Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1966. augusztus 5. Az épülő kommunizmus nagy országából JCltpajidiokfiak, áitm&knjtk A pártszervezet nem tűri meg az intrikusokat A Leningradszkája Pravda című lap »Akárcsak a mesében« című tudósításában ismerteti a »Metallo-kombinát« gyárban lezajlott beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűlést. A taggyűlés viharos volt. A kommunisták részletesen megvitatták a beszámolót, s ennek so­rán beszéltek a pártvezetőség felületes, bürokratikus módszereiről, ar­ról, hogy a pártmunkából hiányzik az élet, hogy a vezetők elszakadtak az emberektől. A kommunisták megjegyezték, hogy a gyárban hiányzott a haté­kony együttműködés a gyár igazgatója, helyettese és a főmérnök között. Ez kedvezőtlenül befolyásolta az ügyviteli apparátus munkáját, sőt az egész vállalat tevékenységét. »A vállalat vezetői gyakran, ahelyett, hogy operatíven oldották volna meg az egyes kérdéseket, elkezdtek »labdáz­ni«, és az ügyeket igyekeztek lerázni magukról«. A gyár vezetősége és a pártvezetőség sem tudta kellő módon össze­hangolni munkáját. Sőt, mi több, külön-külön működtek. Ilyen körülmények között, jegyzi meg a lap, kedvező terep nyílt azok számára, akik szeretnek intrikálni. Ezek kevesen vannak, de azért sikerült nekik, amint mondani szokták, megkeverni a kását, a szervezet figyelmét elvonni a legfontosabb kérdésekről. »Az intrikusok a beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűlésen is kimutatták a foguk fehérét. A többi között felszólalt Navotnij, a szállítási osztály vezetője. Olyan kér­désekről kezdett beszélni, amelyeket a szervezet már megoldott, megpró­bált olyan gyanús levelekre hivatkozni, amelyet ő maga sugallt. A taggyűlés részvevői követelték, hogy Navotnij hagyja el a szó­széket. Ezzel kívánták hangsúlyozni, hogy a pártszervezet nem tűri meg az. intrikusokat. Ilyen határozott fellépést a pártvezetőség a beszámolási időszak folyamán egyszer sem tanúsított«. A Leningradszkája Pravda e tudósításában helyesen domborítja ki azt, hogy harcolni kell az intrikusok ellen, azok ellen, akik szeretnek a zavarosban halászni. flmeriksi tudósak kérésére j A szovjet tudósok komoly ered- J ményeket értek el a vakok és at esökkentlátásúak oktatása és neve-1 lése terén. Számos új technikai ta-J lálmány teszi lehetővé, hogy a va-t kok a látókkal egyforma körűimé- J nyék között tanuljanak és dolgozza-; nak. E kérdéssel kapcsolatban közöl t értékes anyagokat a leningrádi A. | Gercen pedagógiai főiskola »Tudó-1 mányos jegyzetek« című kiadványé-1 nak legutóbbi száma. A napokban levél érkezett Wash-t ingtonból, amelyben kérik e kiad-1 vány megküldését az Amerikában ej kérdéssel szemben megnyilvánult | nagy érdeklődésre való tekintettel, j Az anyagot elküldték az Egyesült j Államokba. j ———————— 200 0033 villanyóra Moszkvában \ A moszkvai utcákon és parkok- j ban, a Metro állomásain és az üze-: mekben körülbelül 200 000 villany- j órát szereltek fel. Ebben az esztendőben a szovjet t fővárosban újabb 10 000 villanyórát * helyeznek üzembe. .. ALEKSZANDR JASIN: A nyughatatlan Jött, megláttam, megszerettem: Nyughatatlan egy legény! Mire magam észrevettem, Éppen olyan lettem én. Egyhelyben ő sosem ülhet — Kapja magát: »Ég veled!« Hol a sztyeppén erdőt ültet, Hol csatornát ásni megy. Mindenre van néki gondja, Néha mégse néz reám — Én a sírba sorvadok, ha Megigézi más leány. Nincs azóta maradásom, Messze földre követem, Nem is jár az eszem máson — Megyek, hava kedvesem. Egy miatt aggódom újra, Ámde szólni nem merek: Most a holdrakétát bújja, Róla olvas könyveket. Kedvesemre hogy vigyázzak? Még a rakétára ül! Egy napon majd kedve támad S a holdba is elrepül. Urbán Eszter fordítása Moszkva és húsz leánya A bécsi nemzetközi városépítészeti kongresszuson Micsenko professzor,Ú. szovjet ! építész .elmondta, ihogyfy Moszkva körül 20 leányvárost ter-*íi veznek. Minden leányvárosnak 60 ezer lakosa lesz. 1960-ig felépül az"N első három a húsz város közül, ama - lyek gyöngysorszerűen veszik majdfc körül a szovjet fővárost. A tervezés- nél azt a célt tartották szem előtt; hogy a hatalmas város központja neí legyen olyan sűrűn lakott és a levegői a főváros egész területén jó legyeii.Jft Erdei fák közt Megkezdik a szovjet „légi motorkerékpár“ sorozatgyártását A Moszkovszkaja Pravda híradá­sa szerint rövidesen megkezdik a »KA 10«, a legkisebb szovjet heli­kopter sorozatgyártását. A mindösz sze 200 kg súlyü liliput-helikoptert »légi motorkerékpárnak« is nevezik. Üzemanyagfogyasztása csekély: 100 Iri 1 nmófaronlzónt minrlfŐQC7P 10---19. A nap, a büszke, bőkezű pazarló Sugarát szórja, s hetykén felnevet. Vígan mosolyognák a barna avarra Napfényben fürdő csipkés levelek. Az árnyékban egy kövér gomba hűsöl, Lustán hunyorog rám kopasz kobakja, Pajkos fényszemek biijócs háznak a fák közt S csak ül lomhán, nincs semmi gondolatja. Ezüst háló lágy szellőtől rvgódzik Mozdulatlan pók figyel, zsákmányra vár. Harangvirágok kéklő helybe bólint. Aranyfoltókkal tündöldik a táj. A levelek álól egy-egy piros szamóca Meg-megvillantja hunc.ut mosolyát. Szellő libben, s zöld karjukkal szelíden Felémnyúlnak a mohos törzsű fák. LELKES MIKLÓS "M t $ Az ember és a kutya (NYENYEC NÉPMESE) liter benzinre van szüksége. A »KA 10« olyan kicsiny, hogy 500 méter magasságban repülve kis pontnak tűnik. Leszállásához elég egy hat négyzetméternyi terület, úgyhogy kis hajókra, sőt még teher­gépkocsik tetejére is leszállhat. A »légi motorkerékpár« 2500 méter ma­gasságig emelkedhet, de néhány mé­terre a föld felett is repülhet. Lénye­gében két csőszerű fémtestből áll, ezeken nyugszik a keret a motorral és a légcsavarral. A pilóta a sza­badban ül. A gép úszóteste a vízre való leszállást is lehetővé teszi. A kis helikoptert szét lehet szedni és másfél óra alatt ismét összeszerelni. Petőfi versei azerbajdzsán nyelven Megint egy új nyelven csendültek fel Petőfi Sándor versei: Bakuban megjelent Petőfi verseinek első azer­bajdzsán nyelvű kiadása. A kötet 70 költeményt tartalmaz Zejnal Halü költő fordításában. A könyvet Pető­Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kutya. Egyedül tanyázott az er­dőben. Unalmas volt ne­ki egymagában éldegélni. Elindult pajtást keresni. Ahogy egyszer az er­dőben járkál, szembe szalad vele egy nyúl. — Te nyulacska, gye­re, éljünk együtt! — Gyerünk nosza! — felelt a nyuszi. Nekikezdjek együtt él­ni. Leszállt az este. Nyu­govóra tértek. Egyszer- csak éjjel a kutya vak- kantott egyet. A nyúl fel­ébredt, megijedt s azt mondja; — Minek ugatsz? Ide­jön a farkas és fölfal minket! Hallja ezt a kutya, s azt gondolja magában: »Ugyan, jó kis pajtást ta­láltam én magamnak! Ije­dős a nyúlnak a szíve. A farkas bizonyára senkitől sem fél«. S nekiindult a kutya az erdőnek, hogy megkeres­se a farkast. Ment egy napot, ment kettőt is, szembe ballag vele a far­kas. Mondja a kutya, gyere, éljünk együtt! — Gyerünk nosza! — feleli a farkas. Beköszönt az este, nyu­govóra térnek. Elaludt a farkas. Éppen éjfélkor vakkantott egyet a ku­tya. ijedten felriad a far­kas és korholni kezdi a kutyát: — Minek ugatsz? Ide­jön a medve és fölfal bennünket! Hallja ezt a kutya, s azt gondolja magában: »A farkas sem valami erős, ha fél a medvétől. A medve úgy látszik, mindenkinél erősebb«. S nekivágott a kutya az erdőnek, hogy megke­resse a medvét. Ment egy napot, ment kettőt is, szembe cammog vele a medve. Mondja neki a kutya; — Medve bátya, gyere, éijünk együtt! — Gyerünk nosza! — feleli a medve. Amint beesteledett, aludni tértek. Álomba merült a medve. Pontban éjfélkor ugatott egyet a kutya. A medve feléb­redt, s ijedten pisloaott szét. Szidni kezdte a ku­tyát: — Minek ugatsz? Ide­jön az ember és elpusztít bennünket. Az embernek puskája van! Hallja ezt a kutya, s azt gondolja magában:.- »Ez is gyáva, ez sem hoz­zám illő pajtás. No, de az ember, az aztán biztosan» senkitől sem fél!« Felke­rekedett hát a kutya* hogy megkeresse az em­bert. Ment egy napot*/ ment kettőt is, találkozott az emberrel. Éppen va­dászni volt az erdőben. Mondja neki a J<utya: — Te ember, gyere, él­jünk együtt! — Hát éljünk* — mondja az ember, s ma­gával vitte a kutyát ss. kunyhójába. Eeesteledett. Az ember leheveredett aludni. Éppen éjfélkor vakkantott egyet a ku­tya. Az ember felébredt* de nem ijedt meg. Oda­szólt neki; — Ha enni akarsz* egyél kutyus. Csak ne zavard az álmoml Látja a kutya, hogy az: ember senkitől sem fél* és hozzá szegődött. Azote) is vele él, egészen mos­tanáig. Fordította: VÁZSOLYI ERIK fi képmása és rövid életrajza vezeti Tudod-e, pajtás ...? * * ★ & ★ $t it ik iK M ik r it 1k Út a csillagok felé ^ — A főid mesterséges bolygójának polgároktól érkezik. Próba-repülők, A levélhordó minden áldott nap nagy köteg levelet visz a moszkvai Boisaja Gruzinszkaja utca egyik leg­nagyobb házába. A borítékok egy ré­szén a Szovjetunió legkülönbözőbb városainak pecsétjei, másokon pedig külföldi bélyegek tarkáilmak. A le­vetek címzése sem mindennapi: »A Szovjetunió Űrhajózási Bizottságá­nak«. Kik is dolgoznak itt és mivel foglalkoznak? Erről beszélt a Trud tudósítójának A. G. Karpenko, az ismert tudós, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Csillagászati Tanácsa mellett működő Űrhajózási Bizottság titkára. — Igen sok országban működnek már az űrhajózás kérdéseivel foglal­kozó bizottságok, intézetek, tudomá­nyos egyesületek — mondotta Kar­penko professzor. — Nemrégen pedi: megalakult a bolygók-közti közlekedés nemzetközi szövetsége. Tizennyolc ország tudományos egye­sületei léptek be eddig a szövetségbe, amelynek most már több mint 7006 tagja van. A bolygók közti repülés és az űrhajózás problémái nagyon érdeklik a szovjet embereket. És ez érthető is, hiszen kiváló orosz tudós, Ciolkovszkij volt az első, aki felve­tette a 'bolygók közti repülés eszmé­jét és tudományosan megalapozott választ adott az űrhajózás problé­maira. Kidolgozta a rakéta-elméletet és bizonyítékot szolgáltatott a koz­mikus sebesség elérésének gyakorla­ti lehetőségére. Neki tulajdonítható a »világűrben levő állomások« és a -mesterséges hold«, a Föld mester­séges bolygója építésének eszméje. —- Az űrhajózás komoly tudomány — folytatta Karpenko — és Ciol­kovszkij sok jóslata vált már valóra A szovjet tudósok arra az elhatáro- .zásra jutottak, hogy közös erővel megvalósítják a mesterséges holdra vonatkozó terveket és a rakéta-teűhnika katonai poten­ciálját az űrhajózás fejlesztésének békés és nemes céljaira használják fel. Ezt a javaslatot Szedov akadé­mikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia Űrhajózási Bizottságának el­nöke nemrégen a koppenhágai nem- aetközá űrhajózási kongresszus elé terjesztette. felbocsátása nyit-e újabb lehetősége­ket nagy népgazdasági feladatok megoldására? — kérdezte a Trud tudósítója. — Minden bizonnyal. A mestersé­ges bolygó lehetővé teszi például, hogy megfigyeljük a felhők mozgá­sát a légkörben és a jég vándorlását a Jeges-tengeren. Ezáltal pontosabb időjárás-jelentéseket adhatunk az északi-tengeri hajózás számára. A mesterséges -bolygót használhatjuk közvetítések továbbítására is. Leg­fontosabb szerepe azonban az, hogy egy nagyméretű, kozmikus laboratórium hivatását töltse be. — Milyen tudományos problémák merülnek fel a föld mesterséges boly­gójának felhasználásával 'kapcsolat-, ban? — kérdezte a tudósító. — Tökéletesebben tanulmányoz­hatjuk például az ionoszféra (a lég­kör felső, 100—400 km közötti réte­ge- — A szerk.) sajátosságait, alaku­lásának okait. Megvizsgálhatfiukí hogy a nap mágneses mezeje milyen hatást gyakorol a kozmikus sugarak intenzitására. A Föld mágneses me­zejének megfigyelése és Változásai­nak időben történő észlelése lehető­vé teszi, -hogy a tudósok mélyebben ■behatoljanak a természet egyik leg­nagyobb rejtélyébe, a földmágnesség keletkezésének titkába. A Szovjet Űrhajózási Bizottság tit­kára ezután megmutatta az úiság- íroknak a levelekkel teli dossziékat. A levelek a világ legkülönbözőbb tá­jairól érkeztek. Vannak közöttük tudományos jellegű javaslatok, elméletek, az űrhajózáshoz alkalmas rakétarepülőgépek vázlatai, atom-motorok tervrajzai stb. A szer­zők — szovjet és külföldi mérnökök, technikusok, főiskolások. Egy cseh­szlovák szakember például megis­mertette bizottságunkat az általa tervezett rákét arepülősép tervrajzá­val, amely alkalmas a legfelsőbb Jég­rétegekbe való repülésre. Az optikai műszerek egyik német specialistá i a új távcső-tervrajzot ajánl az űrhaj»? ról végzendő megfigyelések számára. A legtöbb levél azonban szovjet mérnökök ajánlják fel segítségültet az űrhajózás bonyolult problémáinak megoldásához és jelentkeznek próba­repülésre. Azt szeretnék, hogy a Szovjetunió valósítsa meg először az emberiség merész álmát, a világűrbe való repülést. Szoldatov navigációs tiszt például. az első szovjet űrhajó első utasa szeretne lenni. Kínai főiskolások, in­diai tudósok bekü-ldték a bizottság­nak a rakéta-technikával kapcsolatos javaslataikat és számításaikat. Sok levelező küld okmányokat, némelyek beküldik diploma-munkáikat és dip­lomáikat, amelyekkel igazolják, hogy értenek a repüléshez. Egy stuttgarti tudós például a következő utóirattal küldte be tudományos munkáját: -Boldog leszek, ha hasz­nát vehetik...« Hogyan elégítik ki az emberek kí­váncsiságát és miképpen magyaráz­zák meg e problémákat? A Szovjet Akadémiai Kiadó nép­szerű sorozatot ad ki — mondotta Karpenko professzor. — Ezek a 3d- adványok az űrhajózás biológiai problémáiról, a bolygókra történő re­pülésekről, a leszállás körülményei ről szólnak. Persze ez nem sok, kü­lönösen most, amikor előkészületeket teszünk a nemzetközi geofizikai év­re. Sok ezer különféle szakképzettsé­gű tudós vesz részt » földön és a légkörben végbemenő fizikai folya­matok és jelenségek megfigyelésé­ben. Tudományos kutatóállomások hatalmas hálózata létesül, sok tudományos expedíció, „úszó laboratórium-flotta“ indul útnak. Csupán a Szovjetunióban 58 aaro- lógiai, 10 oceanográfiai állomás.’ 11 légkutató intézet, 39 csillagvizsgáló, összesen mintegy 300 tudományos kutatóintézet vesz részt a geofizikai év munkálataiban. A kutatások ki­terjednek az egész földgolyóra. Re­mény van sok tudományos felfede­zésre, amelyek lehetővé teszik, hoiy feltárjuk a világegyetem. t:tkait, ta­nulmányozzuk a bolygók életét irá­nyító erőket és szélesebbre tárjuk a csillagok világába vezető kaput. hogy a legtöbb kámfort Formosa szigetén termelik ... hogy a Föld kérgében kb. 300 féle ásvány van, de csak tizedrésze iga­zán ismert. A földkéreg valamikor folyékony, később puha volt. A meg- keményedés óta kétezer millió év telt el... hogy ha egy iv papírt ötvenszere­sen akarnánk behajtani, az ívnek akkorának kellene lenni, mint Észak-Amerika... hogy a Panama-csatorna a New York—San Francisco közötti tengeri távolságot 19 000 kilométerrel rövi­díti meg... hogy a görögdinnyét már a régi rómaiak is nagyon kedvelték ... hogy ha másodpercenként három cseppet számítunk, egy billió víz­csepp 10 560 évig csepegne ... hogy idén egyes ukrajnai falvak úttörői nyúltenyészetet rendeznek be kolhozuk számára. A ketreceket is maguk készítik, s ők látják el e hasznos állatokat élelemmel... hogy a harkovi 52. sz. iskola úttö­rőcsapatában hagyománnyá vált: ax úttörő-avatás után az iskolakertben,, vagy a város valamelyik parkjában» minden új pajtás elültet egy facse­metét s aztán tovább gondozza. Ezt a kezdeményezést most a sztálingrá­di úttörőcsapatok is átvették, s ezért az idei úttörő-avatás napján sok ezer »pajtás-fával« gyarapodtak az- ottani iskolakertek és játszóterek __ hogy Vonnák Éva budapesti pajtás? egyszer megírta a Pionyerszkája- Pravdának, mit jelentett neki a hőé Zoja Koszmogyemjanszkája életének: megismerése. Az írás megjelent a? szovjet lapban, s Éva pajtás azóta rengeteg levelet kapott a szovjet út­törőktől Moszkvából, Leningrádból, Sztálingrádból, KomszomolszkbóL, Ashabadból és más városokból. A. magyar kislány a Pionyerszkája Pravda egyik legutóbbi számában? megköszönte a szovjet pajtások ba­ráti sorait... Fejtsd meg ! Vízszintes: l. Közeleg az ideje (kör- i ben a nyíl irányában). 10. Tulajdonos. 11. Valahová. 12. Iskolatípus rövidíté­se. 13. Félig katona. 15. Nap teszi. 16. És az. 17. Tipeg párja. 19. GK. 20. F-fel zsugori. 22. A ritka férfinév. 24. Betegség. 25. ÉZE. 26. Majdnem harc­tér. 29. Tüzet szüntető. 31. IÜ. 32. Lel. 35. Ékezethiánnyal: érték. 36. Külön­leges rövidítése. 38. Rí. 39. Após. 40. A gumié e tulajdonság. 42. Érdektelen­né váltam számotokra. Füqqő'eqes: 2. Égési melléktermék. 3. Zamatot. 4. A szóda része. 5. Szín­telen. 6. Női név. 7. IH. 8. Tartó. 9. A befejezése. 14. Idős bácsi. 17. Uralko­dói széket. 18. Gyomlál. 21. Régi ár­mérték. 23. Koránkelőre mondják. 27. Betűfelesleggel: ilyen fakadás is van. 28. Becézett női név. 30. Tipor. 33. A gyümölcs. 34. Kereskedő teszi. 37. Hal­kan beszél. 39. Tiz betűi keverve. 41. Egyik irányba. 43. NI. Beküldendő: vízszintes 1 és folytatása. A beküldés határideje: a«gusztus 9. Múlt heti keresztrejtvényünk helyei? moqfejtcse; a jól végzett munka utár- kellemes a nyári üdülés. Könyvjutalmat nyert: Ilkei Ildikó, Ka­posvár. i 2 3 4 5 6 ,7 8 T~ V 10 :::::: 11 V 12 13 14 Ilii lD 16 ::::£ 17 13 :x::i 19 20 21 b : 2 3 iliHI 24 25 j :::::: 26 27 28 29 30 31 ■sie:! 32 33 34 llljji 35 36 37 38 lllli: 39 40 A 41 42 43 V. < J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom