Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

SOMOGYI NÉPLAP .-!>> v 1 —— * „Somogyország" az 1956. második negyedévi tervjelentés tükrében Scan.«®' niiagye gazdaságának íej- l&tósét, valamint a ácúgbzőíiá'-«nyágii helyzetének és szociálfe-kulturális szíí^vanaMinak alakulását 1956. máso­dik- negyedévében' az előzetes adatok szerint a következőit. jeCDfemziik:' * FPAR, ÉPÍTŐIPAR A megye szocialista ipart. második negyedéves teflljes tenmelésá tervét 10Q,7 százalékra teljesítette. A 1 téM remiriikíviiiiii időjárás miatt az első negyedévi tervét nem teljesítette (97,5 százalék). Az első negyedévi lemaradást a második negyedévben csökkentette, de féléid tervét nem teljesítette (99,1 százalék). A minisztériumok közvetlen irányí­tása alá tartozó vállalatok első féléves tervüket 101,5%-ra. A Megyei Tanács irányítása alá tartoaó vállalatok közül: a könnyűipari vállalatok 107,0%-ra az élelmiszeripari vállalatok: 95,9%-ra a kisipari szövetkezeteik 88,3%-ra a szolgáltató ipar 88,7%-ra teljesítették, Az építőipari vállalatok és szövet­kezetek negyedéves termelési tervü­ket 100,7 százalékra teljesítették, a teryiezefctnél kisebb létszámmal. A legjobb eredményt a Somogy megyei Tatarozó Vállalat érte el. Tervét 133.1 százalékra itemjesátette. A múlt évben elnyert, a Minisztertanács és a Szak­szervezeték Országos Tanácsa ván- dörzászlaját a vállalat dolgozói meg­becsülték. Sem a negyedéves, sem a féléves tervét nem tudta teljesíteni az É. M. Somogy megyei Állami Építőipari és a kaposvári Útfenntartó Vállalat. Fejlődés tapasztalható azonban a múlt évhez viszonyítva. Az É. M. Somogy megyei Állami Építőipari Váüaliat 44,3 százalékkal], a Kapos­vári Útfenntartó Vállalat 24,7 száza­lékkal tériméit többet, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. második negyedévéhez vi­szonyítva 25,4 százalékkal emel­kedett a termelés az építőipari vállalatoknál és szövetkezetek­nél. \ Június 30-óg bezárólag lejárt az át­adási határidő 65 épületnél, épít- niénynól. Ez mintegy 31,5 millió fo­rinttal súlyos gondokat, okoz nép­gazdaságunk vezetőinek.' Ennek az adósságnak 83,8 százaléka az É. M. Somogy megyei Állami Építőiipari VálMatát terheli. 193Bvmásodik negyedévében a me­gye szocialista ipara 0,7 százalékkal, a minisztériumi iparváBalatök 0,2 százalékkal, a tanácsi iparvállalatok 9,6 százalékkal többet, ■ a kisipari szövetkeznek pedig 17,2 százalékkal kevesebbet 'termeltek az 1955. máso­dik negyedévi termelésnél. 1956. első félévében a megye szocialista ipara 8,9 százalékkal, a minisztériumi iparvállalatok 8,1 százalékkal, a tanácsi válla­latok 22,9 százalékkal többet, a kisipari szövetkezetek pedig 17,2 százalékkal kevesebbet termel­tek az 1955. első félévi terme­lésnél. A termelés növekedését részben a Cukorgyár termelésének 1956. évre történő áthúzódása, másrészt a ter­melékenység 4,9 százalékos emelke­dése okozta. Alacsonyabb volt a ter­melékenység, mint 1955. első félévé­ben a kisipari szövetkezeteknél. Több vállalatnál a termelés nem volt egyenletes. A negyedév utolsó hónapjában a negyedévi -hajrá követ­keztében a termeiét ugrásszerűen emelkedett. Pl. a Somogy megyei Gépjavító Vállalatnál 1956. első ne­gyedév utolsó hónapjában a terme­lés négyszer több vcftt, mint az elő­ző hónapban, a második negyedév­ben pedig majdnem kétszerese voít az előző havának. Az Ipar 1956. első félévében ter­ven felül termelt: húsból 12,7 százalékkal fogyasztói tejből 58,2 péksüteményből 7,6 festett hálóból 0,5 >> pamutfonaillbol- Az alábbi termékekből kevesebbet: pedig kenyérből 7,8 százalékkal IjSzitiből 9,2 . ’? '* vajból 0,2 téglából 6.5 »> férficiipőlből 27.9 '< Ví női cipőből 21,5 ; A Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a második ne­gyedévben kezdte gyártaná az új rendszerű vashuzalból készült épület tetőszerkezeti elemeket, amelyek jól alkaümazhaták családi és egyéb há­zak építésénél, s ezzel jelentős ia- anyagmegtaikarítás érhető ed. A Barcsi Malomnál végzett nagy­arányú átalakítással megoldották az őrlemények csővezetékben levegő- nyomással történő szállítását. Ez az eljárás kiküszöböli az emberi mun­kát a belső anyagmozgatásnál, ol­csóbbá teszi az üzemelést, egysze­rűsíti a karbantartást és csökkenti a tűzvesaélyit. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság terméskilátásait a csapadékos időjárás általában ked­vezően befolyásolta, [bár a növény- ápolási munkáikat az esőzések meg­nehezítették. Az 1956. évi tavaszi vetésállomány összetétele az előző évhez viszonyít­va kis mértékben megváltozott Az egész megyében a kenyérgabonavetés' aránya a szántóterülethez viszonyít­va 1 százalékkal, a szántóföldi szá- lastalcarmányoké 1,3 százalékkal na­gyobb, a kukorica vetésterületének aránya pedig 2,6 százalékkal kisebb, mint a múlt évben. A megye kenyérgabona-vetésterü­letéből a tanácsi szektorhoz tarto­zó gazdaságok vetési tervüket 97,3 százalékra teljesátettéfc és közel 8000 hóiddal vetettek többet, minit tavaly. A megye kukorica vetésterülete a múlt évinek 89 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek kukorica vetésterületük­nek 52,8 százalékát hibrid és heterózis vetőmaggal, 34,5 szá­zalékát négyzetesen vetették. A szántóföldi száfllastaikajrmányok területe 9,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A vöröshere vetésterü­lete majdnem kétszeresére emelke­dett. Takarmánygabonából, cukorrépá­ból, takarmányrépából valamivel többet, 'burgonyából, napraforgóból és zöldségfélékből kevesebbet vetet­tek, mint a múlt évben. Az egyéni gazdaságok sertésállo­mánya — a június 25-i összeírás alapján — 251 600 db. A műit évi rendkívül magas állománynál 12,1 százalékkal kevesebb. Az egyénileg dolgozó parasztság az 1956. I. félévi állat- és állati termékek kötelező beadási ter­vét teljesítette. Egyes cikkekből — pl. vágósertés­ből 8,7 százalékkal, tejből 12,8 száza­lékkal túltélgesítették a tervet. Az éves kötelező beadási tervnek több mint felét teljesítették az első fél­évben (vágósertésből 57,8 százalék, vágómarhából 59,8 százalék, tejből 56,5 százalékát az éves tervnek). 1956. első félévében több volt az összes begyűjtés, mint előző év azo­nos időszakában. Különösen a szer­ződéses és szabad felvásárlás aránya emelkedett Vágósertésből 1956. első félévében két és félszeresére, vágó­marhából másfélszeresére növekedett a szerződéses és szabad felvásárlás, mint a múlt év hasonló időszakában. Az 1956. I. félévében alakult 20 termelőszövetkezettel 328-ra emelkedett mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteink száma. A termelőszövetkezetekben 14 999 család 22 583 taggal gazdálkodik a megye szántóterületének 21,2 százalékán. A megye gépállomásai tavaszi kampánytervüket 58 794 ncrmálhold- dal túlteljesítették, és 59 380 normái- hoüddal több munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában. Az 1955-ös (tavaszi kampányhoz viszo­nyítva a megyében majdnem kétsee- resére emelkedett a géppel elvetett terület. A négyzetes vetés területe a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 5084 fcat. holddal emelkedett. A kampányterv túlteljesítését a géppark növekedése nagyiban előse­gítette. A megye gépállománya 1955. V. 31-én 525 db szántótrakitor és 54 db umiverzáll-tiraktor volt. Ezzel szemben 1956. V. 31-én 705 db szántó- traktoif és 221 db urniverzál-traktor volt. Az aratás (gépesítése lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt esztendő­iben. ÁRUFORGALOM A megye bolti kiskereskedelme 1956. második negyedévi eladási ter­vét 100,8 százalékra teljesítette. 5,3 százalékkal ért el nagyobb fongalh mat — folyó áron számítva —, mint az előző év azonos időszakában. Élelmiszerekből és iparcikkekből általában nagyobb választék állt a dolgozók rendelkezésére, mint a múlt évben. Élelmiszerekből az álla­mi kiskereskedelem 3,4 százalékkal ért el nagyobb forgalmat, mint 1955. második negyedévében. Az alapvető élelmiszercikkek közül zsírból korlátlan mennyiség állt a fogyasztók rendelkezésére, 11,9 százalékkal több zsírt és 24,7 százalékkal kevesebb margarint és étolajat adott el a bolti kis­kereskedelem az I. félévben, mint a múlt év azonos idősza­kában. Húsból 18,1 százalékkal vásároltak többet. A Kiskereskedelmi Vállalat a fa­gyasztott húst nem magfelfelően tá­romba, ezért a fogyasztók részben tar­tózkodtak a vásáriástói’. A cukorfo­gyasztás 1,3 százalékkal1, a kenyérfo­gyasztás 1,9 százalékkal voűit keve­sebb és a finomliszt-fogyasztás 7,5 százalékkal vol több az első féléviben, mint 1955. első félévében. ‘Hentes­áruiból 22,1 százalékkal többet vásá­roltak. A piaci felhozatal többszörösen fe­lülmúlja a múlt évit. Például zöld­ségfélékből hárcm-négyszer, gyü­mölcsfélékből kétszer, éKáltatdkfoól kétszer akkora a felhozatal, mint a múlt évben volt. A piaci árak a zöld­ségféléknél általában felére csökken­tek, a gyümölicsféMk ára a nagyobb felhozatal] eUlienére is 10—20 százalék­kal emelkedett. Az élőcsirke ára mintegy 30 százalékkal csökkent. Iparcikkekből mintegy 5,5 szá­zalékkal növekedett a forgalom 1956. második negyedévében a múlt év azonos időszakához képtest. A konfekcióiongalam mintegy más- félszeresére, a férficiptő eladási for­galma 39,2 százalékkal, a nőd cipőé 50,9 százalékkal, a .gyermekcipőé 46,3 százalékkal emelkedett a második negyedévben az elmúlt év azonos idő­szakához viszonyítva. Az árleszállí­tás elősegítette a ruházati forgalom emelkedését. Az árleszállítás után egyes árukból a nagy kereslet miatt nem tuditák a fogyasztók igényeit kielégítem, pl. szaténlkombimé, nylon- fehérneműk, badlonöltönyöfcből. A kiskereskedelem nem tudta a fo­gyasztók igényeit kielégíteni férfi és női gyajúárufcböl (kardigán, fculiigán, női blúz), gyermek 3/4-es harisnyából, küiöplii- és bobin-függönyiből. Egyéb iparcikkekből mintegy 11 százalékkal többet vásárolt a lakos>- ság a tavalyánál. A lakosság kedve­zően fogadta az 1400 forinton felüli iparcikkek részletre vásárlását. A fél évben 21X3 000 forint ér­tékű árut, melyből 500 darab rá­diót és zenegépet, 26 darab por­szívót, 10 darab padlókefélőt és 29 darab Dongó segédmotort, to­vábbá 911000 forint értékű cső­bútort vásároltak. A Kaposvárott június 17-én megtar­tott verseny és .bemutató után a Dongó segédmotor iránt a keresltet növekedett. Építőanyagból a negyedév folya­mán sem tudták kielégíteni a keres­letet. Mezőgazdasági kisgépekből általa­iban kevesebbet vásároltak, mint tavaly, de egyes cikkekből, pl. per­metezőgépből 33,6 százalékkal, vető­gépből 9,1 százalékkal! többet, mint 1955. második negyedévében. SZOCIÁLIS és kulturális EREDMÉNYEK A bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt félév alatt 30-mal, az óvodai férőhelyek száma pedig 249-cel nőtt, Az óvodáiba járó gyermek ok száma több mint 5000, ez 7 százalékkal több az előaő éviinél. A szociális otthoniak férőhelyszá­ma 65-tel emelkedett a félév alatt. Az 1956. második negyedévében a színház 120 előadást .tartott, a láto­gatok száma majdnem elérte a 42 000-et. A filmszínházak látogatóinak szá­ma az elmúlt negyedév folyamán kö­zel 1 millió volt, ez 31 százalékká!] magasabb az 1955. második megyed- éviniéiL A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága Vasárnap, 1956. július 22. Csak egy kis emberség kellene hozzá .— avagy: ahova még nem hatolt be a XX. kongresszus szelleme Tlyen hevesen izzó felszólalásokat itt még nem hallottam — mondták többen félig izgatottan, félig szorongva a Mélyfúró Vállalatnál hetekkel ezelőtt megtartott termelési értekezlet után. Má­sok csak hallgattak. (Ne szólj szám, nem fáj fejem.) Egyesek úgy vél­ték, a fúrómunkások forrófejű emberek, viszont bátran bírálnak. A felszólalásokra az igazgató válaszolt: »-...Az elvtársak, sajnos, pa­nasznapot tartottak, s elfeledkeztek a termelési feladatok távlatairól-«. Hát igen! Ez kétségtelen. A munkások által régóta felvetett, állan­dóan ismétlődő kérések elintézései tényleg csak távlatok. Messzinek tű­nő, fájó távlatok. Miért? Miért rezdül meg az emberben valami, ha Visszagondol a májusi délelőttre? Visszanéz a fojtólevegőjű teremre, a kipirult arcú emberek­re, akik lassan, komolyan, egyenként keltek fék elmondani, ami évek óta összegyűlt bennük, amit igazságtalannak, érthetetlennek tartanak. Szenti elvtárs munkaérdemrendes, Forró, Szakács fúrómesterek és utá­nuk a névtelen dolgozók, akikről csak a munkaügyi dossziékban szól egy-két bérjegyzék száraz adata. Munkások, akadozva beszélők, hétköz­napi hősök, akikről csak a vállalat össz-százalék eredményei szólnak. Akik elmondják most: úgy éltek pécsi munkahelyükön, hogy ágyuk alá befolyt a víz. Hogy napokig nem tudtak mosdani, főtt ételt enni, és akiknek a csontfagyasztó februári hidegben is alig volt melegedő he­lyük, nappal pedig ordítóan hideg vasakkal, acélokkal dolgoztak. Sorban állnak fel. Kérnek, a válit lat veze tőinek magyarázzák .; -. Lássák be... Az egyik munkahelyen 9 km-t kellett gyalogolni a szál­láshelyig. És a munkahelyen még melegedni sem lehetett. A vállalat fő fúrómesterei sokszor nem tudnak lakást biztosítani, s így nem egyszer megtörténik, hogy rossz, huzatos bódékban, hevenyészett fekhelyeken alusznak. — Nyáron még jó, mert elalszom a földön — mondja az egyik —, de télen odafagynék. A faluban a tanács biztosítana szállást, de ki fizeti meg? A vállalat ad ugyan naponta 5 forint szállásköltséget, de melyik család ad napi 5 forintért szállást? Pedig kellene a pihenés. Segítsenek az elvtársak — mondja —, a XX. kongresszus után vagyunk. Egymásután hangzottak el a felszólalások, s mindegyik mélyén ■*-' a sokszínű remény: biztosan segíteni fognak. Most itt van az ideje, rendezni kell az ilyen dolgokat. A fizetéseket is rendezik. A leg­alacsonyabb bérek határát máris felemelték. És ez nem is olyan nagy kérelem — mondják —, csak egy kis em­berség kell hozzá. Emeljék fel 8—10 forintra a szállás összegét. Csak annvira, amennyiért valóban lehet szállást kapni. Ha pedig nem tud a vállalat fizetni, hiszen az önköltséggel mindig rosszul áll, adjon vontat­ható lakóbódékat, amilyen az útépítőknél is van. Olyan szép, kényel­mes. Éppen nyolc személy fér el benne. Mindjárt más lenne a termelési kedv is, meglátják az elvtársak ... ígérjük. Azután meghallják a választ: »A népgazdaság nagy erőfeszítéseket, tesz az elvtársakért. De egyelőre a Földtani Főigazgatóság nem adott keretet a lakókocsikra. A szálláspénzt sem emelhetik fel, de nyugodja­nak meg az elvtársak, már két hete felterjesztettük ezt, hiszen már há­roméves kérelmük. Igen. Ök megértik a nehézségeket. Nem is akarnak lehetetlent kér­ni. Várnak és dolgoznak becsületesen tovább, esőben, sárban, fagyban. Csak most felvetették. Mert úgy érezték, itt az ideje. Azóta pár hét már elmúlott. A nyári meleg elviszi a téli gondokat. A felvett jegyzőkönyv ott porosodik valahol a Földtani Főigazgatóság valamelyik íróasztalában. Mikor lesz ebből valami. Ki tudja? Talán a dolgozók is elfelejtik a lakásdolgot? De nem! Furcsa hírek keringenek az irodákban, az udvaron, a kalapácsok végén. S e hírek végül is reálisan megtekinthető valósággá válnak a bér­jegyzékeken, Igen, a Földtani Főigazgatóság úgy látszik mégis tud ke­retet tágítani. Mert lám, jónéhány fizetésemelést eszközölt. Felemelte a fizetését az igazgatónak, a főgeológusnak és a főkönyvelőnek. Annyival emelte a fizetéseket, amennyiből 108 dolgozónak kifizethetnék a lakás­pénzét. Czinte el sem hinné az ember! Most, amikor a XX. kongresz- szus derűt sugárzó, jobb létet biztosító szelleme minden elrej­tett zugba bejutott, a Földtani Főigazgatóság kapui, ablakai zárva ma­radtak. Oda nem hatolt be a kongresszus szele. Szűcs István SZÁZÖTVENEZER TÉGLÁT akar vetni terven felül Balogh Sán­dor, a Tüskevári Téglagyár vetője és brigádjának két tagja, Bévárdi Já- ncsné és Nock Jánosné. Ez a kiváló vetőbrigád már befejezte éves tervét és most vállalta, hogy az év végéig további 150 000 tégla vetését végzi el. 1 10 BETŰVEL KEVESEBB Autóbuszmegálló Somogy me­gyében is van jó párszáz, ország­szerte sok ezer. Ezeket a megálló­helyeket ezideíg »MÄVAUT meg­állóhely« feliratú vaslemez táb­lácska jelezte. E táblácskák nagy­jából egységesek voltak, csupán annyiban különböztek egymástól, hogy vagy házfalon, vagy villany- oszlopon, avagy távbeszélő oszlo­I * pokon, esetleg az országút szélén egy élőfára voltak felerősítve, aszerint, ahogy erre lehetőség kí­nálkozott. » Az idő vasfoga, a tűző nap, az I eső bizonyos idő után e táblácská­kat is tönkre teszi. Azt gondolhat­ná valaki, hogy ez esetben átfes­tik, vagy kijavítják a megállóhe­lyet jelző táblákat, aztán évekre X ismét nincs rájuk gond. I Csakhogy ez így túl egyszerű lenne — gondolták nyilván a KPM Autóközlekedési Főigazgatóságá­nál, ahol az eddig jól bevált táb­lákat a közelmúltban »-áttervez­ték«. Nem tudni, de elképzelhető, hogy az új táblák tervezője talán még újítási díjat is vett fel azért, hogy az eddigi téglalap alakú táb- j Iák helyett a jövőben köralakú táb- * Iák hirdetik a buszmegállót. Í A 23. AKÖV is rendelt az új táb­lákból 50 darabot az Autófelsze­relési Cikkek Gyávában. Sőt már I meg is érkeztek Kaposvárra ezek t az új táblák, melyeknek formája- 100 FORINTTAL TÖBB nem keltett különösebb meglepe­tést a vállalatnál. A kísérőszámla azonban már igen. Mert amíg a régi táblák darabja kb. 40 forint­ba került, az új táblát 130 forin­tos áron számlázták. Lehet, hogy a magasabb ár onnan adódik, hogy az eddigi táblákat négy szeggel bárhova egyszerűen fel lehetett erősíteni, az új táblák azonban csak anyáscsavarral szerelhetők fel. Mégpedig pontosan 140 mm vastagságú oszlopra vagy fára. Fő is a feje most az AKÖV au­tóbuszosainak, mert mind a vil­lany-, mind pedig a távíró-póznák, ahol ezek a táblák rendszerint fel vannak erősítve, 200 mm-nél is vastagabbak. Egyszóval az új táb­la csak átalakítás után erősíthető fel, vagy esetleg úgy, ha erre a célra külön egy 140 mm vastag oszlopot állítanak fel. Hogy ez újabb pénzbe kerül? Mit számít ez azokr ak, akik az eddiginél csak­nem száz forinttal drágábban ál­líttatják elő darabonként ezt a sok ezer táblát. Hogy önköltségcsökkentés is van az autóközlekedésnél, arra azért gondoltak a tervezők. Mert az új táblákon a megállóhely szót csak egy M betű helyettesíti. Ütő- végre ez táblánként tíz betű meg­takarítást jelent, ha az mindjárt egy százasba is kerül. — Kovács —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom