Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. augusztus 2. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hegedűs András elvtárs beszéde (Hegedűs elvtárs beszédének első részét tegnapi számunkban leözöltük.) A kormány az újrendszerű oktatás megalapozása érdekében intézkedéseket tervez a tanító és óvónőképzés új alapokra helyezésére. A közeljövőben a Minisztertanács elé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőkbe csak gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szélesebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába. Ugyancsak Magyar Népköztársaság fcülpolitfká- jámatk ismertetésére. Hangsúlyozta: kormiányiuink aura töreksz ik, hogy hozzájáruljon a nemzetek közötti feszültség enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének a megjavításához és így a tartós béke fenntartásához; Népünk alapvető érdekei megkövetelik, hogy békeszerető politikát folytassunk. E célkitűzés vezette a konmámyt, amikor az elmúlt heti ülésén a párt javaslatára elhatározta, 'hogy a hadsereg létszámát újabb 15 000 fővel csökkenti. Ugyanakkor a kormány tudatában Értékelve a kormány elmúlt félévben végzett külpolfljtikai tevékenységét, szükségesnek tartom aláhúzni, hogy — híven külpolitikánk eddig is követett irányvonalához — a Magyar Népköztársaság külpolitikájának megingathatatlan alapja a szocialista tábor országaival való őszinte barátság, 'gyümölcsöző együttműködés és szoros szövetség volt és marad a jövőben is. (Taps.) Az imperialista 'propagandaszervek az utolsó hónapokban — mióta a előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének 5 évre való felemelésére irányuló javaslat is. Már az 1956—57-es tanévre vonatkozóan megkezdődött azoknak a tankönyveknek a kicserélése, amelyeken a dogmatizmusnak, a vulgarizálás- nak, a káros személyi kultusznak kirívó példáival találkozunk. Emellett — az új tantervek bevezetéséig is — oktatásügyi szerveink felülvizsgálják a közép- és felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket, tanterveket és programokat, hogy azokat a tudomány követelményeinek megfelelően fejlesszék tovább. káció veszélye még nem műt el. Erre figyelmeztet bennünket az a tény is, hogy csupán ebben a hónapban négy ízben sértették mag hazánk ilégiiterét nyugati irányból mélyein 'behatoló katonai repülőgépek, köztük lökihajtásos bcmibázógépek is. Tovább folytatódik a különböző célzatú ballonok küldése Magyarország légiterébe, ami alig pár héttel ezelőtt újabb áldozatot, egy pilótánk halálát követelte meg. A magyar kormány az elmúlt héten tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál — amelyet ezekben a cselekményekben véleményünk szerint a felelősség elsősorban terhel. nemzeti sajátosságok fokozottabb fi- gyelembevétetóniak kérdése előtér,be került, azzal igyekeznek zavart kelteni, hogy időnként más és más 'baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni azt, hogy mi minden szocializmust építő ország népétől sokat tanulunk, sőt bizonyos területeken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tőkés országoktól is. De a má számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az rnarad a jövőben' is. (Hosszantartó taps.) Ezután szólott azokról a kölcsönös erőfeszítésekről, amelyek a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésére irányultak. Az osztrák—magyar kapcsolat megjavuilása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdekében felállított műszaki zárak eltávolítását. A kormány tevékenységét a párt politikája vezeti Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplomáciai kapcsolataink kiszélesedésében is. Február óta három újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat: Burmával, Szudánnal és a Görög Királysággal. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk a diplomáciai kapcsolatok felvételéről további nyolc országgal. Ugyancsak ez időszakban ismerte el, a Magyar Népköztársaság a függetlenségét kemény erőfeszítések árán kivívott Tuniszt, Marokkót, s készek vagyunk ezekkel is — mint minden országgal — diplomáciai kapcsolatot létesíteni. A kormány és egész dolgozó népünk nagy várakozással tekint a függetlenségének megszilárdításáért küzdő Egyiptomi Köztársaság elnökének és miniszterelnökének, Gamal Abdel Nasszer úrnak közeljövőiben esedékes magyarországi látogatása elé. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás a szabadságszerető magyar és arab népek testvéri találkozásénak a szimbóluma lesz. (Taps.) Befejezésül hangsúlyozta Hegedűs elvtárs: A kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzésele, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének nagy jelentőségű határozatai tartalmaznak. A párt és a kormány a dolgozó nép egységére támaszkodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat es soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó népünk alkotóképességét, kezdeményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. (Hosszantartó, lelkes taps.) Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Vita után az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: — Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955 novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolóját az ipar, s a mezőgazdaság továbbfejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami, s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontatkoztatására java- s°l. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, »mert alap- elve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világ- rendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében, s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását, s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése, s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építő munkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját, s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) Intézkedések as állami sservek munkájának megjavítására, a sxoeiatista demokratixmus J'ej less lésére Bautáin részletesen ismertette az állliaimi szervek mimikájának megjavítására a Baociaf.lista demiclkratiz- mus fejlesztésére Irányuló imtézíkedé- söket. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokratizmus fejlesztéséhein ki- tmisllkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács a jövőben minden Ctliyam kérdést, amely törvény útján való [rendezést igényel, az ország- gyűlés plénuma elé alkar terjeszteni., s már a törvények eLőkészitésé- nök kezdeti szakaszában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét. A Minisztertanács gondoskodni kíván arról is, hogy a képviselők által felvetett kérdéseket a minisztériumokban, a küBönböző hivatalokban nagy gonddal vizsgálják meg és ezekben a lehető legrövidebb idő alatt érdemi döntést hozzanak, s erről az országgyűlési képviselőket értesítsék. A Minisztertanács kötelezte a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy münden fontosabb kérdést a tanácsa ülés elé terjesszenek eldöntésre. A termelés, a 'begyűjtés, az export- import és az eüllátás tervmutatóit 1957-re az elmúlt évhez viszonyítva egjrharmadávai csökkentjük. A napokban egyszerűsítette a Minisztertanács a mezőgazdasági termetes tervezését olymódon, hogy a jövőben csak az állam felé történő értékesítési feladatokat, valamint a kenyérgabona vetésterületét hagyja jóvá. Megszüntettük az átlagtermésre, az átlaghozamokra, a vetése területekre és a szocialista szektorban a létszámokra történő tervezést és terv jóváhagyást. Ezzel lehetővé A törvényesség további megsxilárdításáért Az elkövetkező időben a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek biztosítják a szocialista törvényesség maradék ta Lan. magvalósítását az élet minden területén. Több, idevonatkozó, készülő intézkedés: ismertetése után hangsúlyozta: a Minisztertanács messzemenő 'és sokoldalú intézkedésekkel harcot indát az állami szervek törvénytelén intézkedései ellen, ugyanakikor felhívja a dolgozóikat arra, hogy maga- tartásiukkaOi, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek közbe egyani ügyekben. Kormányunk arra töreksxik, hogy hoxxájáruljon a nemxetköxi légkör enyhítéséhez Hegedűs dlvtáns ezután rátért a van airimaik, íhogy a háborús provoKülpolitikánk alapja a sxoeialista tábor országaival való őszinte barátság tettük az önálló, a helyi sajátosságokon alapuló üzemi és helyi tervek készítését. A Minisztertanács a közelmúltban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénz- és létszámgazdálkodás! hatáskörét, növelte a tanácsok érdekeltségét a 'bevételekben, a helyi vállalatok irányításában és úgy határozott, hogy a helyi vállalatok által élért évi nyereségtöbblet teljes egészében a jó eredményt elért vállalatoknál, illetve a helyi 1 tanácsoknál1 marad. Az ügymenet egyszerűsítése, a hatáskörök leadása az alsóbb szervekhez természetesen a létszám csökkentésével jár és bizonyos szervezeti változtatásokat is szükségessé tesz, de a kormány helyesen nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbi a túlzott központosítás jelentős csökkentése, az ügyintézési egyszerűsítése és a párhuzamosság felszámolása nélkül továbbra is magában, hordja a létszám növelésének lehetőségét. A Minisztertanács messzemenő és körültekintő intézkedéseiket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülnek régi munkahelyükről, szervezetten kerüljenek új munkahelyekre. A Magyar Dolgozóik Pártja Központi Vezetőségének júliusi határozata értelmében behatóan foglalkozunk a területrendezés kérdéseivel és az egyes érdekeltekkel történt alapos megvitatás után a Minisztertanács ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti ezirányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957. január 1-ig végre tudja hajtani. teljesítésével járuljanak hozzá az előbb említett célkitűzések megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy (harcoljunk; az 'úri Magyarországról neánik maradt terhes örökség, a kijárás, a protékciózás* a részrehajlás ellen. A legsúlyosabban el kell ítélni az olyan eseteket, amikor állami funkcionáriusok 'hatalmukkal visszaélve, személyes ismeretség,, rokoni vagy baráti kapcsolatok alapján elfogultan döntenék az eléjük kerülő kérdésekben. Ugyanígy él kell ítélni azokat, akik beosztásukkal visszaélve kijároként lépnék Non György, a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolja Ezután napirend szerint Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze tartotta meg beszámolóját. Az új ügyészi szervezet, amelynek működését 1953. július 4-én indította meg az országgyűlés a legfőbb ügyész megválasztásával, alapvetően más, mint a régi: a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel a nyomozó- hatóságok eljárásaira, a bíróságok ítélkezéseinek és a büntetések végrehajtásának törvényességére, az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a helyi tanácsok és vb-k ülésein, a törvények és rendeletek megalkotásában. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzspá állam nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az országgyűlésnek rendeli alá, így az a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján hathatós ellenőrzést gyakorol a törvényesség felett. Ax ügyészi szerveset hároméves munkája Ezután áttért az ügyészi szervezet hároméves tevékenységének ismertetésére. Az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányunk. 1953-ban megszűntek az internálótóborok. Felülvizsgálták az internáltak ügyeit, ami 4184 személyt érintett. Megszűnt a rendőri bíráskodás. Az ügyészség közreműködött az amnesztia-rendelet maradéktalan végrehajtásában, aminek során több mint 23 000 személy került szabadlábra. Ezután arról szólt, hogy három év alatt, bár számos törvénysértő rendelet ellen felléptek, nem léptek fel elég eredményesen a túl nagy számú rendelet kibocsátása ellen. Foglalkozott a nagyszámú munkaügyi panasszal, azokkal az esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bocsátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál észlelt hibákat, visszaéléseket. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy a hatalmukkal így visszaélő vezetőket ritkán vonják felelősségre. A jövőben sokkal határozottabban kell fellépniük a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. A termelőszövetkezetek megsegítésével kapcsolatban a tsz-ek jogainak védelmét és az önkéntesség elvének megsértése elleni fellépést jelölte meg az ügyészi szervezet feladataként. Alkotmányunk 49. szakasza kimondja, hogy a »-Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti«. Állampolgáraink jogegyenlőségének bixtosítéka: munkás-paraszt államunk A törvény előtti tényleges egyenlőség alapja országunkban az, hogy a döntő termelőeszközök a nép tulajdonában vannak, hogy hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon, hogy államunk munkás-paraszt állam, hogy népi demokratikus rendünk alapja a munkás-paraszt szövetség, és ezen belül a munkásosztály a vezető erő; hogy alapjában megszűntek nálunk a kizsákmányoló osztályok és ezeknek csupán maradványai vannak; hogy társadalmunk két alapvető, egymást barátian segítő osztálya, a munkásosztály és a parasztság a számban és jelentőségben hatalmasan megnövekedett értelmiséggel kéz a kézben építi a szocialista Magyarországot. Erre a szilárd alapra épül nálunk a törvény előtti tényleges jogegyenlőség. Elmondhatjuk, hogy a nők egyenjogúságát biztosító rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabadság is, ami any- nyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja vallásos vagy ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban, főleg a délszláv nemzetiségiekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagy részét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka-, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését. Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk szerint: »A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék«. Az az éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult, az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg. Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háborús és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósógi szervek megfelelő felelősségrevonást alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettesekkel szemben is. 1948 után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osz- -tályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. I,ehetővé tette a törvénysértéseket az is, hogy sem az ügyészség, sem más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet azzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953 decemberében hozott ítéletében megállapította: — idézem — »Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányban ferdítették el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont«. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. A szocialista törvényesség megszegése súlyos károkhoz vezetett A felülvizsgálat nem ment köny- nyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az (Folytatás a 3. oldalon.)
