Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-08 / 134. szám
c SOMOGYI NKPLAJP Péntek, 1956. június 8. Érdekességek innen-onnan Tito elnök beszéde a moszkvai egyetemen megtartott diákgyülésen PÉNZÉRT KÍNÁLT RABSÁG A Reuter idézi az Elefteria című befolyásos ciprusi görög lap cikket, amelyben a lap azt az értesülését közli, hogy az angol hatóságok Ma- kariosz érseknek havi 150 font, Kip- rianosz püspöknek havi 100 font anyagi támogatást ajánlottak fel a Seycholles-szigeteken fogvatartásnk idejére. Makariosz és Kiprianosz visszautasította az angol javaslatot. FÉNYJELZÉS SOROMPÓ HELYETT A német szövetségi vasutakon vörös fénnyel jelzik az útkereszteződéshez közeledő gépkocsivezetőknek a vonatokat. Voltaképpen a sorompót léf<iiszöbölve vezetnék be a fényjelzést, azzal a figyelmeztetéssel, hogy akik a tilos Jelzés ellenére tovább haladnak, magukra vessenek. A szabálysértések következménye alól nem mentesül egyetlen gépkocsivezető sem, mert a beépített fényképezőgép automatikusan felveszi azoknak a gépkocsiknak a rendszámait, amelyek tilosban hátadnak át a pályatesten. az Államnak is üzlet A kölni törvényszék szerdán hirdetett ítéletet Göbbelsnek, a náci Németország hírhedt propaganda- miniszterének hátrahagyott iratai sorsát illetően. Hildegard Bendels ápolónő támasztott igényt Göbbels irataira. Az ápolónő keresetével szemben a nyugatnémet kormány magának követelte a »göbbelsi hagyatékot«, mert törvény értelmében az összes volt nácik iratai az államot illetik. A törvényszék Hildegard Bendels keresetét elutasítva, a nyugatnémet Icormánynak ítélte oda Göbbels hátrahagyott iratait. A bonni kormány — az AP jelentése szerint —* egy svájci kiadócégnek adja át az anyagot. A SZOVJET HADIHAJÓRAJ Albániában Tirana (TASZSZ). Az albán nép rendkívül baráti vendégszeretettel fogadta az Albániába érkezett szovjet hadihajóraj tengerészeit. V. A. Kaszatonov tengernagy, a Fekete-tengeri flotta parancsnoka, a liajóraj parancsnoka szerdán látogatást tett Mehmet Shehunál, az Albán Minisztertanács elnökénél. A fogadás után Kaszatonov tengernagy látogatást tett a tiranai temetőben, a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban elesett partizánok sírjánál és koszorút helyezett el a nemzeti felszabadító háború hőseinek emlékművén. Beqir Balluku honvédelmi miniszter, a minisztertanács elnökének első helyettese ebédet adott Kaszatonov tengernagynak és a szovjet hadihajóraj tisztjeinek tiszteletére. A szovjet vendégeket mindenütt meleg barátsággal fogadták. Moszkva (Tanjug). A moszkvai egyetem nagytermében megtartott nagygyűlésen, amelyen több ezer szovjet egyetemi hallgató vett részt, az üdvözlő beszédek elhangzása után felszólalt Joszip Broz-Tito elnök is, és többek között a következőket mondotta: — Erről a helyről szeretném elmondani, hogy önök a jugoszláv ifjúságban legjobb barátaikra találnak. A jugoszláv diákifjúság a legkedvezőbben vélekedik a nagy Szovjetunió népéről. Tito Leningrádba érkezett Leningrád (TASZSZ). Joszip Broz- Tito marsall, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és a kíséretében lévő személyiségek június 7-én Leningrádba érkeztek. Titóval együtt érkezett N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, D. T. Sepilov külügyminiszter, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és más hivatalos személyiségek. A leningrádi dolgozók melegen üdvözölték Joszip Broz-Titót és N. A. Bulganyint. A fogadásnál díszszázad sorakozott fel, a zenekar Jugoszlávia és a Szovjetunió himnuszát játszotta. — Néhány sötét esztendő után jöttünk el ide, de azok nem népeink — a szovjet és a jugoszláv népek hibájából következtek be. Azért jöttünk, hogy megbeszéléseket folytassunk az önök felelős elvtársaival, nemcsak közös barátságunk és együttműködésünk megszilárdítása érdekében, hanem, hogy gondoskodjunk az ifjúság, a fiatal nemzedék békés tanulása és munkája lehetőségének megteremtéséről. Eljöttünk, hogy az egé*Sz világ békéjének megszilárdításán munkálkodjunk. A BORBA A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOKRÓL Belgrad (TANJUS). A Borba csütörtöki számában »Az amerikai közvélemény Tito elnök moszkvai látogatását központi világeseménynek tartja« címmel kommentárt közöl New Yonk-i tudósítójának tollából. A Borba az első oldalon közli, hogy Bégrádban jegyzőkönyvet írtak aitá a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti árucsereforgalam kibővítéséről. A jegyzőkönyv értelmében az év végéig mindkét részről 20 millió dollár értékű árut szállítanak. Az angliai Lang-ügy London (MTI). Az angol közvélemény figyelmének középpontjában Lang, neves londoni ügyvéd ügye áll. Lang az Imperial Chemical In- dustrienek, a világ egyik legnagyobb vegyipari trösztjének évi ötezer fonttal dotált jogtanácsosa volt. Állambiztonsági okokból elbocsátását határozták el. Az imdokolás: Lang felesége férjhezmenetele előtt a kommunista párt tagja volt. Januárban vállalata felhívta a jogtanácsost, mondjon le állásáról. A kormány ugyanis nyomást gyakorolt a vállalatra Lang eltávolítása érdekében, az állami rendelések visszavonásával fenyegették a vállalatot, ha nem akadályozzák meg, hogy Lang bizalmi beosztásában titkos értesülésekhez férhessen hozzá. Lang nem volt hajlandó megválni állásától. Most, amikor elbocsátása küszöbön áll, Lang nyilatkozott több angol lapnak. A Times-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy sohasem rokonszenvezett a kommunizmussal. A háború alatt a katonai hírszerző szervezetben dolgozott és mint vezérkari tiszt a legtitkosabb állambiztonsági teendőket látta el. A Daily Héráidban Lang elmondotta, hogy az ellene folytatott hajsza mccarthysta vonásokat mutat. Az angol lapok az ügy alapos kivizsgálását követelik. A Daily Herald vezéroikkben foglalkozik az esettel és a politikai boszorkányüldözés megakadályozásáért száll síkra. A Daily Telegraph »tiszta mccarthyz*- mus«-nak minősíti a Lang-ügyet. Sok sikert színházunknak a fesztiválon! A miskolci Déryné Színház Sophokles: Antigone c. drámájának bemutatójával június 7-én megkezdődött az 1956-os színiházi fesztivál. Június 7. és 16. között az ország színházai adnak választ arra a kérdésre, hogy miképp állták meg helyüket az 1955—56-os színiházi évadiban. Fiatal színháziunk is elindult Kaposvárról, hogy elsűízben vegyen részt a színházak fesztiválján. Az első kaposvári színházi év legjobb darabjával, s egyjával indul színházunk a fesztiválon. Június 9-én délután fél háromkor színházunk művészei a Madách Színházban a leghozzáértőbb szakemberek előtt vizsgáznak a Dél Keresztjével, június 10-én, vasárnap este pedig a budapesti közönségnek mutatják meg felkészültségüket. Sok sikert kívánunk színházunk művészeinek a fesztiválon való részvételihez; reméljük, méltóképpen képviselik megyénket a vidéki szánkókén legjobb színházi produkciójával: Török Tamás: Dél Keresztje c. drámá- zak között. 9 Ismerkedjünk Jugoszláviával Tito elnök moszkvai látogatása alkalmából megismertetjük olvasóinkat Jugoszláviával, vázlatos képet adunk ez ország utóbbi években elért fejlődéséről. A jugoszláv ipar fejlődése Jugoszláviának a háború után elmaradt és iparilag gyenge agrárországként kellett hozzálátnia ipara fejlesztéséhez. Az eredmények máris igen jelentősek: az ipar termelése jelenleg két és félszerese a háború előttinek. Néhány jellemző adat: az áramtermelés a háború előttihez képest 3,7-szeresére növekedett, a vaskohászat majdnem 3 és félszer any- nyit termel, mint a háború előtt. Uj gyárak is épültek, így rézöntődéit, alumíniumgyárak, réz-, ólom-, horgany-, bauxit- stb. feldolgozó üzemek. Érdemes megemlíteni a jugoszláv hajógyártás fejlődését: itt a gyártási kapacitás meghaladja az évi 60 000 brutto regisztertonnát. A villamosipar ma már elegendő gőz- és vízturbinát, kazánt, generátort és az ország villamosításához szükséges egyéb felszerelést gyárt. Az ipari termelés fejlődésének megfelelően alakult a lakosság ösz- szetétele is. A régi Jugoszláviában 1913-ban a falusi lakosság 76,2 százalék volt, a nem falusi 23,8 százalék. 1953-ban a falusi lakosság 61,2, a nem falusi 38,8 százalék. Szovjet—jugoszláv gazdasági kapcsolatok A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kereskedelmi kapcsolatok helyreállítási folyamata még a belgrádi tárgyalások előtt megkezdődött. 1954 októberében a két ország külkereskedelmi szervái megegyezést kötöttek tíz-tízmillió rubel értékű áru szállítására. Ez év januárjában aláírták az 1956. évre szóló szovjet—jugoszláv áruforgalmi jegyzőkönyvet. A két ország áruforgalmának értékét 140— 140 millió rubelben állapították meg. A hét ország gazdasági kapcsolatai nem korlátozódnak a külkereskedelemre. Február 2-án Moszkvában megállapodás született, amelynek értelmében a Szovjetunió kölcsönt és hitelt folyósít Jugoszláviának. A 30 millió dolláros kölcsönt a felhasználást követő tíz év folyamán kell visz- szafizetni. Egy másik egyezmény értelmében a Szovjetunió 54 millió dollár értékű áruhitelt biztosít Jugoszláviának az 1956—58-as évekre. A kölcsön törlesztése 1959-től kezdődően, tíz évig tart. Ezenkívül a Szovjetunió segítséget nyújt Jugoszláviának egy 100 000 tonna kapacitású nitrogén műtrágyagyár, egy 100 000 kilowattos villanyerőmű építéséhez, és több más gyár üzembe helyezéséhez is. Igen fontos az a megegyezés is, amelynek értelmében a Szovjetunió technikai segítséget ad Jugoszláviának egy kísérleti atomreaktor létesítéséhez. A jugoszláv mezőgazdaságról A jugoszláv mezőgazdaság jelentős sikerei ellenére a népgazdaság egyik legelmaradottabb ága, s jelenleg nem tudja teljes egészében biztosítani a lakosság szükségleteit. Az ország ezért szemesterményekből és gyapotból jelentős behozatalra szorul. 1955-ben tapasztalhattunk bizonyos fellendülést a mezőgazdaságban. Növekedett a vetésterület és az állatállomány — mindez azonban nem elegendő a további fejlődéshez. A mezőgazdasági termelés alapvető formája a kisparasztok egyéni gazdálkodása. Ezek művelik meg a földterületnek mintegy 80 százalékát. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a földterület három százalékával, az állami gazdaságok pedig 19 százalékával rendelkeznek. Itt érdemes megemlíteni azt is, hegy a népgazdaság tervezését újabban jelentékenyen módosították. Erőteljesebben fejlesztik a könnyűipart és a mezőgazdaságot, mert a kormányzat véleménye szerint a közeljövőben nem kell hatalmas beruházásokra törekedni. Természetesen továbbra is érvényesül a nehézipar és az energetika fejlesztésének politikája, de egy ideig csökkentik az új iparvállalatok építését. (Jugoszláv forrás és statisztikái adatok nyomán.) Az ausztráliai külügyminiszter az oiirfípiai játékokról London (MTI). Richard Casey kü liugym iniszt ex nyilatkozott az ausztráliai képviselőházban a med- bournei olimpiai játékokról — jelenti a londoni rádió. — A külügyminiszter bejelentette, hogy a »kommunista országokból« körülbelül ezer sportoló érkezését várják Meiboumeba. Casey hozzáfűzte: »Az ausztráliai kormány arra törekszik, hogy a kommunista országok minél több sportolóval képviseltessék magukat az olimpiai játékokon, mert ez is hozzájárulást jelent a nemzetközi megértés ügyének előmozdításához.« GOGOOQOGOOOGOOOOOGOOOOOÖQOOOOSOOQOÜCúUwUUIuiiavijwijwivivwivuuiivj;. uuwviyiyivwwuwu © III. EREKESKÚT IRTA: MOLNÁR JÓZSEF A KEREKES KÚT © © © 0 o © o © Q © © O © G © © © ö © © G © 0 © © © © © TT azákísérlek — szólt morcosán a fiú. Magdi szó nélkül megfordult. Lassan lépkedtek. Holdtailan, millió csillagú augusztusi este emyőzte a kisvárost. — Jóska, neked mikor lesz motorod? — kérdezte a lány és merengve folytatta: — Délután a Zolival motoroztam ... a papájától kapta születésnapjára ... olyan jó volt... Egész a Balatonig elvitt... meg is fürödtünk ... isteni a víz!... azt mondta, megtanít engem is vezetni... Jóska meggyorsította lépteit. — Jobb lenne, ha te is motorra spórolnál... de nem, az inas úrnak könyvek kellenek, meg a linóleum metszetek... talán már a futball se tetszik? ... A Zoli olyan jópofa!... Azt mondta, nagyobb hülyeséget nem tud elképzelni a tanulásnál. Mesélte, hogy a bátyja, tudod, az az egyetemista, éjjel-nappal magol. Még itthon is. Enni sem akar. Pedig a mamuskája minden jóval traktálja: hideg sülttel, szőlővel, süteménnyel. Ő mindig csak azt hajtogatja: »Drága ma- muskám, most nem kérek!« »Drága aranyos mamus- kám, most nem érek rá!« Kopaszodik már, pedig még csali húsz éves. Az arca meg olyan sárga, mint a régi iratok az apja irattárában. A Zoli Mimózának csúfolja. Ugye, milyen muris? ... Csak nem akarsz te is Mimóza lenni? ... Jóska, ugye te is veszel motort? A fiú nem bírta tovább, a lány ostobaságai máskor is dühítettél!:, de most különösen. — Én nem veszek motort — felelte nyersen. Magdi nem szólt. Erőltetett gúnnyal felkacagott. Jóska megállt. A lány néhány lépést ment egyedül, aztán ő is megállt. Háttá, a fiúnak. O O o o © 0 o 0 0 0 O o o Jóskánál!: fejébe szállt a vére. Hátot fordít! Akkor úgy érezte, meg tudná ütni. Pár pillanatig néma csend volt, csak egy távoli autó tompa bugása hallatszott. Készülődött a vihar. A fiú nem bírta sokáig! Magdi mögé lépett. Indulatosan ragadta meg a vállát és maga felé fordította. — Magdi — önkéntelenül Magdinak szólította —, értsd meg a szerelmem... — Tudom! — süvített szavába a lány — örökké azt szajkózod, hogy így, meg úgy! Mindig csak neked van igazad!... A szerelem szerinted nem csókos est, meg virágifliatos romantika ... nem is motorozás ... A szerelem több, nagyobb, a szerelemért áldozni kell!..; Hát nekem ebből elég!... Én ... én nem ... Nem folytatta. Kitépte magát a fiú keze közül és elrohant. Vissza se nézett. * # * A 2 úrilány meg a gatyás legény . mée .akkor is amikor fáradt — dünnyögte még akkor is, amikor fáradtan végigdőlt a bundás tisztiköpennyel leterítelt heverőn. — Nem neked való ... hm.... Azért ás!..; Elrohant?!... csak- azértis! Majd én megmutatom .., Sokáig hánykolódott. Éjfél felé zajra lett figyelmes, mintha valaki motozott volna a pince ajtaján. A Magdi volt. Tágranyüt szemmel bámult a lihegő lányra — Miit keresel itt? — Hazalógtam a szüretre.;. sajnos, későn érkeztem ... Apa mondta, hogy te csőszködöd a kintmaradt kádakat... gondoltam, megnézlek.;. meg azért is jöttem, bocsáss meg a múltkoriért! — Apád tudja, hogy idejöttél? — Fityfrászt! Nem kötöttem az orrára. Úgy tudja, a Panniéknál vagyok születésnapi vacsorán... megengedte, hogy ott aludjak ... Bementek a szobába. Magdi levetette a bailonÖ CD 0 0 © 0 O O © © o o © o © o A KEREKES KÚT. Ö © O © © © o o © nemekabátját és leült a lieverőre. — Hoznál nekem szőlőt? Jóska fogta a viaszgyertyát, átment a présházba, ah>ol a fal mellett gondosan egymás mellé rakva tömött fürtök hevertek a nagy szőlőleveleken. Kiválogatta a legkívánatosabbakat... Magdi egykedvűen szemezte a gazdag fürtöket. — Gyere, egyél te is! A fiú mosolyogva mutatott a torkára. — Annyi baj legyen! Nincs olyan rakott szekér, amire ne férne .;: gyere, no ... az én kedvemért... Jóska leült a lány mellé. — Tátsd el a szádat, majd én etetlek. Engedelmeskedett. — Tudod, milyen sokat akarok én mesélni ked? Képzeld, az a bolond Zoli bejár motorral a gyeszélchelyre is ... Jóska nagyot köhintett, egészbe nyelt egy szemet. Megakadt a torkán. Arca vöröslőit, mint a pulykáé, alig kapott levegőt. Magdi szorosan melléje húzódott, finom kezével a hátát ütlegelte. — Pedig nem panaszoltam. Meg ne fűlj.;: no ;:; A fiú már könnyezett. Befogta az orrát. A gonosz bogyó visszaböffent. Magdi zsebkendőt vett elő és anyáskodva törölte meg a szenvedő száját, miközben szemét csodálkozó melegséggel nyitotta rá. Jóska önkéntelenül magához ölelte. Homlokára apró erek dudorodtak. Szédült. Érezte, hogy az eperajkak ajkára csókolnak cirogatón, csiklandozó forró lehelettel. Nem csókolt vissza. A lány kibontakozott öleléséből. Lustán végignyúlt a puha tisztibundán, s mint téli szánok jókedvű csil ingelése, hullámzott kacagása. Lila rakott szoknyája térde fölé csúszott, szépívű combjának fehér selyme villant. A fiú kábultan hajolt föléje. Bágyadtan kutatta nedves ajkát... feszes zsömlényi mellét. -.; mindenét.;: (Folytatjuk.) O O o o o 0 GeOOO0O©OOOOO©OOOOO©O©©©O©OOOO©©OO©O©©GOQ©©®O0Q®OOQO©O©O OQOOQÖQQGOÖS ^OQQQÖQQQQQQQQQQOQQOQOQQQQQQQQQQQQOOQQOQO' D©OO©©0©©©©OOQ©©
