Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-20 / 144. szám

VILÁG PROLET ÁR]AI EGYESÜLJETEK! ■■■■■■■n«aa■■»■■■ < ÁZ MDP SOMOGY MEGYEI TSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 144. szám. 4 HA 59 PILLÉM Szerda, 1956. június 20. Gépállomásaink aratásra készen Érnek a kalászok, közeledik az ara­tás. Megyénk gépállomásaira nagy feladat vár, hogy időben, veszteség nélkül betakarítsuk a jónak Ígérke­ző gabonatermést. Az eddigi jelek szerint gépállomásaink lelkiismerete­sen készülnek a kenyércsatára. Igen hasznosak a most folyó gépállomási tanácsülések, ahol a tsz-ck és a gép­állomások vezetői megbeszélik a teendőket. A Mernyei Gépállomáson pl. Czmerk István elvtárs, főagronó- mus azt javasolta a tarlóhántás za­vartalan elvégzése céljából, hogy ab­ból a tsz-ből, ahol az aratógép után tüstént nem gereblyézik fel a tarlót, büntetésként vigyék el az aratógépet. Javaslatát elfogadták, s a tsz-elnö- kök megígérték: mindent elkövetnek, hogy az aratógép után azonnal fel­gereblyézik a tarlót, hogy szánthas­son a traktor. Ugyancsak a Mernyei Gépállomáson úgy hangolták össze a gépek munkáját, hogy pl. a kom­bájnok és aratógépek folyamatosan — kezdve az őszi árpa aratásától a zabaratás végéig — állandóan dol­gozhatnak. Azt mondtuk: gépállomásaink ál­talában jól felkészültek az aratás- cséplésre, azonban akadnak olyan — «gyes vezetők által jelentéktelennek tartott — hibák, amelyeket ha idő­ben ki nem javítanak, bajt okozhat­nak a legnagyobb munkák idején. A gépszemle során pl. a Marcali Gépállomáson a bíráló bizottság fel­hívta a figyelmet, hogy egyes gépek nincsenek kellően kitisztítva, hogy nem készítették elő a cséplőgépekhez a szíjakat, hogy szerződésileg nem biztosították minden géphez a csép­lőcsapatot. A gépállomás vezetői azonnal hozzáláttak a hibák kijaví­tásához. A Gépállomások Megyei Igazgatósága már előre felmérte, me­lyik gépállomáson hogyan biztosít­ják az aratógépek és a kombájnok kapacitásának kihasználását. A kom­bájnoknak 10 070, az aratógépeknek pedig 17 420 holdat kell learatniuk az idén. Egyes gépállomásokon azon­ban nincs biztosítva a kombájnok teljes kihasználása. A Tapsonyi Gép­állomás 100 holddal kevesebbet szer­ződött kombájnaratásra, mint ameny- nyi a kapacitása. Erre a Megyei Igazgatóság a fölösnek látszó kom­bájnerőt átirányította a Fonói Gép­állomásra. Helyes, ha a Gépállomá­sok Igazgatósága m;*r most gondos­kodik a szervezésben mutatkozó hi­bák kijavításáról, azonban nem lett volna-e helyesebb, ha Tapsonyban igyekeznek biztosítani a hiányzó kombájnterületet? A következő példa is hibára fi­gyelmeztet: egyes termelőszövetke­zetek az aratógépekre túlzott igényt tartanak, ugyanakkor nem kell ne­kik a kombájn. Boszkovics elvtárs, a somog.yjádi Augusztus 20 Tsz el­nöke a Kaposvári Gépállomás ta­nácsülésén azt mondta, hogy ő csak úgy ad kombájnnak munkát, ha egész nyárra kapnak egy aratógépet. Helytelen ez azért is, mert Somogy­iadon igen jó a terület arra, hogy többet arassanak kombájnnal, mint aratógéppel. És a Gépállomások Igazgatósága figyelembe vette azt is, hogy az aratógépeket lehetőleg olyan helyekre irányítsák, ahol kom­bájnnal aratni nemigen lehet. Ezt meg kell érteniük a termelőszövet­kezeteknek is. Megkezdődött a rajonírozási terv szerint a gépek kivontatása. Tehát sürgősen el kell dönteni minden ter­melőszövetkezetben, hogy mennyi gépi erőt igényelnek az aratáshoz. Ez azért is fontos, mert az idén is esős nyárnak nézünk elébe, ez pedig megköveteli, hogy igen gyorsan taka­rítsuk be a gabonát, ha nem akarjuk, hogy ltárbavesszen fáradságos mun­kánk gyümölcse. Gyorsan betakarí­tani pedig csak a gépek segítségével lehet. A gépek készen állnak e nagy munkára, használják ki hát termelő­szövetkezeteink e segítséget, hogy minél kevesebb mag vesszen kárba. Munkaegvségenkint tizenöt forint előleg A milked Uj Élet Termelőszö­vetkezetben kedden harmadszor osztottak előleget. A tsz-közgyű- üés határozata szerint egy-egy munkaegységre öt. forint előleget adtaik. Iigy a korábbi előlegosz- tásokkail együtt egy munkaegy­ségre már 15 forint előleget kap­tak az Uj Élet tagjai. Cink Pé­ter, aki hanmadlmaigával dolgozik, a mostani előlegosztáskor 2500 fo­rintot vitt haza. SfflMmg István és felesége már 350 munkaegységet szerzett. A Siliirag-család kedden 1750 forint előleget kapott. A tervek szerint az aratás vé­gén 'újabb előleget osztanak majd az Uj Életben. Erre min­dén lehetőség megvan, hisz a tervezett 45 forintos munkaegy- ségértéket a jó termés következ­tében úgyis messze túlhaladják majd. Szépen feilSűih tsz-einft szarvasmarhfróüománya E gazdasági évben megyénk tsz-ei 13 ezerrel növelik szarvasmarhaállományu­kat. Május 31-ig ezt r tervszámat 82,4 százalékiq teljesítették. Legjobbak a csurgói járás tsz-ei 92,9 százalékkal. Leggyengébb a fonyódi járás 71,1 szá­zalékkal. November 1-ig a 100 holdra eső szarvasmarha sűrűségnek tizenegy­nek kell lennie a megye tsz-eiben, mely­ből a tehénsűrűség 4,4. A barcsi Járás tsz-ei már túl is haladták ezt. 100 hold­ra eső szarvasmarhasűrűségük 14,3, te­hénsűrűségük 5. Utána a csurgói járás következik 12,7 szarvasmarha- és 5,7 tehénsűrűséggel. Adjuk idén is áss első gabonát a hasának A kertai Vörös Csillag Tsz versenyfelhívása A kertai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága a napokban tar­tott közgyűlésén megbízta a vezetőséget, hogy az alkotmány ünnepének tiszteletére szólítsa begyűjtési versenyre az ország valamennyi termelő- szövetkezetét. A közgyűlés a verseny pontjait is kidolgozta és értékelésére a Be­gyűjtési Minisztériumot kérte fel. »Adjuk az idén is az első gabonát a hazának — mondják a felhívás­ban. — Versenyezzünk azért, hogy augusztus 20-ig mind a kötelező, mind pedig a szabad értékesítésre lekötött gabonát a begyűjtőhelyre szál­lítjuk. Egész évi soványbaromfi beadási kötelezettségünknek szeptember 10-ig hiánytalanul tegyünk eleget. Ugyaneddig az időpontig adjunk a ter­vezettnél harminc százalékkal több tojást a közfogyasztásnak. Éves ser­tésbeadási kötelezettségünket augusztus 20-ig, \ ágómarhabeadásunkat pedig már június 30-ig rendezzük*«. A versenyfelhívásban a tsz tagjai a közgyűlés határozata értelmé­ben azt is bejelentik, hogy összes beadási kötelezettségüket — beleértve a szerződött és a szabad értékesítésre lekötött mennyiséget is — ötven százalékkal túlteljesítik. Új xöldscg-gyümölc»- üzlet nyílt Kedden délelőtt 9 órakor adták át a forgalomnak Kaposvárott a Szövetkezeti Központi zöldség­éi gyümölcs-mintaboltját, me­lyet csaknem 200 ezer forintos beruházással létesítettek. A tá­gas, higiénikus, tiszta és stílu­sos kivitelben elkészített zöld­ség- és gyiimölcs-szaküzletet a megnyitás után azonnal ellepték, a vásárlók, s egy óra alatt több mint 500 vevő fordult meg az új üzletben. Szabó György, a bolt vezetője és munkatársai ugyan­csak kitettek magukért. Zökke­nőmentesen bonyolították le az első órák hatalmas forgalmát, gyors és figyelmes kiszolgálással bizonyították be, hogy az új szaküzlet nemcsak külsőségei­ben, hanem minden tekintetben képes kielégíteni a vásárlókö­zönség legmesszebbmenő igényeit is. Az új zöldség-gyümölcs-bolt- ban megtalálható az összes pri­mőr-áru. Igen nagy volt a keres­let a friss főzeléktök iránt, mely 2,30 forintos áron került eladás­ra. Nagy mennyiségben vásárol­tak a vevők zöldborsót és vaj­babot is. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságban termesztett piros paradicsom ára ugyan még tekintélyes — kg-onként 40 fo­rint —, de így is sokan vásárol­tak belőle negyedkilós, félkilós tételeket. A Szövetkezeti Köz­pont új szaküzlete nagy nyeresé­ge Kaposvárnak. Hársmmilüó hatszázlízczer íifer tej E gazdasági év kezdetétől megyénk tsz-eiben 3 millió 610 ezer liter tejet fej­tek; egy tehénre eső átlag 945 liter — megyék közti viszonylatban is szép eredmény. Borbemutató Szárszón A balatonmenti bortermelők — álla­mi gazdaságok, tsz-ek, egyéniek — ma Szárszón bemutatják termelvényeiket a fonyódi és siófoki járás szakembereiből alakult bizottságnak. A három első he­lyezett borából mintát küldenek Buda­pestre. Az országos bíráló bizottság dönti el, hogy ki képviseli majd a ba­latonmenti híres borokat az őszi Mező- gazdasági Kiállításon. Háborús bűnös tömeggyilkosokat ítélt el a Békés megyei bíróság \ Békés megyei bíróság egy hétig tárgyalta Gyulán Boldizsár János volt csendőrőrmester, egy háború alatti csendörkülönítmény parancsnokának és négy társánál, ügyét. Az öt vádlott el­len emberek törvénytelen kivégzése és meglcínzása miatt emelt vádat az ügyész­ség. 1945 október első napjaiban a szovjet csapatokkal együtt küzdő román egy­ségek elfoglalták Méhkerék és Kötegyán községeket, ahonnan rövid idő múlva a német és magyar fasiszta csapatok né­hány napra visszaszorították őket. Bol­dizsár és társai ezalatt a négy-öt nap alatt több embert összegyűjtöttek a környék lakosságából, s több napon át kínozták őket, majd amikor parancsot kaptak a foglyuknak Szentesre szállítá­sára, egy részüket, tizenöt férfit, két nőt és három gyermeket Doboz község temetőjében puskalövésekkel és kézi­gránátokkal önhatalmúlag, kegyetlenül megöltek. Parancsnokságuknak azt je­lentették, hogy a foglyok légitámadás áldozatai lettek. A Békés megyei bíróság a vádlottak és számos tanú meghallgatása után hir­detett ítéletet. Boldizsár János elsőren­dű vádlottat életfogytig tartó, Lakocsai György másodrendű vádlottat 12 évi, Magyar Ferenc harmadrendű vádlottat 10 évi, Molnár Józsefet 5 és fél évi, Tóth Józsefet 6 évi börtönre Ítélte a bí­róság. Az Ítélet még nem jogerős. A hidrogénbomba hatása Bár az atomfegyvereknek és az álta­luk okozott rádióaktivitásnak közvetlen rádióaktív hatása jelenleg nem észlel­hető, minden újabb hidrogénbomba rob­banása emeli a rádióaktivitás mennyi­ségét az egcsz világon. így szól az An­gol Orvosi Kutétó Tanács régvárt és most megjelent közleménye. A tudósok azonban megállapították, hogy az atom­energia békés felhasználása is »az em­beri közösség nemzőképességére koc­kázattal jár«. Ezért sürgetik a világ atemtudósai, hogy minél előbb állapít­sák meg a rádióaktivitásnak azt a ma­ximális mennyiségét, ami méq veszély­telen az emberisécire. A közlemény sze­rint »jelenlegi tudásunk még elégtelen ahhoz, hogy ezt a specifikus mennyisé­get meg tudjuk állapítani«. De a Rádio- lógiai Nemzetközi Bizottság tanulmá­nyozza ezt a kérdést. A bizottság mun­kájánál felhasználja a nagasaki és hi- rcshlmai atombombarobbanásnál szer­zett tapasztalatokról szóló jelentést, va­lamint a rádióterápiai kezelés következ­tében előforduló megbetegedések ta­pasztalatait. Az eddigi tanulmányok be­bizonyították, hogy összefüggés áll fenn a rádióaktivitás hatása és a következő' betegségek között; vészes vérszegény­ség, csont-, tüdő- és bőrrák, szembaj, hajhullás, terhességi abortusz, valamint abnormális születések. A Hiroshimára dobott atombomba rádióaktivitásának nagymértékben kitett japán nők közül tizenegynek gyermeke »microcephali- tis«-szel született: a gyermekek szüle­tésük óta idióták és fejük aránytalanul kicsiny. A közlemény azzal végződik, hogy az emberiségnek össze kell fognia az atomfegyverek használatának meg- gátlása érdekében. Vagont vagy gépkocsit kérnek a somogyvámosiak A somogyvámosi Törekvés Tsz tagjainak naigy problémája a .gabo­naraktár rendbetétele. Már régen ki­meszelték, kitakarították volna, ha ... Ugyanis egy-egy emelet pad­lásának lesalakozása nélkül nem tá­rolhatnak terményt a magtárhelyl- s égben. Az ehhez szükséges 120 má­zsa sarjaikét már meg is vette a tsz, azonban még a mai napig sem szál­líthatta haza, mdvél nem kap szál­lítóeszközt. A vasút nem adott va­gont, mire gépkocsiért az Autóközle­kedési Várfalaihoz, vontatóért a gépállomáshoz fordultak. Segítséget azonban sehonnan sem kaptak. Köze­leg az aratás, csen1 és, jó lenne, ha meghallgatnák az illetékesek a Tö­rekvés Tsz kérését és segítségükre sietnének. — IDEGENNYELVU ISMERTETŐ a Balaton és környékéről. A napok­ban jelent meg orosz, francia, .német, angol és csehszlovák nyelven Fo­nyód. Keszthely és Siófok történel­mét és nevezetességeit ismertető fü­zet, mély a Balatonhoz látogató kül­földi turistacsoportok tájékoztatását szolgálja. Rezi Lajos aggályai Lajosok ügye, 'hatoljanak mélyebben az emibereik teCkiwiQágába. Értsük meg aggódásukat. Legyünk velük megértőbbek, türelmesebbek. Miért ne keressük fel az ilyen mérhetet/lén tetterővel, jó tulajdonsággal ibíró, szorgalmas Rezi Lajosokat, ha kell, tízszer, ha kell, százszor? Miért nem válaszolunk okosabban, meggyőzőb­ben a lelkűikben dúló kétségekre7 Meg kell a háromholdasokkal éppen úgy, mint az öt-tíz vagy húszhoidas parasztokkal érteim: igenis van kiút az egyéni küszködésből!, a féltő ag­gódásokból. Van — és ez a termelő­szövetkezet. Három holdból nem lehet eltarta­ni héttagú családot, nem lehet fenn­tartani nyolt szarvasmarhát. S a föl­det sem lehet nyújtani, mint a tész­tát. De ha a bárom, az öt, tíz és húszholdasok egyesülnek, ha egyesí­■ tik tudásukat, erejüket és szorgal1­• múltat, öt meg nyolc meg tíz tehe­nüket, lovukat — így közösen a gé­> pekkéL, műtrágyával, nagyüzemi gaz- 1 dálkodássaL tudással — csodákra • képesek. így nem kell félni, ibizony­■ tadiankodni a (hcf(naptól. Tudja-e ezt ’ már Rezi Lajos s a többi (hozzá ha­■ soníó kis» és középparaszt? Még nem • mr'ndenikd. Ezt a mi pártmunkásaink 1 is látják. S a megoldás? Meleg ltö­• zelségbe férkőzni az emberekhez, el- ' érni szívükhöz, megtudni, kinek-fci- ' nek mi a legfájóbb pontja, gondja, ' baja. Mi riasztja vagy mi gátolja 1 abban, hogy felismerje a jobbat, a jövőt: a szövetkezeti életformát. Kü- i zelkerüliná az emberekhez, megnyer­ni őket a szövetkezetnek — ez a ■ pártmunkás legszebb hivatása, egy- ' ben kötelessége is. i Varga József A fehér vászongatya már messziről virít. Viselője alig több, mint 40 éves, de már ötvennél is idősebbnek látszik. A gondok, a küszködés, a munka mély barázdákat vont Rezi Lajos arcára, homlokára. Meg a ha- 1 jusz is öregbíti az embert. S így * együttvéve: az erős férfáitermet, a 1 kétfelé lelógó dús, barna bajusz, a ’ három-négy nap óta borotvófatlan arc fekete tüskéi, a vászongatya és kötény a régi parasztember jelleg­zetességed. Csupán a pipa hiányzik Rezi Lajos szájából. A zamárdi országút mentén talál­koztam vele. Kaszái és közben mérgelődik. Ütemesen lendülnek jobbra és balra karjai, dereka meg sem hajlik, lát­szik: mestere e munkának. Az éles kasza úgy szedi a füvet, mint vizet a borotva. Beszélgetünk. Elvtársnak .szólít. Évszámairól érdeklődöm, s kissé meglepődöm: többre »saccol- daim«. De azért nem haragszik, azt mondja, őt mindenki idősebbnek nézi. Megtörték az évek, a családi gondok. Odamegy hozzá egy külsőleg városi hivatalnoknak tűnő 22 év körüli fia­talember, a kaszát kéri tőle: szeret­né megpróbálni. Rezi Lajos kérdő- leg néz rá: azt gondolja, mit alkar ez a városi legényke, hiszen talán még kasza sem velit a kezében. A ka­sza pedig drága dolog. Félti, de átad­ja. Ám hamar vissza is kérd: »Elv- társ, maga feléből vágja le a füvet, pedig én drága pénzt adtam ám ér­te. 200 forintot, nem egészen egy kilométeres útmenti szakaszért.-« Sokallja érte a pénzt. De mit esinál- jcn mást? Az istállóban álló háTom tehénnek és öt növendéknek enni kell. A saját három holdján pedig nem tud annyi abrakot, szálastakar­rendelikezik, reménytetennek látja a jövőjét. Azt ilótja, hogy a három hold kevés. Kevés az állukra is, de a héttagú családra is. (öt .gyereke van, egy e Vörös Csillag Traktcrgyáriban ipán tanuló.) Szaporítaná a földet? Ho gyám, miből? Ez aligha tehetséges De tovább mán- nem gondol. A jobb­ra, a nagyobb kciJIektívára siem, aho feloldódnak, közössé válnak az egyé ni gondok, a küszködéssel járó ne­hézségek. Az újtól pedig féli Még ; gondolattól is. De nem is nagyon beszélnek vele nem kereste fel őt még senki a párt tói, a tanácstól. S Rezi Lajos bezár kózik szűk egyéni gazdaságába, íg; még nehezebben lát túl a korlátokon Segítő kéz, Okos szó, tanácsadó -kel lene meid. Csak neki? Nemcsak eg; Rezi Lajcs van még megyénkben áld — bár látja, hogy az egyén gazdaság korlátolt, szüleinek bizenyu —, .tovább azonban nem tud menn: Az újat meg kell ismertetni, me kell szerettetni az emberekkel, a új sem bír csak magától utat törni Van orvosság erre. A fény megtöri sötétséget, a tudás a tudatlanságot Nemrégiben hallott Rezi Lajos a mes terséges megtermékenyítésről. Hal lőtt, de keveset., s ebben is bizony talamfcocMk. »Megnézhetik, múlye: borjak llesznek abból és- főleg med dig élnek« — így mondja. A meg győző szónak azonban hitelt ad, h; nem is hamar. Okos ember ő. Pártmunkások, nép nevelők, s akikre tartozik a bizony taianikodók, az aggályoskodók, a Réz nányt termelni, hogy abból egész íven át fussa a szükségletre. Abra­kot régóta nem lát a jószág. — Ott /an egy tehenem, nemsokára ids- xirja lesz — mutat az árokban lege­lésző sovány, bordáit mutogató te­hénre —, éppen hogy csak átvészel­te a telet. Most van takarmány, de meddig tant ez? Fél hold rétem ta­valy ás, most is víz alatt áll', nem tu­dom használni. A legelők rosszak, fertőzöttek. Itt Zamárdúban évente átlag 15 tehén döghfc meg májmé- tely.ben. Gyönge a takarmányozás. A régi jó szilaj marhák, .azok voltak ám csak az igaziak, azok bírták a nedvességet, az itteni viszonyokat, ellenállók voltak a betegséggel szemben is. De hova letitek ezek? Az utolsó maradványukat is kiszo­rítja a gyenge ellenállóképességű szimentáld fajta. — Higgye dl, elvtárs — hadako­zik — így nem lehet szép állatokat nevelni. Szégyelljük megmutatni a mostani állományunkat. Rajt marad a nya­kunkon — eladatlanul. Az üszőborjút nem vághatja le az ember, később pedig nehezen tud szabadulni tőle. Nyolc szarvasmarhám van. Van egy hároméves üszőm is, -még nem fo­lyatott be, de jobb is, hova tenném, mit csinálnék a szaporulattal? A -ha­szon? Nagyon kevés. Napi 5—6 litert fejek egyik-egyik tehéntől. Maholnap kiesznek a házamból, annyi az állat S így ömlik a panasz, a sóhaj: sok az állat, kevés a takarmány. S Réz: Lajos, aki sok ezret érő vagyonnal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom