár nélkül A US News and World Report című amerikai folyóirat egyik leg­utóbbi száma a Nyugat-Németorszag loan állomásozó amerikai katonák erőszakosságainak felháborodott világvisszhangjával kapcsolatban azt követeli, hogy ezt a kérdést nyilvánosság előtt kell tárgyalni. A folyó­irat megállapítja, hogy »az Egyesüli Államok katonái által elkövetett erőszakosságok hulláma, amely általános garázdálkodástól egészen erő­szaktételig, rablásig és gyilkosságig terjed, az egész világon felháborodást kelt«. Amerikai hivatalos körökben — a lap szerint — tudatában vannak a helyzet súlyos voltának. Ezen a nyáron az erőszakos cselekmények »feltűnő halmozódása« észlelhető. Július 1-e óta a nyu,gatnémet lapok amerikai katonák 16 súlyos bűncselekményéről számolnak be. A lap rá­mutat, hogy egyes müncheni vendéglők megtiltották amerikai katonák­nak a helyiségek látogatását. Edém megnyitó beszéde a londoni értekezleten A siófoki Karnevál hercegének szíves figyelmébe! Kedves Hercegünk! Hozzád fordulunk segítségért, mert igen nagy a mi panaszunk. Községünkből augusztus 19-én ugyanis sok fiú és lány szeretne megjelenni fenséges színed előtt. Csakhogy nagy baj van ám! Se­hogy sem tudjuk megérteni, hogy miért több az útiköltség, mint az elmúlt években... Az első és második siófoki talál­kozó alkalmával 50 százalékos ked­vezmény mellett 25 forint 40 fillért fizettünk Kálmáncsától Siófokig és vissza. Most ugyancsak 50 száza­lékos a kedvezmény, mégis 42 fo­rint 80 fillért kérnek tőlünk. Vajon megnőtt azóta a távolság a két ál­lomás között? Ha ilyen okból kell többet fizetnünk, akkor nem szó­lunk semmit. De ha valami mester­kedés van a dologban, akkor meg­kérünk, fenséges Herceg, vizsgáld ki pontosan. S ha szép szóval nem tudsz célt elérni, csapjon zsarnoki kezed a MÁV asztalára ... Várjuk válaszodat a Somogyi Néplap hasábjain. Kálmáncsa utazni vágyó fiataljai * * * A herceg válasza Hűséges Alattvalóim! Amint elolvastam leveleteket, négylovas hintón száguldottam a MÁV-hoz, hogy mielőbb elintézzem panaszotokat. Bevallom, amit írta­tok, az zsarnoki erélyt követelt tő­lem. Hanem csakhamar be kellett látnom, hogy tévedtetek egy-két do­logban. No nem baj’, az a fő, hogy megismerjétek az iqazságot, s ott legyetek színem előtt a találkozón. Halljátok hát, mit tudott meq uí alkodótok: Tévedtetek mindenekelőtt a ked­vezmény nagyságában. Az első két találkozón ugyanis 66 százalékos, most pedig 50 százalékos kedvez­ményt kaptunk. Hogy miért, azt majd később elmondom. Abban igaza van kálmáncsai né­pemnek, fogy a múlt évben 25,40-et fizettek a vonatjegyért. S hogy az idén 42,80-at kérnék tőletek? Ez így nem fedi a valóságot, akárki is tájékoztatott benneteket. A vasúti jegy most pontosan 38 forintba ke­rül nektek Kálmáncsától Siófokig és vissza. így tehát a különbség is csak 12 forint 60 fillér. Ne lássatok hát hű alattvalóim csalafintaságot a MÁV intézkedésé­ben! ök igazságosan jártak el. S hogy miért kaptunk »csak« 50 szá­zalékos kedvezményt az idén? Azért, mert február 1-én új díjszabás lé­pett életbe, mely hasonló alkalmak­ra 50 százalékos kedvezményt ír elő. Higgyétek el, ez törvény, me­lyen a Közlekedési Minisztérium sem változtathat. .. No tehát, hűséges Alattvalóim, ez a valóság. Hanem hadd áruljam el, azért csodálkozom ám rajtatok! Hát ti 12 forinttól teszitek fügqővé, hogy ott legyetek-e a találkozón? Ha más mondaná, nem is hinném! Csak pár pohár sörrel kell kevesebbet elfo­gyasztani, ás máris megvan ez a néhány forint... Ugye, nem érde­mes gondolkodni rajta? Gyertek csak bátran, minél töb­ben ... A csodás szép műsor bizto­san kárpótol benneteket.., Hercegségem s ifjú hercegnőm külön kívánja látni kálmáncsai alatt­valóit trónusánál ... Vár titeket és szeretettel üdvözöl a bagdadi Herceg A HARBINI ÁRVÍZHELYZET Harbin (Uj-Kína). A Szungari-folyó szintje szerdán délután egy’ árakor érte el csúcsmagasságát. Báor a víz­magasság még mindig 32 centimé­terrel nagyobb, mint az 1932-ben ész­lelt legmagasabb vízszimt, a Harbin iparváros körül létesített gátrendszer szilárdan kitart. London (MTI). Eden angol minisz­terelnök csütörtökön délben rövid megnyitóbeszédben üdvözölte a hu­szonkét ország londoni értekezleté­nek részvevőit. Elöljáróban köszönetét fejezte ka azért, hogy elfogadták a meghívást, majd azt mondotta, hogy az értekez­let összehívását szükségessé tevő kö­rülményeket »a legsülyoSiäbbaknak kell. tekinteni mindazok közül, ame­lyekkel a második világháború óta szentbe kellett nézni«. Hangsúlyozta, hogy az értekezleten képviselt orszá­gok mindegyike »mélységesen érde­kelt ebben a kérdésben, vagy tenger­járó hajóinak teninatartalma, vagy pedig kereskedelmi szerepe miatt. Mindezeknek az országoknak közös érdekűik, hogy a szerződések sértet­lenek maradjanak«. A londoni értekezlet részvevői ez­után egyhangúlag Selwyn Lloydot, mint a meghívó hatalom külügymi­niszterét választották az értekezlet elnökévé. Az értekezlet első ülése az eljárási szabályok megállapításával foglalko­zott. A megnyitó ülésen felszólalt még Sepálov szovjet, Dalles amerikai, Pineau francia külügyminiszter, to­vábbá India, Ceylon, Indonézia és Pakisztán képviselője. Dolgos Döme munkanapja IRTA: M. LEVITYIN laszt adni rém tudok, kénytelenek voltak otthagyni, azzal a fenyegetés­sel, hogy majd később visszatérnek. T EHETSEGES IS, hogy valóban benéztek a későbbiek során, de újabb találkozásra nem került ser, mivel a reggelim befejeztével el­mentem az üzemi pártbizottságra a tagsági díjam befizetése végett. In­nen eltávozván — mintegy két óra múlva — eszembe jutott, hogy teg­nap nem volt időm megborotválkoz­ni. Hogy a drága időt ne fecsérel­jem, be sem kukkantottam a szo­bámba, egyenesen a borbélyhoz siet­tem. Ahogy a folyosón végigszaladtam, már messziről észrevettem, hogy egy csoport munkás az ajtóm előtt vára­kozik, mivel azonban rendszerető, akkurátus ember vagyok, nem tar­tottam illő dolognak, hogy az üzem legjobb dolgozói — az újítók — előtt borotválatlanul jelenjek meg. Mert akárhogy is vesszük, gyakori eset, hogy az üzemben uralkodó rendről, egyik vagy másik funkcionárius kül­ső állapotából következtetnek az em­berek. S ugyan milyen rendről le­hetne szó, ha egyszer a szakmai ve­zetőség egyik képviselője borostás arccal mutatkozik? A borotválkozás azonban nem olyan egyszerű dolog. Beléptem há­rom borbélyüzletbe is, de mindenütt sokan várakoztak már. De mit volt mit tennem, kivártam a soromat és végre beültem a karszékbe. »Na, gondoltam, most már min­den a rendjére tér: a nyírás és bo- rotválás 40 percig ha megtart, és még, ha nem is kapkolódom, jó más­fél óra múlva hozzáfoghatok a hiva­talos ügyek intézéséhez«. De alig, hogy így végiggondoltam a dolgot, mi történt? A borbély egy kis csomagot húz elő az asztalfiók­ból, kibontja, s ahelyett, hogy a nyí­ráshoz fogna, nekilát majszolni a vajaskenyerét. Képzelhetik, milyen dühbe gurultam! HAT LÁTOTT MÁR ilyet a vi- lág! Mintha otthon nem ért volna rá bekapni azt a kis kenyeret! No, de végre befejezte a falatozást a borbély és hozzálátott a nyíráshoz. Mikor azonban a borotválásra ke­rült a sor, új kellemetlenség állt elő. A borbély annak rendje és módja szerint beszappanozott, aztán fogta magát, elment. Ott ültem magamban és várakoztam vagy 20 percet. Később aztán kiderült, hogy a kö­zeli telefonfülkébe ment, hogy fel­hívja a menyasszonyát. És persze sokáig tartott, míg rá tudta beszél­ni, hogy menjen el vele a futball­mérkőzésre. Hát kérdem én, miféle dolgozó az ilyen? Milyen jogon beszélget a menyasszonyával, amikor a vendég beszappanozott arccal várakozik? Jó kis rend, mondhatom! A oorotválás befejeztével hivattam az üzletvezetőt és botrányt csaptam. Jól odamondogattam nekik. A túl­zsúfolt munkanap csak úgy szóba- került, akár a munkafegyelem mi­nősíthetetlen megsértése. Az üzletvezetővel folytatott esz­mecsere és észrevételeim rögzítése a panaszkönyvbe — mintegy másfél ólát vett igénybe. Mert nem vagyok én akármilyen ember, valamiféle nyárspolgár ha egyszer látom, hogy valami nincs rendjén, nem sajnálom az. időt meg a fáradságot és a végére járok. Négy óra felé járt az iao, amikor visszatértem az üzembe. Rögtön uo- loghoz akartam látiü, de a borbély- üzletber történt dolgok annyira meg­viselték az idegeimet, hogy félóra is beletelteit, míg munkaképesnek érez­tem magam. Mikor aztán éppen fel­készültem, hogy beszéljek az ész- szerűsítési javaslatok benyújtóival, sürgősen hivattak az üzem igazga­tójához. — Arról van szó, kérem — szólt az igazgató —, hogy a holnapi nap­tól kezdve átveszi a kártyabélyeg­zést ellenőrző tisztviselő munkakörét. — Hogy-hogy, nem értem, miért? — kérdeztem meglepetten. — Hát csak azért, mert a munká­sok újításait a süllyesztőbe rakja és a munkafegyelmet kutyába sem ve­szi. tTÁT ÍGY TÖRTÉNT. A követ- J"1’ kező nap reggelén első ízben reggeliztem otthon. Mi tagadás — egyáltalán nem volt étvágyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom