Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-08 / 134. szám

Fentebb 1956. június 8. SOMOGY NÉPLAP S Mit kell tudói a pótbeporzásról? A beporzás a növény életében, sza­porodásában elengedhetetlen folya­mat. Ennek során kerül a hímpor a porzóból a női ivarszervre, a bibére. A bibe természeténél fogva bizonyos kiválogató képességgel rendelkezik. A rákerült virágporszemcsék közül a legéletképesebbekkel termékenyíti meg a magkezdeményeket. Ha azon­ban a bibének nincs miből válogat­nia, azaz kevés vagy egyáltalán sem­mi virágpor nem hullott rá, a mag- kezdemények elsorvadnak és a ter­més nem fejlődik ki. Termesztett növényeinknek ezen a téren is segítségére kell sietnünk. A segítségnyújtás eszköze a pótbeporzás Ennek során igyekszünk minél több virágport juttatni a bibére, elő­segíteni a megtermékenyítést. Per­sze, nem minden esetben van mód rá. Gabonaféléink közül a búza pél­dául önbeporzó, vagyis saját porától tcrmékenyül meg minden kalászka. Sőt az árpánál az sem ritkaság, hogy. a kalász már megtermékenyülve bú­jik ki a »hasból«. Az idegenbeporzó növényeken azonban, amelyeket csak más növény virágpora termékenyíthet meg, hat­hatósan segít az emberi beavatkozás. Legnagyobb jelentőségű a pótbepor­zás gabonáink közül a rozs és a ku­korica esetében. Különösen viharos, esős időjárás­nál fordul elő, hogy a szélhordta rczs-virágpor nem jut el a hajladozó kalászok bibéire. Ha pedig tartós a teljes szélcsend virágzás idején, ugyancsak nincs, ami közvetítse a megtermékenyítést. A virágpor a kora reggeli órákban képződik a legbővebben, s ugyancsak reggel a leghatékonyabb is. Ha né­hány napon át a virágzó rozstáblán reggelente, harmat után kötelet húzunk végig, valósággal felhőzik nyomában a hím­por. így valamennyi virág bibéjére kerül belőle bőven, és nemcsak a kalászok telnek ki, hanem a szemek is fejlettebbek lesznek a tökéletesebb megtermékenyülés eredményeképpen. Ha az egyéb körülmények is ked­veznek, pusztán a pótbeporzás nyo­mán jelentékeny terméstöbblettel fi­zet a rozs az aránylag kis fáradsá­gért. Még sokkal fontosabb a kukorica pótbeporzása. Nemcsak a csövek foghíjasságát kü­szöbölhetjük ki vele, hanem egyen­letesebbé tehetjük a beérést is. Az pedig köztudomású, hogy az érett teimés közé keveredő tejes csövek nagyon sok kárnak, betegségnek le­hetnek kiindulói. A hiányos bepor­záskor jelentkező foghíjasság ugyan­is a szemek úgynevezett »elzsíroso- dásához« vezet. Az ilyen szemek so­hasem teljes értékűek. De ugyancsak a szórványos, hézagos megterméke­nyülés következménye, hogy a sze­mek egy része léha, más része csö- kött marad. A pótbeporzás valamivel körülmé­nyesebb ea esetben. Érett virágport kell gyűjtenünk. A legegyszerűbb, ha a kora reggeli órákban minden sor negyedik-ötödik növényéről be- fóttes üvegbe rázzuk a java hímport. Az összegyűjtött port ecsettel vihet­jük rá a bibére, a kukoricacső »ba­juszára«. Egy menetben jobbra-balra két soron végezhetjük a pótbeporzást. Ha nagyon felsüt a nap, a munkát abba kell hagynunk. Kényes, meleg időben ugyanis veszít a hímpor élet- képességéből. Még alkalmasabb, ha a virágport házilag elkészíthető kis kartontölcsérbe gyűjtjük. A kúpalakú tölcsér alsó részére szitaszevetet, géet kötünk. A vastagabb végébe rázzuk bele a virágport, amelyet a szitán — mintegy szűrve — juttatunk a ba­juszszálakra. Ha tölcsérünkből fogytán volna a por, újra pótoljuk menetközben. Ez­zel a módszerrel egy személy minden megerőltetés nélkül 3U—1 holdon vé­gezhet pótbeporzást a nap hűvös óráiban. Csekély erővel érhetjük el, hogy ne maradjon elzsírosodott, fog­híjas vagy meddő cső a kukoricánk­ban. Különös jelentősége van a mód­szernek a heterózis kukoricatáblákon, amelyek anyasorairól a címert le­vágtuk, és a beporzás még nehezeb­ben megy végbe. Ezeken a területe­ken célszerű két-háromszor megis­mételni a munkát. A pótbeporzás lényeges terméstöbblettel hálálja meg a fáradozást. Természe­tesen azonban csak olyan földön, amelyet egyébként is megfelelően gondoztunk. Nyilván nem helyette­sítheti a talajerőt, a művelést, a ka­pálást, stb. De ezek a munkák ép­pen a pótbeporzással kiegészítve se­gítenek hozzá a b®' termés elérésé­hez. Miért nincs iható víz a Textilmüvehben ? Pedig minden üzemrészben ott van a vízcsap. Sőt, ha megengedjük, fo­lyik is. A víz azonban meleg. Ihatat­lan. Miért? Mert a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat még a mai napig sem készítette el a hűtőberen­dezést. Már tavaly május 1-én kel­lett volna üzembe helyezni a beren­dezést, de az még mindig nincs ké­szen. Most már a gyár dolgozói ma­guk vették kézbe a munkát és teszik üzemképessé a berendezést. Vajon gondolt-e arra az Építőipari Vállalat, hogy hanyag, felületes munkájával mennyi nehézséget okoz 1500 dolgo­zónak? Vajon tudja-e, hogy az ő rossz munkája miatt a fonónők kis üvegekben, termoszokban visznek magukkal vizet, s ott, a meleg helyi­ségben cseppenként kóstolgatják, spórolgatják a vizet, vagy pedig az 1,20-as bambit kénytelenek vásárol­ni. Nagyobb gondosságot várnak a dolgozók a Somogy megyei Építő­ipari Vállalattól is! Kiesinyeshedéa A Somogyi OlífttafL A SOMOGYI ASSZONYOKNAK Minden dolgos asszonykézre szükség van most falun Öröm nézni megyénk fürgekezü, dolgozó parasztasszonyait, amint csatasorba állva szorgoskodnak e napokban, hetekben kint a mezőn. Lelkes munkájukban füti őket az a tudat, hogy kezük nyomán el­pusztul a gyom, szebben zöldeknek, fejlődnek a kapásnövények. S milyen jó hallani a dicsérő szavakat a í'alu férfinépétől, amely az asszonyoknak szól. A darányi Győzelem, a lakőcsai Kossuth, a kom­iósdi Terv Tsz vezetői is nagy elismeréssel beszélnek asszonyaik szor­galmáról, amit most a sürgős munkák idején tanúsítanak. Bizonyít­sák be megyénk dolgozó parasztasszonyai ezután is, hogy férjük, fiaik mellett becsülettel helytállnak a nyári mezőgazdasági munkák­ban, a bő termésért, a jólétért folyó harcban. ORVOSI TANÁCSADÓ AJci ismerős Csurgón, tudja, hogy a gépállomás és a tejüzem szomszédosok egumással. Két szocialista üzem egymás mellett — ebből csak az következhet, hogy mindenben támogatják egy­mást. A csurgói esetben azonban másként van ez. Csendőr elvtárs, a gépállomás igazgatója és Ko­vács elvtárs, a tejüzem igazgató­ja valami oknál fogva haragsza­nak egymásra, s úgylátszik, ná­luk az a természetes, hogy ezt a haragot jó, ha megérzik az üzem dolgozói, jelen esetben a Csur­gói Gépállomás dolgozói. Történt a következő eset: A tejüzemnek van, a gépállomásnak nincs jó folyóvize. Következés­képp a gépállomás üzemi kony­háján főzésre, ivóvíznek a rossz, meszes kútvizet használják. Mi­vel a gépállomás területén is át­vezet a szomszéd vízvezetéke, gondolták, megkérik őket, hogy saját költségükön beköthessék a konyhára a vizet, és természe­tesen a fogyasztást sem kívánják ingyen. Bátorkodtak e kéréssel azért is, mert a tejüzem ad vi­zet a Zrínyi Tsz-nek, Cédli Fe­renc és Foki László kertészeknek is. A kérést tolmácsoló főkönyve­lőt azonban a tejüzem elutasí­totta, mondván: fennáll a tejfer­tőzés veszélye, ha ők is használ­nák a vizet. (Ugye, ez okos érve­lés?) Most aztán törhetik a fejüket a gépállomás dolgozói — akik kénytelenek továbbra is az egészségre ártalmas kúti vizet inni —, hogy vajon ha az egyik idegen csap fertőzhet, miért nem fertőz a tsz, a kertészek loesolás- ra használt vezetéke? Mindeddig nem bukkantak a rejtély nyomá­ra. Többen azt mondják, a fer­tőzés veszélyét kizárólag a két vezető szeviélyi ellentéte okozza. Érdemes lenne felszámolni ezt a veszélyt nemcsak a vízkérdés megoldása, de egyéb okok miatt is. Megengedhetetlen, hogy két szocialista üzem kommunista ve­zetői ilyen kicsinyesek legyenek, és úgy igyekezzenek egymás orra alá borsot tömi, hogy ebből szá­mos dolgozónak kára származ­zék! Két új gazdasági vasútvonal épül A Gazdasági Vasutak Igazgatósága^ több új vasútvonal építésével javítjaö a közutaktól távolesö községek szä-$j lítási lehetőségeit. Többek között p Táska községig 3 kilométeres kis-g! vasút épül. A több mint egymillióéi forintos beruházással készülő új vo-a nalat június végén adják át rendel-íf tetésének. Somogyszentpálnál 4 kmf hosszú kisvasúti vonalat építenek, ezt szeptemberben helyezik üzembe. BETEGSÉG-E AZ ALACSONY VÉRNYOMÁS? Az alacsony vérnyomás önmagá­ban nem tekinthető betegségnek. Alacsony vómyomású egyének igen munkabírók lehetnek, nincs szükségük se életmódjuk, se ét­rendjük korlátozására és gyógy­szeres kezelésre sem szorulnak. Előfordul az is, hegy fáradékony­ságról, aiuszékonyságról, kedvet­lenségről, fejfájásról és szédülés­ről panaszkodnak alacsony vér­nyomású egyének. Ilyenkor sem lehet a panaszokat az alacsony vérnyomásnak tulajdonítani. Az alacsony vérnyomás és a többi tü­net oka rendszerint az idegrend­szer kifáradása, zavart működése. Ennek gyógyítása hálás feladat az orvosok számára. BETEGSÉG-E A NŐKNÉL A VÁLTOZÁS (KLIMAX) IDŐSZAKA? Sok idősebb nőt foglalkoztat ez a kérdés. A klimax élettani folyamat és igen sokszor egyáltalán nem jelent­keznek tünetek: fáradságérzés, hő­hullámok, szívdobogás, ingerlé­kenység. Ilyenkor nem lehet be­tegségről beszélni és kezelésre sincs szükség. A klimax csak ak­kor (betegség, ha valóban jelent­keznek bizonyos kellemetlenségek. A hormonkezelés ilyen esetben a gyógyításnak nem egyetlen és ki­zárólagos módszere. Sokszor vita­minok, vagy az idegrendszerre ha- ' tó különböző nyugtatok a hatáso­sak. A kezelés szükségességét el- ^ bírálni és módszerét megválasz­tani minden esetben csak gondos orvosi vizsgálat alapján lehet. Terítő tükör elé, könyvespolcra Tükör elé vagy könyvespolcra horgolhatjuk ezt a 43x79 kockából álló té­rítőt. Főicentis kockákból körülbelül 24x40 cm nagyságú lesz. A szélére körül rövid pálcákat horgoljunk. Hogyan mossuk a nylon-holmit? Meddig hevernek parlagon a homokssentgyörgyi határ elhagyott földjei? — Hcl a földem, elnök elvtárs? — kérdezi a hemokszentgyörgyi gazda. Az elnök fúj egyet, haját marko- lássza, majd előszedi a biriokíveket, a térképet, az emlékezőtehetséget: hol is lehet az a föld? ... Sűrűn elő­forduló kérdés ez mostanában a fa­luban. Az ősszel új tsz alakult, a Dózsa, több mint 400 hold földdel. A Kos­suth 200 holdról 1000-re fejlődött fel. örvendetes jelenség ez. Az már ke­vésbé azonban, hogy a tagosítást nem megfelelően végezték el. Az egyéni dolgozó parasztoknak kevés esetben mutatták meg földjeik új he­lyét. A tanács megelégedett azzal, hogy egyszer kjment a határba. Aki jelen volt, az megtudta, aki nem, hát nem... Gazda föld nélkül — föld gazda nélkül S igy történhetett, hogy az ősszel, télen és tavasszal nagyon sok gazda nem találta földjét. Egymás parcel­láit szántották föl; egész másutt ke­resték birtoktestüket, mint ahol volt. A dolog igazán érdekes része ott kez­dődik, hogy sokszor a tanáas veze­tői — Simon József elnök, Kónya Sándor titkár és Sipos József mező- gazdasági előadó — sem tudnak igaz­ságot tenni. Hogyan (tudják így irá­nyítani a mezőgazdasági munkát? Ellenőrizni a bejelentett vetések va­lódiságát? Nagyon nehezen. Annál is inkább, mert a tartalék- földek és kényszerhasznosítási terü­letek helyét is »csalc a rosseb tud­ja!« — ahogy Sipos elvtárs saját szájúlag mondta. S ha nem tudják, hol vannak, akkor nyilván hasznosí­tani s nehéz. Bár erre tettek »erő­feszítéseiket«. A község apaállatai ré­szére — hat bika, öt kan, öt kos — 81, azaz nyolcvanegy holdat »hasz­nálnak fel«. Erős ütemben folyik az édes csillagfürt vetése. Eddig 27 hol­dat vetettek el. (S mikor fejezik be? Ki tudja? Az erős téli fagyok talán leállítják ezt a »hasznos« munkát...) Járhatatlan dzsungel A gépállomással köthettek volna szerződést szántás-vetésre a télen, de hát hogyan? Mikor még meg­közelítőleg sem tudták, hogy meny­nyit kellene lekötni. Most aztán, a legnagyobb kapálás! időben a gaz­dák persze hogy nem érnek rá szán­tani, vetni. Hunyadi László, Szalai Imréné, de rajtuk kívül igen sole gazda kért a tanácstól bérbe tartalékterületet. Majd hanyatt estek Sipos József vá­laszára: nem tudunk adni, mert nincs! »S azóta is napról napra el­járunk a 'beteg, elhagyottan síró föl­dek mellett« — mondják a gazdák. A tanács dolgozóinak, úgylátsziic, bejárhatatlan dzsungel a szentgyör--! gyi határ 4392 hold szántója. Ami az§ évek óta megműveletlen földeket^ illeti, hát azokat bizony inkább le-7 hetne hasonlítani egy afrikai őserdő-? höz, mint európai fcultúrtepülethez. Fekete „hasznosításu Ám, ha képtelen a tanács rendet j teremteni, megteszi ezt az »ügyes« falusi. A gazdátlan földbe szépen be-| akasztja az ekét, beveti, s nevet a? markába. Simon József elnök, Sípos? József előadó tudják ezt. De sze-? rintük az Isten sem tudná megálla­pítani, hogy mélydik gazda hcl, meny­nyi területről takarít be terményt. Úgy, hogy nem fizet utána adót, nem? teljesít beszolgáltatást! Mindebben szépen megegyeztek a? tanács dolgozói. S vetik, vetegetik aí csillagborsót, éberen őrködve, nehogy £ egyetlen gazda is legálisan hasznosít­son a parlagföldekből. Ám tűi a ke-í serű gúnyolódáson: a dolog mégisk megérdemel egy kérdést: Elkerülihe-í teilen, hogy a homokszentgyörgyi ha-5 tárban — szerény számítások szc-V rint — 150 hold heverjen parlagon?? A második ötéves terv kezdetén, mi-? kor nagyarányú talajjavítás és eddig? vad területele hasznosítása indul; meg! Mikor minden talpalatnyi föld-? re szükség van, hogy nagyszerű cél-,? 'kitűzéseinket megvalósíthassuk. Kunszabó Ferenc Mosni langyos víziben, pipere- szappannal, dörzsölés és csavarás nélkül kell a nylonholmit. Nyom­kodjuk át rajta a szappanhabot és sok vízben öblítsük ki. Ecetes vi­zet nem szabad használni. Szárítsuk előbb törülközőbe DIVAT Divatos és elpnyös a »■kiskosztüm« könnyű nyári anyagból — vá­szonból, pikébőd san- tumgból — is csinos. Szoknyáját viselhetjük más blúzzal is, ezzel egy újabb nyári ruhát nye­rünk. Divatos a háncsdíszítés A legegyszerűbb nyári ruhát is »alkalmivá« te­hetjük egy csinos övvel, kalappal, táskával vagy gombokkal. Most. szíve­sen viselik a nők a háncs-táskát., hasonló kalapot, övét. Az övét és gombot házilag is elké­szíthetjük. Bevonásra alkalmas fagombot a rö­vidáru-boltokban, hán­csot pedig háztartási boltban vásárolhatunk. A háncsot feldolgozás előtt egy napig vízben áztatjuk. Másnap letö­röljük róla a felesleges vizet és zsákvarrótűbe fűzve csavarjuk át vele a gombokat. Az övnél övszalagra hajtogatjuk a háncsot, hátul pedig le- vai-rjuk, hogy tartósabb legyen'. nyomkodva, majd akasszuk a vá'll- szélességnek megfelelő ruhafogas­ra. Nylont'lúzumlc számára készít­sünk külön fogast, csavarjuk be gézzel, nehogy a szálka kihúzza a finom szálakat. Napra, tűz mellé r.e tegyük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom