Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-21 / 145. szám
2 *oaxoö*.i RiSr&AS' Csütörtök, 1956. június 21, aláírták a szovjet-jngoszláv közös kormánynyilatkozatot Moszkva (TASZSZ). Szerdán magyar idő szerint déli 12 órakor aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozatát abból az alkalomból, hogy Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A közös nyilatkozatot a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának nevében N. A. Bulga- nyin, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányának nevében Joszip Broz-Tito írta alá. Aláírták ezenkívül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja közti kapcsolatokról szóló nyilatkozatot is. A nyilatkozatot N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, valamint Tito elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. 1960-ban megkezdi munkáját az NDK első atomerőműve Berlin (MTI). A drezdai műszaki főiskola politechnikai értekezletének megnyitó ülésén Selbmann miniszterelnökhelyettes bejelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság első atomerőművét 1960-ban helyezik üzembe. Amerikai—francia egyezmény az atomerő békés felhasználásáról ■Washington (MTI). Az AFP jelentése szerint kedden amerikai—francia egyezmény jött létre az atomerő békés felhasználásában való együttműködésről. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok 40 kilogramm urániumot enged át Francia- országnak, s a két ország kicseréli tapasztalatait a kutatási és kísérleti célokat szolgáló atomreaktorokról. Franciaország saját belügyének tekinti az algériai kérdést Párizs (MTI). Mint már beszámoltunk róla, az ENSZ ázsiai—afrikai csoportjának 13 országa kérte, hogy a Biztonsági Tanács tárgyalja meg az algériai kérdést. Az AFP ezzel kapcsolatban idézi a francia külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát. A szóvivő szerint a 13 ázsiai—afrikai ország említett kérése »beavatkozási kísérletet jelent a francia belügyekbe«. A szóvivő azzal érvelt, hogy Franciaország szerves részének tekinti Algériát és így az algériai kérdés francia belügy. NASSZER: Fennhangon hirdetem az egész világnak: békét akarunk“ Kairó (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Egyiptom nemzeti ünnepe alkalmából kedden tömeggyűlést rendeztek Kairóban, amelyen Nasszer miniszterelnök nagy beszédet mondott. Nasszer beszédében először az egyiptomi kormány külpolitikájával foglalkozott, és ezzel kapcsolatban a többi között a következőket mondotta: — Fennhangon hirdetem az egész világnak: békét akarunk. Összhangban akarunk élni az összes népekkel, akár nagyok, akár kicsik legyenek. Azzal vádolnak bennünket, hogy terjeszkedési céljaink és háborús szándékaink vannak. Pedig mindig hangoztattuk: számunkra csak az a fontos, hogy szabad és független népként élhessünk. Tudja meg a világ, hogy ezt a függetlenséget utolsó csepp vérünkig megvédjiik. A miniszterelnöknek ezeket a szavait egetverő éljenzés fogadta. — Legyünk mindannyian egységesek — folytatta többek között a miniszterelnök —, hogy emeljük népünk életszínvonalát és hozzá méltó életet biztosítsunk neki. A jövőben azonban nem leszünk nagylelkűek azokkal szemben, akik megkísérlik, hogy ártsanak nekünk. Minden erőnkkel elnyomjuk azokat, akik akadályozni akarják építömunkánkat. A demokratikus alkotmányos rendszer, amely június 23-tól lép érvénybe az országban, mér eleve kizárja a reakciósokat és az imperializmus ügynökeit. Beszéde további részében Nasszer kifejtette, hogy milyen lesz Egyiptom gazdasági struktúrája az új rendszerben. A fellahokat felszabadítjuk a nagybirtokosok kizsákmányolása alól — mondotta a tömeg ünneplése közepette. Nasszer miniszterelnök több mint másfél órás beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Évszázadokon át harcoltunk hazánk felszabadításáért. Testvéreim, az életért folytatott harc sohasem ér véget. Folytassuk tehát a küzdelmet a jólét és a bőség társadalmának felépítéséért. Nagv-Britannia és Franciaország képviselői résztvesznek az NDK-ban leszerelt szovjet csapatok ünnepélyes búcsúztatásán Motoros riksák Sanghájban Peking (MTI). A közelmúltban számoltak be a kínai lapok arról az eseményről, hogy a sangháji utcáktól teljesen eltűntek a gyalogos riksák. Az utolsó gyalogos vontatásé riksa-kocsit múzeumba vitték. A kínai lapok most arról számolnak be, hagy a kínai nagyváros utcáin megjelentek az első motoros vontatásit riksa-kocsik. 3000000000000000000000000000000000000000000000000(1 Berlin (MTI). A Németországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoksága felhívta a német és a külföldi sajtó, több társadalmi intézmény és politikai párt, valamint a Nyugat-Németországban lévő brit, amerikai és francia haderők képviselőit, hogy vegyenek részt a Német Demokratikus Köztársaságban leszerelt szovjet katonai alakulatok ünnepélyes búcsúztatásán. A bonni angol és francia nagykövet közölte, hogy az angol és francia csapatok képviselői részt vesznek ezeken az ünnepségeken. Az amerikai hatóságok még nem nyilatkoztak, hogy eleget tesznek-e a szovjet csapatok főparancsnoka meghívásának. Életrekelt folyóiratok A Szovjetunió és az Egyesült Államok között kötött egyezmény alapján júliustól kezdve az Egyesült Államokban ismét megjelenik egy szovjet, a Szovjetunióban pedig egy amerikai folyóirat. E folyóiratok megjelenését 1952-ben szüntették be. Érdekességek innen-onnan Úttörővasút Delhiben Uj-delhi különtudósílónk jelenti: Az az indiai küldöttség, amely Európában a vasutakat tanulmányozta, jelentésében azt javasolta, hogy szovjet mintára létesítsenek Indiában is gyermekvasútokat. A Lók Sabha (népi gyűlés), vagyis az indiai alsóház egyik albizottsága útján már ajánlotta, hogy a Vasútügyi Minisztérium hasznosítsa a szovjet vasutak különböző szervezési tapasztalatait. A vasútutánpótlás érdekében azt tanácsolta, hogy első lépésként építsenek Delhiben gyermekvasútok A kormány most fontolóra vette a küldöttség jelentését azzal a céllal, hogy legfontosabb észrevételeit bedolgozza a második ötéves tervbe. Gyümölcsválogatás színes fényben A tartósításira szánt :gyümölcsnek hibátlannak lkai lennie. A gyümölcs színére az emlbeni szem más és más érzékenységgel reagál. Ezért van az, hogy egyes gyümölcsökön a hibát köny- nyebben észrevesszük, ment mákokon. A meggy válogatás szempontjából a »nehéz« gyümölcsök közé tartozik. A válogatás munkájának megköny- nyítésére színes vilá- ieítással kísérleteztek. A spanycilmeggy válogatásaihoz például' különféle vörös szín- |é|rmyallíaitú ■ lámpákat alkalmaztak. Kiderült, hogy bizonyos vörös színárnyalatokat használva, a hibás gyümölcsök aránylag könnyűszerrel felismerhetők, mert a szabadszemmel egyébként nehezen észlelhető hibák: a világos vagy sötét foltok, azonnal látszanak. A színes fény azonban zavarhatja a válogatást végző munkások szemét és közérzetét. Ezért gondos élettani kísérletek szükségesek ahhoz; hogy a legmegfelelőbb színárnyalatot válaszszák kij Mosószappan nagyságú televíziós adót készítettek az Egyesült Államokban. A készülék súlya 40 dekagramm és hatósugara 100 kilométer. Szükség esetén vevőkészülékként is használható. A hihetetlenül Ids méretet gyű szunyd nagyságú kerámikus képcsővel érték el. A rádiócsövek helyett használt tranzisztorokat pedig olyan kis méretben gyártják, hogy egy 10 filléresnek megfelelő télifogatban húsz helyezhető éli belőlük. A Déli-sarkról jelentik Az Antarktiszon tartózkodó amerikai expedíció tagjainak Richard Byrd vezetésiével nagy problémát sikerült megoldani. Olyan módszert dolgoztak 3d, amelynek segítségével három nap alatt úgy meg- keményíthiető a hó- feüiület, hogy azon a Eiagnéhezebb repülőgépek is leszálühatnak. Vízibicikli is lesz a Balatonon — a nyaralók örömére. Az újfajta vízirjánmű- vet a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat hozza forgalomba, illetve kölcsönzi az érdeklődőknek. „DULLES ÉS HITLER“ A ANUM A Daily Minrcr című amerikai lap május 26-i száma Pearson hírmagyarázónak ezt a kissé meglepő című cikkét közölte. Pearson elmondja, hogy Dulles, a mostani külügyminiszter a második világháború előtt a New Ycrfc-i 'bankok és tőzsdeügynökségek megbízásából többször ellátogatott Németországba, s hazatértekor sosem mulasztotta el, hogy »az egészséges tőke- befektetés országának« ne reklámozza Németországot. Dulles a fasiszta Olaszországgal és az imperialista Japánnal is rokonszenvezett. Pearson megírja, Ihogy Dullee 1939. tavaszán a New Ycrrk-i gazdasági klubban beszédet mondott, s ilyesfajta igazságokat nyilatkoztatott ki a Berlin—Róma’—Tokió fasiszta tengelyről: »Ezek a dinamikus népek szilárdan eltökélték, hogy maguk intézik sorsukat, s kiharcolják státusuk kiterjesztését... amelyet megtagadtak tőlük.« Pearson megmagyarázza, hogy Dullesnak ezek a szaval akkor hangzottak el, »amikor Hitler már bekebelezte egész Ausztriát és Csehszlovákiát, Mussolini elfoglalta Abesszíniát, Japán pedig megszállta Észak- és Közép-Kína nagy részét.« Pearson azt is közűi, hegy 1939. októberében; amikor Hitler megtámadta Lengyelországot, s amikor már egész Nyugat-Európa belesodródott a háborúba, Duüies a Keresztény Ifjúsági Szövetség országos tanácsában váltig erősítgette, hogy sem Németország, sem Olaszország, sem Japán nem fenyegeti háborúval az Egyesült Államokat. Pearson Dulles háború előtti kijelentéseinek idézésekor egyszersmind megígéri, hogy erről a kérdésről »legközelebb« elmond még valamiféle »hosszú 'históriát.« Az amerikai külügyminisztérium néhány órával a Daily Mirror említett számának megjelenése után nyálvánrosságra hozott több titkos okmányt, köztük annak a táviratnak a szövegét is, amelyet 1940- ben Hans Thomsen’, a washingtoni német követség tanácsosa küldött Berlinibe. A 'hitlerista diplomata közlése szerint »a köztársasági párt egyik ismert képviselője« megígérte, hogy a párt országos kengresz- szusán győzelemre segíti a fasiszta agresszcrakkal szemben elnézést tanúsító »izclacionista külpolitikát« A megfelelő határozat kierőszakolásához — háromezer dollár költséggel — mintegy ötven izolacionista köztái'sasá'gi párti képviselőnek a kongresszusra való meghívása volt szükséges. Ugyanaz az »ismert képviselő« javasolta, hogy Thomsen .gondoskodjék külön izoűacicnista bizottság szervezéséről, s »Amerikának a háborútól való távoltartására vonatkozó hatásos félhívás« közzétételéről. Ehhez mintegy 60— 80 000 dollár keMiett volna. , »»Köztársasági párti barátaink« vállalták a költségek felének fedezését — jelentette Thomsen, s egyszersmind kérte, hogy a hitlerista kormány engedélyezze a másik rész kifizetését. Thomsen — más okmányok tanúsága szerint — megkapta az engedélyt, s az említett »hatásos felhívás« 1940. június 25-én meg is jelent a New York Times című lapban. Nem óhajtjuk megítélni, hogy milyen összefüggés van Pearson Daily Mirror-beli cikke és a köztársasági párt ismert képviselőjének a hitleristákkal való együttműködését bizonyító titkos okiratok nyilvános- sáigra kerülése közt. Nagyon valószínű, hogy az újabb, »legközelebb« sorra kerülő leleplezésekkel fenyegetőző Pearson tarsolyában még meghúzódik néhány, a köztársasági párt egyik-másik vezetőjét kissé kényelmetlenül érintő adat. Egy dolog azonban mindenesetre bizonyos: mindez kétségkívül összefügg a közelgő elnökválasztással’. A választási vita hevében lehullik a lepel egyes vezetők tevékenységének bizonyos »árnyoldalairól«. IRTA: SOMOGYVÁRY LAJOS XI. 3. Tyjár megnyúltak az árnyal, és köd fátyolozta be a távoli hegyeket, amikor habzó paripáján berobogott a leány. Nyilván nem tetszett neki, hegy mi — apja jurtája előtt ülve — láttuk őt ilyen állapotban, s el akart vágtatni. De Kulunda erélyes hangon rákiáltott: — Idejössz! A paripa megtorpant, a leány leugrott róla, s lehajtott fejjel odajött hozzánk. Lovát közben egy előkerült öreg tatár elvezette. KuCunda kemény hangon kérdezte: — Dél óta várunk rád! Hol voltál 'ilyen sokáig? Szuiejka fel sem nézve hallgatással válaszolt. Kulunda engedett a keménységből, és szeliídebfcen szólott., felhajtotta Szuiejka fejét. — Őszintén felelj, kislányom. Azt mondja ez a te minden titkodat tudó barátom, Ali (már mint én), azért voltál el, hogy kiszellőztesd magadból a ménesmester emlékét. Igaz ez? Mindketten erősen figyeltük az örvénylő szempárt. Egy picunka rebbenést láttunk benne. Csak akkorát, amekkorát egy pillangó ver, ha felröppen. Ez elég volt arra, hogy az apa lecsapjon rá: — Rögtön indulsz és megkeresed Qmár Túrit. Aid veled megy. Szuiejka szeme ijedt lobbot vetett, és kihunyt egy pillanatra. — És megmondod neki, hogy nyakunkon az ellenforradalom! Át kellene terelni az összes állatot hegyeken, titkos utakon Mongóliába. De nincs, akire rábízhatnám, áld teljesíteni tudná ezt a nagy feladatot, csak ő. Elmégy és megalázkodol. Ha megbántottad, bocsánatát kéred. És megkéred a nevemben, hogy a le kedvedért segítsen rajtunk. így mondd szőlői szóra. Szuiejka ajka megvonaglott. Elhalványulva csak ennyit tudott rebegni: —■ Lehetetten! Kulundábóil érzéstelenül hullottak a szavak. — Meg kell tenned! Mert te hívtad életre benne, amit most megtagadsz; ha igézeteddel el nem bájolod, ha ígéreteddel nem biztatod, nem támad benne ilyen érzelem irántad. Igen, mert hiába mondom én az esti szellőnek — hangja fokozatosan megenyhült —, hogy ne feléd, hanem AH barátom felé hajilítgassa azt a szép vadvirágot, amely előtted virull — azért csak feléd bólogat, mert feléd fújja a szél. Látod, kislányom, így ejti meg az embert a saját vétke. — Hangja most már melegen zengedezett. — És úgy fogsz bűnhődni érte, hogy elmegy hozzá, és őszintén kitárulkozol előtte. Megmondod neki, hogy a szerelmet együtt szabja A HANUM Mesterséges homokkő Az északi-tengeri szigetek mezőgazdaságában nagy károkat okoz a homokdűnék vándorlása. Nagy homoktömegek ezek, amelyeket a szél mozgat, Amerre elhaladnak, tönkreteszik a termést. Ennek megakadályozására új módszert dolgoztak ki. Kémiai anyagok segítségével! mesterséges homokkővé alakítják át a homokdiünák anyagát. A kísérleteket az egyik, szélviharnak leginkább kitett szigeten végeztéik el. Kompresszorokkal vegyszereket préseltek a homokba. Ezek hatására az szilárdan raagkötötjt és megkeményedett, Az eljárás ezenkívül felhasználható homokos tálán ú vidékeken utak. vasutak épületek és hídpillérek alapozására. 600 arany és ezüst pénzdarab egy régi kancsóban Egy bambargi (Nyugat-Német ország) földműves régi kancsót fedezett fel, amely körülbelül 600 arany és ezüst pénzdarabot tartalmazott. Egyrészt 1299-ből, másrészt főleg a XV. századiból ki ránk a sors az élettel Sok minden egyébbel össze- bagyulálva a hátunkra köti. A te 'batyudba, a te számodra Omárt gubancolta a sors. Viseld szeretettel. Kiszmet! * * * szemipálátinszká út már tele veit menekülőkkel, akik a fehérek elől futottak. Gondoltam,; csak lesz annyi sütnivalójuk Turiéknak, hogy nem j mennek eléje a bajnak. Helyesen gondoltam, mert tő-1 lünk egy jó félórai l'ófutamodásnyira megállította eket t a menekülők áradata. Egy nagy csapat pihenő hadi-! fogoly között ismertem rájuk. Előzőleg azonban — mi- f lőtt még észrevették volna — lóról! szálltunk, s ibeve-; zettük a lovakat az átmenti csalitosba; Szuiejka vigyá-t zott rájuk. í Nem akartam mindjárt rájuk rontani a lánnyal, I mert Túri hátha dacosikodik, ha meglátja. Ki, ha * neun ő! Hiszen eljöttünk utána. Igen, mert furcsa sze- j lek szekták kerekedni a sértett szerelmesek bolondos | zsákjából. Ezért egyedül indultam a pihenők közé. í Amint megláttak, arcuk felderülit, és mentem ott-1 hagyva a társaságot hozzánk csatlakoztak. Túri nem; tudta palástolni örömét, hogy újra velem lehet. Öszin-j teségi roham vett rajt erőt: bevallotta, hogy félszemé-1 vei mindig az utat kémlelte: vajon miikor bukkanok elő J az országút porából, s hívom őket vissza, — Ncs és. ha nem jövök, akkor talán nem is jöttél $ volna vissza? — kérdeztem tőle. ♦ — Nem! Inkább katonának állok a vörösök közé, ♦ semhogy megalázódnak lásson az a csdtri lány, azt | gondolva rólam, hogy a kedvéért jöttem vissza —• fe- j lelte határozottan. — Pedig mégis csak az ő kedvéért fogsz nyeregbe < szállni, Jancsikám — kötődtem vele visszamenet köz- J ■ben. Jancsi erősen kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem! Közben elértük a csalitost, átugrottunk az árkon, s a csalitos egy kis tisztása elénk tárta Szuiejkát. Ott állt a lány a négy paripától közrefogva. Éppen ráesett az alkonyatpír utolsó sugara és nézte Túrit. A lelke any- nyira alázatoskodott a nézésében, hogy Jancsi eldöb- foent tőle, s megfeledkezett zordon arcot vágni. Repeső szívvel sietett hozzá. Ez csak nézte őt, s szeme a legszebb bársony fényéved ragyogott reá ja. Annyi menet»,-) valójuk lett volna, de nem tudtak egymásnak semmit se mondani. Végül is Szulejkának eredt meg először a szava, de inkább csak rebegte, mint mondta: — Atyám küldött hozzád, Omár! Kéret általam, hogy gyere vissza! Veszélyben forog a ménes! Át kellene hajtani Mongóliába. De atyám nem bízik saját törzsében sem. Minden reménye benned van, hogy átmented a többi állattal együtt. Túri elsápadt. (Folytatjuk) \
