Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-03 / 130. szám

tervszerűbb tervezést! Hogy megszűnjék a panasz az SZTK-ra... Lapunk hiteléért Egy termelőszövetkezet életéről van szó... Interjú a névtelen olvasóval A MAG' * ÓZÓ K PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XTTF -am, ' ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. június 3. A rat ás—cséplésre késs ! Aí fi fi fi fi 8 fi f K | fi fi fi fi KÖSZÖNTŐ A PEDAGÓGUSNAPRA A somogyi szülök népes családjának meg- bízás nélküli szószólójaként köszöntelek 'bernieteket, gyermekeink nevelői; közelebbről' pedig egyik tanítványotok apjaként üdvözöllek benneteket, kisérettségire készülő leányom tanítói. Köszönjük áldozatos munkátokat, hivatás- tudatotok alkotó megnyilatkozását: a meleg, emberi szeretetet, a gondoskodásit ás törődést, mellyel jellemes embereket, a világot .megis­merni kívánó, tudományra áhító ifjakat for­máltatok gyermekeinkből Köszönjük nektek, hogy beléjük plántáltátok a tudás édes ízét, a szép, a nemes, a jó iránti érdeklődést, a rúttól és gonosztól való tartózkodást. Köszönjük, hogy hazájukat seerető, az országépítésből, a szo­cializmus megalapozásából részt vállaló lelkes fiatalokat neveltetek a rátok 'bízott kismagya- rokiból. A hálás köszöntés ünnepi óráiban felötlő­nek bennem egyik tanító költőnk sorai: »Eszembe jut most az az iskola, és az a táj — az apró kis faluk, ahonnan nem vitt iskolába út, s a falvak, széles süppedt füzesek, köztük tanyák. Hány és hány gyermeket rejtettek el előled is, sovány népoktatás és vézna tudomány, a táj pusztái és majorjai! — azt nem is tudtuk számontartani.« H T Négy hosszú sorban állnak a fi cséplőgépek a Fonói Gépállomás fi udvarán. A szemlebizottság majd Jjj mindet »végigszőrözi«. Mendöl Bé- fi Iának, az ÁMG Megyei Igazgatósá­éi ga főmérnökének »négy szeme« fi mindent észre vesz. S könyörtele- fi nül — a »magyarázatot« elengedve fi füle mellett — diktálja jegyző- ' könyvbe: »A 1513—8-as gépen egy rugólap eltörött. Kicserélendő!« Ám hiába keres, »nagy halat« nem tud a felelet: becsülettel, fi fogni. Miért? Egyszerű '!' a Fonói Gépállomás W határidőre felkészült az aratás- j oséplés nagy munkájára! fi" Van persze néhány kisebb hiba. Jj' Ezek nagyrésze azonban abból szár- fi mazik, hogy alkatrészeket nem fi kapnak. Vagy pedig 12 mm-es csa­lj' varhoz 7,5-es anyát küldenek! Nem fi először kérdezzük meg már az il- fi letékes országos szerveket: számuk­ul' ra miért elképzelhetetlen szoeia- fi lista államban a rendszeres anyag­éi ellátás?! ' Hogy az igazsághoz hűek le­gyünk, öt db szalmafelhordó még fi javítás alatt áll. Ez azonban rész­Minden gondja községének becsülete arcos, alkotó nevelők voltatok a tűz- próba kemény napjaiban. A romba dőlt, üszkös iskolafalak. az üresen tátongó tantermek csüggedést árasztó légköre munkára, kemény tetteim; serkentettek benneteket. Láttalak ben- neket fejszével kezetekben, erdőt döntöttetek, ácsoltátok a kezdetleges padokat- az új nem­zedék épülésére. A szálkás, durva padok lakói között felvillantottátok a tudás világosságát, felzendítettétek a holnap vidám dalait. Közü- letek mily sokra illettek Ady tanítójához kül­dött szavai: »Hogy szép az élet, te mondtad szüntelen S hogy higgyük: akartad. S mig játszadoztak rajta bús mosolyok, Erőt és hitet prédikált az ajkad.« A nagy .közösség, népünk szellemi feleme­lése — ez volt vezérlő gondolatotok, pedig talán családotok mindennapi gondjait, bajait sem tudtátok megoldani. Másokon segítettetek, mi­kor önmagátokat sem. tudtátok segíteni. Le­mosni a szellemi szegénység gyilkos 'bélyegét, sebesen bepótolni a századok mulasztását, el­oszlatni a teremtett sötétséget, ez volt a jelsza­vatok. És beléptetek a népkönyvtárait polcai közé, odaáll tatok az énekkarok, zenekarok, táinccsoportok élére, sistergő életet vittetek művelődési házaink falai közé, ápoltátok, segí­tettétek az új, szocialista kultúra kibontakozá­sát, mélyről indult, felszabadult somogyi népünk szomjas tudásvágyának kielégítését. Tudjuk, nem volt könnyű és mindig hálát fakasztó a küldetésiek. Sokszor és sokhelyütt a vasfejű bürokraták bizalmatlansága gáncsolt el benneteket; sok egészséges, életre való ja­vaslatotok elakadt az önhitt fontoskodók nagy­képűségén. Arra is akadt nem egy példa, hogy néhány rövidlátó ügyintéző méltatlan munkák­kal. túlterhelt benneteket, és helyenként há.t- Kérbe került legfontosabb hivatástok, az iskolai nevelőmumka. De nem csüggedtetek, nem fá­radtatok bele a harcba. Mert messzebbre néz­tetek, mert távolabbra láttatok. Mert meggyő­ződtetek nap mint nap arról, amit így öntött szóba a költő: »Volt-e valaha párt a zaklatott földön, amelyet foglalkoztatott az iskola? Művelte-e szíved s agyad? — Van ilyen párt ma! A tied! Mindannyiunké, népedé!« '"Panka virágerdővel, csengő énekszóval, pergő dobszóval köszöntenek benneteket szerető tanítványaitok ezrei, ünnepel bennete­ket a párt, államunk és dolgozó népünk apraja- nagyja. »Magam is itt vagyok ünnep-kocsit tolni.« S akinek nem jutott csillogó érem, fé­nyes kitüntetés vagy pénzjutalom, tudja meg és érezze: szeretjük és (becsüljük a tudás mag­vetőit, gyermekeink lelkes, áldozatos nevelőit. Sok csendesen ünneplő, szótlan ember nevében szeretném megszorítani derék, becsü­letes, alkotó kezeseket. KELLNER BÉLA fi' Illés János, Kaposhomok tanácsel­nöke naqy qondot fordít a lakossáq kezdeményező készséqének kibonta­koztatására. A közséqfejlesztési tervben több mint 26 ezer csemetét ültettek el a falu csinosítására, szebbé tételére. Lelkiismeretesen küzd a beadási kötelezettséqek pontos, időbeni teljesítéséért is. Volt időszak, amikor Kaposhomokot a járás első közséqeként tartották nyilván. Illés elvtársnak naqy része van abban, hoqy Kaposhomok a felszabadulási versenyszakaszban is jelentős sikereket ért el a beqyú'j- tésben, s éqyetlen hátralékos sincs a faluban. I ben érthető, ha figyelembe vcsz- szük, hogy egész télen szabad ég alatt álltak. S a 15—20 fokos hi­degben, a sok tavaszi esőben nem nagy lehetőség volt javításukra. •Túnius lö-re, a póthatáridőre azon­ban ez is készen lesz a bizottság által »kijavítandó !«-nak jelölt egyébbel együtt. A tavaszi gépja­vításért elismerés jár a javító bri­gádnak és vezetőjének, Vincze elv- társnak. Szintén a gépállomás ve­zetőségének, ki megszervezte s ál­landóan napirenden tartotta ezt a fontos munkát. Megáilapította még a szemlebi­zottság, hogy a hét cséplóbrigád körzete megvan, csak az egyes gé­pek rajonírozása nem történt meg. Az aratógépek gabonateriilete egé­szen, a kombájnoké pedig részben volt kijelölve a szemle napjáig, jú­nius 1-ig. Ezek megállapítása most folyik, napokon belől kész. A csép­lőgépekhez a munkacsapatok biz­tosítva vannak. Üzemanyag folya­matosan érkezik. Mindent összegezve: a Fonói Gépállomás aratás-cséplésre kése! Mire várnak a böhönvei Szabadság Tsz-ben? 120 hold négyzetesen vetett ku­koricatáblájukon még egyetlen ka­pavágást sem tettek. A gyom, ha nem akadályozzák meg gyors növe­kedését, saját zsebükből lopja el zárszámadáskor a ropogós százforin­tosokat. Mit akarnak etetni majd a hízókkal, ha késlekedésük következ­tében holdanként 1—2 mázsával ke­vesebb termés kerül a kukoricagó- réba? Ne várjanak tovább, kezdjék meg teljes lendülettel a kapálást. De segítsen a gépállomás is! Már kétszer megkapálták cukorrépáj ukat fia gadácsi Táncsics Termelőszövetke- fizet tagjai. Sikerük titka abban rej- xlik, hogy a területeket raunkacsapa- Jt'tcn belül felosztották, s egyénen- fiként felelőssé, a termelésben érde­keltté tették a tagokat. 100 hold ku- fikor teájukat a Mennyei Gépállomás r vontatta fcultivátórával egy- j szer megkapálták. Négy hold korán fi ültetett burgonyájukat feltöltötték, Jj'14 holdon pedig elvégezték az első kapálást. A balatonboglári híres gazda... fi I fi | fi Híres gazda hírében áll Balaton­ok bogláron Harangozó Lajos középpa- raszt. Okos, előrelátó gazdálkodása, yf.esaládja hangyaszorgalma tette na­il vét híressé a faluban. Harangozó bá- 'csit hajnalban már a mezőn találni, Derekasan helytálltak a kapálásban A Felsőbogáti Állami Gazdaságban befejezték 42 hold cukorrépa első kapálását. Poleszák Magda brigád- vezető és a DISZ »Hajrá«-brigád vé­gezte a legderekasabb munkát. Napi tervüket 160 százalékra teljesítették. Dicséret illeti Bosnyák Mária brigád­tagot is szorgalmáért. Megkezdődött a gazdaságban a ta­karmányok betakarítása is. Már 15 hold lucernát lekaszáltak, megkezd­ték 270 holdon a lóhere kaszálását. Savanyú rétiszénájukat már betaka­rították, 150 köbméter zöldsilót ké­szítettek belőle. A jól végzett mun­káért dicséretet érdemelnek a gaz­daság dolgozói. Telj edtette első féléves tervét a Finommechanikai Vállalat A Finommechanikai Vállalat dol­gozói örömmel jelentették: május 28- án teljesítették első féléves tervüket. Kiváló eredményüket a dolgozók lelkes, jó munkájának köszönhetik. További jó munkát és hasonló sike­reket kívánunk a vállalat minden dolgozójának. CIKKÜNK NYOMÁN... Az elmúlt ősszel a Marcali Gépállo­más Nyakas Istvánnénak nem végezte el a kifizetett munkát. A lapban megje­lent felhívás után 3 nappal a gépállomás visszafizette az összeget. Nyakas Ist­ván né ezúton mond köszönetét a szer­kesztőségnek, hogy a hónapok óta hú­zódó ügy elintéződött. Surugli Lajos vb-tíitkár Mesztegnyő fi fi i, esti sötétedéskor pedig még a falun I kívül, valahol a mezőn rója a baráz- j dóikat, vagy azt teszi, ami éppen sor- fi ba jön. Nem vonakodik ő a fejlett Jmódszerek alkalmazásától sem. Azt jjjmondja: »A gép három óra alatt •Ái megforgatja azt a földet, amin én lófogattal naphosszat gyötrődöm. Ku­koricáját meg négyzetesen veti, mű­trágyát is használ. Tavaly három­szori szántásba vetett őszi árpája. 14 mázsa termést adott. 400 négyszögöl földről pedig csaknem 40 mázsa bur­gonyát takarított be. Állatai is szé­pek. Jó fejőstehene van, s két-három hízója. A képhez hozzá kell még ten­ni azt is, hogy Harangozó gazda a beadásban is a híresék közé tarto­zik. -» cA kömfü iimicfiíve A könyv immár hagyományossá vált ün­nepét köszönti e napokban népünk. A megszeretett könyv ünnepi üdvözlésére meg­mozdult somogyi népünk apraja-nagy ja is. Dísz­be öltöztek könyvtáraink, könyvesboltjaink, 'benépesedtek az üzemi és falusi könyvsátrak, gyáraink, kis falvaink könyvekkel megrakott elárusító asztalainál munkások, dolgozó parasz­tok válogatnak a könyvek százai közül Nem léhet és nem szabad megfeledkeznünk arról — ha sokszor szóltunk is róla —, hogy azelőtt is voltak könyvnapok és könyvvásárok, könyvkiadók és (könyvkereskedők üzleti vállal­kozásai, melyeik lényegükben főként abban kü­lönböztek mai ünnepi könyvhetünk szellemétől, hogy azokat szűk körnek, pénzes bibliofileknek, könyvgyűjtőknek szánták, és hatásuk ezen túl legfeljebb a könyvet áhító, de kispénzű in-. tellektueieknél volt észlelhető» »Minden műnek nemcsak hatása, de még becse is azon összeköt­tetéstől függ, melyben az a nemzet életével áll« — írta Eötvös József. A múltban a könyvek, még a legnagyobb klasszikus alkotások is csak vékony szálltai kapcsolódtak a nemzet életéhez, mert a könyv luxuscikk volt, egy vékony réteg élvezetes időtöltését szolgálta. Hiába szólt ftgyel- meztetőleg majdnem száz évvel ezelőtt a Szép­irodalmi Figyelő: »A költészet és művészet föl­adata magasb a csupa időlbltésnél. A valódi költő és művész nem bohóca, hanem lelkesítő­je, legnermesb oktatója a népeknek.« Csajt a hatalom birtokában lévő nép nyújt­hat elég anyagi eszközt ahhoz, hogy igazi, tö­megekben gyökerező kultúrát teremtsen. Te­kintsen a hitetlenkedő bármely könyvtárunk, könyvesboltunk forgalmi adataiba, nézzen kö­rül a munkás- és parasatlakások könyvespol­cain és látni fogja, hogy a felszabadult magyar nép életszükségletévé, szórakoztatójává, min­dennapos barátjává lett a könyv. A bban a Somogy megyében, ahol a könyv- kultúra, az olvasómozgafom mélyen az országos átlag alatt volt, 1953-ban 25 989 olvasó 391 442 könyvet, 1955-ben már 40 700 olvasó 707 066 kötet könyvet kölcsönzött a tanácsi könyvtár-hálózatiból. Mintegy 2000 fiatal a DISZ József Attila jelvényszerző olvasómozga­lom keretében olvassa könyvtáraink könyveit. Ha ehhez hozzászámítjuk az üzemi és szak- szervezeti könyvtárhálózat jelentős eredmé­nyeit, akkor bontakozik ki teljes mértékben So­mogy megyei olvasómozgalmunk nagysága. A könyvbaráttá vált széles olvasótábor számot­tevően vásárol is könyveket. Az elmúlt évben megyénk dolgozói 301 332 kötet könyvet vásá­roltak. »Az író néni szemlélője, hanem alkotója az életnek. Amikor megírja as ember lelkivilá­gát, egyszersmind meg is változtatja, segít az embereknek abban, hogy magasabbra emelked­jenek, hogy jobbak és erősebbek legyenek« — — mondotta Ilja Erenburg. Ezért nagyjelentő­ségű népünk gondolatvilágának formálása szempontjából az olvasómozgaiom nagymérvű kiszélesedése. Nem nyugodhattunk m»eg azonban abban, hegy megyénk lakosságának többsége még nem rendszeres olvasó. Az ünnepi könyvhét során és az azt követő időkben fokozott erőfeszítése­ket. kell tennünk az olvasótábor állandó növe­lésére, a jó könyvek népszerűsítésére. Segíte­nünk kell elsősorban új magyar irodalmunk térfoglalésát, ma élő íróink, költőink alkotásai­nak szélesebbkörű megismerését. A népből támadt íróink szava néphez szól, hadd hallják hát mennél számosabban szavukat! Második ötéves tervünk irányelvei az ipar és mezőgazdaság fejlesztése mellett a kulturális fellendülés nagyszerű perspektíváját is feltárta: »Szó.mottevően kell növelni a kiadott könyvek példányszámát és a könyvtárhálózat köny vállo­mányát ... fejleszteni kall a mozi- és könyvtár- hálózatot.« A könyvállomány és a könyvtárháló­zat bővülése, könyvkiadásunk gazdagodása nö­velni fogja az olvasómozgaiom kiterjesztésének lehetőségét. 'T'asácsaink, tömegszervezeteinik segítsék A elő, hegy dolgozóink mennél nagyobb számban ismerkedjenek meg a szépirodalmi, politikai, ismeretterjesztő könyvekkel, a szak­könyvekkel, mert az általános műveltségi szín­vonal, a szakmai ismeretek növelésével népünk jólétének emelését segítjük elő. Használjuk fel az ünnepi könyvhetet új könyvbarátok, új Ol­vasók, új könyvtárlátogatók, új könyvvásánAók megnyerésére! A kulturális forradalom tömeg- bázisárnak kiszélesítése szocialista építésünk érdekében, ümnepi könyvhetünk legfontosabb célja és legmélyebb értelme. — k — ...............■■■■■■■■■»■■■■■■■«»fi..............

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom