Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. július 34. Az MDP Központi Vezetősége július 18—21-i ülésének határozata {Folytatás az előző oldalról.) van, annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen ke­vesebb megkötöttséget tartalmaz­nak a termelők számára. A dolgo­zók legszélesebb tömegeinek bevoná­sával' folyt le a második ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már ön- óíilóam készítette el második ötéves tervét. Mindezek a változások a gaz­daság-vezetés decentralizálásának és fokozottabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes felhasználá­sának irányába hatnak. 4. A párt több intézkedést kezde­ményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi állapjának megerő­sítésére: ezzel kiszélesüilt gazdálko­dási körük, megnőttek pénzgazdálko­dási és költségvetési jogaik. Megtör­téntek az első lépések az Elnöki Ta­nács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képvi­selők munkájának megjavítására. A törvényesség megszilárdítására intézkedések történtek egyes, a dol­gozók széles rétegeit érintő törvény- sértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különösein nagy jetantőségű a kulá- koffifcá minősített középparasztck ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos törvény- sértések következményeinek meg­szűntetése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéséhez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások so­rán, koholt vádak alapján elítélt ár­tatlan emberek, forradalmárok, kom­munisták, a munkásmozgalom régi harcosai, alvtórsaimk visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az igazságtalanul elitéit elvtársiak visz- szatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kommunistáknak, a dol­gozó népnek a pártba vetett bizal­mát. összesen 474 személy ügyével fog­lalkoztak a rehabilitációs eljárás so­rán, s nagy többségűiket már rehabi­litálták. Letartóztatott párttagjaink bírósági rehabilitálása, párttagsá­guk, szakszervezeti tagságuk ren­dezése, funkcióba helyezésük, vala­mint anyagi kártérítésük is általában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartóztatott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül re­habilitálták Domáth Ferenc, Horváth Zollitáin, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán Gyöngy, Pélffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyd Ti­bor, Vajda Imre elvtársakat, a Köz­ponti Vezetőség vdlt tagjait, Losonczy Géza Szirmai István, elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttagjait és másokat, a pártból váló kizárásu­kat hatálytalanították. Közülük egye­seket újra 'beválasztottak a Közpon­ti Vezetőségbe. Bíróilag rehabilitál­ták Szakasits Árpádot is; párttag­ságával kapcsolatban a vizsgálat fo­lyamatban van. Intézkedések történtek a rehabili­tált elvtársak hozzátartozóit ért sé­relmek megszüntetésére. 5. Külpolitikánk legjelentősebb ese­ménye az elmúlt hónapokban a ma­gyar—áugoszláv állami kapcsolatok noaTmaflizállása volt. A vitás gazdasá­gi kórdésék megoldását lehetővé tet­te mindkét fél megegyezésére irányuló őszinte törekvése. A többi szocialis­ta országgal Magyarország megesősí­tette testvéri kapcsolatait. A Kölcsö­nös .Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berliniben tartott üléssza­kán a szocialista országok sok kér­désben összehangolták távlati gazda­ságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fej­lesztettük kereskedelmi kapcsolatain­kat. Megszüntette a kormány a mű­szaki határzárt, ami kedvező vissz­hangot váltott ki a viliág haladó köz­véleményéből. 6. Az utóbbi hónapokban jelentő­sen megnőtt a munkásosztály és a dolgozó néptömegék társadalmi ak­tivitása. Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók ér­deklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erő­sen. megélénkült az utolsó hónapok­ban a poflitiikiai élet is. A párt 1953 óta (harcot folytatott a személyi kul­tusz elleni, a kollektív vezetés meg­teremtéséért, a pántélet lenini szabá­lyainak helyreállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is fo­kozódott a harc a személyi kultusz káros következményeinek teljes fel­számolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a 'bátor, kommunis­ta bírálatot, fellendítette a termé­keny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész köz­életet fokozódó mértékben az egész­séges, fejlődő demokratizmus szelle­me hatja át. II. Soron levő feladatok A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy az elmúlt évek s a legutób­bi hónapok eredményeire támasz­kodva, s kiküszöbölve a hibákat, az «elkövetkezendő hónapokban további intézkedéseket kell tenni a szocia­lista demokratizmus kiterjesztésére, egyszersmind a demokratikus cent­ralizmus elvei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására. 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén A szocializmus építése során válto­zatlanul a gazdasági feladatok meg­oldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütem­ben, hogy a szocialista ipar terme­lése 1960-ban 1955-höz képest 47—50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározá­sánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a ne­hézipar. Ennek megfelelően az ipar­ban a termelőeszközök termelését A8—60 százalékkal, a fogyasztási cik­kekét 38—40 százalékkal kell növel­ni. A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv idő­szakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a kül- ikereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érde­kében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros «együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari be­rendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gé­peknek új gépekkel való fokozatos ífelcserélését, az anyagellátás folya­matosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók "termelésének növelése révén a me­zőgazdasági termelés általános fel­lendítését kell elérni. A mezőgazda­ság 1955—1960-ban összesen mintegy 2(7 százalékkal termeljen többet., mint az első ötéves terv időszaká­ban: Biztosítani kell, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek elő­nye a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén meggyőző erő­vel bontakozzék ki, s ennek eredmé­nyeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját .válassza. A Központi Vezető­ség határozottan síkraszáll a mező- gazdasági termelőszövetkezetek meg­szilárdításának, megerősítésének s a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek ter­melőszövetkezetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre, folyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése ér­dekében. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti típus előnyeinek kihang­súlyozása mellett, minden megkötés nélkül, az eddiginél nagyobb mér­tékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás út­ján. Hatékonyan kell támogatni a föld- rjűvesszövetkezeti mozgalmat, és en­nek keretében az egyszerű géphasz­nálati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb. termelési tár­sulásokat, szakcsoportokat. Létreho­zatalukhoz és a már meglevők fej­lesztéséhez mind az állami, mind a pártszervek adjanak fokozottabb se­gítséget. Legyenek ezek az egyéni­leg dolgozó parasztok számára a? együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megis­merésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszö­vetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a legfontosabbaknak tekint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése terén. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezete­sebben biztosítani kell az önkéntes­séget. A második ötéves terv időszaká­ban el kell érni, hogy a már létre­jött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelé­sük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti ne­hézségeik leküzdéséhez, gazdálkodá­suk megalapozásához, hogy termelé­sük minél előbb meghaladja az egyé­ni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek termelésé­nek fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszö­vetkezetekben a szövetkezeti demok­rácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetke­zet gazdái, maguk a tagok döntse­nek, maguk alakítsák ki a minta- alapszabály figyelembevételével sa­ját alapszabályukat is. A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhe­tetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is nö­veljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi fel­tételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. 2. A dolgozók életszínvonalának emelése A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztsas; pénzbeni és természetbeni jövedel- »á*aek is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is. a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebben az évben: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és al­kalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek; a kormány a nyugdíjakkal kapcso­latos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló megoldását lehetőleg még az idén készítse elő; a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszí­téseit a lakosság ellátása további ja­vítására, s különös gondot fordítson a húsellátás színvonalának fenntar­tására. b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskod­ni kell arról, hogy a dolgozó parasz­toknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csök­kentsék. A munkaképtelen és öreg teimelőszövetkezeti tagok nyugdíjel­látását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellá­tásáról, különösen a termelést szol­gáló cikkek eladása fokozásáról. c) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmi­ség helyzetét is. Ezen túlmenően köz­éi etünk demokratizmusának kiszéle­sítésével párhuzamosan, nagyobb le­hetőséget kell aefni az értelmiségiek­nek alkotó munkájuk kifejtésére. A tíi lgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasáei és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottab­ban kell az értelmiségieket a köz­életi tevékenységbe is bevonni. 3. A gazdasági vezetés megjavítása A termelés tökéletesebb megszer­vezése és a dolgozók növekvő anya­gi szükségleteinek minél jobb kielé­gítése megköveteli a gazdasági élet­ben megmutatkozó túlzott centrali­zálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a terme­lés rendjét és folyamatosságát ve­szélyeztetnie. a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít fel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja sze­rint a felszabaduló munkaerők jelen­tékeny részének a termelésben kell elhelyezkednie; ennek azonban szer­vezetten kell folynia. Ebben az év­ben nagyobb munkaerő-átcsoporto- sílásra még nem kerülhet sor. b) A gazdasági élet fokozatos de­centralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy növelni kell a ve­zetők önállóságát a miniszterek­től lefelé a gyárigazgatókig, műveze­tőkig, mérnökökig. c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenn­tartása mellet! — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezé­si, irányítási kérdések megvitatásá­ban, hogy mennél szélesebben bon­takozzék ki a dolgozók alkotó kezde­ményezése. Q) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékosságban. e) A folyamatban levő jelentős intézkedéseken kívül, melyek ez év­re és főleg a jövő évre már lényege­sen javítanak a helyzeten, a Köz­ponti Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gon­dos felülvizsgálására, az egész veze­tést magasabb színvonalra emelő in­tézkedések körültekintő kidolgozá­sára. A Központi Vezetőség egyszer­smind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés köz­pontosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben. 4. Az állami élet további demokratizálása A népi demokratikus állam meg­erősítése, tökéletesítése a szocializ­mus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az állami szer­vek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség megállapít­ja. hogy államrendszerünk alapvoná­saiban mélyen demokratikus. Álla­munk munkás-paraszt állam, amely­ben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunk­ig n a hatalom a dolgozó paraszt- «-ággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hatalom gyakorlásá­ban részt vesz a munkásosztály ve­zetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely r egkülönbözteti a polgári típusú ál- 1 írnoktól és azoknál ezerszer demok- iatikusabbá teszi. Alapvető felada­tunk államunk demokratikus tartal­mának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek sze­repének, hatáskörének további nö­velése, mind szélesebb dolgozó réte­gek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az ország- gyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a" gazdasági és kulturális élet leg­fontosabb kérdéseiben; az állampol­gárok jogaira és kötelességeire vo­natkozó legfőbb intézkedéseket sok­oldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia; Országgyűlési képviselőink az al­kotmány előírásainak megieJelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számol­janak be nekik munkájukról és ér­tékesítsék országgyűlési munkájuk­ban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisz­tériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselő­ket munkájukban. Érvényt kell sze­rezni az alkotmány ama rendelkezé­sének, hogy a választók a bizalmuk­nak meg nem felelő képviselőket bármik«-r visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti vá­lasztási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett in­tézkedéseken túlmenően is biztosíta­ni kell, hogy a tanácsok rendelkezze­nek a gondjaikra bízott feladatok el­látásához szükséges hatáskörrel, po­litikailag és szakmailag képzett dol­gozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igaz­gatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi és kul­turális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és el­lenőrzését az államhatalom és az ál­lamigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácsta­goknak a választók érdekében kifej­tett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a s, c kigazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igaz­gatási kérdéseket, amelyekben kizá­rólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és .nás országos szerveknek a tanács­szervekkel kapcsolatban asak a szak- irányítást és a szakellenőrzést kell végezniük, valamint a területi fel­adatok összehangolásáról kell gon­doskodniuk. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a já­rási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásai­nak megszüntetéséért, a decentrali­zálásért — a dolgozók széleskörű részvételével — folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé; átte­kinthetőbbé kell tennie: e célt szol­gálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, melynek együtt kell járnia r tanácsok gazdasági önálló­ságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jó­váhagyás végett ősszel az országgyű­lés elé terjessze. Az új megyék, já­rások, kerületek kialakítását 1957. január 1-ig be kell fejezni. A Központi Vezetőség szükséges­nek tartja, hogy a kormány a legna­gyobb városokat érintő merev lete­lepedési szabályokat felülvizsgálja. c) Az állami élet demokratizmusá­nak kibontakoztatására irányúié munkát egybe kell kapcsolni a leg­szélesebbkörű felvilágosító munká­val, mely az állampolgári kötelezett­ségek pontos megtartására, az álla­mi fegyelem megszilárdítására irá­nyul. Az állami fegyelem erősítését folytonosan szem előtt kell tartani a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is. 5. A szocialista törvényesség további megszilárdítása A törvényesség további megszilár­dítására jelentős intézkedésekre vaa szükség a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megja­vítása s e szervek hathatós ellenőr­zése terén. a) A szocialista törvényesség alap­vető követelménye, hogy állami, tár­sadalmi életünk valamennyi terüle­tén minden állampolgár részére ért­hető, a gazdasági, társadalmi viszo­nyoknak megfelelő törvények és jog­szabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. Meg kell teremteni a népi demok­rácia, a szocializmus egész életét át­fogó törvények, jogszabályok rend­szerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvé­gezni. Meg kell gyorsítani a bünte­tő és polgári törvénykönyv megalko­tását, valamint világos, közérthet« törvényben szabályozni kell az ál­lamigazgatási hatóságok jogkörét és tevékenységét. b) Igazságügyi szerveinknek a dol­gozók érdekeinek védelmében to­vábbra is erélyesen és határozottan kell fellépniök az államunk bizton­ságát és a törvényes rendet sért# súlyosabb bűncselekményekkel szem­ben. A magtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozók­kal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű in­tézkedéseket. Az igazságügyi szerveknek egész tevékenységükben, az eljárás vala­mennyi szakaszában következetesen érvényesíteniük kell a bűnvádi eljá­rás törvényben biztosított szocialista alapelveit: biztosítani kell annak az alapelv­nek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beisme­rése alapján megállapítani nem le­bet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják; a nyomozati eljárásban csak indo­kolt esetben szabad élni az őrizetbe­vétel és az előzetes letartóztatás el­rendelésével ; az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani, az államvédelmi szervek­nek a büntetőeljáráshoz kapcsolódé egész tevékenysége tekintetében; erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfe­lelően csökkentve az Igazságügymi­nisztérium párhuzamos hasonló te­vékenységét, érvényre kell juttatni a bírói ítélkezésekben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos elvi irányítá­sát ; a bírói függetlenséget meg kell szi­lárdítani. A területrendezés, a szük­séges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és a népi ülnökök választá­sát; a szocialista törvényesség biztosí­tása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizsgálni és csökkenteni kell a katonai bírósá­gok, katonai ügyészségek túl széles kőrisen érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fwkozot- tabb mértékben ki kell terjeszteni egyes fontosabb államigazgatási te­rületekre, például a munkaügyi, ter­melőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyonjogi, nyugdíjügyi stb. viták területére. c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk meg­(F oly tat ás a következő oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom