Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

Csütörtök, 1856. június 21. SOMOGYI NÉPLAP 3 í'* i * \ * < JCzdaej atn.(Líq,tk ültek kedden délután a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházat zsú­folásig megtöltő kaposvári nők között. A dolgozó nők I. világkonfe­renciájának küldöttei. Mégis szomoiú arcok, könnyező tekintetek fi­gyelték őket. A vendégek ugyanis életükről, küzdelmeikről beszéltek. Három- francia és kilenc olasz nő jött Kaposvárra, hogy elhozza a mi asszonyainknak a francia gyarmati és olasz nők üdvözletét, üzenetét. Sokszor szakította félbe taps és sokszor hangzott fel a meghökkenés moraja, amikor Pinaipa Palombó, az olasz ruházati és bőripari dol­gozók szákszervezetének titkára az olasz nők helyzetéről, az olasz dolgozók életéről beszélt. „Harcolunk, hogy elérjük, ami nálatok már megvalósult" Az olasz dolgozó nőknek igen nehéz a helyzetük. Elsősorban munkáért, munkaalkalomért kell k üzdeniük. Olaszországban jelenleg két és félmillió munkanélküli van, ötmilliónál többre tehető azok­nak száma, akik évente csak 150 napot dolgozhatnak. A dolgozó nők még ma sem kapnak a férfiakkal egyenlő bért, nincsenek olyan szo­ciális létesítményeik, amelyek a dolgozó nők munkáját megkönnyí- tenék. »Akkor, amikor népünk nélkülöz, amikor gyermekeinket nem tudjuk iskoláztatni, akkor néhány ezer ember dőzsöl, szórja a pénzt, a mi pénzünket. Ezek az urak eladták országunkat, s ma szép ha­zánkban mindenfelé amerikai támaszpontok vannak. Mi, olasz dol­gozó nők azonban rendületlenül harcolunk azért, hogy elérjük, ami nálatok már megvalósult, harcolunk a békéért, a béke megszilárdí­tásáért.« „Mi, afrikai asszonyok erőt merítünk a ti szabad életetekből" Könnyes szemmel hallgatták Renvosoire Justine, a bájosarcú, feketebőrű kis madagaszkári tanítónő szavait, aki a francia gyarma­tok bennszülött lakosságának szenvedéseiről, az ottani nők szörnyű helyzetéről, elnyomottságáról beszélt. »A mi gyermekeink nem járhat­nak iskolába, a legelemibb tudást is elzárják előlük, dolgozóink írás- tudatlanok, asszonyaink között alig akad, aki munkát vállalhat. Nyomor, éhezés, betegség pusztít ja népünket. Tudjuk, hogy ez mind a gyarmati elnyomás, az imperializmus szörnyű átka, ezért harco­lunk elsősorban szabadságunkért. Hazafiak ezrei vannak börtönben, de a legszörnyűbb terror sem tudja elnyomni népünk szabadságsze- retetét, harcos elszántságát, hogy kivívjuk magunknak a szabadsá­got. Mi, afrikai asszonyok örülünk, hogy láthattuk a ti szép országo­tokat, erőt meríthettünk szabad életetekből. ígérjük, továbbra is har­colni fogunk a békéért, a szabadságért, azért, hogy minden anya, minden gyerek békében, boldogan élhessen.« Renvosoire Justine vé­gezetül elénekelte azt a nemzeti indulót, amiért otthon náluk börtön jár. Sirt, amikor énekelt, s vele sírtak a mi asszonyaink is, amikor feszes vigyázzban állva hallgatták az elnyomottak énekét, A forró hangulat, az egymás iránti szeretet, a népek közti ba­rátság izzó lelkesedésbe csapott, amikor a magyar dolgozó nők egy­másután vitték ajándékaikat a vendégeknek. A sok baráti kézfogás, ölelés, csók eltéphetetlen szálakkal fűzte egymáshoz az olasz, a francia gyarmati és magyar dolgozó nőt, erősítette nemzetközi össze­fogásukat:. Az Internacionálét és a békeindulót énekelve, egymás kezét fog­va fejezték be a tanácskozást és tettek hitet a béke és szabadság mellett. A DÉLDÁV nem kapcsol... A lélektelen, nemtörődöm intézke­dés, illetve nemintézkedés hány embernek megkeseríti az életét. És .mennyivel nagyobb a keserűség, ha egyszerre több emberre ds kihat. Erről panaszkodott a minap a ho- mckszentgyörgyi Kossuth Tsz elnö­ke, Berki Józseí eüvtárs. Mert ne­kik bőven van bosszankodni valójuk. Az ugye természetes, hogy tsz-eink villamosítanak, hogy nemcsak lakó­házaikban, irodájukban alkalmaik vdl- lamyvüógítást, hanem, az Istállókban Is. Egészséges, nem tűzveszélyes és kényelmes. Ezért készítették el a tehénistáilók’ban is a villanyszerelési munkákat. Mindez már több mint négy' hónapja megtörtént, mégis pet­róleummal világítják az Istállót. És mindez azért, mert a Déldunántűll Áramszolgáltató Vállalatot nem hat­ja meg sem a könyörgés, sem a sür­getés, sem a anéltatlankodás, felé se néz a szövetkezetnek. Feltétélezzük, hegy akadnak ne­hézségek a DÁV-tnál, talán éppen az a Homckszentgyörgyre szükséges 60 méter hyzal hiányzik, s ez akadá­lyozza a villany ‘bekapcsolását, az azonban semmiképpen sem enged­hető meg, hogy számtalan levél és telefonálás ellenére még csak válasz­ra sem méltatják a tsz-t. Tegyen hát pontot minél előbb Berki elv társ pa­naszára a DÁV és ne halogassa to­vább Ítélésük teljesítését. PÄRT ÉS PARTÉPÍTÉS * íov jmnzgósít az aratás-cséplésre a Kutasi Állami Gazdaság pártszervezete Egy aktával több... SOMOGYI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, KAPOSVÁR. KEDVES ELVTÁRSAK! Eredetiben megküldöm a Barcsi Já­rási Tanács Mezőgazdasági Osztályá­nak levelét, amelyet a gyomirtási hét megszervezése tárgyában hozzánk kül­dött. A levél tartalmában, de egyéb vonat­kozásában is nagyon érdekes, mindenki számára tanulságos. Egynéhány Járási vezető mennyire nem érti, hogy mik a teendői a XX. kongresszus után. Ha a levelet bárki kézbeveszi, elol­vassa, a tartalmán kívül mindjárt két dolog is a szemébe tűnik. Az egyik, hogy a gyomirtási hetet 10 — 17-ig kell szer- vezni és a levél 13-án kelt. A másik, hogy a 13-án kelt levelet mi Barcson 1 G-án kaptuk kézhez! Úgy gondolom, a tartalma — a tény figyelembe vételé­vel — sok mindenről beszél, amit érde­mes megszellőztetni. Böhm József üzemi párttitkár ÍME A LEVÉL: JÁRÁSI TANÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLY, BARCS 64 — 56/1956. szám. Előadó: Zathureczky. . , . Tárgy: Gyomirtási hét szervezése. Valamennyi Községi Tanács VB elnö­kének és Termelőszövetkezet elnökének SZÉKHELYEIKEN A növényápolási munkák területén úgy tsz-eknél, mint egyéni parasztoknál lemaradás állapítható meg. A kedvezőt­len időjárás kapásnövényeink ápolási munkáit nem engedte folyamatosan le­hetővé tenni és nem használták ki a munkák végzésére alkalmas félnapokat a gyomirtások végrehajtására. A magasabb terméseredmények el­érését kapásnövényeinknél végső soron a növényápclási munkák idejekorán tör­ténő elvégzése dönti el, éppen ezert szükséges, hogy valamennyi kapásno- véryünk az elkövetkezendő napokban újból át legyen kapálva. A Baranya, Tol­na megyével folytatott hármas verseny növényápolási munkáiban a kiértéke­lést helyszíni szemlék során döntik el, ezért arra kell törekednünk, hogy a megye egész területén a kapásnövények magasabb termésének érdekében gyom- talanok legyenek. Ezért június 10 — 17-e között Gyomirtás! hetet kell rendezni. Elnök elvtársak, jó szervező munká­val hassanak oda, hogy a Gyomirtási hét ideje alatt a gépi és fogatos kultiváto- rok tervszerű kihasználásával, vala­mint a tsz-tagság és családtagok bevo­násával. továbbá az egyénig termelők teljes mozgósításával a kapásnövények ezidő alatt újból át legyenek kapálva, Barcs, 1956. Június 13-án. FE1GLI JÓZSEF mez. oszt. vez. * * * Megjegyzésünk: Hogy a XX. század fejlett közlekedés-technikája idején a Barcsi Járási Tanács miért van há­romnapi járóföldre a barcsi Vörös Csil­lagtól, az rejtély. (Kérdés, mikor kap­ták meg a messzebb lévő tsz-ek?) Ke­vésbé rejtélyes, hogy milyen hatása és eredménye van a 10-én kezdődő kor­szakalkotó kampánynak, ha azt 13-ás szervezik: nullái Mindenesetre egy ak­tával több. A háború késői áldozatai A Bejügymindszteríuim Somogy megyei főosztálya .jelenti:( hogy a marcali járásban, Gyóta-pusztán Lengi Ferenc 8 éves, Longi Dcimoai- kos 5 éves és Komáromi Lajos 9 éves kisgyermek egy ‘lövedéket ta­lált. A gyermekek játszani kezdtek a minden valószínűség szerint a há­borúból dttmaradt lövedékkel, s a nagyméretű akna felrobbant. Mind­hárman életüket vesztették. — SÜLYOS BÖRTÖNBÜNTETÉS ERŐSZAKOSKODÁSÉRT. A Nagy­atádi Járásbíróság Tratnyek Béla FÜSZÉRT-rakodómunkást, nagyatá­di lakost nővel szembeni erőszakos­kodás bűntettének kísérlete miatt 4 évi és 6 hónapi ibörtönibüntelesre ítélte. Ilyenkor minden falusi pártszerve­zet erejét leköti az aratás-cséplésre való mozgósítás. Különösen jó szerve­ző munkára van szükség az állami gazdaságokban, ahol — az elmúlt évek gyakorlata szerint — a munka­erőhiány akadályozni szokta a nyári munkát. Mit tett ennek elkerülésére a Kutasi Állami Gazdaság MDP-ve- zetősége? Erről érdeklődtünk Szabó Gyula elvtárstól, a vezetőség titkárá­tól. Szószerint úgy van, hogy nagy munka előtt állunk — kezdi. — 1378 holdról kell a búzát, rozsot és az őszi árpát letakarítanunk. Ehhez négy kombájn és öt aratógép áll rendel­kezésünkre. Számításunk, hogy az aratás 75—80 százalékát gép­pel végezzük, de természetesen minden mozgatható kézi erőt munkába állítunk, elsősorban ott, ahol gép nem bír dol­gozni. Főleg ez utóbbi igényel mun­kát a pártszervezettől. Ugyanis a csa­ládtagok bevonása nálunk sem megy könnyen. Ezért határoztunk ügy, hogy ezt az ügyet a pártszervezet ve­szi kézbe. Hogy ez mennyire sikerül, az azon is múlik, hogy párttagjaink hozzátartozói részt vesznek-e a mun­kában. A napokban taggyűlésen is meg­vitatjuk a tennivalókat, hiszen sem­mi biztosítékunk sincs arra nézve, hegy az időjárás nem húzza-e keresz­tül számításunkat. Mindenesetre az a tervünk, hogy a jó idő minden percét kihasználjuk az aratásra. Re­méljük, ebben a munkában nem is lesz áthidalhatatlan nehézség. Több gondot okoz azonban az, hogy mi­ként tudunk lépést tartani az aratás­sal párhuzamosan a növényápolással. Mert arra is számítanunk kell, hogy az aratás bizonyos mennyiségű kézi erőt elvon a növényápolástól, s ve­szélyben látjuk a kukorica háromszo­ri és negyedszeri kapálását. Bár a gazdaság vezetősége idejében •— még a télen — gondoskodott munkaerő­ről, mégis bajok mutatkoznak. 400 munkást szerződtettünk a nyári idényre, s most, amikor itt az ideje, hegy munkára jelentkezzenek, a 400- ból csalt 180 jelent meg. Pedig kel­lene a munkáskéz, hiszen a nngybajo- mi és a kutasi üzemegységben a ku­koricát még egyszer sem kapáltuk meg. A gazdaság vezetősége és pártszer­vezete egyaránt látja a veszélyt, tisz­tában van vele, hogy kárbaveszhet a termény egy része, ha nem intézke­dünk Időben. Éppen ezért nem is tétlenkedünk. Megszerveztük a szombat dél­utáni és a vasárnapi munkát azokból a munkásokból, akik nem a növénytermesztésben dol­goznak. így pl. a gépműhelyben dolgozókkal, a kocsisokkal, a DISZ-fiatalokkal megegyeztünk, hogy vasárnap kimen­nek kapálni. És valóban, az elmúlt vasárnap 71 dolgozónk kapálta a ku­koricát és a dohányt, rajtuk kívül 15-en a füvet kaszálták. A munkaerő ilyen módon való biztosítását tovább akarjuk növelni és vannak is kilátásaink eredményre. Egy-két példa erre: a kutasi üzem­egység növénytermesztési brigádja jelenleg 23 dolgozóból áll. A brigád- tagok — akik többségükben kisbajo- núak — maguk tettek ígéretet, hogy a létszámot rövidesen 40 főre növe­lik. Tervbe vettük azt is, hogy le- esökkentjük a benti munkaerőt. A magtárban például eddig hatan dol­goztak, most a nagy munkaidőre való tekintettel ezt leszorítjuk há­romra. Az építészetnél nem tudjuk ugyanezt biztosítani, de az ott dol­gozókkal is megbeszéltük, hogy 1—2 napra teljes létszámban kimennek a földekre. Hasznunkra válik a termelőszö­vetkezetekkel való jó kapcsola­tunk is. Öt tsz van a községben, s mind az öt gyakran fordul hoz­zánk kisebb-nagyobb segítségért, jelenleg is náluk van egy füka- szálógépünk. Most viszont ők se­gítenek majd bennünket. Abban egyeztünk meg: ahogy a tsz- ben végeznek a kapálással, egy-két napra eljönnek az állami gazdaság­nak segíteni. Természetesen mi is és ők is ügyelnek arra, hogy ez ne men­jen a termelőszövetkezeti munkák rovására. Sőt azt is kikötötték — és jogosan —, hogy velük együtt a gaz­daság dolgozóinak családtagjai is vegyenek részt a munkában. Remél­jük, hogy ez sikerül, és gazdaságunk dolgozói is megértik az idei termés­betakarítás és terméshozamnöveke­dés jelentőségét. Végső soron tehát bízunk abban, hogy a nagy nyári munkákat jó szer­vezéssel, a párttagok és pártonkívü- liek erejére, lelkiismeretességére tá­maszkodva időben elvégezzük. Azt akarjuk, hogy mindenki bizakodva fogjon a munkához, mert a sikernek en elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt félévben éppen maguk a dolgozók bizonyították be, hogy olyan feladatokat oldottak meg ha­táridőre, amiben maguk sem bíztak eléggé. Amikor pl. a gépjavításban elmaradtunk, azt hangoztatták né- bányan: itt a vasárnapi munkát nem lehet megszervezni. Azóta a pártszer­vezet megmutatta, hogy igenis lehet vasárnapi munkát szervezni. — Amikor a télen 290 vagon trágya volt a gazdaság területén, volt, aki azt mondta' ezt még öt év múlva sem tudjuk innen kihordani. Ez a jóslat sem vált be, mert a trágya már mind kinn van a földeken. A szénabegyűj­téshez is voltak, akik úgy álltak hoz­zá, hogy még egyetlen évben sem si­került begyűjteni. Most ennek ellen­kezőjét is bebizonyítottuk. És bebi­zonyítjuk azt, hogy nehézségeink ellenére is a nyári munkákat is el­végezzük becsülettel — fejezte be nyilatkozatát Szabó elvtárs. — KIÁLLÍTÁST RENDEZNEK AZ IPARI TANULÓK. Az ipari ta­nulók munkáiból kiállítás lesz jún. 24. és 30-a között az iparitanuló-iskoia épületében (Irányi D. u. 10.). A ka- állítás ünnepélyes megnyitóját június 24-én délelőtt 9 óraikor rendezűk. < László István, a Megyei Tanács VB elnöke: Virágzó termelőszövelkezeteket Sonugyban A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének Somogy megyei tapasztalatai Hí. Mivel az új tsz-ek vezetői a veze­tésiben és munkaszervezésben még gyakorlatlanok, igen hasznos a Ka­posvári Járási Tanács VB kezdemé­nyezése. A már régebben működő termelőszövetkezetek vezetőit és tagjait hosszabb időre az új termelő­szövetkezetekhez kérte segítségül. Meglátták, hogy sóik, igen sok függ a termelőszövetkezeti vezetők szak­mai 'képzettségétől. Mem kisebb feladata a végrehajtó bizottságnak, hogy a begyűjtési hi­vatalokkal közösen, körültekintően bontsák le a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét. Segítsék elő az újonnan alakult termelőszövetke­zetek többtenmelését. Fölösleges ter­ményeiket az állami s zabadf elvás ár- Jás keretében értékesítsék, vagy a föJdművesszövetkezeteknek bizomá­nyi értékesítésire adják át. A mellék­üzemágaik kialakítására is fordítsa­nak gondot, hogy az állam iránti kö­telezettség teljesítése után fennma­radó terményeket feldolgozva értéke­síthessék a piacon. Szervezzenek a termelőszövetkezetek között tapaszta­latcserékkel összekötött termelési versenyeket. Néhány szót a megyei végrehajtó bizottság feladatairól. Igaz ugyan, hogy a közvetlen ope­ratív munka sülHyal a járási végre­hajtó bizottságoknál van. (Éppen ezért történtek iis intézkedések a járási szervek megerősítésére.) Mégis nagyjelentőségű a megyei vb és a szakigazgatási szervek irányító, segí­tő munkája. Leszűrtük azt a tanulságot, hogy nem lehet egyes kiragadott jelensé­gekből általános következtetéseket levonni és annak alapján Intézkedé­seket tenni. Látszólag a megyei végrehajtó bizottság eléggé távol esik a közvetlen munkától. Munka­módszerét tekintve azonban sajátos módon, de közvetlen kapcsolatban kell lennie a közép- és alsófokú ta­nácsszervek, sőt a termelőszövetke­zetek szervező munkájával. Az elmúlt év őszén sok új termelő- szövetkezet közös munkáját kellett megszervezni, továbbá az őszi mező­gazdasági munkák beindítását és a földrendezést biztosítani. Megyei vég­rehajtó bizottságunk helyes intézke­déseket tett ezekkel kapcsolatban. Pl. egy-egy gépállomás körzetére a megyei végrehajtó bizottság tagjai vezetésével szakemberekből álló bri­gádokat küldött ki. E brigádok a helyszínen operatív segítséget adtak a közös munka megszervezéséhez, az őszi munkák elvégzéséhez. Vagy pél­dául a kaposrvölgyi termelőszövetke­zetek szarvasmarhatenyésztésének megszervezését közvetlenül a Mpgyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egy tagjára bízta, aki a járási végre­hajtó bizottság, a gépállomások és termelőszövetkezetek ezdrányú tevé­kenységét összhangba hozza és segí­ti. Ez utóbbi jelentőségét .különösen az húzza alá, hogy a Kaposvölgye közismerten az ország egyik legjobb szairvasmarhatenyésztő vidéke. Az új tsz-ek megerősítésénél tehát a legjobb módszer, hogy legyünk közvetlen kapcsolatban az élettel, figyelmünket a legfontosabb tenni­valókra, a helyi sajátosságokra össz­pontosítsuk. Ez a sajátosság pedig: Somogy megye gazdasági adottsága szinte korlátlan állat tenyésztési le­hetőségeket biztosít. A Megyei Tanács VB és a szak­iigazgatási szervek hatékonyabb se­gítő munkáját csak előmozdítaná az olyan intézkedés, amely szélesebb jogkört biztosítana a földrendezés engedélyezése terén.. Ugyanis a ma érvényben lévő jogszabályok szerint a földrendezés engedélyezése az F. M. kizárólagos hatásköa-éibe tartozik. Ez a körülmény a tsz földterületének egyesítését, illetőleg a gazdálkodás gyersütemű kialakítását eléggé von- tatottá teszi. Ugyanis azok az egyé­ni gazdák, akik a közös gazdálkodás útját választották, számos esetben a belépés után ds kénytelenek szét­szórt parcellákon gazdálkodni. Ez viszont kihatással van nemcsak a tsz-gázdaság irányítására, hanem a tagok jövedelmére is. A tsz-ek gazdasági megerősítésé­ben a legnagyobb hiba mégis abban keresendő, hogy hiányzik a megyei vb szakigazgatási, szervező munká­jának megfelelő összhangja. Pedig akár a népművelési, akár az egész­ségügyi vagy más osztály munkáját is nézzük, mindegyiknek megvan a maga feladata a tsz-ek gazdasági megerősítésében. Nevezetesen: a tsz- tagság egészségügyi helyzetének ja­vítása; a kulturális nevelőmunka rendszeres biztosítása; a tsz-ifjúság sportlehetőségeinek megteremtése. Természetesen ez önmagában nem elég, hanem hasonló munkamódsze­rek bevezetésére, ónállóságra kell nevelnünk a járási és községi vég­rehajtó bizottságokat is. A megyei ■vb gyakran megfeledkezik arról a fontos eszközről, amely — ha helye­sen összekapcsoljuk a tsz-ek meg­szilárdításával — komoly vonzóerőt jelent az egyéni gazdálkodók számá­ra. Ez a fontos eszköz: a községpoli­tikai munka, a községfej lesztés.i terv. Áz anyagi eszközcJc helyes felhasz­nálása, a beruházások helyének ki­jelölése és megannyi más lehetőség, mind-mind összetevője, kiegészítője a tsz-ek gazdasági megszilárdításá­nak. Nehéz lfenne kimerítően felsorolni mindazokat a lehetőségeket, amelye­ket az új tsz-ek gazdasági megszi­lárdításának szolgálatába lehetne állítani. Egyet azonban hangsúlyoz­nunk keli: megyei, járási és községi végrehajtó bizottságaink önállóan .keressék, kutassák azokat a lehető­ségeket, amelyeket utasításokban nem lenne helyes sablónosan, recept- szerűen megadni. Az önállóság tehát azt is jelenti, 'hogy az alapszabály keretén belül — annak megsértése nélkül — min­dig adjunk a tsz-tagek véleményére. Gazdaságuk megszervezésében nevel­jük őket tudatos, felelősségteljesen cselekvő embereikké. (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom