Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
r * PÁRT* ÉS DISZTLBT ft 's. ■Á .4 pártszervezetek segítsék a cséplés, begyűjtés meggyorsítását a fonyódi járásban Aki járt már a Fonyódi Járási Pártbizottságon, a Fonyódi Járási Tanácson, annak bizonyára szemebe tűnt a sok jutalomzászló, amely egy-egy kampány győzelmes befejezésének elismeréséül került a járás birtokába. Jól emlékezhetünk még arra, hogy éveken át a fonyódi járás az elsők között — vagy éppen elsőnek — végzett az aratással, elsőnek csépelt el és fejezte be a gabonabe gyűjtést. Az idei cséplés, begyűjtés azonban nem halad úgy, mint korábban. Nem pontos számítás szerint a gabonának még a felét sem csépelték el a járásban, következésképpen lassú a begyűjtés is. Vajon mi az oka a lassúságnak; a pártszervezetek megteszik-e a magukét a cséplés, begyűjtés ‘meggyorsításáért? Ezt vizsgálgattuk a minap. A járás vezetői elismerik, s maguk sem helyeslik a lassúságot, tesznek is erőfeszítést a munkák meggyorsításáért. Panaszkodnak, hogy a járásban kevés, kevesebb a cséplőgép, mint tavaly, mint az előző esztendőkben. De a működő gépek közül is több »nem teljesíti« a ncrmát, mert öreg, kopott, nem bírja a megterhelést. Ezzel magyarázzák a cséplés lassúságát. Hogy fennakadás még se legyen, együttműködnek a gépállomásokkal, segítik a cséplőcsapatokat, stb. A dolognak ez a része tehát rendben van. De nézzük kicsit közelebbről, hogyan segíti és ellenőrzi a járási pártbizottság, illetve az alapszervezetek a gabcnabegyűjtést. Népünk kenyere biztosításának egyik módja az állami szabadfelvásárlás, amely a már ismert módon, szerződéskötés útján történik. A cséplés megkezdése előtt a begyűjtési dolgozók igyekeztek a gazdákkal szerződést kötni, ez a munka azonban — miután a járásban ezer szerződést megkötöttek — leállt. Oka pedig az, hogy általánossá vált az a' cseppet sem elfogadható nézet: gyenge a termés, nem jut állami felvásárlásra. A pártszervezetek, a pártbizottság nem figyelt fel erre, s nemhogy irányította volna a szerződéskötést, és okos érvekkel szétzúzta volna e nézetet, egyes alapszervi vezetők is erre az álláspontra helyezkedtek. Ez azonban lényegesen nem hátráltatja a begyűjtést, hiszen a dolgozó parasztok nagyrésze ahogy elcsépelt, s lemérte a gabonát, megkötötte a fölöslegre az értékesítési szerződést, s a cséplés után kötelezettségüknek eleget is tett. De fölösleges kapkodást, a begyűjtési dolgozók túlterhelését vonta maga után. Bende János vörsi begyűjtési megbízott három község: Vörs, Holiád és Tikos begyűjtését intézi másod-’ magával, egy fiatal munkatárssal. Három község minden dolgozó parasztjával szerződést kötni, begyűjtési ügyeit intézni, az adminisztrációt naprakész állapotban tartani pedig nem kis feladat. Miért nem kötöttek ezekben a községekben előre értékesítési szerződést? Mert a pártszervezetek vezetői úgy gondolták: a begyűjtés csak akkor kezdődik, amikor búgnak a cséplőgépek, amikor már zsákban van a gabona. De nemcsak a vörsi és holládi pártszervezet kezeli ilyen mostohán a gabonabegyűjtést. Másutt is megfeledkeztek arról, hogy a begyűjtés elvi irányítója a pártszervezet. Szervezett népnevelő munka úgyszólván egyetlen községben sincs. Az alapszervi vezetőségek, MDP- vezetőségek elsősorban a párttitkárok mindössze annyit tettek és tesznek, hogy esténként, a munka befejeztével felkeresik a begyűjtési megbízottat és megkérdezik: mi újság a begyűjtésben? És ha senki sem tagadta meg a kötelező és szabadgabona beadását, illetve eladását, nyugodtan állomra hajtják a fejüket, arra gondolva, ha baj lesz, majd munkához látnak. Elfelejtik, hogy milyen rossz fényt vet a pártszervezet munkájára, ha valaki megtagadja az állampolgári kötelezettség teljesítését, mint az Balatonkeresz- túron történte Több pártszervezetben kérdezték, mit tehetnének mindaddig, míg jól megy a begyűjtés. Nem is olyan nehéz a kérdésre válaszolni. A járási pártbizottság ismeri ennek a módját, vajon miért nem segíti az alapszervezeteket is e munkában? A gyakorlatban ugyanis az történik, hogy a pártbizottság egyfelől a járási begyűjtési hivatalnál tájékozódik a begyűjtés helyzetéről, másfelől a helyszínen, a községekben. Ha hibát, mulasztást észlel, azonnal intézkedik, s gyakran úgy tűnik, a helyi pártszervezetnek nem marad tennivalója. A községi párttitkároknak, pártvezetőségi tagoknak, az alapszerv minden kommunistájának azonban másként kell látnia. Mert vannak-e hangck a járásban, hogy megszűnik a begyűjtés? Vannak. A kommunisták pedig meghallgatják, maguk között meg is beszélik, hogy ki mit mond és tudomásul veszik, maguk között el is ítélik, de egyetlen szavuk nincs az efféle hiedelmek eloszlatására. Minden községben a pártszervezeteknek kell segíteniük a ga- gonabegyűjtést. Ez azonban nem merülhet ki abban, hogy taggyűlésen napirendi pontként szerepel a begyűjtés, hogy a párttitkár megkérdezi a begyűjtési megbízottat: mi a helyzet. Sokkal inkább arra van szükség, hogy vezetőségi ülésen megtárgyalják a cséplés, a gabonabegyűjtés meggyorsításának lehetőségeit; hogy necsak beszámoltassák a begyűjtési dolgozókat és a tanács végrehajtó bizottságát, hanem az egész pártvezetőség ellenőrizze is e rendkívül fontos munkát, segítse is a begyűjtést. Még mindig hallani panaszt, hogy a Terményforgalmi Vállalat raktárosai késedelmesen küldik meg a vételi jegyeket, emiatt a nyilvántartásba hátralékosként szerepel a termelő. Vajon a pártszervezet felfigyelt-e arra, hogy több gazdát, aki már rendezte beadását, felszólították: tegyen eleget beadási kötelezettségének. Ezek a gazdák joggal sérelmezik a zaklatást. Gondoltak-e arra. hogy ez esetleg később károsan kihat más területen? Valószínűleg nem, mert különben maguk intézkedtek volna, hogy a hanyag raktárosok kifogástalanul ellássák munkájukat, s akkor nem kellene minduntalan a járási pártbizottságnak ilyen ügyekben is intézkednie. Hogy a táskái, hácsi, holládi és a többi alapszervezet miért nem irányítja a gabonabegyűjtést, abban része van a járási pártbizottságnak is. A pártbizottság tagjai, kivétel nélkül, nagyon sokat dolgoznak, gyakran két ember munkáját végzi egy-egy elvtárs. Még mindig nem szoktatják önálló munkára az alapszervezeteket, inkább elvégzik helyettük a tennivalókat. Az alapszervezetek pedig — kevés kivételtől eltekintve — a dolog kényelmesebb oldalát választják, s nem foglalkoznak a gabonabegyűjtéssel. Mi hát a tennivaló? Elsősorban a cséplés meggyorsítása. A cséplőgépek tervteljesítését minden erővel biztosítani kell. Vigyázni kell minden szem gabonára. Balatonkeresz- túron ugyanúgy, mint Balatonboglá- ron meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak a beadás jelentőségét. Intézkedjerek, hogy a vételi jegyek gyorsan eljussanak rendeltetési helyükre. Hogy e feladatok közül hol, melyik fontosabb, hol, mit kell tenniük a pártszervezeteknek, a helyi ismerettel rendelkezők sokkal jobban tudják; sokkal jobban ész- revehetik a feladatokat, ha nem mennek el csúkott szemmel, füllel az élet mellett. Még nincs késő. Ha a pártszervezetek sürgősen felszámolják korábbi közömbösségüket, előbbre lendíthetik a cséplés és begyűjtés ütemét, s ismét élre állhat a fonyódi járás. Ezt kell biztosítani a járási pártbizottságnak, az alapszervezeteknek. Pócza Jánosné. Az előadásos propaganda szerepe a tömegek nevelésében A Központi Vezetőség július 13— 21-i határozata jelentős feladatként szabja meg a tömegek közötti politikai felvilágosító munkát. Pártunk majdnem négy évtizedes harcában mindig nagy szerepe volt a politikai felvilágosító munkának, a feladatok megmagyarázásának, a dolgozók nevelésének. E .munka igen sokoldalú módszerei, formái változók. Közülük csupán egy kérdéssel, a politikai munka egyik módszerével, az előadásos propagandával kívánok foglalkozni. Érdekes, színes, az embereket érdeklő témakört, mely választ ad a dolgozók kérdéseire! Mint minden feladatnak, az előadásos propagandának is megvannak azok az alapvető tényezői, melyek nélkül eredményt várni nem lehet. Az egyik ilyen alapvető tényező az előadások témakörének helyes kiválasztása. Az élet igen sok kérdést vet fel, amelyekre az emberek választ várnak. A felszabadulást követő években, például ebben az évben, a második ötéves terv irányelveinek megtárgyalása során a párt-, állami és gazdasági vezetők sok olyan kérdésre tudtak választ adni, amely eddig tisztázatlan volt a dolgozók előtt. Ez a régi, jó módszer — az előadásos propaganda — már sok hasznot hozott, ezért érdemes lesz felújítani a pártmunkában. Aki az emberek között jár — egészséges jelenség, hogy egyre többet — az tudja, mi érdekli őket, mire várnak választ. Kérdés egyre több van, de sokszor nem kapnak rá választ. Ez amiatt van, mert a témakör megválasztását a felsőbb szervekre bízzák, várják az előadást, a »silabuszt«, hogy legyen mit felolvasni. Sajnos, ilyen jelenséggel még napjainkban is találkozunk. Mire kell választ adni, milyen kérdések foglalkoztatják napjainkban a dolgozókat? Nem kívánok mindenre kitérni, néhányat azonban megemlítek. Vitathatatlan, hogy legnagyobb érdeklődés a KV július 18—21-i határozata iránt nyilvánul meg, ezzel, kapcsolatban sok mindenre választ kell adni. A nemzetközi életben a leszerelés és a szuezi kérdés foglalkoztatja leginkább az embereket. Sok kérdést tesznek fel az ipar, a mező- gazdaság területéről. Sokakat a tudomány, a kultúra egyes problémái érdekelnek. Ezekről azonban lehet általában is beszélni, de úgy helyes, ha az adott terület sajátosságait is figyelembe vesszük. Nyilvánvaló,: hogy a KV határozatának magyarázása során a tsz-tagok elsősorban a szövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos kérdéseikre várnak választ. Van azonban több olyan kérdés, melyet városon és falun egyformán lehet és kell magyarázni (pl. a nemzetközi élet eseményéi). Felkészült előadókat, vonzó, könnyen érthető előadásokat A jól megválasztott témakör megfelelő előadó nélkül nem sok eredményt ígér. A legérdekesebb téma sem köti le a hallgatóság figyelmét, ha szárazon, unalmasan beszélünk, általánosságokat mondunk róla. Az ilyen előadás nem sokat ér. Igen sok előadó saját tapasztalatából tudja, hogy a látszólag száraz, sok számadatot tartalmazó témáról is lehet érdekesen, színesen beszélni. Az érdeklődést keltő téma mellett igen lényeges tehát az előadó helyes megválasztása. Nagy feladat vár e téren a járási előadó-irodákra. Ma már minden járásban megvan a reális lehetősége annak, hogy a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőkből, ipari és mezőgazdasági szakemberekből művelt, az életet jól ismerő előadói gárdát kovácsoljanak össze. Az előadókból témakörök szerint csoportokat lehet alakítani, behatóbban foglalkoznak egy-egy szakkérdéssel, pl. a pártépítés, külpolitika, tudomány, kultúra stb. Az előadók felkészítésében jelentős feladat vár a járási pártbizottságokra, különösen az agitációs és propaganda-osztályokra. Áz előadók részére tartett színvonalas előadások, konzultációk, különböző segédanyagok kézbeadása mind elősegíti felkészülésüket. Mindez a járási párt- bizottságokra vár. Az előadók felkészülésükhöz sok segítséget nyerhetnek a pártmunkás köny vtártól is. Felvetődhet, hogy egy-egy témakörből kész előadást vagy csak vezérfonalat kapjanak-e az előadók. Az utóbbi években a kész előadás vált kedveltté, sok esetben azért, mert nem kellett időt tölteni a felkészüléssel, elég volt felolvasni áz előadást. A gyakorlat azt mutatta, hogy az ilyen előadások érdektelenek voltak, mert az előadó nem tudott olyan közvetlen kapcsolatot teremteni a hallgatókkal, hogy azok el tudják mondani kérdéseiket, véleményüket. Ezért javasoljuk, hogy az előadók minden esetben önállóan készüljenek fel előadásaikra a már említett segítség igénybevételével. Már csak hetet keli aludni a siófoki ifjúsági találkozóig Jó szervezéssel juttassuk el a párt szavát minden emberhez Jgye, türelmetlenkedtek már ifjú olvasóink? Igaz is — ahogy mondani szokás — már csak hetet kell aludni, hogy a vagy találkozó hajnalára ébredjetek. Megértem izgalmatokat, én is így vagyok vele. Azért siettem tegnap ismét Siófokra, hogy beszámolhassak nektek. Hanem nagy baj történt ám! Erre bizony nem számítottam. Lelkemre kötötték az ottaniak, hogy tegyek lakatot a számra, mert ha mindent előre elfecsegek, hát oda lesz a meglepetés. Pedig tudom, hogy nagyon kíváncsiak vagytok. De mit'is tehetnék? Döntöttem! Megszegem ígéretemet... talán nem tudják meg. Majd nem küldünk nekik újságot, jó? Szóval sok érdekeset láttam, hallottam. Bár kezdetben meigijedtem egy kicsit. Tudjátok, felhúzták a zsilipekéit, s csak úgy hömpölygött a Balaton vize a Sión át a Dunába. De ne féljetek, megígérték, nem engedik le az egészet... Lehet majd fürödni is, csak nehogy úgy csináljatok, mint tavaly az egyik leánycsoport. Ott ülték a parton és lógatták a lábukat a vízbe. Megkérdeztem tőlük: — Miért nem fűrödnek, lányok? — Erre azt mondja az ' egyik sértődötten: — Csak nem gondolja, hogy ennyi ember előtt megfürdünk? ... Nehogy ti is így járjatok! Inkább spanyolfalat állítunk fel a part mentén ... D hadd mondjam tovább. Ügy hírlett, hogy a felvonuláson a siófoki ifjúsági fúvószenekar halad majd az élen. Tegnap megkerestem a vezetőjüket, és kiderült, hogy valami nagy baj van. A hangszerek behorpadtak, javításra szorulnak. .. De ki tudja miért, a verebek egészen mást csiripelnek a parton. Azt lehet kivenni ebből, hogy tudnának játszani a fiatalok, ha éppen akarnának. Nos, reméljük, meggondolják még magukat. Egy hét alatt még a hangszerek is »kihorpadhatnak.« Siófokon nagy a sürgés-forgás. Már mindennek meg van a maga helye, ideje, s az építés is elkezdődött. Talán nem is gondoljátok, hogy mennyivel szebb lesz a mezőgazdasági kiállítás, mint tavaly volt. Akkor rá se hederítettetek, de majd most! Ne mulassza ám el senki megtekinteni ezt a szép kiállítást! Igaz, nem sorolóm el, mi minden lesz ott, de azért annyit megsúgok: finom kőröshegyi is található a sátrakban... £í* TJanem, figyeljetek csak! Akár hiszitek, akár r: -ÍJL nem, a legtöbb helyen rólatok hallottam. Ugye csudálkoztok rajta? A siófokiak másról sem beszélnek, még munka közben is azt hajtogatják, találgatják, hogy vajon mennyien jöttök el hozzájuk. Képzeljétek! A Víztorony előtt valaki a fülembe súgta, hogy a csurgói járásból eddig csak negyvenen jelentkeztek. Azt mondják, lusták az ottani fiatalok. Nem akarnak korán kelni. Akkor pedig nem érhetik el a különvonatot... Bevallom, nem aláírtam elhinni ezt a mende-mondát. Vagy mégis igaz lenne? Legjobb le.sz, ha gyorsan megírjátok nekem, mennyi a jelentkező, hadd dörgöljem a rémhírterjesztők orra alá... Szóval, nagyon várnak benneteket, annyi biztos. De nemcsak a csurgóiakat, a többi járásbeli fiút és lányt is. Egyre azt hajtogatják, hogy kicsi lesz a hely, meri több diszistát hoz majd a vonat, autóbusz, teherautó, mint harmincezret. No, majd meglátjuk. Rajtatok áll 1 De még egy érdekes dolgot tapasztaltam. Siófokon bármerre jártam, szinte minden fiatalnak a mellén ott láttam a találkozó gyönyörű, díszes jelvényét. El is szégyelltem magam, hogy nekem nincsen ... Szerettem volna venni egyet, de Takács elvtársnő, a járási DISZ-titkár leintett. Azt mondta: vegyek én csak Kaposvárott jelvényt... nekik úgyis kevés az az 550 darab, amit kaptak. Szóval kitesznek magukért, annyi bizonyos ... li/í ég gyorsan elmondom nektek, hogy megJ-’-í ismerlaedtem a Karnevál ifjú hercegnőjével. A herceg — úgy tudom — már tegnap bemutatkozott nektek. Hanem a hercegnővel sokkal több baj lesz ám! Azt hiszem zsarnokabb lesz a zsarnoknál... Képzeljétek, azt mondta: ő olyan nagy hatalmasság, hogy nem is küld üzenetet nektek, hűséges alattvalóinak. Majd az egyik udvarhölgye tolmácsolja üzenetét. Ezt a szerencsés vagy szerencsétlen nőszemélyt még nem ismerem, de a jövő. hét elején beszélek vele, majd akkor elmondom nektek is a fenséges hercegnő óhaját... JÁVORI BÉLA. A témakör helyes megválasztásán, a jó előadók biztosításán kívül alapvető feltétel az előadások megszervezése és ellenőrzése. Bőven van tapasztalat arra, hogy a témakör érdekli az embereket, jó az előadó is, de a rossz szervezés miatt az előadás nem érte el a célját. Ezeket az előadásokat rendszerint úgy szervezték, hogy »gyere el este a párthelyiségbe, mert. előadás lesz, megyei előadó jön«. Esetleg még az előadás témáját is megemlítik. De vajon lehet-e ennél érdekesebben propagálni egy- egy előadást? Ha akarjuk, akkor igen. Egy-egy témakör sajátosságának megfelelően határozzuk meg a címet (a cím is nagyon fontos!). A KV július 18—21-i határozatából adódó feladatokat egy tsz-községben ilyen cím alatt ismertethetnék: »A dolgozó parasztság biztos jövője a szövetkezet«. Ilyen cím lehetőséget ad arra is, hogy a népnevelők és a pártbizalmiak, akik szervezik az előadást, módszereket kovácsoljanak ki maguknak. Milyen formában? Nem minden tsz-tag látja még világosan, hogy milyen jövő áll előtte, bizonytalan sok mindenben. FJa ilyen tsz- taggal beszélünk, érveljünk azzal, hogy az előadáson választ kap kérdéseire. Ezt a módszert a barcsi járásban eredményesen alkalmazzák. Természetesen a régen bevált, jó módszereket — hangosbeszélő, pártbizalmiak és népnevelők mozgósítása stb. — továbbra is . alkalmazni kell. A. hallgatók megszervezése nem könnyű, de az előadásos propaganda sikere szempontjából igen fontos. Ha alapszervezeteink állandóan igénybe veszik ezeket a módszereket, állandó hallgatóságot biztosíthatnak az előadásokra. Milyen módon? Minden alapszervezetben van 15—20 elvtárs — egyes helyeken ennél jóval több —, aki a szervezett pártoktatásban valamilyen oknál fogva nem vesz részt, de havonta egy előadásra szívesen elmegy. Sok elvtárssal itt lehet megkedvelteim a tanulást, felébreszteni bennük' a tudásszomjat. Keressük fel ezeket az embereket és hívjuk el előadásainkra. Arra azonban ügyelni kell, hogy a törzsgárda mellett minél több embernek tegyük lehetővé az előadásos propagandával történő tanulását. A hallgatók biztosításán kívül gondot kell fordítani az előadók megjelenésére és felkészülésére. Kedvezőtlenül hat a jó szervező munkára, ha az előadó nem érkezik meg, vagy éppen felkészületlenül, és a hallgatók kérdéseire nem tud válaszolni. Az előadóra vár, hogy a párt álláspontját a legérthetőbben, a legmeggyőzőbben magyarázza, felelőssége tehát igen nagy. Dolgozóink az SZKP XX. kongresszusa, a KV legutóbbi határozata óta egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szocializmus építése során felmerült problémák iránt. Pártszervezeteinkre, a kommunistákra vár a kérdések helyes megmagyarázása. Fia ezt megtesszük, akkor egyre több dolgozót tudunk mozgósítani a második ötéves terv feladatainak végrehajtására. Rulíkay Ferenc
