Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

r * PÁRT* ÉS DISZTLBT ft 's. ■Á .4 pártszervezetek segítsék a cséplés, begyűjtés meggyorsítását a fonyódi járásban Aki járt már a Fonyódi Járási Pártbizottságon, a Fonyódi Járási Tanácson, annak bizonyára szeme­be tűnt a sok jutalomzászló, amely egy-egy kampány győzelmes befeje­zésének elismeréséül került a járás birtokába. Jól emlékezhetünk még arra, hogy éveken át a fonyódi já­rás az elsők között — vagy éppen elsőnek — végzett az aratással, el­sőnek csépelt el és fejezte be a ga­bonabe gyűjtést. Az idei cséplés, begyűjtés azon­ban nem halad úgy, mint korábban. Nem pontos számítás szerint a gabonának még a felét sem csépelték el a járásban, követ­kezésképpen lassú a begyűjtés is. Vajon mi az oka a lassúságnak; a pártszervezetek megteszik-e a ma­gukét a cséplés, begyűjtés ‘meggyor­sításáért? Ezt vizsgálgattuk a mi­nap. A járás vezetői elismerik, s maguk sem helyeslik a lassúságot, tesznek is erőfeszítést a munkák meggyorsításáért. Panaszkodnak, hogy a járásban kevés, kevesebb a cséplőgép, mint tavaly, mint az elő­ző esztendőkben. De a működő gé­pek közül is több »nem teljesíti« a ncrmát, mert öreg, kopott, nem bír­ja a megterhelést. Ezzel magyaráz­zák a cséplés lassúságát. Hogy fenn­akadás még se legyen, együttmű­ködnek a gépállomásokkal, segítik a cséplőcsapatokat, stb. A dolognak ez a része tehát rendben van. De nézzük kicsit közelebbről, ho­gyan segíti és ellenőrzi a járási pártbizottság, illetve az alapszerve­zetek a gabcnabegyűjtést. Népünk kenyere biztosításának egyik módja az állami szabadfelvá­sárlás, amely a már ismert módon, szerződéskötés útján történik. A cséplés megkezdése előtt a begyűjtési dolgozók igyekez­tek a gazdákkal szerződést köt­ni, ez a munka azonban — mi­után a járásban ezer szerződést megkötöttek — leállt. Oka pedig az, hogy általánossá vált az a' cseppet sem elfogadható nézet: gyenge a termés, nem jut állami felvásárlásra. A pártszervezetek, a pártbizottság nem figyelt fel erre, s nemhogy irányította volna a szer­ződéskötést, és okos érvekkel szét­zúzta volna e nézetet, egyes alap­szervi vezetők is erre az álláspontra helyezkedtek. Ez azonban lényegesen nem hát­ráltatja a begyűjtést, hiszen a dol­gozó parasztok nagyrésze ahogy elcsépelt, s lemérte a gabonát, meg­kötötte a fölöslegre az értékesítési szerződést, s a cséplés után kötele­zettségüknek eleget is tett. De fölös­leges kapkodást, a begyűjtési dolgo­zók túlterhelését vonta maga után. Bende János vörsi begyűjtési meg­bízott három község: Vörs, Holiád és Tikos begyűjtését intézi másod-’ magával, egy fiatal munkatárssal. Három község minden dolgozó pa­rasztjával szerződést kötni, begyűj­tési ügyeit intézni, az adminisztrá­ciót naprakész állapotban tartani pe­dig nem kis feladat. Miért nem kö­töttek ezekben a községekben előre értékesítési szerződést? Mert a pártszervezetek vezetői úgy gondolták: a begyűjtés csak ak­kor kezdődik, amikor búgnak a cséplőgépek, amikor már zsák­ban van a gabona. De nemcsak a vörsi és holládi pártszervezet kezeli ilyen mostohán a gabonabegyűjtést. Másutt is meg­feledkeztek arról, hogy a begyűjtés elvi irányítója a pártszervezet. Szervezett népnevelő munka úgy­szólván egyetlen községben sincs. Az alapszervi vezetőségek, MDP- vezetőségek elsősorban a párttitká­rok mindössze annyit tettek és tesz­nek, hogy esténként, a munka befe­jeztével felkeresik a begyűjtési meg­bízottat és megkérdezik: mi újság a begyűjtésben? És ha senki sem tagadta meg a kötelező és szabadga­bona beadását, illetve eladását, nyu­godtan állomra hajtják a fejüket, arra gondolva, ha baj lesz, majd munkához látnak. Elfelejtik, hogy milyen rossz fényt vet a pártszerve­zet munkájára, ha valaki megta­gadja az állampolgári kötelezettség teljesítését, mint az Balatonkeresz- túron történte Több pártszervezetben kérdezték, mit tehetnének mindaddig, míg jól megy a begyűjtés. Nem is olyan nehéz a kérdésre válaszolni. A járá­si pártbizottság ismeri ennek a mód­ját, vajon miért nem segíti az alap­szervezeteket is e munkában? A gyakorlatban ugyanis az történik, hogy a pártbizottság egyfelől a járá­si begyűjtési hivatalnál tájékozódik a begyűjtés helyzetéről, másfelől a helyszínen, a községekben. Ha hi­bát, mulasztást észlel, azonnal in­tézkedik, s gyakran úgy tűnik, a helyi pártszervezetnek nem marad tennivalója. A községi párttitkárok­nak, pártvezetőségi tagoknak, az alapszerv minden kommunistájának azonban másként kell látnia. Mert vannak-e hangck a járásban, hogy megszűnik a begyűjtés? Vannak. A kommunisták pedig meghallgatják, maguk között meg is beszélik, hogy ki mit mond és tudomásul veszik, maguk között el is ítélik, de egyet­len szavuk nincs az efféle hiedel­mek eloszlatására. Minden községben a pártszer­vezeteknek kell segíteniük a ga- gonabegyűjtést. Ez azonban nem merülhet ki abban, hogy taggyűlésen napirendi pont­ként szerepel a begyűjtés, hogy a párttitkár megkérdezi a begyűjtési megbízottat: mi a helyzet. Sokkal inkább arra van szükség, hogy ve­zetőségi ülésen megtárgyalják a cséplés, a gabonabegyűjtés meggyor­sításának lehetőségeit; hogy necsak beszámoltassák a begyűjtési dolgozó­kat és a tanács végrehajtó bizottsá­gát, hanem az egész pártvezetőség ellenőrizze is e rendkívül fontos munkát, segítse is a begyűjtést. Még mindig hallani panaszt, hogy a Terményforgalmi Vállalat raktárosai késedelmesen kül­dik meg a vételi jegyeket, emiatt a nyilvántartásba hátralékos­ként szerepel a termelő. Vajon a pártszervezet felfigyelt-e arra, hogy több gazdát, aki már rendezte be­adását, felszólították: tegyen ele­get beadási kötelezettségének. Ezek a gazdák joggal sérelmezik a zak­latást. Gondoltak-e arra. hogy ez esetleg később károsan kihat más területen? Valószínűleg nem, mert különben maguk intézkedtek volna, hogy a hanyag raktárosok kifogás­talanul ellássák munkájukat, s ak­kor nem kellene minduntalan a já­rási pártbizottságnak ilyen ügyek­ben is intézkednie. Hogy a táskái, hácsi, holládi és a többi alapszervezet miért nem irá­nyítja a gabonabegyűjtést, abban része van a járási pártbizottságnak is. A pártbizottság tagjai, kivétel nélkül, nagyon sokat dolgoznak, gyakran két ember munkáját végzi egy-egy elvtárs. Még mindig nem szoktatják ön­álló munkára az alapszervezete­ket, inkább elvégzik helyettük a tennivalókat. Az alapszerve­zetek pedig — kevés kivételtől eltekintve — a dolog kényel­mesebb oldalát választják, s nem foglalkoznak a gabonabe­gyűjtéssel. Mi hát a tennivaló? Elsősorban a cséplés meggyorsítása. A cséplőgé­pek tervteljesítését minden erővel biztosítani kell. Vigyázni kell min­den szem gabonára. Balatonkeresz- túron ugyanúgy, mint Balatonboglá- ron meg kell magyarázni a dolgo­zó parasztoknak a beadás jelentősé­gét. Intézkedjerek, hogy a vételi je­gyek gyorsan eljussanak rendelteté­si helyükre. Hogy e feladatok közül hol, melyik fontosabb, hol, mit kell tenniük a pártszervezeteknek, a he­lyi ismerettel rendelkezők sokkal jobban tudják; sokkal jobban ész- revehetik a feladatokat, ha nem mennek el csúkott szemmel, füllel az élet mellett. Még nincs késő. Ha a pártszervezetek sürgősen felszá­molják korábbi közömbösségüket, előbbre lendíthetik a cséplés és be­gyűjtés ütemét, s ismét élre állhat a fonyódi járás. Ezt kell biztosítani a járási pártbizottságnak, az alap­szervezeteknek. Pócza Jánosné. Az előadásos propaganda szerepe a tömegek nevelésében A Központi Vezetőség július 13— 21-i határozata jelentős feladatként szabja meg a tömegek közötti poli­tikai felvilágosító munkát. Pártunk majdnem négy évtizedes harcában mindig nagy szerepe volt a politi­kai felvilágosító munkának, a fel­adatok megmagyarázásának, a dolgo­zók nevelésének. E .munka igen sok­oldalú módszerei, formái változók. Közülük csupán egy kérdéssel, a po­litikai munka egyik módszerével, az előadásos propagandával kívánok foglalkozni. Érdekes, színes, az embereket érdeklő témakört, mely választ ad a dolgozók kérdéseire! Mint minden feladatnak, az elő­adásos propagandának is megvannak azok az alapvető tényezői, melyek nélkül eredményt várni nem lehet. Az egyik ilyen alapvető tényező az előadások témakörének helyes kivá­lasztása. Az élet igen sok kérdést vet fel, amelyekre az emberek vá­laszt várnak. A felszabadulást kö­vető években, például ebben az év­ben, a második ötéves terv irányel­veinek megtárgyalása során a párt-, állami és gazdasági vezetők sok olyan kérdésre tudtak választ adni, amely eddig tisztázatlan volt a dolgozók előtt. Ez a régi, jó módszer — az elő­adásos propaganda — már sok hasz­not hozott, ezért érdemes lesz fel­újítani a pártmunkában. Aki az em­berek között jár — egészséges jelen­ség, hogy egyre többet — az tudja, mi érdekli őket, mire várnak választ. Kérdés egyre több van, de sokszor nem kapnak rá választ. Ez amiatt van, mert a témakör megválasztását a felsőbb szervekre bízzák, várják az előadást, a »silabuszt«, hogy le­gyen mit felolvasni. Sajnos, ilyen jelenséggel még napjainkban is talál­kozunk. Mire kell választ adni, milyen kér­dések foglalkoztatják napjainkban a dolgozókat? Nem kívánok mindenre kitérni, néhányat azonban megemlí­tek. Vitathatatlan, hogy legnagyobb érdeklődés a KV július 18—21-i ha­tározata iránt nyilvánul meg, ezzel, kapcsolatban sok mindenre választ kell adni. A nemzetközi életben a leszerelés és a szuezi kérdés foglal­koztatja leginkább az embereket. Sok kérdést tesznek fel az ipar, a mező- gazdaság területéről. Sokakat a tu­domány, a kultúra egyes problémái érdekelnek. Ezekről azonban lehet általában is beszélni, de úgy helyes, ha az adott terület sajátosságait is figyelembe vesszük. Nyilvánvaló,: hogy a KV határozatának magyará­zása során a tsz-tagok elsősorban a szövetkezeti gazdálkodással kapcso­latos kérdéseikre várnak választ. Van azonban több olyan kérdés, me­lyet városon és falun egyformán le­het és kell magyarázni (pl. a nem­zetközi élet eseményéi). Felkészült előadókat, vonzó, könnyen érthető előadásokat A jól megválasztott témakör meg­felelő előadó nélkül nem sok ered­ményt ígér. A legérdekesebb téma sem köti le a hallgatóság figyelmét, ha szárazon, unalmasan beszélünk, általánosságokat mondunk róla. Az ilyen előadás nem sokat ér. Igen sok előadó saját tapasztalatából tudja, hogy a látszólag száraz, sok szám­adatot tartalmazó témáról is lehet ér­dekesen, színesen beszélni. Az érdeklődést keltő téma mellett igen lényeges tehát az előadó helyes megválasztása. Nagy feladat vár e téren a járási előadó-irodákra. Ma már minden járásban megvan a reá­lis lehetősége annak, hogy a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőkből, ipari és mezőgazdasági szakemberekből művelt, az életet jól ismerő előadói gárdát kovácsoljanak össze. Az előadókból témakörök sze­rint csoportokat lehet alakítani, be­hatóbban foglalkoznak egy-egy szak­kérdéssel, pl. a pártépítés, külpoli­tika, tudomány, kultúra stb. Az előadók felkészítésében jelen­tős feladat vár a járási pártbizottsá­gokra, különösen az agitációs és pro­paganda-osztályokra. Áz előadók ré­szére tartett színvonalas előadások, konzultációk, különböző segédanya­gok kézbeadása mind elősegíti fel­készülésüket. Mindez a járási párt- bizottságokra vár. Az előadók fel­készülésükhöz sok segítséget nyer­hetnek a pártmunkás köny vtártól is. Felvetődhet, hogy egy-egy téma­körből kész előadást vagy csak ve­zérfonalat kapjanak-e az előadók. Az utóbbi években a kész előadás vált kedveltté, sok esetben azért, mert nem kellett időt tölteni a felkészü­léssel, elég volt felolvasni áz elő­adást. A gyakorlat azt mutatta, hogy az ilyen előadások érdektelenek vol­tak, mert az előadó nem tudott olyan közvetlen kapcsolatot teremteni a hallgatókkal, hogy azok el tudják mondani kérdéseiket, véleményüket. Ezért javasoljuk, hogy az előadók minden esetben önállóan készüljenek fel előadásaikra a már említett se­gítség igénybevételével. Már csak hetet keli aludni a siófoki ifjúsági találkozóig Jó szervezéssel juttassuk el a párt szavát minden emberhez Jgye, türelmetlenkedtek már ifjú olvasóink? Igaz is — ahogy mondani szokás — már csak hetet kell aludni, hogy a vagy találkozó haj­nalára ébredjetek. Megértem izgalmatokat, én is így vagyok vele. Azért siettem tegnap ismét Siófok­ra, hogy beszámolhassak nektek. Hanem nagy baj történt ám! Erre bizony nem számítottam. Lelkemre kötötték az ottaniak, hogy tegyek lakatot a számra, mert ha mindent előre el­fecsegek, hát oda lesz a meglepetés. Pedig tudom, hogy nagyon kíváncsiak vagytok. De mit'is tehet­nék? Döntöttem! Megszegem ígéretemet... talán nem tudják meg. Majd nem küldünk nekik újságot, jó? Szóval sok érdekeset láttam, hallottam. Bár kez­detben meigijedtem egy kicsit. Tudjátok, felhúzták a zsilipekéit, s csak úgy hömpölygött a Balaton vize a Sión át a Dunába. De ne féljetek, megígérték, nem engedik le az egészet... Lehet majd fürödni is, csak nehogy úgy csináljatok, mint tavaly az egyik leánycsoport. Ott ülték a parton és lógatták a lábukat a vízbe. Megkérdeztem tőlük: — Miért nem fűrödnek, lányok? — Erre azt mondja az ' egyik sértődötten: — Csak nem gondolja, hogy ennyi ember előtt megfürdünk? ... Nehogy ti is így járjatok! Inkább spanyolfalat állítunk fel a part mentén ... D hadd mondjam tovább. Ügy hírlett, hogy a felvonuláson a siófoki ifjúsági fúvós­zenekar halad majd az élen. Tegnap megkerestem a vezetőjüket, és kiderült, hogy valami nagy baj van. A hangszerek behorpadtak, javításra szorulnak. .. De ki tudja miért, a verebek egészen mást csiripel­nek a parton. Azt lehet kivenni ebből, hogy tudná­nak játszani a fiatalok, ha éppen akarnának. Nos, reméljük, meggondolják még magukat. Egy hét alatt még a hangszerek is »kihorpadhatnak.« Siófokon nagy a sürgés-forgás. Már mindennek meg van a maga helye, ideje, s az építés is elkez­dődött. Talán nem is gondoljátok, hogy mennyivel szebb lesz a mezőgazdasági kiállítás, mint tavaly volt. Akkor rá se hederítettetek, de majd most! Ne mulassza ám el senki megtekinteni ezt a szép kiállítást! Igaz, nem sorolóm el, mi minden lesz ott, de azért annyit megsúgok: finom kőröshegyi is ta­lálható a sátrakban... £í* TJanem, figyeljetek csak! Akár hiszitek, akár r: -ÍJL nem, a legtöbb helyen rólatok hallottam. Ugye csudálkoztok rajta? A siófokiak másról sem beszélnek, még munka közben is azt hajtogatják, találgatják, hogy vajon mennyien jöttök el hozzá­juk. Képzeljétek! A Víztorony előtt valaki a fü­lembe súgta, hogy a csurgói járásból eddig csak negyvenen jelentkeztek. Azt mondják, lusták az ottani fiatalok. Nem akarnak korán kelni. Akkor pedig nem érhetik el a különvonatot... Bevallom, nem aláírtam elhinni ezt a mende-mondát. Vagy mégis igaz lenne? Legjobb le.sz, ha gyorsan megír­játok nekem, mennyi a jelentkező, hadd dörgöljem a rémhírterjesztők orra alá... Szóval, nagyon vár­nak benneteket, annyi biztos. De nemcsak a csur­góiakat, a többi járásbeli fiút és lányt is. Egyre azt hajtogatják, hogy kicsi lesz a hely, meri több diszistát hoz majd a vonat, autóbusz, teherautó, mint harmincezret. No, majd meglátjuk. Rajtatok áll 1 De még egy érdekes dolgot tapasztaltam. Siófo­kon bármerre jártam, szinte minden fiatalnak a mellén ott láttam a találkozó gyönyörű, díszes jel­vényét. El is szégyelltem magam, hogy nekem nin­csen ... Szerettem volna venni egyet, de Takács elvtársnő, a járási DISZ-titkár leintett. Azt mond­ta: vegyek én csak Kaposvárott jelvényt... nekik úgyis kevés az az 550 darab, amit kaptak. Szóval kitesznek magukért, annyi bizonyos ... li/í ég gyorsan elmondom nektek, hogy meg­J-’-í ismerlaedtem a Karnevál ifjú hercegnő­jével. A herceg — úgy tudom — már tegnap be­mutatkozott nektek. Hanem a hercegnővel sokkal több baj lesz ám! Azt hiszem zsarnokabb lesz a zsarnoknál... Képzeljétek, azt mondta: ő olyan nagy hatalmasság, hogy nem is küld üzenetet nek­tek, hűséges alattvalóinak. Majd az egyik udvar­hölgye tolmácsolja üzenetét. Ezt a szerencsés vagy szerencsétlen nőszemélyt még nem ismerem, de a jövő. hét elején beszélek vele, majd akkor elmon­dom nektek is a fenséges hercegnő óhaját... JÁVORI BÉLA. A témakör helyes megválasztásán, a jó előadók biztosításán kívül alap­vető feltétel az előadások megszer­vezése és ellenőrzése. Bőven van ta­pasztalat arra, hogy a témakör ér­dekli az embereket, jó az előadó is, de a rossz szervezés miatt az előadás nem érte el a célját. Ezeket az elő­adásokat rendszerint úgy szervezték, hogy »gyere el este a párthelyiség­be, mert. előadás lesz, megyei előadó jön«. Esetleg még az előadás témá­ját is megemlítik. De vajon lehet-e ennél érdekesebben propagálni egy- egy előadást? Ha akarjuk, akkor igen. Egy-egy témakör sajátosságának megfelelően határozzuk meg a címet (a cím is nagyon fontos!). A KV jú­lius 18—21-i határozatából adódó fel­adatokat egy tsz-községben ilyen cím alatt ismertethetnék: »A dolgozó pa­rasztság biztos jövője a szövetkezet«. Ilyen cím lehetőséget ad arra is, hogy a népnevelők és a pártbizal­miak, akik szervezik az előadást, módszereket kovácsoljanak ki ma­guknak. Milyen formában? Nem minden tsz-tag látja még világosan, hogy milyen jövő áll előtte, bizony­talan sok mindenben. FJa ilyen tsz- taggal beszélünk, érveljünk azzal, hogy az előadáson választ kap kér­déseire. Ezt a módszert a barcsi já­rásban eredményesen alkalmazzák. Természetesen a régen bevált, jó módszereket — hangosbeszélő, párt­bizalmiak és népnevelők mozgósítá­sa stb. — továbbra is . alkalmazni kell. A. hallgatók megszervezése nem könnyű, de az előadásos propaganda sikere szempontjából igen fontos. Ha alapszervezeteink állandóan igénybe veszik ezeket a módszereket, állandó hallgatóságot biztosíthatnak az elő­adásokra. Milyen módon? Minden alapszervezetben van 15—20 elvtárs — egyes helyeken ennél jóval több —, aki a szervezett pártoktatásban valamilyen oknál fogva nem vesz részt, de havonta egy előadásra szí­vesen elmegy. Sok elvtárssal itt le­het megkedvelteim a tanulást, fel­ébreszteni bennük' a tudásszomjat. Keressük fel ezeket az embereket és hívjuk el előadásainkra. Arra azon­ban ügyelni kell, hogy a törzsgárda mellett minél több embernek tegyük lehetővé az előadásos propagandával történő tanulását. A hallgatók biztosításán kívül gon­dot kell fordítani az előadók megje­lenésére és felkészülésére. Kedvezőt­lenül hat a jó szervező munkára, ha az előadó nem érkezik meg, vagy éppen felkészületlenül, és a hallga­tók kérdéseire nem tud válaszolni. Az előadóra vár, hogy a párt állás­pontját a legérthetőbben, a legmeg­győzőbben magyarázza, felelőssége tehát igen nagy. Dolgozóink az SZKP XX. kong­resszusa, a KV legutóbbi határozata óta egyre nagyobb érdeklődést tanú­sítanak a szocializmus építése során felmerült problémák iránt. Pártszer­vezeteinkre, a kommunistákra vár a kérdések helyes megmagyarázása. Fia ezt megtesszük, akkor egyre több dolgozót tudunk mozgósítani a má­sodik ötéves terv feladatainak vég­rehajtására. Rulíkay Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom