Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

VILÁG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 193. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. augusztus 16. a moan AUGUSZTUS 20 TISZTELETERE Túlteljesítik vállalásaikat a Textilművek dolgozói P Kaposvári Textiliművek munkásai több és jobb munkával akarják ünnepelni augusztus 20-át. Már ed­dig is igen sokan értek el jobb eredményeket, mint mire felajánlást tettek. Nagy Mária gyűrűsfonó pél­dául augusztus hónapban 108 százalékos teljesítményt ért el, négy százalékkal többet, mint amennyit vállalt. Hasonlóképpen dolgozott Papp Mária gyűrűsfonó is. Mindegyikük teljesítménye messzire túlhaladja régebbi eredményeiket. Ugyanígy teljesítették hulladékcsökiken- tésre tett felajánlásaikat. Nagy Mária napi 5 dekás hulladékesöfckentést vállalt, ezzel szemben eddigi átla­gos napi eredménye 11 deka. Ennyivel kevesebb az ola­jos hulladéka. Igen sokan vannak még a Textilművek­ben, akik az alkotmány-ünnep előtti hetekben napról napra jobb eredményeket értek el. így Kert Jánosné, Stnasszer Józsefné és még sokan mások, akik a nagy ünnep előtt fokozott munkakedvvel dolgoznak. Hétfőtől kezdve ünnepi műszakot tartanak a Dél- somogyi Húsipari Vállalat dolgozói. Vállalásaik első- soriban a minőség javítását szolgálják. Még jobb minő­ségű hússal, felvágottakkal akarják ellátni a lakossá­got. Vállalták azt is, hogy a 19—20-án tartandó ünnepi vásárokra nagy választékot, bőséges ellátást biztosí­tanak. Az ünnepi műszak eddigi eredményei máris igen jók. Kiváló eredmények a Kefeanyagkikészítö Vállalatnál A Kaposvári Kefeanyagkikészítö Vállalat dolgozói az alkotmány ünnepének tiszteletére augusztus elsejé­től fokozott hulladékesökkentést, anyagtakarékosságot vállaltak. A vállalás máris szép eredményeket hozott. Az anyagfelhasználást a norma alá csökkentették annak ellenére, hogy most, a nyári időszakban gyengébb mi­nőségű, röv.idebb szőrökkel dolgoznak. Módosították megyénk kenyéegafoonateemelési tervét t»—CT——■■■■■■WWMWMW Ml IS OTT LESZÜNK í A MARCALI ÜNNEPI VÁSÁRON A kötelező kenyérgabonavetési terv felbontására a járási, községi tanácsok az idén sokkal alaposabban készülhetnek fel. Az eredeti terület­ből ugyanis a megye kérésére a Mi­nisztertanács 2500 holdnyi területet a somogyi tájon jobban jövedelmező speciális növénykultúrák számára engedett át. A csurgói járásban 800, a kaposvári járásban 200, a marcali járásban 1000, a nagyatádi járásban 500 holddal csökkent a kenyérgabo­na vetésterülete. így okszerűbben gazdálkodhatnak és a hagyományos Tsz-eink jószágainak úgy kell a takarmány, mint a falat kenyér az embernek. Ezt tartják szem előtt szö­vetkezeteink nagyrészében, mikor az őszi takarmánymagvaknak utána­járnak, hogy mennél több bíborhere, szöszösbükköny, repce és őszi borsó vetőmaghoz jussanak. Az őszi takar­mánynövények vetése még nem kez­dődött meg, de a Megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatósága már 935 mázsa vetőmagot szerzett központi készletből. Elsősorban termelőszö­vetkezeteinknek segít. Természete­Az Újságíró Szövetség tanácster­me a minap valóságos kisparlament- té vált. Az asztalfőn Matolcsi János földművelésügyi miniszter, körülötte pedig vagy félszáz újságíró ült. Sop­rontól Nyíregyházáig, Szegedtől Sal­gótarjánig, az ország minden tájáról már másodszor utaztak fel a minisz­ter és a MUOSZ hívására. Tarsolyuk telve a magyar mezők, városok és falvak dolgozóinak ügyes-bajos dol­gaival, gondjainak, örömeinek lajst­romával. A szocialista demokratiz­mus megfrissült levegőjében már egészen természetessé vált, hogy a választópolgárok gondolatait, bajait, töprengéseit a megválasztott kor­mányférfiak nyomtatott betű, levél vagy felterjesztés helyett élő szóval első kézből vegyék át. Hogy kerül a mag a földbe? A győri újság mezőgazdasági ro­vatvezetője az első interpelláló. Az ország dolgozóinak jobb ellátása a termelés fejlesztése nélkül el sem képzelhető. Töviről hegyire meg kell vizsgálni ezentúl még azt is, hogy mely magot milyen földbe vessünk. A tsz-eknek — vegyeskereskedés- szerűen — temérdek olyan növényt is meg kellett termelniük mostanáig, amilyenek az ő éghajlati viszonyaik között és az ő talajukban kevéske hasznot csepegtettek. A Hegyesha­lom környéki tsz-eket homokos ta­lajaikon azonban még most is rá akarják venni a cukorrépa termesz­tésére. Pedig az ott mindössze 50— 60, a megye arravaló földjén pedig 180 mázsát ad. Az ilyesmi fékezi a termelés emelését. Mit tesz a minisz­ter ennek megakadályozására, vala­mint az egyes vidékek országos ér­dekű, hagyományos táj termelési ágai fejlesztéséért? A miniszter válaszol: A második ötéves terv a néhány tájtermelés ágazataira több földet és több gondot fordíthatnak. Mindhá­rom, de különösen a kaposvári járás több szénát, takarmányt juttathat jó­szágai számára, s ebből a népgazda­ságnak is haszna van. A tervmódosítás sokat segített a marcali járás tsz-ein is. Előbb még a szántóterületük 50,1 százalékán kel­lett volna kenyérgabonát termelniük. A csökkentés óta most már csak 40 százalékát köti le a búza, hogy a jö­vedelmezőbb termelési ágakra na­gyobb terület jusson. sen, ha a tsz-ek igénylése után még marad, akkor az egyéni termelők ve­tőmag-gondjain is segítenek. Mint a Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatósága jelenti, eddig a nagyatádi, siófoki járás tsz-ei hanya­golták el a magigénylést. Pedig szá­mukra is fontos a jövő évi zöldtakar­mányozás, a tavaszi silózási terv megoldása. Nekik sem szabad elfe­ledkezniük arról, hogy a jól etetett állatok trágyájával a talaj erejét is könnyebben pótolhatják. si>eciális kultúra — a paprika, para­dicsom, barack, szőlő, kertimag, Jo- nathán-alma — termelését teljesen felkarolja. A tájtermelés kibonta­koztatása az export-kereslet miatt is országos érdek. Erősen megjelölve persze azt a növényt, amelyet az il­lető táj régi idők óta olyan jól és olyan olcsón termel meg, mint sehol a világon! A föld, az ember, a gép ereje . . . A cukorrépát is elsősorban szintén olyan talajon termeljük, ahol az leg­bővebb hozamokkal viszonozza a munkát. A cukorrépa 200 000 holdas területét a második ötéves terv vé­gére még újabb 20 000 holddal nö­veljük. De ahol a cukorrépatermelés nem kifizetődő, ott teljesen értel­metlen rápocsékolni ilyesmire a föld, az ember, a gép erejét. Ezért a me­gyei, járási tanácsoknak csak a szer­ződéses növényekre küldünk irány­elvet, azt is eligazításképpen. Hatá­rozottan kimondom, hogy a gyárak, a vállalatok ezentúl a szerződés kö­rüli dolgokban feltétlenül jobban szolgálják mind az állam, mind a ter­melő érdekeit. Az újságírók egyre inkább kedvet kapnak a közvetlen eszmecsere lég­körében újabb és újabb interpellá­ciókra. A Szolnok megyei újság munka­társa valósággal halmozza a kérdé­seket. Röviden, de egyre élénkebb színekkel ecseteli a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, az or­szág jólétének, a fiatal nemzedék el­helyezésének sokszor még megoldat­lan vagy javításra váró ügyeit. Hamarosan minden jegy elkel a kiállításra... A szeptemberben megnyíló Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra eddig több mint kétmillió elővételi jegyet vettek át a budapesti és vidéki üze­mek, hivatalok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások. A kiállítás jegyelővételi irodája kéri mindazokat, akik még négyforintos, a kedvezményes utazásra is jogosító elővételi jegyet igényelnek, sürgősen vegyék át, mert a jegyek kifogynak. II „tsz-méltek" jóvá! többet gyűjtenek, mint az „egyéniek“ A kaposfői méhész-szakcsoport tagjai múlt vasárnap meglátogatták a kaposfüredi December 21 Tsz mé­hészetét. A látogatók megismerked­tek a tsz méhészetének fejlődésével, eredményeivel, a nagyüzemű méhé­szet előnyeivel. Vörös János, a tsz méhésze elmondta: 24 méhcsaláddal kezdték, s ma 54 méhcsaládjuk van. Idén csak »félszezonban« tudtak ván­dorolni a méhekkel, mégis 30 méh­család 7 mázsa mézet gyűjtött, amely 140 000 forint bevételt jelent a tsz- tagságnak. A számvetés szerint a tsz-ben — mivel vándoroltatja a mé­hészetet — 24—25 kiló mézet adott egy-egy méhcsalád, míg az egyéni méhészetekben 14—16 kilót. Augusz­tus 19-én a fonyódi méhész-szakcso­port tagjai látogatják meg a kapós- füredi tsz nagyüzemű méhészetét. 1. Hogyan foglalkozzunk az alacso­nyabb termelési társulásokkal? 2. A gépállomások tsz-ekbe kihelyezett agronómusai felemás helyzetbe ke­rülnek. Fizetésüket a gépállomástól kapják, így »hazafelé« elnézőbbek. Az igazgatójukat aligha bírálják, mikor a tsz-ek földjén gyengébben dolgoznak a traktorosok. 3. A külön­féle mezőgazdasági és egyéb iskolát végzett fiatalok jó elhelyezése or­szágos érdek. A tsz-ek adminisztrá­ciójában is biztos kenyeret találhat­nának maguknak. Ebből a szövetke­zetek is hasznot látnak. 4. Mezőgaz­dasági újítások nélkül nem biztosít­hatjuk a második ötéves terv meg­szabta 27 százalékos emelkedést. 5. A szocialista mezőgazdaság maga­sabb iskolájába: az állami gazdasá­gokba legyenek bejáratosabbak a tsz-ek! A nagyüzemi mezőgazdaság üzemszervezésének merőben új terü­letén tájékozottabbá kell tennünk az egykor csak a kisparcellák gondjai­ban otthonos tsz-parasztokat. Ezeket a tapasztalatcseréket eddig nem jól szervezték. Az öt kérdésben egész probléma- halmaz rejlik. A Hajdú megyei és Tolna megyei újság munkatársa és a Mezőgazdasági Kiadó személyzeti osztályának vezetője mindezt új és új oldalról világította meg. A miniszter mindegyiküknek vá­laszt ad. A szakcsoport szerepe Az egyszerűbb termelési társuláso­kat, szakcsoportokat — mint a tsz- mozgalom fejlődésének oly fontos ■ Mióta blokkrendszer van áru­• házainkban, először történt meg, • hogy a keskeny papírszeletke nél- 1 kül törtetek a marcali áruház pénz- | tárához. Kicsit szégyenkezve állok ■ sorba, de kis szemlélődés után ész- i révészem, hogy nem egyedül va­■ gyök, aki blokk nélkül könyököli S előre magát. \ — Egy tombolajegyet — mondja • előttem egy idős néni. — Az utolsót adom magának — ; mondja a pénztárosnő. ; — Ne, ne ... Egy új tömbből in­» kább... — Kérem szépen. Ebben van á » 250-es, ebben a 125-ös motorkerék­■ pár, ebben a szobabútor, ebben a : bőrkabát, ebben... ; — Kérek mindegyikből egyet­• egyet... Ezer méter hosszú ponyva kell ; azokhoz a sátrakhoz, melyekben a f marcali ünnepi vásár árui incsel- > kednek majd a látogatókkal. Negy- j ven ember kétheti munkájával • épült fel az a helyiség, ahol a már- [ már hiánycikknek tartott motor- ] kerékpártól, bőrkabáttól a kőrös­hegyi, badacsonyi borokig minden kapható lesz. Németh Lajos, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának dolgo­zója gondterhelt arccal jár ezek­ben a napokban. Még azt meg­mondja, hogy 25 földművesszövet- kezeti egység tart majd árubemu­tatót és máris továbbáll. Arca sá­padt, komoly, összezárt keze szinte fehérük a szorítástól. Valaki hun­cutul arról beszél, hogy az agitá­ció régi és soha be nem vált mód­szerét gyakorolja: kétnapos jó idő­ért fohászkodik... Kapossi elvtársnak jutott a leg- irigylendőbb feladat. A Budapesti Ruhaipari Tervező Vállalat ruha­Király János, a Csillagpusztai Ál­lami Gazdaság kombájnosa harmadik éve dolgozik gépével. Tavalyi és ta­valy előtti jó teljesítményéért meg­kapta az »Állami gazdaságok kiváló dolgozója« kitüntetést. Idén majd­nem megduplázta az előző években Nagy esemény előtt áll a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaság. Né­hány nap múlva teherautóban »al­mai« a 173. »Hajnal« alá, hogy ne zötyögő vagonokban, hanem a sima balatonmenti aszfaltos országúton órák alatt eljuthasson a pesti mező- gazdasági kiállításra. Nemrég már a rádió is elleste a »Hajnal« mindennapjainak érdekes­ségét, s beszámolt arról, hogy gon­dozója, Czettli József és Pulai Jó­lépcsőfokait — a sajtónak is jobba» kell pártfogolnia. Az fmsz-ek dolgo­zói más sokhelyt nemcsak boltosok, hanem azzal is törődnek, hogy a fa­lusi vásárlók mit termelnek. Egyes tsz-ek áruit bizománybán értékesí­tik, egyéni termelőknek gépeket köl­csönöznek a közös művelésre. Matolcsi elvtárs sorra megfelelt a többi kérdésre is. A gépállomások az utolsó két év­ben 3500 agronómust helyeztek ki a tsz-ekbe, mivel alig negyven szövet­kezet tartott saját agronómust. Amíg a szövetkezetek jobban meg nem erő­södnek, s nem fogadnak saját mező­gazdászt, addig ez a megoldás ma­rad, mert a fejlődés menetében ez vált be. Az interpellálok még job­ban megnyugodtak az iskolázott fia­talság elhelyezése ügyében adott vá­lasszal. A fiatalság kenyere A nagy iparosítási lázban kétség­telenül megteremtődött olyan han­gulat, amely a falutól elvonta a fia­talokat. Pedig az ipar fejlődése mel­lett a falusi változás is olyan nagy — fejtegette a kérdést sok oldalról megvilágítva Matolcsi elvtárs —, hogy a korszerű nagyüzemű mező- gazdaságban a növénytermesztés, az állattenyésztés egyre több technikai, fizikai, kémiai ismeretet követel meg. * * * A kisparlamentben ilyen lelkesen interpelláltak az újságírók. A minisz­ter az országkormányzás higgadtsá­gával, az újért küzdő falu, a tsz-pa- raszt, a fiatalság szeretetével vála­szolt nekik. Persze, nem volt jelen a szokásos nagyparlamenti gyorsíró, így hát jegyzőkönyv nélkül, pár toll­vonással adtuk közre a lelkes gyűlés néhány pillanatképét. Erdős Jenő bemutatót tart majd Marcaliban. ■ Micsoda fehérnépek, atyaisten! 5 Most azt akarja kiharcolni, hogy | amikor a legtöbb látogató lesz, £ akkor következzenek ők. Szép, »: nyugodt szobát követel, ahol pi- j henhetnek, öltözhetnek... Csak az £ búsítja, hogy akkor neki biztos ki ; kell mennie ... ■ Állítólag Szenyéren a kultúrcso- jj port tagjai arról suttognak, hogy £ ők nagyobb tapsot kapnak majd, ; mint a Csiky Gergely Színház mű- jj vészei. A színészek — hogy ez sem- ! miképp se történhessék meg — ■ most elhatározták, hogy Kálmán j Imre: Zsuzsi kisasszony című ope- I rétijének három előadásán kívül j még egy vidám műsort is adnak j hétfőn délelőtt. A kis Sáfrán-gye- I rekek csak úgy befelé mosolyog- 5 nak, hogy majd ők is beleszólnak jj a tapsinvázióba. Vidámság, öröm! Még a járás ! tsz-einek és egyéni gazdáinak álla- I tai és növényei is kacagnának, ha ; tudnának. Mert soha nem gondoz- ; ták őket olyan lelkiismerettel, ■ mint ezekben a napokban. Ugyan- | is a mezőgazdasági kiállításon min- | denki díjat akar nyerni a maga ál- § tataival, növényeivel. De még az • Állatforgalmi Vállalat is nyerni £ akar. Ennek reményében járult ■ hozzá egy hídmérleg felállításához, S melyen a több száz vásárolt ser- ] tést és szarvasmarhát mérik majd | meg. Nagy a készülődés Marcaliban | és a közeli-távoli környéken is. jj Van, aki csak szépet akar látni, • más az árutombolán egy Panno- ; niára számít, van, aki csak jó bor- jj ra szomjaz. Mi mindenkinek jó na- £ pokat kívánunk. elért eredményét. A gabona után bükkönyös zabot és lent is arat gé­pével, s a napokban már elkerüli az 550 holdas teljesítményt is. Mint mondja: méltón akarja köszönten! alkotmányunk ünnepét, augusztus 20-át. zsef minden nap milyen gondosan jártatja, eteti. »Farban, lapockánál még kellerte rá egy kis hús! — mon­dotta Czettli József. — De mit te­gyek, ha az utolsó fűszálat is tejbe dolgozza át és a sajtárba csurgatja!-'-' Most harmadik borja után tejel. 42 literrel fejték be. Megkülönböztetett bánásmódban s olyan jó vitamindús szénában és abrakban részesül, hogy a napi 40 litert hét hónapon át egyenletesen tartotta: eddig 10 229 liternyi zsíros tejet adott. Nem cso­da, mivel korszerű tágas, levegős típusistállóban él 51 másik, szintén országos helyezésű társával. Velük együtt egyedi etetést kap, s neki is külön itatócsészéje van: akkor iszik, amikor kedve tartja. A »Hajnal-«-nak az autóban még lesz egy útitársa: vele együtt viszik a kiállításra a legutóbbi ellése óta 7431 liter tejet adó »Narancs« nevű tehenet is. Ezt a másik kiváló jó­szágot is sok reménnyel állítják majd a bíráló-bizottság elé: ez is a »félakós tőgyűek« közé tartozik. A jó begyűjtési munka jutalma Azok a községek, amelyeknek be­adási eredményei több évre vissza­menően azt mutatják, hogy állandóan lelkiismeretesen igyekeznek teljesí­teni az állam iránti kötelességüket, jelentős kedvezményt kapnak. Soron- kívül juthatnak beruházási hitelhez, s így több évre előirányzott beruhá­zásaik egy részét jóval előbb meg­valósíthatják. A soronkívül előreho­zott beruházásoknak a hitelösszege 1957. évre 50 millió forint. Kereskedelmi szerződés a szomszédos államokkal A belkereskedelmi minisztérium nemrégen fogyasztási cikkesere meg­állapodást 'kötött a Szovjetusiióval, Lengyelországgal, a Német Demok­ratikus Köztársasággal és Csehszlo­vákiával A megállapodás érteiméiben a Szovjetuniótól kerékpárt, élelmi­szert, hűtőszekrényt, rizst, mosógé­pet, motorkerékpárt, különféle órá­kat és kemzerveket kapunk. Len­gyelországból mustárt, textilárut, üveget, porcelánt, bútort, sportfelsae- redési cikkeket, »Robogó« kerékpárt importálunk. A tahi és a siófoki járás tsz-ei elhanyagolják as őszi takarmánynövények ügyét AZ ÚJSÁGÍRÓ kerdez — A MINISZTER FELEL Öl nagy kérdés — k. — Király János kombájnos ráduplázott tavalyi teljesítményére ;30©OO0OOOOOO©OOO©OOOOOOO©©OOOOOO©QOOO0OOOOO©©OO< SOMOGY LEGJOBB TEHENE —KIÁLLÍTÁSRA UTAZIK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom