Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-19 / 143. szám

Kedd, 1956. június 19. SOMOGYI NÉPLAP s i H T Ä Hazafias Népfront Országos Tanácsának határozata Az Országos Tanács egyhangúlag elfogadta a nép­front országos elnökségének beszámolóját és a követ­kező határozatot hozta: A Hazafias Népfront Országos Tanácsa június 16-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatát, hogy az MNDSZ és a magyar békemozgalom■ egyesüljön a Haza­fias Népfronttal és az MSZT működése szorosabban kapcsolódjék össze a népfront-mozgalommal. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa helyeselve a népfront-mozgalom kiszélesítését és megerősítését szolgáló kezdeményezést, tudomásul vette az MNDSZ országos elnökségének és az Országos Béketanácsnak az egyesülésre vonatkozó határozatát, és egyhangúlag elhatározta a Hazafias Népfront, az MNDSZ és a béke­mozgalom egyesítését, valamint a csatlakozott szerveze­tekkel, különösen az MSZT-vel való szorosabb együtt­működést. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa felkéri a népfront-bizottságokat, valamint az MNDSZ helyi el­nökségeit és a békebizottságokat, hogy együttes ülései­ken tárgyalják meg e határozatot, az ebből folyó teen­dőket. Egészítsék ki a népfront-bizottságokat és azok elnökségeit a nőmozgalom és a békemozgalom vezetői­vel. Támogassák és fejlesszék a békebizottságok tevé­kenységét, alakítsák át az MNDSZ területi és termelő­szövetkezeti alapszervezeteit a Hazafias Népfront nő­tanácsaivá. E nőtanácsokkal és a békebizottságokkal karöltve, azok bevált munkaformáit átvéve és tovább fejlesztve, lelkes fáradhatatlan munkásaira támasz­kodva tegyék eleven, alkotó mozgalommá a Hazafias Népfrontot, s biztosítsák, hogy annak keretében eddigi feladatainak megvalósítása mellett szélesedjék és erő­södjék a békemozgalom és a nőmozgalom. A békemozgalom és az MNDSZ eovesülése a Haza­fias Népfronttal, és az MSZT-vel való szorosabb együtt­működés elősegíti tennivalóink jobb elvégzését, s új, nagyszerű távlatokat nyit a nemzeti egység szilárdítá- súra, minden haladó erő alkotó összefogására a nagy nemzeti célok megvalósítása érdekében. A megerősödött Hazafias Népfront-mozgalom leg­fontosabb feladatai a következők: "I Erősítse a hazafias, demokratikus erők népi összefogását a szocializmus építésére. Védje a békét, népünk nyugodt alkotó munkájának lehetőségét. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében a béke ügye a nemzeti egység egyik legátfogóbb alapjává válik. A népfront-mozgalom nyújtotta nagyobb, szélesebb lehe­tőség megsokszorozza a magyar békemozgalom erejét, mert békére vágyni, békét akarni és a békéért csele­kedni, a békéért harcolni — most közvetlenebb kap­csolatba forr. A népfront-bizottságok erősítsék a nép- tömegekben a béke megvédésének elszántságát. Tájé­koztassák a közvélemény legszélesebb rétegeit a bé­kéért folyó nemzetközi küzdelemről, ismertessék kor­mányunk nemzeti külpolitikáját, amely a különböző rendszerben élő népek békés együttélésére, a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésére, a békés együttműködésre irányul. cy A Hazafias Népfront — együtt az MSZT-vel — társadalmunk minden rétegében ápolja a- ma­gyar és a szovjet nép őszinte barátságát. Népfront­bizottságaink legyenek továbbítói, azoknak a haladó ta­pasztalatoknak, amelyekkel a megvalósult szocializmus ország rendelkezik. Ismertessék a felszabadító Szov­jetunió, a nagy Kínai Népköztársaság, a népi demok­ratikus országok, a baráti Jugoszlávia eredményeit, szomszédaink, valamint a nemzeti önállóságukért, sza­badságukért küzdő népek életét, kultúráját. Segítsék elmélyíteni népünkben a világ valamennyi népe iránti barátság gondolatát. Neveljék dolgozó népünket a né­pek testvérisége szellemében. Támogassák a hazánkban élő nemzeti kisebbségek politikai és kulturális mun­káját. O A népfront-bizottságok nagy gonddal és szere­*-'• ttettel törődjenek a dolgozó nőkkel, az édes­anyákkal, a magyar nők nagy egyetemével. Vonják be őket minden feladat megvalósításába, amely a népfront­mozgalom előtt áll. Kérjék ki az asszonyok véleményét, tanácsát, emeljék fel szavukat a nők jogainak érvénye­sítéséért. Küzdjenek a még meglévő maradi nézetek ellen, amelyek a dolgozó nőkre sérelmesek. Neveljék egész társadalmunkat a nők, az édesanyák tiszteletére, áldozatos munkájuk megbecsülésére. Küzdjenek min­denütt azért, hogy a nők a politikai, a társadalmi élet­ben és a termelőmunkában tehetségük és képességük szerint elfoglalják az őket megillető helyet. A népfront­bizottságok tegyék az egész társadalom ügyévé a dol­gozó nők problémáit: politikai és kulturális nevelésü­ket, szakmai képzésüket, munkakörülményeik állandó javítását, a gyermek- és családnevelés magasztos fel­adatait, a háztartás gondjainak megkönnyítését, az iskola és a család szoros kapcsolatát. 4 A népfront-bizottságok biztosítsanak munlcá- jakban, a mozgalom minden tevékenységében megfelelő helyet, megillető szerepet az értelmiségi réte­gek képviselőinek. Biztosítsanak lehetőséget, hogy az értelmiségiekben a néppel való szoros kapcsolat mélyen élő szelleme még teljesebben kibontakozzék. Vonják be őket minél szélesebben a politikai, szakmai, társadalmi problémák megvitatásába és megoldásába. 5 A Hazafias Népfront-bizottságok foglalkozza- • nak nagy gonddal a parasztság életének kérdé­seivel. Segítsék a mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítását, a terméshozam állandó növelését és mezőgazdaságunk szocialista átalakítását. Ápolják a ter­melőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasz­tok közötti barátságot, szervezzék a tapasztalatcseréket, népszerűsítsék a mezőgazdasági termelés élenjáró mód­szereit, a fejlett tudományos eljárásokat. 6 Ismertessék a népfront-bizottságok a második • ötéves népgazdasági tervet és mozgósítsanak an­nak megvalósítására. Segítsék a helyi tanácsok gazda­sági terveinek kialakítását és végrehajtását. Tárják fel a helyi erőforrásokat, szervezzék a társadalmi munkát, vonjanak be minden társadalmi erőt a községfejlesztési, termelési, kulturális feladatok elvégzésébe. rl A Hazafias Népfront-bizottságok és a tanácsok * * kölcsönösen segítsék egymás munkáját a kor­mányhatározatok végrehajtásában, az időszerű felada­tok megoldásában. Legyenek a Hazafias Népfront-bi­zottságok tagjai példamutatók az állampolgári, hazafias kötelességek teljesítésében. O A Hazafias Népfront-mozgalom teljes kibonta- '-*• kozásának fontos feltétele a demokratikus köz- szellem elmélyülése. Ennek érdekében a népfront-bi­zottságok bátorítsák a dolgozók millióit őszinte vélemé­nyeik, észrevételeik, javaslataik, bírálatuk elmondására. Legyen minden népfront-bizottság a dolgozó nép »okos gyülekezete«, amelyben egyaránt részt vesznek a mun­kások, dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, értelmiségiek, városi-falusi kisemberek, a nők, a nemzeti kisebbségek dolgozói. Le­gyen a Hazafias Népfront népünk fokozódó társadalmi aktivitásának összefogója. Munkájuk színhelyei legye­nek a művelődési otthonok, az ezekhez kapcsolódó ol­vasókörök, az értelmiségi klubok és ahol ilyen nincs, a tanácsok helyiségei. Q Kísérjék figyelemmel, segítsék és ellenőrizzék a -7' bizottságok a megválasztott országgyűlési kép­viselők és tanácstagok munkáját. Szervezzék az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok beszámolóit, fogadó­napjait. Legyenek a népfront-bizottságok a törvények őrei, a törvényes kötelességteljesítés szószólói. Nevel­jék és serkentsék a dolgozókat a törvények megtartá­sára és segítsék a törvények elleni vétségek megakadá­lyozását. 1A Fejlesszék népfront-bizottságaink a szocializ- must építő haza iránti szeretetet és oda­adást a legszélesebb népi tömegekben. Haladó demok­ratikus, forradalmi és szocialista hagyományaink ápo­lásával, tanításával erősítsék a nemzeti összefogás gon­dolatát, s a nemzetközi haladáshoz kapcsolódó hagyomá­nyaink felelevenítésével erősítsék a népek testvériségé­nek eszméjét népünkben. A Hazafias Népfront-bizott­ságok feladata legyen nagy nemzeti ünnepeink méltó megünneplésének biztosítása is. A Hazafias Népfront eredményes, jó munkájának legfőbb biztosítéka: minden magyar dolgozó aktív, cse­lekvő részvétele a mozgalomban. Folytassuk új, meg­sokszorozott erővel munkánkat, hogy végre tudjuk hajtani kitűzött feladatainkat népünk javára, a szo­cializmus győzelmére, hazánk üdvére. A NÉVTELEN Még most is naponként érkeznek szerkesztőségünkhöz névtelen leve­led- Többségük helyesen látja és bírálja mai életünk egyes hibáit, s számos jó javaslatot tesznek a hi­bák megszüntetésére. Köszönettel fogadjuk az ilyen leveleket, köszö­nettel fogadjuk akkor is, ha a le­vélírónak nincs mindenben igaza. Csupán a névtelen levélírók okta­lan félelmét nem értjük; nem ért­jük, miért nem merik aláírni ne­vüket levelük alá. Igaz, régebben előfordult már, hogy az őszinte szó­nak, a bírálatnak kárát szenvedte a bíráló, de napjaikban egyre job­ban teret nyer a dolgozók őszinte bírálata, s ma már senkit sem ér­het bántádás, amiért bátran, őszin­tén javaslatot tesz egyes hibák megszüntetésére, amiért egy-egy felelőtlen vezetőt bírál. Az »Egy kaposvári lakos« alá- írású levélben sincs például sem­mi olyan, amit bárki félelem nél­kül el ne mondhatna. Miről is van szó: bírálja a Köztisztasági Válla­latot az utcák elhanyagoltságáért, a városi tanácsot a Kossuth tér 5. számú ház javításának elmulasztá­sáért, s javaslatot tesz, hogy a mo­ziba ne engedjék be a későnjövő- ket, csak szünetben. Hát ezt min­den félelem nélkül elmondhatta volna saját nevében is. De elmond­hatta volna az a levélíró is pana- ___________________________________ LE VELEKRŐL szait névaláírásával, aki az SZTK- ra, az SZTK bürokratizmusára pa­naszkodik. A »Szürke fény« jel­igével beküldött levél is igen fon­tos problémával, a lakáskérdéssel foglalkozik, s ha nincs is minden­ben igaza, helyes javaslatai van­nak. S így sorolhatnánk a levele­ket, amelyek névtelenül érkeznek szerkesztőségünkhöz, s amelyek alá a levélírók nyugodtan odaírhatták volna nevüket. Ez azért is szüksé­ges, hogy a szerkesztőség a beérke­zett panaszok, bírálatok ügyében hathatósabban inlézkedhessék, s hogy a leközölt bírálatok hiteleseb­bek legyenek. Nem kell félni a le­vélírónak; bármilyen panaszt, bí­rálatot küldenek is szerkesztősé­günkhöz, azért bántódás, hátrány nem érheti őket. S ha esetleg azt kívánják, hogy levelük közlésekor nevüket ne közöljük, ennek sincs semmi akadálya, a szerkesztőség nem adja ki a bíráló nevét. Őszintén és bizalommal tárják fel a dolgozók a hibákat, mondják el észrevételeiket. Csak így tudjuk jobbá tenni életünk minden terüle­tén a munkát. Ne féljenek az őszin­te szótól, ne féljenek őszintén bí­rálni, s írják csak alá nyugodtan szerkesztőségünkhöz küldött leve­leiket. Semmi okuk a félelemre, a névtelen levelek írására. Egy beteg ember panaszos levele A Kaposvári Szolgáltatási Kisipari Szövetkezetben dolgozom-, bor- bély vagyok. 1955. december ében súlyosan megbetegedtem, isiászt kaptam. Ez év márciusában rokkantnak nyilvánítottak. Állapotom olyan súlyos, hogy most már csak napi két órát tudok dolgozni. Még a télen kértem a szövetkezet vezetőjét, Pásztori Sándor elvtársat, biztosítsanak részemre beutalót valamelyik gyógyfürdőre. Azóta a szövetkezet öt be­utalást kapott Hajdúszoboszlóra. Ezt az öt beutalót azonban ifj. Grábner Gyula ügyintéző mind egészséges, munkaképes embereknek adta oda, Azok üdülnek Hajdúszoboszlón és én egy másik sorstársammal, a szintén súlyos beteg Szabó Máriával együtt itthon kínlódom-. Nekünk nem adtak beutalót. Szeretném tudni, milyen szempont vezeti a mi szövetkezetün­ket, amikor így osztja el a gyógy für dői beutalásokat, amikor csak ennyi» re törődik dolgozói egészségével, munkaképességével. KÜRTÖS LAJOS W * # Eddig a tevéi. A md véleményű .nk: Jó lenne, ha a szövetkezet párt- szervezete, vezetősége és a KISZÓV is alaposan utánanézne e felháborí­tó esetnek és gondoskodna anról, hogy ezek a beteg emberek valóban gyógyfürdőbe kerüljenek, de gondos kodra arról1 is, hogy a jövőben a fen­tiekhez hasonló eset ne ismétlődhessék. Nagyobb teUkiiismeretet, embersé­gesebb munkát, követeljenek azoktól, akáik a beutalásokat intézik! MINDEN IDŐBEN gondoljatok arra — oktatott bennün­ket, gimnázistákat néhai Sáhó János tanárunk —, hogy »Nulla dies sine li­neal«: ne mulasszatok el egyetlen na­pot se céltudatos munka néíkül! Nem elegendő Időnként, rapszodikusan foglalkozni akár szellemi, akár testi munkánkkal, mert a szünetek a gon­dolatokban törést, a gyakorlatban pe­dig kiesést okoznak. Mindig újból kell kezdeni, vagy legalább is ismételni szükséges, ha kiestünk a folyamatos lendületből. Furcsa építmény lenne az, melyet hetenként csak egy napon át építenénk, és milyen keservesen ké­szülne el. Az apró és összefüggő tény­kedések pedig összegezódnek, és az eredmény nagyobb, semmint azt kez­detben remélni mertük volna. Hiába a zseniális ötlet, ha nem kö­veti kitartó és rendszeres munka, mert anélkül legfeljebb elröppenő ma­dár lesz belőle, melyet aztán más fog meg, más dolgozza ki és másnak szol­gál dicsőségére. Akkor aztán meddő vigasz annak szajkózása, hogy »az én ötletem volt«, mert eltűnt, mint a ta­valyi hó ... M. i. — Énekkar alakul a Daránypusz- tai Illóolaj Kísérleti Állami Gazda­ságban. A gazdaságban a tánccso­port és a színjátszócsoport megalaku­lása után vegyes énekkar megalakí­tását tervezik. — Tatarozzák a tahi járás műve­lődés házait. Csaknem 200 000 forin­tos beruházással átalakítják, bőví­tik és tatarozzák a járás 13 községi művelődés házát. T~ László István, a Megyei Tanács VB elnöke: Virágzó termelőszövetkezeteket Somogyiján A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének Somogy megyei tapasztalatai A Központi Vezetőség 1955 márciu­si és júniusi határozata a mezőgaz­daság terén kettős feladatot állított elénk: a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének meggyorsítását és a termésátlagok állandó növelését. E határozat megjelenése óta — különö­sen az elmúlt gazdasági évben — tsz-eink számottevő eredményekre tekinthetnek vissza. Termésátlagaik az egyéni parasztok termésátlagát mintegy 15—20 százalékkal megha­ladták. Gyarapodott a termelőszövet­kezetek közös vagyona. Emelkedett az egy munkaegységre eső részesedés is. Ami pedig a számszerű fejlesztést illeti, megyénkben hónapról hónap­ra új termelőszövetkezetek alakul­nak. A múlt esztendőben és ez év termelési időszakáig 10 ezernél több család, 15 ezer taggal, több mint 78 ezer kh. területtel választotta a nagy­üzemi gazdálkodás útját. N°gy felelősséget ró a VII-re a közös gazdálkodás helyes megszervezése A tsz-fejlesztésből adódóan taná­csaink, végrehajtó bizottságaink fe­lelőssége is megnövekedett. Hiszen nem kisebb feladatról van szó, mint arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítését a legszigo­rúbb önkéntesség elve alapján biz­tosítsuk, s ezzel egyidőben gondot fordítsunk az új és régi tsz-ek meg­szilárdítására. E két alapvető körül­ményt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy tanácsaink és végrehajtó bi­zottságaink szép eredményt értek el. Különösen figyelemre méltó, hogy a tanácstagok közül több mint 800-an léptek a közös gazdálkodós útjára. Ez igen megkönnyíti a további szer­vező munkát. A példamutatással így nyer fokozatosan tartalmat a tanács- törvény rendelkezése, mely szerint a tanács irányítja a helyi gazdasági termelést; elősegíti a dolgozó paraszt­ság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszi­lárdítását és fejlesztését. (Tanácstör­vény 6. §. (2) bekezdés.) Ennek szellemében tanácsaink je­lenleg sokkal többet foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel, mint ko­rábban bármikor. A tanácsok és vég­rehajtó bizottságok többsége, helye­sen, legfontosabb feladatának tekin­tette az újonnan alakult tsz-ek gaz­dálkodásának megszervezését. Mégis több községi tanácsnál úgy gondolják, hogy a szervezés befejezése után kü­lönösebb segítség már nem szüksé­ges. Legsürgősebb feladatunk most a helytelen nézet megszüntetése. Mert a szervezés után jött a tulaj­donképpeni nehéz feladat, amikor is a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti gazdálkodását kell biztosíta­ni. A közös gazdálkodás helyes meg­szervezése a végrehajtó bizottságok­ra nagy felelősséget ró. A Miniszter- tanács 1050/1955. (V. 10.) Mt. h. szá­mú határozata megjelenéséig taná­csaink a termelőszövetkezeti mozga­lommal kapcsolatos feladatok végre­hajtását végrehajtó bizottságaink, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomások feladatának tekintet­ték. Volt idő, mikor a mezőgazdasági szakigazgatási szerveken belül is ezt a feladatot reszortmunkának tekin­tették. A tanácsok és a végrehajtó bi­zottságok csak szemlélték a mező­gazdaság átszervezését. Ez különösen a községi, járási tanácsok és végre­hajtó bizottságok munkáján látszott. Később viszont újabb helytelen gya­korlatot honosítottak meg: vagy csak a fejlesztéssel, vagy csak a megszi­lárdítással foglalkoztak. Nyilvánvaló, hogy e kettős feladatot egymástól el­választani nem lehet. Hiszen ezek egyidejű megoldása biztosíthatja a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét, egyben a tsz-ek terméseredmé­nyeinek fokozatos növekedését, túl­szárnyalva a középparasztok terme­lési átlagát. A megalakulás után azonnal az új tsz segítségére kell sietni Mi tehát a legfontosabb teendő? Először is az, hogy községi taná­csaink, végrehajtó bizottságaink megismerjék a tsz-alapszabályt, s őrködjenek a szövetkezeti demokrá­cia felett. A termelőszövetkezetek megalakításának befejezése után nyomban segítsék elő, hogy a ter­melőszövetkezet élére a legkipróbál- tabb, a termelés nagyüzemi irányítá­sára képes vezetőket válasszon a tag­ság. Olyanokat, akik előzőleg mint egyéni gazdák az egész falu előtt be­bizonyították: a legjobb termelők, a legjobb gazdák. Ügyelni kell, hogy a tagság összetételének megfelelően, a kis- és középparasztok megfelelő arányban legyenek képviselve a ve­zetőségben. Csakis így kerülhetők el az egészségtelen torzsalkodások, me­lyekkel az új tsz-ekben még elég gyakran találkozunk. További fel­adat, hogy az alakuló közgyűlés után mindenütt segítséget adjanak a ter­melőszövetkezetek munkaszervezeté­nek kialakításához. A brigádvezető­ket a rátermettség, a szakmai jártas­ság gondos figyelembe vételével kell kiválasztani. A munkaszervezet ki­alakításánál végrehajtó bizottságaink segítsék elő, hogy a belépett tagok családtagjai kezdettől fogva bekap­csolódjanak a közös munkába. Ez­után pedig a leggyorsabban induljon meg az időszerű mezőgazdasági munka. Megyénkben több új tsz kez­deti sikere annak köszönhető, hogy a végrehajtó bizottságok mindjárt a megalakulás után segítséget adtak nekik. Ilyen hasznos módszerekkel dolgozott a végrehajtó bizottság a vései, szenyéri és kőkúti tsz-ek se­gítésénél, ahol az őszi vetéseket is időben elvégezték. A termelés helyes megszervezése a tsz gazdálkodásának csak egyik ol­dala. Az igazságos jövedelemelosztás és a munkafegyelem megszilárdítása összefügg a tsz számvitelével is. Ezért könyvelőnek olyan tsz-tagot kell vá­lasztani, aki már kezdetben vagy is­kolára küldése után megbízhatóan, hozzáértéssel látja majd el ezt a fel­adatot. Az is előfordulhat azonban, hogy kezdetben ezt a feltételt nem tudjuk biztosítani. Ebben az esetben a községi vb segítse elő, hogy a köny­velésben jártas földművesszövetke­zeti könyvelő, tanácsi pénzügyi dol­gozó, vagy átmenetileg a község egyik pedagógusa végezze a könyvelést, vagy adjon segítséget a könyvelés­ben még nem jártas tsz-könyvelőnek. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom