Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

. 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. augusztus 16. ÉS A LONDONI ÉRTEKEZLET SZUEZ — (iáitshell televíziós nyilatkozata Hugh Gaitslkeffl, az Angol: Munkás­párt vezetője kedd esti televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta: párt- járaák véleménye szerint a Szuezi- csatanna államosítása nem ok a há­borúra Egyiptom ellen. Vannak azonban olyan körülmények — tette hozzá —, amelyek mellett Angliának katonai erőt kell alkalmaznia, így például áhban az esetben,, ha Nasz- szer ezredes támadásit intézne Iz­rael ellen. Gaitsikeűil a továbbdakban azt mondotta, hogy Egyiptom »heäytele- nii járt al a csatorna kisajátítással, nem . azért, mert államosította a csa­tornát, hanem azért, mert az a mód, ahogyan ezt tette, fenyegeti mindazo­kat a nemzeteket, amelyek a csator­nát használják«. Dulles nyilatkozata Dailies amerikai külügyminiszter kedden esite repülőgépen elindult a londoni értekezletre — jelenti a londoni rádió. Elutazása előtt kije­lentette, hogy az értekezlet »közelről érinti a világ népeinek békéjét és jóllétét«. Mint mondotta, »a világ ösi^es nemzeteinek — beleértve ter­mészetesen Egyiptomot is — szabad jogokat keni biztosítani a Szuezi-csa- toimán«. A Pravda cikke Moszkva (TASZS-Z). A Pravda »A diktatúra politikája ellen« címmel londoni tudósítójának cikkét közli a Szuezi-csatorma ügyében összehívott londoni értekezletről. A cikkíró felhívja a figyelmet az értekezlet összehívásának sietős jel­legére, majd rámutat arra, hogy bár- amiképpen igyekszik is ferde megvi- ’ Hígítóéiba helyezni a gyarmatosítók befolyása alatt álló nyugati sajtó a kialakult helyzetet, a tényék marad­nák: a Szuezi-esatomán továbbra is normálisain folyik a hajózás. Az órtékezüjeitre meghívott 24 or­szág közül 15, vagyis a többség, az értekezletet összehívó három hata­lom befolyása alatt éEó tömbök (NATO, SEATO, bagdadi szerződés) valamelyikének tagja. Ismeretes, ihcgy az említett töm­bökben sajátos »katonai fegyelem« uralkodik. így arra számítanak, hogy a londoni értekezletet a -gyarmatosí­tó köröknek előnyös, már előre elké­szített határozatok megszavazását szolgáló szavazógéppé teszik. Nem nehéz átlátni — írja a tudósí­tó —, hogy Nasszeír elnök joggal nevezte a »kollektív gyarmatosítás« tervének bizonyos! köröknek azt a próbálkozását, hogy a maguk szája­idé szerint folytassák le az értekez­letet és megszavaztassák saját ter­vezetüket. A Daily Mirror szerkesztőségi cikkében elítéli az angol kormánykörök intézkedéseit, amelyeknek célja, hogy nyomást gyakoroljanak Egyiptomira és ame­lyek a békét fenyegetik. A lap hang­súlyozza, hogy ha a kardcsörtetés híveinek meggondolatlan lépés előre sikerülne rávenniük Angliát, ez ko­moly következményekkel járna. »A londoni értekezlet kimenetelétől füg­getlenül az angol közvélemény" nem támogatja a kormányt abban a kí­sérletében, hogy az erő politikáját alkalmazza Egyiptommal szemben« — írja a Daily Mirror. Az amerikai sajtó a szuezi kérdésről New York (TASZSZ). A londoni értekezletet megelőző napokban az amerikai sajtó terjedelmesen fejte­geti, milyen álláspontra kell helyez­kednie az Egyesült Államoknak ezen az értekezleten. A lapck beismerései fényt vetnek az Egyesült Államok céljaira és azokra a nézeteltérésekre, amelyek közötte, valamint Anglia és Indiai lap óva int a háborús kalandoktól Delhi (TASZSZ). A Nasszer elnök nyilatkozatát kommentáló indiai la­pok megelégedésüket fejezik ki az egyiptomi államfő álláspontja fölött és kiemelik, hogy Egyiptom őszintén törekszik a szuezi kérdés békés ren­dezésére, tekintet nélkül Anglia és Franciaország provokációs álláspont­jára. Az Amrita Bazar Patrika című lap kiemeli, hogy Ázsia és Afrika, de mindenekelőtt az Arab-Kelet or­szágai támogatják Egyiptomot. A lap óva inti a nyugati hatalma­kat a háborús kalandoktól. Magyarországról elrabolt műkincseket és ékszereket ástak ki Ausztriában Becs (MTI). Az Osztrák Távirati Iroda közölte, hogy Wolf egykori SS- standartenfv.hrer és több társa au­gusztus 6-án és 7-én Felső-Ausztriá­ban az Enns-folyó egyik hídia köze­lében kiásta az 1945 májusában ott elrejtett műkincseket és nagyértékű ékszereket, amelyeket a szovjet had­sereg elől menekülő hitleri fasiszták Magyarországról hurcoltak el. Az Osztrák Távirati Iroda híradá­sa szerint a volt SS-tiszt Ny ugat - Németországba utazott, és magával vitte a kiásott értéktárgyakat. Wolf kijelentette, hogy pénzzé teszi a mű­kincseket és ékszereket, hogy támo­gatni tudja az elesett vagy kivégzett SS-tagok hátramaradottait. Franciaország között a szuezi kér­désben tapasztalhatok. Az elvitathatatlan tényék súlya alatt több lap elismeri az államosí­tás törvényességét. »A Szuezi-csator- rna Társaság, miint egyiptomi válla­lat államosításának joga vitán felül áll« — kénytelen megállapítani a New York Herald Tribune. Az amerikai sajtóorgánumok azon­ban úgy írnak az ügyről, mintha a szuezi kérdésnek Egyiptom törvé­nyes jogai elismerése alapján történő rendezése »veszélyeztetné« Nyugat érdekeit. Az amerikai szemleírók egy része nem titkolja, hogy az Egyiptomra gyakorolt nyugati nyomás igazi oka az ázsiai és közelkeleti nemzeti fel­szabadító mozgalom elfojtására irá­nyuló törekvés. A New York Times washingtoni tudósítója az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország állásfogla­lását jellemezve megállapítja, hogy »a Szuezi-csatorna ügye lényegesen nagyobb feszültséget idéz elő az Egyesült Áilamcik, Anglia és Fran­ciaország közötti szövetségben, mint ahogy azt a három ország bármelyi­kének vezetői be mernék ismerni«. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Washington (ADN). A Us News And World Report című amerikai folyóirat utolsóelőtti száma a Nyu­gtat-Németországban állomásozó ame­rikai katonák erőszakosságainak fel­háborodott világvisszhangjáviai kap­csolatban azt követeli, hogy ezt a kérdést nyilvánosság előtt kell tár­gyalni. Amerikai hivatalos körökben — a lap szerint — tudatában vannak a helyzet súlyos voltánál:. Ezen a nyá­ron az erőszakos cselekmények »fel­tűnő halmozódása« észlelhető. Július 1 óta a nyugatnémet lapok ameri­kai katonák 16 súlyos bűncselekmé­nyéről számolnak be. A lap rámutat, hogy egyes mün­cheni vendéglők megtiltották’ameri­kai katonáknak a helyiségek látoga­tását. * * * Delhi (TASZSZ). Az ázsiai szolida­ritás indiai bizottságának munkacso­portja nyilatkozatot tett közzé. Nyi­latkozatában rámutat, hogy India népe teljesen együttérez a szabad­ságáért és függetlenségéért harcoló egyiptomi néppel. * * * Damaszkusz (TASZSZ). Az Egyip­tom támogatására alakult szíriai bi­zottság kedden felhívást intézett a szíriai néphez. A felhívás arra szó­lítja fel a szíriai polgárokat, hagy vegyenek részt az augusztus 14-i Egyiptomot támogató népi tüntetés» ben, valamint az augusztus 16-i sztrájkban. L'G'G<riGOOeOGOQO©0OOOOG0©0©0OOO00OOGOOOeOOOGO00O0OOeOQOOOQ0GOOOOOOOOGOG0GOGÖ0 © © 0 © I Érdekességek inn e n-o nn an 8 centis Buddha-szobor Hajsza emberevő fenevadak után Svéd ardbealógiusck a Laelepem-tóban lévő kis Ekeroe-szfgeten találtak egy nyoilic centiméter magas ülő Buddlha-szob- rot. A finoman meg­munkált szobrocska az egyetlen, amit eddig Észsak-Burópában talál­tak. Szákértők vélemé­nye szeriint a lelet rend­kívül meglepő. Miniatűr autó Albert Ducrocq fran­cia feltaláló készített egy távoliból irányítható miniatűr autót. Az irá­nyítás huEámhasisza 416,2 cm. Az irányító állomás Írógép billentyű­zetéihez hasonlít. Duc­rocq a kis automobilt Meccamoból állította össze, azon miniatűr te­lepek és rádiólámpák vannak. A karosszéria Másvilágra szökött egy beteg Ottavio Corda 28 éves kőműves megszökött a háztetőn keresztül a pá­rizsi Saint-Amtoine kór­házból. A kimerült be­teg beleugrott a tűzoltók féle- kifeszátett ponyvájába. De a szerencsétlen em­Huszcmkét smiberevő tigris és leopárd lemben tartja India MadJhya Pradesh nevű ál lámát. A fenevadiak több száz négyzetk'Jométe- bar néhány perc múlva rés területen eddig százával1 öltek meg és faltak fel embereket. Ezek a vadaik általában egyes embereket tá­madnák mag: a dzsungelben eltévedt nőket, tisztásokon füveit kaszáló asszonyokat, vagy a mezei munkából hazatérő parasztok cscpox-tjai- mak utolsó tagjait. Amikor az éhség hajtja a fenevadaikat, min­den elővigyáza/tosság nélkül bemerészkednek a mökség jelenti, hogy egy falvakba és a verandákon alvó emberekre ve­tik magukat, sőt a házak belsejéből is elragad­ják áldozataikat. Gbandában egyetlen tigris eddig ötvennél több parasztot gyilkolt meg. A nép állandó pánikban él. Mosit Madhya Pradesh állam vezetősége felhívással fordult az indiai és külföldi vadászokhoz, hogy szabadít­sák meg a lakosságot a fenevadaktól!. Aki a ghandai hírhedt figris bőrét lenyúzza, 500 rú­pia (kb. 3000 forint) jutáimat kap. (Franciából fordította Ruh György.) Halálos életmentés A franciaországi Co­Megvadult bika a stúdióban plasztikus -anyagiból ké- peyre melletti gyermek- Karacsiibam, Pakisztán szült üdülőből két fiú csóna­kázni ment. A csónak örvénybe került, felbo­rult és a fiúk elmerül­tek. Jean Drouet tanító, a .gyermeküdültetés 31 rint egy villanyvonat két éves vezetője, három Kisiklott egy vonat Varsó közelében Reuter jelentése szé­dült hikla a kereskedő városrész legnagyobb ut­cáján megölt egy gyer­meket és megsebesített öt személyt. kocsija a Varsó közeié- gyermek apja, utánuk ben lévő Skiemiewice vetette magát. Mindkét mellett kiisikiott. Négy ,, , . , faradságtól annyira ki­utas meghalt es heten merült, hegy az örvény •megsebesültek. elnyelte. 0 érdagannat-szalkadiás kö­vetkeztében meghalt. Kínai és szoviet alpinisták a világ egyik legmagasabb csúcsán Az Uij-Kína Mrügy­31 tagú (kínai—szovjet expedíció Szin-Kiang mellett magmászta a Kashgiar-hegység 7546 m magas Muztagh-Ata ne­vű csúcsát. Tizenhat év után megtalálta gyermekét Amikor 1940 májusá­ban Iiilíle városát bom­bázták a németek, egy mentőszolgálatos francia katona megmentett egy hároméves fiúcskát. A kisfiúinak hozzátartozója fővárosában, egy megva- nem volt és megmentője után a Jacques Dupont nevet kapta. Most, 16 év után. je­lentkezett a Lille-i ügyészségen egy Was­A bika először ibeha- mes-iban lakó belga ál­tolt a rádió stúdiójába, lamipcigár, és iratokkal ott feldúlta a szerkesz- bizonyította, hogy a fiút kimentette, de ő a tőségi szobát, majd is- közben férfivá serdült mét az utcára rontott gyermek az ő fia és és megtámadta a járó- Maurice Bonnenfant-nak kelőket. hívják. 00OOOOO000OO0O0O0O00O0O0O0OOOOO0O0OOOGOOOOOOOOOOOOOOO0OC0O0O0OOO00O0O0O0OC Minden panasz bírálat is »A magyar nép állama megköveteli a törvények betartását, a nép vagyonával való takarékos gazdálkodást, a bürokráciamentes lelkiismeretes ügyintézést, az állami és gazdasági szervek munkájá­nak állandó tökéletesítését és a lakosság szükségleteinek fokozott ki­elégítését ...« intézkedik a lakosság panaszaival kapcsolatban az 1954. évi I. törvény. Legutóbb Apró Antal élvtárs figyelmeztette az illetékeseket: nagyobb gonddal, több megértéssel! Különösen most, a Központi Vezetőség ülése után na gy szükség van erre. Megszaporod­tak a panaszok! Többen keresik levélbein, személyesen a Megyei Ta­nács panaszügyi csoportját is. A nagyatádi járásiból 1955Jben 106 különböző természetű panasz érkezett, az idén 176. A tahi járásnál 121:172 az arány... és ez az általános. Mi az oka? Rosszabbul dolgoznak állami szerveink? Szaporodott a törvénysértés? Nem. BÁTRABBAK AZ EMBEREK! MEGNŐTT A BIZALOM. Tavaly a Megyei Tanács VKG-osztálya 89 panaszt nem intézett el a törvényben megszabott 30 napon belül — állapítja meg a panasz­ügy csoport júniusi jelentése. Az idén csupán néhány bonyolult ügy­ben nem történi intézkedés megfelelő időre. Az elmúlt években előfordult (és nem ment fehér holló számba!), hogy évekig húzódott egy-egy panasz-ügy. A Megyei Tanácson, de a kaposvári járásban is mindenki ismeri a »Lengyel-problémát«. 1952 óta probléma volt! Lengyel Kálmán jutái dolgozó parasztot kuléknak minősítette a köz­ségi tanács és a helyi pártszervezet. Tizennégy holdon gazdálkodott, ebből négy a sajátja volt, három az öccséé (aki Csepelen dolgozik), a többi föld bérelt, összevonták tizenháromholdas nagyapjával. Hu­szonhét hold föld 393 aranykorona érték — papíron: zsírosparaszt. Házát elvették, nagyapjához költöztették. Lengyel Kálmán panaszt tett. Először a járási tanácshoz, aztán a megyéhez, a Minisztertanács­hoz, a Szabad Néphez, a Rádióhoz, a Központi Vezetőséghez és sorol­hatnám még tovább. A Megyei Tanács elnöke, László elvtárs, a jog­ügyi előadó és a panaszügyi csoport Lengyel Kálmánnak adott iga­zat. A község és a járás a megye javaslatára sem. A központ? Hall­gatólag a községnek meg a járásnak. 1956. július végén kapta visz- sza a házát Lengyel Kálmán és a föld-ügy is rendben van... Az évekig húzódó intézkedések sok embert fásulttá, bizalmat­lanná tettek. Az illetékesek a Központi Vezetőség legutóbbi határo­zatáig nem tudtak — néha nem is mertek — önállóan intézkedni... Persze még ma sincs minden rendben. Jogos panaszok marad­nak ma is elintézetlenül, húzódnak hónapokig. Sokkal kevesebb, mint esztendeje — de A »SOKKAL KEVESEBBEL« IS TÖRŐDNI KELL! Miért? Először azért, mert bürokratikus az ügyintézés. A dolgozók legtöbbször a központi szervekhez küldik panaszaikat. (Rendszerint a közbeesők helytelen intézkedését kifogásolva!) A központi szervek: a Rádió, a Minisztertanács és a többi általában a Megyei Tanács pa- naszüfwi csoportjához továbbítja. Ott iktatják néhány esetben — ha utasítást kapnak —, intézkednek, de a legtöbb akta tovább vándorol a járáshoz, vagy éppen a Megyei Tanács illetékes osztályához. Per­sze mindenütt két-három napot késik. (Ha minden jól megy!) Akta­kezelés! Egy ember, mivel a bizalom még nem teljes, több helyen egyszer­re panaszkodik. Itt kezdődik a kavarodás — a bonyodalom. Csoda, ha egy problémát egyidőben három-négy »illetékes« is intéz?! Sok fö­lösleges idő, töméntelen pénz! (A Megyei Tanács, helyesen, követeli, hogy a központi szervek minden panaszt a Megyei Tanács panasz­ügyi csoportjához továbbítsanak. Ne csak »általában« oda.) A legtöbb panasz az igazgatási, a pénzügyi osztályra, a mező- gazdasági igazgatóságra, a begyűjtéshez és a VKG-hoz érkezik. Ez utóbbihoz havonta hatvannál is több: kizárólag lakásügyben. A la­kásügyekkel egy előadó foglalkozik. (Pedig mikor kettő volt, se győz­ték!) Akarva, nem akarva szabálytalanul intézkedik. Nyolcat szemé­lyesen intéz — a többit iratokból. Eredmény: a panaszos újabb le­vele a Rádióhoz... Nem minden esetben — de gyakran! Még egy, AMIRŐL A MEGYEI TANÄCS ILLETÉKES OSZTÁLYA NEM TEHET. Lakásügyről van szó: vegyük Kaposvárt! 1941-ben 33 ezren laktak itt, nyolc év múlva 34 ezren, 54-ben 38 ezren és ma 45 ezer ember zsúfolódik. Két év alatt hétezer új lakó! A felszabadulás után mind­össze 154 lakás épült. A különböző szervek meg vállalatok 4691 négyzetméter lakóteret foglaltak el. (Nyolcszáz ember helyét!) A meglévő lakások 35 százaléka rossz — alig lakható, vagy egyáltalán nem. Az idén tizennégy lakás dőlt össze, az őszre és a télre még ti­zenöt lakás összeomlása várható... Érthető, hogy tavaly a 2300 la­kásigénylőnek csak 20 százalékát tudták kielégíteni. Nagyrészt társ­bérlet-növeléssel, a zsúfoltság fokozásával.. . Ilyen körülmények között nem ritka, ha jogos igények »igé­nyek« maradnak csupán. Ha panasz panaszra halmozódik. Ha túl­teljesít az aktagyár! Van-e mód az 1954-es I. törvény maradéktalan végrehajtására? Van. Ez László elvtárs, a panaszügyi csoport, az érdekelt osztályok véleménye. Szűkíti a bürokráciát, ha egyes panaszokat a községi, járási, illetve megyei tanácstagok kapnak meg a Megyei Tanács pa­naszügyi csoportjától, a nem tanácsszervek intézkedésével kapcsola­tos panaszokat. Ha a tanácstag intézkedik, vagy tesz javaslatot, ke­vesebb lesz a körülményeket nem tekintő rossz határozat. A tanács­tagok tekintélye is megnő. A tanácsszervek munkáját bíráló pana­szok orvoslásánál is megkérdezik (és meg is hallgatják) az illetékes tanácstagokat. A Somogy megyei Tanács terve — jó terv, gyakorlatá­ra égető szükség van... de ez se szünteti meg teljesen a bürokrá­ciát ... ________________________________ SZÜKSÉG VAN A MÉG NAGYOBB BIZALOMRA. Az emberek forduljanak bátran a tanácstagokhoz, a képviselőkhöz, a helyi szervekhez... Persze, ez magától nem megy — az agitáció se segít. Nagyobb önállóság kell a helyi tanácsoknak, a »közbeeső« szerveknek és a tanácstagoknak. (A Központi Vezetőség határozata alapján!) A Megyei Tanács VB tűzze sűrűbben napirendre, ha lehet kü- lön-külön is az egyes osztályok paraszügy-intézését. Szorgalmazza és ellenőrizze az új módszer bevezetését. Többet adjon az olyan jelen­téktelennek látszó külsőségekre is, mint a panaszügyi csoport irodája előtti várószoba berendezése. (Jelenlegi formájában: rideg, barátság­talan. Asztal van benn, meg szekrény — a székek valahova eltűntek. Folyóiratok? Nem is voltak.) A dolgozók panasza bírálat is. Munkánk fogyatékosságára mu­tat. Szélesítenünk, ösztönöznünk kell §zt a bírálatot — a panaszok gyors bürokrácia-mentes intézésével, a panasz-intézések objektív ne­hézségeinek megszüntetésével. Molnár József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom