Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-19 / 143. szám
8 ■ OBJOGYi HSKteAP Kedd, 1956. június 19. A koreai kormányküldöttség megkoszorúzta a magyar és a szovjet hősök emlékművét A Koreai Demokratikus Köztársaság Kim ír Szén marsallnak, a minisztertanács elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó kormányküldöttsége hétfőn délelőtt megkoszorúzta a hazánk szabadságáért és függetlenségéért életüket áldozott magyar hősök, valamint a felszabadító szovjet hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségeken részt vettek a küldöttség tagjai Kim ír Szén marsall vezetésével. Jelen voltak a párt és a kormány vezetői közül: Apró Antal, Dobi István, Hegedűs András, Kovács István, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László. Ott volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Boldoczky János külügyminiszter, Román József egészségügyi miniszter, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezető munkatársai. Részt vettek a koszorúzási ünnepségeken a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének tagjai. A magyar hősi emlékműnél néphadseregünk díszőrsége sorakozott fel. Pontban 9 órakor kürtszó jelezte a küldöttség vezetőjének érkezését. Kim ír Szén marsall Rákosi Mátyás, Hegedűs András és Bata István kíséretében ellépett a kivonult alakulat előtt, majd a zenekar eljátszotta a koreai himnuszt. A küldöttség koszorúját, amelyet koreai nemzeti színű szalag díszített, Kim ír Szén marsall helyezte el. A koszorúzási ünnepség a magyar himnusszal ért véget, majd a díszőrség díszmenetben vonult el a megjelentek előtt. A kormányküldöttség ezután a felszabadító szovjet hősök gellérthegyi emlékművét koszorúzta meg. A koszorúzáson jelen volt J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség katonai attaséja is. A koreai és a szovjet himnusz után Kim ír Szén marsall koszorúzta meg a szobrot. SEPILOV LATOGATASA EGYIPTOMBAN Kairó (TASZSZ). D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere szombatéin látogatást tett Mahmud Favzi egyiptomi külügyminiszternél. Favzi külügyminiszter szombat este estebédet adott Sepilov tiszteletére, Egyiptomi részről az estebéden Az estebéd szívélyes, baráti légkörben folyt le. Utána Sepilov és Nasszer miniszterelnök között baráti megbeszélés volt. Vasárnap Sepilov ismét hosszas megbeszélést folytatott Nasszer miniszterelnökkel. A beszélgetésben jelen volt Nasszer miniszterelnök is. reszt vett Favzi külügyminiszter is. Egyiptom népének nagy ünnepe Kairó (MTI). Mint az AFP jelenti, Nasszer miniszterelnök vasárnap délután fogadta Trevelyant, Anglia kairói nagykövetét. A megbeszélés után közleményt adtak ki, amely szerint a nagykövet azért kereste fel Nasszert, hogy bejelentse: vasárnap délelőtt az utolsó angol katona is elhagyta Egyiptom területét. A nagykövet kijelentette: »-Örömmel állapítom meg, hogy a Szuezi-csatorna övezetében mindkét fél a megértés szellemében hajtja végre a létrejött megállapodást«. A közlemény szerint Nasszer így válaszolt: »Remélem, hogy ez az esemény a megértés és a barátság új korszakát vezeti be országaink között«. A nagy ünnep alkalmából Mohamed A. El Kuni, Egyiptom moszkvai nagykövete június 17-én este beszédet mondott a moszkvai televízióban. Beszédét a rádió is közvetítette. A nagykövet beszédének elején az egyiptomi nép üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a szovjet népnek. emu A nagykövet hangsúlyozta, hogy az imperializmus alóli felszabadulás után Egyiptom soha többé nem engedi meg, hogy az imperializmus valamilyen új formában visszatérjen. A nagykövet megelégedéssel állapította meg, hogy Egyiptomnak a Szovjetunióhoz fűződő barátsága állandóan erősödik és fokozódik a két ország együttműködése is a legkülönbözőbb területeken. El Kuni köszönetét mondott a Szovjetunió kormányának és népének azért a hatékony támogatásért, amelyet a függetlenség megőrzéséért folytatott harcban nyújtott Egyiptomnak, valamint a különböző terü- J leteken adott értékes segítségéért. ' Mindez mély nyomokat hagyott az egyiptomiak szívében. Beszédének végén El Kuni nagykövet kijelentette, hogy Egyiptom népe nemzeti ünnepén örömmel üdvözli Sepilov szovjet külügyminiszter egyiptomi látogatását. ÍGY ÉLED ÚJJÁ A WEHRMACHT Május elején a nyugat-németországi Laneburgból híre érkezett, hogy a Münsterlager katonai támaszpontra amerikai instruktor csoport érkezett, azzal a céllal, hogy kiképezze a nyugatnémet páncélos alakulatokat az amerikai fegyverzet kezelésére. Amerikai harckocsi-szállítmány érkezését is várják. Negyven tonnás harckocsik már vannak ezen a támaszponton. A nyugati lapok egyre-másra adnak hírt a nyugatnémet hadsereg .gyorsított ütemű felállításáról. E hadsereg vezetői régi náci tábornokok, Heusinger volt hitlerista tábornokkal az élen, akinek tízezer meg tízezer ártatlanul elpusztult holland, belga, luxemburgi és jugoszláv halála szárad a lelkén. »A felállítandó nyugatnémet hadsereg ugyanolyan reakciós és agresszív lesz, mint a régi Wehrmacht volt — írja a Neues Deutschland. — Felállításának céCIja az, hogy megakadályozzák a feszültség enyhülését, a megegyezést és Németország újraegyesítését. Egyelőre félmilliós hadsereg felállítását határozták el Bonnban. Sajtóközlemények érkeznek azon- ba», amelyek szerint Adenauer titkos egyezményt kötött a nyugati hatalmakkal arról, hogy a nyugatnémet hadsereget ellátják atomfegyverrel. E hadsereget a NATO főparancsnokságának rendelik alá, hogy az amerikai trösztökkel kapcsolatban álló nyugatnémet monopóliumok fegyvere legyen. Az Egyesült Államok vezető körei nem titkolják, hogy a Bundes- vrehrnek (így nevezik a felállítandó nyugatnémet hadsereget) »életbevágóan fontos szerepet« szánnak a NATO-ban. Sőt, a nyugati hírügynökségek közleményei arról tanúskodnak, hogy az amerikaiak a szavakról áttértek a tettekre, Az északnémet partokon kirakták az első amerikai harckocsi- és lövegszállít- mónyokat, s összesen 1 milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt »ajándékoznak majd a bonni köztársaságnak!). Az Egyesült Államok egyúttal hozzájárult, hogy a 12 tervbe vett nyugatnémet hadosztály közül hatnak nehézfegyverzetet szállítson, s ezenkívül még 24 légi- hadosztályt és a nyugatnémet aknakutató flottát is ellátja fegyverzettel. A félmilliós hadsereg felállítása céljából most akarják bevezetni az általános hadkötelezettséget. Blank nyugatnémet hadügyminiszter nemrég kijelentette: kormányának »meggyőződése, hogy ez a törvény a nyári parlamenti szünet előtt hatályba lép«. A bonni kormány, hogy elfojtsa a lakosság ellenállását, igyekszik kierőszakolni a büntetőjogi módosító törvényt, amely a háborúellenes beállítottságot keményen büntetné. így éled újjá a nyugatnémet hadsereg. Antidemokratikus, népellenes mivoltát nem leplezhetik el a nyugatnémet militaristák azzal, hogy úgy állítják be magukat, mintha »a nép egészségéért« és »a fiatal németek testi erejének fejlesztéséért«, s egyben »a keleti veszély« ellen harcolnának. A világközvélemény éppen Nyu- gat-Németország remilitarizálását látja veszélyesnek. Míg a Szovjetunió tettekkel bizonyítja be őszinte békeszeretetét, Nyugaton még mindig a fegyverkezési hajszára, az államok militarizálására vesznek irányt. A népek nem akarják tovább tűrni a fegyverkezési hajszát, amely a fő akadálya a nemzetközi feszültség további enyhítésének. Hatékony intézkedéseket követelnek az új háború elhárítása érdekében. MEGJELENT A NÉPNEVELŐ ÜJ SZÁMA A Népnevelő új, május—júniusi száma nagy terjedelemben foglalkozik második ötéves tervünk irányelv- tervezetével és ezzel kapcsolatban a tömegek szerepével. Értékes adatokat tartalmazó cikk jelent meg még a Népnevelőben az ipar ötéves fejlesztéséről, a növényápolás fontosságáról, gazdasági életünk ellenségéről, a bürokratizmusról, valamint a dolgozók életszínvonala emelésének feladatairól. NEHRU TALÁLKOZIK NASSZERRAL ÉS TITÓVAL Uj-Delhi (MTI). Nehru indiai miniszterelnök a jövő hónapban Brioni szigetén találkozik Tito jugoszláv elnökkel és Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel — közli a Reuter illetékes indiai forrásból. A találkozó Nehru külföldi utazása során jön létre, amelyre csütörtökön indul. 800 000 hektár mezőgazdasági területet foglaltak le Nyugat-Németországban 1945 óta mintegy 800 000 hektár mezőgazdasági területet foglaltak le Nyugat-Németcrszágban a NATO- hadsereg gyakorlóterei, repülőterei és egyéb stratégiai célok számára. Az Adenauer-kormány fegyverkezési politikája folytán több mint 100 000 földműves üzemet szüntettek be, illetve károsítottak meg. A lefoglalásnál nincsenek tekintettel a talaj minőségére. A vezetőket csupán a stratégiai meggondolások vezérlik. A HÉT KÖNYVEI Politikai művek: Lenin V. I. Művei. 35. kötet. 18,— Aranyossi Pál: Ki ölte meg Montesi Vilmát? Életrajzi regény. (Érdekes könyvek 1956. 5.) 3,— Ifjúsági művek: Hajdú Endre: Bélyeggyűjtés. 14,— Piri és Laci. Öltöztető könyv. 12,50 Szépirodalmi művek: Cseres Tibor: Here-báró. 16,50 Veres Péter: Falusi krónika. 19, Scmlyó György: Talizmán. 8, Garsin: A piros virág. 20,— Heine: Versek. H,— Herzen: Ki a bűnös? 32,— Egyéb művek: Horváth János: Tanulmányok. 80,— Boriszov: A kezdő rádióamatőr 1—2. kötet. 6,—• Esztergályos újítások és munkamódszerek. 10,— Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok. 14,— Érdékességek innen-on na n Az U. S. News and World Report amerikai folyóirat együk cikkéiben nemrég a követ- (kezőket írta: »45 éves korban már tútoregek vagytok ahhoz, hogy dolgozzatok, A legtöbb ajtó bezárul előttetek.« Mint a folyóirat a továbbiakban írja, a miunkát kereső dolgozótól mindenekelőtt azt kérdezik meg, hogy hány éves. »Ez a kérdés, amitől a 45 éven felüli férfiak és nőik a Szomorú öregkor legjobban félnek. Ök már nehezen találnak állást.« Az amerikai alkalmazottak 65 éves korukban érik el a nyugdíjjogosultságot. A 45 és 65 év közötti férfiak és nők jelentős része tehát Igen súlyos helyzetben van. Miután semmi reményük nincs arra, hogy munkát kapjanak, nincs miiből eltartani magukat. Hogyan gondoskodnak az előrehaladott korú emberekről az Egyesült Államokban? Még az amerikai bur- zsoá sajtó adataiból is az derül ki, hogy nem valami rózsás a helyzeti A lapok és a folyóiratok gyakran írnak az úgynevezett szeretetházafcról. E cikkekből kiderül, hogy a szeretetházak gondozottjai borzalmas körülmények között élnek. Düledező épületekben, piszkos, sötét szobákban, megfelelő orvosi ellátás nélkül tengetik életüket. A „sportszív“ nem betegség 'Ezt a véleményt hangoztatta két osztrák orvos, dii’. Slapak és dr. Prapok, az Osztrák Orvosok Társaságában tartott előadásában. Kifejtették, hogy a spertszív megnagyobbodása nem beteges változás, hanem célszerű alkalmazkodása a szívnek: legerősebb (mértékben a szívna- igyobboclás hosszútáv- futóknál, kerékpáro- scknái( az evezőssport művelőinél és ökölvívóknál fordul elő. A sportoló szívót 'lassú érverés és alacsony vérnyomás jellemzi. Egy myugaftmi állapotban készített etektrokardáognamm a betegség' benyomását ikíelti, a szív azonban normálisain működik. Röntgent elvételeknél a füdővénák knszétese- dését találták. Ez nem (betegség jele, hanem vértartailék, amelybe® a test állandóan friss vént tud szerezni. Bécsben 130 hatott halálokát kutatták, akik nehézatlétifcá,val foglalkoztak. Kimutatták. hogy csak 24 százalékuk hallt meg szíves vérkemiingési bántál- mák következtében, miig a szív- és vérkeringés! megbetegedések általános mortalitása 29 százatok. így utazhatunk átlevél nélkül külföldre Már hírül adták az újságok, hogy a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Romániába, Lengyelországba és Bulgáriába útlevél nélkül lehet utazni. Az. IBUSZ útlevélosztályán elmondották, hogyan bonyolítják le az Ilyen külföldi utazásokat. — Az utazni kívánó személy Budapesten a Bulcsú utca 19-ben kér egy kérdőívet, kitölti, a munkahelyén aláíratja és 2 forintos okmánybélyeggel együtt benyújtja nekünk. Ekkor keil befizetni a vízum díját, pontosan 101 forintot. A személyazonossági igazolványba illeszthető kiutazási engedélyt 4 hét múlva kiküldjük az illető címére, aki ezek után minden további nélkül elutazhat. — Az ilyen útlevélnélküli utazásnál az IBUSZ 500 forintért ad rubelcsekket, amelyet aztán a külföldi országban megérkezés után be lehet váltani. — A vidékiek a kapitányságokon kérhetnek kérdőíveket, amelyeket a legközelebbi IBUSZ kirendeltséghez kell benyújtaniuk. Az összeg befizetése után semmi gondjuk nincs, mert mi postán küldjük el címükre az engedélyt. Meg kell még említenem, hegy ez a lapocska csak egyszeri kiutazásra jogosít és visszaérkezéskor a határon le kell adni, minden egyes utazásnál új, személyazonossági igazolványba illeszthető lapot kell kiváltani. A ANUM IRTA: SOMOGYVÁRY LAJOS A Somogyi Néplap felszabadulási pályázatára érkezett írás. A z aí-itájvidéki abagán-tatár szülőknél a 'múltban az volt a szokás, hogy ha egy férfit (nagyon megszerettek, vagy ha egy férfi nagy szolgálatot tett nekik, leányukat neki ajándékozták »hainum«-uil, vagyis első feleségül. Ha valaki a hanumui ajándékozott leányt visszautasította, biztosan halálra ítélte, mert senki sem vette feleségül. S hogy menekülijön törzsének gúnyolódásától és megvetésétől, meg kellett magát öűnie. A férfi csak úgy menthette meg a leányt, ha úgy ment el tőle, hogy a visszaiutasítot-t nem látta abban a pillanatban, amikor elindult. Akkor aztán a lány kibontotta haját és három napig kibontva viselte. Három nap elmúltával kihúzott a hajából három szálat, s eldobta abban az irányban, amerre a férfi eltűnt. A hajszálak magukkal vitték a férfi emlékét, és a hamum, vagyis az első feleség megint leány lett és férjhez ment ahhoz, aki neki tetszett..; Erről mond valamit ez a kis történet. * * * Alapényészetnék aranyos világában ágyuk dörög- ’ tek tompán a messzeségben. És arrafelé, ahol ágyúk dörögtek, ott, ahol az aranyló égbolt az Altáj- hegysóggel ölelkezett, nagy csapat dögkeselyű keringőzött. 1918. május 26-át írtunk. Ezen a napon kelt életre az angol1—francia imperialista hatalmak jóvoltából az eJienfonradatom Oroszországban, hogy folytassa a háborút. Kucsuk Kulundával, a lulkundai abagán-tatár szovjet közösség elnökével elszorult szívvel .bámultuk a keringőző vészmadarakat, és hallgattuk a messziről feleselő ágyúszót. — Holnap estére, de holnapután reggelre biztosan itt lesz KolcsaiK bandája — mondta Kulunda színtelen hangon. , Csend állt közrbénk. Mindegyikünk a maga gondolatával bajlódott. Jómagam sajnáltam a szép szabad sorsomat, amit az Aitáj-hegység vidékén a nomád, emberséges gondol- kozású és szíves abagán-tatár törzs közösségében végigéltem. t r ' 1917. márciusában, a forradalom .kitörése után kerültem ide tizermyotoadmagammaü. Mongólián keresztül, Kínán át Japánba készültünk. De Kucsuk Kulunda lebeszélt róla: A HANUM — Biztos pusztulásba menték, atyámfiái! Maradjatok nálunk. Fiatalságunkat elvitték a háborúba. Nagy szükségünk vcfina rátok az állatok körűik Amint látjátok, nomádok vagyunk Csapjatok föl! Gyöngy- óleteték lesz. Ha úgy tetszik, átvedletek mohamedánná, aztán megnősülhettek, és annyi feleséget vehettek, amennyit csak el tudtok tartani. íme, így kínálta nekünk a rózsaláncot, de magának nem kért belőle. Pedig javakorbeíi özvegyember volt, s egyetlen leánygyermek: Szulejka apja. Meg is kérdeztem tőle. — Mondd, Kucsuk — Allah növessze nagyra a 6zakallad — miért csak nekünk kínálod annyira a házasság rózsaláncát? Miért nem öltöd magadra te is? Megsimogatta hosszú szakáHát, és szép gerdenka- hangján így válaszolt: — Ahogy az évek az ember háta mögé hűEmak, úgy nő az ember szakálla, s vele a bölcsessége: rájön, hegy egyszer is elég magára ölteni ... Kiszmet! Tudtam, hogy Kufliundának sokkal nagyobb gondja van ennél: mii lesz a híres törzsménessel és az egyéb állatokkal, ha Kolcsakék ideérnék? Ha itt érik Kölesük admirális kozákjai, menthetetlenül elhajtják. A basítottkönműeket fcCiprédáUják, a gyönyörű paripákból pedig a keselyűk öröméire majd útjelző hullák válnak, mutatva, erre vonult a polgárháború .. . Tudtuk, mi itt a teendő. Az egész állatáiillcmányt át kell menteni Mongóliába, a vihar elmúltával, pedig visszaterelni’. Igen, csakhogy ez olyan nagy detog volt, hogy nem lehetett akárkire rábízni A baj nagy volt és sürgető. A vöröshadseregnek lóra volt elsősorban szüksége. A vágómarha pedig a nagyvárosoknak, mert népe éhezett. Csak egyetlen ember jöhetett itt tekintetbe, akit nem érdekelt álékor más, csak a ló, no meg Kuüunda egyetlen leánya, Szulejkia, de a lány is csak titokban. Nem hajladozott ő semerre sem. Mindenki egyformán szerette, tisztelte. Ez a férfi az én testi-telki jóbamátom: Túri János huszárőrmester volt. Élete a ló volt Túrinak. A lovak nyelvén talán még sohse tudott emberfia olyan szépen beszélni, mint ahogy Tuiri Jancsi. Valósággal elbűvölte, megbabonázta a lovakat. Meg ás tette őt a tatárság a ménese fölé ménmestemek. Most azonban, amikor a legnagyobb szükség lett vdlina rá, pár sort küldve maga helyett, búcsú nélkül eltávozott. Hogy miért ment él» talán csőik én tudtam egyedül. (Folytatjuk)
