Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

6 SOMOGYI NBPLAF Vasarnap, laue. augusztus juc. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS, ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS DCu'pa.it/h&kiiak, úítörőktitk Az első százezer önkéntes elutazott az északi és keleti építkezésekre Május 19-én az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa felhívta a komszomolistákat és az ifjúságot, hogy menjenek Keletre és Északra, a Donyec-medencébe a vízierőművek, kohászati­vegyi, nyersolajfeldolgozó- és gépgy ártó-üzemek, a bányák, vasutak, épületelemgyárak építésére. A szovjet ifjúság lelkesen fogadta a felhívást. A Komszomol-szerve- zetekhez nem teljes adatok szerint több mint 300 ezer kérelem érkezett a fiataloktól. A Donyec-medencébe, Keletre és Északra megindultak a Komszomol-szei el vények. A moszkvai fiatalok Norilszkban és Magadan- ban, az ukrajnai Komszomol küldöttei a Donyec-medence szénbányái­ban álltak munkába, a leningrádi Komszomol-tagok új bányákat épí­tenek a Kola-félszigeten. Keletre, Északra és a Donyec-medencébe eddig már több mint 100 ezer ifjú és leány érkezett. Egy év alatt ötmillió látogató a Kremlben Könyvet írt egy pásztor Július 20-án múlt egy esztendeje, hogy a moszkvai Kreml kapui meg­nyíltak a látogatók előtt. Egy eszten­dő alatt körülbelül 5 millió ember fordult meg a Kremlben, köztük a világ több mint 50 országának kép­viselői. A Gorkovszk kerületi könyvkiadó megjelentette F. Lidanov könyvét, mely­ben hosszú éveken át szerzett tapasz­talatairól számol be. F. Lidanov a Bo- gorodszk kerületi »Iszkra« kolhoz pász­tora. F. Lidanovot kiváló munkájáért ki­tüntették és mgr négy esztendeje vesz részt az össz-szövétségi Mezőgazdasági Kiállításon. A leningrádi Finn-pályaudvar új terve A leningrádi építészeti tanács a napokban hagyta jóvá a Finn-pálya­udvar új épületének tervét, amelyet P. Asasztyin és J. Lukin építészek, valamint I. Ribin mérnök dolgozott ki a »Lengiprotransz« intézetben. Az új pályaudvar homlokzata több mint 100 méteres. Az épület közepé­re tervezett terem 1700 négyzetmé­ter területű, magassága 23 méter. Ettől jobbra épül az úgynevezett ►-téli-terem-«, amelynek területe kö­rülbelül 600 négyzetméter. A pályaudvar régi épületében, amelyhez történelmi emlékek fűződ­nek — V. I. Lenin megérkezése Pet- rográdra 1917 áprilisában — »Emlék- termet« létesítenek. Uráli aranyásók Hosszú szünet után ismét meg­kezdték az Uraiban az aranykiter- nielést. A régi tapasztalt uráli arany­ásók visszatérnek eredeti szakmájuk­hoz. — Egész életemet a hegyekben töl­töttem, nem szívesen ülök otthon — mondja az új életre kelt aranyásó szövetkezet egyik szervezője, a nyug­díjas Kuzma Ivanovies Sisov, volt bányászmester. — Az állam gondos­kodik rólunk, gépeket, szerszámokat ad nekünk és egyenlő elbánásban ré­szesít a régi szakmunkásokkal. Most majd a nyugdíjam is magasabb lesz. Segítségére sietünk az államnak, hadd legyen még gazdagabb! A régi aranyásók mellett a fiata­lok is aranykitermelő szövetkezetek­be tömörülnek. Az Alckszej Ponoma­rev vezette ifjúsági szövetkezet nem­rég kezdte meg munkáját. Az aranyásók már eddig is szép sikereket értek el. Különösen N. Do- bizs volt szerencsés. Az egyik lelő­helyen 328 gramm aranyat talált. Je­lentős jutalmat kapott. A moszkvai telefon A szovjet fővárosban naponta több mint 7 millió a telefonhí­vások száma. A kapcsolást a vá­ros különböző kerületeiben el­helyezett automata telefonköz­pontok biztosítják. A moszkvaiak és a főváros vendégei jól ismerik a »09«-et, amely a tudakozó száma. Na­ponta 6000 felvilágosítást adnak telefonon. A tereken, az utcákon és az üzletekben számos telefonauto­matát állítottak fel. A közel­múltban szerelték fel és kap­csolták be a városi telefonháló­zatba a Luzsnyiki Stadion új automata központját. Moszkva a legtöbb külföldi ország fővárosával és számos más külföldi várossal tart fenn telefonösszeköttetést. Moszkvá­ból ezenkívül a Szovjetunió mindén városával, és csaknem minden kerületi központjával le­het beszélgetést folytatni. Megindult az Odera menti Frankfurt újjáépítése A második yilágháborű alatt az Odera-menti Frankfurt nagy káro­kat szenvedett, a város központja például teljesen elpusztult. Augusz­tus 4-én Else Powalka, Odera-Frank- furt főpolgármestere elhelyezte a belváros első új lakótömbjének, alap­kövét. Ezzel megindult Odera-Frank- furt újjáépítése. Berlini iskolásyverehek nagy vándorúién Augusztus 4-én a déli órákban 36 jókedvű iskolásgyerek indult a ber­lini Alexander térről kerékpáron 1300 kilométeres vándorútra. A gye­rekekre az NDK legszebb tájain át vezető útjukon egy tanító és több gondozó vigyáz. Űszó poliklinika a Duna-deltán Július 30-án megnyitották Tulcea kikötővárosban a Duna-Delía falvai­nak egészségügyi központját: a dunai ltiikötővárosteain a Duma-delta falvai- társaság első úszó poliklinikája. Ez a korszerűen felszerelt hajó bejarja a Duna-delta falvait és orvosi keze­lést biztosít a lakosságnak. A »Cip- rian Prumbescu« hajón több mint 50 egészségügyi dolgozó teljesít szolgá­latot, köztük 21 szakorvos, főleg gyermekgyógyászok, belgyógyászok, szülész- és nőgyógyászok, fogorvo­sok és szájsebészek, röntgenológu- sek stb. Az úszó poliklinikát korsze­rű laboratóriumokkal, röntgenkészü­lékekkel éc teljes gyógyszertárral szerelték fel. A hajó mintegy há- rosm-méigy hónapig járja a Duna-del- ta vizeit. Világhírű gyártmányok a plovdivi őszi vásáron Ez év őszén tizenhetedszer rende­zik meg az őszi vásárt a bulgáriai Plovdivban. A vásár szeptember 2-án kezdődik és 21-ig fog tartani. Több mint 20 ország jelentette be részvételét a vásáron. Az osztrák ipar villamos készülékeket, gépalkat­részeket és precíziós mérlegeket, a Német Szövetségi Köztársaság Daim­ler-Benz gyártmányú gépkocsikat, hűtőberendezéseket, villamos gépe­ket és mezőgazdasági felszereléseket, Franciaország autókarosszériákat és celofán készítményeket, Anglia ke­feárukat állít ki. Bemutatják a vi­lághírű Bemberg-gyár textilanyagait, az olasz Borsalino-gyár kalapkülön­legességeit és a francia Microtech- nique-gyár mozigépeit is a vásáron. i i i ? I I A. Cr Ő R Ö GL MIT« I, Ú fel A VII, AZ ÖZÖNVÍZ TÖRTÉNETE IRTA: JÓLESZ LÁSZLÓ (Az özönvíz története — hogyan, hát ez a törté­net a görög mitológiába is tele került? Talán fur­csa, hogy az a történet, amely az egyes vallások szent könyveiben oly tisztes helyet foglal el. az a történet, amely az Isten haragját az emberi nem el­len, a kegyes Noé és bárkája népének megmene­külését mondja el, nem az egyetlen változata ennek a mesének. De még hozzátesszük, hogy a Bibliában található özönvíz-történet nem is a legrégibb, a ba­biloni Gilgames-eposz sokkal korábbi leírása a tör­ténetnek. És az a körülmény, hogy a bibliai törté­net nem egyedülvaló, és hogy vannak régebbi ha­sonló történetek is, talán jó példa lesz annak iga­zolására, hogy a népek m ár a kora időkben hatottak egymásra, egymás művelődésére, és az egyes mese­anyagokat egymástól szívesen vették át. Persze az­után a maguk kedve szerint formálták — ahogy ez történt ebben az esetben is, amikor a Biblia átvet­te ezt a mesét. Az itt köv étkező eseményeket ter­mészetesen a görög mitológiából tolmácsoljuk.) Egykor a gigászok, akik isteni származású óriások voltak, az idők elején fel­lázadtak Zeusz ellen, s fel­keltek, hogy ledöntsék tró­nusát és a többi istent is letaszítsák az Olümposzról. Zeusz azonban győzedel­meskedett fölöttük, s az ő kiontott vérükből keltek ki az emberek. Ezek több­ségükben durvák voltak és gonoszak, mint maguk a gigászok is. Erőszakos­kodj és céltalan kegyet­lenkedés — ez volt sz örömük; nem voltak mél­tók arra, hogy Démétér a Földanya táplálja őket. Ezért hát Zeusz arra gon­dolt, hogy villámaival tűz- (ángba borítja az egész földet, s elpusztítja azt és a rajta élő embereket. Ha­nem aztán gondolkodóba esett: ki tudja, hátha az a hatalmas tűz felcsap az Olümposz csúcsaira is, és megemészti az istenek osz­lopos palotáit is. És a ki­bírhatatlan hőségtől szen­vednének maguk az égiek is . .. Változtatott hát szándé­kán: nem tűzzel, hanem vízzel pusztítja el az em­bereket. Barlangba zárta ezért a szárazságot hozó Aiolosz szelet, de előszólí­totta Notoszt, az örökké párás esőhozó szelet. Zeusz megvonta szemöldö­két — és Nctosz rázúdult a földre. Magával sodorta a vízzel terhes felhőket, s azokat csavarva-facsarva sűrű esőt záporoztatott a földre, ömlött a víz, és a folyók, amelyek máskor békésen haladtak széles párjaik között, kiléptek medrükből. A sós tenger is átcsapott partjain, és nemsokára nem lehetett tudni, hol volt tenger vagy folyó, hol a szárazföld. Ha­lak, delfinek és fókák úsz­tak a határtalan tengeren. Ember hiába próbált me­nedéket keresni: a piszkos­szürke hab hamarosan utolérte és a dúló hullám maga alá temette. Egy-egy magasabb szilfa csúcsán meg-megakadt egy-egy csónak, de rövid idő múl­tán abba is betört a viz: Zeusz büntetése teljesült, elpusztult az emberiség .., Egyetlen hegy, a Par- nasszosz égig érő két csú­csa meredt csupán ki a végtelen vízből, és az is­tenek kegyéből ide vető­dött ki a nagy Promé­theusz fia, Deukalion és kegyes felesége, Pürrha. Ez a szelíd házaspár egész életében kerülte az erő­szakosságot, és szívükben szelídség honolt, szerették a béke nyugalmas csend­jét — így nem csoda, ha az istenek kegye feléjük fordult, s a pusztulás el­kerülte őket. Megmenekü­lésük útim a tenger is visszatért partjai közé, miután Notosz elfáradt, és Zeusz megengedte, hogy visszatérjen barlangjába. A folyók is megjuhászod- va ballagtak medrükben, eltűntek az égről a sötét fellegek, és Héliosz, a nap derűhozó istene rámosoly- qott a földre, s az fölszá­radt. Deukalion pedig könyör­géssel fordult Themiszhez az igazság istennőjéhez, és kérte, mondaná meg, ho­gyan népesülhetne be újra a föld. »Mert látod '— mondta —, ha mi egykor leköltözünk az Alvilágba, bizony nem lesz, aki ál­dozattal kedveskedjen a magas isteneknek ... « És Á ft Ä 16 é f. Themisz így válaszolt: »Menjetek egyenesen elő­re, te és feleséged, és út­közben hajítsátok magatok mögé anyátok csontjait!« A két öreg sokáig tűnő­dött tanakodott, mit je­lenthetnek az istennő sza­vai, míg aztán Deukalion — aki Prométheusztóhörö- költe érteimét — ekképp okoskodott: »Nem más a mi szülőanyánk, mint Dé­métér, a Föld: ő táplál és tart meg bennünket. A csontjai pedig bizonyára kövek; ezeket kell ma­gunk mögé hajítanunk!« így tettek hát. S ahogy mentek le a Parnasszosz- ról, és dobálták a köveket maguk mögé, a kövek mindegyike emberré vált. Azokból a kövekből, ame­lyeket Deukalion dobott maga mögé, férfiak lettek, a Pürrha köveiből pedig nők. Ezekre az emberekre életükben kemény munka várt, mint amilyen ke­mény voit a kő, amiből let­tek. Fel kellett újra épí­teniük a városokat és a falvakat, bevetni a földet, hegy legyen kenyerük, gátakat emelni, hogy meg­védje őket a víztől, hida­kat húzni, hogy leigázzák a földet, hajókat szerelni hogy leigázzák a vizet . . . Megismerték a munkát, és munkájukkal meghódítot­ták a földet. A hagyomány úgy tart­ja, hogy idő múltán még Deukalionnak és Pürrhá- nak is születtek gyerme­keik. Az ő fiuk volt Hel­lén is, akitől a hellének 1— más néven görögök — nagy népe is származott, és sok dicsőséget szerzett a többi népek között. i Közeledik a szeptember A nyár rég volt már olyan elragadóan szép; a nap sem sütött olyan melegen, a fürdés sem esett oly kellemesen, mint épp mostaná­ban. S mégis lassacskán másra is gondolni kell már, mint a pihenésre, játékra. Ugye, kitaláljátok, pajtások, mire célzok? Igen, a szeptemberre„ az őszre — az iskolára! Egy-két hét még és letelik a nagy nyári szünidő. Ismét megkezdő­dik a munka: a tanulás. Mint tudjátok, semmit sem jó készületlenül kezdeni. Hát még az iskolai évét! Igen jó volna, ha már most utána néz­nétek, mi a rendje és módja a tanszerek beszerzésének, s bizonyára az. sem ártana, sőt, segítene, ha előszednétek a múlt évi könyveiteket, s ha nem is sokat, de napjában néhány percet ismételnétek a tavaly tanul­takból. Sokan teszik ezt mostanában, s egyre többen látnak az ismétléshez már a mostani napokban. Így könnyebb lesz szeptemberben. Tedd meg ezt, Te is, pajtás, hisz cseppet sem fárasztó, közben bőségesen maradt idő szórakozásra, pihenésre is. Az irigy halacska Lágyan ring a tó vize, Szellő táncol rajta. Lenn a mélyben elindul Három kis halacska. Először búsul kissé: »Egyedül mit tegyek?« Hanem aztán észrevesz A vízben egy legyet. A legkisebb fiatal Könnyelmű és csacska. Viqyáz is rá két bátyja, Két nagyobb halacska. Horgász ül a tóparton, Megrándul a botja S a végén ott ficánkol Az irigy halacska. Hirtelen a legkisebb Felpillant a nádra, S a víz színén ráakad Egy kenyér morzsára. Szívében a rémület: »Most mindennek vége!« Keserűen sóhaj* fel A napfényes égre. Finom falat bizony ez, Nyála csorog tőle. Másik kettő odamegy, Csipeget belőle. De a horgász felveszi, Mosolyogva mondja: »Jókorára nőjél meg!« S ezzel visszadobja. Felmordul a halacska: »Annyit mondok nektek, Keressetek másikat, De ebből nem esztek«. Elúszik a halacska Bátyjait keresve. Nem volt többé irigy ámJ Használt ez a lecke. Megharagszik a többi, Mérgesen ot; hagyják: Mi sohasem szerettük Az irigy halacskát«. Lágyan ring a tő vize, Szellő táncol rajta. Lenn a mélyben elindul Három kis halacska. LELKES MIKLÓS Egy tábori kutya naplójából HÉTFŐ Még aludtam, amikor Jancsi reggel felnyalábolt s begyömöszölt valami sö­tét meleg és rossz szagú zsákba. Ké­sőbb jöttem csak rá, hogy viharkabát­jának a zsebében vagyok. Azt hiszem, vonatra ültünk, mert a zseb rázkódni kezdett, és én valóságos tengeribeteg­séget kaptam. A zseb alján találtam egy kis cukortörmeléket, de az hamarosan elfogyott, és én unatkozni kezdtem. Addig-addig erőlködtem, míg kobako­mat sikerült kinyomni börtönömből. Megjelenésem ’kínos feltűnést kel­tett. Jancsi előtt egy komor, nagybajszú bácsi állt kék egyenruhában, nyakában egy kis bcrtáskával és azt mondta: — A kutyának is váltottak jegyet? — ö ... ő ... izé — mondta gazdám férfiasán. Most egy csomó beszéd következett, amit nem értettem, végül Jancsi kici- bálta alólam pénztárcáját és keserves arccal fizetett. De még csak meg sem dicsért, milyen ügyes vagyok, hogy si­került1 kimásznom a zsebéből. PÉNTEK Mióta itt vagyok a táborban, minden­ki nekem önti kJ a lelkét. Gabi vacsora után féirevon és honvágyról panasz­kodik. Jancsi felolvassa nekem a fali­újságcikkét. Ma éjjel szép telihold van. Bizalmat a bizalomért — gondoltam magamban, és mikor a fiúk már nyugovóra tértek, én is kitártam a lelkemet. Először egyet-kettőt vakkantottam, azután hosz- szan elnyújtva vonítani kezdtem. Érdekes, milyen furcsák a fiúk. Ahe­lyett, hogy örültek vclna a megtisztel­tetésnek, valaki dörmögö hangon ki­szólt a sátorból az őröknék: — Ringassátok már el azt a fene­vadat. hétfő Csaba az én legjobb barátom. Végre fogott nekem egv igazi bolhát! Hogy miért1 őrülük ennyire a bolhának? Szí­vesen elmondom. A gyerekek állandóan becéznek és simogatnak, amit én nagyon szeretek. Jancsi gazdám azt mondta, hogy a sok kedveskedés túlságosan elkényeztet. A gyerekek erre azt felelik, hogy ők neno is kedveskednek, csak a gubancomat ápolják, mert bolhás vagyok. Jancsi ne­vetett, és azt1 mondta, hogy nem is va­gyok bolhás. A gyerekek sarokba vol­tak szorítva. Csaba azonban nem nyugodott bele* a vereségbe, és kerített egy szépen ki­fejlett bolha-egyedet valamelyik kollé­gámról, és ünnepélyesen átnyújtotta gazdámnak, mintha rajtam fogta volna. Gazdám hümmögött, látszott, hogy nem nagyon hiszi, de le*volt fegyverezve, és most már semmi akadálya sincs a va- kargatásnak. KEDD Ma kirándulni voltunk. Az elején na­gyon élveztem és ide-oda futkároztam,. de hamarosan kifogyott belőlem a szusz. Minthogy a fáradtságtól minduntalan; felbukfeneeztem, Jancsi felvett a háti­zsákjába. Számháborút játszottunk a szomszéd tábor úttörőivel, akik a múlt héten meg­támadták táborunkat. Most megint ra­vasz cstílt! eszeltek ki. Egy juhnyájat hajtottak maguk elölt, és mögöttük ha­ladva közelítették meg állásainkat. Úgy éreztem, eljött az ideje, hogy ki­köszörüljem a múltkori csorbát. Kiug­rottam a zsákból, és terelni kezdtem a juhokat. Ez a mesterség nekünk, puli- kutyáknak a vérünkben van. Néhánynak belekaptam a lábikrájába, és a nyáj máris engedelmesen megfordult. Az el­lenség fejvesztve menekült: saját csap­dájukba estek. A diadalmas hadvezér — mármint én — farkcsóválva fogadta az elismerő üdvözléseket. SZOMBAT Hazaérve este magam köré gyűjtöt­tem az egész környék kutyáit. Minden fánál és lámpaoszlopnál hagytam hir­detést, hogy jöjjenek. Hatalmas bernát­hegyiek és bulldogok félve settenkedtek: be az udvarunkra, hogy meghallgassák előadásomat az úttörőtáborról. Azóta mindegyik szorgalmasan tanul, hogy olyan ügyes legyen, mint én . .. s el­érje a legnagyobb kitüntetést: táborü kutya legyenl ö mozi történetéből 1890-ben Edison találta fel a ki- netoszkopot. A miozgás megrögzíté­sét nagy fényerejű lencsékkel ellá­tott vetítőgéppel a francia Lu- miere fivérek oldották meg 1394- ben. Az első mozilátogatók ijedt kiáltásokban törtek ki, ha a vászonort gyorsan közeledő vonatot vetítettek. A halngostfiim az első világháború utáni évtizedben terjedt el. FEJTSD MEG! Vízszintes: 1. A közeli napok esemé­nye (Körben a nyíl irányában). 10. Visz- sza: olyan páija. 11. Az eső abbahagyja az esést. 12. Régivé válik. 14. Hiányos férfinév. 15. . . . Ami, filmcím. 16. Teknő 1 2 3 4 5 f 7 8 9 ■\ 10 jíBnijH 12 s.r.ür ■-■UtSlV 13 (alkat «aj*» 14 15 Ük-Íj* 16 17 ■Sír 18 19 ;si-. last 20 21 ■ nnu o*> ■ BMI-'-' ■ ■■■( BÚI — ÍKSP ■ IHM* 1 1 •t ü ii : «KOS 24 9C 1--- *-» ioSheh: IBS: 26 I énei' a*c* 27 28 29 I KBM0-I 1 S BSt 31 32 33 *i»ar i'íiíií ■(>1212 34 35 1 Of. | «>n * KBHKI unsr 37 1 Oö ozsoiojl '61 'aS?A soogJJV '31 'azsaa: Kpület részei. 22. Azonos mássalhang­zók. 23. Válasz. 24. Névelő. 26. Duzzad. 27. Kettősbetű. 28. Majdnem csaló. 30. J.I.P. 31. Dunántúli csatorna. 32. Kacsa népiesen. 34. Krém betűi keverve. 35. Kicsik. 37. Ebből kettő egy pár. Függőleges: 2. Híres, Ismert. 3. Tapsi­füles. 4. Lel betűi keverve. 5. Pipa ré­sze. 6. V.E. 7. Vajon hamis? 8. Erődít­mény. 9. Le... , nap teszi esténként. 13. Hevít. 16. Föld. 17. Fejfedő. 20. Ta­kar. 21. Nem egészen kedves. 25. Betű- felésleggel: tetőfedésre használták. 27. Könnyet' hullat. 29. Vissza: ábrázata. 31. Ilyen kötő is van. 33. A.O.N. 34. Hiá­nyos női név. 36. Krajcár rövidítése. 37. Magánhangzó nélkül: dús. Beküldendők; Vízszintes 1. és függő­leges 13. Beküldés határideje: Augusztus 16. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A siófoki találkozóra készül megyénk ifjúsága. Könyvjutalmat nyert: Haris Teréz. Nagyberki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom