Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. július 37. IRÁNYELVEK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Elfogadta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i ülése) MEJSOGAZDASÁG A ímezőgazdaságlbain a másodok ötéves terv során fő feladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbrevitele. E célokat min- deinekdLőtt a szocialista nagyüzemeik tertmeílésének fejlesztése és loiterjesz- tése, gazdálkodásuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók tedmelésénefc fokozatos növelése útján kell elérni. Az 1956—60. éveikben a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakaihoz képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítani a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfen ielően 1960-ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról: 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliard literről 2 milliárd- ra, a tajásteimeflés 1,4 milliárd darabról 1,8 miülliárdra, a gyapjútermelés 58 090 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a .mezőigazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint ke- m izáflfésának jelentős növelésével', a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényre juttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál' nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés szánvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság' mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi lgazdálko- dás fölényéről, 1960-ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára ét ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságban öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot keM 'beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves' terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egymil- liárd forintos 'beruházása. 1. A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével. Meg keüüi teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takanmány- aiespját és ezzel a hús-, zsírtermelés növelésének legfontosabb föltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítania kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állítaná 'kenyéngabona-tiartailék képzését. A növénytermelés fokozásét elsősorban a terméshozamok emelésével kell Ibaetosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956—60-(ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-bam a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét legalább 150 000 Icát. holddal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőkópességű szikes, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani és további mintegy fa’imsl- lió holdon zöddtirágyázással kell a talaj termőerejét növelinii, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagok- toan szegény, kötött talajokra. A talajerózió további pusztításának megakadályozására hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka .alatt a kukorica vetésterületét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya és trágyalé kezelését és fel- használását, a tőzeget fokozatosan a mező- gazdaság részére kell felhasználni a talajerő utánpótlására. A Duna—Tisza közén kitermelt tőzeget teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — egy kát. holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén-műtrágyából pedig 1,7 'kilogramm helyett 9 kilogrammot keli felhasználni. A növényi kártevők és .betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell' alkalmazni. 1960-tban több mint 800 ezer kát. hdd szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben-. Ki kell kísérletezni és fokozatosan be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendibe kell hozni a meglévő ön- tözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területeit az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-bam 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizster- mesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell- kihasználni a helyi energiaforrásokat malegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány- és zöld- ségmagtermesztést, valamint a gyógyszeripar és az illóolaj-gyártás alapját képező gyógynövények, a kertészeti ipari növények termesztését. öt óv alatt mintegy kétszeresére kell mövelim a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, emellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében mintegy 36 000 kh. szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefaj ták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőoltvámy- tenmeüésit és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken —• elsősomban a Tokaj- Hegyaiján és Badacsonyban — a szőlő korszerű felújítását. A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlőtermelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és 'bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétele és legelők terméshozamát 10—>15 százalékkal kéül' növelni. Nagy gondot kell' fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízottserté- sét 25—30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét pedig 20—25 százalékkal. Biztosítaná kéül, hogy a szarvasmar- ha-álltomány 1960-ra mintegy öt százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről' 1 000 000-ra emelkedjék. A bús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sentés- állományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell' a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kel növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével' összhangban 200 000 darabbal kel csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 műlió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a napos,baromfinkei tetőst 1960-íbam 30 mólllló fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándor-ólaztatását. Az állattenyésztés, az állati termék-termelés szemes és szálastakarmány szükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmányterme- íést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1055. évihez képest 1960-ra 350—400 ezer kát. holddal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 60—70 000 kát. holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A taíkarmánygalbona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucemaitetmelést — vetésterületének kereken, 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a siílózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmány- snyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter siiótakanmányt kell 'készíteni. Elő keil mozdítani a takarmányok jolbb értékesítését, az ipar által termelt antthiotikumok és különféle féhérjepótió anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. Törekedni kell arra, hogy takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használj?.nak fel. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag abraktakarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képezni. Biztosítani kell, hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állategészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a ibrucéliózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítaná a mezőgazdaság részére, mint az eüső ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erőgéptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univerzális traktort és a magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit, gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai dieselmotorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépeik beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 mcMöárd forinttal A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítaná egyes 'kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell élőrevinini a kapásinövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálas tak armányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A trak- tarálEomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktaregységire jutó szántóterületet 404 kait. holdról mintegy 230 kát. hatóra kell csökkenteni. A növényápoíási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30-féle hordozott és félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok 'betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezeteklben 70 százalékra kefll gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 ké^ vekötő-arató'gépet, több mint 6000 kukomicakombájmt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős számú burgcnyaültető és 'bumgonyaibetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szervestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia fel- használását a mezőgazdaságban. A második ötéves1 terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekap- csdlósót. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növény- védelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeiket, csörlőket, valamint .porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagológépeket. A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében a lehetőségekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomás! javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955- höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniök az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A ta- Irjmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikovácsolód- jék az állandó, szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodós útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4,1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben többek között mintegy 190 000 szarvasmarha-férőhelyet és 1—1,2 millió köbméter befogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbe- tonváz-szerkezetű épületek építését is. A termelőszövetkezetek anyagellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel, valamint a szükséges gépi berendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek kü- lön-külön, vacv összefogva saját építőanyag-előállító (tégla, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egjr kát. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágya-mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a minlaalan- szabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állattenyésztést és az ehhez szükséges nagyüzemi elhelyezést lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhelyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takarmányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Lehetővé kell tenni, hogy beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül termékeiket előnyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszövetkezeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek, kórházaknak, intézményeknek történő eladás) és ezzel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Államilag is támogatni kell a termelő- szövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprűkötő, gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nádpallókészitö (Folytatás a következő oldalon.)
