Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mogyi AZ HDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 183. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1956. augusztus 1. Barcson aratják a zabot Gellért Ferenc, a Barcsi Községi Tanács elnöke jelenti: — Községünk Nagyatáddal verseng a cséplés, be-, takarítás szemveszteség nélküli el- I végzéséért. A verseny megnyerésére , mozgósítottuk a Vörös Csillag és a Béke Tsz-t. A Béke tagjai már a zabot aratják, 4-én végeznek a ke- »yérgabonacsépléssel. A behordással egyidejűleg felszántották a tarlókat, elvetették a másodnövényeket. Egy hold földről két termés — 10 650 forint bevétel A mezőcsokonyai Uj Tavasz 1 hol­don termelt bíborheremagból 5650 forint bevételre tett szert. A bíbor betakarítása után a tarlót azonnal középmélyen leszántották és beve­tették sárgavirágú édescsillagfürt és napraforgó keverékkel. Ebből kb. 200 mázsa silótakarmányt terveznek. A siló értéke kb. 5000 forint lesz. így egy évben két termést takarítanak' be e földről. A csillagfürt tarló- és gyökérmaradványaiban visszamaradó1 nitrogénműtrágya egyenlő kb. 120 mázsa jól kezelt istállótrágyában rej­lő nitrogénmennyiséggel, azaz két és fél, három mázsányi pétisó ható-' anyagával. Kétszeresen, háromszom san jól jár tehát a tsz a kettős ter-i meléssel. (Gönczi János mezőgazdász levele nyomán.) Kedves vendégeket várnak\ a ráksi Új Élet Tsz tagjai Bolgár, csehszlovák, lengyel kül-} döttség látogat el hétfőn hozzájuk,? hogy megismerjék a ráksi szövetke-X eéti parasztok szorgalmas munkáját,1 á tsz eredményeit. A ráksiak nagy\ érdeklődéssel tekintenek a baráti or­szágok küldötteivel való találkozó-} suk elé. A Ihotmányunk tiszteletére... Zselichisfalud is beleszól Toponár és Kadarkút versenyébe Örömmel csatlakozunk Toponár és Kadarkút augusztus 20-ra, alkot­mányunk tiszteletére tett felajánlásá­hoz, s azt az alábbiakkal kívánjuk kibővíteni: Kenyér- és takarmánygabona­beadási kötelezettségünket köz­vetlenül a cséplőgéptől teljesítjük. Ugyanakkor biztosítjuk az egyéb beadási cikkek: sertés-, tej-, tojás- és baromfi beadási terveik teljesítését is. A hátralékokat felszámoljuk. ra teljesítjük. Munkánkat úgy szer­vezzük meg, hogy az adófizetésben az önkéntes adófizetés elve érvé­nyesüljön. III. negyedévi adóbevételi ter­vünket augusztus 20-ra 75, szeptember 28-ra pedig 110 százalék­Augusztus 15-ig befejezzük a taríóhántást. A másodvetést augusztus 5-ig elvégezzük. Zselickisfalud dolgozó parasztsága nevében: Schlitt János vb-elnök, Simon György MDP-titkár, Papp János, a Hazafias Népfront-biz. elnöke, Nyúl Mihály versenybiz. elnök, Kása István gazd. áll. biz. elnök. DICSŐSÉGTÁBLA a gépállomások legjobb kombajnosai: Kombájnos: 1. Ifj. Vörös Ferenc 2. Somogyi Jenő 3. Miklós József Gépállomás: Marcali Balatonkiliti Segesd Béták, terület: 225 hold 200 hold 196 hold 204 hold 193 hold 190 hold LEGJOBB ARATÓGÉPKEZELÖK: 1. Sásik István Tab 2. Elekes János Csokonyavisonta 3. G. Horváth János Csokonyavisonta LEGJOBB CSÉPLÖGÉPKEZELÖK: Dobméret: Csépelt term. 1. Károly János Kaposvár 930-as 2100 q 2. Bárdos Sándor Fonó 1070-es 1750 q 3. Szloboda Gyula Marcali 1300-as 1800 q LEGJOBB TRAKTOROS BRIGÁDOK: — ÁRU- ÉS DIVATBEMUTATÓ« NAGYATÁDON. A nagyatádi mező-' gazdasági kiállítás keretében au-c gusztus 12-én nagyszabású áru- ésj divatbemutatót rendeznek a járás^ földművesszövetkezetei. — UJ FÖLDMŰ VESSZÖVETRE-? ZETI BOLT és kocsma épül Somogy-'; meggyesen társadalmi munkával. A? korszerű boltot, kocsma- és raktár-? helyiséget augusztus 20-án adják átt rendeltetésének. Brigádvezető: 1. Túrái Béla 2. Somogyvári Mihály 3. Gáli István LEGJOBB TRAKTOROSOK: 1. Kisignácz János 2. Szigeti István 3. Bukovics János 4. Benedek László 5. Szmatics Sándor A GABONACSÉPLÉS, BEGYÜJ- ’ÉS LEGJOBBJAI: Kaposvári Állami Gazdaság. Igaz­gató: Fidler Ottó. Cséplést befejez­ne, gyorsbeadási tervét teljesítette. Belegi Dózsa Tsz összes kenyér- és ’takarmánygabonabeadási kötelezett­Gépállomás: 1 gépre jutó telj.: Csokonyavisonta 36,5 műszaknorma Fonó 34,2 műszaknorma Darány 30,1 műszaknorma Csokonyavisonta 70,3 műszaknorma Nagyatád 63 műszaknorma Csurgó 58,1 műszaknorma Marcali 58 műszaknorma Iharosberény 52,1 műszaknorma ségét augusztus 1-re teljesítette. Tsz-! elnök: Zarka János. Fodor János, Otártics József, Si­mon István, Berta Károly barcsi: egyénileg dolgozó parasztok a köz-: ség élenjárói cséplésben, begyűjtés-: ben és tarlóhántásban egyaránt. Somogyudvarhelyi tsz-tagok Romániába látogatnak Nemrégiben küldöttség utazott a so­mogyudvarhelyi Ady Tsz-ből a buda­pesti rónán követségre. Azt kérték, hogy tsz-ükből egy küldöttség mehes­sen tanulmányútra néhány romániai ter­melőszövetkezetbe. A román elvtársak azonnal megígérték: teljesítik a kíván­ságot. Megjött a válasz a Földművelés- ügyi Minisztériumból is: ti?enöt főnek az útiköltségét biztosították. Merkler elvtárs, a megyei tsz-osztály dolgozója, a küldöttség vezetője is boldogan ké­szül a romániai útra — mint mondja — bizonyára sok értékes tapasztalatot hoz­nak haza tarsolyukban a somogyudvar­helyi tsz-tagok. Helyreigazítás helyett: Nem 52.4, hanem 58.2 százalék Gadanecz elvtárs. a Darányi Gépál­lomás igazgatója pénteken telefonon kö­zölte a Megyei Igazgatósággal, hogy a tegnapi lapban megjelent értékelés hi­bás, ugyanis Darány az összes traktor­os motormunkatervét nem 52,4, hanem 58.2 százalékra teljesítette. Ennélfogva Darány a sorrendben az élenhaladó Iharosberény után következik. Gada­necz elvtárs reklamációjának szívesen helyt adunk. A Mezőgazdasági Igazga­tóság tervosztályának dolgozóitól vi­szont több figyelmet és gondosságot ké­rünk. KEDVES ÉLMÉNYT jelentett a könnyűzene kedvelői­nek a Színházban csütörtökön délután és este rendezett tánc- zene-est, amelyen a Csehszlovák Rádió (bratislavai) 16 tagú tánc­zenekara és csehszlovák, magyar szólisták léptek fel. A műsorban ismert és eddig ismeretlen tánc- zeneszámok szerepeltek. Zúgott a taps Alice Farkasova számai után, s az immár hazánkban is népszerűvé vált sanzonénekesnő — bátran mondhatjuk — orz egész est fénypontja volt. A kö­zönség újra és újra a színpadra hívta ütemes, dübörgő tapsával. Josef Boráros humoros számai­val nevettette meg a közönséget. Ákos Stefi és Putnoki Gábor számai is sikeresek voltak. A ze­nekar Juraj Berczeller vezetésé­vel tolmácsolta a tánczene leg­szebb gyöngyszemeit. Csupán a csehszlovák tánczeneszá/mokat keveseltük, hiszen éppen ebből vártunk nemcsak kóstolót, de alapos ízelítőt is. Fejér István konferanszié-szövege néha ötle­tes, s mondjuk meg, néha par­lagi volt. A műsor befejeztével a közön­ség percekig tartó ütemes taps­sal köszönte meg a csehszlovák vendégek szereplését, hiszen mű­sorukkal sikerült közelebb}érköz- niük szívünkhöz, sikerült mé­lyebbé tenni a magyar és cseh­szlovák barátságot. — FALUNAP JÁKÓBAN. Több község öntevékeny művészeti együt­tese ad műsort a falunapon. Az MSZT »A Szovjetunió mezőgazdasá­ga-« címmel kiállítást rendez. A bürokrácia netovábbja ► Somogy megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatóság Beruházási Osztálya, Kaposvár. Telefon: 12—40—141 mellék. Előadó: Somogy Gyula/Hné. Szám: 23/3—T—41/1956. Tárgy: 1957. évi tsz. villamosítási terv tárgyalása. Somogy megyei Tanács VB Mezig. Termelőszövetkezeti Osztály Helyiben. A Földművelésügyi Minisztérium Építési és Beruházási Igazgatósága az 1957. évi termelőszövetkezeti villamosítási tervet 1956. július hó 5-én kívánja megtárgyalni. Kérjük, hogy ezen tárgyaláson- július hó 5-én délután 15 árakor képvisel­tetni szíveskedjék magát. Tárgyalás helye: Mezig. Beruházási Osztálya. Tekintettel az ügy fontosságára, pontos megjelenését kérjük. Kaposvár, 1956. június 28-án. Száraz György mennék osztály veaető. A fenti levél eredetijét a Megyéd ^Tanács Mezőigazdasági Igazgatóságá­énak beruházási osztálya küldte a ivele egy épületben lévő Termelőszö­vetkezeti Osztálynak. (Egyetlen ajtó ^választja el egymástól a két osztályt, Igyafcran át is járnak egymáshoz.) Mi ^késztette Száraz mérnök elvtársat ar- ^ra, hogy amit egy-két szóval is el­mondhatott volna, »hivatalos« átirat­ban közölje a másak osztállyal A bürokrácia. Az ilyen nehezíti, körül­ményessé teszi az egyszerűen is el­intézhető munkát. Ez ellen kell har­colni. Sajnos, az államigazgatás egyik megyei szerve tanú jelét adta annak: hogyan1 léhet mesterségesen is sza­porítani a 'bürokráciát. Akik jólétet teremtenek a nádasberek helyén Hosszú, akácos földútra tér le az ember a -balatoni műútról, ha Tóköz­pusztára megy. Valamikor messze esett ide falu, város... Amikor még a veszprémi káptadanság uralta a vidéket... Hej, de nagyon messze volt akkor minden a puszta népé­nek! ... Csal? a robot, az volt közel. No, de hagyjuk a múltat... -Nem szívesen idézik az emberek a régi, rossz emlékeket. Nagyobb hévvel be­szélnek a jelenről-, a jövőről.-Minden szavukból- kicsendül, hogy egyéni gondjaikat összefüggésben látják az ország gondjaival. Közel kerültek a városhoz gondolkodásiján, lélekben is. Hallgassunk meg közülük néhá­nyat. Szarka Vilmos elvtárs fiatal, nyug­talan ember. Egy évvel ezelőtt a tó­közpusztaiak közössége, a zamárdi Alkotmány tagsága vezetőjének, el­nöknek választotta. Övé a szó. Sok termést adnak a géppel — a gépért — Sokat -gondolkoztam azon, hogy szövetkezetünk mit tett és mit tehet azért, hogy 'betölthesse hivatását, ügy látom: néhány szövetkezet mö­göttünk maradt az országos célhoz vezető úton. Egyes termelőszövetke­zetekben például még mindig ellen­ségnek látják a gépet. Nálunk vi­szont, amit csak lehetett, gépesítet­tünk. összes gabonánkat kombájn­nal arattuk le. így az aratással egy­szerre a cséplést is befejeztük. Idő­ben betakaríthattuk a húsz holdon termett 110 mázsa borsót is. Ez 33 ezer forint -bevételt jelentett. A 32 hold -kukoricánkat négyzetesen ve­tettük, s háromszor géppel, egyszer fogatos kapával, háromszor pedig ké­zierővel megkapáltuk. Legalább 35 mázsás csövestermésre számítunk holdanként. A gépesítéssel sok munkaegységet takarítunk meg. Úgy terveztük, hogy ebben a gazdasági év-ben 13 400 mun­kaegységet használunk fel, de eddig még alig nyolcezret teljesítettünk. Egyesek azt kérdezik, hogyan keres­hetnének sokat, ha kevés munkaegy­séget teljesítenek? Mi azt mondjuk: ha kevesebb a munkaegység, több rá az osztalék. Az idén 37,70 forint ér­tékű jövedelmet terveztünk munka­egységenként, de úgy látjuk, több lesz még negyven forintnál is. Eddig tíz forint előleget osztottunk egy- egy munkaegységre. Volt aki árpát és búzát is kapott előlegbe. Teljesítettük évi beadási kötelezett­ségünket is. De a közellátási segít­jük úgy is, hogy szerződésesen hiz­lalunk állatokat. Hamarosan eladunk tizenhat 90 kg átlagsúlyú sonkasül- dőt. A kukoricabeadásba is adunk 9 'hízottsertést. De hízik hat bikánk is, ezeket négymázsás súlyban- adjuk el. Hogy miért mondom ezeket? Mi kapunk -gépet a várostól, hogy köny- nyebben^ olcsóbban, többet és job­ban termelhessünk, jobban élhes­sünk. S kötelességünk, hogy megbe­csüljük, hasznosítsuk és viszonozzuk, amit a város ad. És a kertészet? ... Gazdagon gyümöl­csözik a kertészef Átadjuk a szót a kertésznek, aki a legszakavatottabb ebben. — Örömest jöttem ide dolgozni — mondja Manhaldt János —, mert itt jobban értékesíthetem tudásomat, ta­pasztalatomat, mint az egyéni kis kertészetben. Tavaly vettünk eg'y ön­tözőberendezést. Sokat ér az!... így tavasztól őszig állandóan friss zöld­séget vihetünk a -balatonmenti üdü­lőkbe. Csa-k paprikáért 30 000 forin­tot vettünk be. Tavaly 40 000 forint tiszta jövedelmünk volt a kertészet­ből, de az idén meglesz az 55 ezer is. Jó, hogy a télen vettünk teher­autót, most gyorsan és könnyen szál­líthatjuk az árut. Hanem a MEZŐ- KER csúnyán elbánt velünk. Kéré­sére felszedtünk vagy 800 forint ér­tékű káposztát és zöldséget, ládákba raktuk, de nem jöttek érte. Az áru nagy része megromlott. Igaz, a kárt megtéríti a MEZÖKER ... de kinek a zsebéből veszi a pénzt? Az államé­ból. Hogyan lehetnek egyesek i-lyen felelőtlenek? Meg kell akadályozni, hogy ilyesmi mégegyszer előfordul­jon. Igaza van... S ha a siófoki ME­ZÖKER vezetői olyan felelősséggel dolgoznának, mint Manhaldt János, nem szolgáltak volna rá erre a bí­rálatra. De hallgassuk meg a többieket is. Segítség az anyáknak — Én azt akarom megtudni — mondja Papp János —, hogy mi a valóság a tsz-asszonyok anyasági se­gélyével kapcsolatban. Mert ahány helyen érdeklődtem efelői, annyiféle­képpen mondták. Ez igen fontos kérdés, mindjárt meg is válaszolunk rá. A miniszter­tanácsi határozat előírja, hogy ha az anya nem tsz-tag, de mint család­tag dolgozott a tsz-ben, és legalább 80, a férje pedig legalább 160 mun­kaegységet teljesített, férje után ré­szesül anyasági segélyben. Ilyen esetben az első gyermek után 400, a második és minden további gyermek után 300 forintot kell folyósítani anyasági segély címén. Ezt megkap­ja az anya akkor is, ha férje katona, vagy bentlakásos tanfolyamon van, s emiatt nem tudja teljesíteni a tsz- ben a kötelező munkaegységet. A halvaszületett gyermek után 120 fo­rint anyasági segély jár. Megkapja az anyasági segélyt az anya akkor is, ha az előírt munkaegységet azért nem képes teljesíteni, mert kettőnél több 12 éven aluli gyermeke van, s napközi otthonban nem tudja őket elhelyezni. Ezt a tsz-nek és a helyi tanácsnak kell igazolnia. (Most már nézzen utána Papp elvtárs a dolog­nak, mert lassan megnő a fia, s fe­lelősségre vonja a segély miatt.) Gondtalan öregség — Ha már a szociális juttatások­ról van szó — veszi át a szót Hajdú István, akinek a 68 év már megfehé­rítette haját —, én is hadd mondjak valamit. Nehezen szántam rá ma­gam, hogy beáll jak a tsz-be. Azt hittem: úgysa#i bírom. Amikor meg­magyarázták, hogy lesz könnyebb munka is, amit el bírok látni, meg hogy szociális segélyt is kapok, hát beálltam... S mondhatom, jól ér­zem magam. Már eddig 135 munka­egységet teljesítettem. Igen megnyug­tatott, amit az újságban . olvastam: intézményesen oldják jmeg az öreg tsz-tagok nyugdíjazását. Igaz, ez még csak javaslat, de azt hiszem, szívesen elfogadhatjuk ... Korlátlan lehetőségek Végül hallgassuk meg az agronó- must, Kemarell Károly elvtársat. — A tavasz óta ismerem ezt a termelő­szövetkezetet. A tehénállománynál veit az első fontos tennivaló. Szépek voltak a tehenek, de csak egy-két li­ter tejet adtak. Uj takarmányszab­ványt állítottam össze. A tehenészek pontosan be is tartják ezt a takar­mányozásnál. Már 11 literre emelke­dett a fejési átlag. De több tej is lesz itt még. Ezért készítettünk 100 köbméter zöldsilót, de még ugyan­ennyiről gondoskodunk. Tavaly csak 50 köbméter zöldsilója volt a tsz- nek. Most 31 holdat vetettünk be zöldsilónak való takarmányfélékkel; Javítani kell a talajművelésen is. Megfigyeltem: pados a talaj. Vagyis a sekély szántás alatt kemény talaj­réteg van. Ezért a tí’.rlóhantás helyett is középmélyszántást végzünk... Nagyon jó lenne, ha a tarlóra péti­sót szórhatnánk, s úgy szántanánk alá, mert pótolhatnánk a talajban azt a nitrogénmennyiséget, amit a tarló korhadása elvon... Bízom benne, hogy — amint az újság is írta — hamarosan javul a műtrágya­ellátás. Rendbehozzuk a százholdas, eddig szinte használhatatlan rétet is. Az idősebbek azt mondják: valamikor príma kaszáló volt ez a rét. A hábo­rú alatt és után benőtte a nád, a sás. Most a rét közepére mély árkot húzunk, s levezetjük a vizet. Egyik részén nemes fűzet termelünk, vesz- szőjét télen feldolgozzuk. Másik ré­szén tavat létesítünk, s víziszárnya­sokat tenyésztünk. Legnagyobb ré­széből azonban jó kaszálót akarunk teremteni. Ha mindezt megvalósít­juk, ugrásszerűen megnő a tagság jövedelme... • * • így gondolkodnak, beszélnek és dolgoznak a jövőbe tekintve a tó­közpusztaiak, akik kánaánt terem­tenek a berek helyén. Szűcs Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom