Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

Kedd, 1956. július 24. SOMOGYI NttPLAF 5 Híradás a mezőkről Érdekességek Összefogással gyorsabban halad a behordás Takács Gyula kombájnos vasárnapi teljesítménye: 20 hold Tóth József vb-titkúr jelent i Ka- posújlatkról: Községünk egyéni gazdái az aratás befe*ezésóvel azonnal hozzáláttak a betakarításhoz. A dolgozó parasztok rájöttek ama, hogy gyorsabban haliad a munka, ha öten-hatam összefognak, öt-hat kocsival: egy-kettőre bekerül minden szérűre a gabona, s nem kell attól tartani, hegy egy hirtelen jött zivatar minden asztagot feliben talál. Egész vasárnap takarodtunk, és már kora hajnalban megindulnak a kar­fás szekerek a mezőre. Mostanáig egész ser, mintegy 25 gazda udvarán áll kazalban a gabonatermés. Hol­nap reggel már rendes menetirány­terv szerint munkáihoz kezd két cséplőgép — jelentette Tóth elvtárs. AZ AKATAIVAI.Ó FOGY, DE A LEMÖÜLET NÖVEKEDJÉK! 612 holdat vágtak összesen vasár­nap megyénk gépállomásai. Ez alat­ta maradt az előző vasárnapok telje­sítményeinek. Kétségtelen, hogy az aratmvalok zömét levágtuk már. Ez azonban nem jelentheti a lendület csökkené­sét. Sőt! Hisz a gabonák most van­nak teljes érésben, s ilyen meleg na­pokon megindul a pergés. Ezért érthetetlen, hogy a Csurgói és Lengyeltóti Gépál­lomás tegnapelőtt egy holdat sem vágott le. Nem elégedhetnek meg azzal, hogy a gépállomások között jó helyen áll­nak. Segesd sokkal megelőzi őket. Egy kombájnjára 95 hold teljesít­mény esik, míg ők a 80-at sem ha­ladják meg. Vagy nem lehet dolgozni ünnepen ? Takács Gyula (Balatonkiliti) 20, ifj. Vörös Ferenc (Marcali) 15, Miklós József (Segesd) 10 holdja bizonyítja, hogy lehet. Ha figyelembe vesszük, hogy az aratandó terület nagyobb részén már nem áll a gabona, akkor kevés a kombájnokra jutó megyei átlagtelje­sítmény- 53,9 hold. Az időjárás — kellemes — meglepetésként — elég tűrhetően »-viselkedett«. így felvető­dik a kérdés, miért csak ennyi az átlag? ... A hátralévő időben feltétlenül teljes kapacitással kell üzemel­tetni a gépeket. Legtöbb tenni­valója van a Tapsonyi Gépállomásnak. Az ő kombájnátlaga mindössze 31,8 hold. Több gépállomás panaszolja, hogy a tsz-tagok levágják a gép elől a ga­bonát. Úgy dolgozzanak, hogy ne le­gyen idejük rá! Meg a szemnek se legyen ideje kiperegni, az időjárás­nak se elromlani! Miért a parasztok rovására? A kenyérgabona-beadási kötele­zettség teljesítése után járó korpajut­tatási utalványt — ahol malom nincs — a földművesszövetkezetek váltják be. A szövetkezeteknek ez alig jelent némi megterhelést, a dolgozó parasz­toknak viszont nagy könnyebbséget, mert nem kell kilométereket szeke- rezniük 10—20—30 kiló korpáért. A dolgozó parasztok helyeslik ezt, egyes szövetkezeti vezetők azonban fölöttébb kellemetlen, kényelmetlen feladatnak tartják. Pl. a Kaposfő és Kornyéke Földművesszövetkezet ve­zetősége is másképpen gondolkodik, mint a dolgozó parasztok. Egyre azon gáncsoskodik, hogy a kaposfürediek jöjjenek be Kaposvárra a nekik járó korpáért. Bár a tanács raktárt is biztosított a szövetkezetnek, de He­gedűs Ferenc üzemágvezető nem akar tágítani, a raktár rendbehoza­talához még hozzá sem fogtak. Pár napon belül megindul a cséplés, a beadás, a dolgozó parasztok jelent­keznek a korpáért. Mit mondanak majd nekik a szövetkezet emberei? Községfejlesztésre: 414000 forint A tabi járásban egymásután valósulnak meg a községi tanácsüléseken, falugyű­léseken vita során elfogadott község­fejlesztési tervek. A falvak lakosságá­nak befizetett forintjaiból utakat, árko­kat javítottak meg, új művelődési házat építenek. A járásban eddig több mint 312 ezer négyzetméternyi földutat, másfél kilométer hosszú árkot Javítottak meg, illetve ástak, tisztítottak ki. A rá­fordított társadalmi munka értéke csak­nem 175 000 forint. Kijavítottak, átalakí­tottak a járásban három művelődési há­zat, egyet új színpaddal rendeztek be. Törökkoppányban ÚJ iskola építését kezdték meg mintegy 200 ezer forintnyi beruházással. A tabi járásban eddig 414 000 forintot fordítottak községek fejlesztésére, szépítésére. Befejezték az aratást Takács Gyula, a Balatonkiliti Gép­állomás kombájnosa vasárnap is a kenyérgabona betakarításán fárado­zott. E napon — már másodízben — kiváló teljesítményt nyújtott: estig 20 hold tarlót hagyott maga mögött. Ezzel több mint 180 holdról aratta le és csépelte el a kalászosokat az idei nyáron. BÚGNAK A CSÉPLŐGÉPEK A Lábodi Állami Gazdaságból je­lentik, hogy a gazdaság tegnap dél­ben befejezte az aratást, összesen 983 höld gabonát kellett learatniuk. Most már teljes ütemben, három gópipel csópetoelk. Eddig 11 vagon ár­pát és három vagon rozsot csépeltek éL Ne feledkezzünk meg továbbra sem a burgonyabogáról Az amerikai burgonyabogán eliső nemzedékéből kelt bogarak nagy tö­megekben megkezdték rajzásukat. Minden termelő érdeke, hogy burgo­nyaültetvényét hetenként legalább egyszer átvizsgálja: nem fertőzött-e burgonyabogámall. Mimiden burgonya- termelő köteles a helyi tanács által szervezett társadalmi keresésiben résztvennd. Különösen azért fontos a további keresési, mert a burgonya mövémyápcilási munkái befejeződték, így a fertőzés rejtve marad. Ha nem ügyeltjük burgcmyavetesedniket, a jö­vő évben nagyarányú fertőzést idéz­het elő a burgonyabogár. A fertőzött területet jól látható karóval meg kell jelölni, s azonnal jelenteni kell a tanácsnak. A Növényvédő Állomás gondoskodik álllamköltségen az irtás­ról! A kisebb parcellák és az egyéni termelők burgonyaterületeinek fertőt­lenítéséhez szükséges háti porozógé- pet és védőkezőszert, valámint taná­csokat a Növényvédő Állomás ad. Ezek a gépek és1 szerek a községi ta­nácsnál vagy a községi zárszolgálati felelősnél vannak elhelyezve, és 'bár­ki. díjtalanul megkaphatja a burgo­nyabogár,irtáshoz. Benedek Lajos, a Növényvédő Állomás igazgatója. Derék ifjak derekas munkája A Marcali Földművesszövetkezet Helyreigazítás A Somogyi Néplap július 22-i számában „Sumogyország a terv- teljesítés tükrében” címmel a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága cikket közölt, melyben vállalatunkra nézve meg­lepő és teljesen téves adatok talál­hatók. A cikk szerint 65 épület építkezésénél 31,5 millió Ft lema­radás mutatkozik, melyből 83,8 százalék bennünket terhel. Legna­gyobb meglepetésünkre ebben az összegben a Statisztikai Hivatal szerepelteti azt a Hűtőházat 22 863 000 Ft-tal, amely a múlt év novembere óta üzemel (homlokza­tán több alkalommal megjelent az Élüzem-jelvény is). A Statisztikai Hivatal e cikkben messze eltávo­lodva a való élettől csupán a szá­mok regisztrálására törekedett anélkül, hogy a számok mögött az életet meglátta volna. Amikor a Statisztikai Hivatal illetékes elő­adóját felkerestük és kértük a cikk helyesbítését, azt a választ kaptuk, hogy ezen már változtatni nem tud, mert úgy tűnne, mintha a statiszti­ka hamis adatokat tartalmazna. Kénytelenek vgyunk tehát mi he­lyesbítést kérni, s ha a Statisztikai Hivatal szükségesnek tartja, a Hű­lőház valamennyi dolgozójával alá­írt igazolást fogunk küldeni, amelyben igazoljuk, hogy a Hűtő­ház csaknem egy éve elkészült, s abban a dolgozók minden akadály nélkül végzik munkájukat. Ennél az építkezésnél mindössze — ter­vezési hiba folytán — 2 kút nincs még átadva, ami azonban nem je­lentheti azt, hogy az épületet át nem adottnak tekintsék. Mihelyt ennek az épületnek az értékét a 31,5 mil­lióból levonjuk, a statisztika alap­jaiban megváltozik — bármilyen mértékben kellemetlen is ez a Sta­tisztikai Hivatal Megyei Igazgató­ságának. A SOMOGY MEGYEI ÄLL. építőipari vÁllalat DOLGOZÖI A Böhönyei Sertéstenyésztő Válla­lat vései üzemegységéből jelentük: Befejeztük az aratást. 30 hokiról ,gép aratta le a termést, a többiről kézzel kellett letaikarítanumik a kalá­szosokat. Az egy 'kaszásra eső napi teljesítmény 1712 négyszögöl volt. Nagyon sok dolgozó kitűnt az aratás­iban. Zartka Lajos, Huszár György, Bakos István, Melles János és még sek más DISZ-tag minden dicséretet megérdemel. A fiaitalok most újult Merővel álltak a cséplőgéphez, ott is derekasan megállják majd helyüket. DISZ-fiataljai elhatározták, hogy áratóbrágiádot alakítanak, segítenek á ketevízi Uj Barázda Termelőszövet­kezet tagjainak. Elhatározásukat tett követte: vasárnap reggel elindult a 'lelkes csapat Kelevízre. A tsz tagjai örömmel fogadták őket. A fiatalok derekasan dolgoztak. 68 kereszt ga­bonát arattak le egy nap alatt. A szö­vetkezet tagjai és a járási DISZ-bi- zottság elismerésüket és köszöneté |:et fejezik ki a fiataloknak. cA „ejadakiik&plea” Három héttel ezelőtt, a barcsi járási kiállításon kezdődött ismeretsé­günk Kisherbai György babócsai kis paraszttal és családjával. A növény- termelési kiállításon minden szem megcsodálta szokatlanul magas, vas­tagszárú, haragoszöld színű kukoricáját. Voltak, akik fejüket csóválva ezt mondták: biztosan melegágyban nevelték ezt a példányt. A kiállítás ren­dezői viszont határozottan bizonygatták: nem csalás, nem ámítás ez; ők a tanúi, hogy Kisherbai György 1200 négyszögölnyi területén a többi ku­korica is ilyen szép. Aki nem hiszi, nézze meg saját szemével. A falunak 30 év óta köztiszteletben álló önkéntes tűzoltóparancsno­ka, Halner Árpád mindjárt felajánlotta segítségét. Ö — úgymond — tudja, hol van ez a »csodakukorica«, s szívesen elkalauzol oda. Elindul­tunk. Nemsokára odaérkeztünk, s láttuk: igazuk volt a kiállítás rendezői­nek. Mégcsák azt sem lehetett mondani, hogy kiválasztották a legszebb növényt — egyformán hatalmas, egyformán gyönyörű volt minden kuko­ricaszár. De ha már idáig eljöttünk, tudjuk meg azt is, milyen úton-módon érte el Kisherbai György, hogy az ő kukoricája nyerje el a kiállítás első díját. Benyitottunk a portájára. Az udvar tiszta, rendezett, a kert tele gyülmöcsfákkál. A nyárikonyhából hamarjában előnyit a gazdasszony, majd nyomában a férj, a gazda, harmadiknak a család legöregebb tagja, a 86 éves, de makkegészséges özv. Ditriczné, Kisherbai bácsi anyósa. A család már nem fiatal, hárman együttvéve 211 évesek. Ám dologban, se- rénységben kevés fiatal fog ki rajtuk. A kukoricáról érdeklődünk. — Hm. Nem boszorkányság az — mondja a házigazda —, ősszel szalonnáztuk azt a földet, jó érett istállótrágyát kapott, aztán mindjárt le is szántottuk. Az idén háromszor kapáltuk, rá­adásul még egy kapálást adunk neki — meghálálja a föld a ráfordított munkát. Tréfás magyarázatba kezd a 86 éves Ditricz néni. Azt mondja: ez a kukorica isten áldása. Az én anyám — isten nyugosztalja — mindig azt mondta: ahol van misztusz, ott van Krisztus, de így igaz ez — mondja, s aztán hamiskásan nevetésre húzza a száját. Mi csak állunk, nem értjük, miről van szó tulajdonképpen, hát meg­kérdezzük: mi az a misztuszf — Hát a trágya, gyerekeim, arra .mondjuk mi öregek. Mennyire igaz a hosszú évtizedek munkájában elfáradt, bölcs öregek szava: »étel-ital« kell a földnek, éppúgy, mint az embernek, mert nélküle nincs élet, nincs jó termés. Ismert régi, de ma is álló igazság ez. Lehet tanulni belőle. V. J. \ i ti n e n-o nnan Autóút a Mont Blancon keresztül A közeljövőben állí­tólag valósággá válik a már régen kigondolt terv, megépül az alag­út a 4800 méter magas Mont Blancon keresz­tül. Európa legmaga­sabb hegységén keresz­tül vezető alagút építé­sének terve minden­esetre nem új dolog. Már a genfi természet- kutató De Saussure, a hegyóriás első megmá­szó ja 1787-ben. már sürgette az alagút meg­építését. Száz évvel ez­előtt Vageur francia mérnök foglalkozott a feladattal és 1900 kö­rül az ugyancsak fran­cia Manód 1935 után végre megkezdték a .'kísérleti fúrásokat, amelyek azonban több­ször félbeszakadtak és végül elakadtak. Miután most Fran­ciaország és Qlaszor- ság, miiint a két közvet­lenül érdekelt ország megegyezett a terv ke­Egy film, amelynek közönsége rálőhet a vásznon menekülő gyilkosra Az idén ősszel rend­őrségi kiállítás nyílik Essenben, melynek so­rán filmbemutatókat tartanak a rendőrök­nek. A szokástól elté­rően., a nézőtéren fegy­verviselés kötelező. Ugyanis kizárólag bűn­ügyi filmeket vetíte­nek és a randőröiknek előadás közben egy­más után tüzelniük kell a vetítővásznon menekülő gyilkosra, vagy az autón robogó banditáikra. A különle­ges vetítővászonnak nem árt a lövöldözés, sőt úgy szerkesztették meg, hogy a gangszte- nek eltalálása esetén a film néhány pillanat­ra megáll, s ezzel jelzi a találatot. »Ez mind szép — mondta sanya­rú képpel az egyik rendőr —. de a való­ságban a banditák visszanőnek és kilyu­kasztják a, bőrűinket, ahelyett, hogy enge­delmesen megmere­vednének, mint a mo­ziban.« resiztüiVitetlóben, a kö­zeljövőben megkezdik az építkezést. Körül­belül 12 000 méter száklát kell átfúrni. A becslések szerint az építkezéshez négy-öt évre van szükség. Eleinte vasúti aLag- útat akartak építeni. De ma a motoros jár­művek viliágában egy négy és fél méter ma<- gas autóaliagút, két, agyernkét hat méter széles autóúttal, kes­keny gyalogjáróval cél­szerűbbnek létszák. Az alagút bejárata az 1200 méterre a temgerszint felett fekvő francia Chamonix mellett kez­dődik, A hegy 'belsejé­ben az út mintegy 200 métert emelkedik, hogy aztán Entreves- nél, egy olasz falucs­kánál 1380 méter mar gassóglban végződjék. Az alagút 'bejáratainál nyolc óriási ventillá­tort szerelnek fel. A Életmentés a dunai orkánban A »JakutsBk« nevű szovjet vontatóhajó hat uszállyal haladt a Du­na alsó szakaszán Koz- loduj bolgár kikötő fe­lé Hirtelen hatalmas orkán tört iki, majd fel­hőszakadás követke­zett. A hajósok a Duna folyásirányával szem­be fordították a hajó- karavánt és a part mellett kerestek védel­met. Amikor a vihar elcsendesedett, Zsid- kov, a »Jakutszk« kar pitónya sodródó embe­reket észlelt a Duna közepén. Azonnal pa­rancsot adott a mentö- csónakcik fleoldásáira és mentőcsoportot vezé­nyelt ká. Kiderült, hogy bolgár sportolók vol­taic, akiknek csónak­ját felborította a vihar. A szovjet hajósok mönid a négy bolgár sportolót sikeresen ki­mentették. Később egy 'bolgár motoroshajó fe­délzetére vette a szov­jet hajósok által meg­mentett bolgár sporto­lókat. kereszthuzatot létreho­zó berendezésre azért van szükség, mivel, mint ismeretes, a gép­kocsik motorjai mér­gező széngázt termei­nek, amelyet nitrogén­nel 2500-szorosára keli ritkítani, hogy ártaii- matlan legyen. Ha fel­tételezzük, hogy órán­ként 350 gépkocsi ha­lad át az aűagúton, ak­kor másodpercenként 450 köbméter friss le­vegőt kell az alagútba belepróseilini. Az alag­út legmagasabb pont­ján külön vezetékkel a gázokat elvonják. Az autóutat Rout Blanch-nak nevezik el. A Párizs—Róma közöt­ti utat több száz Idffo- métenröl fogja megrö­vidíteni és egyidejűleg egyenesvonalú össze­köttetést teremt Lon­don— (Calais, Párizs^ Dijon, Genf, Chamo­nix, Turin, Genova) Róma között. Tücsök-farra Egy Armstrong ne­vezetű dúsgazdag ame­rikai üzletember na­gyon szeretett horgász­ni) — nemcsak a köz­életi zavarosban, ha­nem follyÓMizékfbem is — és1 csaléteknek min­dig tücsköket használt. Egyik horgászat után hazatérve, a megma­radt tücsköket egy hordóba dobta, mely­nek előzőleg homokot szórtak az aljána. Né­hány hét múlva, miikor újra horgászni ment, eszébe jutottak a tücs­kök. Legnagyobb meg­lepetésére a hordóban Százszámra nyüzsögtek a feketefrakkcs 'bogár­zenészek. Kiderült, hogy a homokos talaj igen kedvez a tücskök szaporodásának. Armstrong agyán át­cikázott a gondolat, hegy a tücsköket mes­terséges úton is tehet tenyészteni. Tízezer dolláros' befektetéssel megalapította Michi- gannben a világ első tücsökfarmját. Azóta milliószámra árusít­ják az üzletekben Armstrong tücskeit. MUNKA ÉS Július elsején az Egyesült Álla­mok 27 államának 12 acélipari üze­me sztrájkba lépett. A sztrájkban 650 ezer munkás vesz részt. Miért harcolnak az acélolvasztá­rok? Követelik, hogy emeljék fel a munkabért, biztosítsák az évi kere­seti átalányt ideiglenes munkanél­küliség esetére. A sztrájkolok ki akarják harcolni a munkaviszonyok és a munkavédelem megjavítását, a vállalkozókat terhelő társadalom- biztosítást, az orvosi ellátás megja­vítását. McDonald, az Egyesült Acélipari Munkások Szakszervezetének elnöke már tavaly júniusban kijelentette, hogy az acélolvasztárok 40 százalé­ka még a hivatalos létminimu­mot sem keresi meg, noha az acélipari társaságok oszta­lékai ebben az esztendőben 33,5 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt esztendő óta tovább emelkedtek a tőkések osztalékai. Az acélipari munkások szakszer­vezete tárgyalásokat folytatott; több nagyobb és kisebb céggel, köztük a United States Steel és a Bethlehem Steel céggel. Ezek a milliárdos tár­saságok szoros kapcsolatban állnak néhány pénzügyi csoporttal. A Beth­lehem Steel Corporation (Kuhn- Loeb, Rockefeller csoport) egymil- liárd 610 millió dollár értékű rész- vénypapírral, az United States Steel Corporation (Morgan csoport) pe­dig 3 millió dollár értékű részvéhy- nyel rendelkezik. Mint az amerikai haladó sajtó rámutat, ezek OSZTALÉK a milliárdok a munkások verej­tékes munkája árán gyűltek össze. Hallgassuk meg, mit ír egy aeélol- vasztár felesége a Daily Pople’s World-ban megjelent levelében: (érthető okokból a nevét nem tün­tette fel): „Egy acélolvasztár felesége va­gyok. Szeretném elmondani, milyen körülmények között dolgozik a fér­jem, aki szintén azok közé tartozik, akiket többtermelésre kényszeríte­nek és mégis mind kevesebb fizetést kapnak. Ugylátszik azt az elvet al­kalmazzák: „Minél többet termelsz, annál jobban keres a tőkés”. Amikor a férjem hazahozza fizeté­sét, első dolgunk, hogy kifizessük legsürgősebb adósságainkat. Ugyan­is mint a legtöbb munftáscsalád- naík, nekünk ás jelentős adósságunk gyűlik össze a hét végére. Férjem kérésére elmentem és meg­néztem az üzemét, ahol dolgozik. Rettenetes nehéz körülmények kö­zött dolgoznak a munkások. Műhe­lyük sötét és piszkos. Igen gyakori a baleset. Az utóbbi három hónap­ban minden ötödik munkást valami­lyen baleset ért. Gyakoriak a sérü­lések, az égési sebek és a kar, vagy lábtörésak. Most már nem csodálko­zom, amikor férjem bekötözött kéz­zel, vagy égett ruhával jön haza a gyárból.” Az egyszerű amerikai asszony sza­vai is alátámasztják, milyen jogo­sak és igazságosak az ©lvasatárok követelései. Az acélipari munkások sztrájkját valamennyi amerikai iparág dolgo­zói tevékenyen támogatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom