Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Dísztávirat A MEDOSZ Somogy megyei Bizottsága és az Állami Gazdaságok Somogy me­gyei Igazgatósága elismerését fejezi ki a Somogytarnócai Állami Gazdaság ara- tás-cséplési munkákban részvevő' dol­gozóinak és vezetőinek abból az alka­lomból, hogy az 1405 hold kalászos ara­tását és cséplését augusztus 1-re — a párt- és kormányhatározatnak megfe­lelően — befejezte, és az aratást 100 százalékig géppel végezte. MEDOSZ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÁG MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Gyors szerződéskötés — gyors pénz I Jól haladnak a kötelező szabadfel­vásárlás szerződéseinek megkötésével Mernyén. A cséplést még alig kezd­ték el a faluban, de már igen sok gazda lekötötte termésfeleslegét. Ke­lemen István 2 holdas gazda pl. 2, Kozár József 11 holdas 6, Leitner Já­nos 8 holdas 3, özv. Szecsődi József- né 16 holdas 12 mázsára kötött szer­ződést. A rendelet szerint megállapí­tott pénzüket — a lekötött termény­mennyiség árának 50 százalékát — már meg is kapták — jelenti Hor­váth Lajos levelezőnk. Jugoszláv—szovjet egyezmények ratifikációs okmányainak kicserélése Belgrád (TANJUG). Belgrádban ked­den kicserélték a Jugoszlávia és a Szovjetunió között létrejött kulturális egyezmény, valamint a kettős állampol­gársággal rendelkező személyek állam- polgárságának szabályozására vonatko­zó egyezmény ratifikációs okmányait. Ezzel az említett egyezmények életbe­léptek. Budapestre látogat az ENSZ főtitkárának ügyvezető helyettese New York (MTI). Mint a Reuter közli, Andrew Cordier, Dag Ham- marskjöldnek, az ENSZ főtitkárá­nak ügyvezető helyettese a jövő hó­napban körútra indul több új ENSZ- tagállamba, hogy megvitassa a no­vemberben New Yorkban kezdődő közgyűléssel kapcsolatos kérdéseket: Cordier körútja során Budapestre is ellátogat. Alkotmányunk tiszteletére... Kadarkúton augusztus 20-ra egyetlen hátralékos sem lesz Olvastuk a Somogyi Néplapban Toponár község termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztsága nevé­ben tett felhívását, mely szerint al­kotmányunk tiszteletére vállalták, hegy adótervüket augusztus 20-ig 70, szeptember 20-ig 105 százalékra tel­jesítik. Versenyfelhívásukra vála szólj uk, hogy a mozgalomhoz Kadarkút köz­ség termelőszövetkezeti és egyéni pa­rasztsága nevében csatlakozunk és vállaljuk, hogy — amint 1956. évi I. Horváth István vb-elnök Békés János, a pü. áb. elnöke és II. negyedévi adóbevételi tervün­ket is 100 százalékon felül teljesítet­tük — adóbevételi tervünket alkot­mányunk ünnepéig 70 százalékra, szeptember 20-ig 105 százalékra kény­szercselekmények alkalmazása nél­kül, a gazdákkal való személyes fog­lalkozás, pártunk és kormányunk he­lyes politikájának megmagyarázásá­val fogjuk teljesíteni. Vállaljuk továbbá, hogy kenyérga­bona- és takarmánygabonabeadási kötelezettségünket a cséplőgéptől ma­Kapitány István MDP-titkár Verebes János, a versenybizottság elnöke radéktalanul teljesítjük és biztosít­juk, hogy községünkben alkotmá­nyunk ünnepére egyetlen hátralékos sem lesz. Vállalásunk reális, kötelezettsé­geink teljesítése felvilágosító munká­val, a tanács tömegkapcsolatának ki- szélesítésével elérhető. Vállalásunk teljesítésével elősegít­jük, hogy pártunk és kormányunk helyes politikája nyomán valóra vált­suk kormányzatunk célkitűzését. Kadarkút, 1956. augusztus 1. Végh János, a Hazafias Népfront-biz. elnöke Tóth Ferenc, a begyűjtési áb. elnöke A Segesdi Gépállomás teljesítette kombájn tervét Jutalom: egy Pannónia motorkerékpár A szervezettség nagy igyekvéssel párosult a Se­gesdi Gépállomáson. Ennek köszönhető, hogy túltelje­sítette komlbájmaratásii tervét, a négy kombájn a ter­vezett 610 hold helyett kedden estig 612 holdról taka­rította be a kalászosokat. Különösen kiemelkedő Mik­lós József 190, Bende József 156 holdas teljesítménye. A kombájnok jelenleg is teljes gőzzel üzemelnek, így várható, hogy a tervet még több 10 holddal túl­teljesítik. A Gépállomások Megyei Igazgatósága az aratás­betakarítás példás megszervezéséért, irányításáért, a kombájnok alapos kihasználásáért Wittmann József elvtársnak, a Segesdi Gépállomás igazgatójának szol­gálati használatra —■ munkája jobb ellátása céljából — egy Pannónia motorkerékpárt adott. Gyékényesen jól halad a szabadgabona szerződéskötése A igyékényesi dolgozó parasztok megértve és ma­gokévá téve pártunk és kormányunk célkitűzéseit, a tanács és a tanácstagok felvilágosító munkája nyomán önként felajánlják eladásra államunknak fölös gabo­nájukat. A cséplés még nem indult meg teljes lendülettel, de máris 114 dolgozó paraszt kötött szerződést várható terményfölöslegére, hogy ezzel is segítse a városi la­kosság, a munkásság jobb kenyérellátását. Kilencedszer élüzem ! Az Újpesti Cémagyár Nagyatádi Telepéinek veze­tősége és dolgozóinak nevében örömmel' és büszkén közöljük, hogy második negyedévi munkánk eredmé­nyeképpen kilencedszer nyertük el a megtisztelő »Élüzem« címet. ígérjük, hogy a XX. kongresszus és Központi Vezetőségünk határozatainak széliemében végezzük továbbra is munkánkat, s azon leszünk, hogy az élüzem címet továbbra is megtarthassuk. JANKOVICS MÁRIA FORRÓ FERENC párttitkór. üb-elnök. GÖBÖLÖS ILONA telepvezető. (Megyéink dolgozói bizonyára nagy örömmel veszik tudomásul a nagyatádi telep dolgozóinak újabb ered­ményét, s arra kérik őket, továbbra is hasonló jó tel­jesítményt érjenek el' a szocialista mtmkaversenyben.) Műszaki kört alakítunk — határozta el néhány lelkes vasipari szakember, a Vaskomibinát, Gépjavító és Finommechanikai Vállalat műszála dolgozói. Néhány nappal ezelőtt történt az el­határozás a TTIT helyiségében, ahova az MSZT hívta meg ezeknek az üzemelmek a műszaki vezetőit, mű­vezetőit, s máris készítik elő a megbeszélés egyik eredményét: a Koleszov-féle gyorsforgácsodás gyakor­lati 'bemutatóját. Másik fontos eredménye az értekezletnek, hogy a műszaki dolgozók megismerték egymást, elbeszél­gettek tapasztalataikról és elhatározták, ezentúl job­ban együttműködnek, a műszaki körbe bevonják az élenjáró dolgozókat is. MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK AZ HDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 181. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1956. augusztus 2. Csökkentjük a néphadsereg létszámát A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatá­nak megfelelően — tekintettel a nemzetközi helyzet kedvező ala­kulására — a Minisztertanács ha­tározatot hozott a néphadsereg létszámának újabb 15 000 fővel való csökkentésére. A létszám- csökkentés következtében felsza­baduló anyagi eszközöket a nép­gazdaság további fejlesztésére, az életszínvonal emelésére for­dítják. A leszerelt katonákat és tiszteket az ipar és a mezőgazda­ság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el. Rendeztük egyes fogyasztói cikkek árát A Minisztertanács, figyelembe véve a dolgozóknak azt a kíván­ságát, hogy korlátozni kell az egyes emberekre és társadalomra egyaránt káros túlzott mértékű tömény szeszesital fogyasztást, el­határozta, hogyha rum és pálin­ka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 szá­zalékkal, a likőr fogyasztói árát 10 százalékkal, a gyümölcspálin­ka fogyasztói árát 20 százalékkal, a finomszesz fogyasztói árát pe­dig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg elrendelte, hogy a zsír árát kilónként 2 forinttal, a szalonna és tepertő árát 10 szá­zalékkal, az átJagminőségű (kommersz) kimért borok fo­gyasztói árát 20 százalékkal, az átlagminőségű (kommersz) pa­lackozott borok fogyasztói árát 10 százalékkal csökkenteni kell. A rendelkezések 1956. auguse- tus hó elsején léptek életbe. Nem kell engedély a letelepedéshez A Minisztertanács rendeleté szerint augusztus 1-től Budapes­ten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Komlón és Vár­palotán a letelepedési és a je­lenlegi ideiglenes tartózkodási engedély rendszere megszűnik. A rendelet szerint augusztus 1- től ezekben a városokban az ál­landó és az ideiglenes bejelent­kezés korlátozás alá nem esik. A felsorolt városokra is vonatko­zik azonban az a szabály — mely az egész ország területére érvé­nyes —, hogy az ideiglenes la­kásbejelentkezés csak hat hóna­pig érvényes, utána vagy ki kell jelentkezni az ideiglenes lakás­ból, vagy pedig kérni kell a rendőrségi« az ideiglenes beje­lentkezés további fenntartásá­nak engedélyezését. ?? Egy évi osztalékból akár házat építhetünk!“ Erős, gazdagodó tsz várja a somogyudvarhelyi egyéni gazdákat — Majd ha meghalok, a testemet eltemethetitek a földetekbe! Esetleg így leszek az udvarhelyi Ady Endre Tsz tagja! — mondta tavaly nyáron Csíre Sándor. Peti István, az elnök csak bólin­tott. Mit is válaszolhatna ilyen nagy hangra? — Majd meglátjuk, Sándor — mondta végül lassan. Mert ő ilyen csendes ember. A télen egy járási értekezletein úgy kellett kiszedni be­lőle, hogy zárszámadáskor náluk — pénzre átszámítva — 58 forintot ért egy munkaegység. (Ez így talán nem tokát mond. Hasonlatképpen álljon hát,itt, hogy az ország első tsz-e, a barcsi Vörös Csillag, 63 forint érté­ket osztott tavaly.) Élénk kéz­és arcjátékkal meséli ezt Fekete Sándor kihelyezett mezőgazdász, akit a tsz-iben és a faluban csak örökmozgónak hívnak. Nekem sze­rencsém volt: elkaptam, amint a cséplőgéptől a legelőre ment... Pár perccel múlott 8 óra, de már rekkenő a forróság. Előttünk, a poros föld­úton rezeg a levegő. Sík vidéken ilyenkor kezdődik a délibáb ... Há­nyán futottak már utána, s hányán buktak el lélegzetük fogytával. Déli­bábot csak kergetni lehet, utolérni nem! Ez jut eszembe, ahogy tovább hall­gatom az örökmozgó mezőgazdászt: — Az idén 70—75 forint értékre emeljük a munkaegységet. — Nem lesz ez sok? — vetem köz­be. —■ Hisz Losonczi elvtárs elmond­ta, hogy ők a dupláját is tudták vol­na osztani, de első a gazdaság fej­lesztése! — Tudom — bólint Fekete elvtárs. — Loscncziéknak már van mit fej­leszteni. De itt vagyunk mi: 40 tagra alig 200 hold szántó jut. Hát most mondja meg, ez nagyüzem? Vaflószénűleg látja rajtam, hogy nem értem fejtegetését. Széles moz­dulattal körülmutat a tájon: — Látja, ez mind udvarhelyi ha­tár. Kicsit homokos, agyagos, de prí­ma termője a rozsnak, burgonyának, kukoricának! Hirtelenjében nem is tudom, hány ezer hold. S ebből a tsz összterülete 370. Kicsit darabosan, de jól éafzékelhetően vázolja fel a ao- mogyuidvarhelyi szocialista fejlődés képletét s annak megoldását: Nem mindig volt kevés az Ady Tsz-mek a föld, de mennyire nem. Három évvel ezelőtt a tsz akkori ei- fiöke egyedül) egy tarisznyával ment kukoricát törni. S a S0 holdas táblá­ról még az sem lett tele. A végén a gazt vágták le, s eladták a szeszgyá­ri göbölyök alá alomnak. Ebből lát­tak egy kis pénzt. A tagság zúgott: Minek a tsz, neim kell, hisz tönkre­megyünk! Peti István akkor jött ha­za elnökképző iskoláról. S a csen­des' ember ott felállt, nyakán kida­gadtak az erek, úgy harsogta túl a gyűlés zaját: — De az anyátok ne sirasson ben­neteket! Álljon fel az, aki belevágta az idén a kapáját a tsz kukaricaföLd- jébe. Na, hadd lám!... Síri csend lett. Az emberek le- sunyták fejüket, mert mindenki ül­ve maradt. Peti István meg csak nézte, nézte őket, s akkor ismét szo­kott csendességével szólalt meg: — Na, hát engem csak úgy válasz- szatok meg, hogy ennek örökre vége. Megválasztották. Nyilván azért, mert ráébredtek: ennek az embernek igaza van. A tsz a mienk, kezünkben van boldogu­lásunk kulcsa. A mostani helyzetre csak egy példát: Miklós: Lajos és Keszelicze András a télen lépett be, vetett földekkel. S nem sajnálták fáradságot, külön rakták, csépelték az ő részüket. Hat mázsás átlagter­més lett azon a két táblán. A régi tsz-földekem pedig 9,7. Oldalaikat lehetne írni, hogyan ér- | tok el az egyéni gazdákénál 50—60 [százalékkal magasabb termésátlagot. De hisz annyiszor leírtuk már: ve­tésforgó, talajművelés, tápanyagok. Mindez csak táblás művelésnél igazi. Vegyük az egy burgonya példáját: Húsz hold elsőfokú tenyésztésű Mer- cur burgonyájuk van. A következő­képpen készítették ©lő a talajt: Ka­lászos után tavaly középmély szán­tásba keserűcsüUagfürtöt vetettek, amit alászántottak 150 mázsa hol­danként! szervestrágyával együtt. Tavasszal többször tárcsázták, foga- solták vetés előtt. Majd kétszer ka­pálták és háromszor töltögették. Ta­valy ilyen földön 163 mázsa termett egy holdon. (A falu legjobb gazdájá­nak, Radák Jánosnak 100 mázsa, ők eladnak egy mázsa nemesített bur­gonyát 300 forintért, Radák János 120-ért.) E két példából látható tehát, hogy a tsz szakszerű, szorgalmas munkával messze felül­múlta már a legjobb egyéni gazdá­kat. Ebből következik, hogy a jöve­delem is jóval nagyobb. Az idei zár­számadást a következőképpen terve­zik: az összes állam és gépállomás iránti kötelezettséget kifizetik az ál­lattenyésztés jövedelméből. A húsz hold Mercur burgonyáért — holdan­ként legkevesebb 150 mázsát szá­molva = 18 vagon — kapnak 540 ezer forintot. Ebből jön ki a tartalék, a szociális alap s a munkaegység pénzrésze. Nem délibábot kerget tehát ez a szőkehajú, kerékpározástól sovány fiatalember! (Csak mellékesen, nem árt megjegyezni, hány feladata van: Udvarhelyen községi MDP-titkár, ag- ronómus, azonkívül Berzence is az övé. S mindehhez járul, hogy egy harmadik faluban lakik. Hajnali 3- kor kél, este 11-kor fekszik így nyár­idon.) Mérhetetlen lehetőséget látnak a burgonyatermesztésben. Az udvarhe­lyi vörös agyag ezt a növényt fogadja leghálásabban. Igen ám, de hely kell a kukoricának, kalászosnak is! Több hely kellene a vetett takarmányok­nak, mert az állattenyésztést akarják fő termelési ágnak fejleszteni. Világosodik már lassan az agyam: miért szűk az Ady Tsz-nek a 370 hold. Pár napja tud­ták meg, hogy Losonczi elvtársék Szerződéses tenyészállat nevelés foly­tán mentesülnek az összes húsbeadás­tól. Hát ők nem tudnák ugyanezt megcsinálni? Dehogynem! Az erejük megvan hozzá. Még az idén 15 törzs­könyvezett tehenet vesznek az ál­lamtól készpénzért, minden kölcsön nélkül! S a szabadpiaci húst hogyan állítanák elő? A községi tanács most veszi át a faluban lévő szeszgyárat. A tsz akkor megkapja a hozzá tar­tozó 100 férőhelyes istállót. Szerző­dést kötnek a tanáccsal, hogy a szeszgyártás minden melléktermékét átveszik. Még a télen 20, másfél év múlva pedig 60 göbölyt állítanak be szerződéses hizlalásra. Nem érdekte­len kiszámolni, mennyi pénz ez!... Közben kiérünk a legelőre, ami — meglepetésemre — igen siralmas ké­pet mutat. Sásos, kákás, toesogókkal tele. Kérdő tekintetemre száporán Válaszol: — Hát igen, ez a nagy kérdőjel: a legelő. Mióta a csatornát itt bere­kesztették, s a vasúton túl megépí­tették az Ujdombót, a víz felveti ezt a részt. Teméntelen munkaráfordítás kellene, hogy ezt a 15—20 holdat le­csapoljuk. S kevés a rétünk is, nem csíphetünk le belőle ... — Más a megoldás. A vasúton túl remeik legelő, rét van — nadrágszíjakra felhasogatva: egyénieké. Érti már, hogy miért osz­tunk az idén 70—75 forint értéket? Mert a falu a tavalyi osztás után azt mondta: »Na, ebben az évben jól ment nekik. Meglátjuk, mi lesz jö­vőre?« Hát ez lesz ... Nevetünk. — Egyszóval, csaloga­tunk — folytatja. — De nemcsak szó­val, hanem szemmel látható, kézzel fogható tényekkel. A nagyüzemi gaz­daság elvitathatatlan fölényével! Hisz csak így van súlya az agitációs szónak is. — Igen, de ha mégsem jönnek? — Nem jönnek?! — Kacag, vidá­man harsog bele a kicsattanóan szép nyári délelőttbe. — Emlékszik, az elején meséltem Csire Sándorról? — Igaz is! Mi van vele? — Csak az, hogy a télen bejött hozzánk: »Nem kínlódom én tovább cl hét holdon, vegyetek fel«. Nem hánytuk a szemére, hogy mit mon­dott pár hónappal előbb. Gondoltuk, elég kín volt az neki, míg fejében győzött a belépés gondolata. Most már az ő családjának van a legtöbb munkaegysége. Mert két fiát is haza­hozta: egyiket a MÁV-tól, a másikat meg valahonnan Inotáról, az építke­zéstől. »Minek csavarogjanak oda — mondta —, mikor itt .egy évi oszta­lékból akár házat építhetünk!« Kunszabó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom