Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

2 *oaxoö*.i RiSr&AS' Csütörtök, 1956. június 21, aláírták a szovjet-jngoszláv közös kormánynyilatkozatot Moszkva (TASZSZ). Szerdán ma­gyar idő szerint déli 12 órakor alá­írták a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormá­nyának közös nyilatkozatát abból az alkalomból, hogy Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A közös nyilatkozatot a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának nevében N. A. Bulga- nyin, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányának nevében Joszip Broz-Tito írta alá. Aláírták ezenkívül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közti kapcsolatokról szóló nyilatkozatot is. A nyilatkozatot N. Sz. Hruscsov elv­társ, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első tit­kára, valamint Tito elvtárs, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. 1960-ban megkezdi munkáját az NDK első atomerőműve Berlin (MTI). A drezdai műszaki főiskola politechnikai értekezletének megnyitó ülésén Selbmann minisz­terelnökhelyettes bejelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság első atomerőművét 1960-ban helye­zik üzembe. Amerikai—francia egyezmény az atomerő békés felhasználásáról ■Washington (MTI). Az AFP jelen­tése szerint kedden amerikai—fran­cia egyezmény jött létre az atomerő békés felhasználásában való együtt­működésről. Az egyezmény értelmé­ben az Egyesült Államok 40 kilo­gramm urániumot enged át Francia- országnak, s a két ország kicseréli ta­pasztalatait a kutatási és kísérleti célokat szolgáló atomreaktorokról. Franciaország saját belügyének tekinti az algériai kérdést Párizs (MTI). Mint már beszámol­tunk róla, az ENSZ ázsiai—afrikai csoportjának 13 országa kérte, hogy a Biztonsági Tanács tárgyalja meg az algériai kérdést. Az AFP ezzel kapcsolatban idézi a francia kül­ügyminisztérium szóvivőjének nyi­latkozatát. A szóvivő szerint a 13 ázsiai—afrikai ország említett kéré­se »beavatkozási kísérletet jelent a francia belügyekbe«. A szóvivő azzal érvelt, hogy Franciaország szerves részének tekinti Algériát és így az algériai kérdés francia belügy. NASSZER: Fennhangon hirdetem az egész világnak: békét akarunk“ Kairó (MTI). Hírügynökségi jelen­tések szerint Egyiptom nemzeti ün­nepe alkalmából kedden tömeggyű­lést rendeztek Kairóban, amelyen Nasszer miniszterelnök nagy beszé­det mondott. Nasszer beszédében először az egyiptomi kormány külpolitikájával foglalkozott, és ezzel kapcsolatban a többi között a következőket mon­dotta: — Fennhangon hirdetem az egész világnak: békét akarunk. Összhang­ban akarunk élni az összes népekkel, akár nagyok, akár kicsik legyenek. Azzal vádolnak bennünket, hogy ter­jeszkedési céljaink és háborús szán­dékaink vannak. Pedig mindig han­goztattuk: számunkra csak az a fontos, hogy szabad és független népként élhessünk. Tudja meg a világ, hogy ezt a függetlenséget utolsó csepp vérünkig megvédjiik. A miniszterelnöknek ezeket a sza­vait egetverő éljenzés fogadta. — Legyünk mindannyian egysé­gesek — folytatta többek között a miniszterelnök —, hogy emeljük né­pünk életszínvonalát és hozzá méltó életet biztosítsunk neki. A jövőben azonban nem leszünk nagylelkűek azokkal szemben, akik megkísérlik, hogy ártsanak nekünk. Minden erőnkkel elnyomjuk azo­kat, akik akadályozni akarják építömunkánkat. A demokratikus alkotmányos rend­szer, amely június 23-tól lép érvény­be az országban, mér eleve kizárja a reakciósokat és az imperializmus ügynökeit. Beszéde további részében Nasszer kifejtette, hogy milyen lesz Egyip­tom gazdasági struktúrája az új rendszerben. A fellahokat felszaba­dítjuk a nagybirtokosok kizsákmá­nyolása alól — mondotta a tömeg ünneplése közepette. Nasszer miniszterelnök több mint másfél órás beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Évszázadokon át harcoltunk ha­zánk felszabadításáért. Testvéreim, az életért folytatott harc sohasem ér véget. Folytassuk tehát a küzdelmet a jólét és a bőség társadalmának fel­építéséért. Nagv-Britannia és Franciaország képviselői résztvesznek az NDK-ban leszerelt szovjet csapatok ünnepélyes búcsúztatásán Motoros riksák Sanghájban Peking (MTI). A közelmúltban számoltak be a kínai lapok arról az eseményről, hogy a sangháji utcák­tól teljesen eltűntek a gyalogos rik­sák. Az utolsó gyalogos vontatásé riksa-kocsit múzeumba vitték. A kí­nai lapok most arról számolnak be, hagy a kínai nagyváros utcáin meg­jelentek az első motoros vontatásit riksa-kocsik. 3000000000000000000000000000000000000000000000000(1 Berlin (MTI). A Németországban állomásozó szovjet csapatok főpa­rancsnoksága felhívta a német és a külföldi sajtó, több társadalmi intéz­mény és politikai párt, valamint a Nyugat-Németországban lévő brit, amerikai és francia haderők képvi­selőit, hogy vegyenek részt a Német Demokratikus Köztársaságban lesze­relt szovjet katonai alakulatok ünne­pélyes búcsúztatásán. A bonni angol és francia nagykö­vet közölte, hogy az angol és francia csapatok képviselői részt vesznek ezeken az ünnepségeken. Az amerikai hatóságok még nem nyilatkoztak, hogy eleget tesznek-e a szovjet csapatok főparancsnoka meg­hívásának. Életrekelt folyóiratok A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között kötött egyezmény alap­ján júliustól kezdve az Egyesült Ál­lamokban ismét megjelenik egy szov­jet, a Szovjetunióban pedig egy ame­rikai folyóirat. E folyóiratok megje­lenését 1952-ben szüntették be. Érdekességek innen-onnan Úttörővasút Delhiben Uj-delhi különtudósílónk jelenti: Az az indiai küldöttség, amely Európában a vasutakat tanulmá­nyozta, jelentésében azt javasol­ta, hogy szovjet mintára létesítse­nek Indiában is gyermekvasúto­kat. A Lók Sabha (népi gyűlés), vagyis az indiai alsóház egyik al­bizottsága útján már ajánlotta, hogy a Vasútügyi Minisztérium hasznosítsa a szovjet vasutak kü­lönböző szervezési tapasztalatait. A vasútutánpótlás érdekében azt ta­nácsolta, hogy első lépésként épít­senek Delhiben gyermekvasútok A kormány most fontolóra vette a küldöttség jelentését azzal a cél­lal, hogy legfontosabb észrevételeit bedolgozza a második ötéves terv­be. Gyümölcsválogatás színes fényben A tartósításira szánt :gyümölcsnek hibátlan­nak lkai lennie. A gyümölcs színére az emlbeni szem más és más érzékenységgel reagál. Ezért van az, hogy egyes gyümöl­csökön a hibát köny- nyebben észrevesszük, ment mákokon. A meggy válogatás szem­pontjából a »nehéz« gyümölcsök közé tar­tozik. A válogatás munkájának megköny- nyítésére színes vilá- ieítással kísérleteztek. A spanycilmeggy válo­gatásaihoz például' kü­lönféle vörös szín- |é|rmyallíaitú ■ lámpákat alkalmaztak. Kiderült, hogy bizonyos vörös színárnyalatokat hasz­nálva, a hibás gyü­mölcsök aránylag könnyűszerrel felis­merhetők, mert a sza­badszemmel egyébként nehezen észlelhető hi­bák: a világos vagy sö­tét foltok, azonnal lát­szanak. A színes fény azonban zavarhatja a válogatást végző mun­kások szemét és köz­érzetét. Ezért gondos élettani kísérletek szükségesek ahhoz; hogy a legmegfelelőbb színárnyalatot válasz­szák kij Mosószappan nagyságú televíziós adót készítettek az Egye­sült Államokban. A ké­szülék súlya 40 deka­gramm és hatósugara 100 kilométer. Szükség esetén vevőkészülék­ként is használható. A hihetetlenül Ids mére­tet gyű szunyd nagysá­gú kerámikus képcső­vel érték el. A rádió­csövek helyett hasz­nált tranzisztorokat pedig olyan kis méret­ben gyártják, hogy egy 10 filléresnek meg­felelő télifogatban húsz helyezhető éli belőlük. A Déli-sarkról jelentik Az Antarktiszon tar­tózkodó amerikai ex­pedíció tagjainak Ri­chard Byrd vezetésié­vel nagy problémát sikerült megoldani. Olyan módszert dol­goztak 3d, amelynek segítségével három nap alatt úgy meg- keményíthiető a hó- feüiület, hogy azon a Eiagnéhezebb repülő­gépek is leszálühatnak. Vízibicikli is lesz a Balatonon — a nyaralók örömére. Az újfajta vízirjánmű- vet a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat hozza forgalomba, il­letve kölcsönzi az ér­deklődőknek. „DULLES ÉS HITLER“ A ANUM A Daily Minrcr című amerikai lap május 26-i száma Pearson hír­magyarázónak ezt a kissé meglepő című cikkét közölte. Pearson el­mondja, hogy Dulles, a mostani kül­ügyminiszter a második világhá­ború előtt a New Ycrfc-i 'bankok és tőzsdeügynökségek megbízásából többször ellátogatott Németország­ba, s hazatértekor sosem mulasz­totta el, hogy »az egészséges tőke- befektetés országának« ne reklámoz­za Németországot. Dulles a fasiszta Olaszországgal és az imperialista Japánnal is rokonszenvezett. Pear­son megírja, Ihogy Dullee 1939. ta­vaszán a New Ycrrk-i gazdasági klubban beszédet mondott, s ilyes­fajta igazságokat nyilatkoztatott ki a Berlin—Róma’—Tokió fasiszta ten­gelyről: »Ezek a dinamikus népek szilár­dan eltökélték, hogy maguk inté­zik sorsukat, s kiharcolják státusuk kiterjesztését... amelyet megtagad­tak tőlük.« Pearson megmagyarázza, hogy Dullesnak ezek a szaval akkor hangzottak el, »amikor Hitler már bekebelezte egész Ausztriát és Csehszlovákiát, Mussolini elfoglalta Abesszíniát, Japán pedig megszáll­ta Észak- és Közép-Kína nagy ré­szét.« Pearson azt is közűi, hegy 1939. októberében; amikor Hitler megtá­madta Lengyelországot, s amikor már egész Nyugat-Európa belesod­ródott a háborúba, Duüies a Keresz­tény Ifjúsági Szövetség országos tanácsában váltig erősítgette, hogy sem Németország, sem Olaszország, sem Japán nem fenyegeti háború­val az Egyesült Államokat. Pearson Dulles háború előtti ki­jelentéseinek idézésekor egy­szersmind megígéri, hogy erről a kérdésről »legközelebb« elmond még valamiféle »hosszú 'históriát.« Az amerikai külügyminisztérium néhány órával a Daily Mirror emlí­tett számának megjelenése után nyálvánrosságra hozott több titkos okmányt, köztük annak a távirat­nak a szövegét is, amelyet 1940- ben Hans Thomsen’, a washingtoni német követség tanácsosa küldött Berlinibe. A 'hitlerista diplomata közlése szerint »a köztársasági párt egyik ismert képviselője« megígér­te, hogy a párt országos kengresz- szusán győzelemre segíti a fasiszta agresszcrakkal szemben elnézést ta­núsító »izclacionista külpolitikát« A megfelelő határozat kierőszakolá­sához — háromezer dollár költség­gel — mintegy ötven izolacionista köztái'sasá'gi párti képviselőnek a kongresszusra való meghívása volt szükséges. Ugyanaz az »ismert kép­viselő« javasolta, hogy Thomsen .gondoskodjék külön izoűacicnista bizottság szervezéséről, s »Ameri­kának a háborútól való távoltartá­sára vonatkozó hatásos félhívás« közzétételéről. Ehhez mintegy 60— 80 000 dollár keMiett volna. , »»Köztársasági párti barátaink« vállalták a költségek felének fede­zését — jelentette Thomsen, s egy­szersmind kérte, hogy a hitlerista kormány engedélyezze a másik rész kifizetését. Thomsen — más okmá­nyok tanúsága szerint — megkapta az engedélyt, s az említett »hatásos felhívás« 1940. június 25-én meg is jelent a New York Times című lap­ban. Nem óhajtjuk megítélni, hogy mi­lyen összefüggés van Pearson Daily Mirror-beli cikke és a köztársasági párt ismert képviselőjének a hitle­ristákkal való együttműködését bi­zonyító titkos okiratok nyilvános- sáigra kerülése közt. Nagyon való­színű, hogy az újabb, »legközelebb« sorra kerülő leleplezésekkel fenye­getőző Pearson tarsolyában még meghúzódik néhány, a köztársasá­gi párt egyik-másik vezetőjét kissé kényelmetlenül érintő adat. Egy dolog azonban mindenesetre bizonyos: mindez kétségkívül össze­függ a közelgő elnökválasztással’. A választási vita hevében lehullik a lepel egyes vezetők tevékenységé­nek bizonyos »árnyoldalairól«. IRTA: SOMOGYVÁRY LAJOS XI. 3. Tyjár megnyúltak az árnyal, és köd fátyolozta be a távoli hegyeket, amikor habzó paripáján be­robogott a leány. Nyilván nem tetszett neki, hegy mi — apja jurtája előtt ülve — láttuk őt ilyen állapot­ban, s el akart vágtatni. De Kulunda erélyes hangon rákiáltott: — Idejössz! A paripa megtorpant, a leány leugrott róla, s le­hajtott fejjel odajött hozzánk. Lovát közben egy elő­került öreg tatár elvezette. KuCunda kemény hangon kérdezte: — Dél óta várunk rád! Hol voltál 'ilyen sokáig? Szuiejka fel sem nézve hallgatással válaszolt. Kulunda engedett a keménységből, és szeliídeb­fcen szólott., felhajtotta Szuiejka fejét. — Őszintén felelj, kislányom. Azt mondja ez a te minden titkodat tudó barátom, Ali (már mint én), azért voltál el, hogy kiszellőztesd magadból a ménesmester emlékét. Igaz ez? Mindketten erősen figyeltük az örvénylő szem­párt. Egy picunka rebbenést láttunk benne. Csak ak­korát, amekkorát egy pillangó ver, ha felröppen. Ez elég volt arra, hogy az apa lecsapjon rá: — Rögtön indulsz és megkeresed Qmár Túrit. Aid veled megy. Szuiejka szeme ijedt lobbot vetett, és kihunyt egy pillanatra. — És megmondod neki, hogy nyakunkon az ellen­forradalom! Át kellene terelni az összes állatot hegye­ken, titkos utakon Mongóliába. De nincs, akire rá­bízhatnám, áld teljesíteni tudná ezt a nagy feladatot, csak ő. Elmégy és megalázkodol. Ha megbántottad, bocsánatát kéred. És megkéred a nevemben, hogy a le kedvedért segítsen rajtunk. így mondd szőlői szóra. Szuiejka ajka megvonaglott. Elhalványulva csak ennyit tudott rebegni: —■ Lehetetten! Kulundábóil érzéstelenül hullottak a szavak. — Meg kell tenned! Mert te hívtad életre benne, amit most megtagadsz; ha igézeteddel el nem bájolod, ha ígéreteddel nem biztatod, nem támad benne ilyen érzelem irántad. Igen, mert hiába mondom én az esti szellőnek — hangja fokozatosan megenyhült —, hogy ne feléd, hanem AH barátom felé hajilítgassa azt a szép vadvirágot, amely előtted virull — azért csak fe­léd bólogat, mert feléd fújja a szél. Látod, kislányom, így ejti meg az embert a saját vétke. — Hangja most már melegen zengedezett. — És úgy fogsz bűnhődni érte, hogy elmegy hozzá, és őszintén kitárulkozol előt­te. Megmondod neki, hogy a szerelmet együtt szabja A HANUM Mesterséges homokkő Az északi-tengeri szigetek mezőgazdasá­gában nagy károkat okoz a homokdűnék vándorlása. Nagy ho­moktömegek ezek, amelyeket a szél moz­gat, Amerre elhalad­nak, tönkreteszik a termést. Ennek meg­akadályozására új módszert dolgoztak ki. Kémiai anyagok segít­ségével! mesterséges homokkővé alakítják át a homokdiünák anyagát. A kísérleteket az egyik, szélviharnak leginkább kitett szige­ten végeztéik el. Kompresszorokkal vegyszereket préseltek a homokba. Ezek ha­tására az szilárdan raagkötötjt és megke­ményedett, Az eljárás ezenkívül felhasználható homo­kos tálán ú vidékeken utak. vasutak épüle­tek és hídpillérek ala­pozására. 600 arany és ezüst pénzdarab egy régi kancsóban Egy bambargi (Nyu­gat-Német ország) föld­műves régi kancsót fe­dezett fel, amely kö­rülbelül 600 arany és ezüst pénzdarabot tar­talmazott. Egyrészt 1299-ből, másrészt fő­leg a XV. századiból ki ránk a sors az élettel Sok minden egyébbel össze- bagyulálva a hátunkra köti. A te 'batyudba, a te szá­modra Omárt gubancolta a sors. Viseld szeretettel. Kiszmet! * * * szemipálátinszká út már tele veit menekülők­kel, akik a fehérek elől futottak. Gondoltam,; csak lesz annyi sütnivalójuk Turiéknak, hogy nem j mennek eléje a bajnak. Helyesen gondoltam, mert tő-1 lünk egy jó félórai l'ófutamodásnyira megállította eket t a menekülők áradata. Egy nagy csapat pihenő hadi-! fogoly között ismertem rájuk. Előzőleg azonban — mi- f lőtt még észrevették volna — lóról! szálltunk, s ibeve-; zettük a lovakat az átmenti csalitosba; Szuiejka vigyá-t zott rájuk. í Nem akartam mindjárt rájuk rontani a lánnyal, I mert Túri hátha dacosikodik, ha meglátja. Ki, ha * neun ő! Hiszen eljöttünk utána. Igen, mert furcsa sze- j lek szekták kerekedni a sértett szerelmesek bolondos | zsákjából. Ezért egyedül indultam a pihenők közé. í Amint megláttak, arcuk felderülit, és mentem ott-1 hagyva a társaságot hozzánk csatlakoztak. Túri nem; tudta palástolni örömét, hogy újra velem lehet. Öszin-j teségi roham vett rajt erőt: bevallotta, hogy félszemé-1 vei mindig az utat kémlelte: vajon miikor bukkanok elő J az országút porából, s hívom őket vissza, — Ncs és. ha nem jövök, akkor talán nem is jöttél $ volna vissza? — kérdeztem tőle. ♦ — Nem! Inkább katonának állok a vörösök közé, ♦ semhogy megalázódnak lásson az a csdtri lány, azt | gondolva rólam, hogy a kedvéért jöttem vissza —• fe- j lelte határozottan. — Pedig mégis csak az ő kedvéért fogsz nyeregbe < szállni, Jancsikám — kötődtem vele visszamenet köz- J ■ben. Jancsi erősen kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem! Közben elértük a csalitost, átugrottunk az árkon, s a csalitos egy kis tisztása elénk tárta Szuiejkát. Ott állt a lány a négy paripától közrefogva. Éppen ráesett az alkonyatpír utolsó sugara és nézte Túrit. A lelke any- nyira alázatoskodott a nézésében, hogy Jancsi eldöb- foent tőle, s megfeledkezett zordon arcot vágni. Repeső szívvel sietett hozzá. Ez csak nézte őt, s szeme a leg­szebb bársony fényéved ragyogott reá ja. Annyi men­et»,-) valójuk lett volna, de nem tudtak egymásnak semmit se mondani. Végül is Szulejkának eredt meg először a szava, de inkább csak rebegte, mint mondta: — Atyám küldött hozzád, Omár! Kéret általam, hogy gyere vissza! Veszélyben forog a ménes! Át kel­lene hajtani Mongóliába. De atyám nem bízik saját törzsében sem. Minden reménye benned van, hogy átmented a többi állattal együtt. Túri elsápadt. (Folytatjuk) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom