Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

Péntek, 1956. július 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez KI LESZ A LEGJOBB AZ ARA TÁS-CSÉPLÉSBEN? Most, az aratás befejezéshez köze­ledő időszakában döntően esik latba jesítsék betakarítási tervüket. A (Folytatás az előző oldalról.) stb. üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon érté­kesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthesse­nek ilyen üzemeket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénz- bevételének fokozása révén és rész­ben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti ta­gok évközben rendszeresen pénzjö­vedelemhez jussanak. A munkaképtelen és öreg ter­melőszövetkezeti tagok nyugdíj- ellátását — a termelőszövetkeze­tek anyagi eszközeiből — intéz­ményesen meg kell oldani. 6. A második ötéves terv megva­lósítása folyamán az állami gazda­ságok elé azt a fő feladatot kell ál­lítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd fo­rintét kell 'beruházni. Mezőgazdasági területük egy Ivat. holdjára' jutó mű­trágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilo­grammról 1960-ban 45 kilogrammra keli' növelni. Biztosa tani keli, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzá­vetőlegesen kenyérgabonából 30 szá­zalékkal, cukorrépából 45 százalék­kal, vágóállat'bőd 70 százalékkal, tej­ből 80 százalékkal, gyapjúból 100 szá­zalékkal, borból 70 százalékkal növel­jék árutermelésüket. A termelékeny­ség növelésével az önköltség csök­kentésével köll elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok vesztesé­ges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tenvjbevett emelkedéséhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biz­tosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek se­gítségévéi ki tudják használni meg­lévő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz vi­szonyítva az egy kát. hold 'megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszkö­zölj és anyagok .beszerzését. Nagyobb mehnyiséglben kell nemesített vető- magvakat és tenyészállatot, valamint facsemete*- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növényter­melés, mind az állattenyésztés terü­letén fejleszteni kell a dcCgozó pa­rasztság részére jövedelmező szerző­déses rendszert, mintegy 40 százalék­kal kell növelni a szerződéses sertés- hízUalást. 1960-toan az 1955.. évinél mintegy 70 százalékkal több napos- baromfit kell az egyéni termelők ré­szére eladni. 8. A növénytermelés és az állat­tenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazda­ság minden szektorában a 100 kát. hokira eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mező- gazdasági termékmennyiséghez ké­pest 1960-ra a 'beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növényter­melés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30— 35 százalékkal1 növekedjék. Az állam általi 'begyűjtött termékek mennyisé­gének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget keli adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földiműves- szövetkezetek tevékenységét egyrészt a parasztság termékeinek felvásárlá­sában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt venniük a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a termeléshez és épít­kezéshez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szer­vezni a falun a hús árusítását, az állatvágásokat decentralizálni kell. 9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazda- sági termékek termelése és minősé­ge. Törekedni kell a világszerte is­mert, hagyományos magyar export­cikkek 'kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságossá­gának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és az egyénileg gazdálkodó panasztoik anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésiben. Fokozatosan rá kell térni a több éves szerződések rendszerére. A növénytermelés előirányzott nö­vekedésével és a takarmányalap kiszélesítésével összefüggésben — különös tekintettel az áruter­melés nagyobb mértékű növeke­désére — a mezőgazdasági ter­mékek minőségének megóvása érdekében, bővíteni kell a mag­tárak, terményraktárak, befoga­dóképességét. Növelni kell a szá­rító-, tisztítóberendezések kapa­citását. 10. Az erdőgazdaságnak mindenek­előtt az ország jobb faellátását 'kell előmozdítania. A kitermelhető fa­mennyiség állandó növelésén dk alap­ját elsősorban a vágásterületak újrar- telépítésével és a faállomány össze­tételének. minőségének tervszerű ja­vításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3 124 000 köbméterről 1960-toan 3 300 000 köb­méterre kell növelni, 1960-tban az ál­lami erdőikből kitermelt összes fa­mennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen Az élőfa-készlet gyors növelése céljából — főleg az Alfoldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kéül telepí­teni. Mintegy 40 000 kát. hdd termé­ketlen homökterületet és 10 000— 15 000 kát. hold kopár és vízmosá­sos területet kell erdősíteni, A lege­lők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozok száméra egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—60. években mintegy 480 000 holdat kéül erdősíteni és fá­sítani. 11. Öntözéses gazdálkodásúink ed­digi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, valamint árvízvéde­lemre, belvízvédelemre, foiyamszabá- lyozásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyvíztisztító berendezésre összesen mintegy 2,5 milliárd Ft- ot kell beruházási és további mintegy 1,5 milliárd Ft-ot felújí­tási és fenntartási keretekből fordítani. Különösen meg kell ja­vítani az árvízvédelmet és a je­ges árvizek ellen való hatásos védekezést, főként a Duna vonalán. Az árvízvédelemre közel három­szor annyi összeget kell fordí­tani, mint az első ötéves terv során. Gondoskodni kell hazai viszonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszé­dos dunai államokkal való együttműködést. A beöjvízvédeknii csatornahálózat rendibehozására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen, ellvi- zenyősödött területek víztelenítéséire, a Ids vízfolyások rendezésére össze­sen kilencszer akkora beruházási, felújítási és fenntartási költsé­get kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvé­delmi és vízrendezési munkála­toknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasz­nálni. 12. A mezőgazdasági termelésiben egyes vidékek és gazdaságok adott­ságának legjobban megfelelő terme­lési módszer ekeit kel alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb le­hetőséget kell1 biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjob­ban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szervét­nek fokozott figyelmet kell fordíta­niuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldásá­ra. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus uta­sításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeménye­zést. Emelni kell a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági munka, a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülé­sét, s anyagilag, erkölcsileg első­sorban a termelésben elért ered­mények alapján kell a mezőgaz­dasági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv időszakában a mezőgazda­ság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő kiképzé­sét (tehenész, juhász, kertész, ko­vács, bognár stb.). A megfelelő szakképzés megvalósítása érde­kében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemek­nél a rendszeres tanulóképzést. a kombájnok és aratógépek teljesít­ménye. A lábonálló gabona gyors és veszteségmentes betakarítása főleg a komtoájmosoiktótl függ. Ugyanakkor ez módot ad arra is, hogy a kombájno- sok növeljék az egy gépre eső átlag­teljesítményt és minél többen tel» Segesd községben mindig sok volt azoknak a gazdáknak a száma, akik beadásukat nem teljesítették határ­időre. Jelenleg is 272 hátralékos gazdát tartanak nyilván a tanácson. A községbelieknek közel 50 százalé­ka adós államunknak. Jónás József segesdi begyűjtési megbízottnak, mint a többi községi megbízottnak is, éppen az lenne a feladata, hogy szorgalmazza a begyűjtési terv teljesítését, ha szükséges, a tör­vény szigorának alkalmazásával. Ö azonban nem ezt tartja szemelőtt. Több esetben is előfordult, hogy ön­kényesen elintézett törvényellenes dolgokat is. Györfi Lajos kulák ese­tében pl. az első negyedévre beüte­mezett sertésbeadára beállított 4 ser­tést maga megvette azzal a feltétel­lel, hogy ő rendezi majd beadásukat. A harmadik negyedév elején aztán rendezte is, de a határidő utáni fel­emelt teljesítést figyelmen kívül hagyta. Mit várjanak vajon a dol­Ki közölt valótlan adatot? Válasz a „Helyreigazítás helyett“ című cikkre A Somogyi Néplap július 22-i szá­mában »Somogyország a tervteljesí­tés tükrében« cím alatt megírtuk, hogy az építőipari vállalatok 3Í,5 millió Ft-tal elmaradtak átadási ter­vük teljesítésével és hogy ennek az összegnek 83,8 százaléka a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatot terheli. A vállalat dolgozóit ez az adat megdöbbentette. Utánanéztek és megállapították, hogy az át nem adott értékben szerepel a múlt év­iién részleges műszaki átadási jegy­zőkönyvvel átadott Kaposvári Hűtő- ház értéke is. Jogos felháborodá­sukban »Helyreigazítás helyett« cím­mel cikket írtak a Somogyi Néplap július 24-i számában. Erre a. cikkre a következőket vá­laszolom: A vállalat dolgozóinak panaszát jogosnak találjuk, csak azzal nem értünk egyet, hogy minket terhel a felelősség a valótlan adat közléséért. A Központi Statisztikai Hivatal terv­jelentéseiben a vállalatok által je­lentett adatok összesítve szerepel­nek. Tervjelentésünk vitatott részé­ben is a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat által jelentett ada­tot értékeltük. A vállalat igazgató­ja és tervosztály vezető je által alá­írt jelentésben 18 darab, 26 433 0Ö0 Ft értékű át nem adott épület sze­repel. Hogy a vállalat által közölt adat részleteiben mit tartalmaz, csak akkor tudjuk, ha azt külön megkér­dezzük. Sajnos ennek a vállalatnak vezetői közül egyesek nem ismerik a rendeleteket és felelőtlenül az át nem adott épületek értékében a már átadott Kaposvári Hűtőház értékét is szerepeltették. Hogy a jövőben ha­sonló hanyagságok ne forduljanak elő, az 1952. évi VI. törvény bünte­tőrendelkezései alapján a feljelentést már megtettük az ügyészségen. Remélem, hogy ez a pár sor is elő­segíti a statisztikai adatszolgáltatás megjavításáért kifejtett tevékenysé­günket. ÖSS ISTVÁN KSH Somogy megyei Igazgatósága. kombájnosok versenyében naponta változnak az eredmények. Hasonló a helyzet az aratógépkezeOők versenyé­ben is. Tegnap még Krista Ferenc volt az első, ma már ötödik. Az első helyre Tolnai István tört féL Az ara­tás vége felé közeledik, de az, hogy ki lesz az első, még nincs1 eldöntve. gozó parasztok, ha a begyűjtési megbízott ilyen szabálytalanságot elkövet. Vagy mint Bata Péter ese­tében is, haveri alapon vágási enge­délyt adott ki, annak ellenére, hogy 22 ezer forinttal tartozik államunk­nak. Elmondják a tanács vezetői, hogy a begyűjtési munka helyett szí­vesebben járogat hegylevét iddogál- ni a megbízott. Amikor aztán mind­ezekről és még sok hasonló esetről tudomást szerzett a községi tanács­elnök, személyi ellentét alakult ki köztük. A begyűjtési megbízott — akinek rossz munkája miatt van a nagyszámú hátralékos — nem veszi S/ívesen, ha a tanács vezetője figyel­mezteti, jobb munkára inti. Ö úgy gondolja, személyeskedéssel elhárít­hatja a felelősséget. Az idén is járási kiküldött Nárai János elvtárs ment segí­teni, hogy felszámoljak a hátra­lékokat. Jónás Józsefnek is meg kellene ér­tenie, hogy nem az a fontos, hogy a jó teljesítő gazdákkal előre, a beüte- mezéstől is eltérve telje&íttesse a köz­ség tervét, hanem az, hogy minden gazdától megkövetelje a pontos be­adást. Ha eszerint dolgozna, nem lenne arra sem szükség, hogy soro­zatosan transzferálásokat hajtsanak végre a községben. Úgy gondoljuk, ezt ő is szívesen elkerülné. Lelkiis­meretesen végzett munkával ezt el is érheti. Igen nagy jelentősége van annak a kormányintézkedésnek, amelyik az egyik legfontosabb zöldtrágya növé­nyünknek, a csillagfürtnek az órát jelentősen lecsökkentette. A Minisz­tertanács határozata ugyanis az édes- csillagíürt eddigi 640 Ft-os mázsán­ként! árát 400 Ft-ra, a keserűcsillag- fürt eddigi 420 Ft-os árát 300 Ft-ra szállította le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 kh-on zöldtrágyának csillag­fürtöt termelve és ezt alászántva kb. 400 kg pétisónak megfelelő mennyiségű nitrogénnal gazda­gítja a talaj táperejét. Pénzben kifejezve 1 kh. bevetéséhez zöldtrágyámík. 50—60 kg keserű csil­lagfürt szükséges, amelynek vétel­ára 150—180 Ft. Ezzel szemben, ha ennek nitrogénnal megfelelő ható­anyagát, 400 kg pétisót kell megven­ni, az 380 Ft kiadást jelent. Fele ki­adással tehát a zöldtrágyázással meg lehet sokszorozni a talajnak annyi­ra fontos nitrogén tápanyagát, emel­lett a talaj humusztartalmát is fo­kozni lehet, mert a zöldtrágya nö­vény bomlásával szerves anyag fel- halmozódás is történik. A zöldtrágyázás jelentőségét külö­nösen a megye déli járásaiban jól is­merik a termelők, mégis az alkalma­zásénak lehetősége nem lett teljes mértékben kihasználva, mert a ter­melők a csillagfürtnek eddigi beszer­zési árát drágának tartották. A mos­tani jelentős arányú árleszállítás ezt Érdekességek innen-onnan Rinocerosz-csontvázat találtak a Sussex-i parton London (MTI). Egy gyerek a Sussex-i parton játék közben az in- lerglacális időszakban élt »keskeny- orrú« rinocerosz-csontvázra bukkant — jelenti az AFP. — A brit terraé- szetrajzi múzeum szakértői a leletet »egészen rendkívülinek« minősítik. MAJOMVADÁSZAT HAMBURGBAN Béniin (ÍMTI). Hamburgot már napok óta izgalomban tartja^ hogy eigy ma­jomcsorda kiszabadult a hamburgi állatkertiből. A majmok a város leg­különbözőbb pontjain: háztetőkön, fasorokban a fák ágai iközött, élés­kamrákban és lakások fürdőszobái­ban tűnnek fel. Több majmot már sikerült elfogni és visszaszállítani az állatkertibe, de 37 állat még mindig szabadon van. A hamburgi újságok fényképekkel ellátott riportokban szá­molnak be az egész városban folyó »majom vadászatról«. Operációval választottak seét , „sziámi ikreket“ San Diego (MTI). Műit az AFP je­lenti, a kaliforniai San Diego egyik klinikáján műtéti beavatkozással a múlt héten szétválasztottak egy jú­liusi 2-án született »sziámi ikerpárt«. Az ikrek fiúgyermekek. A gyerme­kek jó egészségnek örvendenek és csütörtököm hazavdszik őket szüleik­hez. A két fiú a hátgerinc alapjánál volt összenőve. SZOKATLAN LOPÄS Roger Rio 24 éves párizsi lakos meg akarta látogatni vidéken élő nő­vérét. Pénze vonatköltségre nem volt, ezért az egyik utcasarkon gaz­dátlanul álló hatalmas záldségszállitó tehergépkocsit vette birtokába és azon folytatta útját. Céljának elérése előtt azonban kifogyott a benzin és gyalog volt kénytelen útját folytat­ni. Végre kimerültén megérkezett ab­ba a községbe, ahol nővére lakott, de ott a csendőrök lefülelték és átadták az ügyészségnek. MIKROMALOM Az Egyesült Államokban miniatűr malom segítségével állapítják meg a különböző búzafajiták őrlési tulaj- dcmsiágait. Ezzefll az apró maiammal mér féldeka búzából is liebet próba- őrlést végezni. Ez a mennyiség bele­fér egy gyűszűbe, vagyis kevesebb, mint egy kalász szemhozama. A ma­lom egyidőben négy próbát készít, mindegyiknek elvégzése néhány má­sodpercig tart. Ilyen módon a rnckro- malommal naponta 600 kísérletet véé gezhetnek, ami igen nagy szó akkor, ha nagyki'+erjedésű kísérteti parcel­lákról származó óriási mennyiségű kalász szemlhozaimának tulajdonsá­gait akarják megállapítani. Mód nyűik arra, hogy azokat válogassák ki. amelyek a legjobb lisztet adják. a panaszt orvosolja és így már gya­korlati akadálya nincs a csillagfürt­nek szélesebb körű felhasználására, mert vetőmag elegendő áll rendel­kezésre. Szólni kell az édescsillagfürt jelen­tőségéről is. Ahol savanyú kénhatá­sú talajon a lucerna nem terem meg, már régen előszeretettel használják a termelők az édescsillagfürtöt ta­karmányozásra. A jószág szereti ezt a pillangós takarmánynövényt, emellett közvetve javítja a talaj nit­rogén készletét, mert a szár és gyö­kérrészek alászántása és későbbi bomlása jelentős szervesanyaggal gazdagítja a talaj táperejét. Az ár- leszállítással nagyobb lehetőség nyí­lik az édescsillagfürtnek a felhasz­nálására, mert vetőmag is bőven áll rendelkezésre. A csillagfürtöt zöldtrágyának és takarmánynak még most fel leiiet használni, ha elsősorban az őszi árpa tarlójába sürgősen elvetjük. A szük­séges vetőmagot a földmüvesszövet- kezetí. bakokban és Kaposvárott a Vetőmagboltban lehet készpénzért megvásárolni. Amennyiben a föld­művesszövetkezeti boltokban nem áll elegendő készlet rendelkezésre, vagy a termelőszövetkezetek közvetlenül kívánják megrendelni, akkor cégsze­rű megrendelésükkel soronkivül for­duljanak a Somogy megyei Ter­ményforgalmi Vállalathoz, ahol in- tésikédés történik a csillagf űrt-vető­mag azonnali leszállítására, A KOMBAJ'NOSOK VERSENYÉBEN: Kombájnos: Gépállomás: Betakarított terület: 1. Ifj. Vörös Ferenc Marcali' 179 hold 2. Miklós József Segesdi 157 hold ARATÓGÉPKEZELÖK VERSENYÉ BEN: 1. Tdlinai István Darányi 170 hold 2. Czár István Memyei 162 hold LEGJOBB GÉPÁLLOMÁSOK: Gépállomás: Egy kombájnra jutó telj.: Igazgató: 1. Csurgód 111,6 hold Csöndör Lajos 2. Segesdi 111,2 hold Wittmiann József Egy aratógépre jutó telj.: 1. Darányi 136,8 hold Gadanecz György 2. Marcali 113 hold Takács András IEGJOBB TARLÓHÁNTÓK: Traktoros: Gépállomás: Terület: 1. Hamarics János Darányi 115 hold 2. Pinner László Marcali 113 hold LEGJOBB CSÉPLŐGÉP VEZETŐK: Cséplőgépvezető: Gépállomás: Dobméret: Csépelt termés: 1. Károlyi János Kaposvári, 930-as 1175 mázsa 2. Bartók Géza Balaitonkilldti 1070-es 1100 mázsa R begyűjtési munka fontos feladat, csak Segesden nem tartják annak AZ 4GRONÓMÜSTANÁCSA a Kaiasz r r r zásra, lakarmái linél Éli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom