Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-07 / 133. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1966. június 7. Moszkvában megkezdődtek a szovjet—jugoszláv politikai tárgyalások A Tafejug jelenti: Június 5-én Moszkvában megkez­dődtek a szovjet—jugoszláv politikai tárgyalások. A jugoszláv vezetők he­lyi idő. szerint nontosan 9 óra 45 perc­kor érkeztek a Kremlbe, a minisz­tertanács ápülete elé, ahol Bulganyin, a minisztertanács elnöke és Hrus­csov, az SZKP központi bizottságá­nak első titkára fogadta és köszön­tötte őket. A küldöttség többi tagjával történt rövid üdvözlés után a két ország kép­viselői elfoglalták helyüket a nagy tanácsteremben. Miután a fotóriportereknek és a filmriportereknek néhány percet ad­tak felvételeik elkészítésére, a poli­tikai tárgyalások 10 órakor megkez­dődtek. Szovjet és jugoszláv körökben ki­emelik, hogy a kedden megkezdő­dött tárgyalások mindazoknak a problémáknak széles területét érin­tik, amelyek a két országot érdeklik, épp úgy, mint a legjelentősebb nem­zetközi vonatkozású kérdéseket is. A két küldöttségnek a múlt évi belg­rádi nyilatkozatban kifejtett állás­pontjai alapot nyújtanak arra a meggyőződésre, hogy a jelen tár­gyalások is eredménnyel végződnek majd. A vélemények kicserélése és a belgrádi nyilatkozattal megkezdődött együttműködés mindenesetre még jobban elmélyülhet — állapítják meg jugoszláv körökben. Ez egyébkértt olyan álláspont, amelyre Jugoszlávia mindig helyezkedett abban a tözek- vésében, hogy a békés egymás mel­iert élés elve alapján kiterjessze ba­ráti kapcsolatait minden országgal. Az a rendkívül meleg fogadtatás, amelyre a jugoszláv vezető személyi­ségek a Szovjetunió hivatalos kép­viselőinél találtak, épp úgy, mint az a spontán lelkesedés és nagy rokon- szenv, amit Moszkva polgárai e na­pokban városuk utcáin Tito elnök iránt tanúsítottak, mutatja azt a négy érdeklődést, amely a Szovjet­unióban Jugoszlávia iránt megnyil­vánul és ugyanakkor lényeges pozi­tív elemként hat a jugoszláv—szov­jet együttműködés fejlesztése irányá­ban — hangoztatja a Tanjug tudó­sítója. Június 5-én moszkvai idő szerint 13 órakor N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke a Kreml-palotában villásreggelit adott Joszip Broz-Titónák, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének tiszteletére. A villásreggelin Bulganyin és Tito beszédet mondottak. Tito látogatása a Moszkvai Autógyárban Moszkva (TASZSZ). Joszip Broz- Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke június 5-én látoga­tást tett a Moszkvai Autógyárban. A jugoszláv vendégeket a gyár igazga­tósági épületénél sok ezer főnyi tö­meg fogadta üdvözlő felkiáltásokkal. A. G. Krilov, a gyár igazgatója meghívta a dolgozószobájába Tito elnököt és kíséretét. Elmondta, mi­lyen változások történtek a gyárban 1946 óta, amikor Tito utoljára itt járt. Ezután megkérdezte Tito elnök­től, mit szeretne látni a gyárban. Fémmunkás voltam — mondotta Tito —, és így gyorsan kiismerem magam a gyár bonyolult termelési folyamatában. Szeretném látni a hi­deg sajtolást. Ez nagyon érdekel. A beszélgetés után a jugoszláv vendégek a gyárigazgató, valamint N. I. Sztrokin gépkocsiipari minisz­ter kíséretében megtekintették a gyár több részlegét. Tito elvtárs elbeszél­getett a munkásokkal. Amikor véget ért a délutáni mű­szak, munkások, alkalmazottak, mér­nökök, technikusok ezrei töltötték meg a gyár részlegei között fekvő hatalmas teret. A téren a gyár dol­gozói nagy lelkesedéssel üdvözölték Tito marsallt. A. I. Fatyejev, a gyár pártbizott­ságának titkára megnyitotta a gyű­lést. Ezután L. I. Kurkin, a csiszoló­szerszámműhely munkása, majd V. A. Parenkov tervező szólalt fel. El­mondotta, hogy tavaly turistaként látogatást tett Jugoszláviába* és be­számolt tapasztalatairól. Az autógyár ifjúmunkásai nevében Z. P. Kcrhova beszélt. A gyűlés vé­gén Tito elnök szólalt fel. / ­BIZALMAT KAPOTT A FRANCIA KORMÁNY Párizs (MTIj. A francia képviseiő- ház bizaikni szavazása során a Guy MctUet-konmány 274 szavasa ttel 59 ellenében megkapta a 'bizalmat — jelenti az AFP. 204 képviselő tartózkodott a szava­zástól köztük 150 kommunjate és 'ha­ladó képviselő. Az AFP emlékeztet arra, hogy Guy Moliet-.t a nemzetgyűlés február elsején 420 szavazattal iktatta be 71 ellenében. Ez év március 12-én 455 szavazatta* 76 ellenében adták meg kormányának az Algériára vonatkozó különleges felhatalmazást. Tovább emelkednek j az élelmiszercikkek árai Nyugat-Berlinben Berlin (MTI). A nyugat-berlini sta­tisztikái hivatal közölte, 1956. má­jusában a burgonya ára 1955. máju­sához viszonyítva 62,3 százalékkal emelkedett. A gyümölcs és zöldségfé­lék árad az előző év májusához vi­szonyítva 11,8 százalékkal drágultak. A statisztikai hivatal továbbá kö­zölte, hogy az élelmiszercikkek árai 1955. májusához viszonyítva átlagban 6,2 százalékkal emelkedtek. A tojás 10, a hús és hal 8,4 százalékkal drá­gult. Uj szénterületeket fedtek fel a Mecsekben A Komlói Szénbányászati Tröszt geológuscsoportjának irányításával a Mecsek-hegységben, a Béta-aknától északra és Máza környékén másfél, illetve három éve kutatófúrások folynak. Az újonnan felkutatott te­rületen 3#—90 millió tonna, 5800— 6300 kalóriaértékű szén van. A Béta­aknától északra fekvő telepek szene kitűnően kokszolható, a mázai saén- terület is nagyon jó minőségű ipari szenet tartalmaz. A geológiai felmé­rések után mindkét szénterületet 1957 közepe táján adják át aknatele­pítésre. A terv szerint napi 200—400 vagon teljesítményű aknákat mélyí­tenek a szénkincs feltárására. Tudósítás Londonból: FORRÓ SIKER, VÄSTAPS...! \ A Magyar Állami Népi Együttes bemuta­tó előadását London szívében, a Picadilly közvetlen közelében tartotta. A bemu­tató délelőttjén újság­írók liada lepte al pró­bánkat és az azt köve­tő sajtóbemutatót. A bemutató előtt kötele­ző délutáni pihenőn persze szokás szerint senki sem aludt az iz­galomtól. Hat órakor beszálltunk a jókedvű angol sofőröktől veze­tett vajszínű buszokba, amelyek 30 perc alatt a színházhoz vittek. A történelmi nevezetes­ségű művészbejáró elé érve, annak homlokza­tán a következő, már­ványba vésett feliratot olvastuk: »Ezen az aj­tón a világ leghíresebb művészei léptek be a múltban és fognak be­lépni a jövőben.« Lám, még színpadra sem tet­tük a lábunkat, máris híres emberek lettünk. Hej, de hosszú ' lő perc következett ez­után! A szétpattanni készülő fejekben egy­mást követték a gon­dolatok: »siker, bukás, Ilii vastaps vagy köliécse- lés, orrfúvogatás, ud­varias tenyéremelge- tés ...« Végre elkez­dődött! A lemezről le­játszott angol és ma­gyar himnusz alatt egy kiasit már min­denki megnyugodott és jólesően gondolt ar­ra, hogy ezekben a pil­lanatokban bizonyára értünk drukkol az egész ország. Aztán karcsú kar­mesteri pálca emelke­dett a levegőbe, meg- zendültek a cimbal- mók, Esenki Imre Kos- suth-díjas karnagy a Kállai«kettőssel elin­dította műsorunkat. Két szám kivételével mindent meg kellett ismételnünk. A közönné ség túlnyomó részét diplomaták és egyéb meghívott előkelőségek alkották, s öröm volt látni, mint oldódnak fel a merev, hivatalos arcok a Bartók-kóru- sok, a Cigánytánc, a Fonó és a Liszt-rapszó­dia, mindent elsöprő sikerének tűiében. Az előadás előtt többen azt mondták, hogy itt Londonban rendkívül ritka az ismétlés és egyáltalán vagy alig ismerik a vastapsot. Az Ecseri lakodalmas­nál a vastaps is meg­jött. A darab utolsó csárdása alatt (Utcára nyílik a kocsmaajtó) a fejlett ritmusérzésű angol közönség üte­mesen tapsolt. Az előadás után könnyezve borultunk egymás nyakába s az örömtől úgyszólván be­szélni sem tudtunk. S most, reggel, mikor ezt a tudósítást olyan boldogan írjuk, már néhány újságban ol­vashatok a tegnapi este forró sikeréről. A Times ezt írja: Az a művészet, amit ma­gukkal hoztak, egysze­rű, de rendkívül szí­nes és mégis nemeseit előkelő.« A Daily Worker pedig így szá­mol be rólunk: »Teg­nap este mutatta be szenzációs műsorát a magyar együttes, amely a világ egyik legldvá- lóbb együttese.« BAROSS GABOR GULYÁS LÁSZLÓ J o v a nk a B r o z, Tito elnök felesége kedd délután Pepica Kardelj, Lepa Perovics, Velj- ko Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet felesége, valamint Mladen Bozsics jugoszláv sajtóattasé felesé­ge kíséretében látogatást tett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének felesé­génél, aki teán látta őket vendégül. Jelen volt még N. A. Bulganyinnak, a minisztertanács elnökének felesé­ge, N. Sz. Hruscsovnak, ez SZKP első titkárának felesége, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja köz­ponti bizottsága elnöksége több tag­jának felesége is. Június 10—17: FRANCIA FILMHÉT Az első francia filmhét június 10- iöl 17-ig tart. A filmhéten a haladó francia filmek közül Stendhal: Vörös és fekete című regényének filmvál­tozata, valamint a. Papa, mama, a feleségem meg én című új filmet mutatják be. A bemutatásra kerülő új filmeken kívül összegen huszon­hat fővárosi moziban tizennégy fran­cia filmet vetítenek. Vidéken ugyan­csak bemutatják a két új filmet, ezenkívül 121 filmszínházban hu­szonöt, Magyarországon már játszott francia film szerepel a műsoron. Jól sikerült- a Takál-s Gyula irodalmi esi­Az ünnepi könyvhét alkalmával Kaposvárott két színvonalas irodal­mi rendezvényinek Örvendhetett a közönség. Az ünnepi könyvhét megnyitóján, vasárnap és hétfőn Ba­lázs Anna írónő tartott érdekes elő­adást meglepően kisszámú hallgató­ság előtt, míg kedden este a Hazafias Népfront, a Megyei Tanács Népmű­velési Osztálya és a TTIT irodalmi szakosztálya rendezésében a Zene­iskola Bartók-termében Takáts Gyu­la irodalmi estjére került sor. A rendező szervek költséget és fá­radságot nem kímélve igyekeztek emlékezetessé tenni az irodalmi es­tet (bár ennyi fáradságot s legalább ennyi költséget áldozlak volna a könyvheti megnyitóra és a Balázs Anna-estre is!). Mintegy 450-en jöt­tek össze a Zeneiskola nagytermé­ben, s a nagyszámú hallgatóság előtt az Állami Óvónőképző énekkara elő­adásában Bartók- és Kcdály-dalok- feal nyitották meg az ünnepséget, majd Szabó Gyula ismertette Takáts Gyula költői munkásságát, érdemeit. Ezután Simonfi Margit Takáts Gyu­la verseiből adott elő, majd Török Erzsébet Kossuth-díjas énekművész magyar népballadákat tolmácsait művészien a hallgatóságnál:. A műsor második részében a So­mogy megyei Népi Együttes énekka­ra szerepelt, mint mindig, ezúttal is nagy sikerrel Kodály: Esti dal-át, Kodály—Ady: Akik mindig elkésnek és Bárdos: Régi táncdalá-t énekelték Simonfi Margit Berzsenyi Dániel és Illyés Gyula verseiből szavalt, majd Török Erzsébet dunántúli népdalokat énekelt. Az est sikere bizonyítja: érdemes Kaposváx'ott is több irodalmi estet rendezni: ha megfelelő az előkészí­tés, a propaganda, akkor az ilyen es­tek siliere nem marad eL Uj szovjet kutatóállomás létesült a déli-sarki szárazföld belsejében Antarktisz fehér térképén újabb földrajzi pont jelent meg: az Igazság partjától mintegy 400 km-nyire dél­keletre hivatalosan megnyílt az első szovjet déli-sarki kontinentális ku­tatóállomás. A szovjet pionírok ké­résére és annak jeléül, hogy a szov­jet sarkkutatók elsőnek hatoltak be erre az eddig felderíthetetlen terü­letre, az állomást Pionyirszkaja-nak nevezték el. 10OGOOOO0O0OO0O0OOOO0O00OOOOGOOGG0OGOOQCOOOOOOOOGOOOOGOOQOOO0OOOOOO :>O0OOOGO©OOG®GOOOGGGGQ,OOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOGOO0OOO0 o Q © iti G O 0 G G G G G G (TI II. EREKESKŰT IRTA: MOLNÁR JÓZSEF H H H A kikor még Magdikénak hívták, de ő ellteresz- telte Verának. Koós Zolinak, aki a futball­csapatban Jóska csatártárea volt, a híres Koós ügyvéd fiának a bői'ösék Magdikája csavarta el a fejét. Vasár­naponként gyakran kószáltak négyesben a pince- pöityözte szőlőhegyen. Ilyenkor, ha Jóska szólt Magdi­kénak, vagy mind a kettő odafigyelt, vagy egyik sem. Ha Zoli, szint úgy. Egyak vasárnapi sétán, vesztett mérkőzés után Jóskát nagyon felháborította, hogy sza­vára egyik lány se figyel. Javasolta, hogy azonnal ke­reszteljék át a lányokat. Mindhárman nevettek a fur­csa javaslaton, de elfogadták. Rabék pincéje előtt tartottál: meg a különös ke­resztelőt. Zoli a kerekeslcúton egy csöbör vizet húzott, Jóska pedig a frissen húzott jéghideg vízzel nyakon- zúdította a lányokat. Kenetteljesen a Zoli Magdikáját Pannának, az ő Magdikáját pedig Verának keresztelte el. (Azóta is így nevezik őket az ismerősök.) A nagy vödör keresztvíz átáztatta Vera fehérselyem ruháját. Szorosan a gyenge testre tapadt. Jósika akkor látta csak, hogy mennyire igéző Vera lányosodó alakja. Az izgatottan hullámzó zsömilényd mellek, a karcsú csípő, a telt, szépívű combok. Vera is észrevette Jóska különös tekintetében a férfit. Halvány pír árnyékolta keresztvíztől gyöngyöző arcát, olyan volt, mint a har­matos baraclcvirág a reggeli fákon. Hogy zavarát lep­lezze, elnevette magát. Ahogy nevetett, fehér fogai elő- viillantak az eperajkak közül, és kétoldalt az arcán apró gödröcskék kerekedtek, s ki tudja miért, sötét­barna hajfonatát, amit kibontva kezében tartott, In- cselkedőn a fiú arcába szórta. Jóska így véste emlékezetébe, így szerette meg Rab Magdát, nem, nem a Rab Magdát, a Verát. Szerelmük gyerekes volt. Játékos önzésekkel, csókos estékkel, bohó civódásokkal tarkított. Horváth Jóska a Veráéit akart több lenni. Lassan A KEREKES KOT G G 0 O G G G G G G G G G 0 G G G G G G G G G lehámlott róla a kamaszkor esetlensége. Lázasan is­merkedett a nyomdászmesterség minden fortélyával. Ha kellett, napokig szedett, vagy kész szedéseket osz­tott vissza a szekrényekbe. Ha kellett, festéket kevert a színes nyomáshoz, vagy éppen a festókező korongot mosta ragyogóra, de a hengeröntésnél is ott volt. A mat­ricákat gondosan beolajozta, nehogy tapadjon a folyé­kony hengemvassza. A gazda is észrevette előrehaladását. A kényes munkákat kezdte rászignálni, pedig azelőtt a műhelybe sem igen engedte. Mindenesnek használta, múlt általá­ban a kisvárosi inasokat szokták. Az MINDSZ kétszínnyomásos meghívóját már Jós­ka tervezte. Ő választotta ki a betűiket, ő állította be a gépet, és ő nyomta az utolsó darabig. Az ipari tanulók megyei versenyén pedig nyomtatványaival az első dí­jat nyerte. * * * Vasárnap délután hozta a postás a táviratot. Jóska éppen az udvariban tevegelődölt. Míg apja ólt, ő végezte a nehéz fűrésztelepi robot után a házkörüli ezermesterkedést, mióta meghalt — Jóska végzi. Azóta Jóska metszi meg a földszintes házra hajló lugast, permetezi a fákat, kerítést ácsol, a nyúló! ketreceit is ő szokta reperálni. (Anyja a mosás mellett — bejáró Koós ügyv.édékhez — nyulakat is te­nyészt meg selyemhernyókat.) Át sem öltözött, úgy, ahogy volt, maszatos köpeny­ben rohant Verához. A lányt a kertben találta. A kedvenc szelídgeszte­nye árnyékában egy cifra nyugágyon olvasott... Jóska olyan lelkesen beszélt, mint még soha. Keze járt, akár a cséphadaró. Észre se vette, hogy Vera mel­lett a fűben »kurcmálerek-« hevernek. — Láttad volna, milyen büszke az anyám. Át- ikiabált a szomszédba ... Tudod, miért lettem első? A linoleum metszetemért! Fogadjunk, hogy azért! ... Tudod, mi a tervem? Itthagyom a nyomdát és tanulni fogok,.. Anyám szegény úgyis mindig biztat, meg az G G G 0 G G O G G G G G G G G G G G G G © G G A KEREKES KÚT igazgató is az ipariskolában ... Azt mondta a múltkor: ennyi fantáziát csak nem hagy parlagon? ... Vera, ta­nulni fogok, érted? ... Tanulni! Legszívesebben cigánykereket hányt volna a lány előtt, de nem tette, csak nézte örömcsililagos szemmel és várt. szólt kurtán a lány. Föl se nézett a —■ Na és? könyviből. Jóslta ajikát kínos vigyor rángatta. Olyan arcot vá­gott, mint aki várja, hogy megszólalj analt: Ostoba tréfa volt. Hát elhitted?! Bocsáss meg érte! — de nem, a lány nem kért bocsánatot. Elnézett fölötte és gúnyosan foly­tatta: —■ Csak nem azt akarod mondani, hogy attól szeb­bek lesznek az esteiek és forróbbak a csókolt a nyár ölén? A fiú dermedten állt. Szórakozottan gyűrte apró gombóccá a táviratot, nadrágja kitérdeit szárára me­redve. Aztán valami köszönésfélét mormolt és elment. Mióta Verát ismeri, először jutott eszébe: »ez nem a Vera volt«... és először jutottak eszébe anyja sza­vai: »Nem melléd való az a lány, nem tud az téged megérteni ... Nem te kellesz annak — a város első futballistája.« — Eszével felfogta már, de szíve még nem tudta hinni ... és aznap este, mint máskor, ismét moziba ment a lánnyal. Úgy tett, mintha mi se történt volna. Magdi bosszús volt, még ő igyekezett felvidítani. Az előadás kezdetéig Ady-verseket szavalt: a Zsákát, a Fimitát, meg amit a szeszélyes kisasszonyka kívánt; A szünetben a lány az előttük ülő Koós Zolival be­szélgetett. Zoli egy hete összeveszett Pannival, Magdi békítgette őket. Jósltának verejték gyöngyözött a hom­lokára, az inigenyakát ki kellett gombolnia ... Az előadás után a 'lány a gesztenyés felé indult, mindig ott szoktak sétálni, sokszor a nagytemplom to­ronyórájának éjféli zenebonája zavarta haza őket. (Folytatjuk.) O O G G G G G G G G G G G G G G G G G G G y X 0OOGGGGOOOOGOOOGOGOOOGOOOOO0OOOOGOOOOGOOO0OOOOOOOOO0OO00 OOQOOQGOGOOG1GOOGOOOOGGOOOGGGGGOOGO0OOOOO00OOOOOOOOOGOOOOOOO0OO0OOOG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom