Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
Kedd, 1956. július 24. «omocyi néplap % Az MDP Központi Vezetősége július 18—21-i ülésének határozata (Folytatás az előző oldalról.) döntésére szervezkedő elemek, a gazdasági kártevők, kémek, diver- zánsok elleni harcban. A korábbi törvénysértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszámolására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesítésére azonban további intézkedések szükségesek a Belügyminisztérium szerveinek párt- és állami ellenőrzése terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot rövid időn belül jóváhagyás végeit az illetékes párt- és állami szerv elé kell terjeszteni. E feladat megoldásakor abból kell kiindulni, hogy a belügyi szerveknek egész tevékenységükkel a Magyar Népköztársaság és állampolgárainak biztonságát kell szolgálniok. Sziklaszilárddá kell tenni minden állampolgárunknak azt a meggyőződését, hogy őt a törvénysértéssel szemben pártunk, államunk, egész társadalmunk védi. d) A Központi Vezetőség felhívja a párt-, állami, igazságügyi és társadalmi szervek figyelmét a dolgozók jogainak fokozottabb védelmére. A pártszervek tartsák fontos kötelességüknek azoknak a sérelmeknek megfelelő kivizsgálását és lehetőség szerint méltányos orvoslását, amelyek a korábbi bizalmatlan, sokszor lélektelen, bürokratikus intézkedésekből kifolyólag becsületes dolgozókat jogtalan és hátrányos helyzetbe hoztak. e) A Központi Vezetőség nagy fontosságot tulajdonít a szocialista törvényesség hiánytalan biztosításának, az államvédelmi és igazságügyi szervek munkája hathatós megjavításának. Bizalommal tekint az e szervekben dolgozó elvtársak becsületes erőfeszítéseire és fontos munkájukat a jövőben is segíti. 6. Az ideológiai munka megjavítása A tudományos, kulturális, agitáci- ós, propagandamunkákban fokozott harcot kell folytatni a személyi kultusz maradványai ellen, leküzdve a dcgmatizmust, önálló marxista gondolkodásra nevelve a tudomány, a kultúra, az agitáció területének dolgozóit. Egyszersmind harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, a dolgozó tömegek szocialista neveléséért. a) A tudományok fejlődése, közöttük a társadalomtudományok fejlődése szükségessé teszi alkotó viták kibontakozását. A vitákban csak türelmes, meggyőző érvelésnek s eszmei harcnak van helye. Nem szabad azonban teret adni a vitákban a marxizmus—leninizmus vagy a népi demokrácia ellen irányuló támadásé knak. Elő kell segítem a tudományos dolgozók egyesületeinek, társulatainak további demokratizálását. Biztosítani kell, hogy e társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá s a tudományos viták fórumaivá váljanak. Szorosabb együttműködési kell kialakítani gazdasági vezető szerveink és a Magyar Tudományos Akadémia, s a tudományos egyesületek között, bevonva ezeket fejlesztési terveink kidolgozásába. Biztosítani kell, hogy a tudománv képviselői s a diákok anyagi helyzetükhöz mérten fokozottabban megismerkedhessenek a külföldi országok tudományos eredményeivel, folyóirataival. Fokozottabban lehetővé kell tenni a magyar tudomány eredményeinek külföldön való népszerűsítését, publikálását is. b) A kultúra területén arra kell törekedni, hogy egyre inkább betöltse szocialista nevelő hatását a könw, a színház, a film, a zene, a képzőművészet. Ezért küzdeni kell a szocialista realizmus elvei érvényesüléséért' lehetővé kell tenni azon- bsn azt is, hogy haladó irányzatok — amelvek a szocialista realizmus felé mutatnak az eddiginél jobban érvényesülhessenek, fenntartva természetesen fogyatékosságaik marxista bírálatának gyakorlatát. Ugyancsak lehetővé kell tenni a szocialista realizmus, valamint az efelé mutató irányzatok talaján különböző iskolák, stílusirányzatok és törekvések érvényesülését, gazdagítva a művészi kifejezés formáit. Növelni kell a művészeti és kulturális szövetségek szerepét tagjaik nevelésében s problémáik megoldásában, biztosítva e helyeken a demokratikus élet fejlesztését. Nagy szerep hárul e szövetségek kommunista tagjaira; körükben meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, mindenekelőtt eszmei meggyőzés révén. A tudományos, kulturális, művészeti élet fokozottabb demokratizálásával párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét az e területeken dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei segítségével. c) Az agitációs, propagandamunka igen jelentékeny megjavítására van szükség, Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági kérdések propagandájára. A sajtó s a rádió, valamint az agitációs, propagandamunka sikereket mutathat fel a néptömegek alkotó kezdeményezései kibontakoztatásában, a személyi kultusz káros következményei bírálatában, a tömegek jogos kritikája felszínre hozásában. Azonban a sajtó s a rádió nem szállt eléggé szembe a legutóbbi időkben f< lbukkanó ellenséges, gyakran párt- és népidemokrácia-ellenes nézetekkel és a tömegeket félrevezető demagógiával, sőt egyes esetekben maga is terjesztette azokat. Ezért az agitációs, propagandatevékenységnek, s különösen a sajtó és a rádió munkájának, gyorsan 03 határozottan meg kell javulnia a népi demokráciát szolgáló politika talaján. A gazdasági élet minden fontos területéről a statisztikai adatszolgáltatás kibővítésével behatóan és rendszeresen kell tájékoztatnia a dolgozókat, mozgósítva őket a szocialista építés feladatainak megoldására. 7. A dolgozók tömegszervezetei és a Hazafias Népfront Társadalmi életünk demokratizáláséinak kiszeüiesdtése jelentősen megnöveli a tömegszervezetek szerepét és pártunk feladatait a tömegszerve- setekikel kapcsolatban. Pártszervezeteink sokkal nagyobb figyelmet for- iítsamaik a. dolgozók valamennyi tö- negszervezetére és tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra, a szak- szervezetekre, a Dolgozó Ifjúság Szövetségére, a Magyar—Szovjet Társaságra, a földiművesszövetkezetekre, a sportszervezetekre stb. Mindenütt meg keld javítani az e szerveikben Migozó kommunisták MDP-csoport- iainak munkáját és segítségükkel példamutató magatartásukkal bátorítaniuk keE a tömegszervezetek vezetőségeit, hogy öntevékenyek és karosak legyenek, hogy munkaterüle- üfcön elvégezzék, sajátos feladataidat, kidolgozzák a megfelelő szerve :eti formákat, a tömegmunka tartalmát és módszereit. Különösen nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, s munkásosztály legnagyobb és legfontosabb szervezeteire, a szakszervezetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-re. a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét maigábafoglaló Hazafias Népfront Célja a munkásság, parasztság értelmiség, dolgozó kisemberek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront feladatul keld kitűzni, hogy elsősorban a lépi, nemzeti egység megszilárdító rán munkálkodjék. Ezért tevékenységének legfőbb területe minden beiére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza, népszerűsítse a szocialista beadás érdekében a párt a a kormány Utal népgazdaságunk felvirágoztatására, a lakosság anyagi, kulturális izociális életfeltételéi megjavítására 'oganatosított intézkedéseket, haza- ias hagyományaink szellemében nevelje kötelességtudatra a dolgozókat. A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátá sóban, s a tanácsok támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára. Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a nópfront-mozga- 1 ómban aktívan résztvehessen minden hazafias, demokratikus, a békét támogató dolgozó, háziasszony kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront-bizottságok vezetésébe is nemzetiségre, világnézetre és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkü’ nagy számban megválasszanak demokratikusan gondolkodó, a népet szerető pártonkívülicket: munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmisé- lieket és másokat. A kommunisták alakítsanak ki a lépfront-bizottságokban s a nép- "ront-mozgalomban tevékenykedő oártonkívüliekkel jó baráti együttműködést, a mozgalomban a türelmes felvilágosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párttagok s a pártszervezetek bátorítsák, karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását, a falu, a közélet fellendítését célzó javaslatok kidolgozását és tevékeny végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus köz- szellem megerősítését. A párttagok s a pártszervezetek példamutatóan vegyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban s mozgalmában, ezzel is elősegítve, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom valóban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és a középrétegek . átfogó, nagy, haladó mozgalmává váljék. b) A szakszervezetek az utóbbi hónapokban fokozottabban vették ki részüket a termelés és termelékenység emelésére irányuló munkából, jobban mozgósítottak a tervek teljesítésére, az üzemi rend és fegyelem megerősítésére, a második ötéves terv irányelvei eredményes megvitatására A szákszervezeteknek változatlanul a termelést kell munkájuk homlokterébe állítaniuk, mert a dolgozó nép felemelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés növelése. Különösen nagy gondot fordítsanak a szakszervezetek a műszaki színvonal fejlesztésére, az Ipar technikai színvonalának emelésére, a dolgozók szalkmai képzésére. Á szakszervezetek határozoítabbam és harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében, őrködjenek a kollektív szerződéseik betartásán, bátrabban kezdeményezzenek, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozókkal való törődést. A saalcszervezetekinek, mint a munkások és alkalmazottak önkéntes, nem pártjeülegű demokratikus tömegszervezeteinek, pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad arra, Ihogy teljesen megfeleljenek a dolgozóik beléjük, helyezett bizalmának. A Központi Vezetőség a felelős párt- és állami funkcionáriusoktól elr várja, hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szak- szervezeti munka még gyakran előforduló lebecsülésének. Üzemi párt- szervezeteiinik kötelessége, hogy minden irányiban ibátorítsák és támogassák az üzemi szakszervezeti bizottságok tevékenységét. A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a munkahelyeken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszervezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egyre nagyabb mértékben rájuk 'bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését. A szakszervezeti vezetőknek, aktivistáknak lelkiismeretesen foglalkozniuk kell a dolgozók ügyesr-bajos dolgaival, panaszaival, s elő kell segíteniük a dolgozók és a műszaki gazdaságii vezetők közötti konfliktusok gyors és igazságos megoldását. A túlzott központosítás megszüntetése, a demokratizmus fejlesztése kulcskérdés magában a szakszervezeti mozgalomban is. Ily módon kel' a függetlenített apparátust fokozatosan csökkenteni, az önkéntes társadalmi munkát nagymértékben kibontakoztatni és eredményesen harcolni a ímegesontosodott bürokratikus módszerek ellen. c) A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az utóbbi időben szervezetileg megerősödött, s némileg nevelőmunkája is megjavult. A termelésben is helyes kezdeményezések történtek a szövetség, valamint az ifjúsági tömegek részéről. A DISZ-'ben- lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ifjúsági tömegek százezrei megtalálják képzésük, szórakozásuk, sportolási lehetőségük fontos eszközeit. A DISZ-nek le kell küzdenie a bürokratikus' módszereket, a szövetség vezetőinek szoros kapcsolatba kell kerülniük az ifjúsági tömegekkel, közöttük kell. élniük, valódi vezetőikké keli válniuk. Ezen az úton vehet részt legjobban a DISZ szocialista demokráciánk fejlesztésében. 8, A magyar külpolitika egyes kérdései A Központi Vezetőség a párt politikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló törekvését. Magyarország — testvéri szövetségben a Szovjetunióval — a külpolitika kérdéseiben azonos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támogatja a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Különösen fontosnak tartja a leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására és megsemmisítéséire vonatkozó javaslatokat. A nemzetköz feszültség enyhítésére, a leszerelésre irányuló óhaja kifejezéseként a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy újabb 15 000 fővel csökkentse a hadsereget, s a felszabaduló eszközöket állítsa a szocialista építés békés szolgálatába. A párt s a kormány támogatja az európaa kollektív biztonsági szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai kollektív biztonság megteremtéséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokratikus rendezésére irányuló törekvést. Külpolitikánk változatlan célja, hogy egyre szélesebbé, mélyebbé és sokoldalúbbá tegye testvéri együttműködésünket a felszabadító Szovjetunióval, Kínával és a többi szocialista országgal. Kimeríthetetlen erőforrásunk, hogy tagja vagyunk a hatalmas, az emberiség több mint egyhainmadát felölelő szocialista világrendszernek. Tovább akarjuk mélyíteni és szilárdítani baráti kapcsolatainkat és megteremteni a termékeny tapasztalatcsere lehetőségét a szocializmust építő Jugoszláviával A Központi Vezetőség kívánatosnak tartja, hogy szorosabb baráti kapcsolatok Ikiala- kítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dolgozók Pártja és a Julii. Szilárd elvi, Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tartalmának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárulnak azok a gátló körülmények, amelyék korlátozták a szocialista demokratizmust. Kezdetben államunk 'erősen centralizált formát öltött, korlátozódott a demokrácia. Hozzájárult a demokrácia korlátozásához a marxizmustól idegen személyi 'kultusz elmélete és gyakorlata. Jelenleg mind e hibás emlélet és gyakorlat ellen pártunk harcot folytait. A szocialista építés viszonyai között különösen az osztályharc helyes értelmezése segíti pártunkat a demokratikus formák helyes kialakításéban. A munkásosztály eszmei, politikai egységét, a volt szociáldemokraták s a kommunisták végső összefarrását elősegíti a volt szociáldemokratáik egy része ellen elkövetett hibák feltárása és kijavítása, jóvátétele. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szociáldemotaratizmius bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múltbeli érdemeket, de figyelmét e tekintetben ás elsősorban a jelen s a jövő feladataira irányítja. A demokratizálási folyamattal növekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkástömegefc aktív, alkotó részvétele az állami, gazdasági, 'társadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a munkás- osztály vezető szerepe az ország életében. A munkás-paraiszt szövetség megerősítését előmozdítja az osztólyharc helyes értelmezése s az új jelenségek számbavétele. Különösen megszilárdítja a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, hogy a munkásosztály egyre szilárdabb támasza falun nemcsak a szegényparasztság, hanem a termelőszövetkezeti útra lépett valamennyi paraszt, közöttük a termelőszövetkezeti útra lépett közóppa- raszt is. A középparasztsággal kialakult tartós szövetséget tovább erősít: a helytelenül kulákoknak minősített közópparasztok ügyének igazságos rendezése. A népfront-mozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt. Ezt segíti a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére szolgáló számos intézkedés is. Pártunkat a jövőben még nagyobb erővel vezeti a munkások és dolgozó parasztok tartós szövetségének eszméje, mivel ez a szövetség a szocialista állam legszilárdabb alapja. Az értelmiségiekre — a régi szakemberekre is — mély hatással1 vannak pártunk igazságos intézkedései, melyek elsősorban a munka alapján ítélik meg az értelmiségieket, lehetővé teszik fiaik fokozottabb továbbképzését, megjavítják életfeltételeiket. Az ellenséges kizsákmányoló osztályok a városban megszűntek, a fallűr pedig a kulákság számbelileg s gazdaságilag egyaránt nagyon meggyengült. Erejük és befolyásuk azonban még vain. Bár a volt kizsákmányolök közül sokan lojális magatartást tanú sítainaik népi demokráciánk iránt, részt vesznek a termelőmunkában: mégsem szabad lebecsülni a falun a kulákság égy részének ellenséges agitócióját, különösen a termelőszövetkezetek eClen. A várasd burzsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan részt vesznek az imperialista reakció propagandájának terjesztésében, ezért éberségre van szükség velük szemben. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy hazánkban a szocializmus építése osztályharcbam folyik, s az osztályharc napijainkban az élet néhány területén némileg kiéleződött. Az csztóilyeUenség anyagi, politika-' bázisa a szocializmus építésével azonban folytonosan szűkük ereje csökken. Ezzel számolva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy a szocializmus felépítését az osztályharc kiéleződése nélkül biztosítsa. Az osztályharc alakulására azonban igen nagy ‘befolyással van a nemzetközi imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszusa után fokozta szovjetellenes, móplgoszláv Kommunisták Szövetsége között. A két párt közötti baráti, elvtársi kapcsolatok létrehozása nemcsak népeink, pártjaink érdeke, hanem érdeke a 'békéért, demokráciáért, szociailizmusért folyó világméretű harcnak is. A szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú — gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszerein kívül álló országokkal. lenini politikáért demokrácia-ellenes tevékenységét,, s ez nem marad hatástalanul magyar- országi bázisára sem, elsősorban a kémszervezetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztatták le), s másfelől az osztályellenség maradványainak hangulatára. Ma az imperialista reakció és hazai bérencei jelentik a legfőbb veszélyt a népi demokrácia rendjére. E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsága s a dolgozó osztályok összeforrottsága és egysége a párt, a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kell komolyan fétfígyei- ni arra, hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében, az értelmiség egyes csoportjaiban s elszórtan munkások és a dolgozó parasztok között is ingadozás s a párttal szembeni bizalmatlanság elemei léptek fel Ennek egyik oka kétségtelenül a párt s vezetése részéről elkövetett hibákban van, másik oka pedig az osztályellenség fokozódó nyomásában rejlik. Pártunk nagy munkát végzett az 1953 előtt elkövetett hibák kijavítására. Utóbb azonban, s különösen 1955-ben az 1953 júniusa előtt elkövetett hibák egy részét újból elkövettük. Az 1955 márciusi központi vezetőségi ülés helyesen járt el, amikor élesen megbélyegezte a jobboldali opportunista nézeteket. De a határozat után kísérletek történtek a személyi kultusz egyes visszásságainak feltámasztására, a kollektív vezetés meggyengítésére. Előfordult, hogy egvesek a jogos bírálatot is azzal igyekeztek visszaverni, hogy azt jobboldali opportunizmusnak bélyegezték. Mindez kedvező talajt teremtett különböző szektás hibák újjáéledésére. Együtt járt ezzel, hogy — bár közben sok, az 1949—1952. években letartóztatott, elítélt és meghurcolt elvtárs ártatlansága kiderült — rehabilitálásuk késlekedett és hiányos volt. Mindez a párttal és a pártvezetéssel szemben bizonyos kétkedésre és bizalmatlanságra, a párt és a tömegek kapcsolatának bizonyos lazulására vezetett. Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a párttagok és a párttal érző pártonkívüliek jogos várakozása nem elégült ki teljesen. A Központi Vezetőség 1956 márciusi ülése megbízta a pártvezetést, dolgozza ki a kongresszusi határozatok tanulságainak hazai viszonyainkra való alkalmazását. A Politikai Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott s határozatai, i*ányvo- nala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásában tétovázás és huzavona következett be. A helyzet ilyen alakulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég eréllyel a harcot a múltbeli hibák felszámolásáért, a XX. kongresszus szellemének érvényesítéséért a magvar viszonyok között, állami, társadalmi, gazdasági és pártéletünk fokozottabb demokratizálásáért. Hiba volt, hogy a párt vezető szervei nem szervezték meg az ország legfontosabb kérdéseiről a vitákat a pártban. A Szabad Nép ingadozása is zavarokat okozott a pártkáderek s a dolgozók körében. Pártunkban mélyek mind a szek- tásság, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért. A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosítás helyett adminisztratív rendszabályokat és eszközöket alkalmaznak; időnként az adminisztratív eszközökre szükség van, de ezek nem helyettesíthetik az eszmei-politikai felvilágosítást és harcot. A szektásság megnyilvánult egyes, megdönthetetlennek hitt tételek dogmatikus hangoztatásában, abban, hogy gyakran nem voltak komoly, mélyreható viták a tudományos és -olitikai kérdésekről, a sokszor egyoldalú, és türelmetlen káderpolitikában, kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konkrét viszonyok elemzésén alapuló értelmezésében. A termelőszövetkezetek fejlesztésében is tapasztalható az utóbbi időben is, a párthatározat ut i- sításai ellenére, hogy megszegik egyes helyeken az önkéntesség elvét* (Folytatás a következő oldalon,)
